1.1.1     I. FEJEZET

 ÁLTALÁNOS HELYI SZABÁLYOK

1.§

A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya kiterjed Dunaföldvár Város közigazgatási területére, az ott lévő ingatlanok, építmények, épületek, nyomvonalas létesítmények tulajdonosaira, bérlőire, használóira terjed ki.

2. A HÉSZ hatálya alá tartozó területen belül területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni – a magasabb rendű jogszabályok megtartása mellett - jelen HÉSZ – alább felsorolt és annak elválaszthatatlan részét jelentő 1-10.sz Mellékletei - betartásával lehet.

3. Jelen HÉSZ az 1-9.sz. Mellékleteivel és a B & H Régió Bt. (felelős tervező: B. dr. Heller Márta vezető településrendező tervező – nysz: TT1-02-0097/2006) által készített (2006. november, jsz: V-003/12) szabályozási terve (10.sz. Melléklet) 8db belterületi és 11db külterületi tervlapjaival együtt érvényes.

4. Jelen HÉSZ Mellékletei

1. A beépítésre szánt területek telekalakítási és beépíthetőségi előírásai

2. A beépítésre nem szánt területek telekalakítási és beépíthetőségi előírásai

3. Régészeti lelőhelyek

4. Műemlékvédelem

5. Helyi védelem

6. Sajátos művi értékvédelem

7. Potenciális felszínmozgás veszéllyel érintett területekről

2.§

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Jelen HÉSZ alkalmazásában, a vonatkozó jogszabályok kiegészítéseként:

1. Kétlépcsős engedélyezési eljárás: az adott építési és/vagy telekalakítási engedélyezést megelőzően elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

2. Főépület: az egyes építési övezetben kialakítható funkciók rendeltetésszerű használatának céljából létesítendő épület(ek).

3. Melléképület: az építmények azon csoportja, melyek az egyes építési övezetben kialakítható épületek rendeltetésszerű használatát kiegészítik, attól különállóan épülnek, de nem minősülnek melléképítménynek.

4. A szabályozási terven lehatárolt városszerkezeti egységek

4.1 a „Városközpont” területe:

4.2 A „Kálvária domb” területe

5. Új építési telek: a telekalakítás darabszám növekedést eredményez

6. Belső építési telek: a telektömb belsejében lévő, csak magánútról megközelíthető építési telek

7. Új telekalakítású terület: új utcanyitás, vagy legalább 4 új építési telket adó úthosszabbítás történik, ahol a tömb vagy telekcsoport beépítettsége nem éri el a - tömb vagy telekcsoport egészére vetített - 10%-ot

8. Közterület:

8.1 A beépítésre nem szánt területen belül:

a) a közúti közlekedés célját szolgáló közhasználatra szánt – köz és magán – utak területe, valamint a

b) „Z” övezeti jelű zöldterületek.

8.2 Beépítésre szánt területfelhasználási egységeken belül az építési telek be nem építhető – közlekedési célú – közhasználatra szánt telekrésze.

9. Közterület-alakítási terv tartalmazza: az utak, járdák, térburkolatok, jelen HÉSZ 5.§. 8. pontjában leírt építmények kialakítását, a megtartandó, átépítendő, terepszint alá helyezendő - közművezetékek vízszintes és magassági paramétereit, a kertészeti terv (pl. növényzet, a köztéri szobrok, térplasztika, szökőkút, utcabútorok) elemeit, a közvilágítás oszlopainak és egyéb közműberendezések helyét, a közterületet határoló térfalak (telekhatárok) kialakítandó terepcsatlakozásának szintjét.

3.§

ÉPÍTÉSÜGYI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS SAJÁTOS RENDELKEZÉSEI

1. Jelen rendelet alkalmazás során minden országos érvényű jogszabály előírása betartandó. A jogszabályok megváltozása esetén a megváltozott tartalmú jogszabály veendő figyelembe. Amennyiben jelen rendelet valamely előírása ellentétes egy később megjelenő új magasabb hatáskörű jogszabállyal, úgy a magasabb rendű jogszabály előírásait kell alkalmazni. Jelen HÉSZ-t és Mellékleteit pedig a legrövidebb időn belül a magasabb rendű jogszabállyal összhangba kell hozni.

2. Jelen HÉSZ és annak 10.sz. Mellékletét képező – szabályozási terv (továbbiakban: SZT) által nem szabályozott esetekben építési tevékenység - az Étv-ben és annak végrehajtására kiadott rendeletekben valamint az egyes építményfajtákra vonatkozó hatályos jogszabályok által előírt építészeti – műszaki követelmények betartásával folytatható.

3. Jelen HÉSZ előírásai kötelező érvényűek, attól eltérni módosítási eljárás keretében lehet, kivéve:

a) Az SZT-ben - tervezett belterületi határvonallal lehatárolt területek - belterületbe vonását,

b) A helyi védelem alatt álló helyi művi és természeti érték törlését, újabb védetté nyilvánítását,

c) a sajátos művi értékvédelem alá tartozó érték törlését, újabb védetté nyilvánítását,

d) a régészeti lelőhelyek hrsz szerinti aktualizálását,

e) A sajátos jogintézmények körét

4. Jelen HÉSZ hatálybalépése előtt épült és a jelen rendelettel előírt építési övezeti, vagy övezeti előírásoknak nem megfelelő épületek bővítése, átalakítása, korszerűsítése esetében jelen HÉSZ –t az alábbiak szerint kell alkalmazni:

a) A bővítés az építési helyen belül történik,

b), Az építési telek beépítettsége kisebb a jelen HÉSZ által megengedettnél és a bővítés után sem haladja meg azt.

4.2 Jelen rendelet előírásainak megfelelően - függőleges irányban bővíthetők abban az esetben, ha a bővítés nem haladja meg a - jelen HÉSZ - által megengedett építménymagasságot,

5. Az SZT szerint lehatárolt építési övezetek azon építési telkei, melyek megfelelnek a jelen rendelet hatálybalépése előtt, az akkor hatályos előírásoknak, akkor is beépíthetők jelen HÉSZ által előírt építési övezeti előírások szerint, ha telekméreteik nem felelnek meg jelen rendelet által előírtaknak.

6. Lakó és településközpont vegyes területek építési övezeteiben - a kialakult beépítés fenntarthatósága érdekében - a kialakult, az OTÉK vonatkozó előírásainál kisebb oldalkerti és telepítési távolságok megtarthatók, újjáépíthetők az eredeti épületkontúrján belűl, azonos építménymagassággal a tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalása alapján

7. Az Étv. – ben meghatározott - az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakításával és a helyi építészeti örökség védelmével összefüggő - önkormányzati feladatot az Önkormányzat a városi – ennek hiányában a megyei - főépítész közreműködésével látja el. Ennek értelmében a városi főépítésszel véleményeztetni kell:

a)    A jelen - HÉSZ 10.§ 1 pontja szerinti - kulturális örökségvédelem fogalomkörébe tartozó ingatlanokat érintő építési munkák terveit,

b)    A jelen HÉSZ 10.§ 2 pontja szerinti helyi védelem alatt álló művi értékeket érintő építési munkák terveit,

c)    A jelen HÉSZ 10.§ 3 pontjában leírtaknak megfelelően, a sajátos művi értékeket hordozó építményeket érintő építési munkák terveit,

d)    A „Városközpont” területén belüli, valamint

e)    A tájképvédelmi területen történő építési munkák terveit,,

f)     Az F+II szintnél magasabb vagy 400m2 bruttó szintterület és azt meghaladó – meglévő és tervezett - építménnyel kapcsolatos építési munkák terveit

g)    az országos közutakkal határos, 1000m2-nél nagyobb ingatlant érintő építési munkák terveit,

h)    A beépítésre szánt „különleges területfelhasználási egységbe” tartozó területeket érintő építési munkák terveit,

i)     Az egyes építési övezetekben kivételesen engedélyezhető építmények létesíthetőségének feltételeit és azok műszaki terveit,

j)     A kétlépcsős – telekalakítási és építési - engedélyezési terveket

k)    Belső építési telekkel kapcsolatos építési munkák terveit,

l)     A – jelen HÉSZ 3.§ 28. pontja szerinti - közterület alakítási terveket, valamint a közterületen elhelyezhető építmények terveit

m)   Jelen HÉSZ 15.§. 2 pontja szerinti Építésjogi és településrendezési kötelezettségek körében felmerülő egyedi ügyekben,

n)    Az SZT-n „Z” övezeti jelű zöldterületen belül - jelen HÉSZ 14.§. 6 pontja szerint - elhelyezendő építményeket,

o)    Az SZT-n „Eg” és „Ee” övezeti jelű erdőterületeken belül - jelen HÉSZ 14.§. 7. pontja szerint - elhelyezendő építményeket,

p)    Az építésügyi hatóság által véleményezendőnek minősített épületek és telekalakítások terveit.

8. A városi főépítésznek vizsgálnia és minősítenie kell, hogy a kialakítandó építmények:

a) Hogyan illeszkednek a környezet és a kialakult beépítés adottságaihoz, valamint

b) Építészeti megoldásaikkal hogyan járulnak hozzá a táj és településkép kulturált, esztétikus és attraktív alakításához

9. A városi főépítész e körben adott véleményének – az engedélyezési eljárásban történő - figyelmen kívül hagyását az eljáró építésihatóságnak – határozatában - indokolnia kell.

10. A városi főépítész – véleménye kialakításához – igénybe vehet szakértőket, állásfoglalást kérhet pl. a területi főépítésztől, Területi (kamarai) Tervtanácstól.

11. A fent leírtakon túl az alábbi terveket - véleményeztetés céljából - be kell mutatni a Dél-Dunántúli Területi Tervtanácson:

a)⁽¹¹⁾ * 

b) az SZT-n, valamint jelen HÉSZ 3.§ 28 pontjában felsorolt „közterület alakítási terv”-eket

c) a Dunapart alábbi - 13.f) pontjában leírt – szakaszára készítendő kétlépcsős építési engedélyezési terveket

12. ⁽⁵⁾ *

13. ⁽⁵⁾ *

14. Meglévő épület rendeltetésének részleges, vagy teljes megváltoztatása abban az esetben engedélyezhető, ha az új funkció az adott épületben lévő további - változatlan funkcióval működő - egységek, valamint a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, továbbá az SZT-ben lehetővé tett területfelhasználást (fejlesztést) nem akadályozza.

15. A műemléki illetőleg helyi védelem alatt álló épületben a rendeltetési mód - részleges vagy teljes - megváltoztatására csak akkor adható engedély, ha a javasolt új rendeltetés, valamint az azzal együtt járó sajátos feltételek nem zavarják a védett létesítmény településképi értékeinek érvényesülését.

16. Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásban az alábbi estekben be kell vonni a Magyar Geológiai Szolgálatot:

a) négy beépített szintnél magasabb vagy 7m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezetet tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél,

b) a 10˚–nál meredekebb, valamint a csúszás-; vagy omlásveszélyesnek ismert földrészletek beépítésének kezdeményezésekor,

c) 5m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,

d) 3m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),

e) SZT-n jelölt potenciális felszínmozgás veszéllyel érintett telkek esetében,

f) a fentieken túlmenően azon esetekben, mikor a lakosság, a tervezők vagy az Önkormányzat kedvezőtlen - az altalajjal összefüggő - jelenségeket észlel.

17. Ásványvagyon gazdálkodási követelmények:

a) A termőföldről szóló törvényben^[4] meghatározott talaj kivételével – az ásványi nyersanyag vagyon kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek eljárásaiban az illetékes bányahatóság^[5] szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyszínéről elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül ,és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

b) A rendezési terv kivitelezéséhez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.

c) Az egykori bánya-, és feltöltött területek beépítését talajmechanikai, geotechnikai szakvéleményre kell alapozni.

d) A 8608, 8612, 8618 hrsz-ú terület az Országos Ásványvagyon Nyílvántartásban szereplő, megkutatott homok nyersanyag készlettel rendelkezik, ezért a tervezett ipari park ezen ingatlanjait érintő építési engedélyezési eljárásokba be kell vonni az illetékes^[6] szakhatóságot.

18. Az SZT-n – fm- jellel jelölt potenciális felszínmozgás veszéllyel érintett telkek beépíthetőségére vonatkozó előírások:

Új építmény létesítése, meglévők bővítése, átalakítása esetén az építési eng. tervek földtani megalapozásaként – geotechnikai, mérnökföldtani szakértő által készített - geotechnikai, mérnökgeológiai szakvéleményt kell készítni. A szakvélemény – építéssel kapcsolatos – feltételeit, kijelölt védőtávolságait, az építészeti tervnél figyelembe kell venni.

