A rendelet kihirdetésének napja: 2008. január 21.

Nagymányok, 2008. január 18.

Dr. Klausz Judit sk.

         jegyző

NAGYMÁNYOK VÁROS[1] ÖNKORMÁNYZATÁNAK

2/2008. (I.18.) számú

rendelet

A szociális ellátásokról

(módosításokkal egységes szerkezetben)

Nagymányok Város[2] Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított - 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. §(3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/D (3) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 43/B § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében és 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja[3],[4]

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.  §

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által  a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

   2.  §[5]

(1)A rendelet hatálya kiterjed Nagymányok Város Önkormányzat közigazgatási területén élő:

a.)magyar állampolgárokra,

b.)a bevándoroltakra és letelepedettekre,

c.) a hontalanokra,

d.) a magyar hatóságok által menekültként, vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az Szt.6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Nagymányok Város közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

 (4) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed Nagymányok Város Önkormányzata által szervezett és nyújtott ellátásokra. 

(6) Az (5) bekezdésben említett ellátások közül az önkormányzat által fenntartott intézmény személyes gondoskodást nyújtó ellátásait más településen lakó személy részére csak úgy biztosíthatók, ha kérelmük teljesítése a nagymányoki és az intézmény fenntartására társult település lakosai érdeksérelme nélkül megoldható.

Eljárási rendelkezések

3.   §[6]

(1) Az Szt.-ben és e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a kérelmező, gyermek esetében a szülő vagy más törvényes képviselő a Polgármesteri Hivatalban szóban, vagy írásban terjesztheti elő.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi pénzbeli ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, természetes személy, illetve a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti.

(3) Az e rendeletben szabályozott személyes gondoskodásra irányuló kérelmek közül

1. az étkeztetés, házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmet az Őszikék Szociális Intézmény vezetőjénél,
2. a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet Bonyhád Város Gyermekjóléti Szolgáltató feladatot is ellátó Családsegítő Központ ( továbbiakban CSK ) vezetőjénél,
3. a idősek otthonába való felvétel iránti kérelmet Őszikék Szociális Intézmény vezetőjénél

lehet előterjeszteni.

(4) A családsegítés igénybevétele a családsegítő szolgálattal való kapcsolatfelvétellel történik.

(5) A rendeletben szabályozott szakosított ellátási formák (az idősek otthona) igénybevétele iránti kérelmet az Őszikék Szociális Intézmény vezetőjénél lehet előterjeszteni.

(6) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

4. §[7]

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint családja adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatokat, valamint szociális ellátási jogosultsági feltételekre vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(2)  A jogosultság megállapításakor

a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát

kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

(3)  A jövedelem igazolásához csatolni kell:

·      havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó keresetéről szóló munkáltatói igazolást,

·      munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,

·      vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,

·      egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett a 63/2006.(III.27.) Korm. számú rendelet 1. melléklete szerinti formában tett nyilatkozatot a havi átlagos nettó jövedelméről.

(4) A jövedelem számításánál figyelmen kívül kell hagyni

a.) a kérelme benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

b.)a vállalkozásból származó rendszeres jövedelmet, feltéve, ha a vállalkozási tevékenység megszűnt.

c) a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatás) származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.

(5)A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

 5. §

(1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Polgármesteri Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.  

6. §[8]

(1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.

(3) Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20%-a, de összesen 60 %-a nyújtható természetben.”

(4) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított6 15 napon belül a házi pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik.

(5) Az önkormányzat az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználásának ellenőrzését a belső ellenőrzés keretében biztosítja.

7.§

(1)A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

8. §[9]

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára

a) az önkormányzat jegyzője az Szt-ben meghatározott feltételek szerint

aa) lakásfenntartási támogatást,

ab) foglalkoztatást helyettesítő támogatást,

ac) rendszeres szociális segélyt,

b) az önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint

a) önkormányzati segélyt

állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).

Aktív korúak ellátása[10]

9.§

 (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására, összegére, felülvizsgálatára, megszüntetésére Nagymányok Város[11] önkormányzata az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(2) Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a nyomtatványon feltüntetett igazolásokat.

