Kakasd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014. (IX. 5.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Hatályos: 2018. 07. 15- 2019. 09. 19

Kakasd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014. (IX. 5.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

2018.07.15.

Kakasd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 Kormány rendelet 9. számú mellékletében felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek;

Baranya Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítésze, Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Szekszárdi, Bonyhádi Kistérségi Népegészségügyi Intézete, Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Tolna Megyei Kormányhivatal - Növény és Talajvédelmi Igazgatóság, Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség, Tolna Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Tolna Megyei Közgyűlés Hivatala – Megyei főépítész, Tolna Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség, Tolna Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság, Pécsi Bányakapitányság, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Közútkezelő – Baranya Megyei Területi Igazgatóság, Országos atomenergia Hivatal, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szekszárdi Szakaszmérnökség, Tolna Megyei Rendőr-Főkapitányság Rendészeti Igazgatóság – Közlekedésrendészeti Osztály,
véleményét kikérve a következőket rendeli el:
ÁLTLÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet területi hatálya Kakasd község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános érvényű jogszabályok előírásai alkalmazandók, valamint a 2012. augusztus 6-án hatályos, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK).

I. Fejezet

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

2. § (1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott építési munkák körét nem bővíti.

(2) 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen, illetve mezőgazdasági területen gyepterületen belül, táj- és természetvédelmi területen és a korlátozott használatú mezőgazdasági területeken belül nem helyezhető el.

(3) A külön jogszabályokban nevesítetteken túl, az azokban kapott felhatalmazás alapján a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében, az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)falat, vagy 45 foknál meredekebb rézsűt a fal, vagy a rézsű függőleges vetülete magasságával megegyező távolságon belül megközelít, vagy bevágásokkal, tereplépcsőkkel, eróziós árkokkal tagolt területen az építtető kérésére összevont építési engedélyezési eljárást lehet lefolytatni.

(4) Felszínmozgás veszély esetén mérnökgeológiai, geotechnikai jelentésre kell alapozni az építési helyek pontos kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.

(5) A Szabályozási tervben lehatárolt „Tájképvédelmi terület övezetekben” történő építés esetén:

a) A tájképet jelentősen megváltoztató építmények építési engedélyezési terveihez látványtervet kell csatolni. A látványtervben igazolni kell, hogy a tervezett építmény a táj karakterét és a történetileg kialakult tájképi értékek látványát nem rontja.

II. Fejezet

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

1. Beépítésre szánt területek - Településszerkezet, területfelhasználás

3. § (1) A beépítésre szánt területek építési használatának általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe soroltak:

a) lakóterület (falusias lakóterület):Lf,

b) vegyes terület (településközpont, intézmény terület): Vt, Vi

c) különleges terület: (sport, temető, turisztikai, üzemi mezőgazdasági) K-sp, K-t, K-tu, K-mü,

d) gazdasági terület (kereskedelmi szolgáltató, egyéb ipari terület) Gksz, Gip

2. A szabályozási elemek értelmezése, fogalommeghatározás

4. § (1) A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása: az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (l) való osztásából (F/l) eredő érték.

(2) Az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre vonatkozó értékek az új telekalakításokra értendők.

(3) A szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa.

(4) A jelenlegi közterület felőli telekhatár – amennyiben a terv másként nem rendelkezik – kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.

(5) Építménymagasság: Az összes homlokzat vetületi felületének (F) és a vetületi felület vízszintesen mért hosszának (L) hányadosa. Az építménymagasságot a rendezett terepszint (kialakult, vagy tervezett út szintje) figyelembevételével kell meghatározni.

a) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény

b) a közterület felé néző,

c) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatainak magassága. (homlokzatmagasság: OTÉK 1.sz. melléklet 52) bekezdése szerint.)

3. Falusias lakóterület (Lf)

5. § (1) A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:

2.1. A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.
2.2. A meglévő gazdasági épület felhasználásakor
a) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,
b) a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló – épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni.
2.3. A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.
2.4. A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén - az építési helyen belül - keresztbefordítottan, - az utcavonaltól mért 5,0 méteres távolságban és azon túl - keresztcsűr is elhelyezhető, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.
(3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
3.1. Lf-1 jelű építési övezet:

Lf-1 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

600

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

14

m

A beépítési mód

-

oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság*

-

4,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%
* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.
3.2. Lf-2 jelű építési övezet:

Lf-2 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

800

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

14

m

A beépítési mód

-

oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság*

-

5,0

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%
* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.
3.3. Lf-3 jelű építési övezet:


Lf-3* jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

1500

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

14

m

A beépítési mód

-

oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság**

-

4,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

20

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

60

%
** az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.
a) Az Lf-3* jelű építési övezetben a telekbeépítettség az építési határvonal által határolt területen belül az összetartozó telkekkel együttesen számítandó. Azaz a 95/1 és a 95/3, a 97/1 és a 97/3, a 98/1 és a 98/3, a 99/1 és a 99/3, a 100/1 és a 100/3, a 101/1 és a 101/3, a 102/1 és a 102/3, valamint a 103/1 és a 103/3 telkek együttesen kezelendő.
b) Új építmények elhelyezése talajmechanikai, építéshidrológiai vizsgálatra alapozottan történhet.
3.4. Lf-4 jelű építési övezet:


Lf-4 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

900

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

18

m

A beépítési mód

-

oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

5,0

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%
(4) A területre vonatkozó részletes előírások:
a) Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet. Az épületek tömegéből adódó változatos tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott.
b) A héjalás cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű legyen.
c) Lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 4,0 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet.
(5) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5.

4. Településközpont területe (Vt)

6. § (1) A területen az OTÉK 16. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének területe tartozik.

(3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

Vt jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

400

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

15

m

A beépítési mód

-

oldalhatáron álló,

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

5,0

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

80

50

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

10

25

%
(4) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, egységesen kell kialakítani.
Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet.
A héjalás cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű legyen.
(5) Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok megközelítésére az utca felől kapuval lezárt átjárót kell létesíteni.
(6) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.

5. Intézmény terület (Vi)

7. § (1) A területen az OTÉK 17. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) az iskola és az óvoda területe tartozik.

(3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

Vi jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

a kialakult terület tovább nem osztható

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

A beépítési mód

-

oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

8,0

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

-

25

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

-

50

%
(4) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület mutató 2,0.

6. Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület (Gksz)

8. § (1) . A területen az OTÉK 19. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

Gksz jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

1000

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

20

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

6,0

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

60

50

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

20

20

%
(3) A 6-os számú főközlekedési út és a Rák-patak közötti mélyfekvésű területen építmények elhelyezése talajmechanikai, építéshidrológiai vizsgálatra alapozottan történhet.
(4) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 2,0.

7. Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, egyéb ipari terület (Gip)

9. § (1) . A területen az OTÉK 20. § (4) és (5) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Gip jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

1500

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

30

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság*

-

5,0

m

Technológiai szempontból – kémény, siló üzemeltetéshez- szükséges építmények legnagyobb magassága.

12

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

50

40

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

25

30

%
(3) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,0.

8. Különleges temető terület (K-t)

10. § (1) A K-t jelű különleges terület a település temető területét jelöli.

(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

K-t jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

a kialakult terület
tovább nem osztható

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság

-

4,0

m

Technológiai szempontból – harangláb, harangtorony üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága.

12

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

40

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%
a) Az övezetben ravatalozó, harangláb, harangtorony, kápolna és síremlék kivételével építmény nem helyezhető el.
b) A temető telekhatárával szomszédos, 100 m-es sávon belül, az illető építési övezetben egyébként elhelyezhető építmények is csak akkor építhetők fel, ha azok kegyeleti szempontból nem zavaróak.
c) Új parcella kialakításánál előfásítás szükséges, még a temetkezés megkezdése előtt.

9. Különleges sport terület (K-sp)

11. § (1) A K-sp jelű különleges terület a település sportolási célú területe.

(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

K-sp jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

a kialakult terület tovább nem osztható

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

7,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

10

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

60

%

10. Különleges turisztikai terület (K-tu)

12. § (1) A K-tu jelű különleges terület a település turisztikai célú területe.

(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

K-tu jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

50000

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

100

m

mélységi mérete

-

300

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

6,0

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

10

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

50

%

11. Különleges üzemi mezőgazdasági terület (K-mü)

13. § (1) K-mü jelű övezet, a mezőgazdasági üzemi, valamint mezőgazdasági központ területei.

(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

Kmü jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

1500

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

30

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

5,0

m

Technológiai szempontból – kémény, siló, szárító üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága.

