Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10. §, 25. § (3) bekezdés, 26. §, 32. § (3) bekezdés, 37/A § (3) bekezdés, a 37/D §, 38. § (1) és  (9) bekezdés, 43/B §, 45 §, 46. §, 47. § 50. § (2) bekezdés, 55. § (3) bekezdés és az 55/C § szerinti felhatalmazás alapján az önkormányzat szociális ellátásainak formáiról, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeiről, valamint érvényesítésének garanciáiról a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet
Általános rendelkezések
1. §
    A rendelet célja

E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátási formákat, azok szervezetét, az ellátásra jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

2. §
A rendelet hatálya

A rendelet hatálya Dombóvár város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező, az 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szt.) 3. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.

II. fejezet

^[1]3. §
A szociális rászorultságtól függő ellátások formái

(1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közé tartozik

a) az önkormányzati segély, amely az e rendeletben meghatározottak szerint természetbeni ellátás formájában is nyújtható, 

b) a távhővel fűtött lakások fűtési költségmegosztóval való felszerelésének támogatása,

c) az utazási költségtérítés.

(2) A szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátások közé tartozik

1. a köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés,
2. a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása méltányossági jogcímen,
3. az adósságkezelési szolgáltatás,
4. az utazási támogatás,
5. a HPV elleni védőoltás támogatása,
6. az iskolakezdési támogatás,
7. szociális célú tűzifa támogatás.

(3) A pénzbeli ellátások körében kerülnek meghatározásra az Szt. szerint az aktív korúak ellátásával összefüggésben önkormányzati rendeletben megállapítandó szabályokat tartalmazó rendelkezések.

^[2]4. §
A szociális ellátás hatásköri szabályai

A képviselő-testület a 3. § szerinti pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket a polgármesterre ruházza át.

5. §
Az ellátások megállapításának szabályai

(1) Az ellátások iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán kell előterjeszteni.

(2) Az ellátások iránti kérelmeket évközben folyamatosan lehet benyújtani.

(3)

^[3](4) A kérelem elbírálásához kérelmezőnek az adott ellátási formára vonatkozó, a 63/2006. (III. 27.) kormányrendelet, illetve a jelen rendelet melléklete szerinti kérelmet, nyilatkozatot kell benyújtania.
Az egyes ellátások igényléséhez felhasználható nyomtatványok a jelen rendelet szerint:

a) az önkormányzati segélyhez a 2. melléklet szerinti kérelem,

b) az utazási támogatáshoz és utazási költségtérítéshez a 9. melléklet szerinti kérelem,

c) a méhnyakrák elleni védőoltás támogatásához a 10. melléklet szerinti kérelem,

d) a szociális célú tűzifa támogatáshoz a 11. melléklet szerinti kérelem,

e) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételéhez a 12. melléklet szerinti kérelem,

f) az iskolakezdési támogatáshoz a 13. melléklet szerinti kérelem,

g)^[4] a távhővel fűtött lakások fűtési költségmegosztóval való felszerelésének támogatásához a 14. melléklet szerinti kérelem.

(5) A kérelem elbírálásához  a havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelmét, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve a vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell igazolni.
A jövedelem igazolható:
a)     a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással,
b)     munkanélküli ellátásról a munkaügyi kirendeltség által a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátásról kiadott igazolással,
c)     társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a folyósító szerv által kiadott igazolással,  
d)     vállalkozó esetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott igazolással, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

(6)

(7) Ha az ügyfél a „Kapaszkodó” Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központot keresi meg, úgy ez az intézmény köteles bármely ellátási forma igényléséhez segítséget nyújtani.

6. §
Az ellátások folyósításának és ellenőrzésének szabályai

(1)

(2)

(3)

(4) A szociális ellátások megállapításának szabályszerűségét legalább félévente ellenőrizni kell. Az ellenőrzés szúrópróbaszerűen a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítására irányuló eljárások legalább 5%-ára terjed ki, a kérelem felvételétől az eljárás befejezéséig a munkafolyamat minden részletére.

(5) Az ellenőrzésről feljegyzést kell készíteni, amelyben meg kell határozni az esetleges hibák kijavításának határidejét és annak felelősét. Az ügyintézőknek a hibák kijavításáról az ellenőrzést követő 15 napon belül írásos visszajelentési kötelezettségük van.

