Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2018. (IV.10.) önkormányzati rendelete

A településkép védelméről

Hatályos: 2018. 04. 15- 2019. 12. 31

NAGYMÁNYOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

2/2018. (IV.10.)

önkormányzati rendelete

A településkép védelméről


Nagymányok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormány rendelet 43/A. §-ban biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az illetékes nemzeti park igazgatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter valamint az erről szóló külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek véleményének kikérésével Nagymányok Város a településfejlesztési, településrendezési és településképi feladataival összefüggően a településkép védelméről a következőket rendeli el:


I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. A rendelet célja

1. § A város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása a

  • helyi építészeti, természeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
  • településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
  • településképi követelmények meghatározásával;
  • településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.


2. A rendelet hatálya és alkalmazása

2.§ E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által a településre elfogadott – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti – településrendezési eszközökkel, továbbá a településkép védelmével kapcsolatban meghatározott szabályokkal, valamint az azokban említett törvények végrehajtásra kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.


3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

3.§ A településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:

  • az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,
  • a helyi területi és egyedi örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
  • a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.


4. Értelmező rendelkezések

4. § (1) A rendeletben használt fogalmak tekintetében elsődlegesen a Tktv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban megállapított fogalmakat, míg azt követő sorrendben az Étv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban – különösen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) megállapított fogalmakat kell irányadónak tekinteni, míg azok hiányában a más jogszabályok rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(2) E rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

  • Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
  • Bolti reklámhordozó: épületen vagy kerítésen elhelyezhető cégjelzés, üzletjelzés.
  • Burkolt tető: homlokzatról átforduló, azzal azonos anyaghasználatú tetőfelület.
  • kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
  • az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
  • Egyéb célú berendezés: reklámfelületet is tartalmazó pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
  • Egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásiról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt;
  • Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot, vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
  • a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített, esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
  • Földszínek: (más néven terraszínek) a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét szürkével tört, meleg árnyalatai.
  • Helyi védett érték: Településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezetek, településkép, település karakter, épületegyüttesek, építmények, épületek és épületrészek, utcaképek és látványok, műtárgyak, utcabútorzat, szobrok, emlékművek, síremlékek, növényzet összessége.
  • Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú és CityBoard formátumú eszköz;
  • Információs kiegészítő elemek: cégér, cégtábla, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla
  • Kiselemes tetőfedés: 1m2 –nél kisebb elemekből készülő tetőfedés.
  • Közművelődési célú hirdetőoszlop: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet értelmező rendelkezései szerinti közművelődési célú hirdetőoszlop.
  • Nagytáblás fedés: 1m2 vagy annál nagyobb elemekből készülő tetőfedés (nem ideértve a burkolt tetőt, a sík fémlemez fedést és az üvegtetőt)
  • Mozgatható hirdető berendezés / Megállító tábla: üzlet elé kihelyezett, olyan lábon álló - talajhoz nem rögzített - egy vagy kétoldalas hirdetmény, amely az üzletben folyó tevékenységre, akciókra stb. hívja fel a figyelmet.
  • változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, egy oldalán 2,0 m2-nél nagyobb felületű reklámberendezés. Óriásplakátnak minősül a 2,0 m2-t meghaladó felületen több külön álló részből összefüggő képet alkotó reklám is.
  • Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.
  • : a településkép védelméről szóló2016. évi LXXIV. törvény értelmező rendelkezései szerinti reklámhordozó.
  • Reklámhordozót tartó berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet értelmező rendelkezései szerinti reklámhordozót tartó berendezés.
  • Sík fémlemez fedés: nem előre-gyártott profilozású (pl. trapézlemez, cserepes-lemez), sík fémlemezből készülő (pl. korcolt, fabetétes) fedés.
  • Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%, vagy annál nagyobb mértékben korlátozott.
  • kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés.



II. FEJEZET

HELYI VÉDELEM


5. A helyi védelem célja

5.§ (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti és természeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.


6. A helyi védelem feladata

6.§ (1) A védett értékek körének számbavétele és nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése.

(2) A védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.


7. A helyi védelem fajtái

7. § (1) A helyi területi védelem:

  • a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal,

településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)

  • a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
  • a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
  • településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen)

védelmére terjed ki.

(2) A helyi egyedi védelem

  • az építmény vagy együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
  • az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
  • szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor, emlékmű védelmére,
  • egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.


8. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

8.§ Az épített vagy természeti környezet eleme  akkor helyezhető helyi védelem alá, ha

  • a helyi védelem alá helyezés közérdekű célt szolgál,
  • a helyi védelem alá helyezés időszakában fennálló formájában
    • a település történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,
    • kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül
    • sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változást, amely a védendő értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné,
    • fenntartható használata biztosítható, továbbá
    • az értékvizsgálat elkészült.


9.§ (1) A helyi védelem alá helyezés folyamata a védendő érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

(2) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.

(3) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 10.§ szerinti értékvizsgálatot.


