Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2015. 03. 01- 2015. 12. 31Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2015-03-01-tól 2015-12-31-ig
Dunaföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat – és hatásköri szabályokat, szervezeti és működési előírásokat az érvényes jogszabályokban, és az e rendeletben foglaltak együttes figyelembevételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye:
Dunaföldvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
7020 Dunaföldvár, Kossuth L. u. 2.
(2) A Képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése és székhelye:
Dunaföldvári Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)
7020 Dunaföldvár, Kossuth L. u. 2.
(3) A Hivatal szervezeti tagozódását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(4) A Hivatal ellátja a települési nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján a megállapodásban foglalt feladatokat.
(5) A polgármesteri tisztség betöltésének módja: főállású polgármester.
(6) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.
(7) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 82. § (3) bekezdésében meghatározott eset fennállása esetén a jegyzői feladatokat a jegyzői kinevezéshez szükséges végezettséggel és gyakorlattal rendelkező hivatali irodavezető, ennek hiányában a Hivatal pénzügyi irodavezetője látja el.
3. § Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét, amelyek leírását és használatának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
4. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
(2) Minden tárgyév rendezvénytervének határozati formában történő elfogadásával egyidejűleg a Képviselő-testület dönt arról, hogy az egyes nemzeti ünnepek megszervezése mely önkormányzati intézmény feladata, és a tárgyévi költségvetési rendeletben a képviselő-testület dönt az egyes rendezvények forrásbiztosításáról.
(3) Minden év március 1-je a várossá nyilvánítás évfordulója, amely alkalommal a Képviselő-testület a március 01. napjához legközelebb eső szombati napon ünnepi ülést tart.
(4) A képviselő-testület minden tárgyév február hónapjában közmeghallgatást tart.
(5) Az új helyi adók bevezetése előtt közmeghallgatást kell tartani.
(6) Az ünnepi ülésre, és a közmeghallgatásra a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
5. § Dunaföldvár Város Önkormányzata
a) „Dunaföldvár Város Díszpolgára”címet,
b) „Dunaföldvárért Emlékérem” kitüntetést,
c) „Dunaföldvár Gyermekeiért” kitüntetést,
d) az „Évköztisztviselője” címet, és
e) „ Dunaföldvár Sportjáért” kitüntetést alapít,
amelyek adományozásának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
6. § (1) Az Önkormányzat Magyarországon
a) A Tolna Megyei Közgyűléssel,
b) a Paks- Dunaföldvári Területfejlesztési Kistérségi Önkormányzati Társulással,
c) a Dunaföldvár-Bölcske – Madocsa Köznevelési Intézményfenntartó Társulással,
d) a Dunaföldvár és Környéke Gyermekjóléti Társulással,
e) a UNAFÖLDVÁR- BÖLCSKE- MADOCSA- PAKS TELEPÜLÉSEK – MADOCSAI AGGLOMERÁCIÓ- SZENNYVÍZELVEZETÉSÉNEK ÉS SZENNYVÍZKEZELÉSÉNEK FEJLESZTŐ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSA-val, és
f) a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulással
tart fenn kapcsolatot.
(2) Az Önkormányzat külföldön
a) Weikersheim (Németország) várossal,
b) Borszék (Románia) várossal, és
c) Ossona (Olaszország) várossal
tart fenn testvérvárosi kapcsolatot.
7. § (1) Az Önkormányzat az Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező feladatok mellett ellátja a 2. mellékletben meghatározott önként vállalt feladatokat is.
(2) Az önként vállalt feladatok megvalósíthatósága érdekében a Képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletben forrásbiztosítással dönt.
(3) A Képviselő-testület által átruházott hatásköröket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(4) A nem képviselő bizottsági tagok, a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetői, illetve az önállóan működő, és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek vezetői vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének szabályait a 4. melléklet tartalmazza.
(5) A önkormányzat részvételével működő társulásokban az Önkormányzatot tagként a polgármester, a polgármester távollétében az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű távolléte és tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke képviseli teljes jogkörrel.
(6) Az alpolgármester a polgármestert megillető jogosítványok gyakorlásáról a polgármester akadályoztatásnak megszűnését követően haladéktalanul beszámol a polgármesternek.
8. § (1) A képviselő-testület a gazdasági programon alapuló polgármester által beterjesztett éves munkaterv alapján végzi munkáját.
(2) Az éves munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület és bizottságai üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,
b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét,
c) a közmeghallgatás időpontját és napirendjét és
d) a bizottságok saját hatáskörben hozott döntései ülésének időpontját és napirendjét.
