Nagymányok Város Önkormányzata

Képviselő-testületének

4/2015.(II. 27.)

önkormányzati rendelete

a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról

Nagymányok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a 48.§ (4) bekezdésében, a 62.§ (2) bekezdésében, a 92.§ (1) és (2) bekezdésében, a 132.§ (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

  ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja és hatálya

1. § Jelen rendelet (a továbbiakban: Rendelet) meghatározza Nagymányok Város Önkormányzata által biztosított szociális ellátások formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit, az igénybevétel módját és az ellenőrzés szabályait.

2. § A Rendelet hatálya azon személyekre terjed ki, akik lakó vagy tartózkodási helyük Nagymányokon van, és a településen életvitelszerűen tartózkodnak. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

2. Eljárási szabályok

3.§

(1) A települési támogatásra való jogosultság megállapítása kérelemre vagy hivatalból indul. A települési támogatások iránti kérelmet a Rendelet 1-5. melléklete szerinti nyomtatványon, a Nagymányoki Polgármesteri Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.

(2) A személyes gondoskodásra irányuló kérelmet Bonyhádi Alapszolgáltatási Központként Működő Gondozási Központ (továbbiakban: Gondozási Központ) vezetőjénél, illetve az Őszikék Szociális Intézmény (továbbiakban: Őszikék Otthon) vezetőjénél kell benyújtani. A személyes gondoskodás szóban és írásban is kérelmezhető. A kérelmet lehetőség szerint írásban, az Intézmény által biztosított nyomtatvány alapján kell benyújtani az Intézmény székhelyén, illetve telephelyein. Kérelmek szóban az Intézmény székhelyén adhatók elő. Ebben az esetben az intézmény által készített formanyomtatványt a szolgálatban levő szociális segítő tölti ki, két tanú aláírásával hitelesíti. Az ellátás igénybevételét megelőzően a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: SZCSM rendelet) szerinti jövedelemnyilatkozatot, a szükséges jövedelemigazolásokkal együtt, valamint az SZCSM rendelet 1. melléklete szerinti, az egészségi állapotra vonatkozó igazolást kell benyújtani.

(3) A települési támogatások esetében - a kérelemre indult eljárásban – az igénylő jövedelmi viszonyait a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelme alapján köteles igazolni, valamint a vagyoni helyzetéről a Rendelet 6. melléklete alapján nyilatkozni. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor be kell mutatnia a személyi iratait (személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya).

(4) A jövedelem igazolható:

• a munkaviszonyból származó, havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással;
• munkanélküli ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással;
• a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, számlára történt utalás esetén az utolsó havi bankszámla kivonattal;
• nyugdíjszerű ellátás folyósítása esetén a nyugdíjfolyósító tájékoztatója az adott év január 1-től, a kérelmező részére folyósított ellátás összegéről;
• vállalkozó esetében a NAV igazolásával, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról;
• alkalmi munkás esetén a kérelmező által tett nyilatkozattal.

(5) A kérelemhez elő kell adni mindazokat a tényeket és körülményeket, amelyek a szociális ellátásra jogosultság alapjául, indokként szolgálnak. Az előadott tényekről és körülményekről a Hivatal ügyintézője, az intézmény közalkalmazottja vagy megbízottja környezettanulmány során tájékozódhat, megállapításait írásban rögzíti.

(6) A Hivatal külön megkeresés útján köteles beszerezni a kérelmező kereseti igazolását, ha alapos okkal arra lehet következtetni, hogy a becsatolt igazolás, ill. nyilatkozat valótlan adatot tartalmaz.

(7) Ha a települési támogatás folyósításának időtartama alatt a támogatott anyagi, szociális és lakáskörülményeiben változás következik be, azt a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles a Hivatalhoz bejelenteni.

4. § A Rendelet alkalmazása során a szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit az Szt. meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

5. §

(1) A pénzbeli szociális ellátások folyósítása – a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet előírásai szerint – elsősorban fizetési számlára utalással, vagy - a hatáskört gyakorló döntése esetén - házipénztári kifizetéssel történik.

