Dunaföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 232/A.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2019 (XII.20.) önkormányzati rendelet 27.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság, Oktatási-, Kulturális,- Egészségügyi,- Szociális,- Ifjúsági és Sport Bizottság, valamint Városfejlesztési,- Idegenforgalmi,–Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

Dunaföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat – és hatásköri szabályokat, szervezeti és működési előírásokat az érvényes jogszabályokban, és az e rendeletben foglaltak együttes figyelembevételével kell alkalmazni.

2. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye:

Dunaföldvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

7020 Dunaföldvár, Kossuth Lajos utca 2.

(2) A Képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése és székhelye:

Dunaföldvári Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

7020 Dunaföldvár, Kossuth Lajos utca 2.

(3) A Hivatal szervezeti tagozódását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) A Hivatal ellátja a települési nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján a megállapodásban foglalt feladatokat.

(5) A polgármesteri tisztség betöltésének módja: főállású polgármester.

(6) A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, illetve munkájának segítésére. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét. A nem képviselő alpolgármester megválasztásának lehetősége kizárt.

(7) A polgármester – pályázat alapján – jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 82. § (3) bekezdésében meghatározott eset fennállása esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónapig a jegyzői kinevezéshez szükséges végezettséggel és gyakorlattal rendelkező hivatali irodavezető, ennek hiányában a Hivatal pénzügyi irodavezetője látja el.

(8) A tárgyév július 1. napja - mint köztisztviselői nap - munkaszüneti nap a Hivatal köztisztviselői részére.

(9) A Hivatal létszáma: 25 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő. A jóváhagyott létszámon felül a jegyző - a polgármester egyetértésével – meghatározott időre, egyidejűleg legfeljebb 3 fő létszámig, további dolgozókat alkalmazhat, illetve adott feladat ellátására – munkaviszonynak nem minősülő – eseti megbízást adhat.

3. §
   

Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét, amelyek leírását és használatának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

II. Fejezet

A Képviselő-testület működésének szabályai

4.§

(1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) Minden tárgyév rendezvénytervének határozati formában történő elfogadásával egyidejűleg a Képviselő-testület dönt arról, hogy az egyes nemzeti ünnepek megszervezése mely önkormányzati intézmény feladata, és a tárgyévi költségvetési rendeletben a képviselő-testület dönt az egyes rendezvények forrásbiztosításáról.

(3) Minden év március 1. napja a várossá nyilvánítás évfordulója, amely alkalommal a Képviselő-testület a március 01. napjához legközelebb eső szombati napon ünnepi ülést tart.

(4) A Képviselő-testület minden tárgyévben legalább egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban a költségvetési rendelet elfogadását megelőzően közmeghallgatást tart.

(5) Az új helyi adók bevezetése előtt közmeghallgatást kell tartani.

(6) Az ünnepi ülésre, és a közmeghallgatásra a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A polgármester az önkormányzat nevében nettó egy millió Ft-ig, önállóan kötelezettséget vállalhat. A polgármester e bekezdés alapján tett kötelezettségvállalásáról negyedévente köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(8) A polgármester eljár a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkormányzati közútkezelői hatáskörbe tartozó ügyekben.

(9) A polgármester az Mötv. 69.§ (2) bekezdése szerint lemondását az alpolgármesternek, annak hiányában vagy akadályoztatása, tartós távolléte esetén a 13.§ (1) bekezdésében meghatározott képviselőnek adja át.

5.§

Az Önkormányzat Magyarországon

• a Tolna Megyei Önkormányzattal,
• a Dunaföldvár- Bölcske- Madocsa- Paks települések – madocsai agglomeráció - szennyvízelvezetésének és szennyvízkezelésének fejlesztő önkormányzati társulásával,
• a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulással és
• a Paksi Többcélú Kistérségi Társulással tart fenn kapcsolatot.

6. §

Az Önkormányzat külföldön

a) Weikersheim (Németország) várossal,

b) Borszék (Románia) várossal, és

c) Ossona (Olaszország) várossal tart fenn testvérvárosi kapcsolatot.

7. §

(1) Az Önkormányzat az Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező feladatok mellett ellátja a 2. mellékletben meghatározott önként vállalt feladatokat is.

(2) Az önként vállalt feladatok megvalósíthatósága érdekében a Képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletben forrásbiztosítással dönt.

(3) A Képviselő-testület által átruházott hatásköröket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) A nem képviselő bizottsági tagok, a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetői, illetve az önállóan működő, és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek vezetői vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

(5) Az önkormányzat részvételével működő társulásokban az Önkormányzatot tagként a polgármester, a polgármester távollétében az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű távolléte és tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke képviseli teljes jogkörrel.

(6) Az alpolgármester a polgármestert megillető jogosítványok gyakorlásáról a polgármester akadályoztatásnak megszűnését követően haladéktalanul beszámol a polgármesternek.

(7) Az Önkormányzatnak és intézményeinek szervezeti ábráját az 5. melléklet tartalmazza.

