⁽⁵⁾Dunaföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:”

1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat – és hatásköri szabályokat, szervezeti és működési előírásokat az érvényes jogszabályokban és az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Dunaföldvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) ⁽⁵⁾A Képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése:

Dunaföldvári Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

(3) A polgármester hivatalos megnevezése: Dunaföldvár Város Polgármestere

(4) Az Önkormányzat, a Hivatal és a Polgármester székhelye:

7020 Dunaföldvár, Kossuth L. u. 2.

3. § Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

4. § Az Önkormányzat címere: a címerpajzs kék színű, központi motívuma egy kéttornyú, középkori erődtemplom, a torony süvegei barokk jellegűek. A torony erődítményén egyetlen kereszt látható középen. A torony vörös, az erődtemplom ezüstszínű. A címerpajzs baloldalán lemetszett szőlőfürt, melynek szárából érett tölgy – makk ágazik el, mindkettő aranyszínű. A címerpajzs jobb oldalán földből kinövő aranyszínű búzakalász található. Az erődítmény kapuja előtt magyar vitéz áll, kivont szablyával. A címerpajzs alján zöld mezőben az ezüstszínű kanyargó Duna-folyam látható. Ebben a zöld mezőben mintegy a Duna partján áll a Vitéz. A címerleírás a színes támpéldánnyal együtt érvényes.

5. § (1) Az Önkormányzat címerét mint díszítő és utaló jelképet használni lehet:

a) az Önkormányzat körpecsétjén, amely lehet pecsétnyomó, illetőleg gumibélyegző. A pecsétnyomó legalább 40 mm, gumibélyegző legalább 35 mm átmérőjű a megfelelő körirattal ellátva,

b) az Önkormányzat zászlaján,

c) az Önkormányzat szerveinek, a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek illetve a Polgármesteri Hivatalnak készített levélpapírok fejlécén, illetve borítékján.

d) az Önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető és emlékérmeken,

e) a Városháza épületének homlokzatán és a bejáratnál, a dísztermében, tanácskozótermében és más protokolláris célt szolgáló helyiségeiben,

f) az Önkormányzat intézményei bejáratánál és az intézményvezetők irodáiban,

g) az Önkormányzat és szervei által megjelentett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon,

h) a városba vezető utak mellett a közigazgatási határnál levő táblán.

(2) Az Önkormányzat címerével ellátott körpecsét az önkormányzat és más bel- illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetőleg szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az önkormányzat belső működésével és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható.

(3) Az Önkormányzat címerével ellátott körpecsét hatósági eljárás során nem alkalmazható.

6. § (1) Az 5. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározottakon kívül más jogi személy számára az általa készített kiadványokon vagy jellegzetes termékeken az Önkormányzat címerének használatát – kérelemre – a jegyző javaslata alapján a polgármester engedélyezheti. Az általános tételű eljárási illetéket a kérelem benyújtásakor a kérelmen le kell róni.

(2) Kereskedelmi vagy reklám célú felhasználás esetén a címer használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni. A díj mértékét a jegyző javaslata alapján a polgármester állapítja meg.

(3) A díj megállapítása történhet egy összegben, évi átalány formájában vagy az elért árbevétel arányában.

(4) A (3) bekezdésben szereplő átalány összege gazdálkodó szervezeteknél 1.000-100.000,- Ft-ig terjedhet. Az árbevétel után megállapítható díj mértéke az éves árbevétel 0,1 %-a, de legkevesebb 1.000,- Ft.

7. § (1) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező megnevezését címét,

b) a címerhasználat célját,

c) az előállítani kívánt mennyiséget,

d) a címer előállításának anyagát,

e) terjesztés, illetve forgalomba hozatal esetén annak módját,

f) a használat időtartamát,

g) a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát,

h) a felhasználásért felelős személy megnevezését.

(2) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes megnevezését és címét,

b) az előállítás anyagát,

c) az engedélyezett felhasználás célját,

d) az előállításra engedélyezett mennyiséget,

e) a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének időtartamát,

f) a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket,

g) a címer felhasználásért felelős személy megnevezését,

h) amennyiben a címer használatáért díjat kell fizetni, a díj összegét.

(3) A kiadott engedélyekről a Hivatal nyilvántartást vezet.

(4) Engedélyben foglaltaktól eltérő címerhasználat esetén a kiadott engedélyt a polgármester visszavonhatja.

8. § (1) Az Önkormányzat címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.

(2) Amennyiben nincs lehetőség az önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia stb.) színében, de a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet.

9. § (1) A zászlólap – arányában a zászlórúd felöl nézve 1:2 arányú téglalap – középen vágással egy felső kék és egy alsó fehér mezőre osztott, rajta az első harmad vonalában, mint tengelyen foglal helyet az Önkormányzat címere, amelyet a város nevét feltüntető felirat boltoz a kék mezőben arany hímzéssel. A zászlólap vége arannyal rojtozott.

(2) Az Önkormányzat zászlaja esetében az arányt meghatározó téglalap rövidebb oldala egy méter.

(3) A zászlórúd kékkel és fehérrel csigavonalban festett, a zászlócsúcs aranyozott fémből készült, áttört formában az önkormányzat címerét mutatja gyertyaláng alakjában.

10. § (1) A zászló lobogó formájában is használható. A zászló (a lobogó) vagy annak méretarányos változatai használhatók:

a)⁽²⁾ hivatalos állami ünnepek alkalmával a Magyarország zászlajával együtt,

b) a város életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából más hivatalos zászlóval együtt,

c) a képviselő-testület ülései alkalmával önállóan az ülés helyszínén,

d) nemzeti, illetőleg megyei gyászesemény alkalmával a fekete zászlóval együtt félárbócra eresztve,

e) minden a várossal összefüggő vagy az önkormányzat részvételével rendezett eseményen.