10. § (1) A védendő értéket helyi védelem alá helyezést megelőzően helyszíni szemrevételezésen alapuló, szaktervező által készített értékvizsgálattal kell meghatározni.

(2) Az értékvizsgálatnak tartalmaznia kell térképen történő azonosítással, fényképpel, megnevezéssel, számozással a felvett érték egyértelmű térbeli azonosíthatóságát, valamint a védendő érték leírását, a védettség indokoltságát.


11. § (1) A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védendő érték tulajdonosát.

(2) A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 10.§ szerinti értékvizsgálatot.


12. § (1) A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

(2) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.

(3) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

13. § (1) A hivatalból indult helyi védelem megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.

(2) A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.


9. A védett értékek nyilvántartása

14. § (1) A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell: 

  • az érték megnevezését,

  • a védelem szakszerű, rövid indokolását,
  • építészeti örökség esetén az eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (amennyiben rendelkezésre állnak),

  • a helyi védelem védettségi kategóriáját,
  • a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
  • építészeti örökség esetén a védett érték rendeltetését és használatának módját,
  • a védelem elrendelését tartalmazó döntés jóváhagyásának dátumát és hatálybalépésének időpontját.


10. Az egyedi védelemhez kapcsolódó korlátozások, tulajdonosi kötelezettségek

15. § (1) Az építészeti örökség esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(2) Az építészeti örökség védett értékeit - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.

(3) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni az építészeti örökség fennmaradását szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(4) Az építészeti örökség jó karbantartása keretében a védett érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett érték megjelenésének megváltoztatásával nem járó tevékenységeket előnyben kell részesíteni.

(5) Az építészeti örökséghez történő hozzáépítés, vagy az építészeti örökség telkén új építmény, építményrész építése a védett érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán csak a legkisebb kárt szenvedheti.

(6) Az építészeti örökség bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 10 méterrel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

(7) Az építészeti örökségen végzett építési tevékenység esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása a homlokzati tagozatok megőrzendők.

(8) Az építészeti örökség bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, az építészeti örökség felmérési- és fotódokumentációjának elkészítését, valamint a védettség megszüntetését követően. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.


III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK


16. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását e rendelet 1. melléklete szerint:

  • a történeti településmag – hagyományos falusi,
  • a településközpont területe,
  • Öregtelep területe,
  • Újtelep területe,
  • az új kertes-családiházas területek,
  • a présházak területe,
  • a gazdasági, szolgáltató területek,
  • a beépítésre nem szánt területek.

(2) A településképi szempontból meghatározó, természeti védelemmel érintett területek:

  • tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek,
  • a helyi jelentőségű természetvédelmi terület - az Agárkosboros rét (049/7)
  • a nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott ökológiai folyosó területe

(3) A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt településrész részét képezik. Területi lehatárolásukat a 2. melléklet tartalmazza.


IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


11. Építmények, épületek anyaghasználatára vonatkozó általános egyedi építészeti követelmények

17. § (1) Új épületek külső megjelenésében és látványában domináns anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát a korszerű igények és a környezet arculatához való illeszkedés együttes figyelembevételével kell meghatározni, a kialakult arculattól lényegesen eltérő, nem illeszkedő anyagok és színek nem alkalmazhatók.

(2) Meglevő épületek átalakítása, bővítése, felújítása során az épület jellegéhez, építészeti megjelenéséhez illeszkedő, annak látványát előnyösen befolyásoló szempontok alapján kell az alkalmazott anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát meghatározni, attól eltérő, ahhoz nem illeszkedő anyag és színhasználat nem alkalmazható.

(3) Az épületek külső felületeinek meghatározásakor nem alkalmazható nagy felületeken megjelenő, rikító, a településképben bántóan harsányan megjelenő - tükröződő, csillogó felületű - építészeti- - színezési megoldás.

(4) Közterületi zöldfelületek kialakításánál nem alkalmazható:

  • a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajoktól eltérő,
  • fasortelepítésnél, fasor kiegészítésnél, előnevelt, többször iskolázott, "útsorfa" minőségű, allergén pollent nem termelő lombos fától eltérő,
  • Légvezetékek alatt alacsony növekedésű, gömb alakú koronát nevelő faegyedektől eltérő,

növények telepítése.

(5) Nem megengedett a 5. mellékletben szereplő növények, szomszédos ingatlan tulajdonosát zavaró - a legkisebb ültetési távolságánál kisebb - telepítése.