8. §

(1) A képviselő-testület a gazdasági programon alapuló polgármester által beterjesztett éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) Az éves munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület és bizottságai üléseinek tervezett időpontját és napirendjét,

b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét,

c) a közmeghallgatás időpontját és napirendjét és

d) a bizottságok saját hatáskörben hozott döntései ülésének időpontját.

(3) Az éves munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző év november 20-ig javaslatot tehetnek:

a) a települési képviselők,

b) az önkormányzati bizottságok,

c) a jegyző,

d) települési nemzetiségi önkormányzat,

e) a város országgyűlési képviselője, és

f) az önkormányzat által alapított költségvetési szervek vezetői.

(4) Az éves munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselő-testületnek a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(5) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) a települési képviselőknek,

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

c) a város országgyűlési képviselőjének,

d) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének és

e) az Önkormányzat intézményei és gazdasági társaságai vezetőinek

f) városi televíziónak.

(6) Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni a városi könyvtárban, és a város honlapján.

A Képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése

9. §

(1) A Képviselő-testület üléseinek típusai:

a)         alakuló ülés

b)         rendes ülés

c)         rendkívüli ülés

d)        közmeghallgatás

(2) A Képviselő-testület - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Hivatal hivatalos helyiségében ülésezik.

(3) Amennyiben az ülés szerinti napirend azt indokolja, a kép- hangfelvétel, és a jegyzőkönyvkészítés feltételei biztosítottak, akkor a Képviselő-testület ülése megtartható az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő helyszínen is.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak esetén az ülés meghívóját, azon az ülés megtartásának helyét figyelemfelhívó jelleggel kiemelve a város honlapján, a helyi kábeltelevízió hirdetései között, és az Önkormányzat hirdetőtábláján az ülés előtt egy héttel közzé kell tenni.

10. §

(1) Az ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket a képviselőknek, az ülés meghívóját a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

Hirdetmény formájában az Önkormányzat Kossuth Lajos utca 2. szám előtti közterületen elhelyezett hirdetőtábláján (továbbiakban: hirdetőtábla), a városi honlapon, és a helyi televízióban közzé kell tenni: a képviselő-testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a Hivatal Titkárságán, és a városi könyvtárban.

(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülését 48 órán belüli időpontra a polgármester írásban, telefonon, vagy elektronikus levélben is összehívhatja.

(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülését 24 órán belüli időpontra a polgármester telefonon történő értesítéssel is összehívhatja katasztrófahelyzet fennállása, vagy pályázati határidő rövid időn belüli lejárta esetén.  Ebben az esetben a képviselővel közölni kell az ülés időpontját, helyét, a rendkívüli ülés összehívásának indokát és a tárgyalni kívánt napirend megjelölését, amelyről írásban feljegyzést kell készíteni.

(4) A rendkívüli ülésen hozott döntésekről a helyi kábeltelevízió útján a polgármester, vagy az alpolgármester tájékoztatja a nyilvánosságot.

11. §

(1) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal részt vehet:

• önkormányzati intézmények vezetői,
• települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,
• a dunaföldvári székhelyű bejegyzett civil szervezet,
• a dunaföldvári székhelyű bejegyzett érdekvédelmi szervezet és
• az ülés napirendjén lévő előterjesztés tárgyában kérelmet benyújtó személy, illetve szervezet képviselője,
• a város országgyűlési képviselőjét.

12. §

Közmeghallgatás időpontját, helyét a napirend konkrét megjelölésével legalább 10 nappal az ülés előtt hirdetmény formájában az Önkormányzat hirdetőtábláján, a város honlapján, és a helyi televízióban és újságban közzé kell tenni.

13. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, a polgármester tartós vagy rendkívüli akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós vagy rendkívüli akadályoztatása esetén a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze, és mint levezető elnök vezeti.

(2) Az (1) bekezdésben feltüntetett személyek egyidejű tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökének tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze, és mint levezető elnök vezeti.

(3) Tartós akadályoztatásnak minősül:

a) a 30 napot meghaladó betegség,

b) a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,

c) a külszolgálat,

d) a büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.

(4) Rendkívüli akadályoztatásnak minősül különösen az, ha a polgármester, vagy az őt helyettesítő személy egészségi állapota, illetve fizikai akadályoztatása miatt képtelen feladatai ellátására (pl.: betegség, kórházi ellátás, közlekedési akadály, polgármester szabadságolási ütemterve szerinti szabadság stb).

(5) Az ülést vezető elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, amelynek érdekében a levezető elnök:

a) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,

b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi,

d) rendre utasíthatja a lakosság köréből megjelenteket, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására,

e) tárgyalási szünetet rendelhet el, és

f) felhívja a jelenlévő képviselőt a jelenléti ív aláírására amennyiben az nem tesz eleget aláírási kötelezettségének.

(6) Ha az (5) bekezdés c) pontja miatt a képviselő-testület ülése félbeszakad, az csak a levezető elnök általi újabb szóbeli összehívásra folytatódhat.

