Dunaföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. és 19. pontjában, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. § -ában, és 39. § (5) bekezdésében, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 48. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet személyi és tárgyi hatálya

1. § A rendelet hatálya Dunaföldvár Város közigazgatási területén (továbbiakban: Település), a

természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező közösségeknek (társasházaknak, lakásszövetkezeteknek) a közterületek tisztántartásával, a köztisztasággal, a köztisztasági szolgáltatással összefüggő tevékenységére, a települési hulladék elszállítására és ártalommentes elhelyezésére, továbbá az avar és kerti hulladék égetésére terjed ki.

2. § A rendelet hatálya nem terjed ki a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre, a radioaktív hulladékokra és ezekkel összefüggő tevékenységre.

2.Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai

átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai

módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele

kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi

egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a

csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín

alatti vizeket,

2. Ingatlan: a közszolgáltatásba bevont területen fekvő egylakásos lakó- vagy lakás céljára

használt épület, a több lakásos lakásszövetkezeti vagy társasház és a hozzá tartozó telek.

3. Polgármesteri Hivatal: Dunaföldvári Polgármesteri Hivatal

4. Síkosságmentesítés: a hó, az ónos eső, a jég eltávolítására, síkosságának csökkentésére, érdesítésére irányuló tevékenység,

5. Egyedül élő: az a személy, aki a lakóingatlanában egyedül él és oda más személy állandó jelleggel nincs bejelentkezve,

6. Gyűjtőpont: az elkülönítetten (szelektíven) gyűjtött háztartási hulladék (papír, műanyag, üveg) helye,

7. Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló épületek és helyiségek, az építési törvény szerinti melléképítmények és a hozzájuk tartozó területek -, valamint közterületek tisztántartása,

8. Ingatlantulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója,

9. Közterület: az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként nyilvántartott az önkormányzat tulajdonában lévő bel- és külterületi földrészlet ( közút, járda, tér, közpark, árok), továbbá az építmények közhasználatra átadott része ( épületárkád alatti járda stb ) , a város közhasznú zöldterülete,

10. Köztisztasági szolgáltatás: (a továbbiakban szolgáltatás) megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztántartása

11. Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek (árok) tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése, és a zöldterületek karbantartása, gondozása.

12. Hasznosítás: A hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása,

13. Lakatlan ingatlan: Lakatlannak minősül az ingatlan, ha abba senki nincs bejelentkezve állandó vagy ideiglenes lakcímmel (lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel), illetve senki nem tartózkodik életvitelszerűen az adott ingatlanban,

14. Közszolgáltató: DUNANETT Dunaújvárosi Regionális Köztisztasági- és Hulladékkezelő Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, székhelye: Dunaújváros, Budai Nagy Antal u. 2.

II. Fejezet

Települési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási helyi közszolgáltatás

3. Települési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási helyi közszolgáltatás

általános szabályai

4. § (1) Dunaföldvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (a továbbiakban Társulás) tagjaként és azzal együttműködve a települési hulladék rendszeres gyűjtéséről, elszállításáról, ártalmatlanításáról, a hulladékok szelektíven történő begyűjtéséről, az így összegyűjtött hulladék kezeléséről, újrahasznosításáról, és ezeknek a tevékenységeknek az ellátásáról kötelező helyi hulladékkezelési közszolgáltatás útján gondoskodik.

(2) A közszolgáltatás célja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kiszámítható, folyamatos és biztonságos ellátása, a tevékenység ellenőrizhetősége.

(3) A Településen a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás területét az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, akiknél, és amelyeknél települési szilárd hulladék keletkezik.

(5) A Társulás a Társulási Megállapodásban foglaltak szerint jogosult a Szolgáltató közbeszerzési eljárás útján történő kiválasztására és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötésére.

(6) A Településen a Társulás által megkötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján a települési hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató a DUNANETT Dunaújvárosi Regionális Köztisztasági- és Hulladékkezelő Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, székhelye: Dunaújváros, Budai Nagy Antal u. 2. (a továbbiakban: Szolgáltató).

5. § (1) Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodási feladatainak ellátása érdekében együttműködik a Társulás rendszerében résztvevő önkormányzatokkal. Az együttműködés tartalmát és feltételeit külön szerződés rögzíti.

(2) A Társulás szervezésében működő közszolgáltatáshoz csatlakozott települési önkormányzatok felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A Társulás az együttműködés keretében jelöli ki az érintett települések igényeit kielégítő regionális hulladékkezelési létesítmények helyét.

4. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendje és módja

6. § (1) A helyi közszolgáltatás körében az ingatlanhasználó és a Szolgáltató közötti jogviszonyt a települési hulladékra vonatkozó közszolgáltatás esetében az a tény hozza létre, hogy a Szolgáltató az ingatlanhasználó számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

(2) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a Szolgáltató az ingatlanhasználót írásban köteles értesíteni, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatni.

(3) A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriság, útvonal és időpont), a keletkező hulladékmennyiségek figyelembevételével a Szolgáltató köteles elkészíteni, és arról az ingatlanhasználókat - változás esetén is - értesíteni köteles.

(4) A hulladékgazdálkodási helyi közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásokról a Szolgáltató az ingatlanhasználót - a változás bekövetkezte előtt 15 nappal - írásban értesíteni köteles.

(5) Az értesítésben meg kell jelölni

a) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,

b) a Megrendelő rendelkezésére bocsátott gyűjtőedényt űrtartalom és darabszám szerint,

c) az ürítési gyakoriságot és az ürítés idejét napok és napszakok szerint,

d) a közszolgáltatási díjat és alkalmazásának feltételeit,

e) a közszolgáltatás mértékét meghaladó esetleges többletszolgáltatást és annak díját,

f) a közszolgáltatási díj megfizetésének módját, a fizetési kötelezettség elmulasztásának következményeit, és

g) az irányadó jogszabályok meghatározását.

