Dunaföldvár Város Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában, és a 23. § (5) bekezdés 11.a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában, a 48. § (4) bekezdésében, és a 132. § (4) bekezdés g) pontjában, a 134/E. §-ban, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 18.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Dunaföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), az Szt. végrehajtási rendeletei, és a rendelet szabályai szerint települési támogatást nyújt, és köztemetést biztosít az arra rászorultaknak a rendelet 2. § - 12. §.-ában foglaltak szerint.

(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó települési támogatás, és köztemetés ügyében átruházott hatáskörben Dunaföldvár Város Jegyzője jár el.

(3) A lakáscélú önkormányzati helyi támogatás ügyében átruházott hatáskörben az Oktatási-, Kulturális,- Egészségügyi,- Szociális,- Ifjúsági és Sport Bizottság (továbbiakban: Bizottság) jár el.

(4) Települési támogatás a (5) bekezdés szerint rendszeres támogatásként, és az (6) bekezdés szerint rendkívüli települési támogatásként nyújtható.

(5) Rendszeres települési támogatás:

a) a lakásfenntartási támogatás, és

b) a gyógyszertámogatás.

(6) Rendkívüli települési támogatás:

a) az eseti szociális támogatás,

b) a temetési segély, és

c) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

2. Eljárási rendelkezések

2. § (1) A rendeletben szabályozott ellátások igénylésekor a Szt., az Szt. végrehajtási rendeletei, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.), és a rendelet vonatkozó szabályai alapján kell eljárni.

(2)  A települési támogatás, a köztemetés és a lakáscélú önkormányzati helyi támogatás igénybevétele iránti kérelmet írásban a Dunaföldvári Polgármesteri Hivatal Hatósági és Szociális Irodáján (továbbiakban: Hivatal) lehet benyújtani, a Hivatal által biztosított kérelem nyomtatványon, a kérelemben foglaltak valódiságát alátámasztó iratokkal, és a jogszabályokban meghatározott mellékletekkel együtt. A temetési segély a halálesetet követő 60 napon belül nyújtható be, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(3) A lakáscélú önkormányzati helyi támogatás iránti kérelmet az ingatlan tulajdonosa, vagy tulajdonosai együtt a tárgyév március 16-ig, illetve augusztus 15-ig a rendelet 10. mellékletében meghatározott formanyomtatványon az 1. mellékletben meghatározott vagyonnyilatkozat nyomtatvánnyal együtt kell benyújtani. A kérelmet az ingatlanon fennálló ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett egyéb jog jogosultjának is alá kell írnia, és az Önkormányzat jelzálogjog bejegyzéséhez ezen jog jogosultjának írásos hozzájáruló nyilatkozatát is csatolni kell.

(4) A lakásfenntartási támogatásra, a gyógyszertámogatásra, és a lakáscélú önkormányzati helyi támogatásra jogosult személynek, vagy annak hozzátartozójának együttműködési kötelezettsége keretében a Jegyzőnek írásban be kell jelentenie a változás bekövetkezését követő 8 napon belül

a) a jogosultságot érintő változást,

b) a személyes adatokat érintő változást, 

c) a jogosult/ Támogatott halálát,

c) a szolgáltató váltást lakásfenntartási támogatás esetén, és

d) a helyi támogatással érintett ingatlan eladásának, elcserélésének tényét lakáscélú önkormányzati helyi támogatás esetén.

(5) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(6) A jövedelmi helyzetet az Szt., és az Szt. végrehajtási rendelete szerint kell vizsgálni. Ha a Jegyző vitatja a jövedelem nyilatkozatban foglaltak valódiságát, akkor a jövedelmet az Szt.,  és az Szt. végrehajtási rendelete szerint vélelmezi.

(7) Rendszeresen nyújtott lakásfenntartási támogatásnál, a gyógyszertámogatásnál, és a lakáscélú önkormányzati helyi támogatásnál akut betegség okán táppénzes állomány miatti jövedelem csökkenés nem lehet a támogatás megállapításának jogalapja, ebben az esetben a munkaszerződés szerinti teljes havi munkabér nettó összegét kell igazolnia a kérelmezőnek, és a jogosultság vizsgálatánál ezzel kell számolni.