(7) Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít az, aki

a)  káromkodik,

b) kiabál,

c) ittas, vagy bódult állapotban van,

d) belevág a másik szavába,

e) nem tartja tiszteletben mások emberi, és személyiségi jogait.

14. §

A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülés időpontját követő 8 napon belüli időpontra az előzetesen kitűzött napirend megváltoztatásának lehetőségével ismételten írásban össze kell hívni a képviselő-testület ülését.

3. A Képviselő-testület tanácskozási rendje

15. §

(1) Az ülés megnyitásakor és az ülés vezetése során valamennyi döntés előtt a levezető elnök megállapítja az ülés határozatképességét, amelyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) Az ülés megnyitását és a határozatképesség megállapítását követően a levezető elnök:

a) javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és a  jegyzőkönyv hitelesítő személyére,

b) előterjeszti a sürgősségi indítványt,

c) javaslatot tesz a nyilvános és a zárt ülés napirendjeire, megnevezve az „egyebek” napirendi pont alatt javasolt tárgysorozatot,

d) tájékoztatást ad a két ülés közötti fontosabb tárgyalások eredményéről, valamint legalább negyedévente írásban beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, évente egyszer tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

e) napirendi pontonként megnyitja-, vezeti-, összefoglalja és lezárja a vitát,

f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja előbb a módosító indítványokat, majd a határozati javaslatot  és kimondja  a hozott határozatot,

g) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát, és

h) napirend, hozzászólás hiányában bezárja az ülést.

(3) A pénzügyi kihatással nem járó tájékoztató felett nem kell vitát nyitni, a tájékoztatás elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(4) A képviselő-testületi nyilvános ülés napirendjéről, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyéről a képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

16. §

Valamely kérdés napirendre tűzését a testületi ülést előkészítő bizottsági ülés időpontja előtti 10. napig írásban indítványozhatja

a) az önkormányzati bizottság elnöke , vagy tagja,

b) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,

c) a polgármester,

d) a képviselő, és

e) a jegyző.

17. §

(1) A napirend elfogadása előtt az előterjesztés készítője indokolással javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A téma napirendről történő levételével kapcsolatos javaslatról a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(2) A képviselő-testület ülésén az egyes napirendi pontok tárgyalásánál a napirendi írásbeli előterjesztés előkészítője az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést fűzhet.

(3) A vitát megelőzően a napirend előadójához, a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita lezárása előtt választ kell adni.

(4) A vitát a levezető elnök vezeti, aki megállapítja, hogy ki, milyen sorrendben kap szót.

(5) Az ülést vezető elnök jogosult a tárgytól eltérő viták elkerülése céljából

a) figyelmeztetni a hozzászólót, hogy a napirend tárgyához igazodva tegye meg hozzászólását,

b) a hozzászólás időtartamát 3 percben korlátozhatja, és

c) javasolhatja a vita lezárását.

(6) A (4) bekezdés c) pontjában foglaltakról a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(7) A levezető elnök hozzászólási, kérdezési, véleménynyilvánítási jogot engedélyezhet az ülésen részvevő és azt igénylő állampolgároknak. A levezető elnök jogosult a hozzászóló figyelmét felhívni arra, hogy csak a tárgyra vonatkozóan adja elő mondandóját, és korlátozhatja a hozzászólás időkeretét.

(8) A határozati javaslatról, egyéb javaslatról, és indítványról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a képviselő-testületet arról, hogy

a) a határozathozatalnak van-e jogi akadálya,

b) van-e kötelező előírás a szavazás módjára,

c) a határozathozatalhoz egyszerű, vagy minősített szavazati arányra van szükség.

18. §

(1) A képviselő-testület elhatározhatja, hogy a város működésével, fejlesztésével kapcsolatos ügyeket két fordulóban – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg, amelyről a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(2) Előterjesztésnek minősül a határozat- és rendelettervezet, azok indokolása, a beszámoló és a tájékoztató.

(3) Az előterjesztést a képviselőnek, a bizottsági tagnak a hivatali e-mail címére elektronikus formában kell megküldeni. Indokolt esetben a képviselő, bizottsági tag kérelmére az előterjesztés papíralapon is átadás-átvétellel megküldésre kerül.

(4) A képviselő-testület ülésére az előterjesztést írásban kell benyújtani, és a meghívóhoz kell csatolni. Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő napirendi pontra tett javaslat (a továbbiakban: új napirendi pont) is felvehető az ülés napirendjére.

Az ülésen új napirendi pontra a polgármester, a jegyző, az alpolgármester vagy bizottsági elnök tehet javaslatot, amelynek írásos előterjesztését legkésőbb a napirendi pont tárgyalásáig ki kell osztani.

Nem osztható ki az előterjesztés, ha a pénzügyi forrást igénylő döntésre vonatkozó előterjesztés nem tartalmazza a kötelezettségekkel le nem kötött költségvetési forrás megjelölését.