7. § (1) A települési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási helyi közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó, a rendelet 3. mellékletében rögzített tartalmú bejelentésben meg kell határozni a Megrendelőt, annak személyi adatait fel kell tüntetni

(2) A bejelentésben meg kell jelölni:

a) a Megrendelő személyi adatait,

b) az ingatlan címét, a levelezési címet,

c) a ingatlanban lakók számát,

d) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,

e) a Megrendelő által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletkező hulladék mennyiségét, amelyre a közszolgáltatást a Megrendelő igénybe veszi,

f) a teljesítés helyét, és

g) a gyűjtőedények használatának jogcímét és módját,

8. § (1) Az ingatlanhasználó a települési hulladék gyűjtésére, illetve elszállítására a Szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt, valamint - a Szolgáltató által rendelkezésre bocsátott gyűjtőedényzet űrtartalmát meghaladó mennyiségű alkalmi hulladék gyűjtésére - a Szolgáltató által rendelkezésre bocsátott és azonosító jellel ellátott más gyűjtőeszközt köteles igénybe venni.

(2) Az igénybe veendő gyűjtőedények, illetve gyűjtőeszközök felsorolását és a hulladékgyűjtő zsák használatát, az ürítés gyakoriságát a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi közszolgáltatás által ellátandó területre rendszeresített, szabványos gyűjtőedények típusát, minimális térfogatát, darabszámát és ürítésre való átadásának helyét a Szolgáltató az Önkormányzat egyetértésével állapítja meg a keletkezett hulladékmennyiség és a gyűjtési/ürítési gyakoriság figyelembevételével.

(4) A hulladék elszállítását a 4. mellékletben meghatározott gyakorisággal kell elvégezni.

(5) A gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor legkevesebb 60 liter/ingatlan/hét hulladékmennyiséget kell figyelembe venni.

(6) A Szolgáltató köteles a szállítóeszközéhez rendszeresített, és a keletkezett hulladék mennyiségének megfelelő méretű és számú gyűjtőedényt az ingatlanhasználó kérelmére rendelkezésére bocsátani, a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. Az ingatlanhasználó, avagy meghatalmazottja a gyűjtőedény átvételét aláírásával köteles igazolni.

(7) Ha az ingatlanhasználó a Szolgáltató felé a valóságnak nem megfelelő mennyiséget, vagy adatot közöl - ide értve az ingatlanon rendszeresen tartózkodó személyek számára vonatkozó adatot is - és ennek folytán az átadásra kerülő hulladék mennyisége rendszeresen meghaladja az átvett gyűjtőedények űrtartalmát, a Szolgáltató - az ingatlanhasználó megkeresésével egyidejűleg - jogosult a tényleges mennyiségű hulladéknak megfelelő űrtartalmú edényre cserélni az eredeti gyűjtőedényt, illetve jogosult megemelni a gyűjtésre átadott gyűjtőedények számát.

(8) Az ingatlanhasználó köteles írásban, három nappal korábban bejelenteni a Szolgáltatónak, ha ingatlanán az addig szokásos hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű hulladék keletkezése várható. A bejelentés alapján a Szolgáltató köteles az ingatlanhasználó által megjelölt időpontra vagy időtartamra a hulladék adott mennyiségének megfelelő gyűjtéséhez, illetve elszállításához alkalmas nagyobb űrtartalmú, vagy további gyűjtőedényt, illetve a levágott fű, lomb hulladék gyűjtésére alkalmas műanyagzsákot az ingatlanhasználó vagy a tulajdonos rendelkezésére bocsátani, és a többletszolgáltatást teljesíteni.

(9) Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedények űrtartalmát, és az ingatlanhasználó vagy az ingatlantulajdonos elmulasztja a (8) bekezdésben írt bejelentési kötelezettségét, a Szolgáltató jogosult az így átadott, illetőleg a gyűjtőedény mellé kirakott hulladék elszállítására. A többletszolgáltatás tényéről, és az ennek megfelelő díj alkalmazásáról a Szolgáltató az ingatlanhasználót egyidejűleg értesíteni köteles.

(10) A Szolgáltató által a szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényeket az ingatlanhasználó erre irányuló írásbeli szerződés alapján jogosult megvásárolni, vagy külön díj ellenében - bérbe venni. A bérbe vett gyűjtőedények átadásával egyidejűleg a kárveszély viselése átszáll az ingatlanhasználóra.

9. § (1) Az ingatlanhasználó köteles az átvett gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a Szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a szolgáltató által megjelölt járat útvonalán, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A gyűjtőedényt legfeljebb a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést. A gyűjtőedényt az ürítést követő 12 órán belül az ingatlanon belül kell elhelyezni.

(2) A kihelyezett gyűjtőedényből guberálni tilos. A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és a gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(3) A Szolgáltató tulajdonát képező, az ingatlanhasználó rendelkezésére bocsátott vagy általa bérbe vett és rendeltetésszerűen használt gyűjtőedények szükség szerinti javításáról, cseréjéről és esetleges pótlásáról – amennyiben az a közszolgáltatása ellátása során, a Közszolgáltató felróható magatartása okán sérül meg - az ingatlantulajdonos bejelentése alapján a Szolgáltató köteles gondoskodni.

(4) A gyűjtőedény rendeltetéstől eltérő használata, valamint eltűnése vagy megsemmisülése miatt keletkezett kárt az ingatlanhasználó köteles megtéríteni.

(5) A szolgáltató kárát az ingatlanhasználó a kár bekövetkeztétől számított harminc napon belül köteles megtéríteni.

(6) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlanhasználó a Szolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni. Köteles továbbá az így okozott esetleges kárt és többletköltséget megtéríteni.

