Dombóvár város felismerve, hogy a városok életében fokozott veszélyeztetettsége folytán kiemelt jelentősége van a természet védelmének, a védett értékek fenntartásának, fejlesztésének és bemutatásának, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1), 30. §, 36. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja
1. §

a)    a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a település lakosságának egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése;

b)    azoknak a természeti értékeknek és területeknek helyi védelem alá helyezése, amelyeknek – tudományos, kultúrtörténeti, esztétikai, oktatási-nevelési jelentőségük és/vagy egyéb közérdek miatt – egész város számára jelentősége van;
c)    a védett természeti értékek és a védett természeti területek károsodásának megelőzése, elhárítása, a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése;
d)    a védett természeti értékek és a védett természeti területek a jelen és a jövő nemzedék számára történő megőrzése, azok szükség szerinti helyreállítása, fenntartása, fejlődésük biztosítása.

A rendelet hatálya
2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Dombóvár Város Önkormányzat által természetvédelmi oltalom alá helyezett valamennyi természeti értékre és területre.

(2) A természetvédelemmel összefüggő e rendeletben nem szabályozott kérdésekre, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)    A rendelet hatálya nem érinti a jövőben esetlegesen országos szintű természetvédelmi oltalom alá kerülő természeti értékeket és területeket.
    

Alapfogalmak
3. §

E rendelet alkalmazásában:
a) védett természeti terület: e rendelet által védetté nyilvánított földterület;
b) védett természeti érték: védett természeti területen előforduló, értékes egyedi objektum, képződmény, életközösség, növény- és állatfaj egyede, valamint e rendelet által védetté nyilvánított faegyed, fasor;
c) fenntartható használat (hasznosítás): a természeti értékek olyan módon és ütemben történő használata, amely nem haladja meg megújuló képességüket, nem vezet a természeti értékek és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, ezzel fenntartva a jelen és jövő generációk életlehetőségeit;
d) természetkímélő gazdálkodás: olyan, a fenntartható használat részét képező eljárás, módszer, gazdálkodási mód, technológia vagy más, a természettel kapcsolatos magatartás, amely csak olyan mértékben befolyásolja a természeti értékeket, területeket, a biológiai sokféleséget, hogy természetes vagy természetközeli állapotuk fennmaradjon.
e) természetes állapot: az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy – helyreállításuk kivételével – alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi;
f) természetközeli állapot: az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak;

Alapelvek
4. §

(1) Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában.

(2) A természeti értékek és területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen.

(3) A természet védelméhez fűződő érdekeket a tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.

    
II. FEJEZET
VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK ÉS ÉRTÉKEK KIJELÖLÉSE
5. §

(1) Dombóvár Város Önkormányzata megerősíti a következő területek helyi védettségének tényét:
1. a Szigeterdőt, „Szigeterdő természetvédelmi terület” elnevezéssel,
2. az Újdombóvári vadgesztenye fasort, „Újdombóvári vadgesztenye fasor” elnevezéssel,
3. a Gólyavárt, „Gólyavár természetvédelmi terület” elnevezéssel.

6. §

(1) Dombóvár Város Önkormányzata helyi védetté nyilvánítja a következő természeti területeket:
1. a Szigeterdőt, „Szigeterdő természetvédelmi terület” elnevezéssel,
2. az Újdombóvári vadgesztenye fasort, „Újdombóvári vadgesztenye fasor” elnevezéssel,
3. a Gólyavárt, „Gólyavár természetvédelmi terület” elnevezéssel,
4. a Kis-Konda-patak völgyét, „Kis-Konda-patak völgye természetvédelmi terület” elnevezéssel,
5. a Perekaci-horgásztavat, „Bontovai-tó természetvédelmi terület” elnevezéssel,
6. a Nyerges-erdőt és Nyergesi-horgásztavat, „Nyerges-erdő és -horgásztó természetvédelmi terület” elnevezéssel,
7. a tüskei tölgyes maradványerdőt, „Tüskei tölgyes maradványerdő természetvédelmi terület”, elnevezéssel,
8. a Dosztányi-berek és a Szőlőhegyi-rét területét, „Dombóvári „tűzlepkés-rétek” természetvédelmi terület” elnevezéssel,
9. a Gunarasi tölgyes maradványerdőt „Gunarasi tölgyes maradványerdő természetvédelmi terület” elnevezéssel.
10. a Gunaras parkerdőt „Gunaras parkerdő természetvédelmi terület” elnevezéssel.

(2) Dombóvár Város Önkormányzata helyi védetté nyilvánítja a következő természeti értékeket:
1.    a Hunyadi tér Ny-i oldalának platán és juhar fasorát, a tér K-i oldalának vegyes fasorát, valamint a téren álló, fasort nem alkotó összes juhart, platánt, japánakácot, hársat, vadgesztenyét és kőrist, „Hunyadi téri fák, fasorok” elnevezéssel, kivéve a 781/2. hrsz.-ú ingatlanon található faegyedeket.
2.    az Arany János téri hársakat, kőriseket, juharokat, és vadgesztenyéket, „Arany János téri fák”, elnevezéssel,
3.    az Ady Endre utcai vadgesztenye fasort, „Ady Endre utcai vadgesztenye fasor” elnevezéssel,
4.    a Gorkij utcai gömbkőris fasort, „Gorkij utcai gömbkőris fasor” elnevezéssel,
5.    a Fő utcai juhar fasort, „Fő utcai juhar fasor” elnevezéssel,
6.    a Bajcsy-Zsilinszky utca 24. szám melletti platánt, „Dőry platán”, elnevezéssel,
7.    a Szabadság utca 4. szám udvarán álló platánt, „Szabadság utcai borostyános platán” elnevezéssel,
8.    a Szabadság utca 6. szám udvarán álló platánt, „Szabadság utcai többtörzsű platán” elnevezéssel,
9.    a Szabadság utca 8. szám udvarán álló platánt, „Szabadság utcai „Pinokkió” platán”, elnevezéssel,
10.    a Szabadság utca 16. szám hátsó kertjében álló platánt és két hársat, „Helytörténeti Múzeum kertjének idős fái” elnevezéssel,
11.    a Szent Flórián-szobor (Erzsébet utca 48.) mellett álló vadgesztenyefákat, „Szent Flórián-szobor vadgesztenyefái elnevezéssel,
12.    a Teleki utca 8-10. szám között álló fehér nyárat, „Teleki utcai fehér nyár” elnevezéssel,
13.    a Gunaras úti mellett lévő szelídgesztenyéket, „Gunaras úti szelídgesztenyés”, elnevezéssel.

(3) A védetté nyilvánított természeti területek és értékek természetvédelmi jelentőségének indoklását jelen rendelet részét képező 1. melléklet tartalmazza.

(4) Dombóvár Város Önkormányzata a helyi természeti jelképeinek nyilvánítja a következőket:
1.    Jelképnövény: tölgy
2.    Jelképállat: havasi tűzlepke

III. FEJEZET
A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEKRE ÉS ÉRTÉKEKRE VONATKOZÓ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A védett természeti területek és értékek jelölése
7. §

(1) A védett természeti területek főbb belépési pontjainál a védelmet jelölő táblákat kell elhelyezni, amelynek tartalmaznia kell
– a terület jelen rendelet II. fejezetében meghatározott megnevezését,
– a védetté nyilvánítás évét, valamint
– a védetté nyilvánító hatóság (Dombóvár Város Önkormányzata) megnevezését.