(2) A zászló előállításának engedélyezésére a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3)⁽²⁾ A Magyarország címerét és Dunaföldvár Város címerét, illetőleg zászlaját valamint a milleniumi zászlót a Képviselő-testület üléstermében az alkalomhoz illően el kell helyezni.

10/A. §⁽⁵⁾ (1) A nemzeti ünnepeken Dunaföldvár város alábbi közterületein kell a villanyoszlopokon a város zászlaját és Magyarország lobogóját elhelyezni a jogszabályokban meghatározottakon felül:

a) Béke tértől a Paksi u. 22., illetve 27. házszámig,

b) a Béke téren,

c) a Kossuth Lajos utca 1. házszámtól a Kossuth Lajos utca 17. házszámig és

d) a Gábor Pál utcában.

(2) Dunaföldvár Város Polgármesteri Hivatala, illetve a Rákóczi 2. szám alatti épület előtti közterületen létesített árbocokon állandó jelleggel fel kell vonni Magyarország lobogóját, a város zászlaját, és az Európai Unió zászlaját, és azokat az elhasználódás függvényében rendszeresen cserélni kell.

(3) Dunaföldvár város testvérvárosainak zászlaját, azok rendelkezésre állásának hiányában a testvérvárosok államainak zászlaját Dunaföldvár Város Polgármesteri Hivatala, illetve a Rákóczi 2. szám alatti épület előtti közterületen létesített árbocokon testvérvárosi delegáció Dunaföldváron tartózkodása esetén időszakosan kell felvonni.

11. § (1) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

a) a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,

b) a testület által adományozott okleveleken,

c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

(2)⁽²⁾Az előbbieken túlmenően a pecsét csak akkor használható, ha a Magyarország címerével ellátott bélyegző használatát jogszabály nem teszi kötelezővé.

(3)⁽²⁾⁽⁵⁾ Az önkormányzat, a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester, a jegyző és a polgármesteri hivatal kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

a) Dunaföldvár Város Polgármester,

b) Dunaföldvár Város Jegyző,

c) Dunaföldvári Polgármesteri Hivatal

d) Dunaföldvár Város Önkormányzata,

e) Dunaföldvár Város Képviselő-testülete,

f) Dunaföldvár Város …….. Bizottsága.

(4) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok, amennyiben átruházott hatáskörben járnak el, jogosultak önálló pecsét használatra.

12. § A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. Minden tárgyév rendezvénytervének határozati formában történő elfogadásával egyidejűleg a Képviselő-testület dönt arról, hogy az egyes nemzeti ünnepek megszervezése mely önkormányzati intézmény feladata.

13. § (1) Minden év március 1-je várossá nyilvánításunk évfordulója, amely alkalommal a Képviselő-testület ünnepi ülést tart.

(2) Az ünnepi ülésre a Képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

14. § (5) Dunaföldvár Város Önkormányzata „Dunaföldvár Város Díszpolgára”címet,

(2) Az (1) bekezdésben feltüntetett személyek egyidejű tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökének tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze, és mint levezető elnök vezeti.

(3) Tartós akadályoztatásának minősül:

a) a 30 napot meghaladó betegség,

b) a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,

c) a külszolgálat,

d) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.

(3/a)⁽⁴⁾ Rendkívüli akadályoztatásnak minősül különösen az, ha a polgármester, vagy az őt helyettesítő személy egészségi állapota, illetve fizikai akadályoztatása miatt képtelen feladatai ellátására (pl.:betegség, kórházi ellátás, közlekedési akadály stb).

(4) Az ülést vezető elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.

(5) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a levezető elnök:

a) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,

b) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi,

d) rendre utasíthatja a lakosság köréből megjelenteket, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására,

e) tárgyalási szünetet rendelhet el.

(6) Ha az (5) bekezdés c) pontja miatt a képviselő-testület ülése félbeszakad, az csak a levező elnök általi újabb szóbeli összehívásra folytatódhat.

32. § A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülés időpontját követő 8 napon belüli időpontra az előzetesen kitűzött napirend megváltoztatásának lehetőségével ismételten írásban össze kell hívni a képviselő-testület ülését.

33. §⁽⁵⁾ Az Mötv. 44. § -ában foglalt szabályok szerinti esetben a képviselő-testület ülésének összehívására a 28. §-ban foglaltak irányadók.

34 § (1) Az ülés megnyitásakor és az ülés vezetése során valamennyi döntés előtt a levezető elnök megállapítja az ülés határozatképességét, amelyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) Az ülés megnyitását és a határozatképesség megállapítását követően a levezető elnök:

a) javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyére,

b) előterjeszti a sürgősségi indítványt,

c) javaslatot tesz a nyilvános és a zárt ülés napirendjeire, megnevezve az „egyebek” napirendi pont alatt javasolt tárgysorozatot,

d) tájékoztatást ad a két ülés közötti fontosabb tárgyalások eredményéről, ismerteti a zárt ülésen hozott határozatokat, valamint havonta beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, évente egyszer március hónapban tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

e) napirendi pontonként megnyitja-, vezeti-, összefoglalja és lezárja a vitát,

f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja előbb a módosító indítványokat, majd a határozati javaslatot és kimondja a hozott határozatokat,

g) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát,

h) bezárja az ülést.

(3) A tájékoztató napirend felett nem kell vitát nyitni, a tájékoztatás elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(4) A képviselő-testületi nyilvános ülés napirendjéről, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyéről a képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel egyszerű többséggel határoz.

(5) A képviselő-testület ülésén az egyes napirendi pontok tárgyalásánál elsőként a napirend előadóját illeti a szó, az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést fűzhet.

35. § Valamely kérdés napirendre tűzését a testületi ülést előkészítő bizottsági ülés időpontja előtti 10. napig írásban indítványozhatja:

a) önkormányzati bizottság,

b) helyi kisebbségi önkormányzat,

c) polgármester,

d) képviselő és

e) jegyző.