19. A fenti „fm” megnevezésű – SZT-n ábrázolt határvonalat és az általa közbezárt - jelen HÉSZ 7.sz. Mellékletében felsorolt hrsz-ú területeket - jelentős felszínmozgás esetén, de legalább 5 évente – geotechnikai, mérnökföldtani szakértő által készített - mérnökgeológiai szakvélemény alapján aktualizálni kell. Ezen aktualizálás keretében kell elvégezni az SZT- n „Lp” jelű löszmagaspart geodéziai felmérését is.

20. Bárminemű (építési engedélyhez kötött vagy nem kötött, terepszint alatti vagy feletti, földmunkával járó, meglévő építmény épületszerkezeti elemet érintő) építési tevékenység esetén - a tervezést megelőzően - tisztázandók a kialakult (szomszédos) pince és üreg viszonyok, az azokkal összefüggő élet és vagyonbiztonság kérdései, valamint a fent leírtak alapján fennálló építési engedélyezési eljárás körülményei.

21. Aktív felszínmozgásos területen építmény nem helyezhető el.

22. A 300m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségek létesítésére, használatba vételére és megsemmisítésére irányuló építéshatósági eljárásokba a vonatkozó törvény^[7] értelmében az illetékes Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni, amennyiben a tárolótér felett természetes kőzetréteg található és a tárolótér nem szerves része a földfelszín feletti építményeknek.

23. A 15º-nál meredekebb dőlésű vagy 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfal-partfallal, bevágással, mélyutakkal, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.

24. Új telekalakítású területek beépítésének feltétele, hogy a felszíni vizek eróziómentes és akadálytalan elvezetése megoldott legyen

25. Az SZT-n lehatárolt mélyfekvésű területeken építményt elhelyezni, beleértve a térszín alattiakat is – az építés feltételeit tisztázó, a talajvíz várható szintjét is figyelembe vevő – talajmechanikai szakvélemény alapján lehet.

26. Az SZT-n jelölt „Ma-r-0 – övezeti jelű, jelenleg mezőgazdasági felhasználású - távlatban beépítésre szánt, rekreációs célú, idegenforgalmat vonzó - terület hasznosítását megelőzően konkrét fejlesztési program alapján szabályozási terv készítendő, melynek hatálybalépéséig változtatási tilalmat kell elrendelni a fenti övezeti jelű területre.

27. ⁽¹¹⁾ * hatályon kívül helyezve

28.⁽¹⁵⁾ „Közterület alakítási terv” készítendő az alábbi – SZT-n lehatárolt területekre:

o   Béke tér,

o   Vak Bottyán tér

o   Kálvária domb

o   A Mélyútra és a

o   Rókus pincék területére

o   HÉSZ szerint felsorolt területek

o   A Szerb templom melletti „KÖu-p(int)” jelű övezet területére

29. A Városközpont területén belül

29.1 A vonatkozó – építési tevékenységekkel kapcsolatos – hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban^[8] meghatározott építési munkákon túl az alábbi építési munkák is engedélykötelesek:

o   Utcai homlokzaton színezés, védőrács-, légkondicionáló közműberendezések elhelyezése,

o   Mindenfajta hirdetési és reklám célú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég-, vagy címtábla, fényreklám felszerelése illetve elhelyezése

o   Önálló antenna elhelyezése,

o   Közterületek alakítása

29.2 Az építési engedélykérelmekhez - a vonatkozó jogszabályban leírtakon^[9] túl - csatolni kell az alábbi munkarészeket is:

o   a Városi főépítész állásfoglalását,

o   a tervezett ingatlan legalább 2-2 szomszédját bemutató utcaképi fotómontázst,

o   közterület esetében legalább két jellemző irányú - a határoló térfalakat is tartalmazó - fotómontázst

30. Az SZT-n jelölt „Kálvária domb” városszerkezeti egységre vonatkozó előírások

30.1 A vonatkozó – építési tevékenységekkel kapcsolatos – hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban^[10] meghatározott építési munkákon túl a fenti 29.1 pontban leírtak is engedélykötelesek.

30.2 Az építési engedélykérelmekhez - a vonatkozó jogszabályban leírtakon^[11] túl - csatolni kell az alábbi munkarészeket is:

o   a Városi főépítész állásfoglalását,

o   a tervezett ingatlan legalább 2-2 szomszédját bemutató utcaképi fotómontázst,

o   közterület esetében legalább két jellemző irányú - a határoló térfalakat is tartalmazó – fotómontázst

o   tereprendezési tervet

o   melléképítmény és kiegészítő épület, kerítésépítés esetén legalább egy jellemző metszetet és alaprajzot, minden eltérő homlokzatot, fotómontázst, műszaki leírást a szerkezetről, anyaghasználatról, színtervről

31. A Dunameder korrekcióját érintő építési tevékenység (feltöltés, partmű építés, átépítés) - figyelembe véve jelen HÉSZ 8.§ 4. (10-16) pontokban leírtakat vízjogi engedély alapján folytatható.

32. A Dunameder korrekciójával összefüggő - az SZT-n jelölt „feltöltendő terület”- feltöltése és „V(s2)” övezeten belüli vízfelületek kialakítása „vízrendezési tanulmányterv” alapján történhet.

33. Szélerőmű park létesítése

A környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló Kormány rendelet^[12] értelmében a szélerőmű 600kW villamosteljesítménytől (védett természeti területeken 200 kW villamosteljesítménytől) előzetes (környezeti) vizsgálat köteles tevékenységnek minősül. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az előzetes vizsgálati eljárás során dönt a környezeti hatásvizsgálat készítésének (környezetvédelmi engedély beszerzésének) szükségességéről. Szélmérő torony létesítése építési engedély köteles.

A szélerőmű park létesítéséhez – egyszerre az egész beruházásra - be kell szerezni:

o   Előzetes (környezeti) vizsgálat alapján lefolytatott eljárás határozatát,

o   Környezetvédelmi engedélyt (külön előírás esetén),

o   Építési engedélyt,

o   Építési használatba vételi engedélyt,

o   Erőmű létesítési engedélyt

34. Amennyiben az építési telk(ek)en belül közhasználatú vagy korlátozottan közhasználatú zöldfelület kerül kialakításra az építési engedélyezési dokumentációnak kertépítészeti terveket is tartalmaznia kell.

5.§

  ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE, KIALAKÍTÁSA

1. Az építési telken belül, az épülete(ke)t az SZT-n feltüntetett az elő-; oldal- vagy hátsókerti építési határvonal(ak) - vagy ennek hiányában az alább definiált elő-; oldal- és hátsókert által meghatározott - építési helyen belül kell elhelyezni

2. Azon építési telkek esetében, ahol feltüntetésre kerültek az elő-, oldal, vagy hátsókerti építési határvonalak, azaz ezzel meghatározásra került az építési hely lehatárolása, ott ezeket a határvonalakat kell figyelembe venni még akkor is, ha a tömb egészére, vagy az érintet utcaszakaszra vonatkozóan ettől eltérő általános előírás is szerepel.

3. Az előkert mélységét a jelen HÉSZ 4.§. 7.b) pontja szerint kell meghatározni , ha az SZT az építési telek (telek) egy részét közterületként szabályozza, de a terv szerinti közterület kialakítása (meglévő szélesítése) csak távlatban várható.

4. Az előkert mélysége: 5,0m. Az ettől eltérő értékeket az SZT jelöli az alábbiak szerint:

a) Az építési övezeti jel alatt közvetlenül, mely jelenti, hogy a tömb minden határoló útjára értendő a feltüntetett - „EK” jelű – számadat,

b) A tömb egy-egy határoló útjára – vagy annak egy töréspontig tartó szakaszára - illesztetve, mely jelenti, hogy a tömb konkrét határoló útjára (szakaszára) értendő a feltüntetett - „EK” jelű – számadat, még akkor is, ha a tömb egészére ettől eltérő általános előírás is szerepel.

c) Amennyiben a tömbön belül feltüntetésre kerül az építési határvonal, az előkert kialakításánál azt kell figyelembe venni, még akkor is, ha a tömb egészére ettől eltérő általános előírás is szerepel.

5. A hátsókert mélysége: 6,0m. Az ettől eltérő értékeket az SZT jelöli az alábbiak szerint:

a)    Az eltérő értéket az SZT „HK” jelű számadattal jelöli az építési övezeti jel alatt közvetlenül, mely a tömbben lévő építési telkek mindegyikére vonatkozik,

b) Amennyiben a tömbön belül feltüntetésre kerül az építési határvonal, a hátsókert kialakításánál azt kell figyelembe venni, még akkor is, ha a tömb egészére ettől eltérő általános előírás is szerepel.

6. A beépítetlen vagy a csak melléképület(eket) tartalmazó építési telken, az övezeti előírások szerint definiált építési helyen belül főépületet elhelyezni  úgy lehet, hogy az építési vonal az előkert által definiált építési határvonaltól számított 5m-mély területsávba kerül.

7. az SZT-n jelölt beültetési kötelezettségű területsávban ki kell alakítani a - jelen HÉSZ 2.§ 14.pont szerint definiált - növényzetet.

8. Közterületen – az OTÉK és a vonatkozó önkormányzati rendelet^[14] előírásainak betartásával – az alábbi építmények helyezhetők el:

8.1 Legfeljebb 16m2 alapterületű autóbusz-váró helyiség, vagy –tető,

8.2 Legfeljebb 6m2 alapterületű, térelemes, önálló alapszerkezet nélküli árusító pavilon. A pavilont a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembe vételével, valamint a közterület tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni. Egy-egy közterületi szakaszon azonos formájú, anyagú és színű pavilon helyezhető el.

8.3 Jelen HÉSZ 13.§. 4.2 pontja szerinti építmények az SZT szerinti „Z” jelű zöldterületeken, valamint a közlekedési területek „zöldfelület” –nek jelölt részein belül,

8.4 Nyilvános WC épületek,

8.5 Telefonfülkék,

8.6 Közműépítmények (szivattyú-; trafóházak, átemelők, nyomáscsökkentők, telefon alközpontok stb). Ezek építménymagassága: max. 3,5m lehet.

8.7 Köztárgyak

8.8 Terepszint alatti építmények - max. 3,5m építménymagasságú - felépítményei.

9. Terepszint alatti építmény építési helyen kívül is létesíthető, ahol

a) Nem gátolják régészeti, hidrogeológiai, mérnökgeológiai vagy egyéb geotechnikai adottságok,

b) Nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.

10. A terepszint alatti építmény

a) Csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,

b) Terepszint fölé emelkedő alapterülete nem haladhatja meg jelen HÉSZ szerinti - építési övezetekre (övezetekre) vonatkozó - max. beépíthetőséget.

11. Az építési telkek területének – az övezeti előírásokban %-ban – meghatározott hányadát zöldfelületként kell kialakítani. A zöldfelület mértékének meghatározásában a tetőkertek területének, valamint a terepszint alatti építmények feletti zöldfelület területének csak 25%-a vehető számításba.

12. Az egyes terület-felhasználási egységeken belül, terepszint alatt elhelyezhetők:

a) önálló pince,

b) jármű-; és egyéb tároló,

c) közmű becsatlakozás építménye.

13. Állattartó épület – az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet figyelembe vételével létesíthető.

14. Szélerőmű park létesítésére vonatkozó előírások

14.1 Szélerőmű park kialakítására igénybe vehető terület lehatárolását az SZT ábrázolja.

14.2 Elhelyezés feltételei:

o   megfelelő (erősség, gyakoriság, magasság) szélenergía,

o   környezetvédelmi hatástanulmány, ami kitér az alábbiakra:

-      természetvédelem,

-      mezőgazdaság (meliorált területek, repülőgépes növényvédelem),

-      közúti, légi közlekedés, bekötő úthálózat,

-      erdészet,

-      építésföldtani és altalaj adottságok,

-      zaj, rezgésártalom

-      légszennyezés, meteorológia,

o   A megtermelt villamos energia – kábelen történő – fogadása a meglévő rendszerbe.

7.§

KÖRNYEZETALAKÍTÁS

1. Általános követelmények

1.1 A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.^[15]

1.2 Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.^[16] Gondoskodni kell a termőréteg megmentéséről.

1.3 A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.^[17]

1.4 Az SZT-n jelölt „zkv” jelű kiemelten védett zajvédelmi zóna területeken „telephely engedélyhez”-hez kötött tevékenység számára újonnan nem alakítható ki építmény.^[18]

1.5 Az SZT-n jelölt „zfv” jelű fokozottan védett zajvédelmi zóna területeken az alábbi, “telepengedély”-hez kötött tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények újonnan nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint):

vegyi anyag készítő és előállító, építési betontermékgyártás, előkevert beton gyártása, habarcsgyártás, egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása, kőmegmunkálás, csiszoló termék gyártása, vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása, öntött cső gyártása, acélcső gyártás, hidegen húzott vas, acéltermék gyártása, alumíniumgyártás, ólom, cink, ón gyártása, rézgyártás, fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos), fémtartály gyártása, fémalakítás, porkohászat, fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó), gépgyártás, autófényező, karosszérialakatos, autóbontó, gépjármű mosó, 3,5 t össztömeg feletti közúti teherszállító gépjárművek számára építési telken belül tároló, tárolóhely, műanyagfeldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás, építőanyagkereskedés.^[19]

1.6 A zajvédelmi zónák kijelölése, valamint a lakóterületi övezetbe sorolás által érintett jelenleg meglévő üzemelő telephelyek esetén, valamint a fenti 1.5 pont szerinti kizáró listán szereplő tevékenységek esetén üzemelés-technológiai terv készítése, majd az érintett szakhatóságok értékelése alapján dönthető el a feltételekhez kötött telepengedélyek kiadása, módosítása..^[20]

1.7 Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a - jelen HÉSZ  7.§ 1.9 pontjában leírt – közművesítés feltételeinek teljesítése.