12,0

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

40

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%
(3) A területen a mezőgazdaságot és az állattenyésztést szolgáló üzemi létesítményeken kívül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.
(4) Amennyiben az övezet lakóterülettel határos, abban az esetben a zajterhelési határérték tekintetében a lakóépületek védendő helyiségeiben (lakószobában) megengedett zajszintekre vonatkozó – nappal 40 dB, éjszaka 30 dB – előírásnak kell teljesülnie.

12. Beépítésre nem szánt területek - Településszerkezet, területfelhasználás

14. § A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:

a) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület: Kö,

b) zöldterület: Z,

c) erdőterület: E,

d) mezőgazdasági terület (általános és kertgazdasági terület): M,

e) vízgazdálkodási terület: V.

13. Közlekedési, közműelhelyezési, terület

15. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(3) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.

(4) Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket. A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 1. számú melléklet tartalmazza.

(5) Az épületek szennyvízelvezetését úgy kell megoldani, hogy csatornázás esetén a szennyvíz közvetlenül a közcsatornába köthető legyen.

A szennyvízcsatorna elkészültével az arra történő rácsatlakozás kötelező.

14. Zöldterület

16. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak.

(2) A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

(3) A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

(4) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.

(5) A meglévő közparkok felújítása, valamint a tervezett közparkok kialakítása, a növényállomány kiválasztása tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész által készített tervek alapján végezhető.

15. Erdőterület

17. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) védelmi célú (Ev) és gazdasági (Eg) illetve egészségügyi, turisztikai (Ee) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak.

(2) Építési lehetőségek egészségügyi, turisztikai rendeltetésű (Ee) erdőterületen.

a) Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően, egyszerű tömegű, 30-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek.

b) 3 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el

c) Épület kialakításának feltételei:

ca) az épület földszintes legyen

cb) legnagyobb építménymagasság 4,5 m

d) A technológiai szempontból szükséges építmények (kilátótorony, magasles) esetében a legnagyobb építménymagasság mértéke 12 m lehet.

(2) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű (Eg) erdőterületen.

A területen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények elhelyezhetők művelési ágból történő kivonással.
a) Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően, egyszerű tömegű, 30-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek.
b) Épület kialakításának feltételei:
ba) az épület földszintes legyen
bb) legnagyobb építménymagasság 4,5 m
c) A technológiai szempontból szükséges építmények (kilátótorony, magasles) esetében a legnagyobb építménymagasság mértéke 12 m lehet.
(3) A védelmi rendeltetésű erdők (Ev) kialakítása az erdészeti hatóság engedélyével, elsősorban őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet.
a)Védő erdőben építmény nem helyezhető el.

16. Vízgazdálkodási terület

18. § (1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízműterületek tartoznak, ahol az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.

(2) V-1 jelű terület: árok, patak területe

V-2 jelű terület: mocsár, nádas területe,
V-3 jelű terület: vízmű kutak, vízmű létesítmények területe.

17. Általános mezõgazdasági terület (Má)

19. § (1) A település mezőgazdasági területei - építési szempontból - Má jelű - általános és korlátozott használatú mezőgazdasági területek. A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint az ezekhez tartozó lakás helyezhetők el.

(2) Má-1 jelű, általános mezőgazdasági terület, telekalakítási és építési előírásai:

Beépítési mód

SZ

Minimális telekméret

100 000 m2

Minimális szélesség

75 m

Beépíthetõség

3 %, lakóépület max 1,5 %

Minimális zöldfelület

90 %

Maximális építménymagasság

4,5 m
a) Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló) esetében legfeljebb 12 m lehet.
b) Épület a dûlõút tengelyétõl minimum 10,00 m-re helyezhetõ el.
c) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest/birtokközpont alakítható ki az OTÉK 29. § 5.-7. bekezdése szerint.
ca.) A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló) esetében legfeljebb 12 m lehet.
cb.) A birtokközponton belül egy-egy épült maximális alapterülete nem haladhatja meg a 600 m2-t.
(3) A szabályozási terven jelölt Má-2 jelű – korlátozott használatú – általános mezőgazdasági övezet nem beépíthető, ezeken a területeken épület nem helyezhető el.

18. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

20. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a belterületén elhelyezkedő, jelenleg is kertként művelt ingatlanok tartoznak.

(2) A telken épület, építmény – pince kivételével – nem helyezhető el.

19. Kulturális Örökségvédelem

(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza)

21. § (1) Műemlék védettségű ingatlan területén (1. számú melléklet) minden építéssel, környezetalakítással, növényzet-telepítéssel és megszüntetéssel járó tevékenység a hatályos jogszabály szerint, örökségvédelmi engedéllyel végezhető. Műemlék-épületek építési ügyeiben a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatal, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala építési hatóságként jár el.