(2) A rendszeresen megállapított települési támogatást havonta utólag, minden hónap 5. napjáig, míg az eseti ellátást a döntést követő 15 munkanapon belül kell kifizetni, vagy átutalni a közműszolgáltató részére.

3. Jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése

6.§

(1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális ellátást  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 17. § (1)-(5) bekezdése alapján - meg kell téríteni.

(2)     Ha a helyi képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét, amennyiben a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme a nyugdíjminimum

(3)     A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatás mérséklése vagy elengedése kizárólag a fél írásos kérelemére történhet.

II. fejezet

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS

7.§ Nagymányok Város Önkormányzati Képviselő-testülete az arra rászorulóknak a Szt.45.§- a alapján települési támogatást nyújt.

4. Települési lakhatási támogatás

8 .§

(1) A települési lakkhatási támogatás a szociálisan rászoruló személyek részére a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A kérelmező támogatásra jogosult, ha a háztartásnak igazoltan van közüzemi díjfizetési kötelezettsége.

(3) Kérelmet a Rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon lehet benyújtani, amelyhez csatolni kell a háztartás - a kérelem benyújtását megelőző hónapban keletkezett - közüzemi számláit, valamint a benyújtást megelőző egy hónap jövedelemigazolását.

(4) A támogatás 3.500 Ft-tól 5.000 Ft-ig terjedhet, amely a benyújtást követő hónap első napjától állapítható meg, egy év időtartamra.

(5) A támogatás összege a következők szerint kerül meghatározásra:

a)a támogatás havi összege 3.500,-Ft, ha      az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj  mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 200%százaléka,

b)a támogatás havi összege 4.000,-Ft, ha      az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj  mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 150%százaléka,

c)a támogatás havi összege 4.500,-Ft, ha      az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj  mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 100%százaléka,

d)a támogatás havi összege 5.000,-Ft, ha      az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj  mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 50%százaléka.”

 (6) A települési lakhatási támogatás az ügyfél támogatás megszüntetésére irányuló kérelmére, a kérelem benyújtásának hónapja utolsó napjával megszűnik.

(7) A támogatás elsősorban természetbeni támogatás formájában állapítható meg. A megállapított összeget az önkormányzat közvetlenül a szolgáltató számlájára utalja.

(8) Azon személy részére, akinél előrefizetős gáz-, áram- vagy vízfogyasztást mérő készülék (a továbbiakban: készülék) működik, a települési lakhatási támogatást elsősorban a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz (a továbbiakban: kódhordozó) formájában kell nyújtani, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is.

(9) A támogatás azok számára állapítható meg, akik a benyújtás időpontjában nem jogosultak a 2015. január 1. előtt megállapított lakásfenntartási támogatásra.

(10) A háztartások egy főre jutó jövedelmének meghatározásánál a Szt.10.§ rendelkezései az irányadók

5. 70 éven felüliek karácsonyi támogatása

9. §

(1) A képviselő-testület egyösszegű karácsonyi támogatást állapíthat meg –hivatalból- a 70. életévüket betöltött nagymányoki lakos számára.

(2) A karácsonyi támogatás összegéről a képviselő-testület évente határozatban dönt, a támogatást természetbeni ellátás formájában adja a képviselő-testület.

6. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek támogatása

10. §

(1) A képviselő-testület egyösszegű karácsonyi támogatást állapíthat meg –hivatalból- a 15. életévüket be nem töltött, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő nagymányoki gyermekek számára.

(2) A karácsonyi támogatás összegéről a képviselő-testület évente határozatban dönt, a támogatást természetbeni ellátás formájában adja a képviselő-testület.