(6) Az ezzel megbízott belső szervezeti egység ügyintézője a havi utalás előtt a szociális ellátások tekintetében az illetékes szociális ügyintézőkkel egyeztetést végez.

(7) A jegyző által kijelölt személy az ezzel megbízott belső szervezeti egység által kiutalásra kerülő szociális ellátások szakmai teljesítését a havi utalás során minden esetben igazolja.

(8) Az ellenőrzéskor talált hibákat az utalás előtt azonnal, de legkésőbb három napon belül ki kell javítani.

(9) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, vagy annak gyanúja merül fel, hogy a jogosult az ellátást nem rendeltetésének megfelelően használja fel, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni, majd ezt követően az ellátást haladéktalanul felül kell vizsgálni.

III. fejezet
Pénzbeli ellátások
7. §
Időskorúak járadéka

8. §
    Aktív korúak ellátása

(1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására, összegére, felülvizsgálatára, megszüntetésére az önkormányzat az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(2) Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a nyomtatványon feltüntetett igazolásokat.  

8/A §
Rendszeres szociális segély

(1)    Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján
a)    egészségkárosodott személynek minősül, vagy
b)    a reá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti,
c)    14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. Szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben (Gyvt. 41. § (3) bek.) nem tudják biztosítani,
d)    rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2)    Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti személy (a továbbiakban: jogosult) a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a „Kapaszkodó” Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ Társulással, mint a települési önkormányzat által kijelölt szervvel köteles együttműködni (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv).

8/B §
Az együttműködési eljárás szabályai

A jogosultat együttműködési kötelessége keretében az alábbiak terhelik:
a)    a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett,
b)    részt kell vennie a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, és amennyiben szükséges annak módosításában,
c)    megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,
d)    eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,
e)    meg kell jelennie legalább havonta az együttműködésre kijelölt szervnél,
f)    folyamatosan kapcsolatot kell tartania az együttműködésre kijelölt szervvel,
g)    ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles az együttműködésre kijelölt szervet annak okáról haladéktalanul tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát 8 napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolással) igazolni.

8/C §
Az együttműködésben résztvevő szervek eljárása

(1) Az önkormányzat és az együttműködésre kijelölt szerv kölcsönösen tájékoztatják egymást, különösen az alábbi területeken:
a)    az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatot jogerőre emelkedését követően megküldi az együttműködésre kijelölt szerv részére,
b)    az együttműködésre kijelölt szerv a beilleszkedési program elkészültéről tájékoztatja az önkormányzatot.

(2)  A rendszeres tájékoztatási kötelezettség vonatkozik a beilleszkedési program végrehajtásában résztvevő, közreműködő más szervezetekre.

(3)    Az együttműködésre kijelölt szerv az Szt. 37/A § szerinti együttműködés megvalósítása érdekében:
a)    nyilvántartásba veszi a megjelent jogosult személyt,
b)    figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyről hozott határozatban foglalt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát,
c)    tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól,
d)    a nyilvántartásba vételről számított 60 napon belül a jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, erről a jogosulttal írásban megállapodást köt,
e)    folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal, és legalább havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
f)    legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a jogosult bevonásával – módosítja a programot,
g)    jelzi a jegyzőnek ha a jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
h)    az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
i)    a jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a külön jogszabályokban meghatározottak szerint esetnaplót vezet.

(4)    A jegyző az együttműködésre kijelölt szervet tájékoztatja:
a)    az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,
b)    a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 35. § (3) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról,
c)    

8/D §
A beilleszkedést elősegítő programok típusai

(1) A rendszeres szociális segélyre jogosult beilleszkedését segítő program az együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjedhet ki:
a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére.

(2)    A beilleszkedési programban a rendszeres szociális segélyre jogosult számára együttműködési kötelezettségként egy időben csak egy programban való részvétel írható elő.

(3)    A Családsegítő Szolgálat által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai a következők:
a) Egyéni foglalkozások: képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló programok, családfenntartó szerep erősítésére irányuló tevékenység,
b) Csoportfoglalkozások: önismereti, önsegítő, rehabilitációs, reintegrációs, személyiségfejlesztő, mentálhigiénés, motivációs, kommunikációs tréning,
c) Tanácsadások: egészségügyi, egyéni életvezetési, életmódformáló, jogi, mentális, munkaügyi, pedagógiai, pszichológiai, rehabilitációs.

