1. § E rendelet célja , hogy megfelelően szabályozza Kakasd Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló vagyon megőrzésének, védelmének, valamint a vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, meghatározza az Önkormányzat törzsvagyonának körét, a vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, annak érdekében, hogy a törvény által kötelezően előírt és önként vállalt feladatait az Önkormányzat minél magasabb színvonalon teljesíthesse.

2. § (1) E rendelet hatálya a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) általános rendelkezésében meghatározott nemzeti vagyon körébe tartozó és az Önkormányzat tulajdonában álló, illetve tulajdonába kerülő ingatlan és ingó vagyontárgyakra, vagyoni értékű jogokra, az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre, az önkormányzati követelésekre terjed ki.

(2) E rendelet hatálya az Nvtv. általános rendelkezésében felsorolt, a törvény hatálya alá nem tartozó vagyonelemeken túl nem terjed ki az önkormányzati tulajdonú lakásokra, és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére és bérletére.

(3) E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni az értékpapírok megszerzésére és értékesítésére, a pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodásra, valamint az Önkormányzatot illető követelések elengedésére, illetve mérséklésére, ha arról az önkormányzat költségvetésről alkotott hatályos rendelete eltérően nem rendelkezik.

(4) A rendelet hatálya a végrehajtás vonatkozásában kiterjed:

3. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítására, gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az önkormányzat gazdasági programja és vagyongazdálkodási koncepciója tartalmazza, melynek elfogadásáról és felülvizsgálatáról a képviselő-testület dönt.

(2) A költségvetési rendelet tartalmazza az önkormányzati vagyon hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó éves célkitűzéseket.

(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítését megelőzően az elidegenítés célszerűségi, pénzügyi-gazdaságossági okait a döntéshozó számára be kell mutatni.

(4) Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás a közfeladatok ellátása és a nemzeti vagyonnal történő felelős gazdálkodás alapelveinek figyelembevételével történik.

4. § E rendelet alkalmazása során az Nvtv. fogalom meghatározásai az irányadóak.

5. § (1) Az Önkormányzat vagyonát, annak értékét és változásait az Nvtv., a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjére vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően vezetett vagyonnyilvántartás tartalmazza.

(2) A vagyonnyilvántartás folyamatos vezetéséről, az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának valamint a tulajdonában lévő ingatlanok ingatlan-nyilvántartási adatait érintő változások ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyezési kérelmének ingatlanügyi hatósághoz benyújtásáról a jegyző gondoskodik.

6. § Az Önkormányzat vagyona forgalomképesség szempontjából:

7. § A törzsvagyonba tartozó vagyonelemek:

8. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon részét képezik az Nvtv. forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon körét megállapító rendelkezéseiben meghatározott vagyonelemek.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó ingatlanok tételes felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza;

9. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó ingatlanok tételes felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

10. § (1) Az Önkormányzat forgalomképes vagyona mindaz a vagyonelem, amely nem tartozik a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe.

(2) A forgalomképes vagyoncsoporthoz tartozó ingatlanok tételes felsorolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

11. § (1) Az Önkormányzatot – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(3) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása a Nvtv.ben szabályozott módon engedhető át másnak.

(4) A képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a Nvtv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

12. § (1) Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a képviselő-testület, a gyakorolja.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásáról való döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

(3) Az önkormányzati vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási ügyekben az önkormányzat jognyilatkozatait a hatáskört gyakorló képviseletére törvény vagy képviselő-testületi döntés alapján felhatalmazással bíró személy írja alá.

(4) Az önkormányzati vagyon elidegenítéséről, megterheléséről és hasznosításáról szóló szerződéseket a jegyző tartja nyilván.

13. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgy hasznosításáról az Nvtv.-ben és e rendeletben foglalt korlátozásokkal a képviselő-testület dönt.

(2) Ellenszolgáltatás nélkül lehet szolgalmi jogot alapítani olyan közművezeték lefektetése céljából, amelynek során a szolgáltató önkormányzati közfeladatot valósít meg, továbbá a közművekhez csatlakozó vezeték kialakítására.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó közterületek rendeltetéstől eltérő használatának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

14. § (1) A vagyontárgy értékesítése, hasznosítása, megterhelése vagy jogról való lemondás esetén a vagyontárgy illetve a vagyoni értékű jog értékét:

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott vagyon nem versenyeztetés útján történő értékesítésénél az a) és b) pont figyelembevételével megállapított értéktől lefelé legfeljebb 20%-kal lehet eltérni.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

15. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon használatának jogát a képviselő-testület a Mötv. és a Nvtv. önkormányzati vagyon használatának ingyenes átengedésére vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott esetekben és feltételekkel engedheti át másnak ingyenesen.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati vagyon használatának ingyenes átengedésére, a használóval írásbeli megállapodást köt.