7. Gyógyszertámogatás

11. §

(1) Települési támogatás állapítható meg gyógyszerkiadás csökkentésére azon személynek, aki – a járási hivatal határozata alapján - nem jogosult közgyógyellátásra, és akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedülélő esetében annak 250 %-át, feltéve, ha havi rendszeres gyógyszerköltsége eléri a nyugdíjminimum 20 %-át. 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételektől különösen indokolt esetben el lehet térni, ha kérelmező családjában egy személy már kap e célra települési támogatást és együttes havi gyógyszerköltségük, vagy az egyedül élő kérelmező havi gyógyszerköltsége meghaladja a háztartás vagy az egyedül élő kérelmező havi összjövedelmének 20 %-át.

(3) A támogatás összege 5.000.- Ft/hó, melyet a bizottság maximum hat hónapra állapíthat meg.

(4) A kérelmet a Rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatványon lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a háziorvosi igazolást a rendszeresen szedett gyógyszerekről, valamint a gyógyszertár igazolását a gyógyszerek árairól.     

Gyógyászati segédeszköz támogatása

11/A. §

(1) Gyógyászati segédeszköz támogatás állapítható meg azon személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő esetében annak 250 %-át.

(2) A támogatás összegét a bizottság állapítja meg. A kérelem naptári évenként maximum kétszer nyújtható be.

(3) A kérelmet a Rendelet 9. melléklete szerinti nyomtatványon lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a gyógyászati segédeszköz szükségességéről szóló orvosi igazolást.

8. Rendkívüli települési támogatás

12.§  Rendkívüli települési támogatást a Szt. 45. § (4) – (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell megállapítani azzal a különbséggel, hogy kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelemhatárt e Rendelet  13-15.§-ai külön határozzák meg.

Létfenntartáshoz nyújtott települési támogatás

13.§

(1) Azok részesülhetnek létfenntartási célra nyújtott rendkívüli települési támogatásban, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át.

(2) A támogatás iránti kérelmet a Rendelet 3. melléklete alapján lehet benyújtani.

(3) A rendkívüli települési támogatás legkisebb összege alkalmanként 3.000.- Ft.

(4)   A tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a képviselő-testület az év során folyósítandó többszöri támogatás kifizetéséről is dönthet, meghatározva az alkalmanként kifizetésre kerülő összegeket, azzal a feltétellel, hogy a havi rendszerességgel nyújtott rendkívüli települési támogatás összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(5) Amennyiben fennáll a lehetősége annak, hogy a támogatott a kapott anyagi támogatást nem rendeltetésének megfelelő célra fogja felhasználni, a támogatás felhasználásához – a képviselő-testület döntése alapján – igénybe lehet venni a családgondozó segítségét.

Születési támogatás

13/A. §

(1) 10.000,-Ft vissza nem térítendő születési támogatás nyújtható egy alkalommal a gyermek születését követően azon jogosultnak, akinek Nagymányok város közigazgatási területén a gyermek születésekor bejelentett állandó lakóhelye van, és ott életvitelszerűen tartózkodik. A lakóhely megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(3) Ikerszülés esetén a támogatás összege gyermekenként kerül megállapításra.

(4) A születési támogatás iránti kérelmet a gyermek születésének napjától számított 60 napon belül lehet benyújtani.

(5) A kérelmet a Rendelet 10. melléklete szerinti nyomtatványon lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

(6) A 13/A § alapján megállapított rendkívüli települési támogatás esetén jövedelmi viszonyokat és vagyoni helyzetet nem kell vizsgálni.

Gyermekek rászorultsága esetén nyújtott települési támogatás

14. §

(1) Rendkívüli támogatásban részesíthető az a gyermek, akinek a gondozó családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető  rendkívüli élethelyzetbe került és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén 250%-át.

(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

       - valamely családtag tartós betegsége, vagy

       - ellátatlan munkanélkülisége miatt bekövetkezett jövedelemcsökkenés, illetve

       - az elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás

       - a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek   

         fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások,

       - a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve

       - a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése.

(3) A gyermek rendkívüli támogatása címén megállapított támogatás egyszeri összege minimum 3.000,-Ft.

(4)A támogatás beiskolázási támogatás formájában adható a tanköteles, és rendszeres iskolai oktatásban részesülő gyermekek részére, évente egy alkalommal, amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg.