Rendszeres szociális segély

10.§

 (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a.)  egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b.)[12]           a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy

c.)  14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani,

rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2) Az Szt. 37/B. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti személy (a továbbiakban: jogosult) a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a Szociális Alapszolgáltató Központként Működő Gondozási Központ Bonyhád Város Gyermekjóléti Szolgálati feladatokat ellátó Családsegítő Központtal (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat), mint a települési önkormányzat által kijelölt szervvel köteles együttműködni (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv).

Az együttműködés eljárási szabályai

11. §

 A jogosultat együttműködési kötelessége keretében az alábbiak terhelik:

a.)  a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett,

b.)  részt kell vennie a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, és amennyiben szükséges annak módosításában,

c.)  megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,

d.)  eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,

e.)  meg kell jelennie legalább három havonta az együttműködésre kijelölt szervnél,

f.)   folyamatosan kapcsolatot kell tartania az együttműködésre kijelölt szervvel,

g.)  ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles a együttműködésre kijelölt szervet annak okáról haladéktalanul tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát 8 napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolással) igazolni.

Az együttműködésben résztvevő szervek eljárása

12. §

 (1) Az önkormányzat és az együttműködésre kijelölt szerv kölcsönösen tájékoztatják egymást, különösen az alábbi területeken:

1. az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatot jogerőre emelkedését követően megküldi az együttműködésre kijelölt szerv részére,
2. az együttműködésre kijelölt szerv a beilleszkedési program elkészültéről tájékoztatja az önkormányzatot.

2. A rendszeres tájékoztatási kötelezettség vonatkozik a beilleszkedési program végrehajtásában résztvevő, közreműködő más szervezetekre.
3. Az együttműködésre kijelölt szerv az Szt. 37/D. § szerinti együttműködés megvalósítása érdekében:

1. nyilvántartásba veszi a megjelent jogosult személyt,
2. figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyről hozott határozatban foglalt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát,
3. tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól,
4. a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, erről a jogosulttal írásban megállapodást köt,
5. folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
6. legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a jogosult bevonásával – módosítja a programot,
7. jelzi a jegyzőnek ha a jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
8. az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
9. a jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a külön jogszabályokban meghatározattak szerint esetnaplót vezet.

4. A jegyző az együttműködésre kijelölt szervet tájékoztatja:

1. az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,
2. a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 35. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról,
3. a rendszeres szociális segélyre jogosult személy által az Szt. 37/C. § (4) bekezdése alapján kötött megállapodásról.

A beilleszkedést elősegítő programok típusai

13. §

(1)  A rendszeres szociális segélyre jogosult beilleszkedését segítő program az együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjedhet ki:

1. az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
2. az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
3. a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére.

(2)  A beilleszkedési programban a rendszeres szociális segélyre jogosult számára együttműködési kötelezettségként egy időben csak egy programban való részvétel írható elő.

(3) A beilleszkedési program elkészítésében szakértő közreműködését lehet igénybe venni.

(4) A Családsegítő Szolgálat által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai a következők:

a.)  munkaképesség-javító programok: munkára és pályára állítási, pályakorrekciós csoportfoglalkozások, munkavállalási és munkakeresési  tréningek, tanfolyamok,

b.)  egyéni foglalkozások: képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló programok, családfenntartó szerep erősítésére irányuló tevékenység,

c.)  közösségi szakmai programok,

d.)  csoportfoglalkozások: önismereti, önsegítő, rehabilitációs, reintegrációs, személyiségfejlesztő, mentálhigiénés, motivációs, kommunikációs tréning,

e.)  tanácsadások: egészségügyi, egyéni életvezetési, életmódformáló, családgondozás, jogi, mentális, munkaügyi, pszichológiai, egészségügyi rehabilitációs.

 Az együttműködési kötelezettség

megszegésének esetei

13/A.§.