8/E §
Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei

(1)    Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult:
a) a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett, illetőleg akadályoztatása esetén akadályoztatásának okát 8 napon belül nem igazolja hitelt érdemlően,
b) nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában,
c) nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,
d) személyében rejlő ok miatt, önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,
e) nem jelenik meg legalább havonta az együttműködésre kijelölt szervnél,
f)  az előre egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot az együttműködésre kijelölt szervvel.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén az együttműködésre kijelölt szerv a jelzést 8 napon belül írásban teszi meg.

(3) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

8/F. §
A foglalkoztatást helyettesítő támogatás egyéb feltételei

9. §
Lakásfenntartási támogatás

10. §
Ápolási díj

 ^[5]11. §

Önkormányzati segély

(1)^[6] Az önkormányzat készpénzben, illetve – a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben – természetbeni ellátásként Erzsébet-utalvány vagy Start-munkaprogram keretében megtermelt termény formájában nyújtott önkormányzati segélyben részesítheti azokat a személyeket, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról nem tudnak gondoskodni, vagy – a (3) bekezdésben meghatározott –  alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) Létfenntartást veszélyeztető körülmények:

a) a kérelmező havi gyógyszerköltsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-át és ezt saját névre kiállított igazolással, recepttel igazolja;

b) a kérelmező nyugdíjazása igazoltan 30 napnál régebb óta folyamatban van, és ellátásban nem részesül;

c) a kérelmező napi megélhetési gondokkal (élelmiszerhiány) küzd.

(3) Alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadásnak minősül

a) betegséghez;

b) halálesethez;

c) elemi kár (különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, a jég- és a széltörés, a vihar, a földrengés, valamint a természeti vagy a biológiai eredetű tűz) elhárításához;

d) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához;

e) iskoláztatáshoz;

f) a gyermek fogadásának előkészítéséhez;

g) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz;

h) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez

kapcsolódó kiadás.

(4) Önkormányzati segélyben – a (7) bekezdésben szabályozott, halálesethez kapcsolódóan kért önkormányzati segély kivételével – az a rászoruló részesíthető, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.

(5)^[7] Készpénzben és Erzsébet-utalvány formájában önkormányzati segély a szociálisan rászorult családnak egy naptári évben  legfeljebb négy alkalommal adható. Az első és második alkalommal 5 000.-Ft összegű, a harmadik és a negyedik alkalommal 4 000.-Ft összegű önkormányzati segély állapítható meg.

(5a)^[8] Önkormányzati segély Start-munkaprogram keretében megtermelt termény - elsősorban fokhagyma, vöröshagyma és burgonya - formájában is nyújtható segély a szociálisan rászorult családnak termény-fajtánként egy alkalommal az adott termény betakarítási időszakában a rendelkezésre álló mennyiség erejéig az erre irányuló külön kérelem esetén.

(6) A polgármester kivételes méltánylást érdemlő esetben évi egy alkalommal akkor is megállapíthat önkormányzati segélyt, ha a rászoruló családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, de nem éri el annak 200%-át. Kivételes méltánylást érdemlő esetnek a (2) és (3) bekezdésben szabályozott körülmények, valamint 8 napon túl gyógyuló baleset, gyógyászati segédeszköz beszerzése minősülnek, amely állapotok fennállását orvosi igazolással, zárójelentéssel kell igazolni.

(7) A halálesethez kapcsolódóan kért önkormányzati segélyben az részesíthető, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(8) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb az e rendelet 1. számú függelékében meghatározott helyben szokásos temetési költség 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(9)Az önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelemben feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat, valamint az alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás felmerülését igazoló iratokat.

^[9]11/A. §

A távhővel fűtött lakások fűtési költségmegosztóval való felszerelésének támogatása

(1) A távhővel fűtött lakások fűtési költségmegosztóval való felszerelésének támogatásának célja a távhővel ellátott dombóvári épületek lakásonkénti hőfogyasztásának mérésére alkalmas eszközök felszerelésének, beszerelésének elősegítése a fűtéskorszerűsítés érdekében.