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyának pontos meghatározását,

b) az előadójának és az előterjesztés készítőjének, véleményező bizottság megnevezését, valamint az ügyiratszámot,

c) a döntést megalapozó rövid elemzést, a tárgykört meghatározó szabályokra való szükséges mértékű hivatkozást,

d) az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, a rendelet-tervezetet,

e) rendeletalkotás esetén a hatásvizsgálati lapot, indokolást és

f) a felelősök és a végrehajtási határidő megjelölését.

(6) Előterjesztés a tárgy szerint illetékes bizottság véleményezésével, és a jegyző törvényességi észrevételeinek ismeretében kerülhet a képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi indítványként tárgyalt ügyeket, amennyiben magasabb szintű jogszabály másképpen nem rendelkezik.

19. §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan írásban vagy szóban előterjesztett indítvány, amely a meghívóban nem szerepel, vagy amelyet az ülés előtt a tárgy szerint illetékes bizottság nem tárgyalt.

(2) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés indokát, a döntési javaslatot és a sürgősség okát.

(3) Sürgősségi indítvány előterjesztésére a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselők egynegyede, a jegyző, valamint a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke jogosult.

(4) Sürgősségi indítványt minden esetben az ülés megkezdésekor az ülés napirendjének elfogadása előtt kell előterjeszteni.

(5) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel minősített többséggel határoz.

(6) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és napirendre tűzésének időpontjáról, módjáról a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

20. §

(1) A képviselő a testületi ülésen

a) a polgármestertől,

b) az alpolgármestertől,

c) a jegyzőtől,

d) a bizottság elnökétől,

e) a települési nemzetiségi  önkormányzat elnökétől, és

f) a képviselőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, intézkedést kezdeményezhet.

A válaszadáshoz a kérdezett jelenlévő szakember segítségét is igénybe veheti.

(2) Kérdés az önkormányzat és szervei hatáskörébe tartozó szervezeti-, működési-, döntés-előkészítési jellegű, vagy tisztázó szóbeli felvetés esetleg tudakozódás.

(3) Interpelláció a képviselőt megillető olyan írásban benyújtott felvilágosítás kérés joga, amely valamilyen intézkedést igényel.

(4) A kérdés címzettje a kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni. Válaszának elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.        

(5) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legkésőbb 5 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció tárgyát,

c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt testületi ülésen szóban is elő kívánja-e adni.

(6) A benyújtott írásbeli interpellációt a levezető elnök köteles a képviselők részére az ülésre szóló meghívóval együtt megküldeni.

(7) Az ülés kezdetén a levezető elnök közli a képviselők által benyújtott interpellációk tárgyát, melyekkel a testület a napirendi pontok tárgyalása után a tárgysorozat végén foglalkozik érdemben. Ha az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni, tárgyalni nem lehet.

(8) Az interpellációk szóbeli ismertetése és az azokra adott válaszok időtartama maximum 3-3 perc lehet.

(9) Az interpellációra adott szóbeli válasz elfogadásáról az interpellálónak nyilatkoznia kell, ezt követően a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz. Ha a testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint illetékes bizottságra bízza, ha érintett a bizottság, akkor a polgármesterre.

(10) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be lehet, a képviselő kérésére be kell vonni. A testület az interpelláció alapján határnap kitűzésével vizsgálatot is elrendelhet. A vizsgálat eredményéről a vizsgálat lefolytatásáért felelős személy a határnapot követő testületi ülésen ad számot. A vizsgálati jelentés elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(11) A Képviselő-testület határnap kitűzésével hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra az interpellált írásban adjon választ legkésőbb a testületi ülést követő 15 napon belül. E választ az interpellálónak, és a válasz másolatát valamennyi képviselőnek, illetve 3 példányát a Hivatal Titkárságának is meg kell küldeni, annak jegyzőkönyvhöz csatolása végett.

(12) Az írásbeli válasz elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(13) Az interpellációkról a jegyző évenként nyilvántartást vezet.

4. Döntéshozatal

21. §

(1) A levezető elnök előbb a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében kézfelemeléssel szavaz a testület, majd az esetleges módosítások ismeretében az eredeti határozati javaslatról kézfelemeléssel dönt a testület.

(2) A képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz:

a) a feladat-meghatározást nem tartalmazó  előterjesztések elfogadásáról,

b) tájékoztatás tudomásulvételéről,

c) interpellációra adott válasz elfogadásáról.

22. §

(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt

a) jogszabály előírja, vagy

b) a polgármester és valamely bizottság elnöke együttesen kéri.

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a levezető elnök írásos névsor alapján felolvassa a tagok nevét és a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel, szavaznak, vagy „tartózkodnak” a szavazástól. A szavazás eredményét a levezető elnök írásban felvezeti a névsorra a képviselő neve mellett.

(4) A név szerinti szavazásról készített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

23. §

(1) Zárt ülésen titkos szavazást kezdeményezhet:

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) az önkormányzati bizottság elnöke,

c) a képviselők több mint fele.

(2) Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazólap tartalmazza

a) az eldöntendő kérdést,

b) az igen és a nem szavazat lehetőségét,

c) a szavazás érvényességéhez és eredményességéhez szükséges tájékoztatást.