1.8 A vízfolyásba csapadékvizet bevezetni vízjogi engedély alapján lehet..^[21]

1.9 A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. ^[22]

1.10 A vizek és közcélú vizilétesítmények karbantartás esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.^[23]

1.11 Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.^[24]

1.12 Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.^[25]

1.13 A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.^[26]

2. Környezetterhelési határértékek

2.1 Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.^[27]

2.2 Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba történő vízbevezetés csak a hatályos^[28] jogszabály alapján, vízjogi létesítési engedély alapján lehet.

2.3 Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.^[29]

2.4 Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.^[30]

2.5 Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.^[31]

2.6 Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.^[32]

8.§

Közmű területek, közműellátás

Általános előírások

A meglévő és a tervezett, építendő közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. A már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.

A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásai, a megfelelő ágazati szabványok és előírások mellett a jelen HÉSZ-ben rögzített szabályokat is figyelembe kell venni. Az ágazati előírásokban rögzített védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.

A közművesítésre kerülő területen levő telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról és a még hiányzó közmű kiépítéséről is gondoskodni kell.

A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

Vízellátás - tűzvédelem

A kutak (termálvíz kút is), egyéb vízkivételek védelmére kijelölt hidrogeológiai védőterületeken belül építéshatósági engedélyezés és a területhasználat a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet előírásai szerint történhet. Amíg a kutak elérési idő alapján történő hidrogeológiai védőterületének kijelölése, jóváhagyása, bejegyzése nem történik meg, addig a mélyfúrású kutak körül 10 m-es sugarú kört kell belső védőterületként kezelni, amelyre a rendeletben előírt korlátozásokat figyelembe kell venni.

Beépítésre szánt területen új fejlesztési területen, új vízvezetéket építeni csak a közcsatorna hálózat kiépítésével egyidejűleg szabad. A vízvezetéken a vízszolgáltatást megkezdeni csak a szennyvízcsatorna üzembe helyezését követően lehet.

Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték építését engedélyezni nem szabad, a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapok elhelyezése kötelező.

A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a 26/2005. (V. 28.) BM rendeletben foglalt Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) szerint biztosítani kell. Ha a közhálózatról a tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése szükséges. Építési engedély kiadása csak a szükséges tüzivíz ellátás biztosításával adható.

Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.

A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.

A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében – lehetőség szerint – körvezetékként kell kiépíteni, azbesztcement anyagú cső nem fektethető.

Szennyvízelvezetés

A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni

A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért:

A szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető.

Nyílt árokra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

A jelenleg már csatornázott utcákban új építési engedély csak a közcsatornára történő rákötéssel adható. A közcsatornával érintett és rá nem csatlakozó ingatlanokat pedig kötelezni kell egy éven belül a közcsatorna hálózatra történő rácsatlakozásra. Kivételt tenni csak azoknál a már beépített ingatlanoknál lehet, amelyeken a szennyvizek gyűjtése-tárolása a közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően, ellenőrzötten vízzáróan kivitelezett helyi medencékben történik és a szennyvizek elszállíttatása számlával folyamatosan igazolható.

A majd csatornázásra kerülő utcákban, új beépítésre csak akkor adható engedély, ha a telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz veszélymentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethetők. A közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően szigorúan vízzáró gyűjtőmedencékbe kell a szennyvizeket összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállíttatni. A szennyvízpótló műtárgy használata csak átmeneti lehet és ezt az építési engedélyben is rögzíteni kell. A közcsatorna kiépítését követő egy éven belül kötelezni kell az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre. Kivételt tenni azoknál az ingatlanoknál, amelyek az építési engedélyt átmenetileg engedélyezett házi műtárgyra kapták, nem lehet. Kivételt tenni csak azoknál a már beépített ingatlanoknál lehet, amelyeken a szennyvizek gyűjtése-tárolása a közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően, ellenőrzötten vízzáróan kivitelezett helyi medencékben történik és a szennyvizek elszállíttatása számlával folyamatosan igazolható.

A beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha
- a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, akkor a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szennyvizeket ellenőrzötten, zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatorna hálózat kiépítése a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egy éven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
- a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m távolságon belül nem lehet, megfelelő befogadó rendelkezésre áll továbbá egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ és a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság^[44]  meghatároz. Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m3-t, de bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell várni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét, különben addig új építési engedély nem adható.

Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének. A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani. Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz és hígtrágya kezelése-elhelyezése egyedi megoldást igényel. Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség folytatja le az érdekelt szakhatóságok bevonásával. Hígtrágya mezőgazdasági területen történő hasznosítását a talajvédelmi hatóság engedélyezi.

Csapadékvíz elvezetés, árvíz-belvízvédelem

Csapadékvizet szennyvízcsatorna hálózatba bevezetni nem szabad!

A csapadékvíz elvezetésére:

a már beépített területeken a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fenntartható. Ezeken a területeken a szilárd burkolat kiépítésével, vagy rekonstrukciójával egyidejűleg kell a felszíni vízelvezetést hidraulikailag méretezett elvezetési rendszerrel kiépíteni. (Vízelvezetési tanulmányterv készítendő a vízelvezetési mód meghatározására),

a beépítésre nem szánt területeken legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással, kell biztosítani.

A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás, telekosztás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a végbefogadóig. (A Dunába történő vízbevezetésnél a magas vízállás esetén is biztosítani kell, szükség esetén árvízi átemelő segítségével a víz zavarmente továbbvezetésének megoldását.)

A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal parkoló létesítése tilos.

A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni. Ha az utcában, közterületen kiépített vízelvezető rendszer nem üzemel, akkor a csapadékvizet az utcára, közterületre kivezetni tilos, annak elhelyezését saját telken belül kell megoldani. A szomszédos telekre történő csapadékvíz elvezetést meg kell szüntetni.

Mélyfekvésű területen építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet, az abban előírtak szigorú betartásával.

Élővízbe közvetlenül vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel - az abban előírtak betartásával - lehet.

A Duna és a tavak part élétől 10 m-es, a patakok, a vízfolyások és az egyéb nevesített árkok, csatornák part éleitől 6-6 m-es sávot a meder-karbantartás számára szabadon kell hagyni. Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet kijelölni, akkor arra a karbantartó számára szolgalmi jogi bejegyezéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.

A Duna és a Dunába torkolló patakok mederben tartását ha védmű (magas-part, gát) biztosítja, akkor a védmű és a meder közötti sávban, a védmű mentetlen oldalán, amely hullámtérnek minősül, csak a 21/2006 (I.31.)-es kormányrendelet figyelembe vételével adható építési, létesítési engedély.

A védmű mentett oldalán, a magas part-éltől, illetve a gáttest lábától 10 m-es sávot árvízi védekezésre szabadon kell hagyni, azon és alatta semmilyen építmény, közmű el nem helyezhető, azon átmeneti tárolás, átmeneti hasznosítása sem engedélyezhető.

A védmű mentett oldalán, a magas part-éltől, illetve a gáttest lábától a mentett oldalon 110 m-es sávban fakadóvizek előfordulásával kell számolni. Fakadóvízzel veszélyeztetett területen a mértékadó árvízszint alatti építkezés csak annak figyelembe vételével engedélyezhető.

A szabályozási terven feltüntetett tervezett „fakadóvíz” határ a tervezett „magaspart” kialakítását követően vehető figyelembe.

Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (folyó (Duna), patak, árok, vízfolyás, stb. medrének földhivatali térképen rögzített telkét, vagy annak részét) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót csinálni, új vízfelületet létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság^[45]  engedélyével szabad.

Hullámtérben, a hullámterek hasznosításáról szóló rendelet^[46] alapján engedélyezhető, ideiglenesen, provizórikusan elhelyezendő létesítmény esetén, amely a vizes medret, vagy vízgazdálkodási célú területet közvetlen nem érinti, a víz mozgását nem befolyásolják, a vizes meder karbantartását, az árvízi- belvízi védekezést, csapadékvíz elvezetés lehetőségét nem akadályozzák, az érintett vizes meder kezelőjének a hozzájárulása esetén a jegyző adhat létesítési engedélyt. A létesítési engedélyben rögzíteni kell a létesítmény fenntarthatósági idejét és utána a helyreállítási kötelezettséget. A határidő lejártakor a jegyző köteles a létesítmény elbontatásáról és a helyreállítás végrehajtatásáról intézkedni.

A hullámtérben, a hullámterek hasznosításáról szóló rendelet alapján engedélyezhető, -akár végleges, akár provizórikus célú- beruházást, amely közvetlen érinti a vízgazdálkodási területet, vagy/és érinti a víz mozgását (akár felszín felett, akár felszín alatt), vagy/és befolyásolja-akadályozza a vizes meder karbantartását, az árvízi-belvízi védekezést, a csapadékvíz elvezetés lehetőségét, csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság^[47]  engedélyével létesíthető. (Pl. Az úszóműállás és úszóműves kikötőhely, egyéb vízparthoz kötött létesítmények part éltől a mederbe való benyúlása nem okozhat vízvisszatorlódást, nem akadályozhatja a víz szabad mozgását, továbbá nem akadályozhatja a vízfolyás használatát, a legkisebb vízállásnál is a hajózási szélességet szabadon kell hagyni, ennek konkrét méretét az érintett vízfolyás kezelője határozza meg.)

A hullámtérben, a hullámterek hasznosításáról szóló rendelet alapján beruházást engedélyezni, csak a beruházással érintett terület hullámtérből történő kivételét követően szabad. A terület hullámtérből való kivételét vízjogi engedély alapján lehet megvalósítani. Építési, létesítési engedélyt adni csak a tervezett beruházás mentett oldalon való elhelyezése esetén szabad.

A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve!). Az áteresz szélessége telkenként nem lehet 5 m-nél nagyobb. A kocsi behajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a kocsi behajtó felszínéről és 6 cm-nél nem lehet szélesebb a szegély. A nyílt árok fenekét és max 50 cm magasságig az oldalát szint-, medertartás és a karbantarthatóság érdekében burkolni kell. Az árok burkolatlanul maradó rézsűjét erózió ellen gyeptelepítéssel kell megvédeni. A gyeptelepítést a rézsű kialakításával egy időben kell elvégezni. A talajminőség függvényében 1-3 %-ot meghaladó lejtésű árkot csak teljes szelvényében burkolt árokként szabad kialakítani a meder erózió elkerülése érdekében.

Gázvezeték hálózatok

Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

Házi gáznyomásszabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

Villamosenergia-hálózatok

A tervezett belterület beépítésre szánt területein belül, a új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamos energia ellátási hálózatokat építeni, valamint új villamos energia ingatlan bekötést kialakítani, csak föld alatti elhelyezéssel szabad az alábbi  területeken:

o   Városközpont területén (I/1 városszerkezeti egység),

o   Kálvária domb területén (IV/1 városszerkezeti egység,

o   Tervezett műemléki környezet területein

o   A dunaparton (Hősök tere, egyéb tervezett belterületi szakaszok esetében a vízparttól számított 100m-en belül)

o   A  Mély út területén és ahhoz csatlakozó földrészleteken

A villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási tápkábeleket-szabadvezetékeket és a hírközlési hálózatokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

9.§

TÁJ-; TERMÉSZETVÉDELEM

1. Védett természeti területek

1.1 A NATURA 2000-hálózat területei:

1.1.1 A meglévő természeti állapotok megőrzése, fenntartása - az országos jelentőséget túllépve - európai jelentőségű.

1.1.2 A Natura 2000 hálózattal érintett területeken a vonatkozó^[48] Kormány rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni.

1.2. Dél- Mezőföld Tájvédelmi Körzet

A Tájvédelmi Körzeten belül fokozottan védett területen belül a természetvédelmi kezelés és a természetvédelmi hatósággal egyeztetett élet-és vagyonvédelmi beavatkozás végezhető.

1.3 Országosan védett természetvédelmi területek:

o   Kálvária –domb

o   Macskalyuk környéke.

o   láp

1.4 A fenti védett területeknek a használata során a vonatkozó törvényben foglaltakat^[49] továbbá a természetvédelmi terület kezelési tervében foglaltakat maradéktalanul be kell tartani.