(3) Az önkormányzati vagyon használatának ingyenes átengedésére vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell a használat idejét, terjedelmét, valamint a használat során felmerülő költségek viseléséről való rendelkezéseket.

(4) Az önkormányzat forgalomképes vagyona körébe tartozó ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházásáról minden esetben a képviselő-testület dönt.

16. § Beépített ingatlan bérbeadása esetén a bérleti szerződés feltételeit úgy kell megállapítani, hogy a jogügylet eredményeképpen a bérlő által végzett és a bérbeadó által elismert beruházások költségeit legfeljebb 10 évig lehet elismerni.

17. § Az önkormányzati vagyonnak a koncesszióról szóló törvényben foglaltak szerinti hasznosításáról a képviselő-testület dönt.

18. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképtelen törzsvagyon kezelése, hasznosítása történhet:

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképtelen törzsvagyon – a Nvtv.-nek a nemzeti vagyon megőrzésére és védelmére vonatkozó rendelkezései szerint nem - illetve az Nvtv.-ben meghatározott kivételekkel - idegeníthető el, az szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

19. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a Nvtv. nemzeti vagyon kezelésére és hasznosítására vonatkozó rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog – a Nvtv.ben meghatározott kivétellel – vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelési szerződést a képviselő-testület szerződést elfogadó döntését követően az Önkormányzat képviseletében a polgármester írja alá.

20. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződés – a Nvtv. nemzeti vagyon kezelésére, hasznosítására vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott kivétellel és korlátozással a Nvtv.-ben meghatározott, alábbiakban felsorolt, közfeladatot ellátó – szervekkel (továbbiakban: vagyonkezelő szervezetek) versenyeztetés nélkül, írásban köthető:

(2) A képviselő-testület – a polgármester javaslata alapján – a vagyonkezelői jog 15. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak szerint megállapított értékének figyelembevételével dönt a vagyonkezelői jog ellenértékéről, illetve ingyenes átengedéséről.

21. § (1) A vagyonkezelő szervezetet megilletik, illetve terhelik az Nvtv. nemzeti vagyon kezelésére és hasznosítására vonatkozó rendelkezéseiben, és az e rendeletben foglaltak alapján az Önkormányzattal kötött vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek.

(2) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra – meghatározott hányadok szerint több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmazniuk.

(3) A vagyonkezelő köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelése alatt álló önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. A kötelezettsége megszegésével okozott kárért az Önkormányzatnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

(5) A vagyonkezelési szerződésnek a törvény által előírtakon, valamint az általános szerződési tartalmi kellékeken kívül – figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

22. § (1) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.

(2) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell.

(3) A vagyonkezelés körében ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem.

23. § A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

24. § Az Önkormányzat a határozatlan idejű, illetve határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással - azonnali hatállyal - megszüntetheti, ha

25. § (1) Az önkormányzat a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást, a közfeladat ellátását a polgármester az Önkormányzat belső ellenőrzésének keretében ellenőrzi.

(2) A polgármester, illetve az Önkormányzat belső ellenőre a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

26. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes törzsvagyon – a Nvtv.-nek a nemzeti vagyon megőrzésére és védelmére vonatkozó rendelkezései szerint - az e rendelkezésekben meghatározott kivételekkel - nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(2) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tulajdonjog változással nem járó hasznosítására, vagyonkezelői jog és haszonélvezeti jog alapítására vonatkozó szerződés a 21. § (1) bekezdésében megjelölt szervezettekkel a 22. – 24. § -ban meghatározott feltételekkel, korlátozásokkal köthető.

(3) A vagyonkezelői jog kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek által gyakorolható.

(4) A vagyonkezelői jog gyakorlása során a 25. – 26. § -ban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

27. § (1) A vagyonkezelő szervezet köteles a rábízott vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen gazdálkodni. A rábízott vagyon a szervezet alapító okiratában meghatározott alaptevékenysége ellátását szolgálja.

(2) A vagyonkezelő szervezet vezetője felelős a feladatai ellátásához a szervezet vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, a költségvetési szerv vagyongazdálkodásában a szakmai hatékonyság, gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, tervezési, beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséért, a vagyongazdálkodás vezetői és folyamatba épített ellenőrzésének megszervezéséért és működéséért.