(3) A titkos szavazás lebonyolítására háromtagú eseti bizottságot kell választani az elnök személyének külön történő megjelölésével az ülésen jelen lévő képviselők közül, amely bizottság gondoskodik a titkos szavazás lebonyolításáról.

(4) A titkos szavazás lebonyolítása érdekében az ülést vezető elnök a szavazás lebonyolításának idejére szünetet rendel el.

(5) A titkos szavazás lebonyolítását követően a (3) bekezdés szerint megválasztott bizottság elnöke ismerteti az ülésen a képviselő-testülettel a titkos szavazás érvényességére és eredményességére vonatkozó adatokat.

(6) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján az ülést vezető elnök kimondja a határozatot.

24. §

(1) A döntéshozatal során a képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.

(3) A tartózkodás a határozathozatalkor a szavazati arányok megállapításánál nem szavazatnak minősül.

(4) Szavazategyenlőség elutasító döntésnek minősül.

25. §

(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön tárgyévenként a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Dunaföldvár Város Önkormányzata…../……(év).( hó,.nap ) KT  határozata

(2) A testületi határozatokról a Jegyző nyilvántartást vezet.

(3) A határozat-kivonatokat az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A képviselők, ha igénylik, akkor a határozat-kivonatokat a legközelebbi soron következő testületi ülés anyagával együtt kapják meg.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

26. §

Az Mötv. 50. §-ában felsoroltakon kívül minősített többség szükséges:

a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,

b) a hitelfelvételhez értékhatártól függetlenül,

c) a városrendezési terv elfogadásához,

d) a városi kitüntetések, címek adományozásához,

e) az önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, vállalkozásba való beviteléhez, megterheléséhez,

f) a közfeladat önkéntes felvállalása, megszüntetése esetén,

g) a polgármester, alpolgármester illetményének– tiszteletdíjának, illetve költségtérítésének  megállapításához,

h) a sürgősségi indítvány elfogadásához,

i) a képviselő-testület hatáskörébe utalt díjak megállapításához,

j) a fegyelmi ügyekben hozott döntéshez,

k) a helyi népszavazás kiírásához,

l) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,

m) a titkos szavazás elrendeléséhez, és

n) a képviselői tiszteletdíj folyósításának felfüggesztéséhez.

27. §

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző,

e) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, és

f) a dunaföldvári székhelyű civil szervezet képviselője.

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a tárgy szerint illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület támogató döntése esetén a soron következő ülésre a rendelet-tervezet és a hatásvizsgálati lap előkészítését követően a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozattal dönt.

(4) A rendeletalkotás kötelezően kétfordulós a költségvetésről szóló és a helyi adókról szóló rendeletek alkotása esetén.

(5) A rendelet-tervezet szakmai előkészítésével a képviselő-testület a jegyzőt bízza meg, akinek ezzel összefüggő teendői az alábbiak:

a) a rendeletalkotásban közreműködők között a munka elosztása,

b) a rendelet-tervezet bizottsági véleményeztetéséről, és az észrevételek feldolgozásáról, a vélemények és észrevételek, az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatok képviselő-testület elé terjesztéséről való gondoskodás,

c) az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntésének biztosítása,

d) szükség szerint az érintett társszervekkel való koordináció,

e) a társadalmi részvétel szabályai érvényesülésének biztosítása,

f) a rendeletalkotással, közzététellel és nyilvántartással kapcsolatos adminisztráció megszervezése, elvégzése és

g) a rendelet-tervezet  képviselő-testület előtti megvitatásában való részvétel, a döntés előtt a tervezet törvényességéről nyilatkozatot tesz.

(6) A rendelet-tervezetet az Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság, valamint a tárgy szerint illetékes bizottság véleményezi.

(7) A jegyző évente felülvizsgálja a hatályos önkormányzati rendeleteket, amely felülvizsgálatról a képviselő-testületet tájékoztatja, és szükséges esetben előterjesztést készít önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése, vagy módosítása végett.

(8) Az önkormányzati rendeleteket évenként külön–külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és az alábbiak szerint kell megjelölni:

 „Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének.…/……...(év).(hó,nap) önkormányzati rendelete a ….. ( rendelet címe/szabályozási tárgyköre)–ról”

(9) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon: a Hivatal előtti közterületen elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(10) A rendelet közzétételének formái:

a) a város honlapján való megjelentetés,

b) a Városi Könyvtárban való elhelyezés,

c) jogszabályban meghatározott elektronikus formában, elektronikus felületen.

(11) A kihirdetett rendelet munkaidőben a Hivatal Titkárságán megtekinthető.

(12) A rendelet kihirdetéséről, közzétételéről, nyilvántartásba vételéről, és az informatikai rendszerbe történő feltöltéséről a testületi ülést követő 8 napon belül a jegyző gondoskodik.

(13) A képviselő részére a soron következő testületi ülés anyagával együtt el kell juttatni az előző testületi ülésen elfogadott rendelet szövegét képviselői igény erre irányuló bejelentése esetén.

