Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének

25/2013.(XII.05.) önkormányzati rendelete

a helyi szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer egyes szabályairól

Dunaföldvár Város Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10.§ (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés bb) pontjában, 32.§ (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 60. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, és 92.§ (1) és (2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 18.§ (2) bekezdésében, 20/C. § (9) bekezdésében, 29. §-ában, 32. § (1) bekezdés d) pontjában, 131. § (1) bekezdésében, 137. § (1) bekezdésében, 148. § (5) bekezdésében, 162. § (5) bekezdésében, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A rendelet hatálya kiterjed Dunaföldvár város közigazgatási területén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 3. §-ában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. (továbbiakban: Gyvt.) 4. §-ában meghatározott személyi hatály alá tartozó személyekre jogszabály által a Képviselő-testület, a polgármester, és a jegyző hatáskörébe utalt ügyekben.

2. §  (1) A Képviselő-testület, a polgármester és a jegyző hatáskörébe utalt pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások a következők:

a)  A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális pénzbeli ellátás az önkormányzati segély.

b) A Jegyző hatáskörébe tartozó szociális pénzbeli ellátás az aktív korúk ellátása: a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, és a rendszeres szociális segély, továbbá a lakásfenntartási támogatás.

c) A polgármester hatáskörébe tartozó természetben nyújtott szociális ellátás a köztemetés, és átruházott hatáskörben a közgyógyellátás méltányossági jogcímen.

d) A jegyző hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi pénzbeli ellátás az óvodáztatási támogatás.

e) A jegyző hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi természetbeni ellátás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény.

3. § Az önkormányzat a szociálisan rászorulók részére az alábbi szociális és gyermekjóléti személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja:

a) Szociális alapszolgáltatások:

b) Szociális szakosított ellátás országos illetékességgel idősek otthona formájában biztosított.

c) Gyermekjóléti alapellátások:

 ca) gyermekjóléti szolgáltatás,

 cb) gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde, óvoda, iskolai napközi).

4. § (1) A rendeletben szabályozott ellátások igénylésekor a Szt., a Gyvt, a köznevelési törvény és ezek végrehajtási rendeletei, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (továbbiakban: Ket.), valamint e rendelet vonatkozó szabályai alapján kell eljárni.

(2)  A szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet írásban a Dunaföldvári Polgármesteri Hivatal Hatósági és Szociális Irodáján (továbbiakban: Hivatal) – kivéve a szociális alapszolgáltatások, szakosított ellátás és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások esetét – lehet benyújtani, a Hivatal által biztosított kérelem nyomtatványon, a kérelemben foglaltak valódiságát alátámasztó iratokkal, és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mellékletekkel együtt.

(3) A szociális alapszolgáltatások és a szakosított ellátás, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet az ellátást nyújtó intézmény vezetőjénél kell benyújtani az Szt., a Gyvt. és azok végrehajtási rendeleteiben meghatározott formában, és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon. Az ellátás jogszerű igénybevételét az intézmény vezetőjének intézkedése alapozza meg.

(4) A Képviselő-testület hatáskörébe utalt ellátások vonatkozásában átruházott hatáskörben a polgármester jár el.

(5) Az ellátást nyújtó intézmény vezetője köteles a tárgyévi költségvetés, beszámolók, zárszámadás elkészítéséhez, és a jogszabályban előírt adatszolgáltatáshoz szükséges adatokat az Önkormányzat írásbeli megkeresésére a megkeresésben foglalt adattartalommal és határidőre szolgáltatni.

5. § (1) Az önkormányzati segély megállapítására az Szt. és a végrehajtására kiadott jogszabály, továbbá e rendelet 5.§ (2)-(14) bekezdés rendelkezései szerint kerül sor.

(2) Önkormányzati segélyben részesíthető kérelemre, vagy hivatalból az, aki

a) alkalmanként jelentkező többletkiadások – Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott okok – miatt anyagi segítségre szorul,

b) a családjában az egy főre jutó jövedelem - a (7) - (8) bekezdésben szabályozott esetek kivételével -nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 130 %-át, egyedülálló esetén annak 180 %-át,

c) nem rendelkezik az Szt. –ben meghatározott mértékű vagyonnal és

d) háztartásának tulajdonában legfeljebb egy gépjármű van.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben, mérlegelési jogkörben hozott döntés alapján

a) az elemi kárt szenvedett,

b) a bűncselekménnyel jelentősen megkárosított,

c) az önhibáján kívül munkabér jövedelem kiesést szenvedett

személy – a (2) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételek hiányában kérelemre, vagy hivatalból indult eljárás eredményeként önkormányzati segélyben részesíthető, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.

(4) Jövedelmi helyzetről a rendelet 1. mellékletét képező jövedelemnyilatkozat nyomtatványon kell nyilatkozni, amelyhez a nyilatkozatot alátámasztó igazolásokat csatolni kell. A vagyoni helyzetről a rendelet 2. mellékletét képező vagyonnyilatkozat nyomtatványon kell nyilatkozni. A Hivatal jogosult ellenőrizni a nyilatkozatokban foglaltak valódiságát.

(5) A rendelet 3. melléklete tartalmazza a kötelezően használandó kérelem nyomtatványt.

(6) Nem segélyezhetők:

a) külön- külön az egy háztartásban élők,

b) a közgyógyellátásban részesülők betegségre hivatkozással,

c) közműhátralékra hivatkozással a lakásfenntartási támogatásban részesülők,

d) szociális temetést, vagy köztemetést igénybevevők hozzátartozójuk halálesetére hivatkozva.

(7) Családon belüli haláleset bekövetkezésekor önkormányzati segély állapítható meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében annak 250%-át, és

b) a temetés költségeinek - a temetkezési szolgáltatásokat részletező és a temető üzemeltetési feladatokról kiállított - számlákkal igazolt költsége nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tizenháromszoros összegét és 

c) aki nem részesül a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban, és

d) aki az elhunyttal nem kötött még annak életében eltartási, vagy öröklési szerződést, és

e) akinek javára az elhunyt nem végrendelkezett, és

f) nem igényelt köztemetést, vagy szociális temetést.

(8) Gyermekkel kapcsolatos rendkívüli élethelyzet fennállása esetén önkormányzati segély állapítható meg amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%-át.