(8) A vagyoni helyzetet az Szt., és az Szt. végrehajtási rendelete szerint kell vizsgálni. Ha a Jegyző vitatja a vagyon nyilatkozatban foglaltak valódiságát, akkor az Szt., és az Szt. végrehajtási rendelete szerint jár el.

(9) Vagyoni helyzetről a rendelet 1. mellékletét képező kötelezően használandó formanyomtatványon kell nyilatkozni.

(10) Ha a Jegyző vitatja a szociális rászorultság tényét, akkor környezettanulmány alapján ellenőrzi a kérelemben foglaltak helytállóságát.

(11) A környezettanulmány lefolytatásához a Jegyző igénybe veheti a helyi családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának közreműködését.

3. § (1) A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a Képviselő-testület előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a kérelmen feltüntetett életvitelszerű lakhatás helyeként megjelölt címen a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó (2) bekezdésben megállapított feltételeket és kötelezettségeket teljesítse, továbbá a lakókörnyezet rendezett állapotát folyamatosan tartsa fenn.

(2) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az alábbi feltételek és kötelezettségek állnak fenn a kérelmezővel, vagy jogosulttal szemben:

a) az udvar, kert rendben tartása: nem halmozhat fel növényi és állati eredetű hulladékot, háztartási szemetet, használaton kívüli tárgyakat, vasat, drótot és legalább a gyommentesítésről gondoskodni kell,

b) állatot a jogszabályokban foglalt szabályok szerint tarthat,

c) családi házas ingatlan esetén köteles az ingatlan előtti járdát és árkot tisztán tartani, a csapadékvíz elfolyását biztosítani, télen a hó eltakarítást elvégezni, a csúszásveszélyt megszüntetni,

d) köteles a falak elkoszosodása esetén a lakóhelyiségek fertőtlenítő meszeléséről gondoskodni, és

e) a lakóhelyiségek tisztántartásáról és rendjéről gondoskodni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek és kötelezettségek teljesítését a benyújtott kérelem alapján a döntés meghozatala előtt, illetve fennálló jogosultság esetén amennyiben a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülése jut a Jegyző tudomására, azokat környezettanulmány lefolytatásával ellenőrizni kell. A környezettanulmány lefolytatásának sikertelensége esetén még egyszer meg kell kísérelni az ingatlanba való bejutást írásbeli és időpont megjelölést tartalmazó értesítés küldésével. A kérelmezőt, vagy jogosultat a (2) bekezdésben meghatározottak teljesítésére legalább 5 napos határidő tűzésével - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – írásban fel kell szólítani.

(4) A kérelmet el kell utasítani, a fennálló jogosultságot meg kell szüntetni, ha a kérelmező vagy a jogosult

a) akadályozza a (3) bekezdés szerinti környezettanulmány lefolytatását azzal, hogy az ügyintézőt nem engedi be az ingatlanba,

b) a környezettanulmány újbóli megkísérlésének időpontjáról szóló értesítésben megjelölt időpontban nem áll a hatóság rendelkezésére és nem működik együtt az ügyintézővel,

c) a (2) bekezdésben foglaltak szerinti kötelezettségének a (3) bekezdésben szabályozott felszólításban meghatározott határidőre nem tesz eleget.

(5) A (4) bekezdés c) pontja szerinti felszólításban foglaltak teljesítését a felszólításban adott határidő lejártát követő 8 napon belül ellenőrizni kell, és erről a helyszínen jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a kérelmező, vagy a jogosult is aláír.

(6) A (4) bekezdés c) pontja szerinti felszólításban foglaltak teljesítéséhez a kérelmező, vagy jogosult igénybe veheti a helyi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, az alapellátási központ, valamint civil szervezetek támogatását és közreműködését- erre a felszólításban fel kell hívni a jogosult, vagy a kérelmező figyelmét.

(7) A lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségekről, és fel kell hívni a jogosult figyelmét a nem teljesítés miatti jogkövetkezményekre.