36. § (1) A vitát megelőzően a napirend előadójához, a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita lezárása előtt választ kell adni.

(2) A vitát az elnök vezeti, aki megállapítja, hogy ki, milyen sorrendben kap szót.

(3) Az ülést vezető elnök jogosult a tárgytól eltérő viták elkerülése céljából

a) figyelmezteti a hozzászólót, hogy a napirend tárgyához igazodva tegye meg hozzászólását,.

b) a hozzászólás időtartamát 3 percben korlátozhatja,

c) javasolhatja a vita lezárását.

(4) A (3) bekezdés c) pontjában foglaltakról a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(5) A levezető elnök hozzászólási, kérdezési, véleménynyilvánítási jogot engedélyezhet az ülésen részvevő és azt igénylő állampolgároknak. A levezető elnök jogosult a hozzászóló figyelmét felhívni arra, hogy csak a tárgyra vonatkozóan adja elő mondandóját.

37. § A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

38. § A határozati javaslatról, illetve egyéb javaslatról, indítványról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a képviselő-testületet arról, hogy

a) a határozathozatalnak van-e előzetes jogi akadálya,

b) van-e kötelező előírás a szavazás módjára,

c) a határozathozatalhoz egyszerű vagy minősített szavazati arányra van szükség..

39. § (1) A képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket két fordulóban – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg, amelyről a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(2) Előterjesztésnek minősül a határozat- és rendelettervezet, azok indokolása, a beszámoló és a tájékoztató.

(3)⁽²⁾ A képviselő-testület ülésére az előterjesztést írásban kell benyújtani, és a meghívóhoz kell csatolni. Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő napirendi pontra tett javaslat (a továbbiakban: új napirendi pont) is felvehető az ülés napirendjére. Az ülésen új napirendi pontra a polgármester, a jegyző, az alpolgármester vagy bizottsági elnök tehet javaslatot, amelynek írásos előterjesztését legkésőbb a napirendi pont tárgyalásáig ki kell osztani. Nem osztható ki az előterjesztés, ha a pénzügyi forrást igénylő döntésre vonatkozó előterjesztés nem tartalmazza a kötelezettségekkel le nem kötött költségvetési forrás megjelölését.

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyának pontos meghatározását,

b) az előadó és az előterjesztés készítőjének megnevezését,

c) a döntést megalapozó rövid elemzést, a tárgykört meghatározó szabályokra való szükséges mértékű hivatkozást,

d) az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, a rendelet-tervezetet és

e) a felelősök és a végrehajtási határidő megjelölését.

(5) Előterjesztés a tárgy szerint illetékes bizottság véleményezésével valamint a jegyző törvényességi észrevételeinek ismeretében kerülhet a képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi indítványként tárgyalt ügyeket, amennyiben magasabb szintű jogszabály másképpen nem rendelkezik.

40. § (1)⁽²⁾ Sürgősségi indítvány előterjesztésére a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselők egynegyede, a jegyző, valamint a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke jogosult.

(2) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan írásban vagy szóban előterjesztett indítvány, amely a meghívóban nem szerepel, vagy amelyet az ülés előtt a tárgy szerint illetékes bizottság nem tárgyalt.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel minősített többséggel határoz.

(4) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés indokoltságát, a döntési javaslatot és a sürgősség okát.

(5) Sürgősségi indítványt minden esetben az ülés megkezdésekor az ülés napirendjének elfogadása előtt kell előterjeszteni.

(6) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és napirendre tűzésének időpontjáról és módjáról a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

41. §⁽⁵⁾ (1) A levezető elnök előbb a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében kézfelemeléssel szavaz a testület, majd az esetleges módosítások ismeretében az eredeti határozati javaslatról kézfelemeléssel dönt a testület.

(2) A képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz:

a) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

b) tájékoztatás tudomásulvételéről,

c) interpellációra adott válasz elfogadásáról.

42. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt

a) jogszabály előírja,

b) a képviselő-testület jelenlévő tagjainak több mint fele indítványozza,

c) a polgármester és valamely bizottság elnöke kéri.

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a levezető elnök írásos névsorról felolvassa a tagok nevét és a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „ igen”-nel, vagy „ nem”-mel, szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás eredményét a levezető elnök írásban felvezeti a névsorra a képviselő neve mellett.

(4) A név szerinti szavazásról készített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

43. § (1) Titkos szavazást kezdeményezhet:

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) az önkormányzati bizottság elnöke,

c) a képviselők több mint fele.

(2) Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazólap tartalmazza

a) az eldöntendő kérdést,

b) az igen és a nem szavazat lehetőségét,

c) a szavazás érvényességéhez és eredményességéhez szükséges tájékoztatást.

(3) A titkos szavazás lebonyolítására háromtagú eseti bizottságot kell választani az elnök személyének külön történő megjelölésével az ülésen jelen lévő képviselők közül, amely bizottság gondoskodik a titkos szavazás lebonyolításáról.

(4) A titkos szavazás lebonyolítása érdekében az ülést vezető elnök a szavazás lebonyolításának idejére szünetet rendel el.

(5) A titkos szavazás lebonyolítását követően a (3) bekezdés szerint megválasztott bizottság elnöke ismerteti az ülésen a képviselő-testülettel a titkos szavazás érvényességére és eredményességére vonatkozó adatokat.

(6) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján az ülést vezető elnök kimondja a határozatot.

44. § (1) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.

(2) A tartózkodás a határozathozatalkor a szavazati arányok megállapításánál nem szavazatnak minősül.

(3) Szavazategyenlőség elutasító döntésnek minősül.

45. § (1) A képviselő-testület normatív határozatait külön-külön tárgyévenként a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Dunaföldvár Város Önkormányzata…/……(év)( hó, nap ) KT. határozata.