10. § (1) A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a Szolgáltató évente egy alkalommal gondoskodik.

(2) A hulladék elszállítását, ártalmatlanítását, illetve hasznosítását a Szolgáltató végzi.

(3) A hulladékot az ingatlanhasználó a Szolgáltató által előzetesen megjelölt időpontban helyezheti ki elszállítás céljából arra a helyre, amelyet a Szolgáltató előzetesen megjelölt.

(4) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(5) A Szolgáltató az (1), (3) és (4) bekezdésben foglalt előírásoktól eltérő módon, szabálytalanul elhelyezett hulladékot köteles - külön díjfizetés ellenében - elszállítani. Ha a külön díj megfizetésére kötelezett személye nem állapítható meg, a Szolgáltató a számlát a települési önkormányzatnak nyújtja be.

(6) A települési hulladéknak nem minősülő hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról azok tulajdonosa gondoskodik. Az ilyen hulladékokat az elszállításig olyan helyen kell összegyűjteni, tárolni, ahol az a környezetet nem szennyezi és a forgalmat nem akadályozza.

5. Az ingatlanhasználót terhelő (végrehajtási miniszteri rendeletben nem szabályozott) díjfizetési kötelezettségek megfizetésének rendje, továbbá

 az ingatlanhasználó részéről történő szüneteltetés és a lakatlan ingatlanon történő hulladékgazdálkodási közszolgáltatás rendje

11. § (1) (2) Az ingatlanhasználó a Szolgáltató részére az érvényben lévő díjat köteles megfizetni.

12. § (1) A közszolgáltatás igénybevétele csak azon ingatlan esetében szüneteltethető, ahol a tulajdonos elhalálozott és az ingatlanban nincs állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkező személy. Ez esetben a közszolgáltatás csak addig szüneteltethető, amíg a hagyatéki eljárás le nem zárul. A hagyatéki eljárás lezártát követő 30 napon belül az új ingatlantulajdonos köteles a Közszolgáltatónál bejelentkezni.

Az (1) bekezdés esetkörét kivéve lakatlan ingatlan esetében rendelkezésre állási díj fizetése kötelező, amely a 120 l-es űrtartalmú edényzet B típusú szolgáltatási díjának 50%-a. A szüneteltetést csak természetes személy, ingatlanhasználó kérheti.

(2) Lakatlannak az az ingatlan minősül, amelyen senki nem létesített állandó vagy ideigelenes lakcímet, illetve senki nem tartózkodik az ingatlanon életvitelszerűen..

(3) A természetes személy ingatlanhasználónak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező lakcím-népességnyilvántartási hatóság által kiállított 6. melléklet szerinti hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia az ingatlan lakatlanságát.

(4) A lakatlanság feltételeinek fennállását a közszolgáltató jogosult ellenőrizni.

(5) A lakatlan ingatlan utáni díj számlázását a bejelentést követő negyedévtől kezdi meg a szolgáltató automatikusan 6 hónapra. Amennyiben a bejelentés a tárgynegyedév első hónapjának utolsó napjáig megtörténik, abban az esetben a bejelentés tárgynegyedévének első napjától lép hatályba a szüneteltetés.

(6) A természetes személy ingatlanhasználó 3 napon belül köteles bejelenteni a közszolgáltatónak, ha a szüneteltetés indoka 6 hónapnál előbb megszűnik, tehát ha az adott ingatlanban legalább egy fő lakóhellyel, vagy tartózkodási lakcímmel rendelkezik, valamint, ha legalább egy fő életvitelszerűen az adott ingatlanban tartózkodik.

(7) A lakatlan ingatlanra vonatkozó igénybejelentés megismételhető.

(8) Amennyiben a szüneteltetés, illetve a lakatlanság időtartama alatt hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy a közszolgáltatást igénybe vevő egyidejű értesítése mellett a Szolgáltató a hulladékot köteles elszállítani, a közszolgáltatást igénybe vevő pedig köteles közszolgáltatási díjat fizetni.

6. A településen működő gazdálkodó szervezetek települési hulladékkal kapcsolatos feladatai

13. § (1) A településen működő gazdálkodó szervezetek jogaira és kötelezettségeire a 4.-12. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a (2) – (16) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(2) A települési hulladék rendszeres elszállítására vonatkozó szerződést a gazdálkodó szervezetek a településen azzal a közszolgáltatóval kötelesek megkötni, amellyel az Önkormányzatnak érvényes közszolgáltatói szerződése van.

(3) A gazdálkodó szervezet köteles a szerződés bármely elemeiben bekövetkezett változást a közszolgáltatónak bejelenteni. A szerződésmódosítás a közszolgáltatónál írásban, vagy az ügyfélszolgálaton szóban kezdeményezhető. A szerződésmódosítást írásba kell foglalni. A választható szabványos tárolóedényekre vonatkozó szerződésmódosítással egyidejűleg a gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni a tárolóedény lecseréléséről.

(4) Ha az (1) bekezdésben említett, vagy a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté vált gazdálkodó szervezet a közszolgáltatást az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség ellenére sem veszi igénybe, a Közszolgáltató a jegyzőt köteles értesíteni, és az értesítéssel egyidejűleg felhívja a gazdálkodó szervezetet az írásbeli szerződés megkötésére.

(5) Azt a gazdálkodó szervezetet, amely a jegyző által vezetett nyilvántartásban nem szerepel és hulladékgazdálkodási kötelezettségének nem tesz eleget, a Közszolgáltató felhívja a hulladékkeletkezés tényének és mennyiségének bejelentésére, és a szerződés megkötésére.

(6) A gazdálkodó szervezetek kötelesek a keletkezett települési hulladékaikat gyűjteni és a közszolgáltatónak átadni,függetlenül a végzett tevékenység jellegétől, kivéve ha a gazdálkodó szervezet a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező, és nyilvántartásba vett – nem közszolgáltató – átvevőnek adja át. Lakossági tárolóedény vonatkozásában gazdálkodó szervezet részére befogadó nyilatkozat nem adható.