(9) Az önkormányzati segély esetenkénti összege:

a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át,

b)  a (7) bekezdésben szabályozott esetben: az önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, család esetében legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege,  egyedül élő esetében legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a,

c) a (8) bekezdésben szabályozott esetben:

ca) gyermekenkénti egyszeri összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

legfeljebb 50 %-áig ,

cb) családonkénti egyszeri összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 

legfeljebb 100%-áig

terjedhet.

d) a (3) bekezdésben szabályozott esetben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(10) Önkormányzati segély iránti kérelem legkésőbb az ok felmerülését követő 30 napon belül –kivétel a (7) bekezdésben meghatározott ok, amikor 60 napon belül - nyújtható be, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(11)  A támogatás összegéről és formájáról határozatban kell rendelkezni. A határozatot indokolt esetben azonnal végrehajthatóvá lehet nyilvánítani. Az önkormányzati segély kifizetésénél a készpénzkímélő kifizetést előnyben kell részesíteni.

(12) Az önkormányzati segély természetbeni ellátás (számla kifizetésének átvállalásával, családgondozó, az alapszolgáltatási központ vezetőjének segítségével történő vásárlás, intézménynek utalás stb.) formájában is nyújtható.

(13) Az önkormányzati segély felhasználását a felhasználási célt igazoló számlával, irattal igazolni kell a kifizetést követő 8 napon belül, haláleset miatt nyújtott önkormányzati segély kifizetését az eredeti halotti anyakönyvi kivonatra és az eredeti temetési számlára fel kell jegyezni.

(14) Az önkormányzati segély felhasználását nem igazoló személy mindaddig ismételten nem segélyezhető, amíg a korábbi elszámolási kötelezettségének nem tett eleget.

6. § (1) Az aktív korúak ellátására, és a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a Képviselő-testület előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a kérelmen feltüntetett életvitelszerű lakhatás helyeként megjelölt címen a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó (2) bekezdésben megállapított feltételeket és kötelezettségeket teljesítse, továbbá a lakókörnyezet rendezett állapotát folyamatosan tartsa fenn.

(2) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az alábbi feltételek és kötelezettségek állnak fenn a kérelmezővel, vagy jogosulttal szemben:

a) az udvar, kert rendben tartása: nem halmozhat fel növényi és állati eredetű hulladékot, háztartási szemetet, használaton kívüli tárgyakat, vasat, drótot és legalább a gyommentesítésről gondoskodni kell,

b) állatot a jogszabályokban foglalt szabályok szerint tarthat,

c) családi házas ingatlan esetén köteles az ingatlan előtti járdát és árkot tisztán tartani, a csapadékvíz elfolyását biztosítani, télen a hóeltakarítást elvégezni, a csúszásveszélyt megszüntetni,

d) köteles az ingatlan állagát megőrizni: az ingatlanon a lakhatáshoz szükséges javításokat elvégezni, vagy elvégeztetni különösen a csatornarendszer (vízelvezetés biztosítása végett), a nyílászárók működőképessége (üvegezés, zárás, nyitás) vonatkozásában, és a falak elkoszosodása esetén a lakóhelyiségek fertőtlenítő meszeléséről gondoskodni, és

e) a lakóhelyiségek bútorzatának, a használati tárgyaknak a  higiénéjéről és a rendről gondoskodni  a helyiségek padozatának, az ablakok, a bútorzat, a használati tárgyak, eszközök, konyhai edények  tisztántartásával és a ruhanemű szekrényben tartásával.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek és kötelezettségek teljesítését a benyújtott kérelem alapján a döntés meghozatala előtt, illetve fennálló jogosultság esetén amennyiben az (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülése jut a hatóság tudomására környezettanulmány lefolytatásával ellenőrizni kell. A környezettanulmány lefolytatásának sikertelensége esetén még egyszer meg kell kísérelni az ingatlanba való bejutást írásbeli és időpont megjelölést tartalmazó értesítés küldésével. A (4) bekezdés c) pontja szerinti felszólításban foglaltak teljesítését a felszólításban adott határidő lejártát követő 8 napon belül ellenőrizni kell, és erről a helyszínen jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a kérelmező, vagy a jogosult is aláír.

(4) A kérelmet el kell utasítani, a fennálló jogosultságot meg kell szüntetni, ha a kérelmező vagy a jogosult

a) akadályozza a (3) bekezdés szerinti környezettanulmány lefolytatását azzal, hogy az ügyintézőt nem engedi be az ingatlanba,

b) a környezettanulmány újbóli megkísérlésének időpontjáról szóló értesítésben megjelölt időpontban nem áll a hatóság rendelkezésére és nem működik együtt az ügyintézővel,

c) az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerinti kötelezettségének az Sztv. 33. § (7) bekezdésében meghatározott módon történő felszólítás ellenére nem tesz eleget.

(5) A környezettanulmány lefolytatásához a Hivatal ügyintézője igénybe veheti a helyi családsegítő szolgálat, és a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának, és az alapellátási központ vezetőjének közreműködését.

(6) A (4) bekezdés c) pontja szerinti felszólításban foglaltak teljesítéséhez a kérelmező, vagy jogosult igénybe veheti a helyi családsegítő szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat, az alapellátási központ, valamint civil szervezetek támogatását és közreműködését.

7. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti rendszeres szociális segélyre jogosultak (továbbiakban: jogosult) esetén az Önkormányzat együttműködésre a Napsugár Integrált Szociális Intézményen belül működő Családsegítő Szolgálatot jelöli ki (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv).

(2) A Képviselő-testület a jogosult részére az együttműködésre kijelölt szervvel az Szt. 37/A. §-ában meghatározott keretek közötti együttműködési kötelezettséget ír elő, különös tekintettel a (3) – (4) bekezdésekben foglaltakra.

(3) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a jogosult

a) az együttműködésre kijelölt szervnél a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles megjelenni, és ott nyilvántartásba vetetni magát,és

b) köteles részt venni a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, és amennyiben szükséges annak módosításában,és

c) köteles megállapodást aláírni a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,és

d) köteles teljesíteni az együttműködési programban vállaltakat,és

e) köteles megjelenni legalább háromhavonta az együttműködésre kijelölt szervnél,és

f) köteles folyamatosan kapcsolatot tartani az együttműködésre kijelölt szervvel,és

g) köteles az együttműködésre kijelölt szervet haladéktalanul tájékoztatni, ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, annak okáról, illetve az akadályoztatás okát az akadályoztatás okának megszűnését követő 8 napon belül  hitelt érdemlően (pl: orvosi igazolással, kórházi zárójelentéssel stb. ) írásban  igazolni.