4. § (1) A Jegyző a saját hatáskörébe és a Bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben is a benyújtott kérelmek vonatkozásában körültekintően vizsgálja és ellenőrzi a kérelemben és a nyilatkozatokban foglaltak valódiságát, ennek érdekében bizonyítási eljárást folytat le.

(2) Lakásfenntartási támogatás, gyógyszertámogatás, és a lakáscélú önkormányzati helyi támogatás esetén minden esetben, rendkívüli települési támogatás esetén szúrópróbaszerűen

a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján lakcímellenőrzést kell végezni a családtagként, vagy a háztartás tagként figyelembe veendő személyek kérelmen teljeskörűen történő feltüntetésének ellenőrzése végett, és

b) a vagyon- nyilatkozatban foglaltak valódiságát a Takarnet program használatával, valamint a Járási Hivatal Okmányiroda megkeresésével a gépjármű-nyilvántartás adatai alapján – gépjárművek vonatkozásban - ellenőrizni kell.

(3) Valamennyi támogatás esetén vizsgálni (MÁK CSTINFO program használatával) és írásban igazoltatni kell - bírósági ítélettel, megállapodással, vagy jegyzőkönyvvel - az egyedülállóság tényét.

(4)  A Jegyző a támogatás összegéről és formájáról határozatban rendelkezik. A határozatot indokolt esetben azonnal végrehajthatóvá lehet nyilvánítani. A Bizottság a lakáscélú önkormányzati helyi támogatásról a végrehajtásra (figyelemmel a megállapodás megkötése, jelzálogjog bejegyzése, támogatás kifizetése ügyintézési időszükségletére) határidőt megállapítva határozatban dönt.

(5) A lakásfenntartási támogatást, és a gyógyszertámogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani 1 év határozott időre.

(6) A rendkívüli települési támogatás kifizetésénél a készpénzkímélő kifizetést előnyben kell részesíteni.

(7) A lakásfenntartási támogatás kizárólag természetbeni támogatásként nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni az Szt. 18. § l) pontja szerinti azonosító adato(ka)t.

(8) A gyógyszertámogatás, az eseti szociális támogatás, a temetési segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, és a lakáscélú önkormányzati helyi támogatás természetbeni ellátás (számla kifizetésének átvállalásával, családgondozó, az alapszolgáltatási központ vezetőjének segítségével történő vásárlás, intézménynek utalás) formájában is nyújtható.

(9) Az eseti szociális támogatás, és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás felhasználását a felhasználási célt igazoló számlával, irattal igazolni kell a kifizetést követő 15 napon belül. A temetési segély kifizetését az eredeti halotti anyakönyvi kivonatra és az eredeti temetési számlára fel kell jegyezni. A lakáscélú önkormányzati helyi támogatás felhasználását számlával, kivitelezői nyilatkozattal, pénzintézet/ közműszolgáltató által kiállított igazolással legkésőbb a támogatás kifizetését követő 1 éven belül igazolni kell.

(10) A lakásfenntartási támogatást elsősorban a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. A lakásfenntartási támogatást a jogosultsági feltételek fennállása esetén egy évre kell megállapítani.

(11) A szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakásfenntartási támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltató váltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

5. § (1) A megállapított települési támogatás folyósításáról, intézménynek utalásáról, természetbeni formában történő nyújtásáról, és a köztemetés ellenértékének a kifizetéséről a Jegyző gondoskodik.

(2) A havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatást, és a gyógyszertámogatást utólag, minden hónap 5-éig kell az intézménynek utalni, illetve a kérelmezőnek folyósítani.

(3) Az eseti szociális támogatás, a temetési segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, és a gyógyszertámogatás folyósításának módjáról (pénzbeli vagy természetbeni) a Jegyző határozatban dönt, és a támogatás összegének kifizetéséről, illetve természetbeni formában történő nyújtásáról legkésőbb a határozat meghozatalát követő 8 napon belül gondoskodik.