(7) A gazdálkodó szervezetekkel kötendő szerződésben meg kell határozni a szerződést kötő feleket: a Közszolgáltatót és a gazdálkodó szervezetet cégjegyzékszerűen, cégjegyzékszám, név, székhely szerint, az adószámot és a bankszámlaszámot is feltüntetve.

(8) A szerződésben  továbbá meg kell jelölni:

a) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,

b) a teljesítés helyét és módját,

c) a gazdálkodó szervezet által használt gyűjtőedényt űrtartalom és darabszám szerint, és

d) az ürítés gyakoriságát,

(9) A szerződésben rendelkezni kell még:

a) a közszolgáltatási díjról,

b) a közszolgáltatási díj megfizetésének módjáról,

c) a szerződés módosításának feltételeiről, és

d) az irányadó jogszabályok meghatározásáról

(10) A gazdálkodó szervezet a szerződést akkor mondhatja fel, ha

a) Településen megszűnt az a tevékenysége, amellyel összefüggésben települési szilárd hulladéka keletkezett,és a jegyző által vezetett nyilvántartásból igazoltan törölték, vagy

b.

(11) A szerződés felmondása esetén a Közszolgáltató és a gazdálkodó szervezet között a szerződés akkor szűnik meg, ha a gazdálkodó szervezet írásban igazolja, hogy a jelen rendelet szerinti jegyzői nyilvántartásból törölték.

(12) A Közszolgáltató és a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó hulladék tekintetében külön szerződést köthet (ideértendő a soron kívüli lomtalanítás, inert hulladék elszállítása, gazdálkodó szervezetek esetében: szelektíven gyűjtött hulladék összetevők begyűjtése).

(13) A gazdálkodó szervezetek tárolóedényeinek tisztítása Szolgáltató által külön megrendelés alapján történhet.

(14) Szünetel a szolgáltatás igénybevétele a bejelentéstől számított legfeljebb 1 év időtartamra, ha a tárolóedényt egyedül használó, írásbeli szolgáltatási szerződéssel rendelkező gazdálkodó szervezet tevékenységét két naptári hónapnál hosszabb ideig nem gyakorolja, és annak tényét a működést engedélyező, nyilvántartó hatóságnak egyidejűleg bejelenti, amelyről írásban igazolást kér. A szünetelés bejelentését az írásbeli igazolással együtt, annak várható időtartamának feltüntetésével előzetesen legalább 15 nappal korában írásban a közszolgáltató ügyfélszolgálatán leadott nyilatkozattal, faxon, illetve levél formában be kell jelenteni a közszolgáltatónak. A bejelentésben foglaltak valóságtartalmát a közszolgáltató ellenőrizni jogosult. Ha a gazdálkodó szervezet a szüneteltetési időtartam lejárta előtt tevékenységét ismételten megkezdi, annak tényét legalább 3 nappal korábban a közszolgáltatónak be kell jelentenie.

(15) A szünetelés idejére a gazdálkodó szervezetnek nincs díjfizetési kötelezettsége.

7. Szelektív hulladék gyűjtése

14. § (1) A települési hulladék egyes újrahasznosítható összetevőinek – papír, műanyag, üveg, fém, zöld– elkülönített gyűjtése gyűjtőhelyen, illetve a közszolgáltató által szervezett házhoz menő elkülönített gyűjtéssel történik. A kijelölt gyűjtőhelyeket a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2) Az elkülönített gyűjtésben résztvevő magánszemélyek az (1) bekezdésben meghatározott elkülönített gyűjtésre létesített gyűjtőhelyek és/vagy az elkülönítetten gyűjtött hulladék begyűjtésére szervezett járat igénybevételéért külön díjat nem kötelesek fizetni, azonban ez a körülmény nem mentesíti őket az egyébként is esedékes rendszeres közszolgáltatási díj megfizetése alól.

8. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések

15. § (1) A Szolgáltató a közszolgáltatással összefüggő 7. §-ban szabályozott személyes adatokat a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles kezelni. A nyilvántartásból bárminemű adatszolgáltatás kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben, valamint az arra jogosult szervek, illetve személyek részére történhet. A szolgáltató a személyes adatok kezeléséért, a nyilvántartás jogszerűségéért, az adatkezelés megsértéséből eredő valamennyi kárért teljes felelősséggel helytállni tartozik.

(2) A Szolgáltató írásbeli megkeresésére, a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a jogszabályban nevesített hatáskör címzettje köteles térítésmentesen a szolgáltatónak kiadni.

9. A közszolgáltatás díja

16. § (1) Az ingatlanhasználók (magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek, intézmények, stb) a közszolgáltatásért díjat kötelesek fizetni. A közszolgáltatás ellenértékét a kötelezettek, beleértve a magánszemélyeknek a társasház üzemeltetésre létrehozott szervezetét is, a közszolgáltatónak fizetik meg.

(2) A hulladékgazdálkodási díj megállapítására és szabályozására vonatkozó előírásokat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 46-49. §-ai határozzák meg.

(3) A közszolgáltatási díjat a közszolgáltató a magánszemélyek részére negyedévente a magánszemélyeknek a társasház üzemeltetésre létrehozott szervezete részére, a gazdálkodó szervezetek, intézmények részére havonta számlázza ki.

(4) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az a kötelezett, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(5) Amennyiben az ingatlanhasználó a közszolgáltatónál nem jelentkezik be és az általa használt tárolóedény nagyságáról sem tesz a közszolgáltatónak bejelentést, a közszolgáltatási díj megállapításánál a közszolgáltató mindaddig jogosult ingatlanonként 1 db 120 literes tárolóedény heti egyszeri ürítési gyakoriságát vélelmezni, míg az ingatlanhasználó vagy a tulajdonos írásban a közszolgáltatónál be nem jelentkezik.