(2) A védett természeti terület mellett védelmet jelölő táblákat kell elhelyezni, amelynek tartalmaznia kell
– a terület jelen rendelet II. fejezetében meghatározott megnevezését,
– a „Helyi védett természeti érték” jelölést,
– a védetté nyilvánítás évét, valamint
– a védetté nyilvánító hatóság (Dombóvár Város Önkormányzata) megnevezését.

(3) A táblák elhelyezéséről, a megrongálódott táblák javításáról, valamint a hiányzó táblák cseréjéről az önkormányzatnak gondoskodnia kell.

 
Az önkormányzat természetvédelmi feladatai
8. §

(1) A védett természeti területek és értékek kezeléséről, természeti állapotának fejlesztéséről a védetté nyilvánító önkormányzat köteles gondoskodni.

(2) A kezelési feladatok meghatározására az önkormányzat a jogszabályi előírásoknak megfelelő természetvédelmi kezelési tervet készíttet, amelynek jogszabályi részét – a 2. melléklet pótlásaként – jelen rendelethez csatolni kell.

(3) A természetvédelmi kezelési tervet szükség szerint, de legalább tízévenként felül kell vizsgálni, és amennyiben indokolt, módosítani kell.

(4) A természetvédelmi kezelési tervben meghatározásra került feladatokat meg kell valósítani.

(5) A természetvédelmi kezelési terv elkészültéig a kezelési munkálatokat jelen rendelet 2. mellékletében meghatározott irányelvek alapján kell folytatni.

9. §

(1) A védett természeti területek és értékek őrzéséről a védetté nyilvánító önkormányzat köteles gondoskodni.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete természetvédelmi tevékenységének ellátásához 1 fő természetőrt bíz meg a munkafeladatokkal.

(3) A védett természeti területek és értékek állapotát a természetőr(ök)nek rendszeresen ellenőrizni kell.

(4) A természetvédelmi őr feladata a védett természeti területek és értékek érdekében a Tvt.-ben és a 4/2000. (I.21.) Korm. rendeletben meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése.

10. §

(1) Az ismeretterjesztés, oktatás, tudományos kutatás és az idegenforgalom részeként a védett természeti területek és értékek látogatásának lehetőségét a bemutatásra alkalmas területeken és a védettség érdekeivel összhangban biztosítani kell. Ennek érdekében törekedni kell természetvédelmi bemutatóhelyek kialakítására.

(2) A védett természeti területekről és értékekről nyilvántartást kell vezetni.

(3) A természetvédelmi hatósági feladatokat első fokon a települési önkormányzat államigazgatási, hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben a jegyző (természetvédelmi hatóság) látja el.

(4) A védetté nyilvánítást a földhivatali és az önkormányzati ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni ill. jegyezni.

(5) A város lakosságát tájékoztatni kell a jelen rendelet által védetté nyilvánított területek és értékek védettségének tényéről és a rendelet ezen területekre vonatkozó előírásairól.

A lakosság részvétele a természet védelmében
11. §

(1)    A védelemben részesülő természeti területek és értékek megóvása a város minden polgárának és a városban működő minden szervezetnek kötelessége.

(2)    Az alábbi természetvédelmi területekre csak önkormányzati engedéllyel hajthatnak be gépjárművekkel, lassú járművekkel, mezőgazdasági vontatóval, segédmotor-kerékpárral, állati erővel vont járművel, valamint lóval:
-    Gunarasi parkerdő területe
-    Horgásztanyáktól a nádas nyugati végéig
-    Gólyavár területe
-    Szigeterdő területe
-    Bontovai tó töltése
-    Tüskei tölgyes maradványerdő területe.

12. §

(1) A természeti területek és értékek jogellenes károsítása, veszélyeztetése esetén a természet védelme érdekében a természetvédelmi célú társadalmi szervezetek jogosultak fellépni, és
a) az önkormányzattól a megfelelő és hatáskörükbe tartozó intézkedés megtételét kérni, vagy
b) a védett természeti érték, terület károsítója, veszélyeztetője ellen pert indítani.

(2) A (1) bekezdés b) pontja szerinti perben a felperes kérheti a bíróságot, hogy a veszélyeztetőt, károsítót
a) tiltsa el a jogsértő magatartástól;
b) kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére.

13. §

(1) Az önkormányzat természetvédelmi tevékenységét polgári természetőrök segíthetik.

(2) A polgári természetőr az igazolványában meghatározott területen jogosult
a) védett természeti területekre belépni;
b) szolgálati jelvényt és igazolványt használni;
c) természeti értéket veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt figyelmeztetni a jogellenességre, illetve annak jogkövetkezményeire, valamint távozásra felszólítani;
d) a védett természeti területekről, értékekről, ezekkel kapcsolatos engedélyköteles tevékenységekről tájékoztatást adni.

(3) A polgári természetőrökre vonatkozó részletes szabályokra a 33/1997. (XI.201.) KTM rendelet vonatkozik.

A védett természeti területeken folyó gazdálkodás
14. §

(1) A védett természeti területeken természetkímélő gazdálkodás folytatható, a 2. mellékletben ill. a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott módon.

(2) Ha a védelem érdekei megkövetelik, a természetvédelmi hatóság elrendelheti a gazdasági tevékenység korlátozását.

IV. FEJEZET
A TERMÉSZET VÉDELMÉNEK TULAJDONI ÉS GAZDASÁGI ALAPJAI

Tulajdonjogi rendelkezések
15. §

A helyi jelentőségű védett természeti érték és terület esetében, a tulajdonjog változásakor, sorrendben először az államot, utána az önkormányzatot illeti meg elővásárlási jog.

Gazdasági és pénzügyi jogi előírások
16. §

(1) A helyi-területi feladatok ellátására az önkormányzat környezetvédelmi alapjában, természetvédelmi célokat szolgáló részt hoz létre.

(2) Az önkormányzat minden évben saját költségvetése terhére – a pályázati források figyelembevételével – gondoskodik
a) a Dombóvár Város Természetvédelmi Alaptervében meghatározott programok és feladatok végrehajtásáról,
b) a védett természeti területek és értékek természetvédelmi kezeléséről, valamint
c) a védett természeti területek és értékek bemutatásáról.

(3) A védett természeti területek és értékek nevének, jelképeinek, valamint Dombóvár Város természetvédelmi jelképeinek nyereségérdekelt tevékenységekben való felhasználásáért – a jogosult és a felhasználó közötti polgári jogi szerződésben meghatározottak szerint – a felhasználó díjat köteles fizetni.

Támogatások és kártalanítás
17. §

A védett természeti területeken természetvédelmi érdekből – e rendelet hatálybalépését követően – elrendelt mező- és erdőgazdasági korlátozás, ill. tilalom esetén, vagy a termelésszerkezet jelentős megváltoztatásának előírása következtében a tulajdonos tényleges kárát meg kell téríteni. A természeti kár megelőzése és megakadályozása érdekében jogszerűen előírt korlátozás vagy tilalom kártalanítási igényt nem keletkeztet.

V. FEJEZET
A TERMÉSZETVÉDELEM ELJÁRÁSJOGI SZABÁLYAI ÉS SZANKCIÓI
Eljárási rendelkezések
18. §

(1) A hatósági eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Tvt-ben foglalt eltérésekkel.

(2) Az eljárási határidő a természetvédelmi hatósági eljárásokban 90 nap.