(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult:

a.)  a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett, illetőleg akadályoztatása esetén akadályoztatásának okát 8 napon belül nem igazolja hitelt érdemlően,

b.)  nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában,

c.)  nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,

d.)  személyében rejlő ok miatt, önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,

e.)  nem jelenik meg legalább három havonta az együttműködésre kijelölt szervnél,

f.)   az előre egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot a együttműködésre kijelölt szervvel.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén az együttműködésre kijelölt szerv a jelzést 8 napon belül írásban teszi meg.

(3) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.”

Lakásfenntartási támogatás

14.§

(1) [13]Nagymányok Város Önkormányzata az Szt.-ben és e rendeletben meghatározott jogosultaknak normatív lakásfenntartási támogatást nyújt.

(2)[14]

15. §

(1) –(11)[15]

16. §[16]

A lakásfenntartási támogatás normatív típusának megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a Nagymányok Város Önkormányzatának jegyzője gyakorolja.

17. §. [17]

18. §.[18]

19. §. [19]

20. §[20]

Önkormányzati segély[21]

21. §

Nagymányok Város Önkormányzata a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.

22. §

Önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel.

23. §

(1)  Önkormányzati segélyben kell részesíteni kérelemre vagy hivatalból azt, aki önmaga, vagy családja létfenntartásáról önhibájukon kívül más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul és:

a,) akinek 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj 150%-át nem haladja meg.

b.) egyedülálló esetén az 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(2) Az önkormányzati segély egyszeri összege legalább 3.000 forint, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a lehet.

(3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, stb.) a figyelembe vehető jövedelemhatár 50%-kal megemelhető.

(4) Önkormányzati segély címén támogatás állapítható meg az elemi csapás vagy más bekövetkezett katasztrófa okozta lakóépület-károk elhárítására, illetve az okozott károk helyreállítására annak a károsultnak, akinek családjában az (1) bekezdésben szabályozott jövedelemhatár a nyugdíjminimum 2,5-szerese, egyedül élő esetében 3-szorosa.

(5) Nagymányok Város Önkormányzata önkormányzati segélyt biztosít az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásaként annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

a./ annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b./ tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át egyedül élő esetén annak 500 %-át nem éri el, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV tv. alapján temetési hozzájárulásban. 

(6)A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál (azaz 12.000,-Ft-nál), és elérheti annak 100%-át, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. 

(7) A temetési költség címén igényelt önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani.

(8) Önkormányzati segélyben részesíthető az a gyermek, akinek a gondozó családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(9) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

1. valamely családtag tartós betegsége, vagy
2. ellátatlan munkanélkülisége miatt bekövetkezett jövedelemcsökkenés, illetve
3. az elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás

d)a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,

e)a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások,

f)a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve

g)a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése.

(10) A gyermek rendkívüli támogatása címén megállapított önkormányzati segély egyszeri összege minimum 2.000,-Ft.

(11) A gyermek rendkívüli támogatása címén megállapított önkormányzati segély beiskolázási segély formájában adható a tanköteles, illetve rendszeres iskolai oktatásban részesülő gyermekek részére, évente egy alkalommal, amennyiben a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg, és a család nem rendelkezik az e rendeletben meghatározott mértéket meghaladó vagyonnal

(12) A rendszeres iskolai oktatásban való részvételt igazolni kell.

(13) A támogatás összege általános iskolai oktatásban részesülő gyermek esetén legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 50%-a, közép- és felsőfokú oktatásban részesülő gyermek esetén legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 60%-a.

(14) A támogatás részben, vagy egészben pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátásként állapítható meg különösen akkor, ha a gondozó részéről a rendeltetésszerű használat nem vélelmezhető.

(15) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyerekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye, tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

(16) Az önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a Szociális Bizottság gyakorolja.

24. §

(1) Az önkormányzati segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges. 

(2) Sürgős szükség esetén, - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.”

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

26. §.

(1)A köztemetésre vonatkozóan az Szt. rendelkezései az irányadók.

(2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül ha:

a.) az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100%-át nem haladja meg, egyedülálló esetén egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg,

b.)  vagyonnal nem rendelkezik,

c.)a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

3) A (2) bekezdésben foglalt hatáskört a Szociális Bizottság gyakorolja[22]

Méltányossági közgyógyellátás[23]

27. §

(1) Méltányossági közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át, ha a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja.