1.5 Helyi jelentőségű természetvédelmi területek

1.5.1 ⁽²⁾ törölve

1.5.2 A védelemre javasolt területeknél a védelem alá helyezés során a vonatkozó törvényben^[50] foglaltak betartandók. Helyi védettség esetén a települési önkormányzat feladata, országos védettség esetén a miniszter feladata a természetvédelmi terület kijelölése.

1.6 Tájképvédelmi területek:

1.6.1 Tájképvédelmi területen belül építési tevékenység az illetékes természetvédelmi szakhatósággal történt egyeztetés alapján, kertépítész tervező által készített kertépítészeti tervvel alátámasztott építési engedélyezési terv alapján folytatható.

1.6.2 A zöldfelületi-rendszer a tájra jellemző őshonos fafajok alkalmazásával alakítható.

1.6.3 A tájképvédelmi területnek minősített területeken a természeti-táji környezet védelme érdekében a kilátási-rálátási viszonyok - művi elemekkel történő - alakítása, valamint művelési ág váltás csak a természetvédelmi szakhatósággal történt előzetes egyeztetés alapján, táj(kert)építész által előzetesen elkészített tájrendezési (kertépítészeti) terv alapján történhet.

1.6.4

       a.) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetén belül építmények  terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

       b.) A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.

1.7 Egyedi tájértékek: Az egyedi tájértékek kataszterezését – a vonatkozó törvény szerint^[51] - az Önkormányzatnak el kell végezni.

1.8. Források: A forráshelyeket a természetvédelem által védettnek kell tekinteni^[52].

2. A természeti területek^[53]:

2.1 A természeti területek használata és fejlesztése során a történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítások figyelembe vételével kell biztosítani a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszerek, és egyedi tájértékek megóvását.

2.2 A gyepterületek – vonatkozó jogszabály^[54], szerinti - szakszerű fenntartását biztosítani kell első sorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, valamint a vegyi anyagok mérsékelt, természetkímélő használatával.

2.3 A természeti területeken történő gazdálkodás - mező-erdő-nád-hal-vadgazdálkodás során - biztosítani kell a fenntartó használatot, ami magában foglalja a tartamosságot, a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét.

a) A vizes élőhelyek^[55] természetes növényállományát meg kell őrizni és védeni kell a terület ökológiai és látványértékeit.

b) Vízfolyások és tavak természetes, és természetközeli állapotú partjait a vizes élőhelyek védelme érdekében meg kell őrizni.

c) Vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint vízfolyások hullámterében új, mesterséges építmények nem létesíthetők.

2.6. Vízfelületek:

2.6.1 A halastavak és egyéb vízfelület vizének természetes tisztaságát, ökológiai rendszerének stabilitását védeni kell. Bármilyen vegyi anyag, vagy egyéb szennyező anyag vízbe juttatása tilos. A partvonal mentén hulladék lerakása – akár csak átmenetileg is tilos.

2.6.2 A tavak környezetében a jelenlegitől eltérő típusú hasznosítás esetében csak a táj - és környezetkímélő megoldás engedhető meg.

2.6.3 Új tó kizárólag vízjogi engedély birtokában alakítható ki.

3. Ökológiai folyosó

3.1 Az ökológiai folyosó területén - a vonatkozó törvényi előírásokat^[56] betartva – a meglévő természeti állapotok megőrzése, fenntartása országos jelentőségű. Az ökológiai hálózaton belül „beépítésre szánt terület” nem alakítható.

3.2 Az ökológiai folyosó területén építményt elhelyezni csak a természetvédelemhez fűződő érdekek figyelembe vételével lehet.

3.3 Az ökológiai folyosó területén művelési ág váltása kizárólag a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával történhet.

4. Táj-rehabilitációs területek

4.1 Amennyiben még fellelhető, anyagnyerés folytán roncsolt felszín, azt a térség tájhasznosításával összhangban rekultiválni kell, figyelembe véve a bányászatról szóló törvényben^[57] foglaltakat.

4.2 Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen, deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen kerül hasznosításra, értékesítésre.

10.§

MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM

1. A kulturális örökség fogalomkörébe tartozó jelen HÉSZ 3-4. sz. Mellékleteiben felsorolt, az SZT –n feltüntetett, ismert régészeti lelőhelyekkel és műemlékekkel kapcsolatosan a vonatkozó törvény^[59] előírásai szerint kell eljárni.

1.1 Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

1.1.1 A város nyilvántartott régészeti lelőhelyeit és régészeti érdekű területeit, azok hrsz szerinti beazonosítását az SZT, valamint jelen HÉSZ 3. sz. Melléklete mutatja be.

1.1.2„Régészeti érintettség esetén a 2005. évi LXXXIX. Tv-el módosított 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell elrendelni.

1.1.3 A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatóság.

1.1.4 Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt bolygató tevékenység, valamint a művelési ág megváltoztatása esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.

1.1.5 A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (tovább: KÖH) véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.

1.1.6 Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a KÖH –t értesíteni kell.

1.1.7 A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

1.1.8 A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.”

1.2 Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

1.2.1 A város országos műemléki védelem alatt álló és védelem alá helyezendő művi értékeit, az SZT és  jelen HÉSZ 4. sz. Melléklete mutatja be.

1.2.2 ⁽¹¹⁾  * hatályon kívül helyezve.

2. Helyi művi értékek védelmére vonatkozó előírások:

2.1 Jelen HÉSZ jóváhagyásával helyi védelem alá helyezett művi értékek védelmének irányításáról és szervezéséről, nyilvántartásáról, fenntartásáról és annak támogatásáról, további művi értékek védetté nyilvánításáról és törléséről az Önkormányzat külön rendeletben gondoskodik.

2.2 A védettség alatt álló ingatlanokon – mindennemű építési és kertépítészeti tevékenység - a városi főépítész előzetes állásfoglalásának figyelembe vételével folytatható.

2.3 A városi főépítész állásfoglalásának beszerzése az engedélyezési eljárás megkezdése előtt kötelező, és ez az engedélyezési kérelemhez csatolandó.

2.4 Helyi egyedi védelmet kell biztosítani a – az Örökségvédelmi hatástanulmányban kimunkált - jelen HÉSZ 5..sz. mellékletében felsorolt:

o   H1 fokozat esetében a teljes építményre, valamint a hozzá tartozó földrészletre,

o   H2 fokozat esetében az építmény valamely részértékére,

o   közterületi műalkotásokra, építményekre (szobrokra, kőkeresztek, emlékművek, támfalakra) 

2.5 A helyi egyedi védelem általános szabályai

2.5.1 Védelem alatt álló épület, csak a védettség törlését követően bontható el.

2.5.2 A védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka végezhető, illetve csak olyan állapot fenntartása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték karakterét, megjelenését, eszmei értékét.

2.5.3 A helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanokon illetve a védettség alá eső ingatlanrészeken meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani az épületek illetve építmények eredeti építészeti karakterét, eredeti szerkezeteit. Ennek érdekében mind épületek, épületrészek, mind kiegészítő építmények (kerítések, kapuk, támfalak, kerti létesítmények, stb.) esetében:

a.    felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti térrendszer, tömegformák, homlokzatok, építészeti részletek megőrzésére, helyreállítására,

b.    felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti szerkezetek anyagában való megőrzésére, hasonló új anyagok használatára,

c.     új építések, bővítések során a meglévő részekkel, a környező városi szövettel tömegformálásban, anyaghasználatban harmonizáló megoldásokat kell alkalmazni.

d.    épület felszerelések (különösen tüzelőberendezések és tartozékaik, hírközlési felszerelések, klíma- és közműberendezések, hirdető és reklámfelületek) létesítése alkalmával meg kell őrizni az épület, építmény eredeti karakterét, megjelenését.

e.     A védett épületek közterületről látható homlokzatain újabb homlokzati füstgáz elvezető, hírközlési berendezés, közmű vezeték klímaberendezés nem helyezhető el. Törekedni kell arra, hogy a védett épületeken meglévő ilyen elemek mielőbb megszűnjenek.

f.     Védőtető, előtető, biztonsági rács, korlát, zászlótartó, világító berendezés és árnyékoló szerkezet létesítése építési engedély alapján létesíthető.

2.5.4 A helyi egyedi védettség alatt álló ingatlanokon a védettség sajátos követelményei és az értékek megőrzése érdekében – a hatályos építési jogszabályok keretei között – az Építésügyi Hatóság kötelezheti a védelem alatt álló, valamint a védett együttesek területén található épületek, illetve építmények tulajdonosá(ait), illetve használóját(it):

o   A jó karbantartásra, fenntartása való kötelezettség teljesítésére,

o   Az azokat eléktelenítő, idegen részek eltávolítására,

o   A védett értékek jellegének kifejezésére vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzésére.

2.6 A helyi egyedi védelem részletes szabályai

2.6.1 Védett építményekre vonatkozó előírások:

a) a védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben meg kell tartani.

b) a védett épületek tetőformája megtartandó. A tető héjalása az eredetihez hasonló anyagú, színű és mintázatú korszerű építőanyaggal felváltható.

c) az épület homlokzati nyílásrendje és a nyílások osztása megtartandó, ezek változtatása csak az eredeti állapot helyreállítása esetén engedélyezhető.

d) a meglévő homlokzati tagozatok megtartandók vagy korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukban visszaállíthatók.

e) a homlokzat burkolatai az eredeti állapolt szerint megtartandók vagy annak hatását keltve korszerű anyagok használatával cserélhetők.

f) a homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően kell elvégezni.  Amennyiben az eredeti állapot színezése nem igazolható, a homlokzat a szomszédos épületekhez illeszkedően színezhető.

g) a védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

h) a védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők, az eredeti szerkezet és a belső értékek tiszteletben tartásával.

2.6.2 Védett épületrészekre vonatkozó szabályozás:

a) Ha a védett épületrészt az épület utcai homlokzata képezi, az épületet hagyományos építészeti tömegével kell megtartani, megőrizve a homlokzati nyílásrendet, a nyílások osztását, - melyek indokolt esetben változtathatók – a homlokzati tagozatokat az eredeti építőanyagok felválthatók azokhoz hasonló megjelenést biztosító korszerű építőanyagokkal. A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően kell meghatározni. Amennyiben ez nem lehetséges, az épület színezését a szomszédos két épület homlokzatához illeszkedően kell meghatározni.

b) egyéb védett épületrészek (pl. kapu, vakolatdísz, falfestmény, stb.) az eredeti állapotnak megfelelően megtartandók. Az épület átépítése esetén törekedni kell a védett épületrész eredeti helyén történő megtartására.

c) védett épületrész csak a védettség törlése után bontható el. A bontást megelőzően a védett épületrész tulajdonosának kötelessége az épületrész felmérési és fotódokumentációjának elkészítése. Amennyiben a védett épületrész a bontást követően nem kerül visszaépítésre, mérete lehetővé teszi, és arra a tulajdonos nem tart igényt, azt a helyi múzeumba be kell szállítani megőrzés céljából.

2.6.3 Védett közterületi műalkotásokra, építményekre (szobrokra, kőkeresztek, emlékművek, támfalak) vonatkozó szabályozás:

Védett képzőművészeti alkotások és emléktáblák az eredeti állapotnak megfelelő formában, anyaghasználatra a felújítási helyükön tartandók fenn.

2.7 Helyi területi védelmet kell biztosítani az SZT-n lehatárolt

- a A Kálvária domb SZT-n lehatárolt területének

- A Felső Burgundiai pincesornak,

2.8 A helyi területi védelem szabályai

A helyi védettség alatt álló területeken meg kell őrizni a védett terület eredeti térszerkezetének, közterületi rendszerének, telekosztásának, beépítési struktúrájának karakterét. Ennek érdekében

a.    a területen a telekalakítások nem okozhatnak durva beavatkozást a telekszerkezetbe,

b.    nem változtatható meg a beépítési struktúra jellege, az új beépítéseknek és bontásoknak ehhez kell igazodniuk,

c.     a településkép szempontjából meghatározó, közterületeket határoló térfalak megőrzendők, helyreállítandók.

d.    megőrzendő az adott terület növényállományának, táji alkotóelemeinek karaktere, a növénykivágásoknak és telepítéseknek ehhez kell igazodniuk.

e.     a közterületeket, azok burkolatát, berendezését a terület rangjának megfelelő minőséggel kell kialakítani,

f.     ⁽²⁾ törölve

11.§

VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK

1. A főútvonalak tengelyvonalától számított - SZT-n ábrázolt távolságon – belül – a vonatkozó jogszabály ^[60]értelmében - építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság (kezelő) hozzájárulásával folytatható.

2. A - közforgalmú és ipar - vasút tengelyvonalától - SZT-n ábrázolt – 50m –en belül építési tevékenység az OTÉK vonatkozó előírása^[61] szerint folytatható.

3. Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag a jelen HÉSZ 7.§-nak előírásait figyelembe kell venni.

4. A helyi vízműkutak, kutak, források stb. védelmét biztosító 10m –n sugarú körön belül területet belső védőidomként kell kezelni, és arra vonatkozó előírásokat kell betartani^[62]

5. A szennyvízcsatorna hálózatra telepített védelem nélküli átemelőknél legalább 150 m-es védőtávolságot kell biztosítani, amely megfelelő bűz-zaj elleni védelemmel 20m-re csökkenthető. Újonnan – beépített és beépítésre szánt területen – átemelőt csak védelemmel szabad.

6. A szennyvízátemelő védőtávolságán belüli területfelhasználásra ugyanaz az előírás vonatkozik, mint a szennyvíztisztító telep védőtávolságán belülre, azaz élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető elő nem állítható, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, raktározható, forgalmazható. A védőterület aktív zöldfelületként hasznosítható, vagy az előzőekbe nem tartozó gazdasági jellegű övezetbe, kizárva szolgálati lakás létesítésének lehetőségét.

7. A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. ^[63]

8. A vízgazdálkodási (meder kezelési, karbantartási) szakfeladatok elvégzéséhez a fenti hatályos jogszabályt és jelen HÉSZ 8.§ 4.9 pontjában leírtakat be kell tartani.

9. Az SZT-n jelölt – rekultiválandó – dögtér – engedélyezett módon való - lezárásig fenn kell tartani az 1000 m-es védőtávolságot. Felhagyott hulladéktemető (dögtér) területén 30 évig mezőgazdasági művelést folytatni tilos. Ezt a tilalmat a követelmények szerint az Önkormányzatnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A tervezett állati hulladékgyűjtő hely védőtávolsága: min. 500m.^[64].

II. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁS, TELEPÜLÉSSZERKEZET

12.§

  A BELTERÜLETI HATÁR MEGÁLLAPÍTÁSA

1. A város - SZT –n feltüntetett tervezett - belterületét alakítani a tényleges területfelhasználás szándékának belterületbe csatolásról szóló közgyűlési rendelettel történő megerősítését, valamint a belterületbe vonáshoz szükséges földhivatali eljárás lefolytatását követően lehet.

2. Az SZT beépítésre szánt területei – a tervezett belterületi határtól függetlenül, a fent leírtak szerint belterületbe vonhatók.

3. A fenti területek belterületbe történő vonása - a konkrét fejlesztési igényeknek megfelelően – szakaszosan, az SZT módosítása nélkül is végrehajthatók.

13.§

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

1. Az építési övezetekben újonnan kialakítandó építési telkek méreteit jelen HÉSZ 1.sz. Melléklete tartalmazza.

2. Az 1 sz. Melléklet szerinti új telkek legkisebb szélessége, mélysége, területe a minimális méreteket jelentik.

3. A fenti 1 sz. Mellékletek szerinti min. telekterület – uj építési telek kialakítása vagy telekösszevonása esetén - max. kétszeresére növelhető a lakóterületek esetében.

4. ⁽²⁾  Az elhelyezhető épületek tényleges homlokzatmagassága max. 1m-rel haladhatja meg a jelen HÉSZ 1.sz. Mellékletében feltüntetett max. kialakítható építménymagasságot. A HÉSZ 13. § 14. bek. alatt leírt „Gazdasági területek” azon építési övezeteiben, ahol a jelen HÉSZ 1.sz. Mellékletében feltüntetett legnagyobb építménymagasság nem éri el a 8,0 m-t – technológiai indok alapján – a megengedett építménymagasság max. 8,0 méter lehet.

5. A város beépített és beépítésre szánt területeit az SZT az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

5.1 Lakóterületek, ezen belül:

- Kisvárosias (Lk),

- Kertvárosias (Lke),

- Falusias (Lf)

5.2 Településközpont – vegyes terület (Vt),

5.3 Gazdasági területek, ezen belül:

5.3.1 Kereskedelmi, szolgáltató (Gksz)

5.3.2 Ipari, ezen belül:

- Egyéb ipari (Gip-e)

5.3.3 Mezőgazdasági jellegű üzemi területek (G-mg),

5.4 Különleges területek (K-...)

5.5 Hétvégi házas üdülőterület (Üh-..):

6. A fenti területfelhasználási egységeket az SZT építési övezetekre osztja, melyekben építési tevékenység jelen HÉSZ 1.sz. Melléklete szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat figyelembe véve folytatható.

7. A területfelhasználási egységek építési övezeteiben – jellemzően – alkalmazandó beépítési módok:

- „sz” jelű szabadon álló,

- „o” jelű oldalhatáron álló,

- „z” jelű zártsorú

8. A fenti építési övezeteken belül:

8.1 az „o” jelű beépítési mód esetében:

a) az újonnan kialakított telektömbökben az építési helyet a telkek É-Ék-K-i oldalon lévő határvonala mellé kell illeszteni,

b) a már részben beépült telektömbökben az építési hely – kialakult állapothoz illeszkedő - határvonal mellé is illeszthető abban az esetben, ha a szomszédos telkek kialakult építési módja nem teszi lehetővé az a) pont szerinti építési hely kijelölését.

8.2 Eltérő építési övezetek találkozásánál a nagyobb építménymagasságú övezet építési telkén belül - a szomszédos  építési telekre nézően (pl. saroktelek, vagy hátsókert) - kialakítható épület tényleges homlokzatmagassága nem haladhatja meg az alacsonyabb építménymagasságú építési övezetben előírt max. építménymagasságot.

9. A „.....-T” jelű építési övezetben építési tevékenység az alábbiak szerint folytatható:

a) jelen HÉSZ 1.sz. Melléklete szerinti előírások az SZT szerint lehatárolt tömbtelekre teljesüljenek.

b) Telket alakítani, új épületet elhelyezni, meglévőt bővíteni – a kialakult állapot figyelembe vételével – a fenti tömbtelek egészét érintő kétlépcsős engedélyezési eljárás keretében lehet.

d) a „K – pi  – T” építési övezetű tömbtelkes, kialakult présházas terület alakult és beépített építési telkén belül, meglévő épület elbontását követően új épület – a bontást megelőző állapot mértékig, de max. 70 m² alapterülettel – visszaépíthető abban az esetben, ha a fenti a) pontban leírt (teljes tömbtelekre vonatkozó) beépíthetőséget nem lépi túl.

10. Jelen HÉSZ 1. sz. Mellékletében felsorolt telekalakítási és beépíthetőségi előírások
– a kizárólag lakófunkciójú épület létesítését kivéve – alkalmazhatók.

11. Kizárólag lakófunkciójú épület létesítése esetén az összes – fenti Mellékletben felsorolt 50%-nál magasabb beépíthetőséget tartalmazó – építési övezetben az alábbiakat kell figyelembe venni:

o   beépíthetőség: max 50%., a

o   min. zöldfelület: 30%

o   max. burkolt felület: max. 20%

12. A lakóterületek

12.1 A kisvárosias lakóterület

12.1.1 A kisvárosias lakóterületen belül elhelyezhető:

a)  legfeljebb 4 lakásos lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) sportépítmény,

e) a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, valamint

f) kivételesen vonatkozó OTÉK előírását figyelembe véve

fa) szálláshely szolgáltató épület,

fb) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmények,

12.1.2 A fent leírtakon túl elhelyezhető önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál könnyebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára

12.1.3 Az „Lk-6-o” építési övezeti jelű lakóterületi egységre vonatkozó előírások

12.1.3.1 A telekalakításokra vonatkozó előírásokat^[66] az alábbiak szerint kell alkalmazni:

a)    telekegyesités max. 2db építési telek összevonásával engedélyezhető abban az esetben, ha az egyik alkalmatlan a beépítésre (pl. útkapcsolat hiánya), vagy mérete nem éri el a 140m2-t.

b)    telekhatárrendezés engedélyezhető abban az esetben, ha nem keletkezik beépítésre alkalmatlan és 140m2-nél kisebb építési telek.

12.1.3.2 Az építési övezetek építési telkein belül – a tereprendezéssel járó építési munkák során (támfalak, rézsük) természetes anyagokat (pl. terméskő) kell használni a látszó felületeken.

12.1.3.3 Új épületet kialakítani az alábbiak szerint lehet:

a)    Az épület alapterülete az építési övezeten belül kialakult szokásos – max. 100m2 - nagyságot nem haladhatja meg. Az épületek utcafronti szélességi mérete max. 7,0m

b)    Az épületek az építési vonalra merőlegesen, kontyolás nélküli, 40-45º hajlásszögű nyeregtetővel építhetők.

c)    Térdfal magasítás, erkély, loggia nem építhető.

d)    Tetőhéjalás: elsősorban mázatlan cserép, hullámlemezfedés nem alkalmazható.

e)    Az épület falazata: tégla, faház nem létesíthető.

f)     Az épület homlokzata lehet vakolt, fehérre meszelt, nyers vagy meszelt (fagyálló) tégla. Kőporos vakolat nem engedélyezhető.

g)    Az épületek tényleges homlokzatmagassága nem haladhatja meg a – jelen HÉSZ 1.sz. Mellékletében rögzített max. építménymagasságot (4,5m).

12.1.4 Az „Lk-7-z(p)” építési övezeti jelű lakóterületi egységre vonatkozó előírások

12.1.4.1 A lakóterületen belül présházak is elhelyezhetők.

12.1.4.2 Présházakat kialakítani jelen HÉSZ 13.§ 15.9.2 pont alatt leírtak szerint lehet.

12.1.4.3 Lakóépületet kialakítani az alábbiak szerint lehet:

a)    Az épületek kontyolás nélküli, 40-45º hajlásszögű nyeregtetővel építhetők.

b)    Térdfal magasítás, erkély, loggia nem építhető.

c)    ⁽²⁾ Tetőhéjalás: mázatlan cserép, természetes pala

d)    Az épület falazata: elsősorban tégla, faház nem létesíthető.

e)    Az épület homlokzata lehet vakolt, fehérre meszelt, nyers vagy meszelt (fagyálló) tégla. Kőporos vakolat nem engedélyezhető.

12.2 A kertvárosias lakóterületek

12.2.1 A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető:

a)    Legfeljebb 4 lakásos lakóépület,

b)    a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c)    egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d)    a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, valamint

e)    kivételesen:

ea) Helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény

eb) sportépítmény,

ec) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

d) üzemanyagtöltő.

12.2.2 A fent leírtakon túl elhelyezhető önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál könnyebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára

                12.2.3. Az „Lke – 5 – sz” jelű építési övezetben

a)       Az építési helyen belül max. 1 lakóépület létesíthető.

b)       A lakóépületben max. 4 lakás alakítható ki.

c)       Szgk tárolás: építési telken belül.

d)       Az építési telken önálló garázs nem építhető.

e)       SZT szerinti építési telkek – az övezeti előírások betartásával – összevonhatók.

f)        A tervezett lakóépületek egységes építészeti arculattal alakítandók ki.

g)       Tető kialakítás: magas tető, hajlásszög: 20 – 45°.

h)       Kerítés: a tervezési területen belül nem kötelező jelleggel, egységes terv alapján, élő sövény kialakításával

12.3 A falusias lakóterületek

12.3.1 A falusias lakóterületen elhelyezhető:

a)    max. 2 lakásos lakóépület,

b)    mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

c)    kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d)    szálláshely szolgáltató épület,

e)    kézműipari építmény,

f)     helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek,

g)    sportépítmény,

h)    üzemanyagtöltő

12.3.2 önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál könnyebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára

12.3.3 Az „Lf-2-o(E)” építési övezeti jelű – tervezett, jelenleg mezőgazdasági művelésű - falusias lakóterületen belül, figyelembe véve a 8.9 pontban leírtakat, erdőtelepítés nem, fásítás a lakóterület kialakításáig nem engedélyezhető.

13. A településközpont vegyes területek

13.1 A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

13.1.1 lakóépület,

13.1.2 igazgatási épület,

13.1.3 kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

139.1.4 egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,

13.1.5 egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

13.1.6 sportépítmény,

13.1.7 parkolóház, üzemanyagtöltő, valamint

13.1.8 kivételesen:

a) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

b) termelő kertészeti építmény.

13.2 A fent leírtakon túl elhelyezhető önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál könnyebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

 13.3 A „Vt-14-z” jelű építési övezetre vonatkozó előírások

13.3.1 Az építési övezeten belül elhelyezhető:

a) Főépületként

- lakóépület,

- igazgatási épület,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

b) Melléképületként

a fent leírt épületek rendeltetésszerű használatát kiegészítő épületek.