12. A hagyományos falusi területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

18. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:

  • A területek beépítési- és építészeti karaktere megőrzendő.
  • Keresztcsűrök zártsorúan a kialakult építési vonalon építhetők, fenntarthatók, újjáépíthetők.
  • A területen kialakítandó előkert minimális mértéke az építési tevékenységgel érintett építési telek helye szerinti utcaszakaszon (azaz legfeljebb 2-2 azonos oldali szomszédos telket tekintve) a meglévő legkisebb méret ennek hiányában 3,0 m. Az épület utcai homlokzati falának az utcai telekhatártól számított 8,0m-en belül kell állnia. Saroktelek esetében ennek egyik irányból kell teljesülnie.
  • Az utca, közterület felőli kerítésszakaszok, kapuk kizárólag a környezetre jellemző, hagyományos megjelenéssel és anyaghasználattal, falazott natúr kő, vakolt tégla-, beton felülettel, lábazattal, fa, vagy acél anyagú, áttört betétekkel, kapuzattal készülhetnek, legfeljebb 180 cm-es átlagos magassággal, telekhatáron elhelyezve.
  • Az egyedi építészeti követelmények a következők:
  • Az utcai telekhatárra jellemzően merőleges gerincvonalú, nyeregtetős új épületek létesíthetők, a tető hajlásszögének, agyagának, színének a közvetlenül szomszédos épületek tetőzetéhez igazodni kell.
  • A magastetős épület tetejének hajlásszöge:
  • legalább 30° és legfeljebb 45° lehet,
  • kialakult beépítés esetén ± 5o eltérés a közvetlen szomszédos épületek átlagához képest megengedett.
  • manzárdtető továbbá lapostető nem, viszont a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása megengedett.
  • A területen az épületek meghatározó tetőhéjazata pikkelyszerű és hagyományos anyagú lehet, főépületen és 100 m2-nél nagyobb felületű, utcáról, közterületről látható melléképületen táblás jellegű fedés nem alkalmazható.
  • Tetőtér beépítése legfeljebb egy szintben megengedett.
  • Az érintett tetősíkfelület legfeljebb 20%-a bontható meg tetősík-ablakkal vagy tetőfelépítménnyel.
  • Közterület felőli tetőfelületen csak fekvő ablak létesíthető, tetőfelépítmények csak az udvarra néző tetőfelületeken alakíthatók ki.
  • Napelem csak az épületek, melléképületek, kerti építmények utca és közterület felől nem látható tetőfelületein helyezhető el.
  • A főépület épületszélessége a 8,0 m-t nem haladhatja meg.
  • Az utcai építési vonaltól minimálisan 15 méteres távolságban az épülettömeg befordítható.
  • Az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból-, formai megoldásokkal- és színezéssel kell kialakítani.


13. A településközponti területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

19. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:

  • Új beépítések esetében törekedni kell a karakteres (jellegzetes), kisvárosi léptéket megtartó, tagolt tömeg- és homlokzatalakítású, a városközpont jelleget erősítő építészeti megoldásokra.
  • Ahol kerítés készül, ott az utca és közterület felőli kerítésszakaszok falazott natúr kő, vakolt tégla-, beton felülettel, egyszerű kialakítású fa, vagy acél anyagú, áttört betétekkel, kapuzattal készülhetnek, legfeljebb 150 cm-es átlagos magassággal, telekhatáron elhelyezve.
  • Az egyedi építészeti követelmények a következők:
  • Az egységes utcakép érdekében új épület építésekor az épület tetőgerincének utcához viszonyított iránya tekintetében nem lehet eltérni az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól.
  • A területen zártsorú beépítésű új épület tetőhajlásszöge a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező, vagy a kettő közé eső hajlásszöggel alakítható ki, de a tető hajlásszöge 30°alatti nem lehet
  • A területen 24,0 m-nél kisebb épületszélesség esetén csak magastetős épületek helyezhetők el, agyagának, színének a közvetlenül szomszédos épületek tetőzetéhez igazodni kell. Környezetétől idegen színű (kék, piros) fedés nem alkalmazható.
  • Közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el

da) napenergiagyűjtő panel,

  1. hőszivattyú,
  2. klíma berendezés kültéri egysége,

dd) parabola antenna, és

de) világítás kivételével egyéb műszaki berendezés.


14. Öregtelep területére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

20. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:

  • A területre / kolóniára jellemző kialakult karakter megtartandó, lakóépület a kialakult beépítési vonalra helyezendő.
  • A terület övezeteiben kerítés maximum 1,5 m magasságú lehet. Kialakításában áttörtnek kell lennie, valamint élősövény létesíthető.
  • Az építési övezetben raktárak, garázsok, előtető az előkertben elhelyezhetők, de az utcára közvetlenül nem nyithatók.
  • Az utcára merőleges tengelyű főépület bővítése, a hátsó telekhatárra illesztetten, félnyeregtetősen történhet úgy, hogy a szomszédos épület – esetleges - bővítményével egy tömegnek tűnjön.
  • Az utcával párhuzamos gerincű főépítmény bővítése, telekhatáron – oldalhatáron –történhet úgy, hogy a szomszédos épület – esetleges - bővítményével egy tömegnek tűnjön.