(4) Lakásfenntartási támogatás esetén a jogosult halála hónapját követő hónap utolsó napjáig a korábban jogosult által lakott lakást életvitelszerűn tovább használó - egymást követő sorrendben: vagy a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, vagy az élettárs, vagy a gyermek, vagy az unoka, vagy a szülő, vagy a nagyszülő, és vagy a testvér - rokon köteles a közműszolgáltatónál intézkedni a közmű szolgáltatási szerződés módosítása iránt.

(5) A gyógyszertámogatás és a lakásfenntartási támogatás jogosultja halálának tényét a hozzátartozója haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a Jegyzőnek.

6. § (1) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a Jegyző a rendelet 3. §-ában foglaltak nem teljesülése miatt elutasítja, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egyik tagja sem nyújthat be lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet.

(2) Az eseti szociális támogatás, és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás jogszerű felhasználását nem igazoló személy mindaddig ismételten nem segélyezhető, amíg a korábbi elszámolási kötelezettségének nem tett eleget.

(3) A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítésére az Szt. 17. § szabályait kell alkalmazni.

3. Lakásfenntartási támogatás

7. § (1) A rendszeres települési támogatásként nyújtott lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A Jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, illetve a közös költséghez a (2) – (14) bekezdésben meghatározott szabályok figyelembe vételével lakásfenntartási támogatást nyújt.

(2) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után plusz 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(3) A lakásfenntartási támogatás megállapításánál figyelembe kell venni

a) a településen elismert lakásnagyság mértékét, amely megegyezik a (2) bekezdésben meghatározott mértékkel,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségét, amely a (2) bekezdés szerint elismert lakásnagyság és a (4) bekezdés szerinti egy négyzetméterre jutó elismert havi költség szorzata,

c) a háztartásban az egy főre jutó jövedelem összegét, 

d) a kérelmező és a háztartásban élők vagyoni helyzetét,

e) a kérelmező által lakott lakás (nem lakás céljára szolgáló helyiség) tényleges alapterületét, amely a 120 m2-t nem haladhatja meg,

f) a lakásfenntartás tényleges havi költségét, és

g) a lakás nem érheti el az átlagot meghaladó luxus kategóriába tartozó lakás minőségét.

(4) Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 500.- Ft.

(5) A lakásfenntartási támogatás megállapításánál az alábbi lakásfenntartással kapcsolatos, számlákkal igazolt tényleges költségeket kell figyelembe venni: víz- és csatornadíj, gázdíj, tüzelőanyag költség vegyes tüzelés esetén, villamos energia díj, szemétszállítási díj, albérleti díj, lakbér, vezetékes gázzal el nem látott ingatlanok esetén a gázpalack költség, és a közös költség.

(6) Lakásfenntartási támogatásban részesíthető kérelemre az, aki

a) lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik,

b) akinek az Szt. szerinti vagyona nincs,

c) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyszemélyes háztartásnál a 250 %-át, és

d) a lakásfenntartás tényleges és számlákkal igazolt havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25 %-át meghaladja.

(7) A támogatás havi összege a rendelet (3) bekezdés b) pontja szerinti lakásfenntartás elismert havi költségének 15 %-a.  Amennyiben írásban igazoltan tartósan beteg, vagy fogyatékkal élő személy él életvitelszerűen a háztartásban, a támogatás fentiek szerint számított havi összege 20 %-kal nő. A támogatás mértéke legalább 2.500.- Ft/hó, legfeljebb azonban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-a.

(8) A lakásfenntartási támogatás nem a lakás tulajdonához, hanem használatához kötődik, ezért jogosult lehet a tulajdonos, haszonélvező, bérlő, albérlő is. A kérelmező a lakáshasználat jogcímét az erre vonatkozó irat (tulajdoni lap, bérleti- albérleti szerződés) bemutatásával köteles igazolni.

(9) Azon személy részére, akinél előrefizetős mérőkészülék működik, a lakásfenntartási támogatást részben vagy egészben a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz (a továbbiakban: kódhordozó) formájában kell nyújtani, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is. A készülék leszerelése esetén a lakásfenntartási támogatás kódhordozó formájában történő nyújtását meg kell szüntetni.