(3) Az éves munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző év november 20-ig javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők,
b) az önkormányzati bizottságok,
c) a jegyző,
d) települési nemzetiségi önkormányzat,
e) a város országgyűlési képviselője, és
f) az önkormányzat által alapított költségvetési szervek vezetői.
(4) Az éves munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselő-testületnek a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
(5) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
a) a települési képviselőknek,
b) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
c) a város országgyűlési képviselőjének,
d) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének és
e) az Önkormányzat intézményei és gazdasági társaságai vezetőinek.
(6) Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni a városi könyvtárban, és a város honlapján.
2. A Képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése
9. § (1) A Képviselő-testület - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Hivatal hivatalos helyiségében ülésezik.
(2) Amennyiben az ülés szerinti napirend azt indokolja, a kép- hangfelvétel, és a jegyzőkönyvkészítés feltételei biztosítottak, akkor a Képviselő-testület ülése megtartható
az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő helyszínen is.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak esetén az ülés meghívóját, azon az ülés megtartásának helyét figyelemfelhívó jelleggel kiemelve a város honlapján, a helyi kábeltelevízió hirdetései között, és az Önkormányzat hirdetőtábláján az ülés előtt egy héttel közzé kell tenni.
10. §. (1) Az ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket a képviselőknek, az ülés meghívóját a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. Hirdetmény formájában az Önkormányzat Kossuth L. u. 2. szám előtti közterületen elhelyezett hirdetőtábláján (továbbiakban: hirdetőtábla), a városi honlapon, és a helyi televízióban közzé kell tenni: a képviselő-testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a Hivatal Titkárságán, és a városi könyvtárban.
(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülését 48 órán belüli időpontra a polgármester írásban, telefonon, vagy elektronikus levélben is összehívhatja.
(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülését 24 órán belüli időpontra a polgármester telefonon történő értesítéssel is összehívhatja katasztrófahelyzet fennállása, vagy pályázati határidő rövid határidőn belüli lejárta esetén. Ebben az esetben a képviselővel közölni kell az ülés időpontját, helyét, a rendkívüli ülés összehívásának indokát és a tárgyalni kívánt napirend megjelölését, amelyről írásban feljegyzést kell készíteni.
(4) A rendkívüli ülésen hozott döntésekről a helyi kábeltelevízió útján a polgármester, vagy az alpolgármester tájékoztatja a nyilvánosságot.
11. § (1) A képviselő-testület a város országgyűlési képviselőjét tanácskozási joggal meghívja a testületi ülésre, és a közmeghallgatásra.
(2) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal részt vehet:
a) a dunaföldvári székhelyű bejegyzett civil szervezet,
b) a dunaföldvári székhelyű bejegyzett érdekvédelmi szervezet és
c) az ülés napirendjén lévő előterjesztés tárgyában kérelmet benyújtó személy, illetve szervezet képviselője.
12. § Közmeghallgatás időpontját, helyét a napirend konkrét megjelölésével legalább 15 nappal az ülés előtt hirdetmény formájában az Önkormányzat hirdetőtábláján, a város honlapján, és a helyi televízióban közzé kell tenni.
13. § (1) A képviselő testület ülését a polgármester, a polgármester tartós vagy rendkívüli akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós vagy rendkívüli akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze, és mint levezető elnök vezeti.
(2) Az (1) bekezdésben feltüntetett személyek egyidejű tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökének tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze, és mint levezető elnök vezeti.
(3) Tartós akadályoztatásának minősül:
a) a 30 napot meghaladó betegség,
b) a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,
c) a külszolgálat,
d) a büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.
(4) Rendkívüli akadályoztatásnak minősül különösen az, ha a polgármester, vagy az őt helyettesítő személy egészségi állapota, illetve fizikai akadályoztatása miatt képtelen feladatai ellátására (pl.:betegség, kórházi ellátás, közlekedési akadály, polgármester szabadságolási ütemterve szerinti szabadság stb).
(5) Az ülést vezető elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, amelynek érdekében a levezető elnök:
a) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,
b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi,
d) rendre utasíthatja a lakosság köréből megjelenteket, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására, és
e) tárgyalási szünetet rendelhet el.
(6) Ha az (5) bekezdés c) pontja miatt a képviselő-testület ülése félbeszakad, az csak a levező elnök általi újabb szóbeli összehívásra folytatódhat.
(7) Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít az aki
a)káromkodik,
b) kiabál,
c) ittas, vagy bódult állapotban van,
d) belevág a másik szavába,
e) nem tartja tiszteletben mások emberi, és személyiségi jogait.