(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:

  • A területen csak magastetős épületek helyezhetők el. Sík és cserép profiltól eltérő profilú fémlemez fedés nem alkalmazható. Környezetétől idegen színű (kék, piros) fedés nem alkalmazható.
  • Kiegészítő épület egyéb illeszkedési előírás hiányában a fő rendeltetés szerinti épülethez illeszkedő anyaghasználattal alakítandó ki.
  • Az épületeken a közterületről látható homlokzatok átszínezése csak a teljes homlokzati felületre megtervezetten – egységesen - végezhető.
  • Síktáblás napelem, vákuumcsöves -, valamint síkkollektorok az építészeti környezethez illeszkedve, magastetős épületeken az épület ferde tetősíkjában (azzal megegyező dőlésszögben) helyezhető el. Az utcával párhuzamos gerinccel kialakított épület utca felöli tetősíkján síktáblás napelem, vákuumcsöves -, valamint síkkollektorok elhelyezése nem megengedett.


15. Újtelep területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

21. § (1) Tetőhéjalás, előtető műanyag hullámlemez, hullámpala bitumenes lemez, bitumenes zsindely anyagok alkalmazásával nem alakítható ki.

(2) Az előtetők szélességi mérete a védeni kívánt bejáratok szélességi méretének 1,5-szeres szélességét nem haladhatja meg, kivéve az új beépítéseket és a teljes homlokzat felújítás eseteit.

(3) Előtetők zárt kialakítása, teljes beépítése nem megengedett.

(4) Előtető a teljes épülethomlokzathoz, a homlokzati struktúrához illeszkedően egységes anyag és színhasználattal vagy ahhoz illeszkedő anyag és színhasználattal helyezhető el.

(5) Ikresen csatlakozó épületet átalakítani, felújítani csak úgy lehet, hogy a csatlakozó épületek gerincvonala, párkányvonala, tetőhajlásszöge, a tetőzet –kontyolt - formai kialakítása anyaghasználata azonos legyen.

(6) Az ikresen csatlakozó épületek utcai homlokzata csak annak eredeti struktúrájához igazodóan vagy teljes homlokzat átalakítás során változtatható meg.

(7) Az összetartozó homlokzatok részleges átszínezése nem megengedett.

  1. Síktáblás napelem, vákuumcsöves -, valamint síkkollektorok az építészeti környezethez illeszkedve a közterületről nem látható módon helyezhető el.
  2. Közterület felőli tetőfelületen csak fekvő ablak létesíthető, tetőfelépítmények csak az udvarra néző tetőfelületeken alakíthatók ki.


16. Új kertes, családi házas területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

22. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:

  • Kialakult beépítésű területen új épület vagy épületrész elhelyezésénél az elő- oldal- és hátsó kert, tetőidom tömegformájának megtervezésénél a környezetében kialakult állapotot kell figyelembe venni.
  • Előkertet az utcára jellemző állapot szerint lehet kialakítani, figyelembe véve az érintett utcaszakasz legalább 2-2 szomszédos telkének kialakult beépítését.
  • Ahol az érintett utcaszakaszon az épületek az utcavonalon állnak, ott az új épületet is oda kell helyezni.
  • A telkeket lehatároló közterülettel határos kerítés építése a környezetben kialakult módon lehetséges. Kialakítása áttört kivitelű, maximum 1,80 méter magasságú lehet.

(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:

  • Az építési telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához, igazodjon a környezetében lévő
  • tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányokhoz;
  • kialakult párkánymagasságokhoz;
  • tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz;
  • homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.
  • Kiegészítő épület egyéb illeszkedési előírás hiányában a fő rendeltetés szerinti épülethez illeszkedő anyaghasználattal alakítandó ki.
  • A magastetős épület tetejének hajlásszöge:

ca) legalább 30° és legfeljebb 45° lehet,

cb) kialakult beépítés esetén ± 5o eltérés a közvetlen szomszédos épületek átlagához képest megengedett.

cc) a területen lapostető nem megengedett.

  • Síktáblás napelem, vákuumcsöves -, valamint síkkollektorok az építészeti környezethez illeszkedve a közterületről nem látható módón helyezhető el.


17. Présházak területére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

23. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:

  • Az övezeten belül a pincék, présházak kizárólag a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően építhetők illetve újíthatók fel.
  • A beépítési mód kialakultan vegyes (zártsorú, hézagosan zártsorú), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében, a továbbiakban is megőrzendő.

(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:

  • A területen kizárólag a hagyományos helyi építészeti jellemzőket magán viselő, vagy azzal harmonizáló épületek helyezhetők el, az épületek kizárólag:

aa) hagyományos falazó anyagokból (tégla, kő, vályog),

ab) a történelmileg kialakult színezéssel (fehér, világos pasztellszínű homlokzatvakolat)

ac) oromfalas nyeregtetős kialakítással (37 – 42 fokos tetőhajlással) készülhetnek, ahol a tetőtúlnyúlás 30 cm nem haladhatja meg.

  • A tető héjalása hódfarkú agyag-, vagy betoncserép vörös-barna színárnyalatokban készülhet.
  • Tetőtér beépítés esetén az utcai homlokzat oromfalán 1 m2-t meghaladó méretű nyílás, illetve a tetőfelületen tetőablak nem készíthető. Az utcával párhuzamos gerincű épületek utca felöli tetőfelületén síkba fekvő ablak sem helyezhető el.
  • A pincesor bejárati ajtaja csak kétszárnyú

da) tömör fa, vagy

db) tömör fa külső kihajtható zsalugáteres megoldással takart belső (akár üvegezett) nyílászáró lehet.