(5) A rendszeres iskolai oktatásban való részvételt igazolni kell.

(6) A támogatás részben, vagy egészben pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is  nyújtható. Természetbeni ellátásként állapítható meg különösen akkor, ha a gondozó  részéről a rendeltetésszerű használat nem vélelmezhető.

(7) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyerekek tankönyv- és tanszerellása    egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének   átvállalása.

(8) A támogatást a Rendelet 4. melléklete szerinti nyomtatványon lehet benyújtani.

Gyermekek táborozásához nyújtott települési támogatás

14/A. §

(1) Az általános iskola 1-8. évfolyamán tanuló vagy hatosztályos gimnáziumi képzésben 7-8. évfolyamon tanuló nagymányoki lakosú gyermekek részére a táborozás költségeihez történő hozzájárulás céljából személyenként napi 1.000 Ft, naptári évenként maximum 20.000,-Ft pénzbeli támogatás nyújtható.

(2) A támogatás Nagymányok Város Önkormányzata és intézményei, a nagymányoki nemzetiségi önkormányzatok és nagymányoki bejegyzett civil szervezetek által szervezett táborokban történő táborozáshoz, illetve Nagymányok Város testvér- és partnertelepülési látogatásaihoz használható fel.

(3) A kérelmet a Rendelet 11. melléklete szerinti nyomtatványon lehet benyújtani.

(4) A 14/A § alapján megállapított rendkívüli települési támogatás esetén jövedelmi viszonyokat és vagyoni helyzetet nem kell vizsgálni.

Temetéshez nyújtott települési támogatás

15.§

(1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott,  annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2)  A támogatás iránti kérelmet a Rendelet 5. melléklete alapján lehet benyújtani, amihez csatolni kell az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot és a temetés költségeiről szóló – a kérelmező nevére a temetkezési szolgáltató által kiállított – számla eredeti példányát.

(3)A támogatás összege 15.000,-Ft. de elérheti a helyben szokásos, átlagos temetés  teljes költségét,ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti, és kérelmező családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át egyedül élő esetén annak 400 %-át nem éri el.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 200.000 Ft.

(5) Nem állapítható meg temetéshez nyújtott rendkívüli települési támogatás annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(6) A temetési költség címén igényelt önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset be    következésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani.   

9. Köztemetés

16.§

(1) A képviselő-testület az Szt.. 48.§-a alapján gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről.

(2) A képviselő-testület eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, vagyonnal nem rendelkezik, a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

 (3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 140.000 Ft.

III. fejezet

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

10. Személyes gondoskodást nyújtó intézmények

17.§

(1) Nagymányok Város Önkormányzata a Bonyhádi Szociális Alapszolgáltatási Központként Működő Gondozási Központ Fenntartó Társulás által fenntartott Bonyhádi Szociális Alapszolgáltatási Központként Működő Gondozási Központ (székhelye: Bonyhád, Perczel u. 29. rövidített neve: Bonyhádi Gondozási Központ) és a Váralja Község és Nagymányok Város Szociális Intézményeinek Intézményfenntartó Társulása által fenntartott Őszikék Szociális Intézmény (székhelye: 7354, Váralja Kossuth Lajos u. 129.) keretein belül biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat.

(2)    A Bonyhádi Gondozási Központ intézményegységei:

a) Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat   (rövidített neve: CSK)  Bonyhád, Perczel Mór u. 27.

b.) Gondozási Központ Idősek Otthona, Bonyhád, Szabadság u. 2.

(3) A Szociális Intézményfenntartó Társulás intézményegységei:

a.) Váraljai Őszikék Szociális Intézmény (7354, Váralja Kossuth Lajos u. 129.)

b.) Nagymányok Szociális Intézmény (7355 Nagymányok József A. u.8/c)

11. Alapellátások

18.§

(1) Családsegítés (telephelye: Bonyhád, Perczel Mór u. 27.) keretében a CSK segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) Étkeztetés (telephelye: Nagymányok, József A. u. 8/c.) keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik a Váraljai Őszikék Szociális Intézmény, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:

            a.) koruk,

            b.) egészségi állapotuk,

            c.) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

            d.) szenvedélybetegségük, vagy

            e.) hajléktalanságuk miatt.