14. § A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülés időpontját követő 8 napon belüli időpontra az előzetesen kitűzött napirend megváltoztatásának lehetőségével ismételten írásban össze kell hívni a képviselő-testület ülését.
3. A Képviselő-testület tanácskozási rendje
15. § (1) Az ülés megnyitásakor és az ülés vezetése során valamennyi döntés előtt a levezető elnök megállapítja az ülés határozatképességét, amelyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(2) Az ülés megnyitását és a határozatképesség megállapítását követően a levezető elnök:
a) javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyére,
b) előterjeszti a sürgősségi indítványt,
c) javaslatot tesz a nyilvános és a zárt ülés napirendjeire, megnevezve az „egyebek” napirendi pont alatt javasolt tárgysorozatot,
d) tájékoztatást ad a két ülés közötti fontosabb tárgyalások eredményéről, valamint legalább negyedévente írásban beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, évente egyszer tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
e) napirendi pontonként megnyitja-, vezeti-, összefoglalja és lezárja a vitát,
f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja előbb a módosító indítványokat, majd a határozati javaslatot és kimondja a hozott határozatot,
g) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát, és
h) bezárja az ülést.
(3) A tájékoztató napirend felett nem kell vitát nyitni, a tájékoztatás elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.
(4) A képviselő-testületi nyilvános ülés napirendjéről, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyéről a képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.
16. § Valamely kérdés napirendre tűzését a testületi ülést előkészítő bizottsági ülés időpontja előtti 10. napig írásban indítványozhatja
a) az önkormányzati bizottság elnöke , vagy tagja,
b) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,
c) a polgármester,
d) a képviselő, és
e) a jegyző.
17. § (1) A képviselő-testület ülésén az egyes napirendi pontok tárgyalásánál a napirendi írásbeli előterjesztés előkészítője az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést fűzhet, és indokolással javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A téma napirendről történő levételével kapcsolatos javaslatról a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.
(2) A vitát megelőzően a napirend előadójához, a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita lezárása előtt választ kell adni.
(3) A vitát a levezető elnök vezeti, aki megállapítja, hogy ki, milyen sorrendben kap szót.
(4) Az ülést vezető elnök jogosult a tárgytól eltérő viták elkerülése céljából
a) figyelmeztetni a hozzászólót, hogy a napirend tárgyához igazodva tegye meg hozzászólását,.
b) a hozzászólás időtartamát 3 percben korlátozhatja, és
c) javasolhatja a vita lezárását.
(5) A (4) bekezdés c) pontjában foglaltakról a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.
(6) A levezető elnök hozzászólási, kérdezési, véleménynyilvánítási jogot engedélyezhet az ülésen részvevő és azt igénylő állampolgároknak. A levezető elnök jogosult a hozzászóló figyelmét felhívni arra, hogy csak a tárgyra vonatkozóan adja elő mondandóját, és korlátozhatja a hozzászólás időkeretét.
(7) A határozati javaslatról, egyéb javaslatról, és indítványról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a képviselő-testületet arról, hogy
a) a határozathozatalnak van-e jogi akadálya,
b) van-e kötelező előírás a szavazás módjára,
c) a határozathozatalhoz egyszerű, vagy minősített szavazati arányra van szükség.
18. § (1) A képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket két fordulóban – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg, amelyről a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.
(2) Előterjesztésnek minősül a határozat- és rendelettervezet, azok indokolása, a beszámoló és a tájékoztató, amelyet a képviselő, és a nem képviselő bizottsági tag írásban benyújtott kérelmére az általa megadott e-mail címre elektronikus úton kell megküldeni.
(3) A képviselő-testület ülésére az előterjesztést írásban kell benyújtani, és a meghívóhoz kell csatolni. Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő napirendi pontra tett javaslat (a továbbiakban: új napirendi pont) is felvehető az ülés napirendjére. Az ülésen új napirendi pontra a polgármester, a jegyző, az alpolgármester vagy bizottsági elnök tehet javaslatot, amelynek írásos előterjesztését legkésőbb a napirendi pont tárgyalásáig ki kell osztani. Nem osztható ki az előterjesztés, ha a pénzügyi forrást igénylő döntésre vonatkozó előterjesztés nem tartalmazza a kötelezettségekkel le nem kötött költségvetési forrás megjelölését.
(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyának pontos meghatározását,
b) az előadó és az előterjesztés készítőjének megnevezését,
c) a döntést megalapozó rövid elemzést, a tárgykört meghatározó szabályokra való szükséges mértékű hivatkozást,
d) az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, a rendelet-tervezetet,
e) rendeletalkotás esetén a hatásvizsgálati lapot, és
f) a felelősök és a végrehajtási határidő megjelölését.