13.3.2 Telekalakítás

Vonatkozó jogszabály szerint

13.3.3 Épület elhelyezése

a) Főépületet elhelyezni

- amennyiben a meglévő, közterülettel határos épület elbontásra kerül, új épületet elhelyezni a kialakult, közterülettel határos homlokvonalon, a műemléképülethez tűzfallal csatlakozóan, az utcában (építési telken) kialakult, oldalhatáron álló (zártsorú) beépítéshez illeszkedően, az övezeti előírásoknak megfelelően lehet,

- amennyiben a meglévő, közterülettel határos épület – hatályos HÉSZ előírásainak megfelelően – átalakul (pl. bővül), új épületet elhelyezni, ahhoz illeszkedően, az övezeti előírásoknak megfelelően lehet.

b) Önálló melléképület nem létesíthető a – közterülettel határos – homlokvonalon,

c) Melléképület – a fenti b) pontban leírtakat figyelembe véve - a főépület szerinti anyaghasználattal, meglévő, vagy újonnan létesítendő főépület funkcionális kiegészítéseként, a közterülettel határos homlokvonaltól min. 10m-re építhető külön állóan, vagy a főépülethez csatlakoztatva

d) Épületet elhelyezni úgy lehet, hogy az építési telekre - gépjárművel történő - behajtás biztosítható legyen.

e) Amennyiben az építési telek – új épület elhelyezése esetén – homlokvonala nem épül be teljes szélességben, az épület homloksíkjával egybeépített – a gépjármű beközlekedését biztosító űrszelvénnyel - kapubejáró létesítendő.

13.3.4 Épület kialakítása

a) az építési övezet – több építési telek egyidejű - be(át)építésekor, az új épület(ek) - utcafronttal határos – tömegét és homlokzati elemeit tagolni kell a kialakult telekhatárok mentén.

b) épületet kialakítani hagyományos anyaghasználattal lehet.

c) tetőkialakítás

ba) a közterülettel határos főépület esetében főgerinc: utcával párhuzamos

bb) hajlásszög: 35-45°

bc) fedés: égetett agyagcserép

bd) tetőfelépítmény – a telektömböket határoló közutakra nézően - nem létesíthető,

be) tetőablak: tetősíkban alakítható

13.4 A „Vt-15-z” jelű építési övezetre vonatkozó előírások

13.4.1 Az építési övezeten belül elhelyezhető:

a) Főépületként

- lakóépület,

- igazgatási épület,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

b) Melléképületként

a fent leírt épületek rendeltetésszerű használatát kiegészítő épületek.

13.4.2 Telekalakítás

A vonatkozó jogszabályok szerinti telekalakítási lehetőségek közül:

- nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető,

13.4.3 Építmények elhelyezése

a) Az építési övezeten belül építményt elhelyezni - a közutakkal határos homlokvonallal, valamint a szabályozási terven építési határvonallal körülzárt - építési helyen belül lehet.

b) Az építési övezet be nem építhető területén belül építményt elhelyezni konkrét fejlesztési program alapján - a tömb egészére kiterjedő – a HÉSZ-t és szabályozási tervet érintő módosítási eljárást követően lehet.

c) Főépületet elhelyezni

- amennyiben a meglévő, közterülettel határos épület elbontásra kerül, új épületet elhelyezni a kialakult, közterülettel határos homlokvonalon, az utcában (építési telken) kialakult, oldalhatáron álló (zártsorú) beépítéshez illeszkedően, az övezeti előírásoknak megfelelően lehet,

- amennyiben a meglévő, közterülettel határos épület – hatályos HÉSZ előírásainak megfelelően – átalakul (pl. bővül), új épületet elhelyezni, ahhoz illeszkedően, az övezeti előírásoknak megfelelően lehet.

d) Önálló melléképület nem létesíthető a – közterülettel határos – homlokvonalon,

e) Melléképület – a fenti d) pontban leírtakat figyelembe véve - a főépület szerinti anyaghasználattal, meglévő, vagy újonnan létesítendő főépület funkcionális kiegészítéseként, a közterülettel határos homlokvonaltól min. 10m-re építhető külön állóan, vagy a főépülethez csatlakoztatva

f) Épületet elhelyezni úgy lehet, hogy az építési telekre - gépjárművel történő - behajtás biztosítható legyen.

g) Amennyiben az építési telek – új épület elhelyezése esetén – homlokvonala nem épül be teljes szélességben, az épület homloksíkjával egybeépített – a gépjármű beközlekedését biztosító űrszelvénnyel - kapubejáró létesítendő.

13.4.4 Épület kialakítása

a) az építési övezet – több építési telek egyidejű - be(át)építésekor, az új épület(ek) - utcafronttal határos – tömegét és homlokzati elemeit tagolni kell a kialakult telekhatárok mentén.

b) épületet kialakítani hagyományos anyaghasználattal lehet.

c) tetőkialakítás

ba) a közterülettel határos főépület esetében főgerinc: utcával párhuzamos

bb) hajlásszög: 35-45°

bc) fedés: égetett agyagcserép

bd) tetőfelépítmény – a telektömböket határoló közutakra nézően - nem létesíthető,

be) tetőablak: tetősíkban alakítható

13.5 A Vt-16-z” jelű építési övezetre vonatkozó előírások

13.5.1 Az építési övezeten belül elhelyezhető:

a) Főépületként

- lakóépület,

- igazgatási épület,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

b) Melléképületként

a fent leírt épületek rendeltetésszerű használatát kiegészítő épületek.

13.5.2 Telekalakítás

A vonatkozó jogszabályok szerinti telekalakítási lehetőségek közül:

- Telekcsoport újraosztása, telekfelosztás nem folytatható,

13.5.3 Építmények elhelyezése

a) Az építési övezeten belül építményt elhelyezni - a közutakkal határos homlokvonallal, valamint a szabályozási terven építési határvonallal körülzárt - építési helyen belül lehet.

b) Az építési övezet be nem építhető területén belül építményt elhelyezni konkrét fejlesztési program alapján - a tömb egészére kiterjedő – a HÉSZ-t és szabályozási tervet érintő módosítási eljárást követően lehet.

c) Főépületet elhelyezni

- amennyiben a meglévő, közterülettel határos épület elbontásra kerül, új épületet elhelyezni a kialakult, közterülettel határos homlokvonalon, az utcában (építési telken) kialakult, oldalhatáron álló (zártsorú) beépítéshez illeszkedően, az övezeti előírásoknak megfelelően lehet,

- amennyiben a meglévő, közterülettel határos épület – hatályos HÉSZ előírásainak megfelelően – átalakul (pl. bővül), új épületet elhelyezni, ahhoz illeszkedően, az övezeti előírásoknak megfelelően lehet.

d) Önálló melléképület nem létesíthető a – közterülettel határos – homlokvonalon,

e) Melléképület – a fenti d) pontban leírtakat figyelembe véve - a főépület szerinti anyaghasználattal, meglévő, vagy újonnan létesítendő főépület funkcionális kiegészítéseként, a közterülettel határos homlokvonaltól min. 10m-re építhető külön állóan, vagy a főépülethez csatlakoztatva

f) Épületet elhelyezni úgy lehet, hogy az építési telekre - gépjárművel történő - behajtás biztosítható legyen.

g) Amennyiben az építési telek – új épület elhelyezése esetén – homlokvonala nem épül be teljes szélességben, az épület homloksíkjával egybeépített – a gépjármű beközlekedését biztosító űrszelvénnyel - kapubejáró létesítendő.

13.5.4 Épület kialakítása

a) az építési övezet – több építési telek egyidejű - be(át)építésekor, az új épület(ek) - utcafronttal határos – tömegét és homlokzati elemeit tagolni kell a kialakult telekhatárok mentén.

b) épületet kialakítani a környezethez illeszkedő hagyományos anyaghasz-nálattal lehet.

c) tetőkialakítás

ba) a közterülettel határos főépület esetében főgerinc: utcával párhuzamos

bb) hajlásszög: 35-45°

bc) fedés: égetett agyagcserép

bd) tetőfelépítmény – a telektömböket határoló közutakra nézően - nem létesíthető,

be) tetőablak: tetősíkban alakítható

13.6 A „Vt-17-z” jelű építési övezetre vonatkozó előírások

13.6.1 Az építési övezeten belül elhelyezhető:

a) Főépületként

- lakóépület,

- igazgatási épület,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

b) Melléképületként

a fent leírt épületek rendeltetésszerű használatát kiegészítő épületek.

13.6.2 Épület elhelyezése a Sóház utca mentén

a) Főépületet elhelyezni

- a kialakult, közterülettel határos homlokvonalon, az utcában (építési telken) kialakult, oldalhatáron álló (zártsorú) beépítéshez illeszkedően, az övezeti előírásoknak megfelelően lehet,

- amennyiben a meglévő, közterülettel határos épület – hatályos HÉSZ előírásainak megfelelően – átalakul (pl. bővül), új épületet elhelyezni, ahhoz illeszkedően, az övezeti előírásoknak megfelelően lehet.

b) Önálló melléképület nem létesíthető a – közterülettel határos – homlokvonalon,

c) Melléképület – a fenti b) pontban leírtakat figyelembe véve - a főépület szerinti anyaghasználattal, meglévő, vagy újonnan létesítendő főépület funkcionális kiegészítéseként, a közterülettel határos homlokvonaltól min. 10m-re építhető külön állóan, vagy a főépülethez csatlakoztatva

d) Épületet elhelyezni úgy lehet, hogy az építési telekre - gépjárművel történő - behajtás biztosítható legyen.

13.6.3 Épület kialakítása a Sóház utca mentén

a) épületet kialakítani a környezethez illeszkedő hagyományos anyaghasz-nálattal lehet.

b) tetőkialakítás

ba) a közterülettel határos főépület esetében főgerinc: utcával párhuzamos

bb) hajlásszög: 35-45°

bc) fedés: égetett agyagcserép

bd) tetőfelépítmény – a telektömböket határoló közutakra nézően - nem létesíthető,

be) tetőablak: tetősíkban alakítható

c) Amennyiben az építési telek – új épület elhelyezése esetén – homlokvonala nem épül be teljes szélességben, az épület homloksíkjával egybeépített – a gépjármű beközlekedését biztosító űrszelvénnyel - kapubejáró létesítendő.

13.7 A „Vt-18-z” jelű építési övezetre vonatkozó előírások

13.7.1 Az építési övezeten belül elhelyezhető:

a) Főépületként

- lakóépület,

- igazgatási épület,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

b) Melléképületként

a fent leírt épületek rendeltetésszerű használatát kiegészítő épületek.

13.7.2 Épület elhelyezése

a) Főépületet elhelyezni

- a kialakult, közterülettel határos homlokvonalon, az utcában (építési telken) kialakult, oldalhatáron álló (zártsorú) beépítéshez illeszkedően, az övezeti előírásoknak megfelelően lehet,

- amennyiben a meglévő, közterülettel határos épület – hatályos HÉSZ előírásainak megfelelően – átalakul (pl. bővül), új épületet elhelyezni, ahhoz illeszkedően, az övezeti előírásoknak megfelelően lehet.

b) Önálló melléképület nem létesíthető a – közterülettel határos – homlokvonalon,

c) Melléképület – a fenti b) pontban leírtakat figyelembe véve - a főépület szerinti anyaghasználattal, meglévő, vagy újonnan létesítendő főépület funkcionális kiegészítéseként, a közterülettel határos homlokvonaltól min. 10m-re építhető külön állóan, vagy a főépülethez csatlakoztatva

d) Épületet elhelyezni úgy lehet, hogy az építési telekre - gépjárművel történő - behajtás biztosítható legyen.

13.7.3 Épület kialakítása a Sóház utca mentén

a) épületet kialakítani a környezethez illeszkedő hagyományos anyaghasz-nálattal lehet.

b) tetőkialakítás

ba) a közterülettel határos főépület esetében főgerinc: utcával párhuzamos

bb) hajlásszög: 35-45°

bc) fedés: égetett agyagcserép

bd) tetőfelépítmény – a telektömböket határoló közutakra nézően - nem létesíthető,

be) tetőablak: tetősíkban alakítható

c) Amennyiben az építési telek – új épület elhelyezése esetén – homlokvonala nem épül be teljes szélességben, az épület homloksíkjával egybeépített – a gépjármű beközlekedését biztosító űrszelvénnyel - kapubejáró létesítendő.

14. A gazdasági területek

14.1 Az építési övezetek építési telkein belül - a konkrét tevékenység kapcsán fellépő környezetterhelésre rezisztens fajok elemeiből - speciális szerkezetben telepített – táj (kert) építész által tervezett - sávok alakítandók, melyek kiegészítendők a tervezett oldal-; és hátsókertek mentén történő minimum 5 m-es védőfásítással.

14.2 A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

14.2.1 mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

Az építési övezeteken belül – a vonatkozó jogszabály szerinti - „Telepengedély-köteles” tevékenység nem folytatható, ilyen célra új építmény nem létesíthető.

„Bejelentés-köteles” tevékenységek a vonatkozó jogszabály szerint folytathatók, számukra új építmény létesíthető.

