A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 18. § (1) bekezdése szerint a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait, és az álláspontját az indokolás közzétételéről.

Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés szerint feladatkörében eljárva a helyi önkormányzati törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontja alapján az önkormányzat kötelező feladata a lakás- és helyiséggazdálkodás.

A rendelet-tervezet előkészítése során figyelembe vettük a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 3. §-át, mely szerint:

Figyelembe vettük a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendeletben foglalt szabályokat, így a jogszabály formai tagolását, a fejezetek és alcímek számozását a hivatkozott rendeletnek megfelelően tartalmazza a rendelet-tervezet.

A jogalkotásról szóló felsőbb szintű jogszabályoknak megfelelően újra tagoltam, egy szakaszhoz maximum hat bekezdést rendeltem. Ezt tettem az Általános rendelkezésekkel is 1. §-4. § között. Egységesítettem a szóhasználatot, rögzítettem a három jogcím szerinti kifejezéseket. Az önkormányzat tulajdonában lévő 49 db önkormányzati bérlakást a rendelet tervezet 1. mellékletében felsoroltam jogcím szerinti bontásban a belső ellenőr kérése alapján. A rendelet tervezet mellékletében elhelyeztem a bérleti szerződések mintáját, amely szintén belső ellenőri javaslat volt. Ebben a részben rögzítettem, hogy átruházott hatáskörben a polgármester jár el az ingatlanok bérbeadásával kapcsolatosan. Ezt majd az SZMSZ módosítása kapcsán ott is pontosítanunk kell.

A lakásbérbeadás általános feltételei (5. §-11. §) vonatkozásában a fentebb leírtak itt is igazak, pontosítani, egységesíteni kellet a fogalmak használatát, jogalkotásról szóló felsőbb szintű jogszabályoknak megfelelően tagoltam a passzusokat. A bérleti jogviszony határozott időre szólna, 5 évre, ami egy alkalommal hosszabbodhat maximum 5 évvel. A 6. § (4) bekezdését pontosítottam, kiegészítettem. A 11. §-ban meghatározott beszámolási kötelezettséget május 31. napjában jelöltem meg.

A szociális alapú bérbeadás további feltételei (12. §-13. §) megnevezésű részben a nyugdíjminimum kifejezés helyett a szociális vetítési alapot vezettem be felsőbb szintű jogszabályokkal összhangban. Ahhoz alakítottam a szorzószámokat. A szociális bérlakás odaítélését a belső ellenőri jelentéssel és a gyakorlatban alkalmazott módszerrel összhangba hoztam, a korábbi előterjesztéstől eltérően itt a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat családgondozója javaslata alapján polgármesteri döntést rögzítettem.

A szolgálati alapú bérlakás további feltételei címszónál (14. §) kibővítettem, pontosítottam milyen jogviszony alkalmazottai jogosultak e bérlakás típusra. Az ehhez tartozó mellékleteket rögzítettem a tervezetben.

A piaci alapú bérlakás további feltételei (15. §) során rögzítettem, hogy az ilyen típusú lakásokat pályázat kiírása nélkül adjuk bérbe. A valóságban is így történt, így a belső ellenőri jelentés alapján is, az élethez igazítottuk az önkormányzati rendeletet.

A lakbér mértéke és mérséklésének szabályai (16. §-18. §) 20% díjemelés jelenik meg minden lakástípusnál. Ezt táblázatos formában összehasonlítva az alábbiakban láthatjuk, kibővítve az 5% és 10% emelési számadatokkal:

A szolgálati bérlakás a piaci bérlakás díjához igazodik (16. § (2) bekezdés). (4db komfortos, 1db félkomfortos, 6db összkomfortos.)

A kiemelt övezet behatárolása pontosításra került (16. § (5) bekezdése).

Fontos, hogy az új rendeletben sem lakbértámogatás nem jelenik meg (19. §), sőt a jegyző az ilyen lakásban lakók esetében rendszeres települési lakásfenntartási támogatást sem állapíthat meg. Ennek indoka, hogy a díjak jóval a piaci díjak alatt vannak még e 20% emelés után is.

A helyiségbérlet szabályai (20. §-24. §) pontosításra kerültek, letéti díj helyett következetesen a bánatpénz fogalmát vezettem át mindenhol, ez a fogalom eddig váltakozva, megtévesztően szerepelt. Annak összegét 50.000 forintra megemeltem 30.000 forintról. A helyiségek versenyeztetéssel találnak majd gazdára a rendelet tervezet szerint, ahogy eddig is.

A lakások és helyiségek elidegenítésének általános szabályai és az elővásárlással érintett ingatlanok értékesítésének előkészítése, szerződéskötés szóló részben (25. §-29. §) nem történt lényegi módosítás. A 28. § (3) bekezdése utolsó mondata törlésre került, felesleges rendelkezés, a 29. § (2) bekezdése pedig kiegészítésre került a közműszolgáltató által a leolvasást követően utólag megküldött számlafizetési kötelezettség vonatkozásában.