(5) Előterjesztés a tárgy szerint illetékes bizottság véleményezésével, és a jegyző törvényességi észrevételeinek ismeretében kerülhet a képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi indítványként tárgyalt ügyeket, amennyiben magasabb szintű jogszabály másképpen nem rendelkezik.
19. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan írásban vagy szóban előterjesztett indítvány, amely a meghívóban nem szerepel, vagy amelyet az ülés előtt a tárgy szerint illetékes bizottság nem tárgyalt.
(2) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés indokát, a döntési javaslatot és a sürgősség okát.
(3) Sürgősségi indítvány előterjesztésére a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselők egynegyede, a jegyző, valamint a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke jogosult.
(4) Sürgősségi indítványt minden esetben az ülés megkezdésekor az ülés napirendjének elfogadása előtt kell előterjeszteni.
(5) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel minősített többséggel határoz.
(6)Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és napirendre tűzésének időpontjáról, módjáról a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.
20. § (1) A képviselő a testületi ülésen
a) a polgármestertől,
b) az alpolgármestertől,
c) a jegyzőtől,
d) a bizottság elnökétől,
e) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökétől, és
f) a képviselőtől
önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, intézkedést kezdeményezhet.
A válaszadáshoz a kérdezett jelenlévő szakember segítségét is igénybe veheti.
(2) Kérdés az önkormányzat és szervei hatáskörébe tartozó szervezeti-, működési-, döntés-előkészítési jellegű, vagy tisztázó szóbeli felvetés esetleg tudakozódás.
(3) Interpelláció a képviselőt megillető olyan írásban benyújtott felvilágosítás kérés joga, amely valamilyen intézkedést igényel.
(4) A kérdés címzettje a kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni.Válaszának elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.
(5) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legkésőbb 5 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció tárgyát,
c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt testületi ülésen szóban is elő kívánja-e adni.
(6) A benyújtott írásbeli interpellációt a levezető elnök köteles a képviselők részére az ülésre szóló meghívóval együtt megküldeni.
(7) Az ülés kezdetén a levezető elnök közli a képviselők által benyújtott interpellációk tárgyát, melyekkel a testület a napirendi pontok tárgyalása után a tárgysorozat végén foglalkozik érdemben. Ha az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni, tárgyalni nem lehet.
(8) Az interpellációk szóbeli ismertetése és az azokra adott válaszok időtartama maximum 3-3 perc lehet.
(9) Az interpellációra adott szóbeli válasz elfogadásáról az interpellálónak nyilatkoznia kell, ezt követően a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz. Ha a testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint illetékes bizottságra bízza, ha érintett a bizottság, akkor a polgármesterre.
(10) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be lehet, a képviselő kérésére be kell vonni. A testület az interpelláció alapján határnap kitűzésével vizsgálatot is elrendelhet. A vizsgálat eredményéről a vizsgálat lefolytatásáért felelős személy a határnapot követő testületi ülésen ad számot. A vizsgálati jelentés elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.
(11) A Képviselő-testület határnap kitűzésével hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra az interpellált írásban adjon választ legkésőbb a testületi ülést követő 15 napon belül. E választ az interpellálónak, és a válasz másolatát valamennyi képviselőnek, illetve 3 példányát a Hivatal Titkárságának is meg kell küldeni, annak jegyzőkönyvhöz csatolása végett.
(12) Az írásbeli válasz elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.
(13) Az interpellációkról a jegyző évenként nyilvántartást vezet.
4. Döntéshozatal
21. § (1) A levezető elnök előbb a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében kézfelemeléssel szavaz a testület, majd az esetleges módosítások ismeretében az eredeti határozati javaslatról kézfelemeléssel dönt a testület.
(2) A képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz:
a) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
b) tájékoztatás tudomásulvételéről,
c) interpellációra adott válasz elfogadásáról.
22. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt
a) jogszabály előírja, vagy
b) a polgármester és valamely bizottság elnöke együttesen kéri.
(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a levezető elnök írásos névsorról felolvassa a tagok nevét és a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „ igen”-nel, vagy „ nem”-mel, szavaznak, vagy „tartózkodnak” a szavazástól. A szavazás eredményét a levezető elnök írásban felvezeti a névsorra a képviselő neve mellett.
(4) A név szerinti szavazásról készített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
23. § (1) Zárt ülésen titkos szavazást kezdeményezhet:
a) apolgármester, az alpolgármester,
b) az önkormányzati bizottság elnöke,
c) a képviselők több mint fele.
