Kakasd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (IX.4.) önkormányzati rendelete
a településkép alakításáról és védelméről
Hatályos: 2019. 09. 20- 2024. 03. 20a településkép alakításáról és védelméről
Kakasd Község Önkormányzat Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörében eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet célja Kakasd sajátos településképének védelme, fenntartása és alakítása, így különösen:
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározása, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozása,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározása,
c) a településképi követelmények meghatározása,
d) a településképi-érvényesítési eszközök szabályozása
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásának szabályozása,
f) az országos és a helyi védelem alá eső területek és elemek hatékony védelméhez áttekinthető, összehangolt eljárások kialakítása.
2. A helyi védelem célja
2. § A helyi védelem célja az országos védettséget nem élvező, de a helyi örökség, a sajátos településkép megőrzése érdekében védendő építmények és területek meghatározása, az ott követendő tulajdonosi kötelezettségek és önkormányzati támogatások rögzítésével.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja, hogy ezen területek településképi védelme (jellegzetes, értékes területek megőrzése, vagy kialakítása) biztosított legyen. Az önkormányzat a lehatárolt területekre településképi követelményeket állapít meg, mely követelmények érvényesülését településkép-érvényesítési eszközökkel biztosítja.
4. A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. Értékvizsgálat: az építmény helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó dokumentum.
2. Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklám közzétételére, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.
3. Helyi védett érték: helyi védelem alá helyezett érték, a 4., 5., és 6. pontban foglaltak gyűjtőfogalma.
4. Helyi védett épület és épületrész: olyan épület, épületrész, utcai vagy udvari épületszárny, homlokzat, tetőszerkezet, portál, lépcsőház, díszítmény és tartószerkezet, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, vagy építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari szempontból jelentős, megőrzésre érdemes alkotás, és ezért a helyi önkormányzat képviselő-testülete azt rendeletében védettnek nyilvánította.
5. Helyi védett természeti érték: egyedi tájértékű, jellegzetes növényzettel borított terület, amelyet a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében védettnek nyilvánított.
6. Helyi védett terület: az a képviselő-testület rendeletével védettnek nyilvánított terület, amelynek védelme a közterületet, valamint az azzal szorosan összefüggő táj- és utcaképet, az épített, természeti és táji környezet közterületről látható elemeit egyaránt magában foglalja, tekintettel az épülethomlokzatokra, a település sziluettjére, a történeti műtárgyakra, az épületekkel szoros egységet alkotó domborzati elemekre, növényekre, kertekre, közterületi bútorzatokra és burkolatokra.
7. Információs célú berendezés : az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közcélú molinó, valamint a City Light formátumú eszköz (függőleges elhelyezésű berendezés, 118cm / 175cm, kb. 2m2 látható, papíralapú reklám közzétételére alkalmasfelülettel vagy 72”-90”col képátlójú, 16:9 arányú digitális kijelző) és City Board formátumú eszköz (2,5-3,5 m magasságú két lábon álló berendezés, 7-9 m2 látható, papír vagy fóliaalapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított rekám közzétetére alkalmas, vagy ilyen méretű digitális felület)
8. Ingatlantulajdonos: az egyedi, vagy területi védelem alá helyezett építészeti örökségi, településszerkezeti elem tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy tulajdonosi jogainak gyakorlója.
9. Könnyűszerkezetes épület: mely szerkezeti tömege 300kg/m2-nél kisebb.
10. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalamzó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
11. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.
12. Más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a közterületi hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.
13. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, amely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre, és amely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
14. Településszerkezet: a település közterületi és telekszerkezetének, az alkalmazott területhasználatnak, közterületi határvonalaknak, beépítési módoknak, és kialakult építési vonalaknak az összessége.
15. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
16. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi
17. Védett érték: a műemlék, a nyilvántartott műemlék, és a helyi védelem alá eső objektumok gyűjtőfogalma.
18. Védett terület: a műemléki környezet, és a helyi védett terület gyűjtőfogalma.
A HELYI VÉDELEM
5. A helyi védelem feladata
5. § (1) A kulturális örökség védelme közérdek, ezen belül a helyi védelem feladata a település múltját bemutató, településképi, építészettörténeti, vagy építészeti értéket képviselő épületek, műtárgyak, képzőművészeti alkotások a jövő nemzedékek számára való megőrzése. Ennek érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
6. A helyi védelem fajtái
6. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) Helyi területi védelem illeti meg mindazon közterületekből, egyedi ingatlanokból álló összefüggő területrészeket, melyek településszerkezeti, és ebből következő településképi, építészeti és történeti adottságuk miatt a település szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak.
