Kakasd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

Kakasd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Hatályos: 2015. 03. 01

Kakasd Község Önkormányzatának

4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról


Kakasd Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a Tolna megyei Kereskedelmi és Iparkamara előzetes véleményének kikérését követően – a helyi adókról a következőket rendeli el:


I. Fejezet


Általános rendelkezések


1. §


Az adófizetési kötelezettség Kakasd Község közigazgatási területén kiterjed:

a. / az ingatlantulajdonra és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra,

b. / a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogára,

c. / az e rendeletben meghatározott vállalkozási tevékenység gyakorlására.


2. §


(1) A rendelet alkalmazásában adóalany:

a. / a magánszemély,

b. / a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,

c. / a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.



II. Fejezet


Magánszemélyek kommunális adója


Az adókötelezettség


3. §


Kommunális adókötelezettség terheli Kakasd községben a 4. §-ban meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.


Az adó alanya


4. §


(1) Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).


(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.


(3) Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.


(4) Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén az (1)-(3) bekezdésben foglaltak az irányadók.


(5)   Az adó alanya az, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.


Az adókötelezettség keletkezése


5. §


(1) Építmény esetén az adókötelezettség a használatba vételi, illetve a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik.


(2) Telek esetén az adókötelezettség a földrészlet belterületté minősítését, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik.


(3) Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik, és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.


Az adókötelezettség megszűnése


6. §


(1)   Telek, illetőleg tanyaként nyilvántartott földterület esetén az adókötelezettség megszűnésére a Htv. 20. § (2) bekezdés rendelkezései az irányadóak.


Az adómentesség


7. §


Mentes az adó alól:

  • a külterületen és a zártkertben lévő nem lakás céljára szolgáló építmény,
  • a magánszemély tulajdonában lévő vállalkozási célt szolgáló építmény,
  • a szükséglakás,
  • az épülethez tartozó kiegészítő helyiség,
  • az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt.


Az adó mértéke


8. §


Az adó mértéke:

a) lakóingatlan, a nem lakás céljára szolgáló épület, valamint a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga után                                                   10.000,- Ft/év

b) telek után                                                                      3.000,- Ft/év


Az adó bevallása és megfizetése


8. §


(1)   Az adókötelezettséget érintő változást (így az építmény, a telek átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.


Az önkormányzati adóhatóság adómérséklés tekintetében

irányadó méltányossági jogkörének gyakorlása során követendő eljárásról


9. §


(1) Helyi adó és a behajtandó hátralék (továbbiakban adóhátralék) elengedése, vagy mérséklése iránti méltányossági kérelem érdemi elbírálását megelőzően az önkormányzati adóhatóság a kérelemben felhozott indokok igazolására szólíthatja fel az adókötelezettet.


(2) A fizetési halasztási, részletfizetési és méltányossági kérelem elbírálása során az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 133.§-134.§-ában foglaltaknak megfelelően kell eljárni.


III. Fejezet


Helyi iparűzési adó


Adókötelezettség, az adó alanya


10. §


(1)   Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban iparűzési tevékenység),


(2)   Az adó alanya a vállalkozó, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.


Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése


11. §


(1)   Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.


(2)   Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közötti szerződés alapján a megrendelő teljesítés elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja.


Az adó alapja


12. §


(1)   Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes a Htv. 39. § (4)-(8) bekezdésében meghatározottak szerint számított, összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével, valamint az anyagköltséggel.


(2)   Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell az 1990. évi C. törvény mellékletében meghatározottak szerint megosztania.


(3)   Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.


Az adó mértéke


13. §


(1)   Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a.


(2)   Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként kerül megállapításra, melynek összege 1.000,- Ft/nap.”


Mentességek, kedvezmények


15. §


Nem mentesül az adófizetési kötelezettség alól a jogutódlással létrejött adóalany.


16. §


(1)    A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.


(2)  Az adókötelezettség év közben történő megszűnése esetén a megszűnést követő 15 napon belül benyújtandó bevallásban kell az adóelszámolást a (3) bekezdés szerint elvégezni.


(3)   Az adót az adóalany köteles megállapítani, bevallani és megfizetni (önadózás).


17. §


Záró rendelkezések


(1) Az adóalany köteles a bevezetett adó megállapításához szükséges valamennyi - az önkormányzat felhívásában megjelölt - adatot szolgáltatni az adott év január 1-i állapotnak megfelelően.


(2) Az önkormányzat a beszedett adó összegéről, valamint annak felhasználásáról köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni.


18. §


(1)   Ez az önkormányzati rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.


(2) A rendelet kihirdetéséről - kifüggesztés útján - a jegyző gondoskodik.


(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.


(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti Kakasd Község Önkormányzat Képviselő testületének a helyi adókról szóló 9/2008. (V. 8.) önkormányzati rendelete.


Kakasd, 2015. február 25.




                                  Bányai Károly                                              Visnyei Gabriella

                                   polgármester                                                         jegyző



Záradék:

Jelen rendeletet Kakasd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. február 24. napján megtartott ülésén fogadta el. A rendelet kihirdetésének napja: 2015. február 27.



Kakasd, 2015. február 27.

                                                                                              


                                                                                                           Visnyei Gabriella

                                                                                                                     jegyző