1. § A rendelet hatálya kiterjed Dombóvár Város közigazgatási területén:

a) a távhőtermelésére szolgáló hőtermelő létesítményekre, melyek létesítési és működési engedélyét az önkormányzat jegyzője adja ki.

b) A távhő továbbítására, elosztására és szolgáltatására létesített távhő-vezetékhálózatra.

c) A távhőt továbbító hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, illetve átalakítására szolgáló hőközpontokra.

d) Azokra a távhőszolgáltatókra, melyek működési engedélyét az önkormányzat jegyzője adja ki.

e) A d./ pont szerinti engedélyes szolgáltatását igénybevevő felhasználókra.

2. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.), az annak egyes rendelkezései végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tszt.vhr.) és annak 3. sz. mellékletét képező Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: TKSZ), valamint e rendelet alkalmazásában:

(1) Felhasználó: a távhővel ellátott épület tulajdonosa vagy tulajdonosok közössége, aki (amely) egy mért hőközpontból vételez távhőenergiát, és ezzel a Távhőszolgáltatóval szerződéses jogviszonyba került. A Tszt. 3. §. (g) bekezdés ga) pontja és a gb) pontja szerinti rendelkezések figyelembe vételével lehet:

(2) Felhasználói közösség: az egy hőközpontból ellátott Felhasználók összessége.

(3) Felhasználói közösség megbízottja: az előző pont szerinti közösség törvényes képviselője, vagy az épület, illetőleg épületrész tulajdonosainak meghatalmazott képviselője, aki a távhővel kapcsolatos közüzemi szerződés aláírására, elfogadására a közösség írásban feljogosított.

(4) Felhasználói érdekképviselet: olyan társadalmi szervezet, amelyet a magánszemélyek egyesülési jogáról szóló 1989. évi II. törvény alapján hoznak létre, azzal az alapszabályban meghatározott céllal, hogy védje a Felhasználók érdekeit, e célnak megfelelően folyamatosan működik és az érdekelt lakossági Felhasználók legalább 20%-át képviseli, dokumentálható módon.

(5) Csatlakozási pont: a távhő vezeték utolsó elemeként elhelyezett hőmennyiségmérő után beépített elzáró szerelvény Felhasználó felé eső oldala, elzáró szerelvény hiányában a fogyasztási helyet magában foglaló ingatlan (épület, építmény, telek) tulajdoni határa.

(6) Hőmennyiség mérő: (elszámolási mérő) a távhővezeték utolsó egysége ami a hőközpontokban kerül elhelyezésre. A szolgáltató kezeli, hitelesítteti. A Felhasználók által fogyasztott az épületbe bevitt hő mérésére alkalmas, olyan módon, hogy egy tömegárammérő(vízmennyiség) és két hőfokmérő (hőfokkülönbség) jeleiből folyamatosan hőmennyiséget mér (GJ) és rögzít. Ez a berendezés méri meg az egyes épületek fogyasztását és a távhő mérés szerinti elszámolására szolgál. A mérésügyi törvény szerint a hőszolgáltató 4 évente hitelesítteti.

(7) Költségmegosztó: az épületben (lakásokban) elhelyezett minden mérő ami a a hőközpontban megmért hőenergia felosztására szolgál. Ezek az épület Felhasználóinak tulajdonában vannak és lakóközösség döntése szerint kerülnek elszámolásra. Formájuk szerint lehetnek:

(8) Távhő: az a hőenergia amit a távhőtermelő létesítményből hőhordozó közeg segítségével(melegített víz),a távhővezeték -hálózaton keresztül, üzletszerű tevékenység keretében a felhasználói helyre eljuttatnak.

(9) A távhőszolgáltatás teljesítésének helye:

(10) Hőelszámolási mértékegység: a felhasznált és elszámolt hőmennyiség mértékegysége: GJ. Ha a fogyasztásmérő kijelzője MWh értéket mutat, a felhasznált hőmennyiség meghatározása 3,6 szorzó alkalmazásával történik.

(11) Díjfizető: azok a felhasználók, akik között a Távhőszolgáltató a jelen önkormányzati rendelet alapján - a távhőszolgáltatási díjat szétosztja (általában: a tulajdonos: vagy a lakóépületben, valamint bérbeadás útján hasznosított vegyes célra, vagy nem lakás céljára szolgáló helység, bérlője, használója, akit a tulajdonos a bérbeadási szerződésben a díjfizetési megállapodás aláírására felhatalmazott). Ha a díjfizető nem azonos a tulajdonossal, a szolgáltatási díj elmaradása (díjhátralék) mindenkor a tulajdonost terheli.

(12) Elszámolási mérő: A távhő hálózatba, a csatlakozási pontra beépített, - a felhasznált hőmennyiség meghatározására szolgáló - hitelesített mérőeszköz.