(10) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. Ha ugyanazon lakásban, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben több háztartás is van, a támogatás annak a lakásfenntartónak állapítható meg, aki a közüzemi szolgáltatók, pénzintézet számlavezetése szerint a lakással kapcsolatos kiadásokat viseli.

(11) A rendelet 2. melléklete tartalmazza a kérelem nyomtatványt, a 3. melléklet a közös képviselő nyilatkozatát.

(12) A lakásfenntartási támogatást természetben, a kérelmező nyilatkozata szerinti közműszolgáltatónak utalva – kivéve az önkormányzati bérlakásban élőket, mert esetükben a lakbér megfizetéséhez nyújtott támogatásként kell elszámolni – kell nyújtani. A Jegyző eltérhet a kérelmező nyilatkozatától, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a kérelmező érdekét a nyilatkozattól eltérő közműszolgáltatónak történő utalás szolgálja

(13) A jogosult halála, vagy lakcímváltozása esetén a lakásfenntartási támogatásra megállapított jogosultságot a halál, vagy a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

(14) Átlagot meghaladó luxus kategóriába tartozó minőségű lakásnak minősül az a lakás, amelyben található ingóságok, híradástechnikai- számítástechnikai illetve háztartási eszközök együttes becsült értéke meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum harmincszorosának összegét.

4. Gyógyszertámogatás

8. § (1) Rendszeres települési támogatásként krónikus betegség fennállása esetén gyógyszertámogatásban részesíthető kérelemre az,

a) aki a kérelem benyújtását megelőző egy hónapon belül kelt jogerős határozattal igazoltan nem részesül alanyi, vagy normatív jogcímen a járási hivatal által megállapítható közgyógyellátásban,

b) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében annak 250%-át,

c) akinél a krónikus beteg állapot háziorvosi igazolás alapján a kérelme benyújtását követően legalább egy évig fennáll,

d) akinek a háziorvos által igazolt havi gyógyszerkeret összege meghaladja az 5.000.- Ft-ot,

e) akinek családja nem rendelkezik az Szt. –ben meghatározott mértékű vagyonnal és

f) aki családjának tulajdonában legfeljebb egy – az Szt. szerint vagyonként figyelembe nem vehető - gépjármű van.

(2) A gyógyszerkeret számításánál nem lehet altatót, vitaminkészítményeket, nem vényköteles gyógyszert / egyéb készítményeket/ gyógyászati segédeszközöket, és étrend kiegészítőket számításba, és figyelembe venni.

(3) Ha a gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet jogerősen elutasították, és az ismételt kérelem a havi gyógyszerkeret emelkedésén alapul, akkor az újabb kérelemhez mellékelni kell a háziorvos havi gyógyszerkeret emelkedésre vonatkozó nyilatkozatát.

(4) A gyógyszertámogatás havi összege 4.000.- Ft.

(5) A rendelet 4. melléklete tartalmazza a kötelezően használandó kérelem nyomtatványt.

(6) A rendelet 5. melléklete tartalmazza a kötelezően használandó háziorvosi igazolás nyomtatványt.

(7) A gyógyszertámogatást a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. A hozzátartozó a jogosulatlanul felvett ellátást a Jegyző határozata alapján az Szt. 17. §. alapján köteles visszafizetni.

5. Eseti szociális támogatás

9. § (1) A rendkívüli települési támogatásként nyújtott eseti szociális támogatás megállapítására az Szt., továbbá a (2)-(7) bekezdés rendelkezései szerint kerül sor.

(2) Eseti szociális támogatásban részesíthető kérelemre, vagy hivatalból az,

a) aki alkalmanként jelentkező többletkiadások – akut betegséghez, létfenntartás biztosításához, elemi kár elhárításához, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, gyermek fogadásának előkészítéséhez, nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, és a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – miatt anyagi segítségre szorul,

b) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem - a (3) bekezdésben szabályozott eset kivételével - nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át,

c) aki nem rendelkezik az Szt. –ben meghatározott mértékű vagyonnal és

d) akinek családja tulajdonában legfeljebb egy – Szt. szerint vagyonként figyelembe nem vehető - gépjármű van.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben, mérlegelési jogkörben hozott döntés alapján

a) az elemi kárt szenvedett,

b) a bűncselekménnyel jelentősen megkárosított,

c) az önhibáján kívül munkabér jövedelem kiesést szenvedett személy, és

d) térítésköteles egészségügyi műtétre előjegyzett személy

– a (2) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételek hiányában kérelemre, vagy hivatalból indult eljárás eredményeként eseti szociális támogatásban részesíthető, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.