(2) Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazólap tartalmazza
a) az eldöntendő kérdést,
b) az igen és a nem szavazat lehetőségét,
c) a szavazás érvényességéhez és eredményességéhez szükséges tájékoztatást.
(3) A titkos szavazás lebonyolítására háromtagú eseti bizottságot kell választani az elnök személyének külön történő megjelölésével az ülésen jelen lévő képviselők közül, amely bizottság gondoskodik a titkos szavazás lebonyolításáról.
(4) A titkos szavazás lebonyolítása érdekében az ülést vezető elnök a szavazás lebonyolításának idejére szünetet rendel el.
(5) A titkos szavazás lebonyolítását követően a (3) bekezdés szerint megválasztott bizottság elnöke ismerteti az ülésen a képviselő-testülettel a titkos szavazás érvényességére és eredményességére vonatkozó adatokat.
(6) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján az ülést vezető elnök kimondja a határozatot.
24. § (1) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.
(2) A tartózkodás a határozathozatalkor a szavazati arányok megállapításánál nem szavazatnak minősül.
(3) Szavazategyenlőség elutasító döntésnek minősül.
25. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön tárgyévenként a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
Dunaföldvár Város Önkormányzata…../……(év).( hó,.nap ) KThatározata
(2) A testületi határozatokról a Jegyző nyilvántartást vezet.
(3) Ahatározat-kivonatokat az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A képviselők, ha igénylik, akkor a határozat-kivonatokat a legközelebbi soron következő testületi ülés anyagával együtt kapják meg.
(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a Jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
26. § Az Mötv. 50. §-ában felsoroltakon kívül minősített többség szükséges:
a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,
b) a hitelfelvételhez értékhatártól függetlenül,
c) a városrendezési terv elfogadásához,
d) a városi kitüntetések, címek adományozásához,
e) az önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, vállalkozásba való beviteléhez, megterheléséhez,
f) a közfeladat önkéntes felvállalása, megszüntetése esetén,
g) a polgármester, alpolgármester illetményének– tiszteletdíjának, illetve költségtérítésének megállapításához,
h) a sürgősségi indítvány elfogadásához,
i) a képviselő-testület hatáskörébe utalt díjak megállapításához,
j) a fegyelmi ügyekben hozott döntéshez,
k) a helyi népszavazás kiírásához,
l) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
m) a titkos szavazás elrendeléséhez, és
n) a képviselői tiszteletdíj folyósításának felfüggesztéséhez.
27. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a polgármester,
b) a képviselő,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző,
e) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, és
f) a civil szervezet képviselője.
(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a tárgy szerint illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a rendelet-tervezet és a hatásvizsgálati lap előkészítését követően a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.
(4) A rendeletalkotás kötelezően kétfordulós a költségvetésről szóló és a helyi adókról szóló rendeletek alkotása esetén.
(5) A rendelet-tervezet szakmai előkészítésével a képviselő-testület a jegyzőt bízza meg, akinek ezzel összefüggő teendői az alábbiak:
a) a rendeletalkotásban közreműködők között a munka elosztása,
b) a rendelet-tervezet bizottsági véleményeztetéséről, és az észrevételek feldolgozásáról, a vélemények és észrevételek, az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatok képviselő-testület elé terjesztéséről való gondoskodás,
c) az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntésének biztosítása,
d) szükség szerint az érintett társszervekkel való koordináció,
e) a társadalmi részvétel szabályai érvényesülésének biztosítása,
f) a rendeletalkotással, közzététellel és nyilvántartással kapcsolatos adminisztráció megszervezése és
g) a rendelet-tervezet képviselő-testület előtti megvitatásában való részvétel, a döntés előtt a tervezet törvényességéről nyilatkozatot tesz.
(6) A rendelet-tervezetet az Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság, valamint a tárgy szerint illetékes bizottság véleményezi.
(7) A jegyző évente felülvizsgálja a hatályos önkormányzati rendeleteket, amely felülvizsgálatról a képviselő-testületet tájékoztatja, és szükséges esetben előterjesztést készít önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése, vagy módosítása végett.
(8) Az önkormányzati rendeleteket évenként külön–külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és az alábbiak szerint kell megjelölni:
„Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének..…/……...(év).(hó,nap) önkormányzati rendelete a ….. ( rendelet címe)–ról”
(9) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon: a Hivatal előtti közterületen elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(10) A rendelet közzétételének formái:
a) a város honlapján való megjelentetés,
b) a Városi Könyvtárban való elhelyezés.
(11) A kihirdetett rendelet munkaidőben a Hivatal Titkárságán megtekinthető.