(13) Szabályozatlanul vételez hőt a létesítmény illetve a helység tulajdonosa, (díjfizetője) ha:

(14) Szolgáltatói berendezések: a Távhőszolgáltató tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő hőtermelő létesítmény, a távhő vezetékhálózat, a szolgáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló távvezetékbe beépített mérőeszköz, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiségszabályozói;

(15) Felhasználói berendezés: a Felhasználói hőközpont, hőfogadó állomás, az épületen belüli felhasználói vezetékhálózat, a felhasználó berendezések és a felhasználó által felszerelt költségosztók, fűtési- és használati melegvíz-mérők.

(16) A fenntartás kötelezettje: - a mindenkori tulajdonos- , szolgáltatói berendezések tekintetében a távhőszolgáltató (szerződéses jogviszony esetén a szerződésben foglaltak szerint), a felhasználói berendezések tekintetében a Felhasználó.

3. § (1) A távhőszolgáltató köteles együttműködni a felhasználókat érintő kérdésekben a fogyasztóvédelmi szervekkel és a fogyasztói érdekképviseletekkel.

(2) Az önkormányzat a Tszt 8. §-ában szabályozott esetekben együttműködik a fogyasztóvédelmi szervekkel és a fogyasztói érdekképviseletekkel, továbbá azon fogyasztói érdekképviseletekkel, melyek az önkormányzat jegyzőjénél írásban bejelentik együttműködési szándékukat a fogyasztóvédelem terén. Ennek keretében a távhőszolgáltatást érintő képviselő-testületi előterjesztéseket előzetesen véleményezteti, különös tekintettel az ármegállapításra.

(3) Az önkormányzat a Tolna Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek, illetve a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség útján biztosítja a távhővel ellátott felhasználók érdekeinek védelmét.

(4) Az önkormányzat jegyzője a fogyasztóvédelmi szervek és fogyasztói érdekképviseletek kérelmére rendelkezésükre bocsátja azokat az adatokat és információkat, amelyek a távhőszolgáltató tevékenységével és a fogyasztói érdekekkel egyaránt kapcsolatosak és a távhőszolgáltató piaci érdekeit nem sérti, illetve amelyek a fogyasztóvédelmi felügyelőségek törvényben foglalt feladatainak ellátásához szükségesek. Az önkormányzat jegyzője megkeresése alapján a fogyasztóvédelmi szervek véleményezik a távhőszolgáltató üzletszabályzatát.

(5) A fogyasztási panaszok kezelésére és egyéb a fogyasztóvédelemre, jogorvoslatra, az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó eljárási szabályokat a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Törvény, a Tszt. és a távhőszolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.

(6) A Távhőszolgáltató a Felhasználó által jelzett hibát, amely a hőhordozó közeg kiáramlását vagy minőségének megváltozását idézheti elő, illetőleg a távhőrendszer üzembiztonságát, vagy folyamatosságát veszélyezteti azonnal köteles felülvizsgálni, azt kijavítani.

4. § (1) A Távhőszolgáltató és a Felhasználó közötti jogviszony a szolgáltatás igénybevételétől, illetve a szerződéskötéstől a Felhasználó személyében bekövetkezett változás bejelentéséig tart. A felhasználási hely tulajdonosváltozása bejelentésének elmaradása esetén mindaddig a régi tulajdonos a fizetési kötelezett, amíg a bejelentés meg nem történik. Az éves elszámolás formáját választó tulajdonosi közösségekben történő felhasználói, díjfizetői év közbeni változás esetén, az elszámolás (júliusban) a felhasználási hely (lakás) adott tulajdonosával történik. Mind a visszatérítés-, mind a befizetési kötelezettség a tulajdonost érinti.

(2) A Távhőszolgáltató a Felhasználó távhőigényét a csatlakozási pontnál a közszolgáltatási szerződés tartalmának megfelelően folyamatosan és biztonságosan köteles kielégíteni.

(3) A szolgáltatott, illetőleg vételezett (fogyasztott) távhőellátásért a Felhasználó hődíjat és alapdíjat köteles fizetni a Távhőszolgáltató részére.

(4) A Távhőszolgáltatót a lakossági Felhasználóval egy-egy épület lakó-közösségével általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. Az általános közüzemi szerződés létrejöhet a szolgáltatásnak az épületrész tulajdonosa, illetve bérlője, használója által történő igénybevételével is, ami a díjfizetési megállapodás kötelezettségét nem mellőzi. Az egyéb Felhasználó csak az egyedi közüzemi szerződés megkötését követően kezdheti meg a távhő igénybevételét. Amennyiben a lakossági, vagy egyéb felhasználó a részére átadott (megküldött) szerződés aláírását megtagadja, vagy a szerződést az átadástól számított 30 napon belül bármilyen ok miatt nem írja alá, de a szolgáltatást igénybe veszi, az általános közüzemi szerződés az igénybevétel megkezdésétől létrejön. Ebben az esetben a jelen rendelet előírásait, valamint a távhőszolgáltató üzletszabályzatának részét képező általános közüzemi szerződést – mint általános szerződési feltételeket – kell minden esetben elfogadottnak tekinteni, amely tartalommal a közüzemi szerződés létrejön.

