Hőgyész Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (II. 1.) önkormányzati rendelete

a vagyongazdálkodásról

Hatályos: 2023. 04. 27

Hőgyész Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (II. 1.) önkormányzati rendelete

a vagyongazdálkodásról

2023.04.27.

Hőgyész Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 1. pont 6. alpontjában, 5. § (2) bekezdés c) pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, a 13. és 18. §-ok (1) bekezdéseiben, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, és a 143. § (4) bekezdésében kapott foglalt felhatalmazások alapján, az Alaptörvény 32. cikk (19 bekezdés e) pont, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 107. § bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzati vagyonával való gazdálkodás rendjéről az alábbi rendeletet alkotja:

I.

A rendelet hatálya

1. § A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az önkormányzat vagyonára, szervi illetve személyi hatálya kiterjed az önkormányzatra, annak szerveire és költségvetési szerveire.

II.

Önkormányzati vagyon és vagyon-nyilvántartás

Az önkormányzat vagyona

2. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az önkormányzat vagyona (továbbiakban: vagyon)

a törzsvagyonból, és az
üzleti vagyonból áll

A törzsvagyon

3. § (1) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

(2) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely

a) kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló,

b) törvény vagy önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített, [az a) és b) pont továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon]

c) korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozó és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemeket a képviselő-testület nem határoz meg.

(5) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak:

helyi közutak és műtárgyaik,
az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
az önkormányzat tulajdonában álló – törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.
(6) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozik a forgalomképtelennek, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő vagyonelem.

4. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona – az Nvtv. 6. § (2) és (3) bekezdésében és a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog, vezetékjog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem terhelhető, osztott tulajdon nem létesíthető.

(2) A (6) bekezdés szerinti korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a tulajdonjog megtartása mellett kezelésre, üzemeltetésre átadhatók.

(4) Az önkormányzati vagyon külön részeként kezelt forgalomképtelen törzsvagyon tárgyait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az önkormányzati vagyon külön részeként kezelt korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyait a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

Üzleti vagyon

5. § (1) A üzleti vagyon forgalomképes ingatlanokból, forgalomképes egyéb vagyonból és a forgalomképes vagyoni jogokból áll. Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(2) Forgalomképes ingatlanokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) Forgalomképes egyéb vagyon:

Pénzeszközök, követelések,
Váltók, kötvények, részvények, egyéb értékpapírok,
Vállalkozásban lévő üzletrészek.
(4) Forgalomképes vagyoni jogok:
Használati jog,
földhasználati jog,
bérleti jog.

Vagyonnyilvántartás

6. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a számviteli törvényben és ennek végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) Az önkormányzat vagyoni állományáról az államháztartási törvényben és a végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben előírt mérlegeket és kimutatásokat kell készíteni, és a költségvetés előterjesztésekor, valamint a zárszámadáskor a képviselőtestület részére bemutatni.

(3) A vagyonnyilvántartást - ezen belül a törzsvagyont elkülönítve – az érvényes számviteli előírások szerint kell vezetni. A vagyonnyilvántartás folyamatos vezetéséért és az adatok hitelességéért a jegyző felelős.

III.

Vagyongazdálkodás

Az önkormányzati vagyon kezelése

7. § (1) A vagyongazdálkodás során az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról és a kötelezettségek teljesítéséről a képviselőtestület rendelkezik.

(2) A vagyongazdálkodás során, a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. Az önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(3) Nem önkormányzati feladat megoldását célzó vállalkozásban csak az önkormányzati feladatok ellátása során nélkülözhető vagyonnal lehet részt venni.

Vagyonkezelői jog

8. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvtv. rendelkezései szerint, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jog létesíthető.

Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre ingyenesen csak kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társasággal létesíthető.
(2) A képviselő-testület kizárólag az Nvtv-ben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést. A vagyonkezelési szerződés, versenyeztetés nélkül köthető. A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonkezelési szerződés megkötéséről, tartalmának meghatározásáról hozandó döntés.
(3) A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet.
(4) Vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog - ha a szerződés másként nem rendelkezik - a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.
(5) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a vagyonkezelő köteles gondoskodni a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül. A jogerős bejegyző határozatot a vagyonkezelő a kézhezvételt követően köteles haladéktalanul megküldeni az önkormányzatnak.
(6) A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karban tartásáról, működtetéséről gondoskodni, továbbá díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni.
(7) Vagyonkezelői jog ellenérték megállapítása és a teljesítés módjának meghatározása során figyelembe kell venni az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat ellátásához való szükségességét és az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, a működtetés költségeit, továbbá a vagyon értékét, műszaki állapotát.
(8) A (7) bekezdésre figyelemmel a felek a vagyonkezelési szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő ellenértékként előre meghatározott pénzösszeget fizet meg. A díjfizetés gyakoriságát és összegét a vagyonkezelési szerződés tartalmazza azzal, hogy a felek a díj egyösszegű megfizetésében is megállapodhatnak. Amennyiben a vagyonkezelő a szerződés alapján díjfizetésre köteles, annak elmulasztása esetén az önkormányzat, amennyiben a vagyonkezelőt harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a vagyonkezelő e határidő elteltéig nem fizetett - a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(9) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem díjfizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettséget teljesít ellenértékként, azaz valamely előre meghatározott tevékenységet lát el, vagy más ellenszolgáltatást nyújt.
(10) Amennyiben a felek a szerződésben úgy állapodnak meg, hogy a vagyonkezelő ellenértékként a vagyon értékét növelő beruházást, felújítást, illetve új - önkormányzati vagyonba tartozó - eszköz létrehozását végzi el, annak a vagyonkezelési szerződésben előírt módon meghatározott és az önkormányzat részére kiszámlázott értékét a vagyonkezelő - a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint - az önkormányzattal szembeni kötelezettségébe beszámíthatja.
(11) Az önkormányzati vagyon kezelőjét, haszonélvezőjét, használóját megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az önkormányzat a Hivatala útján ellenőrzi. Az ellenőrzési eljárás lebonyolítására a belső ellenőrzési szabályzatában foglaltak az irányadók.