(12) A rendelet kihirdetéséről, közzétételéről és nyilvántartásba vételéről a testületi ülést követő 8 napon belül a Jegyző gondoskodik.
(13) A képviselő részére a soron következő testületi ülés anyagával együtt el kell juttatni az előző testületi ülésen elfogadott rendelet szövegét képviselői igény erre irányuló bejelentése esetén.
28. § Az Mötv. 68. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, a polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés között felmerülő halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó vis major önkormányzati ügyekben dönthet.
29. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát a Képviselő-testület 1500 főben határozza meg.
5. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
30. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza
a) a távol maradt képviselő nevét, azt hogy a képviselő a távolmaradását jelezte, vagy nem jelezte,
b) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
c) a képviselő külön kérése alapján véleményének szószerinti rögzítését,
d) az aláírásokat, dátumot, pecsétet.
(2) A testületi ülés egészéről, vagy egy-egy napirendjének a tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a polgármester, vagy a képviselők több mint fele azt kezdeményezi.
(3) A testületi ülésről kettő példányban kell jegyzőkönyvet készíteni: Egy példányt a jegyző kezel, amelyet évente be kell köttetni. Egy példányt irattárba helyezés előtt fel kel tölteni a Nemzeti Jogszabálytár elektronikus felületére, majd ezt követően irattárba kell helyezni.
(4) Az ülésről készült jegyzőkönyvet az ülésen végig jelenlévő a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel és egyszerű többségű határozatával kijelölt képviselő, mint jegyzőkönyv-hitelesítő is aláírja.
(5) A Képviselő-testület üléséről készített valamennyi jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, és azok mellékleteit, a rendeletek tervezetét, a hatásvizsgálati lapot és a jelenléti ívet. A képviselő külön kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(6) A képviselő-testület nyilvános rendes és rendkívüli üléséről kép- és hangfelvétel, zárt rendes és rendkívüli üléséről hangfelvétel készül, amelyet a testületi ülést követően 2 évig kell megőrizni.
(7) A lakosság a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe történő betekintési jogát a jegyzőnél, és a városi könyvtárban elhelyezett jegyzőkönyv megtekintésével gyakorolhatja. A jegyzőkönyvről illetve annak egy részéről az állampolgár az illetéktörvényben szabályozott díj ellenében másolatot kérhet.
(8) A közérdekű adat megismerésére írásban benyújtott kérelmet önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyekben a jegyző teljesíti a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatban foglaltak szerint.
6. A képviselő-testület részvételével működő társulások ügyei viteléhez szükséges együttes ülések tartására vonatkozó szabályok
31. § (1) A többcélú társulás illetve mikrotársulás (továbbiakban: társulás) tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak. Az együttes ülések tartásával kapcsolatban az érintett önkormányzatok polgármesterei és jegyzői együttműködnek.
(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a társulás tanácsa, illetve a társulás bármely tagja kezdeményezheti a polgármester útján. A polgármesterek egyeztetését követően a gesztor önkormányzat polgármestere az együttes ülést az egyeztetett helyre és időpontra hívja össze. Az együttes ülés elé döntést igénylő előterjesztés csak írásban terjeszthető elő.
(3) Az együttes képviselő-testületi ülést a gesztor önkormányzat polgármestere vezeti. A gesztor önkormányzat polgármesterének és alpolgármesterének akadályoztatása esetén az ülést vezető elnök személyéről a társult települések polgármesterei egymás között döntenek. A polgármesterek helyettesítésére a társulásban részt vevő önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatában foglalt szabályok irányadóak.
(4) Az együttes képviselő-testületi ülésen a határozatképességet településenként külön kell biztosítani, megállapítani és a jegyzőkönyvben rögzíteni.
(5) Az ülést vezető elnök tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a módosító-, illetve a határozati javaslatokat és a (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével megállapítja a szavazás eredményét.
(6) Az együttes ülésen a szavazás eredményét külön-külön képviselő-testületenként kell megállapítani. A szavazás akkor érvényes és eredményes, ha külön-külön képviselő-testületenként biztosított a határozatképesség és az adott döntés meghozatalához szükséges egyszerű vagy minősített többségű szavazatot megkapta a határozati javaslat. Az ülést levezető elnök megállapítja, hogy a határozat mely testület által került elfogadásra. Az együttes ülésen hozott határozatokat a gesztor önkormányzat képviselő-testületének határozat megjelölésére vonatkozó szabályai szerint kell jelöléssel ellátni -a gesztor önkormányzatnál soron következő határozat szám kiegészítve az „együttes határozat” kifejezéssel.