(6) A közszolgáltatás díját a közszolgáltató által megküldött számla alapján köteles megfizetni az ingatlanhasználó.

(7) A Szolgáltató valamennyi szolgáltatásra vonatkozó érvényes díjakat tartalmazó tájékoztatását köteles a díj alkalmazását megelőző 15 napon belül az Önkormányzatnak írásban megküldeni.

(8) Az Önkormányzat a Szolgáltató által megküldött díjértesítést haladéktalanul közzéteszi a település honlapján, a hirdetőtáblán, a helyi újságban, és a helyi Tv-ben.

17. § (1) A közszolgáltatás igénybevételéért a 17. § (1) bekezdés szerint díjfizetésre kötelezett ingatlanhasználókat terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

(2) Az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék magában foglalja a tőkét, az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamatot, valamint a behajtás egyéb költségeit.

(3) Amennyiben a közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelen, a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek megfizetését a közszolgáltató az ingatlan tulajdonosától, illetve vagyonkezelőjétől követelheti. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges.

III. Fejezet

Köztisztaság fenntartása

10. Ingatlanhasználók köztisztasággal kapcsolatos kötelezettségei

18. § (1) Az ingatlanhasználónak az ingatlan tisztántartásával kapcsolatos feladatai a következők:

a) a beépített, illetőleg beépítetlen telekingatlan tisztántartása és gyommentesítése,kaszálása,

b) a telekingatlanról a járdára és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő (a biztonságos gyalogos és gépjármű közlekedést biztosító) nyesése,

c) az ingatlanon a házszámot jól látható módon, beépítetlen ingatlanok, zárt kertek utcafrontján, garázsok ajtaján az ingatlan helyrajzi számát – minimum A/4-es formátumban és időtálló kivitelben – jól láthatóan elhelyezni a köztisztasági kötelezettség megállapítása érdekében,

d) garázsok, sorgarázsok körüli 5 méteres területsáv tisztántartása,

e) az ingatlanon belül, vagy a közterületen elhelyezett hulladéktároló edények környezetének tisztántartása, rendszeres takarítása,

f) bontás, építés, felújítás és karbantartás miatt üresen álló ingatlan és az előtte húzódó járda tisztántartása a kivitelező feladata, ha az nem azonos a használóval,

g) járműbehajtók átereszeinek karbantartása és tisztántartása.

(2) Az ingatlanhasználó közterület tisztántartásával kapcsolatos feladatai a következők:

a) az ingatlan közterülettel érintkező, telekhatárai mellett meglévő járdaszakasz (járda hiányában 2 m széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő terület, beleértve a közúttal párhuzamos nyílt csapadékvíz-elvezető útárkok és a kapubejáróknál épített átereszek, folyókák, valamint a gépkocsibejárók területét is - tisztántartása, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása, hó-és síkosságmentesítése,

b) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület, valamint az épületek alatti átjárók, árkádok tisztántartása, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása, hó-és síkosságmentesítése,

(3) Tiltott tevékenység:

a) a település közterületein szemetelni, vagy a közterületet állatok hajtásával, sétáltatásával beszennyezni, közterületre engedély nélkül települési hulladékot, építési és egyéb hulladékot lerakni,

b) szennyvíz közterületre, talajba vagy felszín alatti vízbe (használaton kívüli kútba, pincébe), és csapadékvíz-elvezető rendszerbe vezetése, szennyvíz közműpótló építményből kiépített szennyvízhálózatba történő átemelése, és eldugulás, vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot szennyvízcsatornába, illetve csapadékcsatornába szórni, vagy önteni,

c) a csapadékvíz elfolyásának bármilyen módon történő megakadályozása,

d) fertőző, vagy bűzös anyagot, emberi fekáliát, állati trágyát ( kivéve a termőföld minőségének javítása érdekében haladéktalan beszántással) , bármilyen hulladékot közterületen, magánterületen (saját,vagy idegen területen) lerakni,

e) őstermelőknek, mezőgazdasági vállalkozóknak, húsfeldolgozóknak, és állatorvosoknak állati tetemet a település dögterén lerakni.

(4) Állati tetemet a magánszemélyeknek a kijelölt dögtérre (dunaföldvári 0220/30 hrsz-ú terület) kell elszállítani és elhelyezni.

(5) Amennyiben a közterület tisztántartására vonatkozó kötelezettségét a kötelezett nem teljesíti, az Önkormányzat jogosult a munkát a kötelezett költségére elvégezni, illetve elvégeztetni és annak költségét a mulasztóval megfizettetni.

11. Az Önkormányzat köztisztasággal kapcsolatos kötelezettségei

19. § (1) Az önkormányzat közterület tisztántartási feladatai a következők:

a) közutak, kerékpárutak, lépcsők, közparkok, játszóterek, valamint ezeken keresztül vezető gyalogjárók tisztántartása, a keletkező hulladék összegyűjtése és a kijelölt helyre történő elszállítása,

b) A 18.§-ban meghatározottakon túl a közterület burkolt felületeinek tisztántartása, hó és síkosságmentesítése,

c) az utcai hulladékgyűjtők kihelyezése, azok folyamatos kiürítése, tisztántartása, javítása, pótlása,

d) a belterületen levő és a 23. § (1) bekezdés alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek rendszeres tisztántartása, az ott keletkezett hulladék eltávolítása,

e) közterületen levő fák gallyazása, szükség szerinti csonkításáról való gondoskodás.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatokat az Önkormányzat közfoglalkoztatás, vagy saját szervezeti egysége útján látja el.

