Dombóvár Város Önkormányzatának képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv. 41.§. (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján – annak végrehajtására kiadott 145/1999.(X.1.) Kormányrendeletre, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról szóló 34/1999.(IX.24.)BM – EÜM – IM együttes rendeletre figyelemmel – az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések
1. §

A rendelet hatálya Dombóvár város területén, az önkormányzat tulajdonában lévő köztemetőkre, valamint az ezek fenntartását, üzemeltetését magába foglaló önkormányzati tevékenységek összességére terjed ki.  

2. §

(1) Dombóvár város területén működő köztemetők:
Hetényi utcai temető / 2362/2, 2363, 2364, 2365/29 hrsz./
Gorkij utcai temető / 3807, 3854/1 hrsz./

(2) A dombóvári köztemetők létesítéséről, fenntartásáról Dombóvár város Önkormányzata gondoskodik.

(3) Dombóvár város önkormányzata a köztemetők üzemeltetőjét pályázat alapján választja ki, az üzemeltetésről kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében gondoskodik.

A köztemető rendeltetésszerű használathoz szükséges tárgyi és infrastrukturális feltételek
3. §

Dombóvár város köztemetőiben az 1997. évben készült beépítési tervnek megfelelően:
a) A temetőket megközelítő utak mellett megfelelő számú parkolót kell létesíteni.
b) A temetői úthálózat létesítéséhez biztosítani kell
    - főközlekedési úthoz 6,0 m
    - egyéb utakhoz  4,0 m
    - gyalog utakhoz 2,0 m szabályozási szélességet.
A tervezett útburkolatokat fokozatosan – anyagi lehetőségektől és igényektől függően – ki kell építeni. A burkolt felületeket meg kell terveztetni.
c) A köztemetőket be kell keríteni a következők szerint:
    - a Hetényi úti temetőnél északi-keleti telekhatáron drótfonatos kerítést, a déli telekhatáron élő sövény telepítésével,

    - nyugati telekhatáron növényzettel kiegészített részben tömör kerítést kell építeni.
   - a Gorkij utcai temető északi- keleti- nyugati telekhatáron drótfonatos, déli oldalon épített kerítést és kapuzatot  kell létesíteni.
d) A temetőben meglévő ravatalozók átépítéséről, bővítéséről intézkedni kell, hogy azok a hatósági előírásoknak megfelelőek legyenek. További feltételekkel biztosítani kell, hogy a gyász szomorú, de egyúttal méltóságteljes eseményét szolgálják (lélekharang, külső térkapcsolat kiépítése stb.).

e) A meglévő vízvezeték hálózatot és a vízvételi helyek számát bővíteni kell.
f) A temetőkben a zöldnövényzet felújítására kertészeti és fásítási programot kell készíteni. Részletes parkosítási munkákat csak kiviteli tervek alapján lehet végezni.
g) Az elektromos légvezetéket meg kell szüntetni, és azt a földárokba kell helyezni. A ravatalozó környékén térvilágítást, a külső munkavégzéshez (mérhető) elektromos energia vételi lehetőségeket kell kiépíteni.

A beépítési tervben foglaltak megvalósulása érdekében az éves költségvetésben kell fedezetet biztosítani.

A temetés, temetkezési helyek és azok igénybevételének szabályai  
4. §

(1) A halottat eltemetni, az elhamvasztott halott maradványait elhelyezni – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – temetőben szabad.

(2) Az eltemettető, vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát – az átvétel egyidejű igazolásával – ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

(3)^[1]

5. §

(1) A köztemető sírhelytáblákra (parcellák), a sírhelytáblák pedig sorokra oszthatók. A parcellák kialakítását az önkormányzat végzi el a beépítési terv alapján.

(2) A parcellákban a sorokat, azokban a temetési helyeket a köztemető üzemeltetője jelöli ki.

(3) A fenntartónak a temetőkről térképet (vázrajzot) kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva.