(3) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére
terjedhet ki.
(4) Az Önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi a 1. számú mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.
7. A helyi védelem keletkezése és megszűnése
7. § Az egyes, jelentős védendő értéket tartalmazó egyedi építészeti örökségek (épületek, építmények) és területek helyi védelem alá helyezését, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a jegyzőnél írásban kezdeményezheti.
8. § (1) Az egyedi helyi védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséhez a települési főépítész értékvizsgálaton alapuló javaslatot készít, amely tartalmazza:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését és helyét,
b) az ingatlantulajdonos, illetve ingatlantulajdonosok nevét, esetleges észrevételeit,
c) a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás vagy a védettség megszüntetésének indoklását,
d) a védett értékre vonatkozó dokumentációt és
e) amennyiben indokolt, a helyreállítási javaslatot.
(2) A területi helyi védelem elrendelésével, vagy megszüntetésével kapcsolatos döntéshez a főépítész előkészítő tanulmányt készít, amelyben leírja:
a) a védelemre, vagy annak megszüntetésére javasolt terület megnevezését és helyét,
b) a védettség elrendelését, vagy megszüntetését eredményező eseményeket,
c) a védettség elrendelését indokoló értékeket. sajátosságokat
(3) A védetté nyilvánításról és a védettség megszüntetéséről a főépítész szakmai véleményét figyelembe véve, a jegyző javaslata alapján, a Polgármester előterjesztésével a Képviselő-testület dönt, jelen rendelet módosításával, a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: EljR.) foglalt előírásoknak megfelelő eljárás lefolytatásával.
(4) A Kakasd Község Önkormányzat tulajdonában álló, helyi egyedi védelemre javasolt építészeti örökségi elemre vonatkozó javaslat esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(5) A helyi védelem alá vonni kívánt épületek összefüggésében folyamatban lévő hatósági eljárásokat a hatósági eljárás megindításakor fennálló védettségi viszonyok szerint kell lefolytatni.
(6) Ha helyi védettség alatt álló érték országos védelem alá kerül, a helyi védettsége automatikusan megszűnik. Ha országosan védett érték védettség szűnik meg, a főépítész külön kezdeményezés nélkül megvizsgálja az adott objektum helyi védettségének indokoltságát, és ennek eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet.
9. § (1) A helyi egyedi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védett érték építészeti károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban a helyi építészeti örökségi elem értékével.
(2) A helyi védett érték helyreállítását, újjáépítését követően a helyi védelem fennmarad.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló növényzetet – a balesetveszélyes állapot elhárítását kivéve - csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet csonkítani, kivágni.
10. § (1) A helyi védelem alá tartozó objektumokról és területekről a főépítész nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartásban szerepeltetni kell:
a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
b) a védelem típusát,
c) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását
d) a védelem rövid indokolását (különösen az épület védendő sajátosságai, védendő részei, kertépítészeti, vagy egyéb sajátosságai)
e) az objektum rövid műszaki leírását
f) legalább 10 fotóból álló képi dokumentációt
8. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
11. § (1) A 1.sz. mellékletben szereplő, helyi területi és egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) Az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat, vagy annak változtatása a helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból nem befolyásolhatja károsan.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
9. A településképi szempontból meghatározó területek kijelölése
12. § A településképi szempontból meghatározó területek az következők, melyek térképi lehatárolását a 2. számú melléklet tartalmazza:
a) Kakasd
b) Belac
c) Rózsadomb
d) Ifjúsági lakótelep
e) Széptölgyes
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
13. § A településképi szempontból meghatározó területeken:
a) Az új épületek elhelyezése, vagy a meglévő épületek átépítése, felújítása során illeszkedni kell a terület kialakult beépítéséhez, az ezzel együtt kialakult településképhez.