(3) A védett természeti terület és érték esetén a jegyző jogszabályban meghatározott előírások teljesítése érdekében az ügyfeleket kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására, különösen a károsodott természeti érték és terület, továbbá a védett természeti érték és terület helyreállítására.

(4) A védett természeti terület és érték esetében a jegyző korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet károsító vagy veszélyeztető tevékenységet. A határozat – a védett természeti érték, terület közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetében – a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

Természetvédelmi bírság
19. §

(1) A Tvt. 80. § (1) bekezdése alapján aki tevékenységével vagy mulasztásával
a) jelen rendelet, valamint a Tvt. és végrehajtási rendeleteinek előírásait megsérti;
b) a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz;
c) a védett természeti területet jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenységet folytat;
d) a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja;
e) a védett természeti terület és érték jelölését, megőrzését és bemutatását szolgáló környezetarchitektúra elemeket (táblák, pihenőhelyek stb.) veszélyezteti, károsítja, elpusztítja;
e) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végez
természetvédelmi bírságot köteles fizetni.

(2) A természetvédelmi bírságot helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a jegyző szabja ki. A természetvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás

(3) A természetvédelmi bírság az önkormányzat környezetvédelmi alapja, vagy annak természetvédelmi célokat szolgáló részének bevételi forrása.

(4) A természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(5) A természetvédelmi bírság kiszabására vonatkozó eljárási szabályokra, valamint a bírság mértékére és megállapításának módjára a 33/1997. (II. 20.) Kormányrendelet előírásai vonatkoznak.

Vegyes és záró rendelkezések
20. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetéstől számított 15. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Tvt. és végrehajtási rendeletei az iránymutatóak.

Dombóvár, 2004. április 7.
                                  

                                                           A jegyző távollétében:

    Szabó Loránd sk.                                    Dr.Radochayné dr. Molnár Zsuzsanna sk.
    polgármester                                                              aljegyző

1. melléklet

A védett természeti területek legfontosabb adatai és természetvédelmi jelentősége

1.    Szigeterdő
___________________________________________________________________________

 
Terület: 4,8 ha    Védetté nyilvánítás éve (jogszabály száma): 1976 (43.051/1976)    
 
Helyrajzi szám: 1882/3    Tulajdoni helyzet: önkormányzati tulajdon    

Természetvédelmi jelentőség rövid bemutatása:
A Szigeterdő a környéken nagyobb részt kiirtott síkvidéki tölgyes-kőrises növénytársulás természetközeli állapotú maradványfoltja. Az idős (70-100 éves) kocsányos tölgyekből (Quercus robur) és magas kőrisekből (Fraxinus excelsior) álló erdőrész számos növény- és állatfaj számára biztosít élőhelyet. Madárfaunája igen gazdag: a rendszeresen költő fajok száma 18, az alkalmi költőké 13, a megfigyelt téli vendégek száma 9. Köztük több ritka, védett madárfaj is előfordul, mint például az erdei fülesbagoly (Asio otus), a macskabagoly (Strix aluco) és a füles kuvik (Otus scops). Ritka, védett emlősök is előfordulnak, mint például a mókus (Sciurus vulgaris) és a keleti sün (Erinaceus concolor).
A természetközeli erdőrész mellett a későbbiekben egy angolkertet alakítottak ki. A parkban díszcserjék (magyal – Ilex aquifolium, hóbogyó – Symphoricarpus orbiculatus, hibiszkusz – Hybiscus syriacus, fagyal – Ligustrum vulgare), örökzöld és lombhullató díszfák (pl. tiszafa – Taxus baccata, japánakác –Sophora japonica, páfrányfenyő – Ginkgo biloba, liliomfa– Magnolia kobus, tulipánfa – Liriodendron tulipifera) egyaránt előfordulnak.
A Szigeterdő DNy-i szélén álló vár és lakótorony a XIII. században épült. A fa- és téglaépítményeket árok és földsánc övezte. Az erődítmény a XVI. században pusztult el egy tűzvész során. Az 1990-es években végzett ásatások során egy 10 x 10 m alapterületű, 2,5 m falvastagságú, tégla anyagú lakótorony alapjait tárták fel. A torony építéséhez szükséges téglát helyben égették ki. A téglaégető maradványait szintén megtalálták. A kiemelkedésen valószínűleg már a vár építését megelőzően, a X-XI. században megtelepedett az ember, amire a feltárások során talált földbe mélyített ház és hulladékgödrök utalnak. A vár és környéke országos jelentőségű régészeti lelőhely.
A parkban kapott helyett Horvay János 1848-as első független magyar kormányt ábrázoló szoborcsoportja, amely 1951-ig a Parlament előtti téren állt. A politikai okokból eltávolított szobrokat 1972-73-ban állították fel Dombóváron. A szoborcsoport és a vár országosan védett műemlék.
A park a Kapos-völgy egyik terasz-szigetén helyezkedik el, amely egy korábban nagyobb kiterjedésű terasz felszabdalódásával keletkezett. A város területén, illetve a Kapos jelenlegi árterén több teraszsziget is található. Ezek közül a szigeterdei a legnagyobb méretű és legkevésbé erodálódott, így típusossága következtében helyi szintű felszínalaktani értéket jelent.

2.    Újdombóvári vadgesztenye fasor
___________________________________________________________________________

 
Terület: –    Védetté nyilvánítás éve (jogszabály száma): 1976 (43.050/1976)    
 
Helyrajzi szám: 3368    Tulajdoni helyzet: önkormányzati tulajdon    

Természetvédelmi jelentőség rövid bemutatása:
A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) fasor az újdombóvári Fő út római katolikus templomig tartó szakaszát szegélyezi mindkét oldalon, mintegy fél kilométer hosszúságban. Az állomány kora 70-80 év. Az összesen 114 db egyed jellemző magassága 10-12 m, törzsátmérőjük 50-70 cm, lombkorona-átmérőjük 6-8 m. Az utóbbi évtizedekben országszerte jelentősen csökkent a városi ártalmakat nehezen viselő, lassú növekedésű vadgesztenyéből álló fasorok száma.

3.    Gólyavár
___________________________________________________________________________

 
Terület: 3,5 ha    Védetté nyilvánítás éve (jogszabály száma): ismeretlen    
 
Helyrajzi szám: 0349, 0350, 0350/1    Tulajdoni helyzet: önkormányzati tulajdon    

Természet- és műemlékvédelmi jelentőség rövid bemutatása:
A Kapos-völgy egyik terasz-szigetén épült vár, amelynek első írásos említése 1313-ból származik. Alapítója valószínűleg Kőszegi János volt, majd Károly Róbert uralkodása idején a Dombayak, később a Verbőczyek tulajdonába került. Verbőczy István itt írta nevezetes jogkönyve, a Tripartitum egy részét. A falak között megfordult Tinódi Lantos Sebestyén is, aki 1538 körül itt írta Jáson és Medea című széphistóriáját. A vár mérete egykoron kb. 70 x 105 méter lehetett. 1702-ben robbantották fel a karlócai békeszerződés alapján. A várat a XIV-XVII. században patkó alakban település övezte, amelyről egyes kutatók azt feltételezik, hogy Dombóvár település őse, a középkori Dombó, ahol templom is állt. A vár és a település részletes régészeti kutatása még nem történt meg.
Az egyik falrészlet tetején rendszeresen fészkel és költ egy fehér gólya (Ciconia ciconia) pár.
A vár és környéke változatos, természetszerű benyomást keltő tájképi együttes, nagy kiterjedésű gyepekkel, cserjés és fás ligetekkel, a völgytalpból kiemelkedő terasz-szigeten álló várrommal. A várfal maradványának tetején az évtizedek alatt állandósult tájképi elemmé vált a gólyafészek, benne a gólyákkal.