(5) Az egy teljesítési helyről ellátott Felhasználók közösségének egy személyt (megbízottat) kell meghatalmazniuk a távhőszolgáltató felé történő képviseletre, aki a Felhasználói közösség nevében jogosult a szerződéskötésre, szerződés-módosításra, a szolgáltatási jellemzők megváltoztatására, a távhőszolgáltatás megkezdésének, vagy befejezésének, a vételezett távhő díja szétosztási formájának meghatározása, illetve megváltoztatása ügyében eljárni.

(6) Mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a közüzemi szerződést a lakóépület tulajdonosa, vagy a tulajdosok közösségének megbízottja köti meg a Távhőszolgáltatóval.

(7) A közüzemi szerződésben ki kell térni a felhasználói közösség képviselőjének jogkörére, távhőszolgáltatás díjának kiegyenlítésére ( hőfelhasználó, díjfizető ), a díj felhasználói közösség által meghatározott megosztásának módjára, arányára. Változó arányok esetén (pl. költségosztó, vízmérők alkalmazása), az erre vonatkozó elszámolás rendjére.

(8) Ha a távhőszolgáltatónak bejelentett tulajdonos, bérlő, használó személyében változás következik be, azt - a változást követő 15, de legfeljebb 30 napon belül – az előző hőfelhasználó (elhalálozása esetén örököse) és az új hőfelhasználó, díjfizető igazolható módon (adásvételi-, csere-, bérleti szerződés esetén -tulajdonosi meghatalmazás, stb.) köteles bejelenteni a Távhőszolgáltatónak. A távhőszolgáltatás díját a bejelentett és igazolt napig a régi, azt követően az új Felhasználó (díjfizető) terhére kell elszámolni. Ha erre nincs mód ( fűtés éves elszámolási formája esetén) akkor a tulajdonosok megegyezését lehet javasolni, amelyre vonatkozóan a távhőszolgáltatótól díjmegosztási számítási javaslat igényelhető. Az éves elszámolás formáját választó tulajdonosi közösségekben ha a felhasználó, vagy díjfizető év közben változik, - amennyiben a régi és új felhasználó erre vonatkozóan nem állapodott meg, vagy a változást nem jelentették be a távhőszolgáltatónak - az elszámolás (júliusban) a felhasználási hely (lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség) adott tulajdonosával történik. Mind a visszatérítés, mind a befizetési kötelezettség az elszámolás időpontja szerinti lakás, helyiség tulajdonosát érinti.

(9) Amennyiben a Felhasználó a változás-bejelentési kötelezettségének nem, vagy nem ebben a rendeletben szabályozott módon tesz eleget, a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás díját (az előleget és a hátralékot) a felhasználási hely távhőszolgáltatónál bejegyzett tulajdonosával szemben jogosult elszámolni.

(10) Új felhasználási hely létesítésére, vagy a meglévő fogyasztási hely bármilyen a távhőfogyasztói kört is érintő átalakítására a távhőszolgáltató írásban megadott előzetes engedélyével kerülhet sor.

(11) Az egy épületen belüli új, áthelyezendő, vagy átalakítandó felhasználói berendezés megvalósítására csak az érintett épület tulajdonosok 4/5-ös arányú, vagy a közösséget képviselő megbízott hozzájárulása alapján, a távhőszolgáltató írásban megadott előzetes engedélyével kerülhet sor.

(12) Az egy hőközponthoz tartozó épületen(ken) belüli egy lakás vagy üzlet szolgáltatásának szüneteltetésére (min 3 hónap, maximum 48 hónap), csak abban az esetben kerülhet sor, ha tulajdonosi közösség 100%-ban hozzájárul, műszakilag megoldható, nem okoz hőellátási problémát az épületben, nem veszélyezteti az épület szerkezetét, továbbá a kezdeményező viseli a szükséges átalakítások és ismételt üzembe helyezés költségét. Az alapdíj adott fogyasztási helyre eső díját folyamatosan a szüneteltetés ideje alatt is fizetnie kell. A szüneteltetés csak a távhőszolgáltató munkatársának jelenlétében és a fogyasztói berendezések leszerelésével, vagy elvakolásával valósítható meg. A szolgáltatás helyreállítását csak a távhőszolgáltató munkatársai végezhetik el. (4 sz melléklet)

(13) A Felhasználó és a Távhőszolgáltató köteles a tulajdonukban, illetve üzemeltetésükben lévő berendezéseket rendszeresen ellenőrizni és szükség szerint karbantartani.