(3) Házi segítségnyújtás (telephelye: Nagymányok, József A. u. 8/c.) keretében gondoskodik a Váraljai Őszikék Szociális Intézmény:

a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,

b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,

c) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő

visszaillesztés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához

(4) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (telephelye: Bonyhád, Szabadság u.2.) keretében a Bonyhádi Gondozási Központ az Szt. 65. §-a szerinti napi 24 órás készenléti szolgálat biztosításával gondoskodik azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek.      

(5) Támogató szolgáltatás (telephelye: Bonyhád, Perczel u.29.) keretében – a Szt. 65/C. §-ában meghatározottak alapján - biztosítja a Bonyhádi Gondozási Központ a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátását, illetve a más szolgáltatásokhoz való hozzájutást.

12. Szakosított ellátások

19.§

(1)  Az önkormányzat szakosított ellátásként az Idősek Otthonában ápolást, gondozást nyújt, melyet a Váraljai Őszikék Szociális Intézmény útján biztosít.

(2) Az Idősek Otthona ápolást, gondozást nyújtó intézmény. Gondoskodik az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, lakhatásáról. (továbbiakban: teljes körű ellátás), feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.

(3) A szolgáltatás célja, hogy az Idősek Otthona az ellátásra jogosult személyeknek a jogszabályban meghatározott teljes körű ellátást biztosítson, akiknek koruk, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt otthonukban, illetve hozzátartozóik által nem megoldható, gondozási szükségletük meghaladja a napi 4 órát. Azoknak az idős személyeknek az ápolása, gondozása, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képesek.

(4) Felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.

(5) Az intézmény biztosítja az ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket: napi huszonnégy órás szolgálatot, egészségügyi ellátást, orvosi ellátást, lakhatást, személyi tisztálkodási, étkezési lehetőséget, környezet, ruházat tisztántartását, közösségi együttlétre és látogatók fogadására alkalmas helyet, mentálhigiénés ellátást.

13. Intézményi jogviszony

20.§

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője írásbeli kérelmére történik. A kérelmet az intézmény vezetőjénél kell benyújtani.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről az intézményvezető dönt.

(3) Az intézményvezető döntését sérelmező igénylő, illetve törvényes képviselője a vitatott döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről az intézményvezető megállapodást köt az ellátást igénybe vevővel, amelyben meg kell határozni:

• az igénybevett ellátást
• az igénybevevő természetes személyazonosító adatait
• az ellátás kezdetének időpontját
• az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését)
• az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások részletes tartalmát
• a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítési díj-fizetési kötelezettséggel jár
• az alapszolgáltatások körébe nem tartozó szolgáltatások térítési díját
• panasz esetén a jogorvoslati lehetőséget
• az intézményi jogviszony megszűnésének és megszüntetésének módjait

(5) Külön eljárásban biztosítható az ellátás, ha

a)         az igénybe vevő önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki az ellátásáról gondoskodna,

b)         a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli szolgáltatás biztosítása indokolt,

c)         az igénybe vevő szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, ami az ellátást indokolja,

d)        az igénybe vevő kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott és az ellátása így nem biztosított.

(6) Külön eljárás nélkül biztosítható az ellátás, ha a kért szolgáltatás hiánya az igénylő életét vagy testi épségét veszélyezteti. Az írásos kérelmet és jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell. Különösen indokolt az igény, ha a kérelmező egyedül él és önmaga ellátásában segítségre szorul.

(7) A jogosultak érdekvédelmére vonatkozó részletes szabályokat az intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint házirendje határozza meg.