b) Az új épület előkertjének illeszkednie kell a szomszédok előkertjéhez, eltérő méretű előkertek esetén az előkert mérete bármelyik szomszédéval megegyezhet, vagy a kettő közé is eshet, de nem lehet nagyobb azoknál.
c) A beépítés jellemző szintszáma: 1-3 szint, az alábbiak szerint: (pince +) földszint (+ tetőtér)
11. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
14. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken építési tevékenységgel érintett épületek:
a) a jellemzően vakolt, vagy téglaarchitektúrájú felületképzés és pasztell színezésen kívül egyéb megoldás nem alkalmazható lakóházak esetén;
b) lakóépületek esetén nem megengedett a 35°-nál alacsonyabb, vagy 45°-nál meredekebb lejtésű tetőt kialakítása; a cserépen, vagy azzal egyenértékű megjelenésű tetőfedő anyagon kívül más (pl. műanyag, bitumenes lemez, hullámpala… stb.) anyag használata;
c) a tetőgerinc utcavonallal hegyes vagy tompaszöget nem zárhat be (párhuzamos, vagy arra merőleges tetőgerinc kialakítású lehet);
d) nyílászárók kialakítása nem lehet tetősíkon túlnyúló felépítmény-jellegű, kivéve a építészeti értékek történeti helyreállítása során eredetileg fellelhető tetőfelépítmények esetén.
e) az épületek tetőfelületein, a házak orom-, vég- és tűzfalain eligazító illetve tájékoztató tábla, festett felirat, kép -kivéve eredeti homlokzati dísz helyreállítása esetén- nem létesíthető,
f) nem helyezhető el az üzletfelirat bejárat feletti, vagy amelletti, az építészeti tagozatok nagyságrendjétől eltérő, vagy az épület homlokzatához nem illeszkedő stílusban és anyaghasználattal
g) cégérként az adott épülethez megtervezett szerkezet alkalmazható,
i) nem helyezhető el védőtető, előtető, biztonsági rács, korlát, ernyőszerkezet, zászlótartó, konzolos homlokzati lámpa az épület homlokzatától eltérő stílusban és anyaghasználattal
j) meglévő épületeken nem megengedett az üzletportál feletti előtető portálon kívüli beépítése, 80 cm-es kiállásnál mélyebb elhelyezése
(2) A telken a zöldfelületek kialakításával kapcsolatban:
a) a 4.sz. melléklet szerinti invazív növényfajok nem telepíthetőek
b) zöldfelületen elhelyezkedett építmények nem térhetnek el a főépület jellemző tömegképzésétől és színhasználatától
12. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
15. §
13. A helyi védelemben részesülő egyedi értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
16. § (1) Helyi védett egyedi érték esetén a védelem alapját képező érték a műemlék épületeknél elvárható legnagyobb gondossággal eredeti állapotában megtartandó, helyreállítandó mind anyaghasználat, tömegformálás és homlokzati kialakítás tekintetében.
(2) Helyi védett értékek eredeti külső megjelenését, a védett érték
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
c) eredeti, ha az nem ismert, a feltételezhetően hasonló felületi kialakítását és színhatását,
d) eredeti épülettartozékait és felszereléseit
a műemlékeknél előírt módon az értékvizsgálattól függően a 10. § szerinti nyilvántartásban foglaltak figyelembevételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.
(2) Ha a helyi védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, a védett érték egészére, vagy lehatárolható részegységére kiterjedő felújítás során a homlokzatot – ideértve a tetőt is - az eredeti állapotnak megfelelően kell kialakítani anyaghasználat, tömegformálás és homlokzati kialakítás tekintetében is. Ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani anyaghasználat, tömegformálás és homlokzati kialakítás tekintetében is.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló épület tetőfelületén tetőablak akkor helyezhető el, amennyiben azok összképe az épület jellegéhez igazodik.
(4) A környezetében betöltött jelleghordozó szerepe miatt helyi egyedi védelem alá helyezett épület, épülethomlokzat, vagy egyéb építményrész esetleges anyaghasználati, tömegképzési, vagy homlokzati kialakítási hibája a felújítás során a települési főépítésszel történt egyeztetés alapján korrigálható, ha annak eredményeként egységes építészeti hatás jön létre.