4.    Kis-Konda-patak völgye
___________________________________________________________________________

Helyrajzi szám: 036/1, 036/2, 042/1, 046, 047, 048/1, 049, 051, 052, 053, 054, 062, 063, 064, 065, 0121, 0122, 0124, 0125, 0132, 0133, 0134, 0146/2, 0148, 0158, 0161, 0162, 0163, 0171, 0173/1, 0173/3, 0174, 0175, 0176, 0187, 0188, 0189, 0190, 0191, 0192, 0193,  0199, 0200, 0201, 1889/2, 1979/1 a, b, 2047, 2162, 2873/7 a, 2875/2, 2876/2, 2915/1, 2915/3, 2916/1, 2916/2, 2918, 2931, 2939.  

Természetvédelmi jelentőség rövid bemutatása:
A tőzegbányászat által létrehozott mélyedésekben, a Kis-Konda-patak felduzzasztásával létrehozott Tüskei-horgásztó és Kiskondai-halastavak környékének természetközeli állapotú vizes élőhelyei és vízparti ligetei számos ritka, védett faj számára biztosítanak élőhelyet és táplálkozóterületet. A vizes élőhelyi jellegből adódóan különösen kétéltű- és hüllőfaunája értékes. Az emlősök közül kiemelkedő a vidra (Lutra lutra) előfordulása. A völgyben 1980 óta folyik madárgyűrűzés és vonuláskutatás, így a madárfaunára vonatkozóan részletes adatok állnak rendelkezésre. A megfigyelt fajok száma 172, amelyek között több ritka, védett madárfaj is előfordul, mint például a réti sas (Haliacetus albicilla), a nagy kócsag (Egretta alba), a kis kócsag (Egretta garzetta), a fekete gólya (Ciconia nigra) és a fehér gólya (Ciconia ciconia).
A patak menti természetközeli állapotú ligetek, gyepek – különböző jellegű tájak közötti összeköttetést teremtve – regionális szintű ökológiai folyosót képeznek.
A tavak és parti sávjaik a környező „agrársivatagban” üde látványt nyújtó változatos, természetszerű benyomást keltő tájképi együttesek.

Védett fajok listája:
Fokozottan védett fajok                                      Eszmei érték
 
Fehér gólya (Ciconia ciconia)    100 000 Ft       
Fekete gólya (Ciconia nigra)    500 000 Ft       
Kiskócsag (Egretta garzetta)    250 000 Ft       
Nagykócsag (Egretta alba)    100 000 Ft       
Réti sas (Haliacetus albicilla)    1 000 000 Ft       
Bölömbika (Botaurus stellaris)    100 000 Ft       
Vidra (Lutra lutra)    250 000 Ft    
Védett fajok                                              Eszmei érték
 
Kisasszony szitakötő (Calopteryx virgo)    2 000 Ft       
Nappali pávaszem (Inachis io)    2 000 Ft       
Kecskebéka (Rana esculenta)    2 000 Ft       
Kis tavibéka (Rana lessonae)    2 000 Ft       
Levelibéka (Hyla arborea)    2 000 Ft       
Kockás sikló (Natrix tesselata)    10 000 Ft       
Vizisikló (Natrix natrix)    2 000 Ft       
Mocsári teknős (Emys orbicularis)    50 000 Ft       
Barna rétihéja (Circus aeruginosus)    50 000 Ft       
Búbos vöcsök (Podiceps cristatus)    2 000 Ft       
Cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirapeus)    2 000 Ft       
Énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris)    2 000 Ft       
Függőcinege (Remiz pendulinus)    2 000 Ft       
Fülemüle (Luscinia megarchynchos)    10 000 Ft       
Guvat (Rallus aquaticus)    10 000 Ft       
Jégmadár (Alcedo atthis)    50 000 Ft       
Kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis)    10 000 Ft       
Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus)    2 000 Ft       
Nádi sármány (Emberiza schoeniclus)    2 000 Ft       
Nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides)    2 000 Ft       
Sárgarigó (Oriolus oriolus)    10 000 Ft       
Szürkegém (Ardea cinerea)    10 000 Ft       
Vizityúk (Gallinula chloropus)        2 000 Ft       
Közönséges vizicickány (Neomys anomalus)    2 000 Ft       
Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba)    5 000 Ft    

5.    Nyerges-erdő és -horgásztó
___________________________________________________________________________

Helyrajzi szám: 0395, 0396, 0398/1, 0399/8, 0399/10, 0399/11, 7900, 7901, 7902, 7903, 7904, 7905, 7907, 7908, 0399/7

Tulajdoni helyzet: magántulajdonosok és önkormányzati tulajdon (7901, 0399/7)

Terület: 92 ha

Természetvédelmi jelentőség rövid bemutatása:
Nyerges-erdő: A környező mezőgazdasági területek között szigetszerűen megjelenő viszonylag nagy kiterjedésű, idős, természetközeli állapotú dombvidéki gyertyános-kocsányos tölgyes. Az erdő kiváló fészkelőterületet biztosít számos ritka, védett madárfaj számára. Különösen énekesmadár és denevérfaunája jelentős. Az erdő aljnövényzetében ritka, védett növényfajok is élnek.
Az erdő tófelőli szélén álló „svájci lak” értékes építészeti és látványelem. Tömegarányai, díszítőelemei a Monarchia századfordulós fürdőépületeinek hangulatát idézi.
Feltételezhetően részben a mai erdő alatt vannak a középkori Nyerges-puszta település maradványai, amelynek területét régészeti lelőhelyként tartják nyilván.
Nyergesi-horgásztó: A három tóból álló, mesterséges eredetű tó-együttes értékes vizes élőhely, ritka, védett állatfajok, például vízisikló (Natrix natrix) és mocsári teknős (Emis orbicularis) előfordulásával.
Az erdő és a horgásztó környéke változatos, természetszerű benyomást keltő tájképi együttes, nyílt vízfelülettel, a tóparton gyepes, ligetes területekkel, a tó D-i partján természetszerű erdővel, É-i partján hétvégi házakkal tarkított szőlőkkel.