6. §

(1) A temetőben lévő sírhelyek (hantolt és hant nélküli megjelenésben), és azok méretei a következők:
a) egyes sírhely    100 × 220 cm
b) kettes sírhely    200 × 220 cm
c) gyermek sírhely      90 × 210 cm
d) urna sírhely      90 × 210 cm
c) egyes díszsírhely    150 × 300 cm
f)  kettes díszsírhely    300 × 300 cm
g) családi urnafal    120 ×  90 cm
    dísz urnafal    120 × 150 cm
    urnafülke
h) sírbolt (kripta)
    kétszemélyes    150 × 270 cm
    négyszemélyes    200 × 270 cm
    5-10 személyes    350 × 400 cm
i) sírkápolna    350 × 400 cm
   párkány magasság    240 cm
   gerinc magasság    360 cm
   sírkápolnák közötti táv.    120 cm

(2) Sírhelyek méretei hant nélküli nyughelyeknél:
a)    egyes sírhely      90 × 210 cm
b)    kettes sírhely    190 × 210 cm
c)    gyermek sírhely      90 × 210 cm

(3) A hantos és hantnélküli sírhelyeken kívül lehetőség nyílik:
a) rétbe temetésre (Gorkij utcai temető)
b) hamvak szétszórására (Hetényi utcai temető)

7. §

(1) A sírok mélysége – rátemetési lehetőségtől, illetve a talaj adottságaitól függően – 1,60 – 2,50 méterig terjedhet.

(2) A sírok egymástól való távolságának 60 cm-nek kell lennie.

(3) A sírgödröt kifalazni tilos!

(4) Sírhelyek fölé – a hantnélküli terület kivételével – síremlék, sírkeret állítható. A síremlék, vagy sírkeret nem terjedhet túl a sírhely megállapított területénél.  A síremlék és a sírkeret magassága max. 30 cm, az emlékmű magassága a földfelszíntől max. 120 cm lehet.

(5) Hant nélküli sírhely felhantolása, a környezettől bármilyen elválasztása tilos! A fejfa, síremlékkő csak a fejrésznél helyezhető el és a sírhely max. 25 %-át fedheti be. Az álló emlékkő max. magassága 120 cm, a fekvő emlékkő magassága 30 cm lehet.

(6) A síremléket, fejfát, síremlékkövet felállítani, felújítani, átépíteni, lebontani, elvinni a bemutatott részletes tervek és írásbeli kérelem alapján a temető üzemeltetőjének hozzájárulásával lehet. A munkák kivitelezését a temető üzemeltetőjének folyamatosan ellenőrizni kell, szabálytalanság esetén a munkát le kell állítani.

(7)^[2] Hantos temetési helyek esetében a talaj felszínével azonos szintig járda építhető.

8. §

(1) Az elhamvasztott halottak urnái urnafalba, családi urnafalba és urnasírhelyekbe helyezhetők el.

(2) Az urnák tárolása 40 x 40 x 45 cm belméretű és szilárd lappal légmentesen lezárt urnafülkében történhet.

(3) Urna földbe temetése esetén az elhelyezés mélysége legalább egy méter a földfelszíntől.

(4) A családi urnafalak építménye a 4 urnahelyesnél 90 x 60 cm, 6 urnahelyesnél 120 x 60 cm alapterületű, max. 160 cm magasságú lehet.

9. §

(1)^[3]

(2)^[4]

(3)^[5]

(4)^[6]

(5)^[7]

(6)^[8]

(7) A sírboltba koporsóban csak annyi elhalt temethető, ahány férőhelyre azt építették. Amennyiben a sírbolt tulajdonosa (birtokosa) a temetkezési jogosultságról a sírbolt-könyvben vagy végrendeletileg nem tett rendelkezést, úgy a sírboltban az elhalt hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetők el.

^[9]10. §

(1) Dombóvár város díszpolgárát megillető díszsírhely használati ideje a temető fennállásáig tart. A díszsírhely használata díjtalan.

(2) A díszsírhely gondozásáról az elhunyt díszpolgár hozzátartozója, ennek hiányában az üzemeltető köteles gondoskodni az önkormányzat költségére. Amennyiben a díszpolgár az elhalálozását megelőzően kérte a díszsírhelyet, köteles annak gondozására.

