Kakasd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete
Kakasd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete a helyi adókról
Hatályos: 2015. 03. 01Kakasd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete
Kakasd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete a helyi adókról
2015-03-01-tól
Kakasd Község Önkormányzatának
4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Kakasd Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a Tolna megyei Kereskedelmi és Iparkamara előzetes véleményének kikérését követően – a helyi adókról a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
Az adófizetési kötelezettség Kakasd Község közigazgatási területén kiterjed:
a. / az ingatlantulajdonra és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra,
b. / a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogára,
c. / az e rendeletben meghatározott vállalkozási tevékenység gyakorlására.
2. §
(1) A rendelet alkalmazásában adóalany:
a. / a magánszemély,
b. / a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
c. / a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.
II. Fejezet
Magánszemélyek kommunális adója
Az adókötelezettség
3. §
Kommunális adókötelezettség terheli Kakasd községben a 4. §-ban meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.
Az adó alanya
4. §
(1) Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).
(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
(3) Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
(4) Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén az (1)-(3) bekezdésben foglaltak az irányadók.
(5) Az adó alanya az, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.
Az adókötelezettség keletkezése
5. §
(1) Építmény esetén az adókötelezettség a használatba vételi, illetve a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik.
(2) Telek esetén az adókötelezettség a földrészlet belterületté minősítését, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik.
(3) Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik, és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.
Az adókötelezettség megszűnése
6. §
(1) Telek, illetőleg tanyaként nyilvántartott földterület esetén az adókötelezettség megszűnésére a Htv. 20. § (2) bekezdés rendelkezései az irányadóak.
Az adómentesség
7. §
Mentes az adó alól:
- a külterületen és a zártkertben lévő nem lakás céljára szolgáló építmény,
- a magánszemély tulajdonában lévő vállalkozási célt szolgáló építmény,
- a szükséglakás,
- az épülethez tartozó kiegészítő helyiség,
- az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt.
Az adó mértéke
8. §
Az adó mértéke:
a) lakóingatlan, a nem lakás céljára szolgáló épület, valamint a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga után 10.000,- Ft/év
b) telek után 3.000,- Ft/év
Az adó bevallása és megfizetése
8. §
(1) Az adókötelezettséget érintő változást (így az építmény, a telek átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.
Az önkormányzati adóhatóság adómérséklés tekintetében
irányadó méltányossági jogkörének gyakorlása során követendő eljárásról
9. §
(1) Helyi adó és a behajtandó hátralék (továbbiakban adóhátralék) elengedése, vagy mérséklése iránti méltányossági kérelem érdemi elbírálását megelőzően az önkormányzati adóhatóság a kérelemben felhozott indokok igazolására szólíthatja fel az adókötelezettet.
(2) A fizetési halasztási, részletfizetési és méltányossági kérelem elbírálása során az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 133.§-134.§-ában foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
III. Fejezet
Helyi iparűzési adó
Adókötelezettség, az adó alanya
10. §
(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban iparűzési tevékenység),
(2) Az adó alanya a vállalkozó, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
11. §
(1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.
(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közötti szerződés alapján a megrendelő teljesítés elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja.
Az adó alapja
12. §
(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes a Htv. 39. § (4)-(8) bekezdésében meghatározottak szerint számított, összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével, valamint az anyagköltséggel.
(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell az 1990. évi C. törvény mellékletében meghatározottak szerint megosztania.
(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
Az adó mértéke
13. §
(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként kerül megállapításra, melynek összege 1.000,- Ft/nap.”
Mentességek, kedvezmények
15. §
Nem mentesül az adófizetési kötelezettség alól a jogutódlással létrejött adóalany.
16. §
(1) A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.
(2) Az adókötelezettség év közben történő megszűnése esetén a megszűnést követő 15 napon belül benyújtandó bevallásban kell az adóelszámolást a (3) bekezdés szerint elvégezni.
(3) Az adót az adóalany köteles megállapítani, bevallani és megfizetni (önadózás).
17. §
Záró rendelkezések
(1) Az adóalany köteles a bevezetett adó megállapításához szükséges valamennyi - az önkormányzat felhívásában megjelölt - adatot szolgáltatni az adott év január 1-i állapotnak megfelelően.
(2) Az önkormányzat a beszedett adó összegéről, valamint annak felhasználásáról köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni.
18. §
(1) Ez az önkormányzati rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről - kifüggesztés útján - a jegyző gondoskodik.
(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti Kakasd Község Önkormányzat Képviselő testületének a helyi adókról szóló 9/2008. (V. 8.) önkormányzati rendelete.
Kakasd, 2015. február 25.
Bányai Károly Visnyei Gabriella
polgármester jegyző
Záradék:
Jelen rendeletet Kakasd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. február 24. napján megtartott ülésén fogadta el. A rendelet kihirdetésének napja: 2015. február 27.
Kakasd, 2015. február 27.
Visnyei Gabriella
jegyző