12. Köztisztasággal kapcsolatos egyéb előírások

20. § (1) Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált burkolatot a jég, hó feltörésével és eltávolításával vagy környezetkímélő szóróanyag kiszórásával (pl. homok, hamu, kis szemcséjű salak stb) folyamatosan síkosságmentessé kell tenni.

(2) Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül (homok, salak) klorid tartalmú fagyáspont csökkentőszer használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának maximális mértéke 40g/m2-nél több ne legyen. Ezen anyagok tárolása tárolóedényben környezetszennyezést kizáró módon történhet. Klorid tartalmú vegyszerek használata alul-felüljárók, hidak felületein és azok 15 méteres körzetében, zöld felületeken és azok környékén tilos.

21. § (1) A hóeltakarítást úgy kell elvégezni, hogy a folyamatos gépjármű és gyalogosforgalom részére megfelelő hely álljon rendelkezésre.

(2) A síkosságmentesítésre kötelezettek a járdáról eltakarított havat 6 m-nél szélesebb úton az úttest szélén, a folyóka szabadon hagyásával, ennél keskenyebb út esetén a járda szélén kötelesek összegyűjteni.

(3) Hórakást buszmegállóban, kapu és kocsibejáróban, gyalogátkelőhelyen, az úttesten a forgalmat akadályozó módon, valamint útkereszteződésben elhelyezni tilos.

22. § (1) A szórakozóhelyek, vendéglátóipari, kereskedelmi és szolgáltató egységek, valamint az utcai és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt, továbbá az egység közvetlen környékét (2 m széles sávot figyelembe véve) a gazdálkodó szervezet köteles megtisztítani és folyamatosan tisztán tartani.

(2) A gazdálkodó szervezet köteles az árusításból keletkező hulladék zárható edényzetben történő gyűjtéséről, valamint annak a kijelölt hulladéklerakó helyre történő elszállításáról gondoskodni.

23. § (1) Tömegközlekedési szolgáltató szervezetek üzemi területeinek, végállomásainak, pálya–udvarainak tisztántartása a járművek üzembentartójának kötelezettsége.

(2) Külterületen a várakozóhelyek és autóbusz megállóhelyek tisztántartása a közútkezelő, a vasútállomás tekintetében pedig a Magyar Államvasutak Zrt feladata.

(3) Közterületi zöld felületen gépjármű nem mosható.

24. § (1) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett por, valamint szennyeződés elterjedését meg kell akadályozni, a porképző anyagokat vízzel kell locsolni. Közterületen építőanyagot és építési törmeléket csak közterület-használati engedély alapján lehet tárolni.

(2) Az építési területekről a sárfelhordás letakarításáról és az építkezéssel kapcsolatos közúti jelzésekről az építtetőnek, vagy megbízottjának folyamatosan gondoskodnia kell.

(3) Közműhibák javítását követően az utak szennyeződését a hiba elhárítója köteles haladéktalanul eltakarítani.

25. § (1) Bármely anyag szállítását úgy kell elvégezni, hogy a közterület ne szennyeződjön.

(2) Bűzös anyagokat csak légmentesen lezárt, tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

(3) A karácsonyi ünnepek után a lakosság a fenyőfákat a hulladékgyűjtő edények mellett helyezheti el.

(4) A közszolgáltatás alá nem tartozó inert hulladék, továbbá a települési hulladék konténerrel történő szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa és kezelője a közterület tisztántartása érdekében úgy kell eljárjon, hogy a hulladék a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetve a szállítás folyamán ne szóródjon és más környezetterhelést ne idézzen elő.

(5) Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásánál, szállításánál a közterület beszennyeződik, a szállító köteles azt haladéktalanul megtisztítani.

26. § A zöldhulladékokat elsősorban hasznosítani, komposztálni kell.

27. § (1) A közterületről történő állati tetemek elszállításáról, kóbor macskák, ebek befogásáról az Önkormányzat gondoskodik.

(2) Az állati ürülék közterületről történő eltakarításáról az állat gazdája, vagy felügyelője, a szennyeződés keletkezését követően haladéktalanul köteles gondoskodni.

(3) Tilos a kihelyezett gyűjtőedényekből a hulladék kiszórása, a közterület szennyezése.

(4) Tilos a hulladékgyűjtő edényekbe a szemét válogatása és elvitele céljából belenyúlni (guberálni).

(5) A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, illetőleg megrongálása tilos.

(6) A közterületre kihelyezett hulladékgyűjtő kelyhekbe kizárólag a gyalogos forgalom során keletkező hulladék helyezhető el. A gazdálkodó szervezetek tevékenysége során keletkező hulladék hulladékgyűjtő kelyhekbe történő elhelyezése tilos.

13. Avar és kerti hulladék égetésének helyi szabályai

28. §  (1) Avart és kerti hulladékot csak állandó felügyelet mellett, a lakókörnyezet zavarása nélkül, a tűzvédelmi előírások betartásával lehet égetni úgy, hogy az az emberi egészséget, és a környezetet ne károsítsa.

(2) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot.

(3) Nem égethető kerti hulladék:

1. december 1. és március 1.-e közötti időszak alatt,
2. vasárnapokon és ünnepnapokon
3. egészségügyi-, szociális-, nevelési és oktatási intézmények, nyitott sportlétesítmények és egyházi intézmények 100 méteres körzetében, azok működésének időtartama alatt,
4. ha az arra illetékes szerv tűzgyújtási tilalmat rendelt el.

(4)A város közterületein egész évben tilos az égetés.

(5) Október és november hónapban az égetés csak 9-15 óra között engedélyezett.

(6) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011.(IX.6.) BM rendelet alapján kell eljárni a tűzgyújtás bejelentésével kapcsolatban.

IV. Fejezet

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokról

14. A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokkal

kapcsolatos eljárási szabályok

29. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokkal kapcsolatos hatáskört a jegyző gyakorolja.