11. §

(1)^[10] A Gorkij utcai köztemetőben a 17-es jelű sírtábla „rét”, gyepes felületű temetési hely.

(2) A sírtáblába csak hantnélküli sírok helyezhetők el.

(3) A sírok a sírtáblába nem soros, hanem szétszórtan helyezkednek el, fejjel a ravatalozó felé.

(4) A sírkő mérete max. 80 cm széles, 40 cm hosszú és 120 cm magas lehet.

(5) A sírtáblában gyepesített felületet kell kialakítani, más növényzet nem telepíthető.

12. §

(1) A hamvak szétszórására a Hetényi úti temetőben a 29-es sírtábla alkalmas.

(2) Az igények és anyagi lehetőségek figyelembevételével gondoskodni kell a terület kialakításáról és a hamvak szétszórásához szükséges berendezés biztosításáról.

(3) A hamvak szétszórásával eltemetettek neveit, adatait e célra kialakított egységes kő, vagy fémtáblával kell megjelölni.

A temetkezési helyek feletti rendelkezési jog
13. §

(1)^[11] Az egyes temetési helyekért és azok újraválthatóságáért – a díszsírhelyek kivételével – az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek díjat kell fizetni. A díj mértékét a rendelet melléklete tartalmazza.

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő):
a)^[12] egyes sírhely esetén 25 év,
b)^[13] kettes sírhely esetén 25 év,
c) sírbolt esetén a temető tulajdonosával, üzemeltetőjével kötött megállapodástól függően 60 vagy 100 év,
d) urnafülke és az urnasírhely esetén 10 év.
e) a sírkápolna használati idejére és díjára vonatkozóan az önkormányzat és az építtető külön megállapodásban rendelkezik.

(3)^[14] A használati idő eltelte után a temetési hely újraváltható. Az újraváltás időtartamára a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók. Koporsós rátemetés esetén a temetési hely használati ideje a (2) bekezdésben meghatározott időtartamra hosszabbítható meg, és a meghosszabbított sírhelyhasználati időre vonatkozó arányos sírhelyhasználati díjat kell megfizetni.

(4)^[15] Ha a használati idő leteltét követően a sírboltot 5, az egyéb temetési helyeket 3 éven belül ismételten nem váltják meg, az üzemeltető jogosult azt minden megtérítési igény nélkül újból felhasználni.

(5) Ha a használat a 4. bekezdésben foglalt okok miatt szűnik meg, a temetkezési hely feltárásakor a kiürített sírboltból származó holttestmaradványokat, urnafülkéből, urnasírhelyből származó hamvakat közös sírhelyben kell elhelyezni, amelyről az elhunyt hozzátartozói, az ő rendelkezésük hiányában a kegyeleti szokások, valamint a közegészségügyi előírások betartásával az üzemeltető köteles gondoskodni.

(6)^[16] A temetési helyek használatának jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet, de a sírhelyet újra megváltó hozzátartozó használati jogot szerez.

(7) A temettető kívánságára történő halott, illetőleg urnaáthelyezés, vagy urnakiadás folytán megürült sírhelyek és urnafülkék számlával igazolt megváltási díjának időarányos részét a jogosult részére vissza kell téríteni.

Sírhelygazdálkodás
14. §

(1) Az üzemeltető köteles éves sírhely-gazdálkodási tervet készíteni, melynek keretében a jóváhagyott beépítési terv szerint kijelöli a temetésre előkészített temetési helyeket.

(2) Az éves sírhely-gazdálkodási terv köztemetőnként bemutatja a temetési hely szükségletet, a bővítés lehetséges irányát, megvalósításának költségeit, ütemezését, és tervezett finanszírozását.

(3) Az üzemeltető a sírhelygazdálkodás érdekében köteles naprakész nyilvántartást vezetni a szabad temetési helyekről.