(4) Az eseti szociális támogatás esetenkénti összege a (2) bekezdésben szabályozott esetben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át, a (3) bekezdésben szabályozott esetben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(5) A rendelet 6. melléklete tartalmazza a kötelezően használandó kérelem nyomtatványt.

(6) Nem segélyezhetők:

a) külön- külön az egy háztartásban, és az egy családban élők,

b) alanyi, vagy normatív közgyógyellátásban részesülők betegségre hivatkozással, és

c) közműhátralékra hivatkozással a lakásfenntartási támogatásban részesülők.

(7) Bűncselekménnyel jelentősen megkárosított, akinek a bűncselekmény következtében keletkezett kára meghaladja a család havi egy főre jutó jövedelmének ötszörös összegét.

6. Temetési segély

10. § (1) Családon belüli haláleset bekövetkezésekor rendkívüli települési támogatásként temetési segély állapítható meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át , egyedül élő esetében annak 250%-át,

b) a temetés költségeinek - a temetkezési szolgáltatásokat részletező és a temető üzemeltetési feladatokról kiállított - számlákkal igazolt költsége nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tizenötszörös összegét,

c) nem részesül a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban,

d) az elhunyttal nem kötött még annak életében eltartási, vagy öröklési szerződést,

e) javára az elhunyt nem végrendelkezett,

f) nem igényelt köztemetést,

g) nem rendelkezik az Szt. –ben meghatározott mértékű vagyonnal, és

h) akinek családjának tulajdonában legfeljebb egy – Szt. szerint vagyonként figyelembe nem vehető - gépjármű van.  

(2) A rendkívüli települési támogatásként nyújtott temetési segély összege család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a

(3) A rendelet 7. melléklete tartalmazza a kötelezően használandó kérelem nyomtatványt.

(4) Nem segélyezhetők:

a) a temetésről nem gondoskodó hozzátartozók,

b) a köztemetést igénybevevők hozzátartozójuk halálesetére hivatkozva.

7. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

11. § (1) Rendkívüli települési támogatásként rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető kérelemre, vagy hivatalból az,

a) aki gyermekkel kapcsolatos rendkívüli élethelyzet – akut betegséghez, létfenntartáshoz, oktatási-nevelési intézményi tevékenységhez, és gyógyászati segédeszköz megszerzéséhez, orvosi/szakértői vizsgálaton történő  részvételhez kapcsolódó kiadások - miatt anyagi segítségre szorul,

b) akinek a gyermeket gondozó családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 180%-át.

c) aki nem rendelkezik az Szt. –ben meghatározott mértékű vagyonnal és

d) akinek családjának tulajdonában legfeljebb egy – Szt. szerint vagyonként figyelembe nem vehető - gépjármű van.

(2) A rendkívüli települési támogatásként nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege:

a) gyermekenkénti egyszeri összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegének legfeljebb 50 %-áig

b) családonkénti egyszeri összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb  

Összegének legfeljebb 100%-áig

terjedhet.

(3) A rendelet 8. melléklete tartalmazza a kötelezően használandó kérelem nyomtatványt.

(4) Nem segélyezhetők:

a) iskolakezdésre, óvodai nevelési év kezdetére hivatkozva a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők,

b) az alanyi, vagy normatív közgyógyellátásban részesülők betegségre, gyógyászati segédeszköz igényre hivatkozással.