(5) Helyi védett épületen fa vagy fahatású és megjelenésű homlokzati nyílászáró építhető be. Meglévő épületet érintő építési tevékenység esetén a nyílászárókat az eredeti beépítési síkban kell elhelyezni az eredetivel megegyező megjelenésű szerkezettel.
(6) Védett érték felújítása, átalakítása során a védelem alapját képező homlokzati és tömegformáló elemek nem sérülhetnek, a történetileg kialakult rendeltetés nem változhat meg.
(7) Védett épület utólagos külső hőszigetelése csak akkor, és olyan kialakítással alkalmazható, hogy az ne okozza az épület jellegének megváltoztatását, értékeinek elvesztését.
(8) A meglévő épületek helyreállításánál és új épületek létesítésénél tiltja a hagyományos vagy azokkal egyenértékű és hasonló megjelenésű építőanyagok és homlokzatfestésen kívül egyéb megoldás alkalmazása.
(9) A kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál tiltja a hagyományos kéményformák és felületképzéseken kívül egyéb megoldás alkalmazása. Fém burkolatú kémény nem létesíthető.
(10) A magas tetős épületeknél cserépfedés vagy azzal megegyező megjelenésű héjazat alkalmazható.
(11) Könnyűszerkezetes épület nem építhető, kivéve, ha megjelenése, tömegformálása és homlokzatának kialakítása igazodik a védettség meghatározó elemeihez.
14. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
17. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a kiemelten kezelendő tájképvédelmi területbe nem tartozó területek alkalmasak.
(2) Az állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, hírközlési létesítmények, torony, antenna, szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni
15. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) Hűtő-fűtő berendezések külső egysége többszintes épületeknél a homlokzaton nem látható helyen erkélyen, és lapos tetőn, családi házaknál az utcáról nem látható helyen helyezhető el.
(2) Közmű- és hírközlési berendezések (gázfogyasztásmérő, homlokzati égéstermék kivezető, külső szerelt kémény, parabola antenna, stb.), valamint klímaberendezés közterületről látható módon nem helyezhető el.
(3) A kerti építmények, műtárgyak, szobrok, emléktáblák védelméről, jó karban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
16. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
19. § Kakasd közigazgatási területén taljta valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017 (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbakban Kr.) tiltja vagy nem szabályozott reklám közzététele.
20. § (1) Kakasd közterületein reklámok és reklámhordozók csak a 19. § -ban hivatkozott rendelet keretei között helyezhetők el.
(2) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(3) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – az építési háló kivételével – nem helyezhető el.
(4) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen /Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
21. § Kakasd közigazgatási területén reklámhordozók nem helyezhetők el
a) horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött
c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben
d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön
e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül sem horizontálisan, sem vertikálisan.
f) 5,5 x 2,5 m-él nagyobb méretben
17. Egyes reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó szabályok
22. § (1) Nem helyezhető el reklámhordozó, és reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.
(2) E rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza azon területeket, amelyeken reklám közzététele, illetve reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges, továbbá azon területeket, ahol nem tehető közzé semmilyen reklám illetve nem helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés.
(3) Kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor, valamint közérdekű információs célt szolgáló berendezés, hirdetőtábla helyezhető el azokon a területeken, ahol a rendelet szerint reklám nem tehető közzé reklámhordozón vagy reklámhordozót tartó berendezésen.
(4) Az Önkormányzat illetékességi területén elhelyezhető reklámhordozók száma: 20 db
23. § A funkcionális célokat szolgáló utcabútorok elhelyezése és kialakítása nem befolyásolhatja hátrányosan a településképi megelenést.
a) A funkcionális utcabútornak kizárólag a felülete vehető igénybe reklám közzététele céljából.
b) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
c) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám közzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.
d) Funkcionális célokat szolgáló más célú berendezés reklámcélra nem használható.
24. § (1) Kakasd Község közigazgatási területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, amely megfelel a jelenleg meglévő utasvárók technológiai feltételeinek.
(2) Kakasd Község közigazgatási területén kioszk nem létesíthető.
(3) Kakasd Község közigazgatási területén a közművelődési intézmények számával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető, a közművelődési létesítmények e hirdetőoszlopok használatára jogosultak. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.