14.2.2 a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

14.2.3 igazgatási, egyéb irodaépület,

14.2.4 parkolóház, üzemanyagtöltő,

140.2.5 sportépítmény, valamint

14.2.6 kivételesen:

a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

b) egyéb közösségi szórakoztató épület.

14.2.7 A „Gksz-4-sz(E)” építési övezeti jelű – tervezett, jelenleg jellemzően mezőgazdasági művelésű – szolgáltató területen belül, figyelembe véve a 8.9 pontban leírtakat, erdőtelepítés nem, fásítás a szolgáltató jellegű gazdasági terület kialakításáig nem engedélyezhető.

14.3 ipari területek

14.3.1⁽¹⁵⁾ Az egyéb ipari terület (Gip-e) építési övezeti jelű területfelhasználási egység építési telkein belül az OTÉK 20.§. (4) bek. valamint a 19 §.(2) bek. 1.pontja szerinti építmények helyezhetők el.  vonatkozó pontjaiban^[67] feltüntetett építmények helyezhetők el.

Az építési övezeteken belül „Bejelentés-köteles” és „Telepengedély-köteles” tevékenység – a vonatkozó jogszabály szerint - folytatható és ilyen célra új építmény létesíthető.

14.3.2 A fenti ipari gazdasági területen kivételesen elhelyezhetők: a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

14.3.3 A „Gip-e-3-sz” építési övezeti jelű egyéb ipari területre vonatkozó előírások

a) max. beépítettség: 50%

b) min. zöldfelület: 25%

c) építménymagasság: max. 15m

d) új építési telek min. területe: 4000m2

e) a 6.sz. főúttal párhuzamos 10m széles területsávon védőfásítás alakítandó,

f) a védőfásítás és a tervezett épület homloksíkja közötti területet – figyelembe véve a meglévő gázvezetéket és védőtávolságát, valamint a gépjárműforgalom és parkolás számára kialakítandó burkolt felületeket – parkosítottan,

g) a parkolókat – figyelembe véve az OTÉK 42.§(7)bek.–t fásítottan kell kialakítani.

14.4 A mezőgazdasági üzemi terület (G-mg) építési telkein belül zavaró hatású mezőgazdasági üzemek (állattartó telep, terménytároló, szárító, stb.) építményei helyezhetők el.

14.4.1 a mezőgazdasági üzemek területén  belül - a vonatkozó törvény^[68] értelmében - gondoskodni kell a használaton kívül lévő építmények új funkciójának megállapításáról, vagy elbontásáról.

14.4.2 Az SZT-n jelölt „G-mg-2 sz(L)” jelű építési övezetben a - kialakult - lakófunkciójú épületeken:

o   a meglévő építmények állagmegóvási, valamint

o   a terület jövőbeni rendeltetésének megfelelő átalakításával, korszerűsítésével, bővítésével járó építési munkák, továbbá

o   új, önálló lakást nem eredményező átalakítása, legfeljebb egy alkalommal 25m²-el történő bővítése és felújítása végezhető.

15. A különleges területek

15.1 A „K-okt” jelű építési övezet, ahol oktatás célját szolgáló épület, valamint annak működéséhez szükséges gazdasági és tároló épület, kivételesen szállás-; és lakóépület helyezhető el.

15.2 A „K-v” jelű építési övezet, ahol kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület helyezhető el.

15.3 A „K-tp” jelű építési övezet kialakult, templom épülettel

15.4 A „K-sp” jelű építési övezet, ahol sportpálya, uszoda, sportcsarnok valamint annak működéséhez szükséges gazdasági és tároló épület, kivételesen szállásépület helyezhető el.

15.5 ⁽¹¹⁾ * hatályon kívül helyezve

15.6 A „K-id” jelű építési övezet, ahol kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, közösségi szórakoztató épület, sportépítmény, kemping, üdülőtábor valamint annak működéséhez szükséges gazdasági és tároló épület, kivételesen szállás-; és lakóépület helyezhető el.

15.7 A „K-Hm” jelű építési övezet kialakult honvédelmi terület.

15.8 A „K-vs” jelű építési övezet a vásártér

15.9 A „K-pi-….” jelű építési övezeti jelű területek a kialakult pincék, présházak területe,

15.9.1 A „K-pi-T” jelű építési övezetben új építési telket alakítani a tömb területére készítendő szabályozási terv alapján lehet.

15.9.2 A „K-pi-T” és „K-pi-z” építési övezetek présházak (pincék) területére vonatkozó előírások

a)    Az építési övezetekre vonatkozó övezeti előírásokat jelen HÉSZ 1.sz. Melléklete tartalmazza.

b)    Az építési övezeten belül pince, présház, vagy a turizmust, idegenforgalmat szolgáló építmény létesíthető.

c)Új épület - a meglévő épületek által meghatározott építési vonalon – foghíjként, vagy a meglévő pincelejárókhoz (lyukpincékhez) igazodva létesíthető.

d)    Az épület alapterülete az építési övezeten belül kialakult szokásos nagyságot nem haladhatja meg. Az épületek szélességi mérete max. 6,0m.

e)Az épületek az építési vonalra merőlegesen, kontyolás nélküli, 40-45º hajlásszögű nyeregtetővel építhetők.

f) Térdfal magasítás, erkély, loggia nem építhető.

g)    Tetőhéjalás: elsősorban nád, mázatlan cserép, természetes pala. Hullámpala- és hullámlemezfedés nem alkalmazható.

h)    Bejárat az épület főhomlokzatának tengelyében, vagy ahhoz közel létesíthető.

i) Ajtó kétszárnyú, hagyományos, faszerkezetű, tömör kialakítású lehet. A főhomlokzaton max. 2 azonos, max. 60cm széles, faszerkezetű ablak helyezhető el a bejárati ajtó két oldalán. Vasrács kerülendő.

j)     A hátsó és oldalhomlokzatokra, oromfalakra csak szellőzőnyílások kerülhetnek, az oromzatokon a középtengelyre szimmetrikusan.

k)    Az épület falazata: elsősorban tégla, vályog, vert fal. faház nem létesíthető.

l) Az épület homlokzata lehet vakolt, fehérre meszelt, nyers vagy meszelt (fagyálló) tégla. Kőporos vakolat nem engedélyezhető.

15.10 A „K-va” jelű építési övezet, ahol a vasúti pályaudvar működtetéséhez szükséges üzemi és kiegészítő építményei, kivételesen szállás-; kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület helyezhető el.

15.11 A „K-au” jelű építési övezet, ahol az autóbusz pályaudvar működtetéséhez szükséges üzemi és kiegészítő építményei, kivételesen kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület helyezhető el.

15.12 A „K-vár” jelű építési övezet, a Vár területe

15.13 A „K-te” jelű építési övezet, ahol a temetők és temetkezések rendjéről szóló önkormányzati rendelet szerinti építmények helyezhetők el.

15.14 A „K-nk” jelű építési övezet az  intenzíven növényesítendő, korlátozott közhasználatú „Növénykert” területe,

15.15  * hatályon kívül helyezve

15.16 A „K-rek” jelű építési övezet, ahol vendéglátás, eü. ellátás, szálláshely és egyéb szolgáltatás, valamint sportolás célját szolgáló építmények helyezhetők el.

15.17 A „K-szoc” jelű építési övezet, a Szociális otthon területe

15.18 A „K-kz” jelű építési övezet, ahol az – SZT szerint megnevezett - területigényes közműlétesítmény üzemi és kiegészítő építményei helyezhetők el.

15.19.⁽¹²⁾ A „K-kz(E)” építési övezeti jelű - területigényes közműlétesítmény üzemi és kiegészítő építményei számára lehatárolt – területén belül fásítás nem engedélyezhető.

  14.§

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

1. Az övezetekben újonnan kialakítandó telkek méreteit jelen HÉSZ 2.sz. Melléklete tartalmazza.

2. Az elhelyezhető épületek tényleges homlokzatmagassága max. 1 m-el haladhatja meg a jelen HÉSZ 2. sz. Mellékletében feltüntetett max. kialakítható építménymagasságot. A HÉSZ 2. számú mellékletében feltüntetett övezetekben – technológiai indok alapján – a megengedett építmény magasság max. 8,0 méter lehet.

3. A város beépítésre nem szánt területeit az SZT az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

3.1 Közlekedési és közmű terület

3.1.1. A közúti közlekedési területe (KÖu), ezen belül

a) Településszerkezeti jelentőségű úthálózat

aa) „KÖu-1” – gyorsforgalmi út

ab) Köu-(2-4)”, „Köu-(6-7)” - I. és II. rendű főutak és a gyűjtőúthálózat kül és belterületi szakaszai

b) Kiszolgáló úthálózat

„Köu-5”, „Köu-8” – kiszolgáló utak kül és belterületi szakaszai

c) Önálló kerékpárút

„KÖu-9” – kerékpárút

d) Önálló gyalogút

„KÖu-10” – gyalogút

3.1.2 Kötöttpályás (vasúti) közlekedési (KÖ-k) terület

3.2 Zöldterület (Z)

3.3 Erdőterület, ezen belül a:

3.3.1 Védőerdő (Ev),

3.3.2 Gazdasági (Eg)és

3.3.3 Turisztikai (Ee) erdők területe

3.4 Mezőgazdasági terület, ezen belül a:

3.4.1 Kertes szőlő (Mk- sz),

3.4.2 Kertes kiskert (Mk-k) - kert, szőlő, gyümölcsös, valamint az

3.4.3 Általános szántó (Ma-sz)

3.4.4 Általános ültetvény (Ma-ü)

3.4.5 Általános rét, legelő (Ma-r) területek

3.5 Vízgazdálkodási terület (V)

4. A fenti területfelhasználási egységeken (övezeteken) belül építési tevékenység jelen 2. sz. Melléklete szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat figyelembe véve folytatható.

5. A közlekedési és közműterületek (KÖ)

5.1 A közhasználatra szánt utak és vasút - jelen HÉSZ 9.sz. Melléklete szerint SZT-n jelölt - területét biztosítani kell.

5.2 A közlekedési és közműterületeken belül elhelyezhető a közlekedést és közműellátást kiszolgáló:

5.2.1 közlekedési-; és közműépítmények,

5.2.2 kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

5.2.3 igazgatási épület,

5.2.4 gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

5.3 A „KÖu-gy(s)” a dunaparti sétány területe.

5.4 A „KÖu-p(s)” a Vak Bottyán téren - időszakos rendezvények és parkolás céljára - kialakítandó terület.

5.5 A „KÖu-v(s)” jelű vegyes használatú (gépjármú, gyalogos) útburkolattal kialakítandó közterület, melynek kialakításánál (pl. útburkolat, rézsük, támfalak) természetes anyagokat (pl. kő, fagyálló tégla) kell használni.

5.6 A fenti 5.3 -5.6 pontok szerinti - területeket kialakítani, átalakítani, bármilyen építési tevékenységet folytatni, a fenti a növényesítést, utcabútorok elhelyezését tartalmazó kertépítészeti terv alapján lehet.

5.7 A „KÖu-2,4,5,8(E)” övezeti jelű közutak – szabályozási terven lehatárolt – területén belül, azok kialakításáig fásítás nem engedélyezhető.

5.8 A „KÖu-p(int)” – A Városközpontot kiszolgáló parkoló terület, ahol

5.8.1 Az övezet 1332 hrsz-ú földrésszel (Szerb templom) határos – SZT-n jelölt -szakasza mentén, a meglévő – Kossuth L. utca menti - kerítésmaradványhoz illeszkedő architektúrájú kerítés létesítendő.

5.8.2 A tervezett parkoló területet úgy kell kialakítani, hogy a Szerb templom előterében kialakítandó parkosított zöldfelület és gyalogos tér - az Ifjúság tér irányából érkező gyalogosforgalom számára - biztonságosan (akadálymentesen) megközelíthető legyen

5.8.3 az övezeten belül területeket kialakítani, átalakítani, bármilyen építési tevékenységet folytatni „közterület alakítási terv” alapján lehet.

6. A zöldterületek (Z)

6.1 Az SZT-n szerinti „Z” övezeti jelű területfelhasználási egységek a közparkok, közkertek területei.

6.2 A város közparkjait – kivéve a Béke-tér és a Csonka-torony térségégét - kert vagy tájépítész által készített kertépítészeti terv alapján fel kell újítani, majd jó minőségben fenn kell tartani, a beteg, vagy elöregedett fák pótlásáról, szakmailag megfelelő módon gondoskodni kell.

6.3 A zöldterületeken – az OTÉK –nak megfelelően^[70] elhelyezhetők:

a) pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),

b) vendéglátó épület,

c) a terület fenntartásához szükséges épület.

6.4 A zöldterületeket kialakítani szaktervező által készítendő kertészeti terv alapján lehet.

6.5 A „Z(s1)” övezeti jelű közpark elsősorban a pihenés és szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények, zöldfelületek, gyalogutak és gyalogos térburkolatok együttese.