(2) A támogatás a távhővel fűtött lakásnak a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 17/A. § 4. pontja szerinti fűtési költségmegosztóval (a továbbiakban: fűtési költségmegosztó) való felszerelésével kapcsolatban 2014. június 1. napját követően felmerülő, számlával igazolt költségek után lakásonként egy alkalommal pénzbeli ellátás formájában adható. A támogatás az önkormányzat költségvetésében erre a célra elkülönített előirányzat erejéig a kérelmek benyújtásának időpontja szerinti sorrendben adható.

(3) A támogatásban az részesíthető, aki megfelel az Szt. szerint a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételeinek.

(4) A támogatásban a lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője részesülhet, ha lakóhelye vagy tartózkodási helye az érintett lakásban van.

(5) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától.

(6) A támogatás iránti kérelmet a 14. melléklet szerinti nyomtatványon lehet benyújtani.

(7) A kérelemhez csatolni kell
a)    a lakás fűtési költségmegosztóval való felszerelésével kapcsolatban felmerült számlákat eredetben,
b)    a lakóépület tulajdonosi közösségét képviselő nyilatkozatát a fűtési költségmegosztó felszerelésével kapcsolatban felmerült költségekről, amennyiben annak beszerzése nem lakásonként, hanem a tulajdonosi közösség részéről közösen történt,
c)    a távhőszolgáltató igazolását arról, hogy a lakásban a fűtési díjmegosztási arányok meghatározása fűtési költségmegosztók alkalmazásával történik.

(8) A támogatás összege a fűtési költségmegosztó beszerzésével, beszerelésével vagy beépítésével kapcsolatban felmerült összes költség 50%-a, de legfeljebb
a)    15.000,-Ft a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 17/A. § 4. pontjának a) és b) alpontja szerinti fűtési költségmegosztó esetén,
b)    150.000,-Ft a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 17/A. § 4. pontjának c) alpontja szerinti fűtési költségmegosztó esetén.

Kamatmentes kölcsön
12. §

Temetési segély
^[10]13. §

^[11]13/A §
Utazási költségtérítés

(1) Dombóvár Város közigazgatási területéhez tartozó külterületi lakott területeken (különösen Mászlony, Szilfás, Kiskonda, Szarvasd, Nagykonda) állandó lakcímmel rendelkező azon személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, és Dombóváron orvos által igazoltan egészségügyi ellátásban részesült, a lakcíme és Dombóvár közötti utazásra fordított költség 90%-ának megtérítésére jogosult.
    
(2) A költségtérítés iránti kérelem az egészségügyi ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül a tanyagondnok útján nyújtható be a Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Ügyfélszolgálatán.

(3) A kérelmezőnek igazolnia kell az egészségügyi ellátás igénybevételét, és csatolnia kell az utazást igazoló menetjegyét, valamint a kérelemben feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat.

(4) Amennyiben az egészségügyi ellátást 16 év aluli gyermek veszi igénybe, az (1) bekezdés szerinti költségtérítésre a kísérője is jogosult, ha megjelenését az orvos igazolja.

(5) Nem jár utazási költségtérítés annak, aki más jogcímen díjmentes utazásra jogosult.

IV. fejezet
Természetbeni juttatások

14. §

Aktív korú nem foglalkoztatottak önkormányzat által szervezett foglalkoztatása

15. §

Családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatás

16. §
Köztemetés

(1) A köztemetést az önkormányzat az Szt. 48. §-ában meghatározott feltételek szerint nyújtja.

(2) A köztemetés költségeinek részben vagy egészben történő megtérítése alól a polgármester mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha
-  az eltemettetett személy után nincs a temetés költségeit elérő hagyaték,
-  a kötelezett családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200%-át nem haladja meg és
-   vagyonnal nem rendelkezik.

17. §
Közgyógyellátás

^[12](1) A polgármester közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki szociálisan rászorult és a gyógys zerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában azt kell rászorultnak tekinteni, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén is csak az részesíthető közgyógyellátásban, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

18. §

^[13]19. §
Adósságkezelési szolgáltatás

(1) Az adósságkezelési szolgáltatás lakhatást segítő ellátás, amely a lakhatással kapcsolatban felhalmozódott hátralékok kezelésével valósul meg. A szolgáltatás célja a közüzemi szolgáltatókkal való együttműködésen keresztül a lakosság adósságterheinek enyhítése, az adósságok felhalmozódásának megelőzése.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás adósságcsökkentési támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból áll.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül.