(4) Információs berendezés a gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk közlésére létesíthető, a berendezés felületének egyharmada az a)-e) bekezdések szerinti közérdekű információt tartalmazza. Egyúttal a berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére.
a) az önkormányzati működés körébe tartozó információk,
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,
c) A településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőséggel kapcsolatos tájékoztatás nyűjtása
d) idegenforgalmi és közlekedési információk
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
25. § Kakasd Község közigazgatási területén építési reklámháló egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kihelyezhető az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 3 hónap időtartamra, mely egy alkalommal további 3 hónap időtartamra meghosszabbítható.
A TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
18. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
26. § (1) Az Önkormányzat szakmai konzultációra lehetőséget biztosít a lakóépületek egyszerű bejelentésével megvalósuló építési tevékenységekkel kapcsolatban.
(2) Az Önkormányzat előzetesen írásban érkező kérelem esetén, egyeztetett időpontban lehetőséget biztosít a főépítésszel történő szakmai konzultációra és szakmai tájékoztatásra, a kérelem beérkezését követő 8 napon belül.
(3) A szakmai konzultáció tartalma a kérelmező tervező által meghatározott, a konzultációs kérelemmel együtt megküldött szöveges bemutatással és rajzos műszaki vázlatokkal a tárgyalhatóság követelményeinek megfelelően alátámasztott településképi kérdés lehet.
(4) A szakmai konzultáció eredményéről az egyeztetés befejezését követően emlékeztető készül, az EljR. 25 §. (5) és (6) bekezdésének megfelelően, amit az egyeztetés résztvevői aláírnak. A szakmai konzultációban összefoglalt megállapodások kötik az önkormányzatot a további eljárások során.
19. Településképi véleményezési eljárás
27. § Kakasd Község Önkormányzata a községben nem teszi kötelezővé a településképi véleményezési eljárás lefolytatását.
20. Településképi bejelentési eljárás
28. § Kakasd községben az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek, beleértve a rendeltetés megváltoztatását is, illetve reklámok és reklámhordozók elhelyezése, átalakítása, valamint belterületi műtárgy elhelyezése esetén településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni építési engedélyhez vagy az 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek megkezdése előtt.
21. A bejelentési eljárás részletes szabályai
29. § A polgármester - a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével - településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytat le.
30. § (1) A Polgármester a bejelentési eljárás során kialakított állásfoglalásához nem köteles kikérni tervtanácsi vagy települési főépítészi szakmai véleményt.
(2) A településképi bejelentési eljárás szakmai szempontjai:
a) a terv egyezik-e a településképi arculati kézikönyv szakmai ajánlásaival;
b) a terv betartja-e a településképi rendelet előírásait;
c)a tervezett megoldás illeszkedik-e az adott környezethez, utcaképhez
(3) A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklámhordozó-elhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,
d) a tervezett építési tevékenység, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,
e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.
(4) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.
31. § A polgármester a bejelentést követően, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) szerinti teljes eljárásban a településkép védelméről szóló (a Tvtv. meghatározott határidőn belül
a) a tervezett építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatást - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, ha a bejelentés
aa) megfelel a 30. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek,
ab) a tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek, a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek, és
ac) a tervezett rendeltetésváltozás megfelel a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek;
b) megtiltja az építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését, és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha
ba) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi követelménynek,
bb) a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek, vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,
bc) a tervezett rendeltetésváltozás nem felel meg a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek;
c) megszünteti az eljárást, ha a kérelem és melléklete nem felel meg a 30. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy az eljárás okafogyottá válik.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
22. Településképi kötelezési eljárás
32. § Az Önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök tekintetében a Tvtv. 8§-11§ alpján:
a) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
b) Az a) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel- a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.
c) A b) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén , az önkormányzat polgármestere - önkormányzati hatósági döntéssel- az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi jelen rendelet 34. §-a szerint.
33. § (1) A településképi követelmények érvényesülése érdekében a Polgármester az Elj.R. 26/E. § előírásai szerint településképi kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki a Tvtv. 11§-a szerint.