(2) Nem állapítható meg közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás, ha a tevékenység vagy mulasztás szabálysértést, bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény, vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt lefolytatott eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései alkalmazandók az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be. Az eljárási képességgel nem rendelkező személy közigazgatási bírsággal nem sújtható.

(5) Az eljárási képességgel nem rendelkező személy közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartása miatt indult eljárást meg kell szüntetni.

(6) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetője ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal és százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(7) A helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelő jogosult.

(8) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások elkövetése miatt kiszabott közigazgatási bírságot átutalási postautalványon vagy banki utalással az Önkormányzat számlájára kell befizetni.

15. A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások meghatározása

30. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el:

a) aki a helyi közszolgáltatással ellátott területen a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd hulladék kezeléséről, a hulladékok szelektív gyűjtéséről és ártalommentes elhelyezéséről szóló önkormányzati rendelet alapján a  kötelező közszolgáltatást nem veszi igénybe,

b)  az az ingatlanhasználó vagy ingatlantulajdonos, aki ingatlana tisztán tartásáról nem gondoskodik vagy az ingatlanra ráhordott vagy felhalmozott hulladékot a kijelölt hulladéklerakó-helyre nem szállítja vagy szállíttatja el,

c) az az ingatlanhasználó vagy ingatlantulajdonos, aki nem gondoskodik az ingatlannal érintkező közterület (járda hiányában 2 m-es területsáv), illetőleg a járda melletti zöldsáv, nyílt csapadékvíz-elvezető árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, gyommentesítéséről, kaszálásáról – zöldterület és gyepes árok esetében a kaszálást legfeljebb 5,0 méter szélességben elvégezve,

d) aki közterületi zöld felületen gépjárművet mos,

e) aki az állat által közterületen okozott szennyezést nem szünteti meg,

f) aki nyílt téren e rendelet szerint nem kerti hulladéknak minősülő anyagot éget,

g) aki az avar- kerti hulladékégetést nem e rendelet szerint engedélyezett időszakban végzi.

h) aki az ingatlanról az úttest, vagy a járda  fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyesését  nem végzi el, és ezzel a közlekedést akadályozza,

i) aki a közterületen elhelyezett, a szelektív hulladékgyűjtést szolgáló gyűjtőszigetek edényzetébe bele nem való hulladékot beletesz, vagy a gyűjtősziget körül hulladékot helyez el,

j) aki a lomtalanításra meghirdetett időpontban a hulladékot úgy helyezi el, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat zavarja, vagy akadályozza,; a zöldterületet és a növényzetet károsítja,

k) aki a hóeltakarítást, síkosságmentesítést nem végzi el, illetve úgy végzi, hogy akadályozza  tevékenységével a gépjármű és gyalogosforgalmat,

l) a lakatlan ingatlan lakottá válásának bejelentését elmulasztja..

V. Fejezet

 Záró rendelkezések

31. § (1)  A rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) Hatályát veszti Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd hulladékokkal és a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról, valamint a közüzemi ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel kapcsolatos díjak megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 24/2003. (XII.15.) önkormányzati rendelete és mellékletei.

Dunaföldvár, 2014. május 27.

Horváth Zsolt                                                Bárdos Lászlóné dr.

 polgármester                                                             címzetes főjegyző

Záradék:

A rendelet a mai napon kihirdetésre került.

Dunaföldvár, 2014. június 05.

                                                                                     Bárdos Lászlóné dr.

                                                                                   címzetes főjegyző

1.  melléklet a  6 /2014.(VI.05.) önkormányzati rendelethez

A települési szilárd hulladék szállításának (teljesítésének) helye és rendje

2. melléklet a  6/2014.(VI.05.) önkormányzati rendelethez

A hulladékgazdálkodási feladatok ellátása érdekében együttműködő települési önkormányzatok:

1. Akasztó Község Önkormányzata
2. Apostag Község Önkormányzata
3. Baracs Község Önkormányzata
4. Daruszentmiklós Község Önkormányzata
5. Dunaegyháza Község Önkormányzata
6. Dunaföldvár Város Önkormányzata
7. Dunatetétlen Község Önkormányzata
8. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata
9. Dunavecse Város Önkormányzata
10. Előszállás Nagyközség Önkormányzata
11. Isztimér Község Önkormányzata
12. Iváncsa Község Önkormányzata
13. Kisapostag Község Önkormányzata
14. Kulcs Község Önkormányzata
15. Kunpeszér Község Önkormányzata
16. Kunszentmiklós Város Önkormányzata
17. Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata
18. Nagyvenyim Község Önkormányzata
19. Rácalmás Nagyközség Önkormányzata
20. Szalkszentmárton Község Önkormányzata
21. Tass Község Önkormányzata
22. A Közép-Duna vidéki régió hulladékgazdálkodási rendszerében résztvevő önkormányzatok

3. melléklet a  6/2014.(VI.05.) önkormányzati rendelethez

Bejelentés hulladékszállítási közszolgáltatás

igénybevételi kötelezettség keletkezéséről

Közszolgáltatást igénybe vevő ingatlanhasználó

neve:……………………………………………………….

születési hely, idő:………………………………………..

anyja neve:………………………………………………..

Az ingatlan címe:……………………………………………………………………….

Levelezési cím:………………………………………………………………………….

Ingatlanon lakók száma:……………………………………………………………….

Várhatóan keletkező hulladék mennyisége hetente:……………………………….

Igényelt edényzet:……………………………………………………………………….