Védett fajok listája:

Védett fajok                                             Eszmei érték

 
Kisasszony szitakötő (Calopteryx virgo)    2 000 Ft       
Barna varangy (Bufo bufo)    2 000 Ft       
Erdei béka (Rana dalmatina)    2 000 Ft       
Kecskebéka (Rana esculenta)    2 000 Ft       
Levelibéka (Hyla arborea)    2 000 Ft       
Vizisikló (Natrix natrix)    2 000 Ft       
Mocsári teknős (Emys orbicularis)    50 000 Ft       
Csilp-csalp füzike (Phylloscopus collybita)    2 000 Ft       
Csuszka (Sitta europea)    2 000 Ft       
Egerészölyv (Buteo buteo)    10 000 Ft       
Énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris)    2 000 Ft       
Erdei pinty (Eriugilla coelebs)    10 000 Ft       
Énekes rigó (Turus phylomelos)    2 000 Ft       
Jégmadár (Alcedo atthis)    50 000 Ft       
Kakukk (Cuculus canorus)    10 000 Ft       
Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes)    2 000 Ft       
Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus)    2 000 Ft       
Nagy fakopáncs (Dendrocopos major)    2 000 Ft       
Ökörszem (Troglodytes troglosytes)        2 000 Ft       
Széncinke (Parus major)    2 000 Ft       
Vizityúk (Gallinula chloropus)        2 000 Ft       
Vörösbegy (Erithacus rubecula)    2 000 Ft       
Törpe denevér (Pipistrellus pipistrellus)    10 000 Ft       
Vizi denevér (Myotis daubentoni)    10 000 Ft       
Nagy pele (Glis glis)    2 000 Ft       
Barna rétihéja (Circus Aeruginosus)    50 000 Ft       
Bársonyos görvélyfű (Scrophularia scopolii)    2 000 Ft       
Farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia)    2 000 Ft       
Májvirág (Hepatica nobilis)    2 000 Ft       
Szártalan kankalin (Primula vulgaris)    2 000 Ft       
Tarka lednek (Lathyrus venetus)    2 000 Ft       
Tavaszi hérics (Adonis vernalis)    2000 Ft       
Szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana)    5 000 Ft       
Széles pajzsika (Dryopteris dilatata)    5 000 Ft    

6.    Bontovai-tó
___________________________________________________________________________

Helyrajzi szám: 012 (részben), 015 b, c, d, f, 019/6 a, b

Tulajdoni helyzet: magántulajdon és önkormányzati tulajdon (012)

Természetvédelmi jelentőség rövid bemutatása:
A tőzegbányászat által létrehozott mélyedésben, a Perekaci-árok vízfolyásának felduzzasztásával létrehozott halastó és környékének fás élőhelyei a környező „agrársivatagban” üde színfoltot jelentenek és egyben fajgazdag élővilág számára biztosítanak élőhelyet és táplálkozóterületet. A vizes élőhelyi jellegből adódóan különösen kétéltű-, hüllő- és madárfaunája értékes.

7.    Tüskei tölgyes maradványerdő
___________________________________________________________________________

 
Helyrajzi szám: 4587, 4589, 4577/1, 4577/2      Tulajdoni helyzet: magántulajdon    

Terület: 3,5 ha
Természetvédelmi jelentőség rövid bemutatása:
A síkvidéki cseres tölgyesek természetközeli állapotú maradványfoltja. A faállomány 40-90 éves, cserjeszintje sűrű. Az erdő kiváló madárélőhely.

8.    Dombóvári „tűzlepkés-rétek”
___________________________________________________________________________

Helyrajzi szám: 0353/2, 0362/10, 0362/11, 0362/12, 0362/13, 0362/14, 0362/15, 0362/16, 0362/17, 0362/3, 0362/4, 0362/4, 0362/8, 0362/9, 0364/1, 0364/10, 0364/11, 0364/13, 0364/14, 0364/15, 0364/19, 0364/2, 0364/20, 0364/21 a, b, c, 0364/23, 0364/24, 0364/25, 0364/26, 0364/27, 0364/28, 0364/29, 0364/30, 0364/31, 0364/32, 0364/33, 0364/34, 0364/4, 0364/7, 0364/8, 0364/9, 0367

Tulajdoni helyzet: állami tulajdon és magántulajdonosok

Terület: 181,5 ha

Természetvédelmi jelentőség rövid bemutatása:
A Kapos-völgy alacsony fekvésű területeinek kiszáradó láprétjei számos ritka, védett faj élőhelye és táplálkozóterülete. Kiemelkedő jelentőségű az igen ritka havasi tűzlepke (Palaeochrysophan hippothoe) előfordulása. A faj territoriális viselkedésű, szűkebb élőhelyét ritkán hagyja el, így megőrzésének hatékony eszköze a területi védelem. A berek a jelentős dombóvári fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány táplálkozóterülete, tavaszi vízborított állapotában a vonuló vízimadarak fontos pihenőhelye, táplálkozóterülete. Az 1980 óta folyó ornitológiai megfigyelések során már 162 madárfajt észleltek. A terület a Kapos menti regionális jelentőségű ökológiai folyosó része.

Védett fajok listája:
Fokozottan védett fajok                              Eszmei érték
 
Fehér gólya (Ciconia ciconia)    100 000 Ft       
Gyöngybagoly (Tyto alba)    100 000 Ft    
Védett fajok                                      Eszmei érték
 
Kisasszony szitakötő (Calopteryx virgo)    2 000 Ft       
Havasi tűzlepke (Palaeochrysophan hippothoe)    2 000 Ft       
Kecskebéka (Rana esculenta)    2 000 Ft       
Levelibéka (Hyla arborea)    2 000 Ft       
Barna rétihéja (Circus aeruginosus)    50 000 Ft       
Bíbic (Vanellus vanellus)    2 000 Ft       
Cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirapeus)    2 000 Ft       
Énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris)    2 000 Ft       
Egerészölyv (Buteo buteo)    10 000 Ft       
Fülemüle (Luscinia megarchynchos)    10 000 Ft       
Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus)    2 000 Ft       
Nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides)    2 000 Ft       
Parti lile (Charadrius dubius)    2 000 Ft       
Réti cankó (Tringa graelola)    2 000 Ft       
Réti tücsökmadár (Locustella naevia)    10 000 Ft       
Csalitjáró pocok (Microtus agrestis)    2 000 Ft       
Fürj (Coturnix coturnix)    50 000 Ft       
Sordély (Miliaria calandra)    10 000 Ft       
Sárga billegető (Motallica flava)    2 000 Ft       
Kabasólyom (Falco subbuteo)    50 000 Ft    

9. Gunarasi tölgyes maradványerdő

Helyrajzi szám: 0290/1. hrsz.                 Tulajdoni helyzet: magántulajdon

Terület: 0,8534 ha

Természetvédelmi jelentőség rövid bemutatása:
A faállomány 40-90 éves, cserjeszintje sűrű. Az erdő kiváló madárlelőhely.

10. Fasorok, facsoportok, faegyedek
___________________________________________________________________________

(1) Hunyadi téri fák, fasorok

 
Hely:    Hunyadi tér  - Hrsz.: 782/4, 51/7       
Fafaj:     juhar (47 db), platán (46 db), japánakác (20 db), hárs (8 db), kőris (1 db)       
Jellemzés:     páros oldal: hármas fasor (platán és juhar)
páratlan oldal: kettős fasor (vegyes)
m= 12-20 m, dt= 30-120 cm, dl= 6-25 m       
Jelentőség:     településképi, kultúrtörténeti, dendrológiai       
Állapot:     3-5; több egyed repedezett törzsű       
Veszélyeztetettség:     légszennyezés, csipkéző poloska (platán)       
Megjegyzés:     a Hamulyák Mihály által a XX. század elején megalkotott „Eszterházy sétatér”; helyenként fiatalabb példányokkal van pótolva; a platánfákat rendszeresen permetezik a kártevők ellen    

(2) Arany János téri fák

 
Hely:    Arany János tér – Hrsz.: 222       
Fafajok:     hárs (3 db), kőris (3 db), juhar (5 db), vadgesztenye (5 db)       
Jellemzés:     m= 9-15 m, dt= 50-80 cm, dl= 8-12 m       
Jelentőség:     településképi, kultúrtörténeti, dendrológiai       
Állapot:     5       
Veszélyeztetettség:     légszennyezés, aknázómoly (vadgesztenye)       
Megjegyzés:     a vadgesztenyefákat rendszeresen permetezik a kártevők ellen    