(2) A méltányossági közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.„

IV. fejezet

Szociális szolgáltatások

28.§.[24]

(1)Nagymányok Város[25] Önkormányzata –társulásain keresztül- az alábbi személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja a szociálisan rászorultak részére:

a) Szociális alapszolgáltatások:

• étkeztetés
• házi segítségnyújtás
• családsegítés
•  jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
• támogató szolgáltatás
• 
  

b)Szakosított ellátási formák:

 -ápolást, gondozást nyújtó intézmény (Idősek Otthona)

Az ellátások igénybevétele

29.§

1. Az intézményvezetőnél benyújtott kérelem alapján a jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az adott ellátást nyújtó intézmény vezetője dönt.
2. Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.
3. Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendeletben foglalt feltételeknek megfelel.

Étkeztetés

30.§[26]

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

1. koruk,
2. egészségi állapotuk,
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
4. szenvedélybetegségük, vagy
5. hajléktalanságuk

miatt.

(2) A (1) bekezdés szerinti szociális rászorultság feltétele különösen, hogy a szociális étkeztetést igénylő:

1. 60 éven felüli vagy
2. házi segítségnyújtásban részesül vagy
3. fogyatékossági támogatásban részesül vagy
4.  pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved szakorvosi igazolás szerint vagy
5. rokkantsági nyugellátásban részesül vagy
6. a népesség-nyilvántartás, illetve környezettanulmány alapján hajléktalannak minősül

(3) Szociális étkezés esetén a térítési díjat az önkormányzat e rendelet 1. számú mellékletében állapítja meg.[27]

(4) A szociális étkezést az önkormányzat az Őszikék Szociális Intézmény  útján biztosítja.

(5) Az ellátás iránti kérelemről intézmény vezetője dönt.

Házi segítségnyújtás

31. §

(1) Házi segítségnyújtásra az Szt. rendelkezései vonatkoznak.

(2) Házi segítségnyújtás esetén a térítési díjat az önkormányzat e rendelet 1. számú mellékletében állapítja meg.[28]

A házi segítségnyújtást az önkormányzat az Őszikék Szociális Intézmény útján biztosítja.

(3) Az ellátás iránti kérelemről intézmény vezetője dönt

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

32. §

(1)Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra az Szt. rendelkezései vonatkoznak

(2) A Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat a CSK útján biztosítja, melyet a Szociális Alapszolgáltató Központként működő Gondozási Központ ( a továbbiakban: GK) szakemberei látnak el.

(3) Az ellátás iránti kérelemről intézmény vezetője dönt

Családsegítés

33.§

(1) A családsegítésre az Szt. rendelkezései vonatkoznak

(2) A családsegítést az önkormányzat a CSK útján biztosítja.

Közösségi ellátások

34.§[29]

Támogató szolgáltatás

35.§

(1) A támogató szolgáltatás az Szt. rendelkezései vonatkoznak

(2) A támogató szolgáltatás az önkormányzat a CSK útján biztosítja, melyet a GK szakemberei látnak el.

(3) Az ellátás iránti kérelemről intézmény vezetője dönt

Nappali ellátás

36.§[30]

Szakosított ellátási formák

37. §.[31]

Az önkormányzat szakosított ellátásként

a.)az Idősek Otthonában ápolást, gondozást nyújt az Őszikék Szociális Intézmény útján.

A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

38. §.

(1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi  térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, akinek a családja jövedelemmel
(119/C. §) nem rendelkezik, és bentlakásos ellátás esetében az Szt. 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.

(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

39. §

(1)[32] A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családban egy főre jutó jövedelmet,

c) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét

kell figyelembe venni.

(2)[33] A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem

a) 30%-át étkeztetés,

b) 25%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,

d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,

e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében.

(3)[34] Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi - idősotthoni ellátás esetében az Szt. 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott - jövedelmének

a) 15%-át a nappali ellátást, illetve 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést;

b) 60%-át az átmeneti elhelyezést;

c) 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést;

d) 80%-át, a c) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést

nyújtó intézmények esetén.”