  • A pincék nyílásai tömör fa anyagból és a kialakult színezéssel – zöld, barna, okker árnyalatokkal – készülhetnek.
  • A területen előtető, esőbeálló építése nem megengedett.


18. A gazdasági, szolgáltató területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

24. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:

  • Az épületet, vagy épületeket telken belül úgy kell elhelyezni, hogy azok a közterületek felé ne alárendelt homlokzattal jelenjenek meg.
  • Több épületből álló beépítés esetében a nagyobb tömegű technológiai épületek a telek belseje felé kerüljenek elhelyezésre, a tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.
  • A Petőfi utca mentén illetve a lakóterületekkel közvetlen szomszédos kereskedelmi-szolgáltató területeken városképi szempontból is igényes, illeszkedő és telkenként egységes arculattal, tömeg formálással, anyaghasználattal és színezéssel kialakított épületek telepíthetők.
  • A településképet meghatározó kerítés kialakítása az utcafronton legfeljebb 1,8 m magas áttört kialakítású lehet. Élősövény alkalmazása megengedett.

(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:

  • Az épületek anyaghasználatánál fénylő felületek nem használhatóak.
  • Harsány színű fedés és az élénk, erős homlokzati színezés nem megengedett, kivéve az építményeken megjelenő céglogókat.
  • Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása magas tetős kialakítása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, félnyereg tetős és lapos tetős kialakítással is építhető.
  • A területen a telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor fa telepítése számára területet kell biztosítani.


19. A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

25. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:

  • A táji, természetvédelmi értékeknek megfelelő beépítési mód biztosítása érdekében az épületek, építmények szabadon álló építési módban, telepszerűen helyezendők el.
  • A telepszerű elhelyezésen belüli épület összeépítés csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:

  • Építmények tájba illesztésének biztosítása érdekében:

aa) az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületek magastetősen kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

ab) Az épületek homlokzata világos, földszínek, lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a harsány színezések.

ac) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható.

  • A majorsági/mezőgazdasági üzemi területeken a szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében az ingatlan határon belül fás szárúak ültetése szükséges.


20. A helyi védelemben részesülő területekre és egyedi elemekre vonatkozó általános követelmények

26. § (1) A helyi védett értékek körét e rendelet. 4. melléklete tartalmazza.

(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt a rendelet 4. mellékletből törölni kell.

(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az örökség jellegéhez igazodó műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell, az épület és a külső térhasználat (udvar) esetén is.


21. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmény

27. § (1) Helyi védett épület esetén:

  • A helyi egyedi védett épület, építmény felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni vagy helyre kell állítani az épület eredeti

aa) tömegformáját, tömegarányait,

ab) tetőformáját, tetőfelépítményeit,

ac) homlokzati tagozatait,

ad) homlokzati díszítőelemeit,

ae) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,

af) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.

  • Az eredeti épülettartozékok (pl. rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés) helyettesíthetők.
  • A helyi védett épület, építmény homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető, az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a harsány színeket és a túlzott kontrasztokat.
  • A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épületformájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
  • A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett.
  • A helyi egyedi védett épületek, építmények közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.
  • Helyi jelentőségű védett természeti terület esetén:

ga) A természeti terület megtartandó, környezetének élőhelye megőrizendő.

gb) A védett érték látogatása csak gyalogosan megközelítve lehet. A védett növény gyűjtése, szedése és károsítása nem megengedett.

gc) A védett területen júliusig kaszálni nem lehet.

gd) A védett természeti érték vonatkozásában kutatási tevékenység csak természetvédelem érdekében lehet.

ge) A védett növény élőhelyének sértetlenségét biztosítani kell.


22. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

28. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése nem megengedett a magasabb szintű tervekben védettséggel jelölt alábbi területeken:

  • ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,
  • tájképvédelmi területen,
  • natura 2000 területen,
  • helyi jelentőségű védett természeti területen,
  • helyi területi védelem alatt álló területen.

(3) A településkép szempontjából meghatározó, helyi területi védelem alatt álló illetve beépítésre szánt területen új antenna kizárólag a már meglévő antenna tartószerkezetére szerelhető fel.

(4) Transzformátor állomás, kábel csatlakozó szekrény

  • a helyi védett területeken csak felszín alatt vagy épületben helyezhető el.
  • helyi területi védelem alatt nem álló területeken az a) pontban foglaltakon kívül csak takartan, látványában kedvező megjelenéssel helyezhetők el.

(5) Beépítésre szánt területen új közműkiépítéseknél a kisfeszültségű erőátviteli- és közvilágítási hálózatokat föld alatt kell kiépíteni.


23. Reklámok és reklámhordozókra, reklámhordozót tartó berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

29. § (1) Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint a helyezhető el.

(2) Reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy az megfeleljen a városképi követelményeknek illetve a közlekedésbiztonsági előírásoknak.