(4) Az adósságcsökkentési támogatás, és az Sztv. 38. § (5) bekezdése szerinti lakásfenntartási támogatás pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi kereteket az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben kell meghatározni.

(5) Adósságkezelési szolgáltatásban az a személy vagy család részesülhet,
a) akinek
aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a (7) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy
ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá

b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át, és sem a kérelmező, sem a vele együtt élő személyek nem rendelkeznek az Sztv. 4. §  (1) bekezdés b.) pontja szerinti vagyonnal, valamint

c) akinek esetében a támogatással érintett lakás nagysága komfortfokozattól függetlenül
ca) 1-2 fő esetében a 60 m2-t
cb) 3-4 fő esetében a 70 m2-t,
minden további személy esetében az 5 m²-rel növelt területet nem haladja meg.
Családi házban lakók esetében az adósságcsökkentési támogatással érintett lakás nagysága a 100 m²-t nem haladhatja meg.

d) aki vállalja az adósság és az adósságcsökkentési támogatás közötti különbözet önrészként történő megfizetését, valamint az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

(6) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke legfeljebb az adósság 75 %-a, összege legfeljebb 200.000,- Ft.

(7) A (6) bekezdés alkalmazása szempontjából az adósság típusai és összegük felső határa a következő:

 
Adósság típusok:    Összegük felső határa:       
a) vezetékes gázdíjtartozás    200.000,- Ft        
b) áramdíjtartozás     200.000,- Ft        
c) víz- és csatornahasználati díjtartozás     100.000,- Ft        
d) szemétszállítási díjtartozás     50.000,- Ft        
e) közös költség hátralék     50.000,- Ft        
f) lakbérhátralék    100.000,- Ft        
g) távhő-szolgáltatási díjtartozás    100.000,- Ft       
h) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék   300.000,- Ft   

(8) Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja a (6) bekezdésben megállapított összeget, akkor az önkormányzat – figyelembe véve az adósságkezelési tanácsadó javaslatát – ahhoz az adósságtípushoz nyújt támogatást, amely a leginkább veszélyezteti az adós lakhatási feltételeit.

(9) A támogatás az adós vállalásától függően nyújtható
a)    egy összegben, vagy
b)    - a (10) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb 18 havi részletben, amely az adósságkezelési tanácsadó javaslata alapján indokolt esetben egy alkalommal 6 hónappal meghosszabbítható, ha az adós a fizetési kötelezettségének rajta kívül álló okból átmenetileg nem tud eleget tenni, de reális esély van arra, hogy az adósságkezelés a módosított feltételekkel eredményes lesz.

(10) Az adósságcsökkentési támogatás folyósításának időtartama megegyezik az adós által a (9) bekezdésben foglaltaknak megfelelően vállalt önrész megfizetésének időtartamával. Az adósságcsökkentési támogatás egy összegben történő kifizetésére kizárólag az önrész megfizetését követően kerülhet sor.

(11) Ha a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék a (9) bekezdés b) pontja szerinti időtartam alatt nem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legalább huszonnégy, de legfeljebb hatvan hónap, amennyiben
a)    az adósság összege meghaladja a kettőszázezer forintot,
b)    a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50 %-át, és
c)  az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez.

(12) A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékét a Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Adócsoportjának munkatársa állapítja meg.

(13) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult
a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy
b) az általa választott adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg
c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

(14) Az adósságcsökkentési támogatás a (13) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(15) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától – ide nem értve a (13) bekezdés szerinti megszüntetést – számított 24 hónapon belül adósságkezelési szolgáltatásban ismételten nem részesülhet.

(16) Az adósságkezelési szolgáltatás megállapításáról a polgármester dönt.

(17) Az önkormányzat az adósságkezelési tanácsadást a „Kapaszkodó” Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ Társulás (7200 Dombóvár, Kinizsi u. 37.) útján biztosítja.

(18) A kérelmeket a 12. melléklet szerinti formanyomtatványon év közben folyamatosan lehet benyújtani a „Kapaszkodó” Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ Társulásnál működő adósságkezelési tanácsadónál.