Az önkormányzati vagyon hasznosítása

9. § (1)1 Az önkormányzati vagyont hasznosítani, a hasznosítás jogát átengedni 4.000.000,- Ft értékhatár felett, csak versenyeztetés útján, összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a hasznosítás az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik.

(2)2 Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy az Nvtv-ben meghatározott, átlátható szervezet részére lehet. Az 4.000.000,- Ft-os értékhatár felett, csak versenyeztetés útján, összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(3) Az ingatlan értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a használó költségvetési szerv feladata a versenyeztetés lebonyolítása.

(4) A versenyeztetési eljárásban a pályázati felhívás tartalmát a képviselő-testület állapítja meg amely döntésnek tartalmaznia kell:

a) az érintett vagyonelem megjelölését,

b) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat,

c) az érintett vagyon ellenértékét,

d) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,

e) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját és az ajánlattevők értesítésének módját,

f) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit.

(5) A pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a testület hozza meg, amely döntést az illetékes bizottságára átruházhatja.

(6) A hasznosításra irányuló szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározás

10. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) értékpapír esetén a névérték alapján,

b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, az értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

11. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja, aki – szükség esetén – gondoskodik az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról.

Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházása, követelés elengedése

12. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon, az Nvtv. 13-14. §–ban foglaltakra figyelemmel lehet.

(2) Az önkormányzat és szerve csak törvényben meghatározott módon és esetben, valamint az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

A felajánlott vagyon elfogadása

13. § (1) A polgármester dönt az önkormányzat javára ajándékozással, örökléssel történő vagyonszerzés elfogadásáról

(2) ingatlantulajdon megszerzése esetén vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához alkalmas és figyelemmel kell lenni a várható üzemeltetési költségekre.

Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

14. § (1) A képviselőtestület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések:

a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,

b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,

c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,

d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,

g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,

h) társadalmi szervezet, társadalmi szervezethez való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.

i)3 200.000,- Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,

j) behajthatatlan követelések törlése 100.000,- Ft értékhatár felett.

(1a)4 Ha a vagyontárgy rendeltetési célja megváltozik és a forgalomképesség korlátozásának a fenntartása az adott vagyontárgy vonatkozásában a továbbiakban nem indokolt, a képviselő-testület a vagyontárgy forgalomképességének minősítését megváltoztathatja (átminősítés).

(1b)5 Amennyiben egy önkormányzati vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolása függ az adott vagyontárgy funkciójától vagy jellegétől is, úgy a forgalomképesség megváltoztatásával egyidejűleg megfelelő módon (az Önkormányzat rendeletének módosításával, illetve szükség szerint alapító okirat módosításával, kiegészítésével, ingatlan-nyilvántartási állapot rendezésével) rendelkezni kell - ha jogszabály nem tiltja - a vagyontárgy ezen funkciójának, vagy jellegének megváltoztatásáról is.

(2) Az illetékes bizottság dönt a közszolgáltatáshoz nélkülözhető ingatlanvagyon határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosításáról, azok bérleti díjáról.

(3)6 A polgármester hatáskörébe tartozik a 200.000,- Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése.

(4) A polgármester jogosult:

a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek, bérleti szerződések megkötésére,

b) megkötni a biztosítási szerződéseket.

A helyiségek értékesítése és hasznosítása

15. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésével, hasznosításával kapcsolatos ügyekben a képviselő-testület e témakörben alkotott rendeletének alkalmazásával kell eljárni.

IV.

Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet 2013. február 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 21/2004. (XII.1.) önkormányzati rendelet.

(2) Ez a rendelet a 2006/129/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1

A 9. § (1) bekezdése a Hőgyész Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 9. § (2) bekezdése a Hőgyész Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 14. § (1) bekezdés i) pontja a Hőgyész Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 14. § (1a) bekezdését a Hőgyész Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.

5

A 14. § (1b) bekezdését a Hőgyész Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.

6

A 14. § (3) bekezdése a Hőgyész Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

7

Az 1. melléklet a Hőgyész Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 2. melléklet a Hőgyész Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

9

A 3. melléklet a Hőgyész Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.