(4)^[17]

15. §

A sírjelek alkalmazásának szabályai:
(1) A rendelet hatályba lépése után létesítendő sírjelek vázrajzát az üzemeltetőnek be kell mutatni, aki azt ellenjegyzéssel jóváhagyja, vagy módosításra hív fel.

(2) A sírjel nem foglalhat el a temetési helyeknél nagyobb méretet, magassága anyagától függően:
    - műkő, terméskő legfeljebb 1,5 m lehet
    - kopjafa legfeljebb 2,2 m lehet.

(3) Egyedi formájú, egyedi anyagú sírjel létesítésére kiviteli tervet kell benyújtani, az üzemeltetőhöz mellékelve a vázrajzot és az anyag jellemzését.

Temetői munkák, sírgondozás
16. §

(1) A temetőben végzendő minden munkát – kivéve a sírok gondozását – be kell jelenteni a temető üzemeltetőjének.

(2) A hantolt sír gondozása, vagy gondoztatása kizárólag a hozzátartozó feladata.
     
(3) A hantolt sírokra növényzet ültethető, de a sírhely méretét túlnövő, kifejlett korukban nagyméretű fák, cserjék, fenyőfélék ültetése tilos.

(4) A hant nélküli sírok gondozása megoszlik a hozzátartozó és az üzemeltető között. A sírhely 40%-án – a síremlék körül – egyéni kertészeti kialakítás végezhető és gondozható. A sírhely 60%-án a kertészeti kialakítást és gondozást az üzemeltető végzi. Az üzemeltető ezen a területen gyepes felületet, vagy a parcella egyöntetű képének megfelelően egységes növényzetet alakít ki és gondoz.

(5) A családi urnafalakon saját anyagból kialakított virágtartóba a növényzet telepítése, gondozása a hozzátartozó feladata. A családi urnafal és a sírkápolna közvetlen környezetében a kertészeti kialakítást és fenntartását csak kizárólag a temető üzemeltető végezheti, illetve végeztetheti.

(6) A temető területén padot csak a temető fenntartó helyezhet el a terven kijelölt helyekre.

(7) Fát, cserjét a sírhelyen kívüli területre csak a temető üzemeltetője vagy általa megbízott személy vagy szervezet ültethet a kertészeti kiviteli terv szerint.

A temetők rendje
17. §

(1) A köztemető korlátozott használatú, zöldövezeti közterület.

(2)^[18]

(3) A ravatalozót a temetés kezdete előtt egy órával ki kell nyitni.

(4) A temetőben mindenki a hely csendjének és a kegyeletnek megfelelő magaviseletet köteles tanúsítani.

(5)^[19] A temetőbe állatot bevinni, beengedni – a vakvezető, és a mozgáskorlátozott személyt segítő kutya kivételével - tilos.

(6)^[20] A temetőbe gépjárművel behajtani, közlekedni csak az üzemeltető engedélyével szabad. A temetések ideje alatt a gépjárműforgalom tilos.

(7) A temetők épületeit, kerítését, a sírokat, síremlékeket, egyéb tárgyakat a sírokra ültetett növényzetet megrongálni, beszennyezni, továbbá a sírok díszítésére szolgáló tárgyakat elvinni tilos.

(8) A temetőben gyertyát vagy mécsest gyújtani legkésőbb a zárási időt megelőző l órával lehet. Ügyelni kell arra, hogy tűzveszély ne keletkezzék.

(9) A már felállított síremléket és a sír egyéb tartozékait a temetőből – még javítás céljára is – csak a temető kezelője engedélyével lehet elszállítani.

(10) A temető területén árusítani reklámozni nem szabad. (Még virág, kegyeleti tárgyak árusítása és reklámozása is tilos.)

A köztemető üzemeltetése, a kegyeleti közszolgáltatás
18. §

(1)^[21] A köztemetők fenntartási és üzemeltetési költségeit az önkormányzat a következő bevételekből biztosítja, melyek beszedését az üzemeltetőnek lehetővé teszi:
- temetési hely megváltási, illetőleg újraváltási díja,
- a temetkezési szolgáltatók kivételével a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temetőfenntartási hozzájárulás díja,
- a temetői létesítmények igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díj.