(19) A kérelemnek – a támogatást kérő természetes személyazonosító adatain, a belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyén, továbbá a Társadalombiztosítási Azonosító Jelén túl – tartalmaznia kell támogatást kérő nyilatkozatát
a)    lakásban tartózkodásának jogcíméről, a lakás nagyságáról;
b)    a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról;
c)    azon adósságának jogcíméről és összegéről, amelynek kezelését kéri;
d)  arról, hogy vállalja az adósság és az adósságcsökkentési támogatás közötti különbözet önrészként történő megfizetését;
e)    arról, hogy vállalja az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt,
f)    a kérelmező hozzájáruló nyilatkozatát személyes adatai kezeléséhez;
g) amennyiben a (7) bekezdés h) pontja szerinti hátralékra igényelnek legalább huszonnégy havi időtartamra adósságkezelési szolgáltatást, az adósnak a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlanra történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez adott hozzájáruló nyilatkozatát.

(20) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelemhez csatolni kell
a)    a háztartás tagjainak jövedelméről és vagyonáról tett nyilatkozatot,
b)    a hitelező (közüzemi szolgáltató, társasházi közös képviselő, pénzintézet) által kiállított iratot az adósság jogcíméről és összegéről, vagy a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának tényéről,
c)    az adósságkezelési tanácsadó javaslatát a kérelmező adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására
d)    a háztartásban élő tanköteles gyermek, valamint a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú gyermek esetében iskolalátogatási igazolást, amely utóbbi esetében tartalmazza a folyósított ösztöndíjat is;
e)    munkanélküli esetén a Munkaügyi Központ által kiállított igazolást a regisztrálás tényéről és a folyósított ellátásról;
f)    elvált vagy különélő családi állapotú kérelmező esetében a gyermektartásdíjról rendelkező jogerős bírói ítéletet;
g)    a háztartásban élő tartósan beteg vagy fogyatékos személy esetében a fogyatékosságról vagy rokkantságról szóló igazolást;
h)    az adósságcsökkentési támogatással érintett lakás nagyságára vonatkozó hitelt érdemlő nyilatkozatot;
i)    adósságkezelési megállapodást.

(21) Az adósságkezelési tanácsadó a kérelmező életkörülményeiről, vagyoni viszonyairól részletes helyszíni környezettanulmányt készít, melynek célja annak megállapítása, hogy az adósságkezelési programba történő bevonással a kérelmező fizetőképessége helyreállítható-e.

(22) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy köteles az adósságkezelési tanácsadáson való részvételre megállapodást kötni, és annak megfelelően a tanácsadáson részt venni.

(23)    Az adósságkezelési tanácsadó a tanácsadás keretében, az alábbi feladatokat látja el:
a)  tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről;
b)  az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, ennek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra;
c) az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásbeli megállapodást (a továbbiakban: adósságkezelési megállapodás) köt;
d)  kérelmet a (19) bekezdésben meghatározott nyilatkozatokkal, és a (20) bekezdésben meghatározott igazolásokkal, továbbá a környezettanulmánnyal együtt továbbítja a Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Irodája Szociális Csoportjának,
e) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal rendszeres kapcsolatot tart és szükség szerint, de legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását;
f)  szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását;
g)  adósonként nyilvántartja az adósságkezelésbe bevont hátralékok, valamint a teljesített adósságtörlesztés összegét.

(24) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adós együttműködik a tanácsadóval. Az együttműködés során az adós köteles:
a) hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,
b) aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,
c) az adósságkezelési megállapodásban foglaltak szerint, de havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról,
d) az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában a hitelezővel szerződést kötni a tartozása megfizetéséről,
e) az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt a körülményeiben bekövetkezett változásról a tanácsadót 8 napon belül tájékoztatni.

19/A. §
Utazási támogatás

(1) Természetbeni ellátásként autóbuszbérlet formájában biztosítható utazási támogatás annak a személynek, akinek 3 éven aluli gyermeke van, TGYÁS-t, GYES-t vagy GYED-et kap és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik.

(2) Az utazási támogatás mértéke megegyezik az önkormányzat által beszerzett buszbérlet ára, és a kérelmező által fizetendő 1.000.-Ft saját erő különbségével.

(3) Az utazási támogatás feltétele, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori nyugdíjminimum 350 %-át ne haladja meg.

(4)    Bérlet csak a dombóvári helyi tömegközlekedési eszköz igénybevételéhez adható.