(14) A Felhasználó (Felhasználói közösség) az általa üzemeltetett berendezések minden olyan hibáját, amely a hőhordozó közeg kiáramlását vagy minőségének megváltozását idézheti elő, illetőleg a távhőrendszer üzembiztonságát, vagy folyamatosságát veszélyezteti, köteles azonnal kijavítani. Ha a hiba azonnal nem hárítható el, a Felhasználó (Felhasználói közösség) a hiba elhárításáig a távhő vételezéséből kizárható.

(15) A hibáról és a hibaelhárítás megkezdéséről, illetőleg befejezéséről a Távhőszolgáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell.

(16) A Felhasználói berendezéseket általában a Felhasználó üzemelteti és tartja fenn. A Felhasználó tulajdonában lévő hőközpont, hőfogadó állomás, fűtési és melegvíz ellátó berendezések üzemeltetését, (karbantartását, felújítását) a Felhasználóval (Felhasználói közösséggel) kötött külön megállapodás alapján a Távhőszolgáltató is végezheti.

(17) A Távhőszolgáltató jogosult a Felhasználó vételezését, a Felhasználói berendezés állapotát, a helyszínen, hétköznapokon 8⁰⁰ és 20⁰⁰ óra között ellenőrizni. Az ellenőrzést a lakossági Felhasználó lakásában, az egyéb Felhasználó vételezési helyén, azok személyes és vagyoni érdekeinek figyelembevételével kell végezni. A Távhőszolgáltató részéről az ellenőrzést végző személyt arcképes igazolvánnyal kell ellátni. Amennyiben a felhasználó, vagy díjfizető a távhőszolgáltató előzetes írásos tájékoztatása ellenére igazoltan kétszeri alkalommal nem teszi lehetővé a távhőszolgáltató képviselőjének a bejutását a felhasználási helyre, a távhőszolgáltató kérheti az önkormányzat jegyzőjétől, hogy határozatában rendelje el a felhasználási helyre való bejutást. E határozatát a jegyző fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja a Tszt. 51. § (9) bekezdése alapján.

(18) Az illetéktelen energiavételezés megakadályozása céljából a Távhőszolgáltató a szolgáltató berendezéseken és az elszámolás alapját képező mérőberendezéseken fémzárakat (plombát) helyez el. A fémzárak meglétét a Távhőszolgáltató ellenőrzi időközönként, és azokat csak a szolgáltató dolgozója távolíthatja el. A hitelesített mérőberendezések ólomzárait a Felhasználónak eltávolítani nem szabad, ha ez mégis megtörténik, a fémzárak eltávolításából eredő károkat a tulajdonos viseli. Az ilyen módon történő beavatkozások a mérés hitelességének megszűntét jelentik, e mellett jogi eljárás kezdeményezhető !

(19) Felhasználó és a Távhőszolgáltató köteles a hő-szolgáltatás illetve -vételezés bármely okból történő jelentős megváltozásáról, vagy szüneteltetéséről a másik felet értesíteni. Ha változás tervezhető, a bejelentési kötelezettség -a tevékenység megkezdése előtt 10 nap.

5. § (1) A közüzemi szerződés alapján a Távhőszolgáltató annyi távhőt köteles a teljesítési helyen szolgáltatni, amennyi az egyes távhőszolgáltatási formák távhőigényének kielégítéséhez a Felhasználó bejelentett.

(2) A Távhőszolgáltató a Felhasználó részére mérten:

(3) Az energiaszolgáltatást teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben :

(4) A távhőszolgáltatás akkor is teljesítettnek minősül, ha a (3) bekezdésekben foglaltak a Felhasználó saját berendezéseinek hibájából, vagy alkalmatlanságából származó okok miatt a radiátoroknál, illetve a kifolyó csapoknál nem teljesülnek.

(5) Távhő szolgáltatás formája esetén a fűtési idény szeptember 15-től a következő év május 15- ig terjedő időszak. A fűtési idény elején és végén a tulajdonosok által meghatalmazott bizalmi a szolgáltatás idejét ettől eltérő módon is igényelheti. A Felhasználói közösség megbízottjának a kért időpont előtt legkevesebb 12 órával kell lemondását a Távhőszolgáltatóhoz eljuttatni. A lemondott fűtés időtartama 72 óránál (3 nap) rövidebb nem lehet.

(6) A Távhőszolgáltató - egyéb megállapodás hiányában - jogosult a Felhasználó részére a fűtési idényen kívül is fűtést biztosítani, és annak díját a Felhasználónak elszámolni, ha a külső hőmérséklet napi középértéke meteorológiai előrejelzés alapján előreláthatólag nem haladja meg a 10 °C-ot.