(2) A temetési helyek megváltási és újraváltási díjainak kivételével a többi díjról tárgyév március 31-ig dönt a képviselő-testület.

(3) A díjak megállapításakor ki kell kérni a fogyasztók területileg illetékes érdekképviseleti szerveinek véleményét.

^[22]19. §

20. §

A köztemető üzemeltetését a törvényben, a kormányrendeletben, valamint e rendeletben meghatározott rendelkezések szerint kell ellátni. Ennek megfelelően az üzemeltető:
a)^[23] meghatározza a temetkezési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjét;
b)^[24] biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit, ideértve a temetési helyre való első temetést megelőzően a sírhely kiásásáról (sírásás) való gondoskodást;
c) biztosítja a ravatalozó, boncoló helyiségcsoport és ezek technikai berendezései, tárolók és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei (infrastruktúra) karbantartását, és működteti azokat;
d) gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, és biztosítja a temető nyitását, zárását;
e) vezeti és megőrzi a nyilvántartó könyveket, sírboltkönyvet;
f) tájékoztatja a temetőlátogatókat;
g) kijelöli a temetési helyeket;
h) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosság mentesítését és a hóeltakarítást;
i) összegyűjti és elszállítja a hulladékot;
j) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról;
k)^[25] összehangolja a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, szervezési intézkedésekkel elősegíti a temetés és az urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását;
l) gondoskodik az ügyfélfogadásról.

^[26]21. §

Az üzemeltető az üzemeltetési tevékenységről köteles elszámolni a Városgazdálkodási Bizottságnak.
A beszámoló ideje: az üzleti évet követő február 28.

A temetkezési szolgáltatások feltételei
22. §

(1) A köztemetőben temetkezési szolgáltatást a jogszabályokban előírt engedéllyel rendelkező vállalkozók végezhetnek.

(2) A temetkezési szolgáltatók kötelesek a hely jellegének megfelelő viseletben, a szertartások és búcsúztatások rendjének tiszteletben tartásával végezni munkájukat.

(3)^[27] A temetkezési szolgáltatók kivételével a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők temetőfenntartási hozzájárulást kötelesek fizetni a melléklet szerint.

(4)^[28] A temetkezési szolgáltatók a temető létesítményeit díj ellenében vehetik igénybe. A ravatalozó esetén az igényt – lehetőség szerint – a használat előtt legalább három munkanappal előbb kell bejelenteni. A bérleti díjat az igénybevételt megelőzően kell  az üzemeltető számára megfizetni. A ravatalozót a temetés után az átvett állapotnak megfelelően kell átadni az üzemeltetőnek. A temetkezési szolgáltató a temetés időpontját köteles bejelenteni az üzemeltetőnek, aki a bejelentésnek megfelelően köteles arról egyeztetni a szolgáltatóval.

(5) A temetkezési szolgáltatók a sírhely kiásását a temető üzemeltetőjétől is megrendelhetik szolgáltatási díj ellenében. Az igénybejelentést – lehetőség szerint – 2 munkanappal korábban kell megtenni.

(6) Az üzemeltető az igényekről nyilvántartást vezet. Az igénylő számára a létesítmény átadása nem tagadható meg, kivéve a más vállalkozó részéről történő korábbi lefoglalást.

(7) A díjak megfizetése azon üzemeltető számára is kötelező, aki a köztemető üzemeltetése mellett temetkezési szolgáltatást is ellát.

Szabálysértési rendelkezések
^[29]23. §

Hatályba léptető rendelkezések
24. §

(1)    Jelen rendelet 2001. július 15-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Dombóvár Város Önkormányzatának a temetőkről és temetkezési tevékenységről szóló 19/1997.(VII.1.) sz. rendelete és az azt módosító 34/1999.(XI.30.), 16/2000.(IV.14.), 12/2000.(IV.14.) sz. rendelet.

(2)^[30]    E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

         Tóth Attila                                                    Frellerné dr. Kovács Anna
       polgármester                                                                 jegyző