(2) A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozat-kivonatokat az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A képviselők ha igénylik, akkor a határozat-kivonatokat a legközelebbi soron következő testületi ülés anyagával együtt kapják meg.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A képviselő-testület normatív határozatát a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell közzétenni.

46. §⁽⁵⁾ Az Mötv. 50. §-ában felsoroltakon kívül minősített többség szükséges:

a) képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,

b) hitelfelvételhez értékhatártól függetlenül,

c) városrendezési terv elfogadásához,

d) „Dunaföldvár Város Díszpolgára”cím, „Dunaföldvárért Emlékérem”kitüntetés, „Dunaföldvár Gyermekeiért” kitüntetés adományozásához,

e) önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, vállalkozásba való beviteléhez, megterheléséhez,

f) közfeladat önkéntes felvállalása, megszüntetése esetén,

g) polgármester, alpolgármester munkabérének – tiszteletdíjának, illetve költségtérítésének megállapításához,

h) sürgősségi indítvány elfogadásához,

i) képviselő-testület hatáskörébe utalt díjak megállapításához,

j) fegyelmi ügyekben hozott döntéshez,

k) helyi népszavazás kiírásához,

l) képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,

m) név szerinti szavazás elrendeléséhez,

n) titkos szavazás elrendeléséhez.

47. § (1) A képviselő a testületi ülésen

a) a polgármestertől,

b) az alpolgármestertől,

c) a jegyzőtől,

d) a bizottság elnökétől,

e)⁽²⁾ a települési nemzetiségi önkormányzat elnökétől és

f) a képviselőtől

önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, intézkedést kezdeményezhet, a válaszadáshoz a kérdezett jelenlévő szakember segítségét is igénybe veheti.

(2) Kérdés az önkormányzat és szervei hatáskörébe tartozó szervezeti-, működési-, döntés-előkészítési jellegű, vagy tisztázó szóbeli felvetés esetleg tudakozódás.

(3) Interpelláció a képviselőt megillető olyan írásban benyújtott felvilágosítás kérés joga, amely valamilyen intézkedést igényel.

(4) A kérdés címzettje a kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni. Válaszának elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(5) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legkésőbb 5 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció tárgyát,

c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt testületi ülésen szóban is elő kívánja-e adni.

(6) A benyújtott írásbeli interpellációt a levezető elnök köteles a képviselők részére az ülésre szóló meghívóval együtt megküldeni.

(7) Az ülés kezdetén a levezető elnök közli a képviselők által benyújtott interpellációk tárgyát, melyekkel a testület a napirendi pontok tárgyalása után a tárgysorozat végén foglalkozik érdemben. Ha az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni, tárgyalni nem lehet.

(8) Az interpellációk szóbeli ismertetése és az azokra adott válaszok időtartama maximum 3-3 perc lehet.

(9) Az interpellációra adott szóbeli válasz elfogadásáról az interpellálónak nyilatkoznia kell, ezt követően a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz. Ha a testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint illetékes bizottságra bízza, ha érintett a bizottság, akkor a polgármesterre.

(10) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be lehet, a képviselő kérésére be kell vonni. A testület az interpelláció alapján határnap kitűzésével vizsgálatot is elrendelhet. A vizsgálat eredményéről a vizsgálat lefolytatásáért felelős személy a határnapot követő testületi ülésen ad számot. A vizsgálati jelentés elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(11) A Képviselő-testület határnap kitűzésével hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra az interpellált írásban adjon választ legkésőbb a testületi ülést követő 15 napon belül. E választ az interpellálónak, és a válasz másolatát valamennyi képviselőnek, illetve 3 példányát a Hivatal Titkárságának is meg kell küldeni, annak jegyzőkönyvhöz csatolása végett.

(12) Az írásbeli válasz elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel egyszerű többséggel határoz.

(13) Az interpellációkról a jegyző évenként nyilvántartást vezet.

48. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző,

e)⁽²⁾ települési nemzetiségi önkormányzat elnöke és

f) a civil szervezet képviselője.

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a tárgy szerint illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(4) A rendeletalkotás kötelezően kétfordulós a költségvetésről szóló és a helyi adókról szóló rendeletek alkotása esetén.

(5) A rendelet-tervezet szakmai előkészítésével a képviselő-testület a jegyzőt bízza meg, akinek ezzel összefüggő teendői az alábbiak:

a) a rendeletalkotásban közreműködők között a munka elosztása,

b) a rendelet-tervezet bizottsági véleményeztetéséről és az észrevételek feldolgozásáról, a vélemények és észrevételek, az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szerepelő javaslatok képviselő-testület elé terjesztéséről való gondoskodás,

c) az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntésének biztosítása,

d) szükség szerint az érintett társszervekkel való koordináció,

e) a társadalmi részvétel szabályai érvényesülésének biztosítása,

f) a rendeletalkotással, közzététellel és nyilvántartással kapcsolatos adminisztráció megszervezése és

g) a rendelet-tervezet képviselő-testület előtti megvitatásában való részvétel, a döntés előtt a tervezet törvényességéről nyilatkozatot tesz.

(6) A rendelet-tervezetet az Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság, valamint a tárgy szerint illetékes bizottság véleményezi.

(7) A jegyző évente felülvizsgálja a hatályos önkormányzati rendeleteket, amely felülvizsgálatról a képviselő-testület munkaterv szerinti májusi ülésén ad tájékoztatást a képviselő-testületnek.

(8) Az önkormányzati rendeleteket évenként külön–külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és az alábbiak szerint kell megjelölni:

(9) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon a Hivatal kapualjában elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(10) A rendelet közzétételének formái:

a) a város honlapján való megjelentetés,

b) a Városi Könyvtárban való elhelyezés.

(11) A kihirdetett rendelet munkaidőben a Hivatal Titkárságán megtekinthető.