(5)    A kérelemhez csatolni kell:
a.)    a TGYÁS-on, GYED-en lévő személy vonatkozásában a jogviszony fennállásáról a kifizetőhely által kiállított igazolás,
b.)    a család jövedelemigazolását a rendelet 5. §-ban meghatározottak szerint,  
c.)    nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező a GYES mellett egyéb jövedelemmel nem rendelkezik.

(6)    A kérelmezőnek igazolnia kell a vele élő a gyermek személyazonosságát, életkorát és lakcímét.

(7)    A támogatott személy a kérelmet bármely hónap 15. napjáig nyújthatja be. Támogatás a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától három hónap időtartamra állapítható meg. Az autóbuszbérletet minden hónap 5. napjáig lehet átvenni a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában. A határidő elmulasztása a támogatás megszűnését vonja maga után.

(8)    A kérelmező a jogosultság fennállásában bekövetkező változást 15 napon belül köteles bejelenteni. Amennyiben ezt elmulasztja, a változás bekövetkezése napjáig visszamenőleg köteles az autóbuszbérlet árát visszafizetni.

19/B. §
A HPV elleni védőoltás támogatása

(1) Célja, hogy az egészségmegőrzés keretében, az önkéntesség és az egyéni felelősség hangsúlyozásával támogassa a Humán Papilloma Vírusok (a továbbiakban HPV) által okozott méhnyakrák megbetegedések elleni védekezést a kiskorú gyermekek egészségének megóvása érdekében.

(2) Támogatásra jogosult az a leánygyermek, aki a kérelem benyújtásának évében tölti be a 13. életévét, 2011. évben támogatásra jogosult az a leánygyermek is, aki ebben az évben a 14. életévét tölti be.

(3) Nem igényelhet támogatást az, akinek törvényes képviselője a védőoltás beadásához írásban nem járult hozzá, továbbá az sem, akinek beoltása orvosilag ellenjavallt.

(4) Az oltás beadása iránti kérelmet az adott év március 31-ig kell benyújtani. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(5) A támogatás mértéke megegyezik az Önkormányzat által beszerzett védőoltás ára és a törvényes képviselő által a (6) bekezdés szerint fizetendő saját erő különbségével.

(6) A rászorultsági kategóriák a család jövedelmi viszonyainak megfelelően:
I. rászorultsági kategória:
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek.
II. rászorultsági kategória:
Az a gyermek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 175%-át, illetve a gyermekét egyedül nevelő szülő esetében 225%-át.
III. rászorultsági kategória:
Az a gyermek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200%-át, illetve a gyermekét egyedül nevelő szülő esetében 250%-át.
IV. rászorultsági kategória:
Az a gyermek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 350%-át, illetve a gyermekét egyedül nevelő szülő esetében 400%-át.
V. rászorultsági kategória:
Az a gyermek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum 350%-át, illetve a gyermekét egyedül nevelő szülő esetében 400 %-át.

(7) A törvényes képviselőnek a 3. oltáshoz nem kell saját erőt fizetni, a fizetendő saját erő összege az 1. és 2. oltásnál:

a)    az I. rászorultsági kategória esetén
aa)     az 1. oltásnál 1 000 Ft,
ab)     a 2. oltásnál nem kell saját erőt fizetni,
b)    a II. rászorultsági kategória esetén
ba)     az 1. oltásnál 2 000 Ft,
bb)     a 2. oltásnál 2 000 Ft,
c)    a III. rászorultsági kategória esetén
ca)     az 1. oltásnál 8 000 Ft,
cb)     a 2. oltásnál 4 000 Ft,
d)    a IV. rászorultsági kategória esetén
da)     az 1. oltásnál 12 000 Ft,
db)     a 2. oltásnál 6 000 Ft,
e)    az V. rászorultsági kategória esetén
ea)     az 1. oltásnál 15 000 Ft,
eb)     a 2. oltásnál 15 000 Ft.

(8) Egy gyermek csak egy szükséges oltási - sorozathoz jogosult támogatásra.

(9) A 2. és 3. oltáshoz a törvényes képviselőnek igazolnia kell az előző oltás beadását.

