Bölcske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (III. 1.) önkormányzati rendelete
a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról
Hatályos: 2005. 12. 22- 2007. 02. 28Bölcske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (III. 1.) önkormányzati rendelete
a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról
Bölcske község képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. (l) bekezdésében, az 1995. évi LIII. tv. 46. (1) bekezdés c) pontjában, és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 23. § és 31. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Bölcske község tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében, a helyi körülményeket figyelembe véve, az alábbi rendeletet alkotja.
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja, hogy Bölcske község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.
(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed. Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre.
(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.
(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodni.
(5) A település egész területén a szervezett szemétszállításról az önkormányzat gondoskodik.
2. § (1) Alapfogalmak:
a) települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék;
b) háztartási hulladék (szemét): a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakás közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl.: a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget), a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a rendelet alkalmazása szempontjából szokásosnak minősülő mennyiséget, mely 15 liter,
c) nem háztartási szemét: az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, a hó, a sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, valamint a nem lakás céljára szolgáló épületekben (irodákban, intézményekben, üzemekben, üzletekben stb.) és a hozzájuk tartozó területen, továbbá a vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az a működési tevékenység gyakorlása során keletkezett-e, vagy sem;
d) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb., valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét) az ipari tevékenység során keletkező, a b) pontot meghaladó mennyiségű hulladék, építési törmelék;
e) köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a köztér tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése;
f) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesitése;
g) kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása.
Az ingatlanok és közterületek tisztántartása
3. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges haszálói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.
(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján gondoskodik.
(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.
(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.
(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges haszálójának, illetve tulajdonosának kötelessége.
4. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása — az ingatlan előtti 10 m-es szakaszra terjedően — az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.
(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.
(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről előzetes bejelentés alapján — az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.
(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!
5. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.
(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.
(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.
(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterülethasználati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.
(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.
(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.
(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.
6. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.
(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.
7. § (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezi, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.
(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!
8. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak a tulajdonos engedélyével szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.
(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.
9. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozó-helyek beszennyezése tilos! A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.
(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.
(3) Aki közterületet, kiránduló-helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.
(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos !
(5) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.
(6) Elhullott állat teteméről a tulajdonos köteles gondoskodni. Közúton történt állat elhullását — ha annak tulajdonosa ismeretlen a polgármesteri hivatalnál azonnal be kell jelenteni.
10. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!
(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.
11. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.
(2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!
12. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.
(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:
A települési szilárd hulladék kezelése, a köztisztasági szolgáltatás
13. § (1) A háztartási és egyéb szemét tárolása, kezelése céljából az önkormányzat az összegyűjtött kommunális hulladékot a Kaposvári Városgazdálkodási Rt-vel kötött közszolgáltatási szerződés alapján az Rt. Által üzemeltetett és engedéllyel rendelkező lerakóra szállíttatja ártalmatlanítás céljából.
14. § (1) Az önkormányzat közigazgatási területén a települési szilárd hulladék összegyűjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése az önkormányzat által szervezett — Kaposvár, Cseri u. 16.sz. alatti telephellyel rendelkező vállalkozó által végzett — köztisztasági közszolgáltatás útján történik. A telephelyen a közszolgáltatással kapcsolatos nyilvántartási, ügyfélszolgálati rendszert működtet, ahol panaszokat, észrevételeket a Bölcskei Polgármesteri Hivatalon keresztül személyesen, telefonon: a KVG Rt központján keresztül 82/528-960, interneten : kvgert @ elender.hu
(2) A szolgáltató a háztartási hulladék elszállítását az önkormányzattal kötött megállapodás szerinti gyakorisággal — hetente, minden hét szombati napján reggel 6 órától 20 óráig — zártrendszerű kukásautóval végzi.
(3) Lomtalanításra évi két alkalommal, az edények mellé kihelyezett fenyőfák gyűjtésére egy alkalommal, szelektív hulladékgyűjtésre évi 4 alkalommal, veszélyes hulladékok elszállítására évi egy alkalommal kerül sor a polgármesteri hivatal és a szolgáltatást végző szerv között egyeztetett időpontban, amelyről a lakosságot előzetesen tájékoztatni kell.