(3) Reklámhordozó az épületek tetőfelületén, utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(4) A bolti reklámhordozók összes felülete nem haladhatja meg az érintett homlokzat felületének 10%-át, de egyenként legfeljebb 1 m2 lehet.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(7) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(8) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(9) Közművelődési célú hirdetőoszlop kizárólag közművelődési tevékenységet folytató intézmény közvetlen környezetében helyezhető el.

(10) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(11) Közvilágítási berendezésen, hirdetőoszlopon reklám célú felület, max. A1-es méretet – 594*841 mm - meg nem haladó méretben helyezhető el.

(12) Közterületi szakaszon reklámcélú útbaigazító tábla egységesen, tábla együttesként létesíthető.


30.§ (1) Helyi népszavazás, települési rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 5 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó hirdetmények elhelyezhetők a településen.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt időszak összesen egy naptári évre maximum 12 naptári hét időszakra terjedhet ki.


31.§ (1) Önkormányzati információs tábla és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.

(2) Reklámhordozót tartó berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

  • az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
  • a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
  • a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
  • idegenforgalmi és közlekedési információk;
  • a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

(3) Reklámhordozót tartó berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (2) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.


32. § Reklámok és reklámhordozókra, reklámhordozót tartó berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

  • nem rozsdásodó,
  • könnyen karbantartható,
  • élénk színeket nem használó,

kialakítás alkalmazható.


24. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

33.§ (1) Az épületek homlokzatain kizárólag az ott található tevékenységhez szorosan kapcsolódó, tartósan rögzített cégér, cég- és címtábla illetve üzlet felirat helyezhető el, amely a 1,0 m2 nem haladhatja meg.

(2) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(3) Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lenniük.

(4) Tetőfelületre cégtábla, üzletfelirat nem helyezhető el.

(5) Közterületről látható épületek homlokzatán a 2 m2 nagyságot meg nem haladó, de legfeljebb az adott homlokzat-felület 1/20 részét elfoglaló cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés helyezhető el.


34.§ (1) Mozgatható hirdető berendezés közterületen csak:

  • kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt, és az adott tevékenység hirdetésére,
  • alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken a rendezvény 300 m-es körzetén belül,

helyezhető el úgy, hogy az ne zavarja a közlekedést,  a közterület tisztaságát és rendjét.

(2) Mozgatható hirdető berendezések minden oldalának esztétikusnak kell lennie.


25. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

35.§ (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

  • azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,
  • széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,
  • legfeljebb az adott tetősík 30 %-át fedheti le,
  • sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.

(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.

(3) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(4) Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.



VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ


36.§ (1) A polgármester a településképi követelményekről e rendelet eljárási szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.

(2) A szakmai konzultáció kiterjedhet

  • a településképi követelmények egyeztetésére,
  • a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.

(3) A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező

  • helyi védelem alatt álló építészeti örökségen végzett településképet érintő tevékenység,
  • reklám/reklámhordozó és egyéb tájékoztatási eszköz közterületen történő elhelyezése,
  • reklám/reklámhordozó és egyéb tájékoztatási eszköz világító berendezésként valamint megvilágított módon történő elhelyezése

esetén.

37.§ (1) A szakmai konzultáció a tulajdonos, használó vagy az általa megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) papír alapon, jelen rendelet 9. melléklete szerinti hiánytalanul benyújtott kérelmének beérkezésével indul.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell

  • az építtető, használó és/vagy tervező nevét, címét,
  • a településképet érintő tevékenységgel érintett ingatlan pontos címét (utca, házszám, hrsz),
  • a tervezett településképet érintő tevékenység megnevezését, paramétereit és
  • mely településképi követelmény(ek)re terjed ki a kérelem.

(3) Településképet érintő konkrét tevékenység esetén a kérelemnek a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a műszaki megoldásokat tartalmazó tervdokumentációt és a településképbe való illeszkedés igazolását is tartalmaznia kell.

(4) Az önkormányzati főépítész – annak hiányában – a polgármester gondoskodik a szakmai konzultáción elhangzott észrevételeket, javaslatokat, véleményeket tartalmazó emlékeztető elkészítéséről.

(5) Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kérelmező részére.

(6) Az önkormányzati főépítészt és a polgármestert az emlékeztetőben rögzített véleménye köti a további eljárások korán.




VII. fejezet

A TELEPÜLÉSKÉP VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI


38. § E rendelet a település közigazgatási területén nem állapít meg településképi véleményezési eljárásra vonatkozó szabályokat.


VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS


26. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

39.§ (1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

  • helyi értékvédelem alatt álló építményeken a védett elemeket érintő bármilyen -építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – változtatás,
  • valamint reklámok és reklámhordozók elhelyezése

esetén.

(2) Amennyiben a reklám-, illetve reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.


27. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

40.§ (1) Az eljárásért a kérelmezőnek 3.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A díjat Nagymányok Város bankszámlájára kell befizetni – a „Településképi bejelentés: Ikt.sz” közlemény megadásával. A díj befizetését igazoló bizonylatot (visszaigazolt banki átutalási megbízást, vagy készpénzátutalást igazoló szelvényt) bejelentési eljárás kérelméhez – a kérelem beadását követő 1 munkanapon belül – mellékelni kell.