(2) Műemléki környezet területén minden építési tevékenység a hatályos építési jogszabályok szerint végezhető.

(3) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a 3. számú melléklet tartalmazza.

(4) Régészeti érintettség esetén a hatályos jogszabály alapján kell eljárni.

(5) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő talajbolygatással járó tevékenység végzéséhez kapcsolódó, valamint a művelési ág megváltoztatásához kapcsolódó eljárásban a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatal, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala szakhatóságként vesz részt.

(6) A védett régészeti lelőhelyen végzett 50 cm-t meghaladó gépi földmunka örökségvédelmi engedélyköteles tevékenység.

(7) Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet, régészeti emlék vagy régészeti jelenség kerül elő, a területileg illetékes feltárásra jogosult szervet ( Tolna megyében a Wosinsky Mór Megyei Múzeumot) értesíteni kell, a további intézkedésig a munkálatokat fel kell függeszteni a terület őrzéséről a megtaláló köteles gondoskodni.

(8) A jogszabályban meghatározott nagyberuházások esetében a régészeti feladatok tartalma előzetes régészeti dokumentáció elkészítése után kerül meghatározásra az előzetes régészeti dokumentáció előkészítésére, a Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Örökségvédelmi Központja jogosult.

(9) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a központi közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban és a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók.

(10) Nagyberuházások esetén az engedélyezési eljárásban az adott beruházásra vonatkozó előzetes régészeti dokumentáció az eljáró-hatósághoz benyújtott kérelem kötelező melléklete.

20. Helyi védett épületek

22.

(1) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó elõírások:
a) A település helyi védelem alatt álló értékeit az 2. számú melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a HÉSZ szabályozza.
c) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
ca) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
cb) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje. Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
cc) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
cd) Védett részérték az új épületbe vissza építendő, védett kerítés megtartandó.
ce) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.

21. Környezetvédelem

(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 1. számú függelék tartalmazza)

23. § (1) Általános követelmények:

a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

b) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

c) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.

e) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.

f) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell.

g) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

h) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

i) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

j) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(2) Környezetterhelési határértékek:

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság- védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

b) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.

c) A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.

d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

(3) Speciális eljárási szabályok:

a) Kakasd a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet .

b) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

d) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

22. Növénytelepítési előírások

24. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:

a) Az ingatlan déli és nyugati határától:

aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m;

ab) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m;

ac) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint ad) és az ae) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m;

ad) cseresznyefa esetében 2,5 m;

ae) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m;

b) Az ingatlan északi és keleti határától:

ba) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m;

bb) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m;

bc) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m;

bd) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;

be) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m;

bf) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0m;

bg) cseresznyefa esetében 5,0 m;

bh) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.

(2) Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m;

b) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).

c) A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.

(3) Közút területén az építési területük határai és a növényzet között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a) cserjék és 3 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m;

b) 3 m-nél magasabbra növő fák illetve mezőgazdasági területen a növényzet telepítési távolsága a meglévő dűlőút tengelyétől 7m.

c) mezőgazdasági területen a növényzet telepítési távolsága a meglévő dűlőút tengelyétől.

(4) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok, védőerdő sávok) fásítást ír elő. A növényzet kialakítását (fafajok, cserjék, stb.) szaktervező bevonásával kell megterveztetni.

(5) Őshonos fafajokkal kell megoldani a fásításokat, védőerdő telepítéseket, kerülve az invázív fajok telepítését.

(6) Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42. § (7) bekezdése szerint fásítani kell.

(7) A település területén pollentermelő növényeket ültetni nem szabad.

23. Záró rendelkezés

25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a Képviselő-testület 3/2008. (III.06.) számú rendelettel módosított, 7/2004. (X.1.) számú Ök. rendelet hatályát veszti.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

Kakasd, 2014. augusztus 31.
Bányai Károly Visnyei Gabriella
polgármester jegyző
Záradék:
Jelen rendeletet Kakasd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. augusztus 27. napján megtartott ülésén fogadta el. A rendelet kihirdetésének napja
2014. szeptember 5.
Kakasd, 2014. szeptember 5.
jegyző

1. melléklet az 5/2014. (IX. 5.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet az 5/2014. (IX. 5.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet az 5/2014. (IX. 5.) önkormányzati rendelethez

1. függelék

2. függelék

üres cím