(4) A szolgáltató és az ingatlan használója, illetve tulajdonosa között a közszolgáltatási szerződés ráutaló magatartással jön létre. A szolgáltató az ingatlan tulajdonosával szemben a teljesítést csak jogszabályban illetve a jelen rendeletben meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja. A szolgáltató a rendszeres szemétszállításba bevont valamennyi ingatlantulajdonos tekintetében rendszeresen köteles teljesíteni.
(7) Ha a teljesítés a szolgáltató hibájából marad el, köteles a szemetet a következő munkanapon elszállítani,
15. § (1) Az ingatlan használója, illetve tulajdonosa a hulladékot köteles szabvány hulladékgyűjtő edényben, vagy megfelelő teherbírású műanyag zsákban az ingatlan előtt elhelyezni, oly módon, hogy az elszállítható legyen.
(2) Minden szállítás alkalmával maximálisan 1 db 110 literes szabványméretű kukának megfelelő fedhető gyűjtőedény és térítés ellenében, a közszolgáltató által forgalmazott, 70 literes, feliratos, hulladékgyűjtő zsák helyezhető el az ingatlan előtt. A gyűjtőedények, illetve műanyag zsákok ürítése a szolgáltatást végző feladata.
(3) A keletkező szemét mennyiségének megfelelő számú fedhető szemétgyűjtő edény és műanyag zsák beszerzése, pótlása, javítása, tisztántartása, fertőtlenítése a tulajdonos, illetve használó kötelessége.
(4) Szemetet felhalmozni nem szabad, azt a megadott szemétszállítási napon elszállítás céljából a szolgáltatást végző szerv rendelkezésére kell bocsátani.
(5) A szemétgyűjtő edénybe nem szabad mérgező, robbanó, folyékony vagy egyéb olyan anyagokat elhelyezni, amely veszélyezteti a szolgáltatást végző dolgozók testi épségét és egészségét vagy a szállítójárműben rongálódást okozhat.
(6) Ha a szolgáltatást végző szerv dolgozója azt észleli, hogy a gyűjtőedénybe vagy műanyag zsákba olyan tárgyakat helyeztek el, amely nem minősül szállítható szemétnek, valamint ha a nyesedék átmérője a 2 cm-t, kötegelése a 70 x 40 cm-t meghaladja, annak szállítását megtagadhatja.
(7) A szolgáltatást végző dolgozóknak a gyűjtőedények megrongálása nélkül kell a szemétszállítással kapcsolatos feladatokat ellátni.
16. § (1) A szemétszállítási szolgáltatásért szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) A szolgáltatás ellátásáért a szolgáltatót megillető díjat a képviselő-testület állapítja meg, a szolgáltatást végző vállalkozóval történt egyeztetést követően.
(3) A szolgáltatási díj mértéke 2006. évben 2.000 Ft/edény, mely összeg az áfát is tartalmazza. A szolgáltatási díj részletezését az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(4) A képviselő-testület a szolgáltatási díjat évente felülvizsgálja. A szolgáltatási díj beszedését, valamint a szemétszállítással kapcsolatos ügyintézést a polgármesteri hivatal végzi.
(5) A szolgáltatási díj nem fizetése esetén az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott díj egészének vagy egy részének megfizetése alól mentes az az ingatlantulajdonos vagy használó, aki bizonyítható módon nem vagy csak alkalmanként veszi igénybe a szolgáltatást (pl. nem tartózkodik az ingatlanban).
17. § (1) Az egyéb — nem háztartási szemét — összegyűjtéséről és saját költségen történő elszállításáról annak kell gondoskodni, akinél az keletkezett.
(2) A szolgáltatási szerződésben meghatározott jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel az egyéb — nem háztartási — szemét elszállítására a szolgáltatást végző szerv külön megállapodást köthet. Aki a szolgáltatást végzővel szerződést nem köt, arra az önkormányzattal kötött megállapodás az irányadó.
(3) Az egyéb — nem háztartási szemét gyűjtésére szolgáló tartályok beszerzése, javítása, pótlása, elhelyezése, tisztántartása és fertőtlenítése azt terheli, akinél a szemét keletkezik.
(4) A vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett egyéb — nem háztartási — szemét gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényeket, műanyag zsákokat általában a tulajdonos, használó által biztosított helyen, a háztartási szemétgyűjtő tartályokkal együtt kell elhelyezni.
(5) Akinél rothadó vagy bűzös szemét, hulladék keletkezik, annak elszállításáról és megsemmisítéséről haladéktalanul gondoskodni kell.
Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése
18. § (1) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakóhelyen és telken szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.
(2) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék).