(2) Az eljárás lefolytatására vonatkozó kérelmét az építési tevékenység végzésére jogosult papír alapon vagy elektronikusan nyújtja be a polgármesternek az erre a célra rendszeresített 10. melléklet szerinti formanyomtatványon legalább az építési tevékenység megkezdése, a reklám és reklámhordozó elhelyezése előtt 30 nappal. A kérelemhez 2 példány tervdokumentációt kell mellékelni.

(3) A bejelentéshez a kérelem tárgyának megfelelően a következő munkarészeket tartalmazó, az elbíráláshoz szükséges léptékű, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti műszaki tervet kell benyújtani:

a) helyi értékvédelem alatt álló építményeken végzett építési tevékenység esetében - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített

aa) rövid műszaki leírást az építészeti kialakításról, a homlokzatok anyag- és színhasználatáról, a településképi követelményeknek való megfelelőség bemutatásával

ab) (szükség szerint) alaprajzot,

ac) (szükség szerint) homlokzatot, valamint

ad) (amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik) - utcaképi vázlatot,

b) reklám, reklámhordozó elhelyezések esetében:

ba) rövid műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról, a rögzítés módjáról, reklám, reklámhordozó, cégér, stb. anyag- és színhasználatáról, a településképi követelményeknek való megfelelőség bemutatásával,

bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények feltüntetésével,

bc) a reklámhordozó kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel

bd) az elhelyezendő reklám, reklámhordozó településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja annak méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is,

be) az elhelyezéssel érintett építmény az elhelyezendő reklámot, reklámhordozót is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény településképi szempontból meghatározó homlokzati felületén tervezett

bf) látványtervet vagy fotómontázst.

(4) Amennyiben a benyújtott kérelem és melléklete nem felel meg 4) bekezdésben előírt tartalmi követelményeknek, a polgármester 3 munkanapon belül egy alkalommal legfeljebb 15 napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt. A hiánypótlás ideje nem számít bele a bejelentési eljárási határidőbe.

(5) Amennyiben a benyújtott kérelem és melléklete a hiánypótlást követően sem felel meg a Korm. rendelet és e rendelet előírásainak a polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.

(6) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység - feltétel meghatározásával vagy anélkül, tudomásul vételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az ·alábbi szempontokat kell figyelembe venni,

a) helyi és magasabb rendű építési jogszabályok,

b) kialakult településszerkezet (telek-szerkezet),

c) a védendő (megtartandó) adottságok,

d) a tervezett, távlati területfejlesztési célok,

e) településképi illeszkedés,

f) településképi követelményeknek való megfelelőség,

g) terület-felhasználás megfelelősége,

h) az egyéb reklám-elhelyezéssel összefüggő rendeletekben foglalt elhelyezési követelmények,

i) helyi értékvédelem alatt álló épület, építmény homlokzata és tetőzete kialakítása tekintetében vizsgálni kell, hogy a homlokzat egészének stílusa, tagolása összhangban van-e az épület sajátosságaival valamint megfelel-e a korszerűség követelményeinek.

(7) Amennyiben a tevékenység megfelel a 7) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett helyi értékvédelem alatt álló épületen végzett építési tevékenység, reklám, reklámhordozó, elhelyezés tudomásul vételéről hatósági határozatot állít ki, melynek érvényességi ideje:

a) állandó építmény esetén a kérelem szerinti, de legfeljebb 5 év,

b) reklám és reklámhordozó esetén 1 év, de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja,

c) útbaigazító hirdetmény esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja.

(8) Amennyiben a tevékenység nem felel meg a 7) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett helyi értékvédelem alatt álló épületen végzett építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó elhelyezést megtiltó hatósági határozatot állít ki, melyben figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység tiltás ellenére történő elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.

(9) A döntést postai úton kell közölni a kérelmezővel, a hatósági határozathoz mellékelni kell a kérelemhez benyújtott tervdokumentáció 1 példányát, melyet a települési főépítész vagy a polgármester záradékolt.

(10) A polgármester döntésével szemben Nagymányok Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezéssel élni. A fellebbezés elbírálása legkésőbb a fellebbezés beérkezését követő soron következő rendes képviselő-testületi ülés alkalmával történik.


Vi. FEJEZET

a településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság


28. A településképi kötelezési eljárás

41.§ (1) A településképi kötelezésre vonatkozó szabályokat a településképi követelményeket szabályozó kormányrendelet tartalmazza.

(2) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. A határidőnek legalább 8 napnak kell lennie.

(3) A határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.


29. A településkép - védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

42.§ (1) A településkép védelméről szóló törvényben előírtakon túl a településkép-védelmi bírság kiszabására a polgármester jogosult.