(3) Ady Endre utcai vadgesztenye fasor

 
Hely:    Ady Endre utca – Hrsz.: 605       
Fafaj:     vadgesztenye (109 db)       
Jellemzés:     kétoldali fasor
m= 6-12 m, dt= 20-60 cm, dl= 5-10 m       
Jelentőség:     településképi       
Állapot:     4       
Veszélyeztetettség:     légszennyezés, aknázómoly       
Megjegyzés:     helyenként fiatal példányokkal pótolt; rendszeresen permetezik a kártevők ellen    

(4) Gorkij utcai gömbkőris fasor

 
Hely:    Gorkij utca – Hrsz.: 3411/5       
Fafaj:     gömbkőris (106 db)       
Jellemzés:     egyoldali fasor
m= 7 m, dt= (25-)50 cm, dl= (4-)6 m       
Jelentőség:     településképi       
Állapot:     4       
Veszélyeztetettség:     villanyvezeték közvetlen fölötte húzódik       
Megjegyzés:     utca végén csonkolt egyedek vannak; pótlás helyenként más fajjal    

(5) Fő utcai juhar fasor

 
Hely:    Fő utca (Fő utca 91. → Petőfi tér) – Hrsz.: 3368       
Fafaj:     juhar (36 db), vadgesztenye (6 db)       
Jellemzés:     egyoldali fasor
m= 12 m, dt= 50-60 cm, dl= 7-9 m       
Jelentőség:     településképi, dendrológiai       
Állapot:     4       
Veszélyeztetettség:     légszennyezés, aknázómoly (vadgesztenye)       
Megjegyzés:     a vadgesztenyefákat rendszeresen permetezik a kártevők ellen    

Faegyedek:

(6) Dőry platán

 
Hely:    Bajcsy-Zsilinszky utca 24. (az egykori Dőry kastély mellett) – Hrsz.: 1964       
Fafaj:     platán       
Jellemzés:     m= 25 m, dt= 150 cm, dl= 20 m       
Jelentőség:     dendrológiai, kultúrtörténeti       
Állapot:     5       
Veszélyeztetettség:     csipkés platánpoloska; környezetében sok burkolt felület; a szomszédos ház tetejére ránő, ezért időnként csonkolni kell       
Megjegyzés:     az egykori Dőry kastély körüli park
maradványa; valószínűleg a város legöregebb platánja; a szomszédos lakóépületek között nehezen észrevehető; rendszeresen permetezik a kártevők ellen     

(7) Szabadság utcai borostyános platán

 
Hely:    Szabadság utca 4. (udvar) - Hrsz.: 782/4       
Fafaj:     platán       
Jellemzés:     m= 20 m, dt= 120 cm, dl= 20 m       
Jelentőség:     dendrológiai       
Állapot:     5       
Veszélyeztetettség:     csipkés platánpoloska       
Megjegyzés:     törzsét borostyán borítja; rendszeresen permetezik a kártevők ellen    

(8) Szabadság utcai többtörzsű platán

 
Hely:    Szabadság utca 6. (Platán Gondozó Központ, belső udvar) – Hrsz.: 782/4       
Fafaj:     platán       
Jellemzés:     m= 22 m, dt= 150 cm, dl= 20 m       
Jelentőség:     dendrológiai       
Állapot:     5       
Veszélyeztetettség:     csipkés platánpoloska       
Megjegyzés:     nagyon szép habitusú példány; rend-szeresen permetezik a kártevők ellen    

(9) Szabadság utcai „Pinokkió” platán

 
Hely:    Szabadság utca 8. (Jóléti Szolgálati Alapítvány, belső udvar) – Hrsz.: 782/4        
Fafaj:     platán       
Jellemzés:     m= 20 m, dt= 120 cm, dl= 20 m       
Jelentőség:     dendrológiai       
Állapot:     5       
Veszélyeztetettség:     csipkés platánpoloska       
Megjegyzés:     rendszeresen permetezik a kártevők ellen    

(10) Helytörténeti Múzeum kertjének idős fái

 
Hely:    Szabadság utca 16. (Helytörténeti Múzeum, hátsó kert) – Hrsz.: 7/2       
Fafaj:     platán       
Jellemzés:     m= 25 m, dt= 120 cm, dl= 20 m       
Jelentőség:     dendrológiai, településképi, kultúrtörténeti       
Állapot:     5       
Veszélyeztetettség:     csipkés platánpoloska       
Megjegyzés:     az egykori Szolgabírói-lak körüli park maradványa; törzsén borostyán van; a kártevők ellen rendszeresen permetezik     
 
Hely:    Szabadság utca 16. (Helytörténeti Múzeum, hátsó kert)       
Fafaj:     hárs        
Jellemzés:     m= 22 m, dt= 110 cm, dl= 15 m       
Jelentőség:     dendrológiai, kultúrtörténeti        
Állapot:     5       
Veszélyeztetettség:     –       
Megjegyzés:     az egykori Szolgabírói-lak körüli park maradványa    
 
Hely:    Szabadság utca 16. (Helytörténeti Múzeum, előkert)       
Fafaj:     hárs       
Jellemzés:     m= 18 m, dt= 100 cm, dl= 12 m       
Jelentőség:     dendrológiai, kultúrtörténeti       
Állapot:     5       
Veszélyeztetettség:     –       
Megjegyzés:     az egykori Szolgabírói-lak körüli park maradványa; törzsén borostyán van    

(11) Szent Flórián-szobor vadgesztenyéi

 
Hely:    Erzsébet utca 48. (Szent Flórián szobra) – Hrsz.: 267       
Fafaj:     vadgesztenye (2 db)       
Jellemzés:     m= 12 m, dt= 30 cm, dl= 8 m       
Jelentőség:     településképi       
Állapot:     5       
Veszélyeztetettség:     légszennyezés, aknázómoly; villanyvezeték közvetlen mögötte húzódik       
Megjegyzés:     műemléki környezet; rendszeresen permetezik a kártevők ellen    

(12) Teleki utcai fehér nyár

 
Hely:    Teleki utca 8-10. – Hrsz.: 472/7       
Fafaj:     fehér nyár       
Jellemzés:     m= 18 m, dt= 100 cm, dl= 18 m       
Jelentőség:     településképi       
Állapot:     5       
Veszélyeztetettség:     –       
Megjegyzés:     egyenes törzsű, szép habitusú példány két panelház közé ékelődve    

(13) Gunarasi úti szelídgesztenyés

 
Hely:    Gunarasi út (Vízmű terület → MOL bázis) Hrsz: 4571/3        
Fafaj:    szelídgesztenye       
Jellemzés:    M = 5-6 m dt =15-30 cm dl =4-6 m, ligetes kialakítás       
Jelentőség:    településképi, a környéken ritka fafaj       
Állapot:    korona jelentősen sérült, vandál termésszedés       
Veszélyeztetettség:    köztes fafaj (erdei fenyő) árnyékolása        
Megjegyzés    Az állomány közé fenyőcsemeték kerültek telepítésre, karácsonyfatelep kialakítása céljára. A túl méretes példányok bent maradásával, a két fafaj erőlködik.    