(3) A vagyonkezelő szervezetnek a vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon tulajdonjog változásával nem járó hasznosítása körében kötött szerződések egy példányát – a 90 napot nem meghaladó időtartamra kötött szerződések kivételével - a szerződés megkötéstől számított 15 napon belül – nyilvántartás céljából a Kakasdi Közös Önkormányzati Hivatalba meg kell küldenie.

(4) A két éven túli szerződéskötéshez, vagy bármilyen tulajdonjogi korlátozáshoz a képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges.

(5) Az önkormányzati költségvetési szervek az önkormányzat ingó vagyona körébe tartozó feleslegessé vált vagyontárgyak selejtezését nettó 1 000 000 forintot elérő vagy meghaladó egyedi könyv szerinti érték felett a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával végezheti.

(6) Az önkormányzati költségvetési szervek az önkormányzat ingó vagyona körébe tartozó feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítését minden esetben képviselő-testület előzetes hozzájárulásával végezheti.

28. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés a 10. § (1) – (2) bekezdésében meghatározott vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg az adott vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. A korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyont csak akkor lehet értékesíteni, ha a korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítése megszűnt.

(2) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanok gazdasági társaságba, önkormányzati társulásba történő beviteléről, feladatátadással térítésmentes használatba adásáról, vagyonkezelésbe adásáról, azon haszonélvezeti jog alapításáról, bármilyen megterheléséről, elővásárlási jog gyakorlásáról a képviselő-testület dönt.

(3) A (2) bekezdésben szereplő ingatlanok tekintetében, az ott fel nem sorolt egyéb tulajdonosi és társtulajdonosi nyilatkozatokról, elővásárlási jog gyakorlásáról, építési engedélyhez hozzájárulásról, társasház-alapításról, telekalakításról, telekhatár-rendezésről, telki szolgalom, vezetékjog alapításáról nettó ötszázezer forint értékhatárig a polgármester dönt.

(4) A hasznosítási összeget határozott idejű hasznosítás esetén a versenykiírásban meghatározott hasznosítási időtartamra, határozatlan idejű hasznosítás esetén öt évre kell egybeszámítani.

29. § (1) Az Önkormányzat forgalomképes vagyona hasznosítható, elidegeníthető, bérbe-, használatba-, koncesszióba adható, gazdasági társaságba bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható a Nvtv.ben és e rendeletben meghatározott feltételekkel, korlátozásokkal.

(2) A forgalomképes vagyonelemmel vállalkozás is folytatható, mely az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az önkormányzati forgalomképes vagyon hasznosítása a 14. § (1)- (2) bekezdése figyelembevételével megállapított forgalmi értékbecslés alapján a 30. § (1) bekezdés pontjában meghatározott értékhatár felett, valamint a 30. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartamot meghaladó időtartamban versenyeztetés útján történik.

(4) Az önkormányzati forgalomképes vagyon körébe tartozó vagyonelem szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve más tulajdonjog változásával járó hasznosításáról,

(5) Az önkormányzati forgalomképes vagyon tulajdonjog változásával nem járó, egyéb módon történő hasznosítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

30. § (1) A nettó 1 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha a törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés (a továbbiakban pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.

(2) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni, vagy hasznosítani törvényben meghatározott azon esetek kivételével, amikor a hasznosítás során a versenyeztetés mellőzhető:

(3) Az (1) bekezdésbe foglaltakat nem kell alkalmazni a társasági és osztalékadóról szóló törvény által, legfeljebb 15 éves időtartamra, a támogatott szervezet részére térítésmentesen használatba adott önkormányzati tulajdonban lévő földterületekre.

(4) A vagyonkezelésben lévő önkormányzati vagyon tulajdonjog változásával nem járó hasznosítása esetén a versenyeztetési eljárás lefolytatásához és az eljárás során hozott tulajdonosi döntés végrehajtásához kapcsolódó tulajdonosi jogokat a vagyonkezelő gyakorolja.

(5) Az önkormányzati vagyon versenyeztetéssel történő hasznosítása esetén a használatára vagy hasznosítására vonatkozó jog megszerzése ellenértékét:

31. § A versenyeztetési eljárás

32. § (1) Amennyiben az önkormányzati vagyon gyors hasznosítása az önkormányzat számára előnnyel jár, a polgármester döntése alapján a hasznosításra vagy elidegenítésre vonatkozó versenyeztetés a képviselő-testület döntését megelőzően lefolytatható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a versenykiírás feltételeinek utólagos jóváhagyásáról és a beérkezett ajánlatokról a vagyon hasznosítására e rendelet szerint hatáskörrel rendelkező szerv dönt.

