Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014. (II.11.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: közterület rendelet) rendelkezik a közterület használat helyi szabályozásáról. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 54. § (5) bekezdése alapján „ … A közterület rendeltetésére és használatára jogszabály további szabályokat állapíthat meg.” Az Étv. 54. § (1) bekezdése alapján „Az épített környezet elemeit (a közterületet, az építési telkeket és területeket, építményeket, építményrészeket, építményegyütteseket, burkolt és zöldfelületeket) - a jó műszaki állapot folyamatos fenntartása mellett - csak a jellegük szerinti rendeltetésüknek, a rájuk vonatkozó előírásoknak és hatósági engedélyeknek megfelelő célra és módon szabad használni.” Az Étv. 54. § (4) bekezdése határozza meg a közterület rendeltetését, mely szerint

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Jat.) meghatározott jogalkotási alapkövetelményekből következően a jogalkotó köteles a Jat. szerinti elveknek, szabályoknak, valamint egyéb jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a megalkotott jogszabályt felülvizsgálni.

A rendelet a hatályos önkormányzati rendelet szabályozására épül. A hatályos önkormányzati rendelet felülvizsgálata során megállapításra került, hogy egy új önkormányzati rendelet megalkotása célszerűbb egy esetleges rendelet-módosításnál, tekintettel arra, hogy tartalmában és szerkezetében olyan mértékű változtatások szükségesek, hogy rendelet-módosítással nehezen lenne kezelhető, ezért módosítás helyett javasoljuk új rendelet megalkotását.

A rendeleti szabályozáskor fő szempont, hogy a közterületet rendeltetésétől eltérően használni csak közterület-használati engedéllyel lehet. A közterület használatáért az önkormányzat részére a rendeletben megállapított díjat kell fizetni, kivéve a mentesség eseteit.

A rendeletben szereplő főbb változtatások a korábban hatályos önkormányzati rendelethez képest:

Fontos megjegyezni, hogy a rendelet hatálya nem terjed ki a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben szabályozottakra.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2. § (5) bekezdése értelmében a törvénynek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit - a 11. § (2) bekezdése, a 30. § és a 43. § kivételével - a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell.

A törvény alkalmazásában

út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, vagy magánterület (közút, magánút); magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is;

közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtáblával és a „magánút” feliratot tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban közforgalom elől elzárt magánútként van bejegyezve;

az út műtárgya: a híd, a pontonhíd, a hajóhíd, a felüljáró, az áteresz, az alagút, az aluljáró, a támfal, a bélésfal, az út víztelenítését szolgáló árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény; a két méternél nagyobb nyílású áthidaló műtárgy: híd, a két méternél kisebb nyílású áthidaló műtárgy: áteresz;

az út tartozéka: a várakozóhely, pihenőhely, a vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés (így különösen jelzőtábla, jelzőlámpa, segélykérő telefon, parkolójegy-kiadó automata, sorompó) - a Komplex Közlekedési Ellenőrző Pont kivételével -, a zajárnyékoló fal és töltés, hóvédő erdősáv, fasor vagy cserjesáv (védelmi rendeltetésű erdő), valamint a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa - az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével, az út üzemeltetéséhez szükséges elektronikus hírközlő eszközök és hálózatok;

az út határa: az útnak - a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magában foglaló - külső széle;

az út területe: az út határai közötti terület és a hozzá tartozó földrészlet;

A rendelet értelmező rendelkezésében szereplő azon fogalmakat, melyek magasabb szintű jogszabályokban meghatározásra kerültek, és a rendelet-alkotás szabályainak megfelelően a rendelet-tervezetben kizárólag a jogszabályi hivatkozások szerepelnek, az alábbiak szerint ismertetjük:

Autóbusz: A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 1. számú függelékének II. cím e) pontja szerint személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - kilencnél több állandó ülőhely van. A KRESZ 1. számú függelékének II. cím c) pontja szerint gépkocsi: olyan gépjármű, melynek négy vagy több kereke van; a négy kerekű motorkerékpár azonban nem gépkocsi. A KRESZ 1. számú függelékének II. cím b) pontja szerint gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.

Építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 8. pontja szerint építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).

Épület: az Étv. 2. § 10. pontja szerint jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

Filmforgatás: a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (1) bekezdése szerinti filmalkotás létrehozására irányuló tevékenység. A 2004. évi II. törvény 34. § (1) bekezdése:

Jármű: a KRESZ 1. számú függelékének II. cím a) pontja szerint közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.