(3) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.
(4) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
(5) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.
(6) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető.
(7) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.
19. § A községgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a község területén lévő parkok, játszóterek, sorfák, sövények gondozását.
A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése
20. § (1) Aki a (2) bekezdésben meghatározott magatartási szabályokat, kötelezettségeket és tilalmakat megszegi - amennyiben súlyosabbnak minősülő cselekmény nem valósul meg — szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Szabálysértést követ el az, s vele szemben az (l) bekezdés szerint kell eljárni, aki
a) az általa használt, illetve tulajdonát képező ingatlant nem műveli meg, nem tartja rendben, gyomtól, gaztól nem tisztítja meg,
b) a polgármesteri hivatal által fenntartott szeméttelepen rak le, valamint oda mérgező, robbanó, sugárzó, fertőzést keltő anyagot helyez el,
c) a szeméttelepen nem szemétlerakás céljából tartózkodik,
d) szemetet felhalmoz,
e) a szemétgyűjtő edénybe mérgező, robbanó, folyékony vagy a szolgáltatást végző dolgozó testi épségét, egészségét vagy a gépjárművet veszélyeztető anyagot helyez el,
f) a szemétgyűjtőedény és környékének tisztántartásáról (takarításáról, fertőtlenítéséről) nem gondoskodik,
g) az ingatlan és az ingatlan előtti járda tisztántartásáról (hó eltakarításáról, síkosságmentesítéséről) nem gondoskodik,
h) az ingatlan előtti árkot, folyókát, csatornanyílást, átereszt nem tisztítja, vagy a csapadékvíz zavartalan lefolyását nem biztosítja,
i) a beépített, illetve beépítetlen belterületi ingatlan előtti járdán, illetve mellette nőtt gazt nem írtja, a kinyúló ágak és bokrok nyeséséről nem gondoskodik,
j) az ingatlanán keletkezett csapadékvizet nem a saját területén helyezi el, illetve azt bejelentés nélkül a kiépített csapadékcsatornába vezeti,
k) a járdáról letakarított havat a gyalogos, illetve járműközlekedést akadályozó módon rakja le. Havat útkereszteződésben, úttorkolatban, kapubejárat elé, tömegközlekedéshez szolgáló jármű megállóhelyénél, a közüzemi szolgáltatási, felszerelési tárgyra, közérdekű létesítményre, illetve parkosított területre rakja,
l) gépkocsit tiltott helyen és módon mos,
m) szennyvizet, eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot a csapadékvízlefolyó utcai aknába, illetőleg a csapadékelvezető árokba vezet, önt,
n) közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítése céljára engedély, illetve hozzájárulás nélkül igénybe vesz,
o) az idejét múlt hirdetményt, plakátot nem távolítja el,
p) építményeket, kerítéseket, élőfát bármilyen felirattal megrongál,
q) közterületen és kirándulóhelyen elhelyezett és általa beszennyezett felszerelési és berendezési tárgyakat nem tisztítja meg,
r) a gondozott zöldterületre járművel ráhajt vagy azon parkol,
s) közútra, útpadkára salakot vagy építési törmeléket engedély nélkül szállít vagy elhelyez,
t) vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépet, gépjárművet közterületen tárol,
u) alkalmi jelleggel igénybe vett közterületen és környékén keletkezett hulladékot nem gyűjti össze, és elszállításáról nem gondoskodik,
v) a településen lévő tavakba, holtágakba élövízfolyásokba, belvízelvezető árokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezet, partjait szemét, vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezi,
w) a rothadó bűzös szemét, hulladék elszállításáról, megsemmisítéséről haladéktalanul nem gondoskodik,
y) avar és kerti hulladékok nyílt téren történő égetését nem a rendeletben foglaltak szerint végzi szabálysértést követ el.
(3) Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályai szerint kell eljárni azzal szemben, aki:
a) háztartási és egyéb szemetet nem a polgármesteri hivatal által kijelölt szeméttelepen helyez el,
b) a közterületet beszennyezi, és az általa előidézett szennyezést nem takarítja el,
c) az általa alkalmi jelleggel igénybevett közterületen valamint annak környékén az igénybevétel során keletkezett hulladékot nem gyűjti össze és elszállításáról nem gondoskodik.
Záró rendelkezések
21. § Ez a rendelet 2004. III. 1..-én lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a szemétszállítás rendjéről szóló 13/1996. (IX.23.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.