(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a gesztor önkormányzat jegyzője készít el. A jegyzőkönyv tartalmazza
a) az elfogadott napirendet,
b) az ülésen megjelentek és a jegyzőkönyvezető nevét,
c) a határozatképességre vonatkozó megállapítást,
d) a tanácskozás, illetve valamennyi képviselő-testület tagjától elhangzott hozzászólás lényegét,
e) az egyes képviselő-testületek által a határozati javaslatra leadott szavazatok arányát, és
f) az együttesen meghozott normatív határozatot.
(8) A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok polgármesterei és jegyzői írják alá. A jegyzőkönyv négy példányban készül: Kettő példányt a munkaszervezeti feladatokat ellátó önkormányzat jegyzője kezel, amelyből egy példányt évente be kell köttetni, a másik egy példányt irattárba helyezés előtt fel kel tölteni a Nemzeti Jogszabálytár elektronikus felületére, majd ezt követően irattárba kell helyezni. A jegyzőkönyv további 1-1 példányát a a Nemzeti Jogszabálytár elektronikus felületére történő feltöltéssel egyidejűleg a munkaszervezeti feladatokat ellátó önkormányzat jegyzője megküldi a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak.
7. A települési képviselő
32. § (1) A képviselőt az Mötv.-ben, és a rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik.
(2) A képviselő kötelezettsége az Mötv.-ben meghatározottakon túl:
a) a képviselő-testület tevékenységében való tevékeny részvétel,
b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) felkérés alapján részt venni a testületi ülés előkészítésében, vizsgálatokban,
d) írásban, vagy szóban előre bejelenteni, ha a képviselő-testület, a bizottság ülésén, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van és
e) személyes érintettségét bejelenteni a döntéshozatalnál.
(3) Az Mötv. 49. § (2) bekezdése szerinti személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselő tiszteletdíjának folyósítását 3 hónapra a Képviselő-testület felfüggeszti.
(4) A Képviselő-testület a képviselők közül Mezőgazdasági- Környezetvédelmi Tanácsnokot, Szociális Tanácsnokot, és Közrendvédelmi Tanácsnokot választ. A tanácsnokok tiszteletdíját a 33. § tartalmazza.
(5) A tanácsnok, a bizottsági elnök, és a bizottsági tagok a polgármester és az alpolgármester kivételével a 33. §-ban meghatározott mértékű tiszteletdíjban részesülnek.
(6) E rendeletben foglalt tiszteletdíj és természetbeni juttatás forrása az Önkormányzat tárgyévi költségvetésében e célra jóváhagyott pénzügyi keret.
(7) A Képviselő-testület a képviselők, a bizottságok nem képviselő tagjai részére a „Dunaföldvári Partoldalak” című helyi újság előfizetését térítésmentesen biztosítja.
(8) Az Önkormányzat a Képviselő-testület tagjainak a képviselői tevékenységgel, a nem képviselő bizottsági tagoknak a bizottsági tevékenységükkel összefüggő, általuk előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét megtéríti, amelynek kifizetését a polgármester engedélyezi.
33. § (1) A tanácsnok és a bizottsági elnök tiszteletdíja bruttó 100.000.- Ft/hó.
(2) A bizottsági tagok – függetlenül a betöltött bizottsági tagságok számától – bruttó 14.925.- Ft/hó összegű tiszteletdíjban részesülnek.
(3) Az a képviselő, és nem képviselő bizottsági tag, aki a tárgyévben megtartott rendes és rendkívüli testületi és bizottsági ülések több mint 50 %-án nem jelenik meg, a tárgyévet követő félévben – 6 hónap időtartamra - nem jogosult tiszteletdíjra.
(4) A (3) bekezdés szerinti tiszteletdíj megvonás alól mentesül az, akinek tartós betegség miatti távollétét háziorvos, vagy szakorvos igazolja.
8. A Képviselő-testület bizottságai
34. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
- Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ( 3+2 fő )
- Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság ( 3+2 fő )
- Oktatási-, Kulturális,- Egészségügyi,- Szociális,- Ifjúsági és Sport Bizottság (3+2 fő)
- Városfejlesztési,- Idegenforgalmi,–Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság (3+2 fő)
(2) A bizottságok a Képviselő-testület ülését előkészítő, javaslattevő, átruházott hatáskörben döntési és végrehajtó feladatot látnak el, működésük ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.
(3) Valamely ügy kivizsgálására, ellenőrzési feladatok elvégzésére, vizsgálatok lefolytatására a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(4) Amennyiben a Képviselő-testület ideiglenes bizottságot hoz létre, annak nem képviselő tagjává olyan személyeket javasolt megválasztani, akik kellő szakértelemmel rendelkeznek a nem állandó feladat elvégzésére.