Az ingatlan használatbavételének időpontja:…………………………………………

A közszolgáltatás igénybevételének kezdő napja:……………………………………

Dunaföldvár, 20…  év. …………..hó………………nap

…………….…………………………………………….

a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlanhasználó

4. melléklet a  6/2014. (VI.05.) önkormányzati rendelethez

Rendszeres háztartási szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás tartalmi elemei

1. A közszolgáltatási szerződést az önkormányzat csak a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Hgtv.) 37.§. (1) bekezdésében, míg a közszolgáltató a Hgtv. 45.§ (2) bekezdésében meghatározott esetekben mondhatja fel, módosítására közös megegyezéssel kerülhet sor. Polgári peres eljárás esetében a felek a kizárólagos illetékességgel eljáró bíróságként a Paksi Törvényszéket jelölik meg.

2. A Szolgáltató által rendelkezésre bocsátott tárolótartály típusa:

60/ 80 liter űrtartalmú gyűjtőedényt

a) kizárólag az a természetes személy ingatlanhasználó veheti igénybe, ahol az ingatlanonmaximálisan kettő fő van bejelentve állandó vagy ideiglenes lakosnak, illetve senki nem tartózkodik életvitelszerűen az adott ingatlanon,

b) a bejelentett lakosok számát az ingatlanhasználónak a hatáskörrel rendelkező hatóság által kiállított, az adott tárgyévre érvényes hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia.

c) az igénybevételre vonatkozó jogosultság feltételeinek fennállását a közszolgáltató jogosult ellenőrizni,

d) a 60/80 liter űrtartalmú gyűjtőedény igénybevétele utáni díjszámlázást a bejelentést követő negyedévtől kezdi meg a szolgáltató,

5. az ingatlanhazsnáló 3 napon bleül kötles bejelenteni a közszolgáltatónak, ha az ingatlanon kettő főnél többen vannak állandó, illetve ideiglenes lakosként bejelentve, valamint ha kettő főnél többen tartózkodnak életviteleszerűen az adott  ingtlanon, és
   
6. a 60/80 liter űrtartalmú gyűtőedényre vonatkoozó igénybejelentés megismételhető.
   

3. A települési szilárd hulladék szállításának (teljesítésének) helye és rendje a rendelet 1. melléklete szerint történik.

A járat 1. melléklet szerinti útvonalán, ahol a * és ** jelölés szerint történik a szemétszállítás (* utca végére kell kihúzni a tárolóedényt, ** konténerbe kell a hulladékot begyűjteni) és ahová a járat az utcába nem tud bemenni, ott a 80 literes edényzet B csomag szerinti adott évre a szolgáltató által közzétett díjtáblázat szerinti díját kell megfizetni.

Lakatlan ingatlan esetén fizetendő rendelkezésre állási díj a 120 l-es űrtartalmú edényzet B típusú szolgáltatási díjának 50%-a.

4.             A szolgáltatás díja: évente az illetékes miniszter által meghatározott és a szolgáltató által közzétett díjtáblázat szerint.

5.             A közszolgáltatás mértékét meghaladó esetleges többletszolgáltatás és annak díja: 2014. évben a szolgáltató által közzétett díjtáblázat szerint.

6. A hulladékgyűjtő zsák, a közszolgáltató vagy megbízottja által forgalmazott, az Önkormányzat által kijelölt közszolgáltató logójával ellátott 80 liter űrméretű zsák.A hulladékgyűjtő zsák felhasználható, Dunaföldvár családi házas övezetében kiegészítő szolgáltatásként (vonalkóddal ellátott edényzettel rendelkezők részére) zöldhulladék, levágott fű, kisebb ágak, elszállítása céljára. A szolgáltatás díja a Szolgáltató által közzétett díjtáblázat szerint.

7. Gyűjtőpontos gyűjtés

Szelektív hulladékgyűjtő szigetek

5.melléklet a  6/2014.(VI.05.) önkormányzati rendelethez

A szelektív hulladékgyűjtő szigetek (gyűjtőpont)  helye:

1. Alsó Bölcske utca

2. Vak Bottyán tér

3. Paksi u. 125.

4. Iskola utca – Kéri u. sarok

5. Vermek sora

6. Előszállási utca

7. Hunyadi park

8. József tér

9. Kossuth tér

10. Ifjúság tér

6. melléklet a 6/2014. (VI.05.) önkormányzati rendelethez

LAKCÍMIGAZOLÁSI KÉRELEM

Szemétszállítói szolgáltatási díjfizetés határozott idejű szüneteléséhez

Kérem a Tolna Megyei Kormányhivatal Paksi Járási Hivatalát, hogy részemre szemétdíj szolgáltatás határozott idejű szüneteléséhez szíveskedjék igazolni, hogy az alábbi ingatlanban lakcímmel (bejelentett lakóhely, tartózkodási hely) rendelkező személy nincs.

Fogyasztó adatai

Név:...................................................................... Fogyasztó azonosítója................................................

Cím:.......................................................................................................................................................

Születési hely, idő:..................................................................................................................................

Anyja neve:............................................................................................................................................

Telefonszám:..........................................................................................................................................

Telepítési hely (üres ingatlan) adatai

Cím:........................................................................................................................................................

Az adatfelhasználás célja: Kötelező szolgáltatás nyilvántartásának pontosítása

Az adatszolgáltatás jogalapja, igazolása: ……/2014. (…..) dunaföldvári önkormányzati rendeletben foglalt igénybevételi kötelezettség. Az adatszolgáltatás formája: papír.

Kelt: Dunaföldvár, Dátum:.......................................

Adatkérő aláírása

TOLNA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

PAKSI JÁRÁSI HIVATAL

7020 Dunaföldvár, Kossuth L.u.2. tel: 75/541-552. tel/fax: 541-557 E-mail: titkarsagpaks@jaras.tolnamegye.hu Honlap:

www.kormanyhivatal.hu

Megjegyzés.

1. Módosítás: 22/2014.(XII.31.) önkormányzati alapján egységes szerkezetben,

A módosító rendelet  hatályos 2014.december 31-én, de rendelkezéseit 2015.január 01. napjától kell alkalmazni.