(3) A versenyeztetés gyors lefolytatásának szükségességét a képviselő-testületi előterjesztésben indokolni kell.

33. § (1) A pályázati eljárás nyilvános vagy meghívásos lehet.

(2) Meghívásos eljárást az önkormányzati vagyon hasznosítására hatáskörrel rendelkező akkor folytathat, ha

34. § (1) A nyilvános pályázati felhívás az Önkormányzat honlapján kerül meghirdetésre. A közzététel időpontjának a pályázati hirdetménynek az Önkormányzat honlapján való megjelentetése tekintendő.

(2) A meghívásos eljárás pályázati felhívását legalább három meghívott ajánlattevőnek egyidejűleg és közvetlenül és írásban megküldeni a pályázati felhívást a benyújtás napját legalább 15 nappal.

(3) A nyilvános pályázatok benyújtási határidejét úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló idő ne legyen kevesebb 15 napnál.

(4) A pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők az első fordulóban vállalt feltételekkel vesznek részt. A második fordulóra vagy a második fordulóban tett azonos ajánlatok közül a nyertes kiválasztására licit is kiírható, ha az a pályázati kiírásban szerepel.

(5) A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, melyekből meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelölt kötelezettség teljesítésére.

35. § (1) A pályázati kiírás tartalmazza

(2) A pályázati kiírás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján a pályázók egyenlő eséllyel tehessenek ajánlatot.

(3) A kiíró a pályázati kiírás közzétételét követően a pályázati kiírással kapcsolatban a pályázatot benyújtók bármelyikének kérésére vagy anélkül a pályázat értelmezésére adott választ, információt, adatot valamennyi pályázó részére azonos módon köteles közölni.

(4) A kiíró a pályázati ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg a pályázati hirdetmény közzétételétől számított 15 napnál rövidebb időtartamban.

(5) Amennyiben a kiíró előírja, hogy a pályázó egynél több példányban köteles az ajánlatát benyújtani, a pályázó köteles egyértelműen meghatározni és megjelölni az eredeti példányt. Ha a több példányban benyújtott ajánlatok példányai között eltérés van, a kiíró az eredeti megjelöléssel ellátott példányt tekinti irányadónak.

(6) A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem harmadik személyeknek, sem a pályázaton résztvevőknek nem adhat.

36. § (1) A pályázaton való részvételt a kiíró biztosíték adásához is kötheti, melyet a kiíró által a pályázati kiírásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) A biztosíték összegét a kiíró határozza meg, és közzéteszi a pályázati kiírásban.

(3) A biztosítékot a pályázati hirdetmény visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után – e rendeletben meghatározott kivételtől eltekintve – vissza kell adni.

(4) Nem jár vissza a biztosíték,

37. § (1) A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig indoklás nélkül visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati hirdetmény közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzétenni.

(2) A pályázatnak a kiíró általi visszavonása esetén – ha a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt – a kiíró köteles a pályázónak az ellenértéket visszafizetni.

(3) A részletes pályázati kiírásban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, vagy a pályázót az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség megszegése a pályázatból történő kizárást vonja maga után.

(4) A pályázó a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig bármikor indokolás nélkül visszavonhatja ajánlatát.

(5) A pályázó ajánlatát legkésőbb a pályázat benyújtása határidejét megelőző 3 nappal, a módosítás okának írásban történő megjelölésével módosíthatja, amennyiben a pályázati kiírás a módosítás lehetőségét nem zárja ki.

(6) A pályázó nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és a pályázat benyújtásával kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

38. § (1) A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell:

(2) Ha a pályázati kiírás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha a pályázó igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot a kiírásban megjelölt módon és időben a kiíró vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta.

(3) Az ajánlatot – ha a kiíró a kiírásban másképpen nem rendelkezik – zártan kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést.

(4) A pályázó – a kiíró felhívására – köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell.

(5) Az ajánlat zárt borítékban a pályázati hirdetményben megjelölt helyen és időpontig nyújtható be a kiíróhoz.

39. § (1) A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van.

(2) A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

(3) A pályázó az ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát akkor módosíthatja, ha a kiíró a pályázót – határidő tűzésével – módosításra hívja fel.

40. § (1) A pályázatok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét.

(2) Az ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a pályázati határidő lejártának időpontjában kell felbontani.