(8) Megszűnik az intézményi jogviszony a Szt. 100.§-104.§-ban meghatározott esetekben. Az ellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszüntetéséről írásban értesíti az ellátásban részesültet.

14. A személyes gondoskodást nyújtó intézmények ellenőrzése

21.§

(1) A Fenntartó ellenőrzi a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények működését, szakmai programjának végrehajtását, az ellátások szervezését, kivizsgálja az intézmény által biztosított szolgáltatások elleni panaszokat.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetője évente egy alkalommal beszámol a Fenntartónak az intézmény működéséről, szakmai munkájáról.

15. Intézményi térítési díjak

22.§

(1) A fenntartó a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként térítési díjat (intézményi térítési díj) állapít meg. Az intézményi térítési díjat szolgáltatásonként kell meghatározni. Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget.

(2) Az intézményekben nyújtott egyes ellátásokért, az azt igénybe vevők térítési díjat fizetnek. (személyi térítési díj) A személyi térítési díjat utólag, a teljesített naptári hónap lezárását követő hó 10. napjáig kell megfizetni. A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál:

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b) kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni.

Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot.

(3) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

Ingyenes ellátásban kell részesíteni:

a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

b) bentlakásos ellátás esetében az a) pontban foglaltakon túlmenően jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.

(4) Az intézményvezetőnek a térítési díj megállapítása során vizsgálni kell, hogy a kérelmező a Szt. 3. § (3) bekezdés a.) pont hatálya alá  tartozik-e. A jövedelmi és vagyon viszonyok igazolása során figyelembe kell venni jelen rendelet 3. §-ában foglaltakat is. A térítési díjat a hazai és külföldről származó jövedelem együttes figyelembevételével kell meghatározni.

(5) A személyi térítési évente kétszer vizsgálható felül és változtatható meg a Szt. szociális térítési díj felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezései alapján.

(6) Az intézményi, illetve az ellátottak által fizetendő személyi térítési díjakat a Rendelet 7-9. mellékletei tartalmazzák.

Az intézményvezető a mellékletekben meghatározott térítési díj 50%-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be. Különösen kedvezőtlen változás az elemi kár, lakásában bekövetkezett súlyos kár (pl. csőtörés) egészségi állapotrosszabbodás. A térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 6 hónapra adható.

(7) A szociális étkeztetés rászorultsági feltétele különösen, hogy a szociális étkeztetést igénylő:

• 60 éven felüli,

b) orvosi igazolás alapján (háziorvos, vagy szakorvos) mások gondozására, ellátására szorul,

c) szakorvosi igazolással alátámasztott fogyatékosságban, pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved,

d) a népesség-nyilvántartás, illetve környezettanulmány alapján hajléktalannak minősül,

e) hadirokkant .

IV.fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. Átruházott hatáskörök

23.§

1. A Rendeletben meghatározott szociális ellátások közül a képviselő-testület a hatáskörét

a)a köztemetés, települési lakhatási támogatás és a születési támogatás esetében a polgármesterre,

b) a 70 éven felüliek karácsonyi támogatása, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek támogatása, gyógyszertámogatás, gyógyászati segédeszköz támogatás, a létfenntartáshoz nyújtott települési támogatás, gyermekek táborozásához nyújtott települési támogatás, gyermekek rászorultsága esetén nyújtott települési támogatás, temetéshez nyújtott települési támogatás, a 6.§ (2) bekezdésben és 16.§ (2) bekezdésében foglalt hatásköre esetén a Szociális és Közművelődési Bizottságra

ruházza át.

2. A Polgármester és a Bizottság írásban köteles havonta beszámolni a Képviselő-testületnek az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

17. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

24.§

1. A Rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt.-ben foglaltak az irányadóak.

(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 2/2008.(I.18.) önkormányzati rendelet hatályát veszíti.

                    Karl Béla                                                                      Dr.Klausz Judit  

                 polgármester                                                                              jegyző  

Záradék:

A rendelet kihirdetve 2015. február 27-én

Dr.Klausz Judit

 jegyző