(12) A rendelet kihirdetéséről, közzétételéről és nyilvántartásba vételéről a testületi ülést követő 8 napon belül a jegyző gondoskodik.

(13) A képviselő részére a soron következő testületi ülés anyagával együtt el kell juttatni az előző testületi ülésen elfogadott rendelet szövegét képviselői igény erre irányuló bejelentése esetén.

49. § (1)⁽⁵⁾ A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében

foglaltakon túl tartalmazza

a) a távol maradt képviselő nevét, azt hogy a képviselő a távolmaradását jelezte, vagy nem jelezte,

b) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

c) a képviselő külön kérése alapján véleményének szószerinti rögzítését,

d) az aláírásokat, dátumot, pecsétet.

(2) A testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendjének a tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a polgármester, vagy a képviselők egynegyede azt kezdeményezi.

(3)⁽²⁾ A testületi ülésről három példányban kell jegyzőkönyvet készíteni: Egy példányt a jegyző kezel, amelyet évente be kell köttetni. Egy példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Tolna Megyei Kormányhivatalnak törvényességi felügyelet ellátása céljából. Egy példányt irattárba kell helyezni.

(4) Az ülésről készült jegyzőkönyvet az ülésen végig jelenlévő a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel és egyszerű többségű határozatával kijelölt képviselő, mint jegyzőkönyv-hitelesítő is aláírja.

(5) A Képviselő-testület üléséről készített valamennyi jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket és azok mellékleteit, a rendeletek tervezetét és a jelenléti ívet.

A képviselő külön kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(6) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, amelyet a testületi ülést követően 2 évig kell megőrizni.

(7) A lakosság a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe történő betekintési jogát az Önkormányzat honlapján közzétett, a jegyzőnél illetve a városi könyvtárban elhelyezett jegyzőkönyv megtekintésével gyakorolhatja. A jegyzőkönyvről illetve annak egy részéről az állampolgár az illetéktörvényben szabályozott díj ellenében másolatot kérhet.

(8) A közérdekű adat megismerésére írásban benyújtott kérelmet önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyekben a jegyző teljesíti a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatban foglaltak szerint.

50. § (1)⁽²⁾ A képviselő-testület minden évben legalább egy alkalommal február hónapban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson a város polgárai és a civil szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

(3) Az alábbi önkormányzati döntések meghozatala előtt közmeghallgatást kell tartani:

a) új helyi adók bevezetése,

b) a tárgyévi költségvetés megállapításáról szóló rendelet megalkotása,

c) nagyobb arányú területrendezéssel kapcsolatos döntés meghozatala,

d) az önkormányzat gazdasági programjának elfogadása és

e) infrastrukturális fejlesztéshez, beruházáshoz kapcsolódó döntés meghozatala.

51. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a város fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő hat hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

52 § (1) A képviselő-testület a gazdasági programon alapuló polgármester által beterjesztett éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) Az éves munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület és bizottságai üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,

b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét,

c) a közmeghallgatás időpontját és napirendjét és

d) a bizottságok saját hatáskörben hozott döntései ülésének időpontját és napirendjét.

(3) Az éves munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző év november 20-ig javaslatot tehetnek:

a) a települési képviselők,

b) az önkormányzati bizottságok,

c) a jegyző,

d)⁽²⁾ települési nemzetiségi önkormányzat és

e) a város országgyűlési képviselője.

(4) Az éves munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselő-testületnek a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(5) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) a települési képviselőknek,

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

c) a város országgyűlési képviselőjének,

d) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének és

e) az Önkormányzat intézményei és gazdasági táraságai vezetőinek.

(6) A jóváhagyott gazdasági programot és munkatervet közzé kell tenni a helyi újságban és a város honlapján.

53. § (1) A többcélú társulás illetve mikrotársulás (továbbiakban: társulás) tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak. Az együttes ülések tartásával kapcsolatban az érintett önkormányzatok polgármesterei és jegyzői együttműködnek.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a társulás tanácsa, illetve a társulás bármely tagja kezdeményezheti a polgármester útján. A polgármesterek egyeztetését követően a gesztor önkormányzat polgármestere az együttes ülést az egyeztetett helyre és időpontra hívja össze. Az együttes ülés elé döntést igénylő előterjesztés csak írásban terjeszthető elő.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülést a gesztor önkormányzat polgármestere vezeti. A gesztor önkormányzat polgármesterének és alpolgármesterének akadályoztatása esetén az ülést vezető elnök személyéről a társult települések polgármesterei egymás között döntenek. A polgármesterek helyettesítésére a társulásban részt vevő önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatában foglalt szabályok irányadóak.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülésen a határozatképességet településenként külön kell biztosítani, megállapítani és a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(5) Az ülést vezető elnök tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a módosító-, illetve a határozati javaslatokat és a (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével megállapítja a szavazás eredményét.

(6) Az együttes ülésen a szavazás eredményét külön-külön képviselő-testületenként kell megállapítani. A szavazás akkor érvényes és eredményes, ha külön-külön képviselő-testületenként biztosított a határozatképesség és az adott döntés meghozatalához szükséges egyszerű vagy minősített többségű szavazatot megkapta a határozati javaslat. Az ülést levezető elnök megállapítja, hogy a határozat mely testület által került elfogadásra. Az együttes ülésen hozott határozatokat a gesztor önkormányzat képviselő-testületének határozat megjelölésére vonatkozó szabályai szerint kell jelöléssel ellátni -a gesztor önkormámnyzatnál soron következő határozat szám kiegészítve az „együttes határozat” kifejezéssel.