 (4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évenként kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat az önkormányzat költségvetési rendeletének melléklete tartalmazza.

(5) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

A személyi térítési díjak megfizetése

40.§

A személyi térítési díjat havonta utólag, tárgyhót követő 10-ig kell megfizetni.

Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

41.§

Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

e) az ellátás megkezdésének időpontjára,

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre,

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

Az intézményi jogviszony megszűnése

42.§

(1) Az intézményi ellátás megszűnik az  Szt.-ben foglalt esetekben és módon.

(2)  Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:

a.)     a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b.)     a szolgáltatást 2 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c.)    elhalálozik,

 d.)     kéri az ellátás megszüntetését.           

(3) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

Házirend

 43. §.

Az ellátásokat nyújtó intézmények házirendjét képviselőtestület hagyja jóvá.

V. fejezet

Szociálpolitikai kerekasztal

44.§

(1)Az önkormányzat szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tart ülést.

(3) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

1. a polgármester;
2. a szociális bizottság elnöke;
3. a jegyző;
4. a Öszikék Szociális Intézmény vezetője;
5. a polgármesteri hivatal szociális ügyintézője.

VI. fejezet

ÉRDEKVÉDELEM

45. §

(1) Az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmének biztosítása érdekében az Őszikék Szociális Intézmény fenntartójaként az önkormányzat gondoskodik az intézményi érdekképviseleti fórum létrehozásáról.

(2) [35]Az érdekképviseleti fórum 6 tagból áll. A fórum tagjai a következők:

1. 2 fő ellátott az Őszikék Szociális Intézmény részéről,
2. 1 fő az ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői részéről,
3. 1 fő intézményi dolgozó,

d)[36]1 fő a fenntartó képviseletében

 (3) A fenntartót az érdekképviseleti fórumban a szociális bizottság elnöke képviseli.

(4) A fórum megalakítása a (2) bekezdés a), b), c) pontja esetében választás útján, nyílt szavazással történik.

(5) A választási eljárás során az önkormányzatot a szociális ügyintéző képviseli.

VII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. §.

(1) E rendelet 2008. február 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik Nagymányok Város[37] Önkormányzata képviselő-testületének 6/2003. (VI.13.),  2/2004.(II.13.), 1/2005.(II.28.), 18/2005.(IX.16), 1/2006.(I.13.), 8/2006.(IV.14.), 9/2006.(IX.8), I/2007. (I.26.), 9/2007.(V.25.) számú rendeletei.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Nagymányok, 2008. január 17.

Dr. Klausz Judit sk.                                           Karl Béla sk.

                               jegyző                                                     polgármester

Záradék:

A rendelet szövege a 2014. január 1. napjától hatályos, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg.

Nagymányok, 2013. december 17.

                                                                                 Dr. Sebestyén István sk.

                                                                                            aljegyző

1. sz. melléklet[38],[39],[40],[41],[42],[43],[44],[45],[46]

NAGYMÁNYOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

2/2008. (I.18.) sz.

rendeletéhez

Nagymányok Város Önkormányzata az önkormányzat intézményeinek intézményi térítési díját A szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. tv. 115. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakban határozza meg:

I.

„Őszikék” Szociális Intézmény

Idősek Otthona, Nagymányok :(áfa mentes)

                                                                                                                        2.620,-Ft/fő/nap

                                                                                                                      78.600,-Ft/fő/hó

Idősek Otthona, Váralja:       (áfa mentes)                                                                       

                                                                                                                        2.650,-Ft/fő/nap

                                                                                                                      79.500,-Ft/fő/hó

Házi segítségnyújtás: (áfa mentes)                                                               270,- Ft/ óra/fő

Ékeztetés (az árak az áfát tartalmazzák):

1.) Szociális étkeztetés:                                                                                              580,-Ft

2.) Felnőtt étkezés (szociális rászorultság nélkül)                                                         654,-Ft

A szociális étkeztetés szállítási költsége:

• Házhoz:                                                                                                      110,-Ft
• kiosztó helyre                                                                                 40,-Ft

Házi segítségnyújtásban részesülők részére a kiszállítás ingyenes.”