(7) A fűtési időszakon túl, vagy a fenti (7) bekezdésben foglalt eseten kívül a távhőszolgáltató csak az egy hőközponthoz tartozó Felhasználók megbízottjának, vagy a Felhasználói közösség 51%-nak írásos megrendelése vagy más szerződésben vállalt kötelezettség alapján köteles a hőszolgáltatást teljesíteni. A megrendelt fűtés időtartama 72 óránál (3 nap) rövidebb nem lehet. A Felhasználói közösség megbízottja a kért időpont előtt legkevesebb 12 órával köteles a megrendelését a Távhőszolgáltatóhoz eljuttatni.

6. § (1) A Felhasználó a távhőszolgáltatásért díjat köteles fizetni, amely:

(2) Az alapdíj a távhőszolgáltatás állandó költségeit tartalmazó éves díj, amelyet a lakossági és az egyéb Felhasználó az általa használt helyiségek fűtött légtérfogata (Ft/lm³/év) után fizet, 12 hóra felosztva. Az alapdíjat a Felhasználó abban az esetben is köteles megfizetni, ha a Felhasználó nem, vagy csak részben veszi igénybe a hőszolgáltatást.

(3) A hődíj - a távhőszolgáltatási díj azon része,- amelyet a lakossági és az egyéb Felhasználó az épület hőközpontjába beépített hőmennyiségmérőn megmért, felhasznált, hőmennyiségéért fizet, az elszámolások alkalmával. Két elszámolás közötti időszakban a Felhasználó hődíj-előleget fizet. A hőmennyiségmérő meghibásodása esetén a méretlen időszakra eső hődíj mértékéről a fogyasztási helyre vonatkozó közüzemi szerződésben kell megállapodni. Ennek hiányában az előző 2 év hasonló mért időszakának átlagos hőmennyiségét kell a díjelszámolás alapjául venni. A hődíjat a Felhasználó

(4) Különdíjak: a távhőszolgáltatási díj azon része, amelyet a Felhasználó külön megállapodásban rögzített egyéb szolgáltatásokért fizet a távhőszolgáltatónak. E szolgáltatások az alábbiak lehetnek:
- hőközpontok üzemeltetése, korszerűsítése,
- egyedi szolgáltatási (pl.: javítási) igényhez kapcsolódó teljesítés,
- egyedi igényű költség-elszámolási forma alkalmazása,
- a tevékenységhez kapcsolt egyedi igényű bizonylatok elkészítése.

(5) A használati melegvíz hődíja Dombóváron nem tartalmazza a melegvíz előállításához a Felhasználók által átadott hálózati hidegvíz díját és a csatornahasználat díját. Ezt a lakás tulajdonosok a vízóra alapján, mint hidegvizet fizetik ki a közszolgáltatónak.

(6) A lakossági Felhasználó az épület (épületrész) közös helyiségeiben, valamint az egyéb Felhasználó használati melegvizet kizárólag hitelesített vízmérőn keresztül vételezhet.

(7) Az alapdíj áll:

(8) A hődíj áll:

(9) A hődíj megállapításánál a távhőellátó rendszer hőveszteségét az alkalmazott tüzelőanyagok függvényében az alábbiak szerint kell figyelembevenni:
- földgáz tüzelés esetén : 76%-os éves rendszer-hatásfok;
- fűtőolaj tüzelés esetén: 72%-os éves rendszer-hatásfok.

7. § (1)¹

(2)²

(3)³

(4)⁴

(5)⁵

(6)⁶

(7)⁷

(8) A díjtételek alkalmazása során a lakások, üzletek, egyéb helyiségek lm³-ének meghatározása a helyiség teljes alapterületének és a helyiség magasságának (max. 3 m ) szorzatával történik. A meghatározásnál
- radiátor hiányában a fürdőszoba légterének 60 % - át,
- a fűtött közös használatú helyiségek (kapualj, lépcsőház, zárt folyosó, stb.) légterének 50%-át,
- radiátor hiányában, átmenő fűtési- és melegvíz- vezetékek esetén a garázs légterének 50%-át
lehet figyelembe venni. A radiátorral ellátott egyéb helyiségek légtere fűtöttnek minősül. A lakások minden helysége fűtöttnek minősül, kivéve az éléskamrát, valamint a kamraszekrény légterét és a beépítetlen erkélyt.

8. § (1) A Távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő energiamennyiségét a hőközpont-ban méri. A szolgáltatott, illetőleg vételezett hőmennyiség mérésére a mérésügyi előírásoknak megfelelő, hitelesített mérőeszközöket kell használni és azok mérési eredményét a Felhasználó munkaidőben bármikor ellenőrizheti.

(2) A mérőeszköz hibás működésének időtartamára a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint kell a szolgáltatott, illetőleg a vételezett távhőt elszámolni.

(3) A szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a hőközpontban mért hőmennyiség. Az épület felhasználói rendszerében elhelyezett, lépcsőházban, lakásban, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségben elhelyezett mérőműszer minden esetben a hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója.