(3) Az ajánlatok felbontásánál a kiíró képviselője, a pályázók, illetve meghatalmazottjaik lehetnek jelen. A pályázó meghatalmazottja köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát és annak mértékét.

(4) Az ajánlatok nyilvános felbontásakor ismertetni kell a pályázók nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát a pályázó megtiltotta. A pályázati kiírásban megadott bírálati szempontokra tett ajánlati elemek nyilvánosságra hozatalát a pályázó nem tilthatja meg.

(5) Az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt pályázókról a kiírónak jegyzőkönyvet kell készítenie.

(6) A kiíró az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet a pályázótól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhető legyen. A kérdést és az érintett pályázó által arra adott választ írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a bírálati szempontokra adott ajánlati elemek, vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, kizárólag az ajánlat értelmezést szolgálhatja.

41. § (1) A pályázaton benyújtott ajánlatokat a kiíró illetve az általa meghatározott, a pályázati kiírásban megjelölt eseti bizottság vagy személyek értékelik.

(2) Az ajánlatok felbontását követően meg kell állapítani azt, hogy melyek az érvénytelen ajánlatok.

(3) Érvénytelen az ajánlat, ha:

(4) Érvényes az ajánlat, amennyiben az mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve megfelel a pályázati kiírásnak.

(5) Az ajánlatokat 30 napon belül, testületi szerv hatáskörébe tartozó döntés esetén legkésőbb a soron következő ülésen kell az e rendelet rendelkezései szerinti hatáskörrel rendelkezőnek elbírálnia.

(6) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő személy nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázónak:

(7) Az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pályázat értékelésében és elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése.

(8) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely az (6) bekezdésben körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(9) Az (6) bekezdés szerinti összeférhetetlenség fennállásáról a kiíró dönt.

(10) A pályázat elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e vagy nem.

(11) Eredménytelen a pályázat, ha:

(12) Ha az ajánlatok értékelése és elbírálása során bizonyos kérdés tisztázása szükséges, az elbíráló a pályázótól felvilágosítást kérhet. A kért adat, kérdésre adott válasz a benyújtott ajánlat módosítását nem eredményezheti.

(13) A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, gazdasági számításokkal hitelt érdemlően megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. A pályázat nyertese az, aki - a kiírásban foglalt szempontoknak eleget téve, továbbá az Önkormányzat érdekeire figyelemmel - összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette.

42. § (1) A kiíró az ajánlatokat kizárólag ez elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén a pályázóval külön meg kell állapodnia.

(2) A kiíró a pályázatok elbírálást követően valamennyi érvényes ajánlatot tett pályázót ajánlata módosítására hívhatja fel akkor, ha a pályázatok azonos, vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha ettől kedvezőbb eredmény várható. A kiíró ezt követően dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.

(3) Ha a pályázatok értékelése és elbírálása során az elbírálásra jogosult az állapítja meg, hogy a pályázati kiírásban meghatározott bírálati szempontok szerint több azonos tartalmú érvényes pályázat került benyújtásra, licittárgyalás tartása mellett dönthet.

43. § (1) A licittárgyalás helyéről, időpontjáról, szabályairól az elbírálásra jogosult által meghatározott pályázókat a kiíró igazolható módon értesíti.

(2) A licittárgyaláson a kiíró képviselője, a pályázó vagy közokiratba, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással a pályázó képviselője vehet részt.

(3) A licittárgyalás eredményéről a kiíró tájékoztatja az elbírálásra jogosultat, aki a licittárgyalás megtartásától számított 30 napon belül, de legfeljebb a soron következő ülésén dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.

44. § (1) A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó végső döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti.

(2) A nyertes pályázót az eredmény kihirdetését követő 10 napig szerződéskötési kötelezettség terheli. Ha a szerződés a nyertes pályázó hibájából, illetve az érdekkörében felmerülő okból nem jön létre, a kiíró a második legjobb ajánlatot tevő pályázóval kötheti meg a szerződést, amennyiben az elbírálásra jogosult a döntés meghozatalakor erről rendelkezett.

(3) A (2) bekezdésbe foglalt eset kivételével kizárólag azzal a pályázóval köthető, akinek ajánlatát az elbírálásra jogosult nyertes ajánlatnak minősítette.

45. § (1) Az árverés a vagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázók közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése.

(2) Árverés tartandó, ha az elsődleges cél kizárólag a legmagasabb ellenérték elérése.

(3) Az árverés a 34. § (1) bekezdése szerint kerül meghirdetésre.