(4) A beilleszkedést segítő program a jogosult szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki:

a) az együttműködésre kijelölt szervvel való legalább három havonkénti kapcsolattartásra,

b) egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson való részvételre,

c) a szolgálati idő beszámításában való közreműködésre és együttműködésre,

d) rendszeres pénzellátás igénylésében való közreműködésre és együttműködésre, és

e) egészségügyi állapotának megfelelő foglalkozáson, orvosi vizsgálaton való részvételre és az ezekben való együttműködésre.

(5) A beilleszkedési programban a jogosult számára együttműködési kötelezettségként a kapcsolattartás gyakoriságán kívül egy időben csak egy programban való részvétel írható elő.

(6) Az együttműködésre kijelölt szervet a rendszeres szociális segély megállapításáról, megszüntetéséről szóló határozatnak a jogerőre emelkedést követő 15 napon belüli megküldésével a jegyző írásban tájékoztatja.

(7) Az együttműködésre kijelölt szerv:

a) köteles nyilvántartásba venni a megjelent jogosult személyt, és a külön jogszabályban meghatározott esetnaplót vezetni,

b) köteles tájékoztatni a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól, és a tájékoztatás megtörténtét megfelelőn írásban dokumentálni köteles,

c) köteles a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a jogosult bevonásával – a beilleszkedést segítő programról a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül írásban megállapodni, és a megállapodásról a határozatot hozó szervet a megállapodás megkötését követő 15 napon belül írásban, a megállapodás másolatának megküldésével tájékoztatni,

d) köteles folyamatosan kapcsolatot tartani a jogosulttal, és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kísérni a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) amennyiben a jogosult foglalkoztatásáról szerez tudomást, köteles tájékoztatni a támogatásban részesülőt a bejelentési kötelezettségéről, és egyidejűleg a határozatot hozó szervet írásban köteles a következő munkanapon értesíteni,

f) köteles a beilleszkedési programot évente értékelni, ha szükséges a jogosult bevonásával módosítja azt, és az írásos értékelést a határozatot hozó szervnek az egy év lejártát követő hónap 20. napjáig írásban megküldeni,

g) köteles az együttműködési kötelezettség (7) bekezdés szerinti megszegéséről a határozatot hozó szervet haladéktalanul írásban értesíteni.

(8) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül a jogosult részéről ha:

a) a határozat jogerőre emelkedését követő  15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétel céljából, illetőleg akadályoztatása esetén  haladéktalanul  nem értesíti az együttműködésre kijelölt szervet,  illetve nem igazolja írásban hitelt érdemlően akadályoztatása megszűnését követő 8 napon belül akadályoztatásának okát,

b) nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában,

c) nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,

d) személyében rejlő ok miatt, önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,

e) nem jelenik meg legalább háromhavonta az együttműködésre kijelölt szervnél,

f) előre írásban egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot az együttműködésre kijelölt szervvel,

g) a szolgálati idő beszámításában, a rendszeres pénzellátás megállapításában, egészségi állapotának megfelelő programban, illetve orvosi vizsgálaton nem működik együtt.

(9) Meg kell szüntetni a jogosultságát annak, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

8. § (1) A köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül az eltemettetésre köteles, vagy az azt vállaló személy, ha

a) a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át, és

b) nem rendelkezik az Szt.-ben meghatározott mértékű vagyonnal, és

c) a háztartás tulajdonában legfeljebb egy gépjármű van, és

d) nincs hagyatéki leltárba felvehető vagyon, illetve a hagyaték legalább 50 %-ban hagyatéki teherrel terhelt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételeket az 5. § (4) bekezdésében foglaltak szerint, és a hagyatéki ügyintéző által megküldött hagyatéki leltárral, vagy nemleges nyilatkozattal kell igazolni.

(3) A 4. melléklet tartalmazza a kérelem nyomtatványt.

9. § Méltányossági jogcímen közgyógyellátásra jogosult az

a) akinek a családjában az egy főre számított családi havi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élőnél 250 %-át  nem haladja meg, és a havi  rendszeres gyógyító ellátás  költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  15 %-át meghaladja,

b) különös méltánylás címén az a) pontban rögzített jövedelemhatártól 30 %-kal el lehet térni, ha a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja.

10. § A Gyvt. 20/C. §-a alapján az első alkalommal folyósításra kerülő óvodáztatási támogatást  természetbeni formában  kell nyújtani.

11. § (1) A szociális alapszolgáltatás keretében biztosított étkeztetést az Önkormányzat a fenntartásában lévő Napsugár Integrált Szociális Intézmény Alapellátási Központja (továbbiakban: Intézmény) útján nyújtja.

(2) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

1. koruk,
2. egészségi állapotuk,
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
4. szenvedélybetegségük, vagy
5. hajléktalanságuk miatt.

(3) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora, vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(4) Az ellátás iránti kérelmet az Intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani, aki az Szt. és annak végrehajtási rendeletei alapján jár el.

(5)Az ellátás iránti kérelemről az Intézmény vezetője dönt.

(6) Életkora miatt rászorulónak kell tekinteni:

a) a nyugdíjban részesülő 65 év feletti, és

b) az időskorúak járadékában részesülő

személyt.

(7) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy egészben – nem tud gondoskodni és ellátásának szükségességét a háziorvos javasolja.

(8) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(9) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes és betegségét, egészségügyi állapotát az illetékes Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv szakvéleménye igazolja

(10) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki

1. bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik,
2. aki településszintű bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
3. éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.

(11) Az étkeztetés biztosítása

1. helyben fogyasztással, vagy
2. házhoz szállítással, vagy
3. az étel jogosult általi elvitelével

történik.

12. § (1) A szociális alapszolgáltatás keretében biztosított házi segítségnyújtást az Önkormányzat a fenntartásában lévő Napsugár Integrált Szociális Intézmény Alapellátási Központja (továbbiakban: Intézmény) útján nyújtja.

(2) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(3) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

 (4) A házi segítségnyújtást a gondozási szükséglet vizsgálatáról kiállított igazolásban meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, vagy az ellátott által igényelt annál alacsonyabb óraszámban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(5) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról gondoskodik.