(10) Amennyiben a törvényes képviselő neki felróható okból a következő oltást, illetve oltásokat nem adatja be a gyermekének, és az oltássorozathoz a (6) bekezdésben foglalt támogatást megkapta, a támogatás összegét köteles az Önkormányzatnak visszafizetni. Kivételt képez, ha a gyermek a betegsége miatt nem kaphatja meg az oltásokat, illetve ha a család elköltözött Dombóvárról.

(11) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviselő jogosult benyújtani a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán.

(12)    A kérelemhez csatolni kell:
a) a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatát,
b) az oltás beadására vonatkozó orvosi javaslatot,
c) a család jövedelemigazolását a rendelet 5. §-ban meghatározottak szerint.

(13)    A kérelem beadásával egyidejűleg igazolni kell a gyermek személyazonosságát, életkorát és lakcímét.

^[14]19/C §

Iskolakezdési támogatás

(1) Évente egy alkalommal természetbeni juttatásként Iskolai Erzsébet-utalvány formájában iskolakezdési támogatásban részesülhet
a)    az a gyermek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága tárgyév július 1. napján fennáll, és általános iskolai vagy középiskolai tanulói jogviszonnyal rendelkezik, továbbá
b)    az a gyermek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a kérelem benyújtásának napján fennáll, és felsőfokú oktatási intézménnyel nappali tagozaton hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti iskolakezdési támogatás iránti kérelmet a tárgyév július 1. napját követően augusztus 10. napjáig lehet benyújtani a 13. melléklet szerinti nyomtatványon. A kérelemhez csatolni kell az oktatási intézmény 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a tanulói jogviszony a kérelem beadásakor fennáll.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti iskolakezdési támogatás iránti kérelmet a tárgyév szeptember 1. napját követően szeptember 30. napjáig lehet benyújtani a 13. melléklet szerinti nyomtatványon. A kérelemhez csatolni kell a felsőfokú oktatási intézmény 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a hallgatói jogviszony a kérelem beadásakor fennáll.

(4) Az iskolakezdési támogatás összege gyermekenként 10.000,- Ft.

^[15]19/D. §

Szociális célú tűzifa támogatás

(1) A téli fűtéshez szükséges tűzifa biztosításához természetbeni ellátás formájában támogatás nyújtható az újdombóvári temető melletti parkolóhoz tartozó, dombóvári 3854/1. hrsz.-ú beépítetlen területen kitermelt feketedió faállomány összmennyisége erejéig.

(2) Az a személy részesíthető szociális célú tűzifa támogatásban, aki

a) családjában három vagy ennél több gyermeket nevel,

b) ő, vagy házastársa, élettársa aktív korúak ellátásában (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély) részesül, és

c) lakásának fűtését fatüzelésre alkalmas tüzelőberendezéssel biztosítja.

(3)^[16] A támogatás iránti igényeket a rendelkezésre álló tűzifa mennyiségétől függően, de legkésőbb 2014. december 31. napjáig lehet benyújtani a 11. melléklet szerinti formanyomtatványon.

(4) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, legfeljebb 2 m³ tűzifa mennyiségig, kizárólag természetbeni ellátás formájában.

(5) A tűzifa házhozszállításáról a támogatásban részesült személy köteles gondoskodni.

V. fejezet
20. §
Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet 2006. május 1-jén lép hatályba, kivéve 8. § (5) bekezdés rendelkezéseit. A rendelet 8. § (5) bekezdése 2006. július 1. napján lép hatályba. A rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(1a) A rendelet 8/F §-ában foglalt rendelkezéseket a 2011. március 1. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(1b) A 2012. január 1. napját megelőzően megállapított adósságkezelési szolgáltatások tekintetében a rendelet 2011. december 31. napján hatályos rendelkezései az irányadók.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 26/2002.(VIII.29.), 8/2003. (IV.07.), 19/2003. (VI. 26.), 5/2004. (II.16.), 28/2004.(VI.4.), 40/2004.(VII.5.), 46/2004.(VII.1.), 10/2005.(I.28.), 20/2005.(IV.6.), 50/2005.(IX.2.), 7/2006.(II.20.) rendeletekkel módosított a szociális ellátások megállapításáról, folyósításának és ellenőrzésének szabályairól szóló 13/2002. (III.20.) rendelet.

Szabó Loránd                                                                                 Dr.Radochayné dr.Molnár Zsuzsanna
polgármester                                                                                                        jegyző