(14) Gunaras parkerdő

    Területe: 9, 9680 ha            Védetté nyilvánítás éve: 2007.
    Helyrajzi szám: 4898        Tulajdoni helyzet: osztatlan közös
    Természetvédelmi jelentőség rövid bemutatása:
A vegyes fajösszetételű erdő a szovjet-magyar barátság emlékére ültetett egykori Komszomol-park helyén nőtt. Kiváló madárélőhely. Gunaras közeli elhelyezkedése és az erdőben kialakított „Land Art Park”-nak köszönhetően rekreációs szerepe kiemelkedő.
2. melléklet

Természetvédelmi kezelési irányelvek

1.    Szigeterdő
___________________________________________________________________________

–    A jövőben külön szükséges kezelni a parkot és a természetszerű erdőrészt.
–    A parkban rendszeresen el kell végezni a fenntartási, ápolási munkálatokat. Faegyedeket kivágni csak élet- és balesetvédelmi okok alapján lehet.
–    A funkcionális és esztétikai érték növelése érdekében a park rekonstrukciója javasolt, amelyet kertépítészeti terv alapján szükséges végrehajtani.
–    A természetszerű erdőrészben a fákat a biológiai kor végső határáig fenn kell tartani, a cserjeszint újbóli kialakulását honos cserjefajok ültetésével elő kell segíteni, az avart nem kell eltávolítani. Gondoskodni kell az elhalt egyedek pótlásáról, amely csak a környéken őshonos fajokkal történhet.
–    A madarak és emlősök megtelepedését, szaporodását továbbra is elő kell segíteni odúk kihelyezésével.
–    A jelenleg külön álló szobrokat eredeti állapotban, egységes szoborcsoportként javasolt visszaállítani.
–    Folytatni kell a lakótorony rekonstrukcióját, amelyben helytörténeti kiállítás kialakítása javasolt.
–    A természetvédelmi őrnek a területet rendszeresen ellenőrizni kell, különös figyelemmel az illegális hulladéklerakásra és a szemetelésre. Az őröknek felügyelni kell a területen folyó parkfenntartási, faápolási munkálatokat is.
–    A park bejáratainál – a már nem létező megyei védettséget jelző táblák helyett – a helyi védettséget jelző táblákat szükséges elhelyezni.
–    A park bejáratánál új, esztétikusabb „kaput” szükséges kialakítani.

2.    Újdombóvári vadgesztenye fasor
___________________________________________________________________________

–    A fasoron rendszeresen el kell végezni a fenntartási, ápolási munkálatokat. Az aknázómoly irtását vegyszeres úton és a lehullott lomblevelek rendszeres összegyűjtésével, eltávolításával szükséges megoldani.
–    A fákat a biológiai kor végső határáig fenn kell tartani, egyedeket kivágni csak élet- és balesetvédelmi okok alapján lehet. Gondoskodni kell az elhalt egyedek pótlásáról, ami kizárólag vadgesztenyével történhet.
–    A természetvédelmi őrnek felügyelni kell a fenntartási, kezelési munkálatokat.
–    A fasor két végén – a már nem létező megyei védettséget jelző táblák helyett – a helyi védettséget jelző táblákat szükséges elhelyezni.

3.    Gólyavár
___________________________________________________________________________

–    A romok láthatóságának biztosítása érdekében a területen rendszeresen cserjeirtást szükséges végezni.
–    A hely szellemiségét és esztétikai megjelenését rontó lakóterületet – a tulajdonos kártalanításával – javasolt felszámolni.
–    Javasolt a terület régészeti feltárása.
–    Rövid távon környezetrendezés (parkosítás stb.), hosszú távon a vár rekonstrukciója javasolt.
–    A természetvédelmi őrnek felügyelni kell a fenntartási, kezelési munkálatokat.
–    A terület 611. számú út felőli bejáratánál helyi védettséget jelző táblát szükséges elhelyezni.

4.    Kis-Konda-patak völgye
___________________________________________________________________________

–    A patakvölgy nemesített és tájidegen fafajokból álló ültetvényeinek helyén honos fűz- és nyárfajokból álló puhafa ligeteket, helyenként égerligeteket szükséges létrehozni.
–    Törekedni kell a gyorsan terjedő akác visszaszorítására. Az irtás során – a felszínközeli talajvíz miatt – előnyben kell részesíteni a mechanikai módszereket, de szükség esetén a kémiai módszerek alkalmazása is megengedhető.  
–    A zöldfolyosó kritikusan összeszűkülő szakaszain a zöldfelület szélesítése szükséges. Az egyik kritikus pont az Unió Ipari Szövetkezet telephelye, ahol hosszú távon érdemes megfontolni az ipari terület funkcióváltását, amellyel párhuzamosan a zöldfelületbe beékelődő részen sort kell keríteni egy természetszerű erdő kialakítására. A másik kritikus pont a patak torkolata előtti szakasz, ahol – a tulajdonossal való megegyezés alapján, akár közös program keretében – a jövőben sort kell keríteni a nem használt területek revitalizációjára.
–    A halgazdálkodás-horgászat és a természetvédelem érdekeinek összehangolása szükséges. A tavak leengedési és kotrási időpontjának meghatározásánál figyelembe kell venni a kétéltűek és az egyéb vízhez kötődő élőlények szaporodási ciklusát.
–    A völgyet keresztező utak alatt az állatok mozgását szolgáló, az emberek által használt átjáróktól független átereszeket szükséges kialakítani.
–    Az illegális szennyvízbevezetéseket meg kell szüntetni. Kritikus pont a Tüskei-horgásztó melletti üdülőtelep, ahol minél hamarabb meg kell oldani a szennyvíz zárt rendszerű kezelését.
–    Az engedély nélküli hulladéklerakatokat fel kell számolni, a további lerakást rendszeres ellenőrzéssel és a hatósági eszközök (pl. bírságolás) következetes alkalmazásával szükséges megakadályozni. Az utakról elvezetett szennyezett csapadékvizet zárt hálózatba szükséges vezetni.
–    A külterületi szakaszon a zöldsávba beékelődő intenzív szántók területén erdősíteni, gyepesíteni szükséges. A belterületi szakaszon a patakvölgy és a város egyéb zöldfelületi elemei közötti kapcsolatokat a völgyre merőleges fasorok létesítésével javasolt erősíteni.
–    A völgyperemen környezetvédelmi szűrő szerepet betöltő zárt véderdősáv létesítése szükséges, mind a külterületen, mind a belterületen. Kritikus pont az Unió Ipari Szövetkezet telephelye, ahol rövid távon a telephelyen belül szükséges kialakítani a véderdősávot. Hosszú távon érdemes megfontolni a terület funkcióváltását, amellyel párhuzamosan a völgyhöz tartozó részen sort kell keríteni egy természetszerű erdő kialakítására.
–    A völgyet a külterületi szakaszokon két oldalról határoló intenzív hasznosítású szántóterületeket mezővédő erdősávok, kisebb-nagyobb erdőfoltok, cserjés és gyepes mezsgyék létesítésével szükséges mozaikosabbá tenni. A jövőben fokozott figyelemmel kell lenni a meglévő kis területű, természetszerű élőhelyekre (vizenyős mélyedések nádas-gyékényes foltjai, füves és cserjés mezsgyék stb.).
–    A Tüskei-horgásztó partján az elmúlt évek során létesített, esztétikailag kifogásolható minőségű létesítményeket (hidak, stégek stb.) olyan környezetarchitektúra elemekkel javasolt helyettesíteni, amelyek elhelyezkedésükkel, léptékükben, anyaghasználatukban és formavilágukban a táj karakteréhez alkalmazkodnak. A jövőben csak ily módon tájbaillesztett művi elemek elhelyezése engedélyezhető.
–    A természetvédelmi őrnek a területet rendszeresen ellenőrizni kell, különös figyelemmel az illegális hulladéklerakásra, a horgászok szemetelésére és a tavak leeresztésére. Az őröknek felügyelni kell a területen folyó fenntartási és természetvédelmi kezelési munkálatokat is.
–    A terület főbb belépési pontjainál a helyi védettséget jelző táblákat szükséges elhelyezni.