(4) A szolgáltatott távhő mennyisége épületrészenként is elszámolható, ha a Felhasználó hőmennyiség-mérő műszert (költségosztót) szerel fel, a felhasználói berendezések, és fűtési rendszer szükséges átalakításának költségét viseli, és annak adatait havonta biztosítja az elszámolásához .

(5) Ha az épületben lévő valamennyi lakás és helyiség összes hőleadó berendezésén a Felhasználók által felszerelt költségmegosztó van, Távhőszolgáltató a fogyasztott fűtési hőmennyiséget és díját a költségmegosztókról leolvasott értékek arányában, a hőszolgáltatótól független külső cég által történt felosztás, a közös képviselő által történő elfogadása és aláírása után , fogyasztás arányosan osztja el.

9. § (1) Más megállapodás hiányában a Távhőszolgáltató a hőközpontban mért és elfogyasztott hőmennyiséget a lakások és a vegyes célra használt helyiségek fűtött légtérfogat lm³- és a vízm³-ben mért használati melegvíz hőenergia-felhasználás alapján osztja fel és számolja el.

(2) Ha a hőközpontban mért hőmennyiség épületenkénti (épületrészenkénti) elosztása költségosztók (vagy lm3) alapján történik, továbbá ha a lakások, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségek nem mindegyike van vízmérővel felszerelve, a fűtési hő elszámolása a használati melegvízmérők és a megállapodás szerinti vízmennyiség hőenergia tartalmának meghatározását követően a következő módon történik:
— a hiteles vízmennyiség-mérőkről leolvasott és a 3 sz. melléklet szerinti vízmennyiségek alapján, az elszámolási időszak alatt elfogyasztott vízmennyiség és a fajlagos felmelegítési hő szorzata adja a használati melegvíz termelésére felhasznált hőmennyiséget,
— a fűtési hőfelhasználás a mért összes hőmennyiség és a használati melegvíz előállítására felhasznált hőmennyiség különbsége.

10. § (1) Távhőszolgáltatás esetén a Felhasználó az alábbi elszámolási formák között választhat:

(2) A használati melegvíz mérés szerinti elszámolására a szolgáltató évente legalább egyszer köteles. Az elszámoláshoz a Felhasználó feladata a távhőszolgáltató által rendszeresített űrlapon a megjelölt határidőn belül adatot szolgáltatni. A Felhasználói közösség megbizottja össszesítve listán is ledhatja a melegvízórák állását az elszámoláshoz.

(3) A havi előírt számla összeg késedelmes fizetése esetén a Felhasználó mint tartozást a mindenkori, törvényben meghatározott késedelmi kamattal együtt köteles a Távhőszolgáltatónak megfizetni.

(4) A távhőszolgáltató évente egyszer köteles elszámolni és a díjkülönbözetet jogosult beszedni, illetve jóváírni. Más megállapodás hiányában a hőfelhasználás (fűtés, vízmelegítés) elszámolásának alapját képező hőmennyiségmérő leolvasási ideje minden év június 30. napja, illetve amennyiben ez a nap munkaszüneti nap, az ezt követő első munkanap. Az elszámolás minden évben júliusban történik.

11. § (1) A távhő felhasználásra vonatkozó új Felhasználói igényt, vagy a felhasználás csökkentésének igényét, a berendezés tervezésének megkezdése előtt a Felhasználónak a Távhőszolgáltatónál be kell jelenteni. A távhőt vételezni kívánó új vagy többletteljesítményt igénylő meglévő felhasználói hely tulajdonosának igénybejelentésére, a távhőszolgáltató köteles az igény kielégítésének műszaki – gazdasági feltételeiről előzetes tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában az igénylővel együttműködni. A lakóépületek és vegyes célra használt épületek felhasználói hőközpontjainak kiviteli tervét a távhőszolgáltató köteles díjmentesen felülvizsgálni. Új hőigény vagy a felhasználási rendszer átalakítása esetén, ha a beruházás lebonyolítását nem a Felhasználó végzi, az igény bejelentést a beruházó, vagy a beruházást lebonyolító szerv is megteheti. A távhőszolgáltató az előzetes tájékoztatásért és az üzembehelyezési eljárásban való közreműködésért díjat nem számíthat fel. Az elkészült felhasználói berendezés üzemeltetése és fenntartása a felhasználási hely tulajdonosának kötelessége.

(2) A távvezeték 2 m-es környezetében építkezni-, fákat telepíteni TILOS. A távvezetéket nyomvonalas létesítménnyel keresztezni, vagy ezen a távolságon belül más vezetéket fektetni- csak indokolt esetben lehet. Új távhő berendezést létesíteni, átalakítani, a távhőszolgáltató (távhő létesítmény üzemeltetője kezelője, tulajdonosa, bérlője) előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet. Ha ettől eltérő módon történik a létesítés és környezetváltoztatás a távhőszolgáltató (a távhő létesítmény üzemeltetője) szabálysértési eljárást kezdeményezhet, és követelheti a szabálytalanul elhelyezett egység áthelyezését.