13. § (1) A szociális alapszolgáltatás keretében biztosított családsegítést az Önkormányzat a fenntartásában lévő Napsugár Integrált Szociális Intézmény (továbbiakban: Intézmény) útján nyújtja.

(2) A családsegítés keretében Dunaföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Szt.-ben meghatározott szolgáltatásokat biztosítja.

14. § (1) A szociális alapszolgáltatás keretében biztosított idősek nappali ellátását az Önkormányzat a fenntartásában lévő Napsugár Integrált Szociális Intézmény Alapellátási Központja (továbbiakban: Intézmény) útján nyújtja.

 (2) Az ellátás nyújtása a Szt. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően, az ott szabályozottak és az Szt. végrehajtási rendeletei alapján történik.

(3) Az idősek nappali ellátása keretében a tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, valamint az étkeztetés keretében helyben fogyasztást biztosít.

(4) A nappali ellátást nyújtó intézmény szolgáltatásai különösen:

a) szabadidős programok szervezése,

b) szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz való hozzájutás segítése,

c) hivatalos ügyek intézésének segítése,

d) higiénés szükségletek kielégítésében segítségnyújtás,

e) életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése,

f) speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése.

g) természetbeni adományok juttatása, és

h) munkavégzés lehetőségének szervezése.

15. § (1) A szociális alapszolgáltatás keretében biztosított tanyagondnoki szolgáltatást az Önkormányzat a fenntartásában lévő Napsugár Integrált Szociális Intézmény (továbbiakban: Intézmény) útján nyújtja.

(2) A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételére Dunaföldvár Város külterületein bejelentett lakóhellyel rendelkezők jogosultak.

(3) A tanyagondnoki szolgáltatás keretében térítésmentesen ellátandó feladatok az alábbiak:

            a) étkeztetésben való közreműködés,

            b) házi segítségnyújtásban való közreműködés,

            c) közreműködés a közösségi és szociális információk szolgáltatásában, és

d) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása Dunaföldvár 30 km-es körzetében, és

e) Dunaföldvár Város közigazgatási területén  az óvodáskorú, és iskoláskorú gyermekek szállítása.

(4) A tanyagondnoki szolgáltatás keretében ellátandó feladatokat a tanyagondnok - a szolgálat rendelkezésére álló gépjármű segítségével - látja el. A tanyagondnoknak a feladatait a munkaköri leírásában, valamint az intézményvezető utasításának megfelelő személyzeti iratban meghatározott munkarend szerinti időben kell ellátnia.

16. § (1) Az Önkormányzat a szakosított ellátások keretében ápolást gondozást nyújtó intézményként országos illetékességgel az Önkormányzat fenntartásában működteti az Idősek Otthonát a Napsugár Integrált Szociális Intézmény szervezeti keretei között az Szt. és a végrehajtására vonatkozó szabályok alapján.

(2) Az Idősek Otthonában való elhelyezésre jogosult az Szt. 68.§ - 68/B. §-a szerinti feltételekkel rendelkező személy.

17. § (1) A szociális alapszolgáltatás és szakosított ellátás keretében biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi térítési díjat a jogszabályban meghatározott személy köteles megfizetni.

(3) A fenntartó – a szakosított ellátás kivételével - ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

(4) A személyi térítési díj összegére, megállapítására, beszedésére a vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(5) A személyi térítési díjat havonta előre a tárgyhónap 10-éig kell megfizetni.

(6)  Az intézményi térítési díjakat a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

18. § Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt.94/B.-94/C. §-aiban foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára,

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás módjára, időtartamára,

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára,

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira,

e) az ellátás megkezdésének időpontjára,

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre, és

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

19. §  Az intézményi jogviszony megszűnése, vagy megszüntetése esetén a vonatkozó jogszabályok alapján kell eljárni.

20. § (1) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért térítési díjat kell fizetni az Szt, Gyvt és végrehajtási rendeleteik vonatkozó szabályai szerint.

(2) Az intézményi térítési díjak mértékét e rendelet 6. melléklete tartalmazza.

21. § (1) A Képviselő-testület helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre a helyi szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának és végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

a) az önkormányzat működési területén  szociális, köznevelési intézményeket működtető fenntartók képviselői, intézményvezetők,

b) vezető védőnő,

c) bölcsőde vezetője,

d) Alapellátási Központ vezetője,

e) a Képviselő-testület Oktatási- Kulturális- Egészségügyi -Szociális és Ifjúsági Bizottságának elnöke,

f) Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportjának képviselője,

g) Magyar Vöröskereszt helyi csoportjának képviselője,

h) a településen működő egyházi közösségek képviselői,

i) Nagycsaládosok Egyesülete helyi szervezetének képviselője,

j) dunaföldvári roma nemzetiségi önkormányzat elnöke, és

k) a Mozgáskorlátozottak Egyesülete helyi szervezetének képviselője.

(3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente megtartott üléséről készült feljegyzést a Képviselő-testület soron következő ülésén tájékoztatóként napirendjére felveszi és megtárgyalja azt.

22. § (1)Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit 2014. január 1. napjától kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti a

a) a helyi szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer egyes szabályairól szóló 3/2009.(III.01.) önkormányzati rendelet,

b) a helyi szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer egyes szabályairól szóló 3/2009.(III.01.) önkormányzati rendeletet módosító 6/2009.(III.25.) önkormányzati rendelet,

c)  a helyi szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer egyes szabályairól szóló 3/2009.(III.01.) önkormányzati rendeletet módosító 9/2009.(V.15.) önkormányzati rendelet,

d) a helyi szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer egyes szabályairól szóló 3/2009.(III.01.) önkormányzati rendeletet módosító 16/2009.(VII.10.) önkormányzati rendelet,

e) a helyi szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer egyes szabályairól szóló 3/2009.(III.01.) önkormányzati rendeletet módosító 22/2009.(X.05.) önkormányzati rendelet,

f) a helyi szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer egyes szabályairól szóló 3/2009.(III.01.) önkormányzati rendeletet módosító 25/2009.(X.05.) önkormányzati rendelet,

g) a helyi szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer egyes szabályairól szóló 3/2009.(III.01.) önkormányzati rendeletet módosító 3/2010.(III.16.) önkormányzati rendelet, és

h) a helyi szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer egyes szabályairól szóló 3/2009.(III.01.) önkormányzati rendeletet módosító 22/2010.(XII.30.) önkormányzati rendelet.