(4) Az árverésről és technikai feltételeinek biztosításáról a kiíró gondoskodik.

46. § (1) Az árverési hirdetmény tartalmazza különösen

(2) Az árverés időpontját a hirdetményben úgy kell meghatározni, hogy a hirdetmény közzétételének napja és a árverés időpontja között a rendelkezésre álló határidő ne legyen kevesebb 15 napnál.

47. § (1) Az árverési hirdetmény az árverés időpontjáig visszavonható, amely a meghirdetéssel azonos módon kerül közzétételre.

(2) Amennyiben az árverés visszavonására okot adó körülmény felmerülésétől számítva az árverés időpontjáig hátralévő idő a közzétételre már nem elegendő, a hirdetmény visszavonására az önkormányzat honlapján történő közzététellel, indokolt esetben az árverés megkezdése előtt, a jelenlévőkkel történő közléssel is sor kerülhet.

48. § (1) Az árverést, páratlan létszámú, legalább az alábbi összetételű 3 fős bizottság bonyolítja le (továbbiakban árverési bizottság).

(2) Az árverési bizottság tagjait és levezető elnökét a kiíró jelöli ki.

49. § (1) Árverezni személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, ügyvédi meghatalmazásba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(2) Az ajánlattevő azonosítása után az árverési bizottság megállapítja, hogy az ajánlatok közül melyek az érvényesek és érvénytelenek, melyről vita esetén a jelenlévő tagok több mint a felének egybehangzó szavazatával dönt.

(3) Az árverésen a legmagasabb vagy ennek hiányában a kikiáltási összeget kínáló ajánlattevő szerződéskötési jogot szerez (az árverés nyertese).

(4) Amennyiben két vagy több azonos összegű ajánlatnál megáll az ajánlatok licitje, úgy a végső, a legmagasabb azonos összegű ajánlatok közül sorsolással kell meghatározni az árverés nyertesét.

(5) Az árverés nyertesének elállása esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szerez szerződéskötési jogot, amennyiben az árverési hirdetmény ennek lehetőséget nem zárja ki.

(6) Az árverés eredményének kihirdetése az árverés lezárását követően azonnal, az ajánlattevők jelenlétében történik.

(7) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(8) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(9) Az árverési jegyzőkönyvet az árverés vezetője írja alá.

(10) az árverés nyertese és a második legkedvezőbb ajánlatot tevő résztvevő másolatot kap.

(11) Az árverés nyertese a hirdetményben meghatározott határidőn belül a szerződést aláírja és a teljes vételárat kiegyenlíti.

(12) Az árverés sikertelenségének esetén a megismételt árverésen nem vehet részt az, aki az előző árverésen nyertes vevőként, vagy utóbb a nyertes helyébe lépett második legjobb ajánlatot adóként később a szerződéskötéstől visszalépett, vagy az árat határidőn belül nem fizette meg

50. § (1) Az árverésen az ajánlattevő az ajánlat benyújtásával egyidejűleg bánatpénzt tartozik fizetni.

(2) A bánatpénz a versenykiírásban szereplő vételár vagy éves bérleti (használati) díj

(3) A bánatpénz nyertes ajánlat esetén a vételárba, bérleti díjba beszámít.

(4) A bánatpénz:

(5) Nem jár vissza a bánatpénz:

51. § (1) Az önkormányzat a polgári jogviszonyokból származó behajthatatlan követeléseiről lemondhat.

(2) Behajthatatlan követelések a következők lehetnek:

(3) Az önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:

(4) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az Önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott forgalomképes és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait

(5) Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően a megalapozott döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni, így különösen:

(6) A rendelkezésre álló dokumentumok alapján, a rendelkezésre álló iratok mérlegelését követően lehet a követelésről lemondás (a tartozás elengedés) kérdésében dönteni.

(7) A polgármester és a vagyonkezelők közül az Önkormányzat költségvetési szervének vezetői 20.000.-Ft erejéig mondhatnak le az önkormányzatot, illetve intézményüket illető követelésről.

(8) A képviselő-testület mondhat le a követelésről (engedheti el a tartozást) 20.000.-Ft-ot meghaladó összeg esetén.

(9) Az Önkormányzat mint jogosult által átruházott hatáskörben követelésről való lemondásra döntésre jogosultak a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(10) Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az Önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében.

(11) Az Önkormányzat által átruházott hatáskörben döntésre jogosult a kötelezettel részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződést is köthet.

52. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

53. § Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kakasd Község Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/2003.(IX.1.) számú önkormányzati rendelete.

54. § Ez a rendelet 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.