28. §

5. Helyi népszavazás

29. §

A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát a Képviselő-testület 1500 főben határozza meg.

5. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

30. §

(1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza

a) a távol maradt képviselő nevét, azt hogy a képviselő a távolmaradását jelezte, vagy nem jelezte,

b) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

c) a képviselő külön kérése alapján véleményének szószerinti rögzítését,

d) az aláírásokat, dátumot, pecsétet.

(2) A testületi ülés egészéről, vagy egy-egy napirendjének a tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a polgármester, vagy a képviselők több mint fele azt kezdeményezi.

(3) A testületi ülésről kettő példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Egy példányt a jegyző kezel, amelyet évente be kell köttetni. Egy példányt irattárba helyezés előtt a jogszabályban meghatározott határidőn belül fel kell tölteni a jogszabályban meghatározott elektronikus felületre, majd ezt követően irattárba kell helyezni.

(4) Az ülésről készült jegyzőkönyvet az ülésen végig jelenlévő a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel és egyszerű többségű határozatával kijelölt képviselő, mint jegyzőkönyv-hitelesítő is aláírja.

(5) A Képviselő-testület üléséről készített valamennyi jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, és azok mellékleteit, a rendeletek tervezetét, a hatásvizsgálati lapot, indokolást és a jelenléti ívet. A képviselő külön kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(6) A képviselő-testület nyilvános rendes és rendkívüli üléséről kép- és hangfelvétel, zárt rendes és rendkívüli üléséről hangfelvétel készül, amely nem selejtezhető.

(7) A lakosság a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe történő betekintési jogát a jegyzőnél elhelyezett jegyzőkönyv megtekintésével gyakorolhatja. A jegyzőkönyvről, illetve annak egy részéről az állampolgár az illetéktörvényben szabályozott díj ellenében másolatot kérhet.

(8) A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésére írásban benyújtott kérelmet önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyekben a jegyző teljesíti az erre vonatkozó szabályzatban foglaltak szerint.

6. A képviselő-testület részvételével működő társulások ügyei viteléhez szükséges együttes ülések tartására vonatkozó szabályok

31. §

(1) A társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak. Az együttes ülések tartásával kapcsolatban az érintett önkormányzatok polgármesterei és jegyzői együttműködnek.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a társulás tanácsa, illetve a társulás bármely tagja kezdeményezheti a polgármester útján. A polgármesterek egyeztetését követően a gesztor önkormányzat polgármestere az együttes ülést az egyeztetett helyre és időpontra hívja össze.  Az együttes ülés elé döntést igénylő előterjesztés csak írásban terjeszthető elő.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülést a gesztor önkormányzat polgármestere vezeti. A gesztor önkormányzat polgármesterének és alpolgármesterének akadályoztatása esetén az ülést vezető elnök személyéről a társult települések polgármesterei egymás között döntenek. A polgármesterek helyettesítésére a társulásban részt vevő önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatában foglalt szabályok irányadóak.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülésen a határozatképességet településenként külön kell biztosítani, megállapítani és a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(5) Az ülést vezető elnök tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a módosító-, illetve a határozati javaslatokat és a (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével megállapítja  a szavazás eredményét.

(6) Az együttes ülésen a szavazás eredményét külön-külön képviselő-testületenként kell megállapítani. A szavazás akkor érvényes és eredményes, ha külön-külön képviselő-testületenként biztosított a határozatképesség és az adott döntés meghozatalához szükséges egyszerű vagy minősített többségű szavazatot megkapta a határozati javaslat. Az ülést levezető elnök megállapítja, hogy a határozat mely testület által került elfogadásra. Az együttes ülésen hozott határozatokat a gesztor önkormányzat képviselő-testületének határozat megjelölésére vonatkozó szabályai szerint kell jelöléssel ellátni -a gesztor önkormányzatnál soron következő határozat szám kiegészítve az „együttes határozat” kifejezéssel.

(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a gesztor önkormányzat jegyzője készít el. A jegyzőkönyv tartalmazza

a) az elfogadott napirendet,

b) az ülésen megjelentek és a jegyzőkönyvezető nevét,

c) a határozatképességre vonatkozó megállapítást,

d) a tanácskozás, illetve valamennyi képviselő-testület tagjától elhangzott hozzászólás lényegét,

e)  az egyes képviselő-testületek által a határozati javaslatra leadott szavazatok arányát, és

f) az együttesen meghozott normatív határozatot.

(8) A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok polgármesterei és jegyzői írják alá. A jegyzőkönyv négy példányban készül: Kettő példányt a munkaszervezeti feladatokat ellátó önkormányzat jegyzője kezel, amelyből egy példányt évente be kell köttetni, a másik egy példányt irattárba helyezés előtt a jogszabályban meghatározott határidőn belül fel kel tölteni a Nemzeti Jogszabálytár elektronikus felületére, majd ezt követően irattárba kell helyezni.  A jegyzőkönyv további 1-1 példányát a Nemzeti Jogszabálytár elektronikus felületére történő feltöltéssel egyidejűleg a munkaszervezeti feladatokat ellátó önkormányzat jegyzője megküldi a társulásban résztvevő valamennyi önkormányzatnak.