Dunaföldvár, 2013. november 26.

     Horváth Zsolt                                                    Bárdos Lászlóné dr.

     polgármester                                                       címzetes főjegyző

Záradék:

A rendelet a mai napon kihirdetésre került.

Dunaföldvár, 2013. december 05.

                                                                                  Bárdos Lászlóné dr.

                                                                                     címzetes főjegyző

Dunaföldvár Város Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10.§ (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés bb) pontjában, 32.§ (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 60. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, és 92.§ (1) és (2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 18.§ (2) bekezdésében, 20/C. § (9) bekezdésében, 29. §-ában, 32. § (1) bekezdés d) pontjában, 131. § (1) bekezdésében, 137. § (1) bekezdésében, 148. § (5) bekezdésében, 162. § (5) bekezdésében, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A rendelet hatálya kiterjed Dunaföldvár város közigazgatási területén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 3. §-ában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. (továbbiakban: Gyvt.) 4. §-ában meghatározott személyi hatály alá tartozó személyekre jogszabály által a Képviselő-testület, a polgármester, és a jegyző hatáskörébe utalt ügyekben.

2. §  (1) A Képviselő-testület, a polgármester és a jegyző hatáskörébe utalt pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások a következők:

a)  A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális pénzbeli ellátás az önkormányzati segély.

b) A Jegyző hatáskörébe tartozó szociális pénzbeli ellátás az aktív korúk ellátása: a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, és a rendszeres szociális segély.

c) A polgármester hatáskörébe tartozó természetben nyújtott szociális ellátás a köztemetés. 

d) A jegyző hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi pénzbeli ellátás az óvodáztatási támogatás.

e) A jegyző hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi természetbeni ellátás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény.

3. § Az önkormányzat a szociálisan rászorulók részére az alábbi szociális és gyermekjóléti személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja:

a) Szociális alapszolgáltatások:

b) Szociális szakosított ellátás országos illetékességgel idősek otthona formájában biztosított.

c) Gyermekjóléti alapellátások:

 ca) gyermekjóléti szolgáltatás,

 cb) gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde, óvoda, iskolai napközi).

4. § (1) A rendeletben szabályozott ellátások igénylésekor a Szt., a Gyvt, a köznevelési törvény és ezek végrehajtási rendeletei, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (továbbiakban: Ket.), valamint e rendelet vonatkozó szabályai alapján kell eljárni.

(2)  A szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet írásban a Dunaföldvári Polgármesteri Hivatal Hatósági és Szociális Irodáján (továbbiakban: Hivatal) – kivéve a szociális alapszolgáltatások, szakosított ellátás és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások esetét – lehet benyújtani, a Hivatal által biztosított kérelem nyomtatványon, a kérelemben foglaltak valódiságát alátámasztó iratokkal, és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mellékletekkel együtt.

(3) A szociális alapszolgáltatások és a szakosított ellátás, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet az ellátást nyújtó intézmény vezetőjénél kell benyújtani az Szt., a Gyvt. és azok végrehajtási rendeleteiben meghatározott formában, és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon. Az ellátás jogszerű igénybevételét az intézmény vezetőjének intézkedése alapozza meg.

(4) A Képviselő-testület hatáskörébe utalt ellátások vonatkozásában átruházott hatáskörben a polgármester jár el.

(5) Az ellátást nyújtó intézmény vezetője köteles a tárgyévi költségvetés, beszámolók, zárszámadás elkészítéséhez, és a jogszabályban előírt adatszolgáltatáshoz szükséges adatokat az Önkormányzat írásbeli megkeresésére a megkeresésben foglalt adattartalommal és határidőre szolgáltatni.

5. § (1) Az önkormányzati segély megállapítására az Szt. és a végrehajtására kiadott jogszabály, továbbá e rendelet 5.§ (2)-(14) bekezdés rendelkezései szerint kerül sor.

(2) Önkormányzati segélyben részesíthető kérelemre, vagy hivatalból az, aki

a) alkalmanként jelentkező többletkiadások – Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott okok – miatt anyagi segítségre szorul,

b) a családjában az egy főre jutó jövedelem - a (7) - (8) bekezdésben szabályozott esetek kivételével -nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 130 %-át, egyedülálló esetén annak 180 %-át,

c) nem rendelkezik az Szt. –ben meghatározott mértékű vagyonnal és

d) háztartásának tulajdonában legfeljebb egy gépjármű van.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben, mérlegelési jogkörben hozott döntés alapján

a) az elemi kárt szenvedett,

b) a bűncselekménnyel jelentősen megkárosított,

c) az önhibáján kívül munkabér jövedelem kiesést szenvedett

személy – a (2) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételek hiányában kérelemre, vagy hivatalból indult eljárás eredményeként önkormányzati segélyben részesíthető, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.

(4) Jövedelmi helyzetről a rendelet 1. mellékletét képező jövedelemnyilatkozat nyomtatványon kell nyilatkozni, amelyhez a nyilatkozatot alátámasztó igazolásokat csatolni kell. A vagyoni helyzetről a rendelet 2. mellékletét képező vagyonnyilatkozat nyomtatványon kell nyilatkozni. A Hivatal jogosult ellenőrizni a nyilatkozatokban foglaltak valódiságát.

(5) A rendelet 3. melléklete tartalmazza a kötelezően használandó kérelem nyomtatványt.

(6) Nem segélyezhetők:

a) külön- külön az egy háztartásban élők,

b) a közgyógyellátásban részesülők betegségre hivatkozással,

c) közműhátralékra hivatkozással a lakásfenntartási támogatásban részesülők,

d) szociális temetést, vagy köztemetést igénybevevők hozzátartozójuk halálesetére hivatkozva.

(7) Családon belüli haláleset bekövetkezésekor önkormányzati segély állapítható meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében annak 250%-át, és

b) a temetés költségeinek - a temetkezési szolgáltatásokat részletező és a temető üzemeltetési feladatokról kiállított - számlákkal igazolt költsége nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tizenháromszoros összegét és 

c) aki nem részesül a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban, és

d) aki az elhunyttal nem kötött még annak életében eltartási, vagy öröklési szerződést, és

e) akinek javára az elhunyt nem végrendelkezett, és

f) nem igényelt köztemetést, vagy szociális temetést.