(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a gesztor önkormányzat jegyzője készít el. A jegyzőkönyv tartalmazza az elfogadott napirendet, az ülésen megjelentek és a jegyzőkönyvezető nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tanácskozás, illetve valamennyi képviselő-testület tagjától elhangzott hozzászólás lényegét, az egyes képviselő-testületek által a határozati javaslatra leadott szavazatok arányát és az együttesen meghozott normatív határozatot. A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok polgármesterei és jegyzői írják alá. A jegyzőkönyv felterjesztéséről a gesztor önkormányzat jegyzője gondoskodik, aki a jegyzőkönyv 1-1 példányát a felterjesztéssel egyidejűleg megküldi a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak.

54. § (1) A polgármester főállásban tölti be tisztségét.

(2) A polgármester hetente szerdai napon 8 és 12 óra között tart fogadónapot, amikor az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

(3) A polgármester a jogszabályokban meghatározott feladatain túl

a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését és széles körű nyilvánosságát,

b) segíti a települési képviselők és a bizottságok munkáját és

c) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(4) A polgármester szabadságigényét köteles írásban bejelenteni a szabadság engedély tömbbe való bejegyzéssel, amelyet az alpolgármester, annak távollétében a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke ellenjegyez.

55. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét, tevékenységét a polgármester irányításával végzi.

(2) Az alpolgármester a polgármester távolléte és akadályoztatása esetén gyakorolja a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat.

(3) Az alpolgármester a polgármestert megillető jogosítványok gyakorlásáról a polgármester akadályoztatásnak megszűnését követően haladéktalanul beszámol a polgármesternek.

56. § (1)⁽⁵⁾ A képviselőt az Mötv.-ben és az e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik.

(2) A képviselő kötelezettsége

a) a képviselő-testület tevékenységében való tevékeny részvétel,

b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülés előkészítésében, vizsgálatokban,

d) írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület, a bizottság ülésén, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van és

e) személyes érintettségét bejelenteni a döntéshozatalnál.

(3) A képviselő a testületi ülést megelőző 10. napig írásban és indokolással ellátva kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül az önkormányzati ügyben átruházott hatáskörben hozott polgármesteri, bizottsági döntést, amelyről a képviselő-testület soron következő ülésén dönt.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott kezdeményezés esetén a képviselő- testület normatív határozattal dönt az átruházott hatáskörben hozott döntés megváltoztatásáról, vagy helyben hagyásáról.

(5)⁽⁸⁾ A Képviselő-testület a képviselők közül Mezőgazdasági- Környezetvédelmi Tanácsnokot, Szociális Tanácsnokot, és Közrendvédelmi Tanácsnokot választ. A tanácsnokok tiszteletdíját az 59. § tartalmazza.

57. § (1) A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésének eljárási szabályait a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2) A rendelet 5. melléklete tartalmazza a bizottsági külsős tagok, a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetői, illetve az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek vezetői vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó szabályokat.

58. § (1) ⁽⁸⁾ A tanácsnok, a bizottsági elnök, és a bizottsági tagok a polgármester és az alpolgármester kivételével az 59. §-ban meghatározott mértékű tiszteletdíjban részesülnek.

(2) E rendeletben foglalt tiszteletdíj és természetbeni juttatás forrása az Önkormányzat tárgyévi költségvetésében e célokra jóváhagyott pénzügyi keret.

59. §⁽⁵⁾⁽⁸⁾ (1) A tanácsnok és a bizottsági elnök tiszteletdíja bruttó 100.000.- Ft/hó.

(2) A bizottsági tagok – függetlenül a betöltött bizottsági tagságok számától – bruttó 14.925.- Ft/hó összegű tiszteletdíjban részesülnek.

60. § A Képviselő-testület a képviselők részére a „ Dunaföldvári Partoldalak” című helyi újság előfizetését térítésmentesen biztosítja.

61. § Az Önkormányzat a Képviselő-testület tagjainak a képviselői tevékenységgel, a nem képviselő bizottsági tagoknak a bizottsági tevékenységükkel összefüggő, általuk előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét megtéríti, amelynek kifizetését a polgármester engedélyezi.

62. § (1)⁽⁸⁾ A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ( 3+2 fő )

b) Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság ( 3+2 fő )

c) Oktatási-, Kulturális,- Egészségügyi,- Szociális,- Ifjúsági és Sport Bizottság (3+2 fő)

d) Városfejlesztési,- Idegenforgalmi,–Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság (3+2 fő)

(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

(3) Valamely ügy kivizsgálására, ellenőrzési feladatok elvégzésére, vizsgálatok lefolytatására a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület ideiglenes bizottságot hoz létre, annak nem képviselő tagjává olyan személyeket javasolt megválasztani, akik kellő szakértelemmel rendelkeznek a nem állandó feladat elvégzésére.

(5) Az ideiglenes bizottság működésére az Ötv.-ben és az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(6)⁽⁸⁾ Az Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság

a) végzi a vagyonnyilatkozatok nyilvántartását, ellenőrzését és vizsgálatát,

b) részére kell átadni az önkormányzati képviselőnek az összeférhetetlen jogviszonya megszüntetéséről szóló lemondó nyilatkozatát, továbbá végzi az összeférhetetlenségi (méltatlansági) eljárással kapcsolatos feladatokat és

c) végzi a lobbista meghallgatását, ha a lobbista kezdeményezte a meghallgatást.

(7) A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tesz javaslatot a polgármester és az alpolgármester illetményének és költségtérítésének emelésére.

(8) A Bizottság ülésének összehívásáról és vezetéséről a Bizottság elnöke gondoskodik. A Bizottság elnökének akadályoztatása esetén a Bizottság jelen lévő tagjai által megbízott képviselő bizottsági tag vezeti a Bizottság ülését, amelyen tanácskozási joggal részt vesz a jegyző, annak távollétében az aljegyző, vagy a jegyző által megbízott köztisztviselő.