8. Köztemetés

12. § (1) A köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül az eltemettetésre köteles, vagy az azt vállaló személy, ha

a) a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át, és

b) nem rendelkezik az Szt.-ben meghatározott mértékű vagyonnal, és

c) a családja tulajdonában legfeljebb – az Szt. szerint vagyonként figyelembe nem vehető - egy gépjármű van, és

d) nincs hagyatéki leltárba felvehető vagyon, illetve a hagyaték legalább 50 %-ban hagyatéki teherrel terhelt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételeket a rendelet 1. melléklete szerinti vagyon nyilatkozattal, a hagyatéki ügyintéző által megküldött hagyatéki leltárral, vagy nemleges nyilatkozattal kell igazolni.

(3) Köztemetés költségének külön megállapodás alapján részletekben történő megfizetésére köteles az, akinek esetében az (1) bekezdés szerinti mentességi feltételek nem állnak fenn.

(4) A 9. melléklet tartalmazza a kötelezően használandó kérelem nyomtatványt.

9. Lakáscélú önkormányzati helyi támogatás

13. § (1) A lakáscélú önkormányzati helyi támogatás (továbbiakban: helyi támogatás)

a) lakótelek megszerzéséhez,

b) lakás építéséhez,

c) új, vagy használt lakás vásárlásához,

d) lakásbővítéshez,

e) lakás felújításhoz,

f) lakás korszerűsítéséhez, vagy

g) felhalmozódott - lakással kapcsolatos - közműköltség  megfizetéséhez

kamatmentes kölcsön formájában nyújtható 5 évtől 10 évig terjedő futamidőre a rászoruló családok, személyek részére.

(2) A helyi támogatás forrása a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott költségvetési előirányzat.

(3) A helyi támogatás csak bizonyítható fedezethiány esetén adható. A fedezethiány megállapításához a támogatás igénylésekor a támogatási cél pénzügyi forrásösszetételét az igénylőnek kell igazolnia.

(4) A helyi támogatás csak az (5) bekezdésben meghatározott méltányolható lakásigény felső határát legfeljebb 1 (maximum 16 m² alapterületű) szobával meghaladó mértékű lakás 13. § (1) bekezdésében meghatározott célok szerinti támogatására adható.

(5) A méltányolható lakásigény mértéke:

a) 1 fő esetén                                                                                     1          lakószoba

b) 2 fő esetén                                                                                     1 – 1,5 lakószoba

c) 3 fő esetén                                                                                     1,5 – 2 lakószoba

d) 4 fő esetén                                                                                     2 – 2,5 lakószoba

e) 5 fő esetén                                                                                     2,5 – 3 lakószoba

f) minden további 2 fő esetén a mérték fél lakószobával növelhető.

(6) Helyi támogatásban részesíthető a rászorultság elve alapján

a) aki vagyoni, jövedelmi és szociális helyzete következtében saját erejéből a központi  

 jogszabályokban foglalt lakáscélú támogatások igénybevételéhez az önerőt nem tudja

 biztosítani,

b) aki a helyi támogatás igénybevételével lemond arról, hogy lakáshoz jutását    

önkormányzati lakás igénylésével biztosítsa,

            b) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori         öregségi nyugdíjminimum 250 %-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át,

            d) aki nem rendelkezik az Szt. –ben meghatározott mértékű vagyonnal és

            e) akinek családja tulajdonában legfeljebb egy – Szt. szerint vagyonként figyelembe     nem vehető - gépjármű van.

(7) Nem részesíthető helyi támogatásban az

a) akinek azért nincs megfelelő lakása, mert előző lakását 5 éven belül elidegenítette, és az elidegenítésből származó bevételt nem fordította lakhatása megoldására,

b) aki lakását albérlet formájában, vagy egyéb módon hasznosítja,

c) aki olyan tartási, életjáradéki, öröklési szerződést kötött, amelyből reális várományosi helyzetbe kerül saját tulajdonú, állandó használatú lakóingatlan megszerzésére,

d) aki terhelt ingatlan esetén a megadott határidőn belül nem szerzi be, és nem nyújtja be az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjogosult, vagy egyéb jog jogosultjának írásbeli hozzájárulását az Önkormányzat jelzálogjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez.

14. § (1) A helyi támogatás összege a (2) bekezdésben meghatározott mértékig terjedhet.