7. A települési képviselő

32. §

(1) A képviselőt az Mötv.-ben és a rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik.

(2) A képviselő kötelezettsége az Mötv.-ben meghatározottakon túl:

a) a képviselő-testület munkájában való tevékeny részvétel,

b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülés előkészítésében, vizsgálatokban,

d) írásban, vagy szóban a polgármesternek vagy a bizottság elnökének előre bejelenteni, ha a képviselő-testület, a bizottság ülésén, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

e) személyes érintettségét bejelenteni a döntéshozatalnál és

f) az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartása.

(3) Az Mötv. 49. § (2) bekezdése szerinti személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselő tiszteletdíjának folyósítását 3 hónapra a Képviselő-testület felfüggeszti.

(4) A Képviselő-testület a képviselők közül Mezőgazdasági- Környezetvédelmi Tanácsnokot, Egészségügyi - Szociális Tanácsnokot, és Közrendvédelmi Tanácsnokot választ. A tanácsnokok tiszteletdíját a 33. § tartalmazza.

(5) A tanácsnok, a bizottsági elnök, és a bizottsági tagok a polgármester és az alpolgármester kivételével a 33. §-ban meghatározott mértékű tiszteletdíjban részesülnek.

(6) E rendeletben foglalt tiszteletdíj és természetbeni juttatás forrása az Önkormányzat tárgyévi költségvetésében e célra jóváhagyott pénzügyi keret.

(7) Az Önkormányzat a Képviselő-testület tagjainak a képviselői tevékenységgel, a nem képviselő bizottsági tagoknak a bizottsági tevékenységükkel összefüggő, általuk előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét megtéríti, amelynek kifizetését a polgármester engedélyezi.

(8) A polgármester, alpolgármester, vagy képviselő elhalálozása esetén az elhunytat az Önkormányzat a saját halottjának tekinti, és legfeljebb az érvényes minimálbér összege 400 %-ának erejéig vállalja a temetés költségeit.

33. §

(1) A tanácsnok és a bizottsági elnök tiszteletdíja bruttó 162.000.- Ft/hó.

(2) A bizottsági tagok – függetlenül a betöltött bizottsági tagságok számától – bruttó 24.200.- Ft/hó összegű tiszteletdíjban részesülnek.

(3) Az a képviselő, és nem képviselő bizottsági tag, aki a tárgyévben megtartott rendes és rendkívüli testületi és bizottsági ülések több mint 50 %-án nem jelenik meg, a tárgyévet követő félévben – 6 hónap időtartamra - nem jogosult tiszteletdíjra.

(4) A (3) bekezdés szerinti tiszteletdíj megvonás alól mentesül az, akinek tartós betegség miatti távollétét háziorvos, vagy szakorvos igazolja.

(7) A mandátummal rendelkező képviselőt a betöltött 15 éves képviselői munkavégzésért bruttó 50 000.- Ft. jutalom, a betöltött 20 éves képviselői munkavégzésért bruttó 75 000.- Ft. jutalom, valamint a betöltött 30 éves képviselői munka végzésért legfeljebb 10 grammos 14K aranygyűrű illeti meg.

8. A Képviselő-testület bizottságai

34. §

(1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

1. Oktatási-, Kulturális,- Egészségügyi,- Szociális,- Ifjúsági és Sport Bizottság (3+2 fő)
2. Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (3+2 fő)
3. Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság (3+2 fő)
4. Városfejlesztési,- Idegenforgalmi,–Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság (3+2 fő)                                   

(2) A bizottságok a Képviselő-testület ülését előkészítő, javaslattevő, átruházott hatáskörben döntési és végrehajtó feladatot látnak el, működésük ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

(3) Valamely ügy kivizsgálására, ellenőrzési feladatok elvégzésére, vizsgálatok lefolytatására a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület ideiglenes bizottságot hoz létre, annak nem képviselő tagjává olyan személyeket javasolt megválasztani, akik kellő szakértelemmel rendelkeznek a nem állandó feladat elvégzésére.

(5) Az ideiglenes bizottság működésére az Mötv.-ben és a rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(6) Az Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság

a) végzi a vagyonnyilatkozatok nyilvántartását, ellenőrzését és vizsgálatát,

b) részére kell átadni az önkormányzati képviselőnek az összeférhetetlen jogviszonya megszüntetéséről szóló lemondó nyilatkozatát, továbbá végzi az összeférhetetlenségi (méltatlansági) eljárással kapcsolatos feladatokat,

c) végzi a lobbista meghallgatását, ha a lobbista kezdeményezte a meghallgatást, és

d) előzetesen véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket.

(7) A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

1. tesz javaslatot a polgármester és az alpolgármester illetményének-tiszteletdíjának, és költségtérítésének megállapítására,
2. véleményezi a helyi adórendeleteket és a pénzügyi kihatással járó döntéseket.