(9) A Bizottság ülésének meghívóját valamennyi nem bizottsági tag képviselőnek meg kell küldeni. A Bizottság elnöke kezdeményezheti a nem bizottsági tag képviselők részvételével ülés tartását, mely esetben a meghívóval együtt a napirendhez készített írásos előterjesztést is meg kell küldeni.

(10) A Bizottság ülésének az összehívását a Bizottság tagja is kezdeményezheti.

(11) A Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza

a) az ülés helyét és idejét,

b) a távol maradt bizottsági tag nevét,

c) napirendi pontonként az előadó nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét és

d) az aláírásokat, dátumot, pecsétet, egyebekben a 49. § rendelkezései – a (4) és (6) bekezdés kivételével - az irányadók.

(12) A Bizottság ülésének jegyzőkönyvét a Bizottság elnöke, annak akadályoztatása esetén a megbízott tag és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

63. § (1) A Hivatal szervezeti tagozódását, ügyfélfogadási és munkarendjét a rendelet 7. melléklete tartalmazza.

(2) A Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, tájékoztatást adni és jelentést készíteni

a) a Képviselő-testületnek,

b) az önkormányzati bizottságnak és

c)⁽²⁾ a települési nemzetiségi önkormányzatnak.

(3)⁽²⁾ A Hivatal ellátja a települési nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján a megállapodásban foglalt feladatokat.

(4) A Hivatal törzskönyvi nyilvántartási száma 414742-0-00, KSH területi számjele 1731501.

63/A. § (1) A képviselő-testület biztosítani kívánja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek érdekében együttműködik a városban működő települési nemzetiségi önkormányzattal.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat a képviselő-testület munkatervének összeállításához javaslatot tehet.

(3) A települési nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátott pénzügyi források mértékét a mindenkori költségvetési rendelet határozza meg.

(4) A képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal útján segíti a települési nemzetiségi önkormányzat munkáját és biztosítja a működéshez a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételeket, valamint azok költségeit. Ennek végrehajtása a törvényi feltételeken kívül az alábbiakra is kiterjed:

a) a települési nemzetiségi önkormányzat határozatainak kihirdetése, közzététele a települési nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon,

b) a települési nemzetiségi önkormányzat működésének, döntéseinek megismertetésére lehetőség biztosítása a honlapon.

(5) A Polgármesteri Hivatalnak az általános munkarend szerinti munkaidőben kell a feltételek biztosításához szükséges végrehajtási feladatokat ellátnia.

(6) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat számára az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiséget térítésmentesen a Városháza épületében, a Polgármesteri Hivatalra meghatározott általános munkarend szerinti munkaidőben biztosít, és viseli a kapcsolódó költségeket. A helyiséget a jegyző jelöli ki, a használat során a települési nemzetiségi önkormányzatnak a Polgármesteri Hivatallal és egymással együtt kell működni. A kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartására a képviselő-testület térítésmentesen a Városháza Dísztermét biztosítja az önkormányzati és hivatali feladatellátáson kívüli időben.

64. § (1) A helyi népszavazást az Ötv. 47. § (1) bekezdés a)- c) pontjában meghatározottakon túl a város 1000 választópolgára aláírásával kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A helyi népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés megfogalmazásába a Képviselő-testület tagjain kívül a Helyi Választási Bizottságot és a kezdeményezők által választott bizottságot is be kell vonni.

(3) A Képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a város választópolgárai közül 1500 fő kezdeményezte.

(4) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.

65. § (1) A város 500 választópolgára aláírásával a polgármesterhez népi kezdeményezés nyújtható be.

(2) A Képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet 700 választópolgár indítványozott.

(3) A népi kezdeményezést tárgyaló testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a kezdeményezők képviselőjét.

66. § (1) A helyi népszavazásról, illetve népi kezdeményezésről szóló döntés meghozatalát követően a választópolgárokat a jegyző a helyi újság és kábeltelevízió útján részletesen, minden részletre kiterjedően és hitelesen tájékoztatja.

(2) A népszavazás, illetve népi kezdeményezés esetén az aláírásgyűjtő ív hitelesítésekor a választási iroda vezetője köteles az aláírásgyűjtő ívre ráírni, hogy mennyi aláírás esetén lesz kötelező a helyi népszavazás kiírása illetőleg a népi kezdeményezés tárgyalása.

67. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodás szabályairól önálló rendeletet alkot.

(2) A település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot a helyi sajtó útján esetenként, de évente legalább egyszer átfogóan a zárszámadási rendelet elfogadását követően nyilvános testületi ülésen írásos előterjesztés alapján tájékoztatja.

(3)⁽²⁾ Az önkormányzat tevékenységéhez kapcsolódó szakfeladatok felsorolását a rendelet 10. melléklete tartalmazza.

68. § (1) A költségvetési rendelet első fordulóra történő tárgyalásához készített előterjesztés tartalmi elemei:

a) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalma,

b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés. Ezen belül:

ba) a bevételi források és azok bővítésének lehetőségei,

bb) a kiadási szükségletek, azok gazdaságos és törvényes keretek között mozgó

célszerű megoldásainak és a kielégítések alternatíváinak a meghatározása,

bc) előzetesen egyeztetett igényeket, célkitűzéseket összhangban

a lehetőségekkel, a szükségletek kielégítésének sorrendjét.

(2) A második fordulóban az első fordulós tárgyaláson elfogadott módosító javaslatokat tartalmazó és a közmeghallgatáson elhangzott javaslatok figyelembe vételével a költségvetési törvényben előírt részletezésben az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit betartva az Önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetét tárgyalja a képviselő-testület.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a külön jogszabályban meghatározott módon és formában a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja.

(4) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben írt szabályok irányadók.

(5) Az Önkormányzat Költségvetési tervezési és végrehajtási szabályzatát a rendelet 8. melléklete tartalmazza.

(6) A feladatellátás rendjének szabályzatát a rendelet 9. melléklete tartalmazza.