(2) A helyi támogatás a következő célokra az alábbi összegben nyújtható:

a) lakótelek vásárlásához:                                                                               100-300 e Ft.

b) lakásépítéshez, új vagy használt lakás vásárlásához:                                     250-500 e Ft.

c)  használt lakás vásárlása lebontás és új lakás építése céljából:                             500 e Ft

d) lakásbővítéshez, lakásfelújításhoz, lakáskorszerűsítéshez:                             100-300 e Ft.

e) lakáscélú kölcsön törlesztő-részleteinek megfizetéséhez:                                50-200 e Ft.

f) felhalmozódott - lakással kapcsolatos - közműköltség  megfizetéséhez:           50-200 e Ft.

(3) A helyi támogatás iránti kérelmek elbírálásáról a tárgyév április és szeptember hónapjában megtartott ülésén a Bizottság dönt.

(4) Vis major helyzet (ingatlantűz, szélvihar, jégverés, belvíz, árvíz, pincebeszakadás miatti lakóingatlan károsodás) esetén a helyi támogatás odaítéléséről a kérelem beérkezését követő 15 napon belül a Polgármester dönt, amelyről a Bizottság soron következő ülésén tájékoztatja a Bizottságot.

(5) A helyi támogatással érintett ingatlanra a visszafizetendő támogatás összegének erejéig, annak biztosításaként a teljes visszafizetésig az ingatlan-nyilvántartásba Dunaföldvár Város Önkormányzata javára jelzálogjogot kell bejegyeztetni. A jelzálogjog bejegyzésének költsége az Önkormányzatot, a jelzálogjog törlésének költsége a Támogatottat terheli.

(6) A helyi támogatást a Hivatal a hatáskört gyakorló és a támogatásban részesített (továbbiakban: Támogatott) között létrejött írásos megállapodás alapján, amennyiben az (5) bekezdésben szabályozottak szerint az Önkormányzat javára a jelzálogjog bejegyzése igazoltan megtörtént - az igazolás beérkezését követő 8 napon belül a kérelmező nyilatkozata szerint az általa megadott bankszámlára utalja át, vagy házipénztárból fizeti ki.

(7) A helyi támogatás visszafizetésével összefüggő feladatok a Hivatal Pénzügyi és Adó Irodájának hatáskörébe tartoznak, a helyi támogatás cél szerinti előzetes és utólagos ellenőrzésével kapcsolatos feladatok a Hivatal Műszaki és Városfejlesztési Irodájának hatás- és feladatkörébe tartoznak.

(8) A helyi támogatást a megállapításáról rendelkező bizottsági határozat meghozatalától számított egy éven belül a támogatási célnak megfelelően kell felhasználni.

(9) A helyi támogatás visszafizetésének törlesztő-részletei minden hó 15. napjáig esedékesek.

(10) A megállapodásban ki kell kötni a támogatás azonnali egy összegben való visszafizetésének kötelezettségét a törvényes kamatokkal együtt, ha

a) a Támogatott megtévesztéssel, félrevezetéssel jutott a támogatáshoz,

b) azt a Támogatott nem a támogatási célnak megfelelően használta fel,

c) a Támogatott a rendeletben meghatározott lakásigényét meghaladó mértékű, illetőleg építési költségű/ vételárú lakás vásárlására, építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére fordította,

d) a Támogatott az építési telket 4 éven belül nem építi be, vagy

e) a  helyi támogatással érintett lakást a helyi támogatás teljes visszafizetése előtt a Támogatott úgy idegeníti el, hogy nem szerez másik lakásingatlant, nem oldja meg lakhatását.

(11) A (10) bekezdés szerinti visszafizetésről a hatáskör gyakorlója dönt.

10. Záró rendelkezések

15. § Ez a rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba.

Dunaföldvár, 2015. február 24.

     Horváth Zsolt                                                    Bárdos Lászlóné dr.

     polgármester                                                       címzetes főjegyző

Záradék:

A rendelet a mai napon kihirdetésre került.

Dunaföldvár, 2015. február 27.

                                                                                  Bárdos Lászlóné dr.

                                                                                     címzetes főjegyző