(3) A távhő berendezésekben történő kár okozójának, a létesítmény helyreállítási költségeit, és az érintett felhasználói körnek a szolgáltatásból történő kiesése miatt visszatérítendő költségeket is viselnie kell.

(4) Új, vagy többlet távhő-igénnyel jelentkező fogyasztási hely tulajdonosától a távhőszolgáltató a szolgáltatás díjával nem fedezett fejlesztési költségekre az Önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű csatlakozási díjat kérhet. (1. sz. melléklet)

(5) A bejelentett új, vagy növekvő hőigény kielégítésére, a fizetendő csatlakozási díj összegére az igénybejelentőnek és a Távhőszolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie. A szerződésben meg kell határozni a csatlakozási díj megfizetésének és felhasználásának módját, a távhőszolgáltató rendszer létesítésének, átalakításának (a továbbiakban együtt: fejlesztés) határidejét, valamint az új berendezés tulajdonosát.

(6) A távhőrendszerre történő csatlakozáshoz a hozzájárulást az üzletszabályzatban rögzített feltételekhez kötötten a Távhőszolgáltató adja meg.

(7) Távhőszolgáltatói berendezés csak a szolgáltató ellenőrzésével létesülhet erre a célra átadott pénzeszközből.

(8) Új Felhasználó esetén a csatlakozási díj a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a távhőszolgáltatói berendezések közé tartozó, a fogyasztott hő elszámolására alkalmas hőmennyiségmérő felszerelését is magában foglalja.

(9) Nem tartalmazza a csatlakozási díj az egyedi hőmennyiségmérők (költségosztók) beszerzésének és felszerelésének költségeit.

(10) A csatlakozási díj számításának módja: az igényelt maximális hőmennyiség (MW) szorozva az 1. sz. mellékletben megadott egységárral (Ft/MW).

12. § (1) A Felhasználó a számla ellen a Távhőszolgáltatónál legkésőbb a fizetési határidőt követő egy éven belül élhet kifogással. A kifogásnak a számla megfizetésére halasztó hatálya nincs.

(2) A Távhőszolgáltató köteles a kifogást megvizsgálni és annak eredményéről a Felhasználót - a kifogás kézhezvételétől számított harminc napon belül - értesíteni.

(3) Ha a kifogás alapján a Felhasználónak díj-visszatérítés jár, azt a következő havi számlában jóvá kell írni.

(4) Amennyiben a Felhasználónak befizetést kell teljesíteni, azt a következő havi számlában kell érvényesíteni, előírni.

(5) Ha a Felhasználó a számlázás alapját képező lm³ adatokat kifogásolja, és azokban a megrendelt vizsgálat eltérést állapít meg, az új adatok megállapítása előtt számlázott és befizetett összegekre a módosítás igényével egyik fél sem élhet. A számlázás új adatait a vizsgálat befejezését követő hónap 1. napjától lehet alkalmazni.

13. § (1) A közüzemi szerződés megszegésének következményei:
— díj-visszatérítés, illetőleg pótdíj fizetés,
— kötbér,
— kártérítés,
— csökkentett mértékű szolgáltatás,
— a távhőszolgáltatás felfüggesztése,
— a közüzemi szerződés felmondása.

(2) A díj visszatérítés, a pótdíj, a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.

(3) A szerződésszegéssel, vagy szabálytalan hővételezéssel okozott kárt, mind a Távhőszolgáltató, mind a Felhasználó - a polgári jog szabályai szerint - a másik félnek megtéríteni köteles.

(4) A Távhőszolgáltató a hőszolgáltatást azon Felhasználó részére függesztheti fel, aki a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más Felhasználó szerződésszerű távhő-energia felhasználását zavarja, vagy veszélyezteti.

(5) Ha a távhőszolgáltatás díját a Felhasználó három hónapon keresztül, felszólítás ellenére sem fizeti meg, és ezzel veszélyezteti a többi felhasználót, a Távhőszolgál-tató jogosult a Felhasználónak, illetőleg a tulajdonában lévő épületnek (épületrésznek) nyújtott szolgáltatást - a teljesítés helyétől függetlenül – csökkenteni a hátralék megfizetéséig. A csökkentett szolgáltatás, illetve felfüggesztés ideje alatt a Felhasználó alapdíj-fizetési kötelezettsége továbbra is fennáll, mivel az épületben a szolgáltatás rendelkezésre áll, és az a kötelmek teljesítése után ismét igénybe vehető.