(8) Gyermekkel kapcsolatos rendkívüli élethelyzet fennállása esetén önkormányzati segély állapítható meg amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%-át.

(9) Az önkormányzati segély esetenkénti összege:

a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át,

b)  a (7) bekezdésben szabályozott esetben: az önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, család esetében legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege,  egyedül élő esetében legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a,

c) a (8) bekezdésben szabályozott esetben:

ca) gyermekenkénti egyszeri összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

legfeljebb 50 %-áig ,

cb) családonkénti egyszeri összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 

legfeljebb 100%-áig

terjedhet.

d) a (3) bekezdésben szabályozott esetben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(10) Önkormányzati segély iránti kérelem legkésőbb az ok felmerülését követő 30 napon belül –kivétel a (7) bekezdésben meghatározott ok, amikor 60 napon belül - nyújtható be, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(11)  A támogatás összegéről és formájáról határozatban kell rendelkezni. A határozatot indokolt esetben azonnal végrehajthatóvá lehet nyilvánítani. Az önkormányzati segély kifizetésénél a készpénzkímélő kifizetést előnyben kell részesíteni.

(12) Az önkormányzati segély természetbeni ellátás (számla kifizetésének átvállalásával, családgondozó, az alapszolgáltatási központ vezetőjének segítségével történő vásárlás, intézménynek utalás stb.) formájában is nyújtható.

(13) Az önkormányzati segély felhasználását a felhasználási célt igazoló számlával, irattal igazolni kell a kifizetést követő 8 napon belül, haláleset miatt nyújtott önkormányzati segély kifizetését az eredeti halotti anyakönyvi kivonatra és az eredeti temetési számlára fel kell jegyezni.

(14) Az önkormányzati segély felhasználását nem igazoló személy mindaddig ismételten nem segélyezhető, amíg a korábbi elszámolási kötelezettségének nem tett eleget.

6. § (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként a Képviselő-testület előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a kérelmen feltüntetett életvitelszerű lakhatás helyeként megjelölt címen a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó (2) bekezdésben megállapított feltételeket és kötelezettségeket teljesítse, továbbá a lakókörnyezet rendezett állapotát folyamatosan tartsa fenn.

(2) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az alábbi feltételek és kötelezettségek állnak fenn a kérelmezővel, vagy jogosulttal szemben:

a) az udvar, kert rendben tartása: nem halmozhat fel növényi és állati eredetű hulladékot, háztartási szemetet, használaton kívüli tárgyakat, vasat, drótot és legalább a gyommentesítésről gondoskodni kell,

b) állatot a jogszabályokban foglalt szabályok szerint tarthat,

c) családi házas ingatlan esetén köteles az ingatlan előtti járdát és árkot tisztán tartani, a csapadékvíz elfolyását biztosítani, télen a hóeltakarítást elvégezni, a csúszásveszélyt megszüntetni,

d) köteles az ingatlan állagát megőrizni: az ingatlanon a lakhatáshoz szükséges javításokat elvégezni, vagy elvégeztetni különösen a csatornarendszer (vízelvezetés biztosítása végett), a nyílászárók működőképessége (üvegezés, zárás, nyitás) vonatkozásában, és a falak elkoszosodása esetén a lakóhelyiségek fertőtlenítő meszeléséről gondoskodni, és

e) a lakóhelyiségek bútorzatának, a használati tárgyaknak a  higiénéjéről és a rendről gondoskodni  a helyiségek padozatának, az ablakok, a bútorzat, a használati tárgyak, eszközök, konyhai edények  tisztántartásával és a ruhanemű szekrényben tartásával.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek és kötelezettségek teljesítését a benyújtott kérelem alapján a döntés meghozatala előtt, illetve fennálló jogosultság esetén amennyiben az (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülése jut a hatóság tudomására környezettanulmány lefolytatásával ellenőrizni kell. A környezettanulmány lefolytatásának sikertelensége esetén még egyszer meg kell kísérelni az ingatlanba való bejutást írásbeli és időpont megjelölést tartalmazó értesítés küldésével. A (4) bekezdés c) pontja szerinti felszólításban foglaltak teljesítését a felszólításban adott határidő lejártát követő 8 napon belül ellenőrizni kell, és erről a helyszínen jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a kérelmező, vagy a jogosult is aláír.

(4) A kérelmet el kell utasítani, a fennálló jogosultságot meg kell szüntetni, ha a kérelmező vagy a jogosult

a) akadályozza a (3) bekezdés szerinti környezettanulmány lefolytatását azzal, hogy az ügyintézőt nem engedi be az ingatlanba,

b) a környezettanulmány újbóli megkísérlésének időpontjáról szóló értesítésben megjelölt időpontban nem áll a hatóság rendelkezésére és nem működik együtt az ügyintézővel,

c) az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerinti kötelezettségének az Sztv. 33. § (7) bekezdésében meghatározott módon történő felszólítás ellenére nem tesz eleget.

(5) A környezettanulmány lefolytatásához a Hivatal ügyintézője igénybe veheti a helyi családsegítő szolgálat, és a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának, és az alapellátási központ vezetőjének közreműködését.

(6) A (4) bekezdés c) pontja szerinti felszólításban foglaltak teljesítéséhez a kérelmező, vagy jogosult igénybe veheti a helyi családsegítő szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat, az alapellátási központ, valamint civil szervezetek támogatását és közreműködését.

7. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti rendszeres szociális segélyre jogosultak (továbbiakban: jogosult) esetén az Önkormányzat együttműködésre a Napsugár Integrált Szociális Intézményen belül működő Családsegítő Szolgálatot jelöli ki (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv).

(2) A Képviselő-testület a jogosult részére az együttműködésre kijelölt szervvel az Szt. 37/A. §-ában meghatározott keretek közötti együttműködési kötelezettséget ír elő, különös tekintettel a (3) – (4) bekezdésekben foglaltakra.

(3) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a jogosult

a) az együttműködésre kijelölt szervnél a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles megjelenni, és ott nyilvántartásba vetetni magát,és

b) köteles részt venni a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, és amennyiben szükséges annak módosításában,és

c) köteles megállapodást aláírni a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,és

d) köteles teljesíteni az együttműködési programban vállaltakat,és

e) köteles megjelenni legalább háromhavonta az együttműködésre kijelölt szervnél,és

f) köteles folyamatosan kapcsolatot tartani az együttműködésre kijelölt szervvel,és

g) köteles az együttműködésre kijelölt szervet haladéktalanul tájékoztatni, ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, annak okáról, illetve az akadályoztatás okát az akadályoztatás okának megszűnését követő 8 napon belül  hitelt érdemlően (pl: orvosi igazolással, kórházi zárójelentéssel stb. ) írásban  igazolni.