69. § (1) A külső szervek által végzett ellenőrzésekről, azok főbb megállapításairól a polgármester a soron következő testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények felügyeleti jellegű szakmai, pénzügyi-gazdasági ellenőrzését a képviselő-testület rendeli el, a jegyző által elkészített, és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottsággal véleményeztetett, önkormányzati ciklusra összeállított ütemterv alapján. Az ellenőrzések által ellátandó feladatok tartalmi meghatározásához a Képviselő-testület szempontokat határozhat meg.

(3) Az átfogó, felügyeleti jellegű ellenőrzésnek hozzá kell járulnia az önkormányzati gazdálkodás biztonságának megítéléséhez,ezért az a képviselő-testület által külön meghatározott szempontokon túl az alábbi általános szempontok figyelembevételével kiterjed az intézmény szervezetére, általános működésére, az alapító határozat szerinti tevékenység értékelésére, a különféle pénzügyi kihatásokra (önfinanszírozó képesség, kihasználtság, stb.) és a gazdálkodási tevékenység vitelére, szabályozottságára, a rendelkezésre álló eszközökkel való gazdálkodás hatékonyságának és szabályszerűségének értékelésére, a belső ellenőrzésre.

(4) A felügyeleti jellegű ellenőrzést a következő gyakorisággal kell végrehajtani:

a) az önállóan gazdálkodó intézményeknél négyévenként kell átfogó pénzügyi-gazdasági ellenőrzést tartani, azonban ennél rövidebb időszak is megállapítható,

b) az átfogó vizsgálatok mellett az aktuális feladatok (mérlegvalódiság, kötelezettségek teljesítése, stb.) ellenőrzését a megfelelő időpontokban kell végrehajtani. A cél-, téma- és utóvizsgálatok gyakoriságát a szükségszerűség, a rendelkezésre álló költségvetési keret és az ellenőri kapacitás figyelembevételével kell meghatározni,

c) amennyiben a költségvetési intézmény tevékenységéről beszámol a képviselő-testületnek, az ellenőrzést az ezt megelőző időszakban célszerű elvégezni és a szakmai beszámoló mellett a felügyeleti ellenőrzés tapasztalatait is tartalmazza az intézményi beszámoló,

d)⁽²⁾ az önállóan működő költségvetési szervek, a települési nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését a gazdálkodásukat lebonyolító Hivatal ellenőrzése keretében kell végrehajtani.

(5) Az időközben szükségessé váló, terven felüli ellenőrzésről a képviselő-testület, az ellenőrzési tapasztalatok értékelésekor, vagy egy-egy konkrét döntéshez kapcsolódóan, a felmerülés idején dönt, a jegyző, a bizottságok elnökei előterjesztése alapján.

(6) A képviselő-testület felügyeleti jellegű átfogó ellenőrzését a Hivatal által eseti megbízással foglalkoztatott jogszabályban előírt képesítésű külső ellenőrrel végezteti. A külső ellenőr jogállását tekintve a jegyző irányítása alatt áll. A jegyző feladata a felügyeleti ellenőrzések koordinálása, irányítása, a szükséges szabályozás elkészítése. Felmerülő speciális feladat esetén a jegyző dönt szakértő igénybevételéről is.

(7) A képviselő-testület, a döntést igénylő ellenőrzési megállapítások megtárgyalását a jegyző, valamint a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke kezdeményezésére, az ellenőri jelentés leadását soron követő ülésén napirendre tűzi. Testületi döntést nem igénylő esetekben, a megállapítások megtárgyalását, és a hozott intézkedések végrehajtásának ellenőrzését a képviselő-testület a tárgy szerint illetékes bizottságára bízza.

(8) A rendelet 6. melléklete tartalmazza „Költségvetési ellenőrzés és a FEUVE szabályai” címmel a folyamatba épített ellenőrzésre és a szabálytalanságok kezelésére, valamint a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályokat.

70. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A 7. melléklet 2011. április 01. napján lép hatályba.

(3) A rendeletet a Hivatal Titkárságán és a városi könyvtárban mindenki számára hozzáférhető helyen és módon kell elhelyezni.

(4) Hatályát veszti

1. a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

5/2003.(III.01.) önkormányzati rendelet,

2. a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

5/2003.(III.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 20/2003.(X.05.)

önkormányzati rendelet,

3. a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003.(III.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2004.(II.15.)

önkormányzati rendelet,

4. a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003.(III.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2004.(VII.01.) önkormányzati rendelet,

5. a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003.(III.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2004.(X.01.)

önkormányzati rendelet,

6. a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003.(III.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 8/2005.(IX.05.)

önkormányzati rendelet,

7. a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003.(III.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 7/2006.(III.05.)

önkormányzati rendelet,

8. a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003.(III.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 9/2006.(IV.01.)

önkormányzati rendelet,

9. a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003.(III.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 15/2006.(X.10.)

önkormányzati rendelet,

10. a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003.(III.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 7/2007.(III.01.)

önkormányzati rendelet,

11. a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003.(III.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 1/2008.(II.15.)

önkormányzati rendelet,

12. a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003.(III.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 8/2008.(VI.01.)

önkormányzati rendelet,

13. a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003.(III.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 11/2008.(VII.05.) önkormányzati rendelet,

14. a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003.(III.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 16/2008.(XII.01.) önkormányzati rendelet,

15. a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003.(III.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 26/2009.(XII.01.) önkormányzati rendelet,

16. a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003.(III.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 7/2010.(IV.30.)

önkormányzati rendelet,

17. a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003.(III.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 8/2010.(V.30.)

önkormányzati rendelet,

18. a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003.(III.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 18/2010.(XI.09.)

önkormányzati rendelet,

19. a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003.(III.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 19/2010.(XII.16.) önkormányzati rendelet.

polgármester címzetes főjegyző

A rendelet a mai napon kihirdetésre került.