Kakasd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 31. cikk (1) bekezdése alapján a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21. § (2) bekezdésében, valamint a 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

1. §

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya Kakasd Község közigazgatási területén kiterjed arra a környezet használóra, aki (amely) a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyhez kötött környezet használata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsájt ki a környezetbe (továbbiakban: kibocsátó).

2. §

Talajterhelési díj fizetési kötelezettség

(1) Talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát évközben helyezik üzemben, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembehelyezését követő 90. naptól terheli.

(2) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kis létesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, klorid tartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot – felmérés keretében mért értéket.

3. §

Talajterhelési díj mértéke

(1) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj 4. §-ban meghatározott alapja, az 5. §-ban meghatározott egység díj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó település érzékenységi szorzó határozza meg.

(2) A talajterhelési díj számításának részletes szabályait e rendelet melléklete határozza meg.

4. §

Talajterhelési díj alapja

(1) A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az általány alapján meghatározott vízmennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.

(2) A talajterhelési díj alapját csökkenteni kell azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

5. §

Egységdíj mértéke

A talajterhelési díj egység díjának mértéke: bruttó 1.200,- Ft/m³.

6. §

Díjfizetési kötelezettség keletkezése

Az új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemeltetés első évében fizetendő díjat egy összegben a tárgyévet követő év március 31-ig fizeti meg.

7. §

A díjfizetési kötelezettség bevallása

(1) A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítani, bevallania (önadózás) a tárgyévet követő év március 31-ig.

(2) A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint összege telephelyeként megállapítható.

8. §

Díjfizetési kötelezettség megszűnése

(1) A kibocsátó talajterhelési díj fizetési kötelezettsége azzal a nappal megszűnik, amely napon:

a) a vízszolgáltatási szolgáltatás igénybevétele a vízszolgáltató igazolása szerint megszűnt,

(b) a 2. § (2) bekezdésben foglalt berendezések üzembe helyezése megtörténik,

(c) a kibocsátó a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára ráköt és azt a szolgáltató igazolja.

(2) A kibocsátó a talajterhelési díj fizetési kötelezettségének megszűnéséről annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül bevallást tesz az önkormányzati adóhatósághoz.

9. §

A talajterhelési díj megfizetése

(1) A talajterhelési díjat a tárgyévet követő év március 31-ig kell megfizetni. A talajterhelési díjat a bankszámlával rendelkező kibocsátónak átutalási megbízással, a pénzforgalmi számlával nem rendelkezőknek belföldi postautalványon kell teljesítenie az önkormányzat, 71900027-10000740 számú talajterhelési díj beszedési számlája javára. A beszedett díjak az önkormányzat bevételét képezik.

(2) A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

10. § 

Díjkedvezmény

(1) A kibocsátót 100 m3 vízmennyiséget meg nem haladó éves vízfogyasztásig – kérelmére – 50%-os díjkedvezmény illeti meg, ha

a) a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelme – a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző hat egymást követő hónap átlagában – nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum), vagy

b) egyedül élő személy esetében – a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző hat egymást követő hónap átlagában – a nyugdíjminimum 150%-át.

(2) A kibocsátó különös méltányosságot érdemlő esetben – kérelmére – egyedi elbírálás alapján legfeljebb 90%-ig terjedő díjkedvezményben részesíthető. Különös méltányosságot érdemlő eset: ha a kibocsátó egyedülálló és 80-ik életévét betöltötte, valamint gyermekét egyedül nevelő szülő.

11. §

Egyes eljárási szabályok

(1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el.

(2) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és beszedéshez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására e rendelet, és a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény, az ott nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

12. §

Adatszolgáltatás

(1) Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a víz-és csatornamű üzemeltetését végző szolgáltatót – a Mezőföldvíz Kft. - a rendelet hatálya alá tartozó kibocsátókra vonatkozóan; kibocsátóként a szolgáltatott víz mennyisége, és a locsolási célú víz mennyisége, valamint az ivóvíz vezeték meghibásodása következtében elszivárgott víz mennyisége tekintetében.

(2) Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a folyékony hulladék szállítására feljogosított közszolgáltatót az elszállított szennyvíz mennyiségéről kibocsátóként.

(3) Az (1), (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás benyújtási határideje a naptári év március 31., mely adatszolgáltatás a naptári évet megelőző év adatait tartalmazza.

13. §

Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában:

1. környezethasználó:

az a természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységet folytat, és az általa kibocsátott szennyvízmennyiség évente az 500 m3-t nem haladja meg.

2. egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény:

olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetése-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és –tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energiabevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldómedence, a kavics/homokszűrő(k), amelyek összességében lehetővé teszik – a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén – a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezést.

3. egyedi szennyvíztisztító kisberendezés:

olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel-és tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energiabevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag-tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó.

4. egyedi zárt szennyvíztároló:

olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított.

5. folyékony hulladék szállítására feljogosított szervezet, az a szakvállalkozó, akit e tevékenység gyakorlására a települési folyékony hulladék szállításáról és ártalmatlanításáról szóló önkormányzati rendelet feljogosít.

Átmeneti és záró rendelkezések

14. §

(1) Ez a rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba.

(2) A kibocsátónak 2019. évi várható talajterhelési díjfizetési kötelezettségéről 2019. március 31-ig kell bejelentést tennie a 2018. évi tényleges kibocsátási adatok alapján, az egy naptári évre számított talajterhelési díj megfelelő összegéről.

(3) Az Adóhatóság a fizetési kötelezettségről fizetési meghagyásban rendelkezik.

Kakasd, 2018. november 29.

              Schellné Simcsik Orsolya                                            dr. Dobai Sándor

                         polgármester                                                                  jegyző

Záradék:

A rendelet 2018. november 30. napján kihirdetésre került.

                                                                                                           dr. Dobai Sándor

                                                                                                                     jegyző