(5) Az ideiglenes bizottság működésére az Mötv.-ben, és a rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(6) Az Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság
a) végzi a vagyonnyilatkozatok nyilvántartását, ellenőrzését és vizsgálatát,
b) részére kell átadni az önkormányzati képviselőnek az összeférhetetlen jogviszonya megszüntetéséről szóló lemondó nyilatkozatát, továbbá végzi az összeférhetetlenségi (méltatlansági) eljárással kapcsolatos feladatokat,
c) végzi a lobbista meghallgatását, ha a lobbista kezdeményezte a meghallgatást, és
d) előzetesen véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket.
(7) A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
a) tesz javaslatot a polgármester és az alpolgármester illetményének-tiszteletdíjának, és költségtérítésének megállapítására,
b) véleményezi a költségvetési és a zárszámadási rendelet-tervezeteket,
c) véleményezi a helyi adórendeleteket.
(8) Valamennyi bizottság véleményezi a költségvetési rendelet-tervezetet.
(9) A Bizottság ülésének összehívásáról és vezetéséről a Bizottság elnöke gondoskodik. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottsági ülés összehívásáról a polgármester, a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, az alpolgármester akadályoztatása esetén a korelnök gondoskodik. Bizottság elnökének akadályoztatása esetén a Bizottság jelen lévő tagjai által megbízott képviselő bizottsági tag vezeti a Bizottság ülését, amelyen tanácskozási joggal részt vesz a jegyző, annak távollétében az aljegyző, vagy a jegyző által megbízott közszolgálati tisztviselő.
(10) A Bizottság ülésének meghívóját valamennyi nem bizottsági tag képviselőnek meg kell küldeni. A Bizottság elnöke kezdeményezheti a nem bizottsági tag képviselők részvételével ülés tartását, mely esetben a meghívóval együtt a napirendhez készített írásos előterjesztést is meg kell küldeni.
(11) A Bizottság ülésének az összehívását a Bizottság bármely tagja is kezdeményezheti.
(12) A Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza
a) az ülés helyét és idejét,
b) a távol maradt bizottsági tag nevét,
c) napirendi pontonként az előadó nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét és
d) az aláírásokat, dátumot, pecsétet, egyebekben a 30. § rendelkezései – a (6) bekezdés kivételével - az irányadók.
(13) A Bizottság ülésének jegyzőkönyvét a Bizottság elnöke, annak akadályoztatása esetén a bizottsági ülést levezető megbízott tag, és a bizottság egyik tagja írja alá.
9. Települési nemzetiségi önkormányzattal együttműködés szabályai
35. § (1) A képviselő-testület biztosítani kívánja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek érdekében együttműködik a városban működő települési nemzetiségi önkormányzattal.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzat a képviselő-testület munkatervének összeállításához javaslatot tehet.
(3) A települési nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátott pénzügyi források mértékét a mindenkori települési önkormányzati költségvetési rendelet határozza meg.
(4) A képviselő-testület a Hivatal útján segíti a települési nemzetiségi önkormányzat munkáját és biztosítja a működéshez a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételeket, valamint azok költségeit. Ennek végrehajtása a törvényi feltételeken kívül az alábbiakra is kiterjed:
a) a települési nemzetiségi önkormányzat határozatainak kihirdetése, közzététele a települési nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon,
b) a települési nemzetiségi önkormányzat működésének, döntéseinek megismertetésére lehetőség biztosítása a honlapon.
(5) A Hivatalnak az általános munkarend szerinti munkaidőben kell a feltételek biztosításához szükséges végrehajtási feladatokat ellátnia.
(6) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat számára az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiséget térítésmentesen a Városháza épületében, a Polgármesteri Hivatalra meghatározott általános munkarend szerinti munkaidőben biztosít, és viseli a kapcsolódó költségeket. A helyiséget a jegyző jelöli ki, a használat során a települési nemzetiségi önkormányzatnak a Hivatallal és egymással együtt kell működni. A kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartására a képviselő-testület térítésmentesen a Városháza Dísztermét biztosítja az önkormányzati és hivatali feladatellátáson kívüli időben.
10. Záró rendelkezések
36. § Ez a rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba.
Dunaföldvár, 2015. február 24.
Horváth Zsolt Bárdos Lászlóné dr.
polgármester címzetes főjegyző
Záradék:
A rendelet a mai napon kihirdetésre került.
Dunaföldvár, 2015. február 27.
Bárdos Lászlóné dr.
címzetes főjegyző