(2) A településképi követelmények megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén az önkormányzat képviselő-testülete településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek összege:

a) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 50.000.- legfeljebb 1.000.000.- forint,

b) településképi követelmények be nem tartása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000.- forint, legfeljebb 1.000.000. forint,

c) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legfeljebb 50.000.- forint, 

d) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 500.000.- forint,

e) településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000.- legfeljebb 1.000.000. forint.

(3) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál különösen az alábbi szempontokat kell mérlegelni: 

a) a jogsértéssel létrejött állapot településképre gyakorolt hatása,

b) a jogsértéssel létrejött állapot visszafordíthatósága, 

c) a jogsértő állapot időtartama, 

d) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága

e) jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása.


30. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

43.§ (1) A bírság a polgármesternek a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított fél éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül szabható ki.

(2) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

(3) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja, közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel történhet.



IX. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNTÉS


44.§ (1) A képviselő-testület az építészeti örökség megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében az Önkormányzat éves költségvetésében pénzügyi keretösszeget hozhat létre.

(2) Az építészeti örökség tulajdonosának kérelmére (továbbiakban: kérelmező) a szokásos jó karbantartási kötelezettségen túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat, amennyiben a tárgyévi költségvetésében az erre a célra létrehozott (1) bekezdés szerinti keretösszeg szerepel.

(3) A vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható költségek 50%-a, de legfeljebb 150.000 forint.

(4) A kérelmet kizárólag magyar nyelven, papír alapon lehet benyújtani az (5) bekezdésben részletezett tartalommal.

(5) A kérelemnek tartalmaznia kell

  • a kérelmező nevét és állandó lakhelyét, valamint a kérelmező állandó lakhelyét alátámasztó hatóság által kiadott dokumentum másolatát,
  • a kérelmező adóazonosító jelét, valamint a kérelmező adóazonosító jelét alátámasztó hatóság által kiadott dokumentum másolatát,
  • a kérelmező bankszámlaszámát és a számlát vezető pénzintézet nevét,
  • a beruházással érintett ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját,
  • a vásárlásra és/vagy kivitelezésre vonatkozó, a kérelmező nevére és címére/beruházás címére szóló költségvetést,
  • a beruházás megvalósítása előtti állapot ismertetését és fotódokumentációját, valamint az (1) bekezdésben szereplő célnak való megfelelőséget,
  • a beruházás megvalósítását követő állapot ismertetését.

(6) A kérelem tárgyévi felújítás támogatására február 15. és március 10. napja között nyújtható be.




31. A kérelem feldolgozásának és elbírálásának szabályai

45.§ (1) Építészeti örökségenként egy pályázat benyújtására van lehetőség.

(2) Amennyiben építészeti örökségenként több kérelem került benyújtásra, úgy a benyújtásra került kérelmek közül csak a legkorábban benyújtásra került kérelem részesíthető támogatásban.

(3) A kérelem beérkezését követően a polgármester megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy a kérelem

  • a benyújtási határidőn belül került-e benyújtásra és
  • a kérelmező a lehetséges támogatást igénylői körbe tartozik.

(4) A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra, a befogadási kritériumoknak nem megfelelő kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. A polgármester a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy elutasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.

(5) Ha a kérelmező a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a polgármester megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására. Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem a rendelkezésre bocsátott adatok alapján kerül bírálatra.


46.§ (1) A befogadott kérelmek esetében a képviselő-testület tárgyév április 30. napjáig dönt a kérelem

  • támogatásáról, vagy

(2) A kérelmet abban az esetben utasítja el a képviselő-testület, ha a beruházás nem felel meg az e rendeletben foglalt előírásoknak.

(3) A polgármester a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.

(4) A döntés meghozatalát követő 30 napon belül az önkormányzat támogatási szerződést köt a támogatott kérelmezővel és a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.


32. A támogatással való elszámolás szabályai

47.§ (1) A támogatott kérelmező a kapott pénzügyi támogatás felhasználásáról a támogatási szerződés szerint köteles elszámolni a támogatási cél megvalósulását követő 30 napon belül, de legkésőbb a táegyévet követő év január 31. napjáig.

(2) Az elszámolási kötelezettség a támogatási szerződés szerinti "Elszámoló Lap" kitöltésével, és a támogatás összegének felhasználásáról szóló bizonylatok – pályázó által hitelesített - másolatának benyújtásával teljesíti.

(3) Az elszámolások elfogadásáról a Képviselő-testület - a pénzügyi csoport ellenőrzése alapján – a tárgyévet követő év februári ülésén dönt.


X. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK


48. § Jelen rendelet 2018. április 15. napján lép hatályba.


49. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

(1) Nagymányok Város Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 14/2017. (XI.20.) önkormányzati rendelete.

(2) Nagymányok Város Önkormányzatának A helyi jelentőségű természeti terület védetté nyilvánításáról szóló 3/1993. /III.19./ számú rendelete.





                                    Dr. Klausz Judit                                                                                             Karl Béla

                                              jegyző                                                                                                   polgármester




Záradék:


A rendelet kihirdetése 2018. április 10. napján megtörtént.


Dr. Klausz Judit

jegyző






Mellékletek