5.    Nyerges-erdő és -horgásztó
___________________________________________________________________________

–    Az erdőben természetközeli erdőgazdálkodást szükséges folytatni. A fákat a biológiai kor végső határáig fenn kell tartani. Faegyedeket kivágni csak élet- és balesetvédelmi okok alapján lehet. Gondoskodni kell az elhalt egyedek pótlásáról, amely csak a környéken őshonos fajokkal történhet.
–    A hazánkban nem honos fafajokból álló ültetvények, elakácosodott erdőrészek helyén természetszerű erdőket, gyertyános-tölgyeseket és cseres tölgyeseket szükséges létrehozni.
–    A tóparti sávban parkosítás és egységes stílusú környezetarchitektúra elemek elhelyezése javasolt.
–    A horgásztó partján az elmúlt évek során létesített, esztétikailag kifogásolható minőségű létesítményeket (hidak, stégek stb.) olyan környezetarchitektúra elemekkel javasolt helyettesíteni, amelyek elhelyezkedésükkel, léptékükben, anyaghasználatukban és formavilágukban a táj karakteréhez alkalmazkodnak. A jövőben csak ily módon tájbaillesztett művi elemek elhelyezése engedélyezhető.
–    A tavak esetleges leengedési időpontjának meghatározásánál figyelembe kell venni a kétéltűek szaporodási ciklusát.
–    A természetvédelmi őrnek a területet rendszeresen ellenőrizni kell, különös figyelemmel az illegális hulladéklerakásra, a horgászok szemetelésére és a tavak leeresztésére. Az őröknek felügyelni kell a területen folyó fenntartási és természetvédelmi kezelési munkálatokat is.
–    A terület főbb belépési pontjainál a helyi védettséget jelző táblákat szükséges elhelyezni.

6.    Bontovai-tó
___________________________________________________________________________

–    A tópart akácosainak helyén honos fűz- és nyárfajokból álló puhafa ligeteket, helyenként égerligeteket szükséges létrehozni. Az akác irtása során – a tó közelsége és a felszínközeli talajvíz miatt – előnyben kell részesíteni a mechanikai módszereket, de szükség esetén a kémiai módszerek alkalmazása is megengedhető.  
–    A horgásztó partján az elmúlt évek során létesített, esztétikailag kifogásolható minőségű létesítményeket (épületek, stégek stb.) olyan környezetarchitektúra elemekkel javasolt helyettesíteni, amelyek elhelyezkedésükkel, léptékükben, anyaghasználatukban és formavilágukban a táj karakteréhez alkalmazkodnak. A jövőben csak ily módon tájbaillesztett művi elemek elhelyezése engedélyezhető.
–    A horgásztó leengedési időpontjának meghatározásánál figyelembe kell venni a kétéltűek és az egyéb vízhez kötődő élőlények szaporodási ciklusát.
–    A természetvédelmi őrnek a területet rendszeresen ellenőrizni kell, különös figyelemmel a horgászok szemetelésére és a tavak leeresztésére. Az őröknek felügyelni kell a területen folyó fenntartási és természetvédelmi kezelési munkálatokat is.
–    A terület főbb belépési pontjainál a helyi védettséget jelző táblákat szükséges elhelyezni.

7.    Tüskei tölgyes maradványerdő
___________________________________________________________________________

–    Az erdőben természetszerű erdőgazdálkodást szükséges folytatni. A fákat a biológiai kor végső határáig fenn kell tartani. Gondoskodni kell az elhalt egyedek pótlásáról, amely csak a környéken őshonos fajokkal történhet.
–    A területet szabdaló feltáróutakat fel kell számolni.
–    A természetvédelmi őrnek a területet rendszeresen ellenőrizni kell, különös figyelemmel az illegális hulladéklerakásra. Az őröknek felügyelni kell a területen folyó fenntartási és természetvédelmi kezelési munkálatokat is.
–    A terület főbb belépési pontjainál a helyi védettséget jelző táblákat szükséges elhelyezni.

8.    Dombóvári „tűzlepkés-rétek”
___________________________________________________________________________

–    A gyepterületeket extenzív módon, rendszeres, megfelelő időben (a védett állatfajok, elsősorban a havasi tűzlepke életritmusához igazítva) és módon (a földön fészkelő madarak előzetes riasztásával, fészekaljuk körbekaszálásával stb.) elvégzett kaszálással, esetleg legeltetéssel szükséges fenntartani.
–    A természetvédelmi őrnek a területet rendszeresen ellenőrizni kell, különös figyelemmel az illegális hulladéklerakásra. Az őröknek felügyelni kell a területen folyó fenntartási és természetvédelmi kezelési munkálatokat is.
–    A terület főbb belépési pontjainál a helyi védettséget jelző táblákat szükséges elhelyezni.

9.    Gunarasi tölgyes maradványerdő
___________________________________________________________________________

–    Az erdőben természetszerű erdőgazdálkodást szükséges folytatni. A fákat a biológiai kor végső határáig fenn kell tartani. Gondoskodni kell az elhalt egyedek pótlásáról, amely csak a környéken őshonos fajokkal történhet.
–    A természetvédelmi őrnek a területet rendszeresen ellenőrizni kell, különös figyelemmel az illegális hulladéklerakásra. Az őröknek felügyelni kell a területen folyó fenntartási és természetvédelmi kezelési munkálatokat is.
–    A terület főbb belépési pontjainál a helyi védettséget jelző táblákat szükséges elhelyezni.

10.    Fasorok, facsoportok, faegyedek
___________________________________________________________________________

–    A fákat a biológiai kor végső határáig fenn kell tartani, egyedeket kivágni csak élet- és balesetvédelmi okok alapján lehet. Gondoskodni kell az elhalt egyedek pótlásáról, amely csak az adott fasorra, facsoportra jellemző fajjal, fajokkal történhet.
–    Rendszeresen el kell végezni a fenntartási, ápolási munkálatokat. A vadgesztenyefák esetében az aknázómoly irtását vegyszeres úton és a lehullott lomblevelek rendszeres összegyűjtésével, eltávolításával szükséges megoldani. A platánokat a csipkés platánpoloska kártétele ellen permetezni szükséges.
–    A természetvédelmi őrnek felügyelni kell a fenntartási, ápolási munkálatokat.
–    A fasorok végein, a faegyedek mellett a helyi védettséget jelző táblákat szükséges elhelyezni.
    
11. Gunaras parkerdő

-    Az erdőben új feltáróutat létesíteni tilos.
-    A természetvédelmi őrnek a területet rendszeresen ellenőrizni kell, különös figyelemmel a szemetelésre, az illegális hulladéklerakásra, valamint a land art alkotásokra. Az őrnek felügyelni kell a területen folyó erdőfenntartási és természetvédelmi kezelési munkálatokat.
A terület fő belépési pontjainál a helyi védettséget jelző táblákat szükséges elhelyezni.