(4) A beilleszkedést segítő program a jogosult szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki:

a) az együttműködésre kijelölt szervvel való legalább három havonkénti kapcsolattartásra,

b) egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson való részvételre,

c) a szolgálati idő beszámításában való közreműködésre és együttműködésre,

d) rendszeres pénzellátás igénylésében való közreműködésre és együttműködésre, és

e) egészségügyi állapotának megfelelő foglalkozáson, orvosi vizsgálaton való részvételre és az ezekben való együttműködésre.

(5) A beilleszkedési programban a jogosult számára együttműködési kötelezettségként a kapcsolattartás gyakoriságán kívül egy időben csak egy programban való részvétel írható elő.

(6) Az együttműködésre kijelölt szervet a rendszeres szociális segély megállapításáról, megszüntetéséről szóló határozatnak a jogerőre emelkedést követő 15 napon belüli megküldésével a jegyző írásban tájékoztatja.

(7) Az együttműködésre kijelölt szerv:

a) köteles nyilvántartásba venni a megjelent jogosult személyt, és a külön jogszabályban meghatározott esetnaplót vezetni,

b) köteles tájékoztatni a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól, és a tájékoztatás megtörténtét megfelelőn írásban dokumentálni köteles,

c) köteles a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a jogosult bevonásával – a beilleszkedést segítő programról a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül írásban megállapodni, és a megállapodásról a határozatot hozó szervet a megállapodás megkötését követő 15 napon belül írásban, a megállapodás másolatának megküldésével tájékoztatni,

d) köteles folyamatosan kapcsolatot tartani a jogosulttal, és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kísérni a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) amennyiben a jogosult foglalkoztatásáról szerez tudomást, köteles tájékoztatni a támogatásban részesülőt a bejelentési kötelezettségéről, és egyidejűleg a határozatot hozó szervet írásban köteles a következő munkanapon értesíteni,

f) köteles a beilleszkedési programot évente értékelni, ha szükséges a jogosult bevonásával módosítja azt, és az írásos értékelést a határozatot hozó szervnek az egy év lejártát követő hónap 20. napjáig írásban megküldeni,

g) köteles az együttműködési kötelezettség (7) bekezdés szerinti megszegéséről a határozatot hozó szervet haladéktalanul írásban értesíteni.

(8) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül a jogosult részéről ha:

a) a határozat jogerőre emelkedését követő  15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétel céljából, illetőleg akadályoztatása esetén  haladéktalanul  nem értesíti az együttműködésre kijelölt szervet,  illetve nem igazolja írásban hitelt érdemlően akadályoztatása megszűnését követő 8 napon belül akadályoztatásának okát,

b) nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában,

c) nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,

d) személyében rejlő ok miatt, önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,

e) nem jelenik meg legalább háromhavonta az együttműködésre kijelölt szervnél,

f) előre írásban egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot az együttműködésre kijelölt szervvel,

g) a szolgálati idő beszámításában, a rendszeres pénzellátás megállapításában, egészségi állapotának megfelelő programban, illetve orvosi vizsgálaton nem működik együtt.

(9) Meg kell szüntetni a jogosultságát annak, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

8. § (1) A köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül az eltemettetésre köteles, vagy az azt vállaló személy, ha

a) a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át, és

b) nem rendelkezik az Szt.-ben meghatározott mértékű vagyonnal, és

c) a háztartás tulajdonában legfeljebb egy gépjármű van, és

d) nincs hagyatéki leltárba felvehető vagyon, illetve a hagyaték legalább 50 %-ban hagyatéki teherrel terhelt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételeket az 5. § (4) bekezdésében foglaltak szerint, és a hagyatéki ügyintéző által megküldött hagyatéki leltárral, vagy nemleges nyilatkozattal kell igazolni.

(3) A 4. melléklet tartalmazza a kérelem nyomtatványt.

9. § * A 21/2014.(XII.31.) önkormányzati rendelettel hatályát vesztette.

10. § A Gyvt. 20/C. §-a alapján az első alkalommal folyósításra kerülő óvodáztatási támogatást  természetbeni formában  kell nyújtani.

11. § (1) A szociális alapszolgáltatás keretében biztosított étkeztetést az Önkormányzat a fenntartásában lévő Napsugár Integrált Szociális Intézmény Alapellátási Központja (továbbiakban: Intézmény) útján nyújtja.

(2) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

1. koruk,
2. egészségi állapotuk,
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
4. szenvedélybetegségük, vagy
5. hajléktalanságuk miatt.

(3) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora, vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(4) Az ellátás iránti kérelmet az Intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani, aki az Szt. és annak végrehajtási rendeletei alapján jár el.

(5)Az ellátás iránti kérelemről az Intézmény vezetője dönt.

(6) Életkora miatt rászorulónak kell tekinteni:

a) a nyugdíjban részesülő 65 év feletti, és

b) az időskorúak járadékában részesülő

személyt.

(7) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy egészben – nem tud gondoskodni és ellátásának szükségességét a háziorvos javasolja.

(8) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(9) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes és betegségét, egészségügyi állapotát az illetékes Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv szakvéleménye igazolja

(10) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki

1. bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik,
2. aki településszintű bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
3. éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.

(11) Az étkeztetés biztosítása

1. helyben fogyasztással, vagy
2. házhoz szállítással, vagy
3. az étel jogosult általi elvitelével

történik.

12. § (1) A szociális alapszolgáltatás keretében biztosított házi segítségnyújtást az Önkormányzat a fenntartásában lévő Napsugár Integrált Szociális Intézmény Alapellátási Központja (továbbiakban: Intézmény) útján nyújtja.

(2) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(3) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

 (4) A házi segítségnyújtást a gondozási szükséglet vizsgálatáról kiállított igazolásban meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, vagy az ellátott által igényelt annál alacsonyabb óraszámban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(5) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról gondoskodik.