(8) Oktatási-, Kulturális,- Egészségügyi,- Szociális,- Ifjúsági és Sport Bizottság

1. oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, ifjúsági és sport témájú ügyekben javaslatot tesz,
2. véleményezi oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, ifjúsági és sport témájú rendelet-tervezeteket,
3. átruházott hatáskörben döntést hoz. Az Oktatási-, Kulturális,- Egészségügyi,- Szociális,- Ifjúsági és Sport Bizottság a Képviselő-testület által a civil és társadalmi szervezetek támogatására meghatározott pénzügyi keret szervezetek közötti felosztásáról való döntését a többi Bizottságnak is haladéktalanul köteles megküldeni.

(9) Városfejlesztési,- Idegenforgalmi,–Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság

1. városfejlesztési, idegenforgalmi, mezőgazdasági és környezetvédelmi ügyekben javaslatot tesz,
2. véleményezi a városfejlesztési, idegenforgalmi, mezőgazdasági és környezetvédelmi témájú rendelet-tervezeteket, döntéseket.

(10) Valamennyi bizottság véleményezi a költségvetési, zárszámadási rendelet-tervezetet, illetve a szervezeti-és működési szabályzatot. A Bizottságok ellátják azokat a feladatokat, amellyel a Képviselő-testület esetenként megbízza.

(11) A bizottságok elnökére, elnökhelyettesére, tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet.

(12) A Bizottság ülésének összehívásáról és vezetéséről a Bizottság elnöke gondoskodik. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottsági ülés összehívásáról a polgármester, a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, az alpolgármester akadályoztatása esetén a bizottság által minősített többséggel megválasztott tag gondoskodik. Bizottság elnökének akadályoztatása esetén a Bizottság jelen lévő tagjai által megbízott képviselő bizottsági tag vezeti a Bizottság ülését, amelyen tanácskozási joggal részt vesz a jegyző, annak távollétében az aljegyző, vagy a jegyző által megbízott közszolgálati tisztviselő.

(13) A Bizottság ülésének meghívóját valamennyi nem bizottsági tag képviselőnek meg kell küldeni. A Bizottság elnöke kezdeményezheti a nem bizottsági tag képviselők részvételével ülés tartását, mely esetben a meghívóval együtt a napirendhez készített írásos előterjesztést is meg kell küldeni.

(14) A Bizottság ülésének az összehívását a Bizottság bármely tagja is kezdeményezheti.

(15) A Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza

a) az ülés helyét és idejét,

b) a távol maradt bizottsági tag nevét,

c) napirendi pontonként az előadó nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét és

d) az aláírásokat, dátumot, pecsétet, egyebekben a 30. § rendelkezései – a (6) bekezdés kivételével - az irányadók.

(16) A Bizottság ülésének jegyzőkönyvét a Bizottság elnöke, annak akadályoztatása esetén a bizottsági ülést levezető megbízott tag, és a bizottság egyik tagja írja alá.

9. Települési nemzetiségi önkormányzattal együttműködés szabályai

35. §

(1) A képviselő-testület biztosítani kívánja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek érdekében együttműködik a városban működő települési nemzetiségi önkormányzattal.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat a képviselő-testület munkatervének összeállításához javaslatot tehet.

(3) A települési nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátott pénzügyi források mértékét a mindenkori települési önkormányzati költségvetési rendelet határozza meg.

(4) A képviselő-testület a Hivatal útján segíti a települési nemzetiségi önkormányzat munkáját és biztosítja a működéshez a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételeket, valamint azok költségeit. Ennek végrehajtása a törvényi feltételeken kívül az alábbiakra is kiterjed:

a) a települési nemzetiségi önkormányzat határozatainak kihirdetése, közzététele a települési nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon,

b) a települési nemzetiségi önkormányzat működésének, döntéseinek megismertetésére lehetőség biztosítása a honlapon.

(5) A Hivatalnak az általános munkarend szerinti munkaidőben kell a feltételek biztosításához szükséges végrehajtási feladatokat ellátnia.

(6) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat számára az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiséget térítésmentesen a Városháza épületében, a Polgármesteri Hivatalra meghatározott általános munkarend szerinti munkaidőben biztosít, és viseli a kapcsolódó költségeket. A helyiséget a jegyző jelöli ki, a használat során a települési nemzetiségi önkormányzatnak a Hivatallal együtt kell működnie. A kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló ülés, közmeghallgatás megtartására a képviselő-testület térítésmentesen a Városháza Dísztermét biztosítja az önkormányzati és hivatali feladatellátáson kívüli időben is.

10. Záró rendelkezések

36. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2020. október 1. napján lép hatályba.

(2) A 33.§ (5)-(6) bekezdései 2021. január 1. napján lépnek hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2019 (XII.20.) önkormányzati rendelet.

Dunaföldvár, 2020. szeptember 22.

                 Horváth Zsolt                                    dr.  Boldoczki Krisztina

     polgármester                                                 jegyző

Záradék:

A rendelet a mai napon kihirdetésre került.

Dunaföldvár, 2020. szeptember 28.

                                                                       dr. Boldoczki Krisztina

                                                                                 jegyző