Közforgalmú személyszállítási szolgáltatás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. § 14. pontja szerint az a személyszállítási szolgáltatás, amelyet - a közzétett feltételek alkalmazásával, díj ellenében - bárki igénybe vehet.

Közterület: az Étv. 2. § 13. pontja szerint közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.

Lassú jármű: A KRESZ 1. számú függelékének II. cím m) pontja szerint olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes.

Mezőgazdasági vontató: A KRESZ 1. számú függelékének II. cím l) pontja szerint kerekes vagy lánctalpas kialakítású, legalább két tengellyel rendelkező, pótkocsi vontatására és/vagy mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes jármű, mely teher- és személyszállításra is alkalmas lehet.

Mozgóbolt: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 17. pontja szerint kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz. A Kertv. 2. § 13. pontja szerint kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is.

Munkagép: a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet 2. §. (8) bekezdés b) pontja szerint a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.

Pótkocsi: a KRESZ 1. számú függelékének II. cím n) pontja szerint olyan jármű, amely gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő vontatásra készült. A legfeljebb 750 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsi: könnyű pótkocsi, az ennél nagyobb össztömegű pótkocsi: nehéz pótkocsi.

Szeszes ital: a Kertv. 2. § 23a. pontja szerint minden alkohol tartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát és az ezek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2%-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítőitalokat.

Tehergépkocsi: A KRESZ 1. számú függelékének II. cím i) pontja szerint a személygépkocsit, az autóbuszt, a trolibuszt és a vontatót kivéve minden gépkocsi.

Üzlet: a Kertv. 2. § 27. pontja szerint kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak.

Üzleten kívüli (házaló) kereskedés: a Kertv. 2. § 28. pontja szerint a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék forgalmazása céljából a vásárlónak - annak kifejezett kérése nélkül - a lakásán, munkahelyén vagy más tartózkodási helyén való felkeresésével vagy az e célból szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység;

Üzemképtelen jármű: minden olyan jármű, amely hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkezik, és a közúti forgalomban ezek hiányában nem vehet részt, vagy a KRESZ 56. § (1) bekezdése szerinti műszaki hiba következtében a közúti közlekedésre alkalmatlanná vált járművek.

KRESZ 56. § (1) bekezdése:

Vásár: a Kertv. 2. § 29. pontja szerint olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol rendszerint többen folytatnak idényjellegű vagy meghatározott eseményekhez, naptári napokhoz kötődő eseti jellegű kiskereskedelmi tevékenységet.

Vontató: A KRESZ 1. számú függelékének II. cím g) pontja szerint pótkocsi vontatására készült, rakfelület nélküli gépkocsi.

Zenés, táncos rendezvény: a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III.8.) Korm. rendelet 2. § 2. pontja szerint rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni.

A rendelet az értelmező rendelkezéseket követően a közterület-használat szabályait ismerteti, ezen belül is a rendelet szabályozza a közterület-használati engedély köteles tevékenységeket, az engedély kiadása tilalmának eseteit. Ezt követően a közterület-használati engedély szabályai kerülnek rögzítésre, a kérelem benyújtása, az engedély megadása, az engedély tartalma és az engedély megszűnésének esetei. A rendelet további részében a közterület-használati díj, illetve a díjmentesség esetei kerültek szabályozásra. A rendelet 2. melléklete tartalmazza a díjak mértékét. Szabályozásra került továbbá a filmforgatási célú közterület-használatra, a mozgóbolti árusításra, a rendezvényekre, a használaton kívüli járművekre, a játszóterekre és a közterület-felbontási engedéllyel bontható felületekre vonatkozó különös szabályok.

A közterület-használattal kapcsolatos díjakat a rendelet 2. melléklete tartalmazza. Tekintettel arra azonban, hogy a filmforgatási célú közterület-használattal kapcsolatosan a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 3. mellékletében foglalt táblázat 5. és 6. sora tartalmazza a községek esetében alkalmazandó díjakat, ezért ezen díjak a rendelet 2. mellékletében nem kerültek feltüntetésre, de az alábbiakban ismertetjük (Ft/m2/nap):

A rendeletben végül rögzítésre került a közterület engedély nélküli vagy engedélytől eltérő használatának jogkövetkezményei, melynek keretében közigazgatási bírság szabható ki.

dr. Orbán Zsuzsanna s.k.

jegyző