(2) A településképi kötelezés kiterjedhet:
a) a településképet jelentős mértékben zavaró építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására;
b) helyi védelem alatt álló épület védett értéknek minősülő részén szakszerűtlenül végzett átalakítás esetén az eredeti, vagy korábbi állapot visszaállítására;
c) a településképet zavaró, jogszabályokkal ellentétesen elhelyezett reklámhordozó, cégér, cégfelirat, hirdetmény eltávolítására, mely esetben az EljR. 26/d. § b) pontja szerint Polgármester 15 napon belül értesíti a fővárosi és megyei Kormányhivatalt.
23. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
34. § (1) A Tvtv. 11. §-ában nevesített településkép-védelmi bírság alkalmazásának esetei:
a) a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetén
(2) A településkép-védelmi bírság mértéke:
a) településképi követelmények be nem tartása, valamint a településképi bejelentési határozatban foglaltaktól eltérő építés esetén a szabálytalanul megvalósított építményérték 40 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint;
b) településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása esetén a döntéssel érintett építési beavatkozás értékének 30 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában szereplő „építményérték”-et az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet 1. mellékletében foglalt szabályok szerint kell kiszámítani.
(4) A településkép-védelmi bírság befizetésének határideje 60 nap. A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására a reklám-elhelyezési Ákr. rendelet előírásai az irányadók.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
24. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
35. § (1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából pályázat útján önkormányzati támogatás adható.
(2) A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.
(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött támogatási szerződésben kell rögzíteni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
25. Hatályba léptető rendelkezés
36. § (1) E rendelet 2019. szeptember 20. napján lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
26. Hatályon kívül helyező rendelkezés
37. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kakasd Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 5/2014. (IX.05.) önkormányzati rendelet2. § (2) pontja, 20.pontja 4. számú melléklete.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kakasd Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 11/2017. (XI.29.) önkormányzati rendelete.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kakasd Község Önkormányzata Képviselő-testületének a a településképi bejelentési eljárásról szóló 10/2017. (XI.29.) önkormányzati rendelete.
1. számú melléklet a 8/2019. (IX.04). önkormányzati rendelethez a 8/2019. (IX. 4.) önkormányzati rendelethez
Helyi védelem alá tartozó objektumok jegyzéke
2. számú melléklet a 8/2019. (IX.04). önkormányzati rendelethez a 8/2019. (IX. 4.) önkormányzati rendelethez
3. számú melléklet a 8/2019. (IX.04). )önkormányzati rendelethez a 8/2019. (IX. 4.) önkormányzati rendelethez
4. számú melléklet a 8/2019. (IX.04). önkormányzati rendelethez a 8/2019. (IX. 4.) önkormányzati rendelethez
1. függelék a 8/2019. (IX. 4.) önkormányzati rendelethez
azonosító |
település |
szám |
régészeti védelem |
név |
|---|---|---|---|---|
23016 |
Kakasd |
1 |
régészeti lelőhely |
Új iskola |
23083 |
Kakasd |
2 |
régészeti lelőhely |
Lenföld |
23339 |
Kakasd |
3 |
régészeti lelőhely |
Schlossberg |
28510 |
Kakasd |
4 |
régészeti lelőhely |
Szentgáli-dűlő |
45184 |
Kakasd |
5 |
régészeti lelőhely |
Templom-domb |
23014 |
Kakasd |
6 |
régészeti lelőhely |
Lenföldek |
45188 |
Kakasd |
7 |
régészeti lelőhely |
Steinhohl |
45189 |
Kakasd |
8 |
régészeti lelőhely |
Paprika-malom |
45192 |
Kakasd |
10 |
régészeti lelőhely |
TSZ Istállók |
45193 |
Kakasd |
11 |
régészeti lelőhely |
Táncsics Mihály utca |
45194 |
Kakasd |
12 |
régészeti lelőhely |
Trenkthalenberg |
45196 |
Kakasd |
13 |
régészeti lelőhely |
Birka akol (Belac) |
58573 |
Kakasd |
14 |
régészeti lelőhely |
Széptölgyes |
59907 |
Kakasd |
15 |
régészeti lelőhely |
Középerdő-földek |
59916 |
Kakasd |
16 |
régészeti lelőhely |
Rák-patak mellett |
2. számú függelék a 8/2019. (IX. 4.) önkormányzati rendelethez