(6) Ha a csökkentés miatt a távhőszolgáltató képviselőjének a bejutását a felhasználási helyre a felhasználó, vagy díjfizető a távhőszolgáltató előzetes írásos tájékoztatása ellenére igazoltan kétszeri alkalommal nem teszi lehetővé, a távhőszolgáltató kérheti az önkormányzat jegyzőjétől, hogy határozatában rendelje el a felhasználási helyre való bejutást. E határozatát a jegyző fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja a Tszt. 51. § (9) bekezdése alapján.

(7) A csökkentett szolgáltatás fokozatai :

(8) Ha a távhőszolgáltató a felhasználóval szemben fennálló szolgáltatási kötelezettségének folyamatosan 48 órát meghaladóan, neki felróható okból, nem, vagy nem megfelelő minőségben tesz eleget, akkor a 48 órát meghaladó időre az alapdíjból (4,50 Ft/lm³/nap) köteles visszafizetni. Nem megfelelő minőségűnek minősül a távhőszolgáltatás, ha:

(9) Szabálytalan távhőenergia vételezés esetén az észrevételezéstől visszamenőleg – a legutolsó ellenőrzés napjáig visszamenőlegesen számított időszakra,- ennek hiányában legfeljebb a Felhasználó egy éves fogyasztás összegét köteles a Távhőszolgáltatónak megfizetni, az alábbiak szerint. A Felhasználó köteles megfizetni a helyiségméret alapján megállapítható alapdíjat,
— ha van havi mért, ha ilyen adat nincs hasonló méretű és helyzetű hőfelhasználó adatai alapján megállapított fűtési hőfelhasználás megfelelő hőfogyasztás hődíját,
— használati melegvíz felhasználás esetén, ha van havi mért, ha ilyen adat nincs akkor havi 10 vízm³-nek megfelelő hődíjat,
— amennyiben a szabályozatlan vételezés a 2. § 13.2), vagy 13.3) pontjában foglaltak szerinti módon valósul meg, a mérőeszköz hitelesítésének, vagy cseréjének költségeit is köteles viselni.
A szabálytalan vételező ellen a távhőszolgáltató az előzőkben meghatározott tartozás befizetésének 60 napon belüli elmulasztása esetén jogi eljárást kezdeményezhet, a közüzemi szerződés egyidejű felmondása mellett. Ebben az esetben –ha a távhőszolgáltató felmondja a közüzemi szerződést- a Felhasználó újbóli rákötése a távhőrendszerre az e rendelet által meghatározott csatlakozási díj megfizetésével történhet.

14. § (1) A távhőszolgáltatás felfüggesztésére, részleges, vagy teljes korlátozására kerülhet sor

(2) A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a Távhőszolgáltató Dombóvár Város Önkormányzatát és a Felhasználókat tájékoztatni köteles. A szüneteltetés és korlátozás részletes szabályait, valamint a Felhasználók besorolását a 4.sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az időszakos karbantartási munkákat a tárgyév május 15-e és szeptember 15-e közötti időszakban kell elvégezni. A Távhőszolgáltató a munkálatok tervezett időtartamáról a szolgáltatás szüneteltetésében érintett Felhasználókat a munka megkezdése előtt legalább 10 nappal tájékoztatni köteles. A szolgáltatás ilyen okból történő szüneteltetése a Felhasználók alapdíj-fizetési kötelezettségét nem érinti.

15. § (1) Új épület távhőigénye csak akkor biztosítható, ha abban az épülettulajdonosok hőenergia mérésére alkalmas felhasználói hőközpontot alakítottak ki. A felhasználói hőközpont kialakítása és abban a hőmennyiségmérő felszerelése akkor is szükséges, ha az épületrészek (lakások) hőfelhasználásának külön-külön mérését (költségosztását) megvalósítják.

(2) A jelen rendelet hatályba lépésekor a dombóvári távhőszolgáltató rendszer valamennyi hőközpontja hőmennyiségmérővel mért és fogyasztás szerint elszámolt.

(3) Az eddig egy hőközpontról ellátott és technikailag különválasztható különálló épületek mérés szerinti elszámolásra történő áttérést a Tszt. 43. §. (1) bekezdése értelmében az alábbi ütemezés szerint kell végrehajtani:

16. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

18. § A jelen rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül a távhőszolgáltató köteles a Tszt, a TsztVhr és jelen rendelet rendelkezései alapján módosított üzletszabályzatát jóváhagyásra az önkormányzat jegyzőjének megküldeni. Az üzletszabályzatnak tartalmaznia kell a módosított közüzemi szerződések mintáit is.

19. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének a távhőszolgáltatás legmagasabb díjairól, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek Dombóvár város területén történő végrehajtásáról szóló 24/1999.(IX.1.) rendelete, valamint az azt módosító 21/2001.(VI.6.), 38/2001.(XII.19.), 18/2003. (VI.26.), 41/2003.(XII.19.), 36/2004.(VII.5.), 3/2005.(I.28.) rendeletek hatályukat vesztik.

(2)⁹ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.