A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény határozza meg, hogy mely tárgyköröket, kérdéseket kell szabályozni szervezeti és működési szabályzatban, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben foglalt rendelkezésekre is.

Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2019. évben alkotta meg a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2019. (II.1.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: SZMSZ), mely azóta többször módosításra került, legutóbb 2025. áprilisában.

A Tolna Vármegyei Kormányhivatal néhány apróbb észrevételt tett az SZMSZ-szel kapcsolatosan, melynek alapján a javasolt módosításokat szükségesnek tartjuk átvezetni a rendeletben.

A fentiek teszik szükségessé a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2019.(II.1.) önkormányzati rendelete módosítását.

A Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2019.(II.1.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) bevezető részében az eredeti jogalkotói hatáskört megállapító rendelkezés, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése után az önkormányzat feladatköreként az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontját, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdését kell feltüntetni.

A bélyegző és elektronikus aláírás, elektronikus bélyegző kezelésének rendjére és nyilvántartására vonatkozó szabályokról a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 54. §-a értelmében a közfeladatot ellátó szerv az iratkezelési szabályzatban vagy más belső szabályzatban rendelkezik. A Kormányhivatal álláspontja szerint azonban a bélyegzők felsorolása és leírása SZMSZ-ben meghatározható, melyre tekintettel az SZMSZ 3. alcíméből a bélyegző használatára vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni, egyidejűleg az SZMSZ. 3. alcímét módosítani szükséges.

Pontosan megjelölésre kerül, hogy a képviselő-testület rendkívüli ülését megelőzően egy órával a napirendi pontokat az állandó bizottság is tárgyalja.

A 15. alcím a képviselő-testület ülésének vezetésére vonatkozóan is tartalmaz szabályokat, erre tekintettel az alcím kiegészítése szükséges.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ( a továbbiakban: Mötv.) 45. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:

Ezen rendelkezéssel való összhang miatt szükséges a tartós akadályoztatás szófordulat használata az SZMSZ 37. § (3) bekezdésében.

Az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontja értelmében a jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő. A jegyző jelzési kötelezettsége nemcsak a képviselő-testület, hanem annak szerve és a polgármester jogszabálysértő döntése, működése esetén is fennáll, erre tekintettel az Mötv. fentiekben idézett rendelkezésének való megfelelés érdekében szükséges az SZMSZ 65. § (2) bekezdését megfelelően kiegészíteni.

Az SZMSZ 25. Az önkormányzati rendelet alcíme az önkormányzati rendeletre, míg a 26. Az önkormányzati határozat alcíme a képviselő-testület határozatára vonatkozó szabályokat tartalmazza.

Az Mötv. 32. § (2) bekezdés a) pontja értelmében az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon – kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

A kormányhivatal álláspontja szerint azzal, hogy az SZMSZ-ben felsorolásra kerülnek az önkormányzati rendelet megalkotását, illetve az önkormányzati határozat meghozatalát kezdeményező személyek, nem meríti ki maradéktalanul az Mötv. 32. § (2) bekezdés a) pontjában előírt szabályozási kötelezettséget.

Az önkormányzati rendelet megalkotását, illetve az önkormányzati határozat meghozatalát kezdeményező személyek felsorolása mellett szükséges a kezdeményezés benyújtására, a kezdeményezés alapján a tervezet elkészítésére, illetve az elkészült tervezet képviselő-testület elé történő terjesztésére vonatkozó szabályokat is rögzíteni.

Az SZMSZ 25. alcíme az önkormányzati rendelet, míg a 26. alcíme a határozat meghozatala a kezdeményezés módjára vonatkozóan rendelkezéseket jelenleg nem tartalmaz, ezért a fentiekben leírtak alapján megfelelő kiegészítésük szükséges.

Az Mötv. 52. § (2) bekezdése alapján a jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. Amennyiben a polgármester, avagy a jegyző nem volt jelen a testületi ülésen, a jegyzőkönyv aláírása akkor is az ő kötelességük. Fentiek alapján az SZMSZ 81. § (2) bekezdésében a „levezető elnök” szövegrészt módosítani szükséges „polgármester” szövegrészre.

Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.

a) A bélyegző és elektronikus aláírás, elektronikus bélyegző kezelésének rendjére és nyilvántartására vonatkozó szabályokról a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 54. §-a értelmében a közfeladatot ellátó szerv az iratkezelési szabályzatban vagy más belső szabályzatban rendelkezik. A Kormányhivatal álláspontja szerint azonban a bélyegzők felsorolása és leírása SZMSZ-ben meghatározható, melyre tekintettel az SZMSZ 3. alcíméből a bélyegző használatára vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni.

b) Az Mötv. 66. § alapján a polgármester (így az alpolgármester is) tagja a képviselő-testületnek, ezért az SZMSZ 75. § (1) bekezdés c) és d) pontjának törlése szükséges.

A rendelet hatályba lépésének és hatályvesztésének napját határozza meg.