13. § (1) A szociális alapszolgáltatás keretében biztosított családsegítést az Önkormányzat a fenntartásában lévő Napsugár Integrált Szociális Intézmény (továbbiakban: Intézmény) útján nyújtja.

(2) A családsegítés keretében Dunaföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Szt.-ben meghatározott szolgáltatásokat biztosítja.

14. § (1) A szociális alapszolgáltatás keretében biztosított idősek nappali ellátását az Önkormányzat a fenntartásában lévő Napsugár Integrált Szociális Intézmény Alapellátási Központja (továbbiakban: Intézmény) útján nyújtja.

 (2) Az ellátás nyújtása a Szt. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően, az ott szabályozottak és az Szt. végrehajtási rendeletei alapján történik.

(3) Az idősek nappali ellátása keretében a tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, valamint az étkeztetés keretében helyben fogyasztást biztosít.

(4) A nappali ellátást nyújtó intézmény szolgáltatásai különösen:

a) szabadidős programok szervezése,

b) szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz való hozzájutás segítése,

c) hivatalos ügyek intézésének segítése,

d) higiénés szükségletek kielégítésében segítségnyújtás,

e) életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése,

f) speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése.

g) természetbeni adományok juttatása, és

h) munkavégzés lehetőségének szervezése.

15. § (1) A szociális alapszolgáltatás keretében biztosított tanyagondnoki szolgáltatást az Önkormányzat a fenntartásában lévő Napsugár Integrált Szociális Intézmény (továbbiakban: Intézmény) útján nyújtja.

(2) A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételére Dunaföldvár Város külterületein bejelentett lakóhellyel rendelkezők jogosultak.

(3) A tanyagondnoki szolgáltatás keretében térítésmentesen ellátandó feladatok az alábbiak:

            a) étkeztetésben való közreműködés,

            b) házi segítségnyújtásban való közreműködés,

            c) közreműködés a közösségi és szociális információk szolgáltatásában, és

d) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása Dunaföldvár 30 km-es körzetében, és

e) Dunaföldvár Város közigazgatási területén  az óvodáskorú, és iskoláskorú gyermekek szállítása.

(4) A tanyagondnoki szolgáltatás keretében ellátandó feladatokat a tanyagondnok - a szolgálat rendelkezésére álló gépjármű segítségével - látja el. A tanyagondnoknak a feladatait a munkaköri leírásában, valamint az intézményvezető utasításának megfelelő személyzeti iratban meghatározott munkarend szerinti időben kell ellátnia.

16. § (1) Az Önkormányzat a szakosított ellátások keretében ápolást gondozást nyújtó intézményként országos illetékességgel az Önkormányzat fenntartásában működteti az Idősek Otthonát a Napsugár Integrált Szociális Intézmény szervezeti keretei között az Szt. és a végrehajtására vonatkozó szabályok alapján.

(2) Az Idősek Otthonában való elhelyezésre jogosult az Szt. 68.§ - 68/B. §-a szerinti feltételekkel rendelkező személy.

17. § (1) A szociális alapszolgáltatás és szakosított ellátás keretében biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi térítési díjat a jogszabályban meghatározott személy köteles megfizetni.

(3) A fenntartó – a szakosított ellátás kivételével - ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

(4) A személyi térítési díj összegére, megállapítására, beszedésére a vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(5) A személyi térítési díjat havonta előre a tárgyhónap 10-éig kell megfizetni.

(6)  Az intézményi térítési díjakat a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

18. § Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt.94/B.-94/C. §-aiban foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára,

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás módjára, időtartamára,

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára,

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira,

e) az ellátás megkezdésének időpontjára,

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre, és

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

19. §  Az intézményi jogviszony megszűnése, vagy megszüntetése esetén a vonatkozó jogszabályok alapján kell eljárni.

20. § (1) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért térítési díjat kell fizetni az Szt, Gyvt és végrehajtási rendeleteik vonatkozó szabályai szerint.

(2) Az intézményi térítési díjak mértékét e rendelet 6. melléklete tartalmazza.

21. § (1) A Képviselő-testület helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre a helyi szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának és végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

a) az önkormányzat működési területén  szociális, köznevelési intézményeket működtető fenntartók képviselői, intézményvezetők,

b) vezető védőnő,

c) bölcsőde vezetője,

d) Alapellátási Központ vezetője,

e) a Képviselő-testület Oktatási- Kulturális- Egészségügyi -Szociális és Ifjúsági Bizottságának elnöke,

f) Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportjának képviselője,

g) Magyar Vöröskereszt helyi csoportjának képviselője,

h) a településen működő egyházi közösségek képviselői,

i) Nagycsaládosok Egyesülete helyi szervezetének képviselője,

j) dunaföldvári roma nemzetiségi önkormányzat elnöke, és

k) a Mozgáskorlátozottak Egyesülete helyi szervezetének képviselője.

(3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente megtartott üléséről készült feljegyzést a Képviselő-testület soron következő ülésén tájékoztatóként napirendjére felveszi és megtárgyalja azt.

22. § (1)Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit 2014. január 1. napjától kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti a

a) a helyi szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer egyes szabályairól szóló 3/2009.(III.01.) önkormányzati rendelet,

b) a helyi szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer egyes szabályairól szóló 3/2009.(III.01.) önkormányzati rendeletet módosító 6/2009.(III.25.) önkormányzati rendelet,

c)  a helyi szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer egyes szabályairól szóló 3/2009.(III.01.) önkormányzati rendeletet módosító 9/2009.(V.15.) önkormányzati rendelet,

d) a helyi szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer egyes szabályairól szóló 3/2009.(III.01.) önkormányzati rendeletet módosító 16/2009.(VII.10.) önkormányzati rendelet,

e) a helyi szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer egyes szabályairól szóló 3/2009.(III.01.) önkormányzati rendeletet módosító 22/2009.(X.05.) önkormányzati rendelet,

f) a helyi szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer egyes szabályairól szóló 3/2009.(III.01.) önkormányzati rendeletet módosító 25/2009.(X.05.) önkormányzati rendelet,

g) a helyi szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer egyes szabályairól szóló 3/2009.(III.01.) önkormányzati rendeletet módosító 3/2010.(III.16.) önkormányzati rendelet, és

h) a helyi szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer egyes szabályairól szóló 3/2009.(III.01.) önkormányzati rendeletet módosító 22/2010.(XII.30.) önkormányzati rendelet.