6.5.1 Az övezetben elhelyezhetők:

a)    A pihenés célját szolgáló építmények, műtárgyak,

b)    Vendéglátó épület,

c)    A terület fenntartásához szükséges épület,

d)    A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,

e)    Köztisztasággal kapcsolatos gyűjtők,

f)     Az OTÉK vonatkozó melléklete^[71] szerinti melléképítmények,

g)    Távbeszélő fülke,

h)    Fix árusító pavilon,

i)     Illemhely, pihenő és elsősegélynyújtó helyiséggel, szociális blokkal (kerékpáros, gyalogos pihenőhelyek),

6.5.2 Az övezetben az épületek szabadon állóan létesíthetők.

6.5.3 Építménymagasság: max. 4,5m.

6.5.4 Beépíthetőség: max. 2%

a)    6.6 ⁽¹¹⁾  * hatályon kívül helyezve

6.7 A „Z(s3)” övezeti jelű közpark elsősorban a pihenés célját szolgáló építmények elhelyezését szolgálja.

6.7.1 Az övezetet a 6.6 pontban leírtak szerint kell kialakítani.

6.7.2 Az övezetben létesíthető zöldfelületi elemek, építmények, műtárgyak megvalósítására - mérnökgeológiai szakvélemény alapján - kertépítészeti terv készítendő, melyben a tervezett gyalogoslépcsőket és pihenőhelyeket - a löszfaltól függetlenített - önálló mérnökszerkezetként kell megoldani.

6.8 A fenti 6.5-6.7 pontok szerinti területeket kialakítani, átalakítani, bármilyen építési tevékenységet folytatni, a fenti a növényesítést, utcabútorok elhelyezését tartalmazó kertépítészeti terv alapján lehet. 

6.9 A „Z(s4)” övezeti jelű közpark területén belül „vízhúzó szélkerék” (szivattyú) elhelyezhető, mely nem korlátozhatja a szomszédos – beépítésre szánt – lakó és gazdasági – területek – jelen HÉSZ szerinti – beépíthetőségét.

6.10 A „Z-id” övezeti jelű közhasználatra szánt magánkert terület a fenti 6.3 és 6.4 pontban leírtak szerint alakítható

7. Az erdőterületek (E)

7.1 A meglévő erdőterületeken a gazdálkodó tevékenység végzése során az erdőről, és az erdő védelméről szóló törvényi előírásokat, valamint annak végrehajtási utasításáról szóló FM rendeletben foglaltakat^[72] be kell tartani.

7.2 Erdők művelése, az erdők letermelése, és új erdő telepítése kizárólag a szakmai felügyeletet biztosító Erdészeti Szolgálat ellenőrzése és szakmai felügyelete mellett végezhető.

⁽⁶⁾Erdőtelepítés és fásítás során a telekhatártól 3 méter védőtávolságot kell betartani.

7.3 A NATURA 2000 hálózat területére eső erdőterületeken a fenti vonatkozó jogszabályokon túl az általános NATURA 2000 területi előírások is betartandók^[73].

7.4 A természetvédelem oltalma alatt álló lápok erdőterületeinek esetében a természet védelméről szóló jogszabályokat^[74] figyelembe kell venni.

7.5 A természeti területek erdőterületeinek kezelése során az arra vonatkozó jogszabályi előírásokat^[75] be kell tartani.

7.6 A tervezett mezőgazdasági, ill. út menti erdősávok esetében az un. mezővédő erdősávok tervezett szélessége minimálisan 25m.

7.7 A tervezett autópálya mellett telepítendő véderdősáv szabályozása: a tervezett autópálya mellett telepítendő véderdősávot a forgalom okozta terhelések miatt minimálisan 50m szélességben kell kialakítani.

7.8 A fenti 7.6 és 7.7 pontok szerinti erdősávokat tájépítész által készített terv alapján kell kialakítani.

7.9 Az SZT-n szerinti „Ev” (védőerdő), „Eg” (gazdasági erdő), „Ee” (turisztikai erdő), övezeti jelű erdőterületeken – erdészeti ütemterv szerint – erdőt kell létesíteni, fenntartani.

7.10 Az „Ev” jelű (környezetvédelmi célú) védelmi rendeltetésű erdőterületen belül épületet elhelyezni nem lehet.

7.11 Az „Eg” jelű gazdasági rendeltetésű 100 000m2-t (10ha) meghaladó erdőterületen belül függetlenül a nyilvántartott művelési ágtól – a 2.sz Melléklet szerinti beépítettséggel - elhelyezhetők:

a) Erdőműveléshez és erdőhasználathoz, valamint a

b) Vadgazdálkodáshoz szükséges építmények

7.12 Az „Ee” jelű turisztikai rendeltetésű 100 000m2-t (10ha) meghaladó erdőterületen belül függetlenül a nyilvántartott művelési ágtól – a 2.sz Melléklet szerinti beépítettséggel - elhelyezhetők:

a) Turisztikai és egészségügyi-szociális, valamint az

b) Erdőműveléshez, erdőhasználathoz szükséges építmények

7.13 Az „Eg” és „Ee” övezeti jelű erdőterületeken – a tornyokat és kilátókat kivéve – a 2.sz Melléklet szerinti építménymagasságú épületek helyezhetők el.

 7.14⁽¹²⁾ Az „Ev(E)” övezeti jelű védelmi rendeltetésű erdő területén fásítás nem, erdőtelepítés a „KÖu-2(E)” övezeti jelű I. rendű főút kialakításával párhuzamosan, vagy azt követően engedélyezhető.

8. A mezőgazdasági területek (Mk, Ma)

8.1 A mezőgazdasági területeken - az OTÉK vonatkozó^[76] előírásainak keretei között – a telek övezeti besorolásától, művelési ágától és méretétől függően elhelyezhetők:

a) A növénytermesztés és állattenyésztés gazdasági építményei, továbbá

b) Az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei, valamint

c) Lakóépületek

8.2 Az „Mk-k” övezeti jelű kertes övezetben lévő telkek elsősorban kert, gyümölcsös céljára hasznosíthatók ennek megfelelően rajtuk az azokhoz szükséges építmények és lakóépület helyezhetők el.

^(6)* 22/2012.(IX.20.) önkormányzati rendelettel hatályon kívül helyezve.

 8.2.1.Az övezet földrészei – figyelembe véve jelen HÉSZ 2.§ 16-17.pontjai szerinti jogszabályi előírásokat, valamint a 14.§ 7.2 pont jelű bekezdése szerinti védőtávolságot - erdő és fásítás céljára is hasznosíthatók. Erdő (min. 5000m2 összefüggő területként) kialakítható úgy is, hogy – amennyiben a szomszéd ingatlanon már létezik csatlakozó erdő művelési ágú terület – a szomszédos erdőterülettel összeszámítható.

8.2.2 A művelési ág váltásával járó, az eljáró hatóság által engedélyezett erdőtelepítést a hatályos településrendezési eszközökön – módosítási eljárás keretében – át kell vezetni.

8.3 Az „Mk-sz” övezeti jelű kertes szőlőterületeken lévő telkek elsősorban szőlőművelés céljára hasznosíthatók és azokon a szőlőművelést és feldolgozást, a bortárolást és borturizmus céljait szolgáló építmények és lakóépület helyezhető el.

⁽⁶⁾ * 22/2013.(IX.20.) önkormányzati rendelettel hatályon kívül helyezve.

8.3.1 A jelenlegi szőlő művelési ágú területeken a jövőben is törekedni kell a szőlő művelési ág megtartására. A termőhelynek megfelelően a fehérbort adó szőlőfajtákat kell telepíteni, korszerű művelésmód alkalmazásával, a hegyközség szakmai elvárásainak betartása mellett.

8.3.2 A szőlőművelésű területeken a vonatkozó törvényben foglaltakat^[77] be kell tartani.

8.3.3. Az övezet földrészei – figyelembe véve jelen HÉSZ 2.§ 16-17.pontjai szerinti jogszabályi előírásokat, valamint a 14.§ 7.2 pont  jelű bekezdése szerinti védőtávolságot - erdő és fásítás céljára is hasznosíthatók. Erdő (min. 5000m2 összefüggő területként) kialakítható úgy is, hogy – amennyiben a szomszéd ingatlanon már létezik csatlakozó erdő művelési ágú terület – a szomszédos erdőterülettel összeszámítható.

8.3.4 A művelési ág váltásával járó, az eljáró hatóság által engedélyezett erdőtelepítést a hatályos településrendezési eszközökön – módosítási eljárás keretében – át kell vezetni.

8.3.5 Az „Mk-sz(E)” övezeti jelű kertes szőlőterületeken belül erdőtelepítés és fásítás nem engedélyezhető.

8.4 Az „Ma-sz” övezeti jelű általános szántó és az „Ma-ü” övezeti jelű ültetvényterületen a telek rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el. A szántóterületek esetében:

a)    növényesítés és – önálló mérnökszerkezetként - gyalogosfeljárók létesíthetők kertépítészeti és mérnökgeológiai szakvélemény alapján.

b)    beépíthetőség: 0%

c)    telekösszevonás engedélyezhető, telekfelosztás nem

8.6 Külterületen történő bármilyen jellegű új beruházás, építés, létesítés tervezése és kivitelezése során a vonatkozó törvényben leírtakat^[80] figyelembe kell venni, ill. be kell tartani.

8.7 Külterületi - mezőgazdasági területeken történő - reklámtáblák elhelyezése építési engedély köteles tevékenység és a vonatkozó jogszabályokat^[81] be kell tartani.

8.8 A mezőgazdaságilag hasznosított területeken a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzésére, ill. csökkentése érdekében a vonatkozó kormányrendeletben^[82] leírtakat be kell betartani.

  8.9 A mezőgazdasági művelésű területet érintő felhasználási övezet módosítása esetén mezőgazdasági művelést kell folytatni mindaddig, amíg az eltérő tevékenység engedélyezése és az esetleges beruházások beindulása nem történik meg.

III. FEJEZET

15.§

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

1. Az Önkormányzat a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító – az Étv. vonatkozó fejezetében felsorolt – sajátos jogintézmények közül a következőket alkalmazza:

o   Építésjogi követelmények,

o   változtatási tilalom

o   telekalakítás,

o   Elővásárlási jog,

o   Kisajátítás,

o   Helyi közút céljára történő lejegyzés,

o   Útépítési és közművesítési hozzájárulás,

o   Településrendezési kötelezettségek

2. Építésjogi követelmények

Az Étv vonatkozó fejezetében^[84] leírt építésjogi követelmények érvényesítését az Önkormányzat

o   Általánosan jelen HÉSZ megalkotásával,

o   Egyedi ügyekben pedig a városi főépítész véleményezési tevékenységén keresztül biztosítja

3. Változtatási tilalom

Változtatási tilalmat kell elrendelni az SZT-n jelölt területekre.

4.Telekalakítás

A telekalakítások szakszerű végrehajtását az Önkormányzat az építésjogi követelmények érvényesítésével megegyezően biztosítja

Jelen HÉSZ 4.§ 2-3 pontaiban leírtak szerint Telekalakítási terv készítendő az SZT-n jelölt területekre.

5. Elővásárlási jog

Elővásárlási jog illeti meg az Önkormányzatot a külön rendeletében felsorolt esetekben, a HÉSZ-el összhangban.

6. Kisajátítás

Az Önkormányzat akkor kezdeményez a vonatkozó jogszabály^[85] szerinti kisajátítási eljárást, ha a közérdekű célra szükséges ingatlanok feletti rendelkezési jogot más módon nem lehet megszerezni.

7. Helyi kiszolgáló és lakóút út (tovább kiszolgáló út) céljára történő lejegyzés,

7.1 Az Önkormányzatot városi érdekből kezdeményez kiszolgáló út céljára történő lejegyzést.

7.2 Az érdekeltek kérelmére történő lejegyzés esetén az Önkormányzat esetenként dönt a kiszolgáló út céljából szükséges terület átvételéről.

7.3 Az Önkormányzat csak - minimum - olyan szélességű területet vehet át, amely alkalmas

o   a gyalogosok és a járművek biztonságos közlekedéséhez és várakozásához szükséges sávok és a megfelelő forgalmi csomópontok kialakítására,

o   a csapadékvíz elvezetés megoldására és minden közmű biztonságos elhelyezésére,

o   legalább egyoldali fasor telepítésére

8. Útépítési és közművesítési hozzájárulás,

Az Önkormányzati beruházásban létesülő helyi közutak és közművek költségeihez történő - az érintett ingatlanok tulajdonosait érintő - hozzájárulás mértékét és arányát a Képviselőtestület a vonatkozó^[86] rendeletében állapítja meg.

9. Településrendezési kötelezettségek közül beültetési kötelezettség terheli az SZT-n feltüntetett ingatlanokat.