Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 3. § (1) és (2), 4. § (3), (4), 12. § (5), 19. § (1), (2), 20.§ (3), 21. § (6), 23. § (3), 27. § (2), 31. § (2), 33. § (3), 34. § (1) és (4), 35. § (2), 36. § (2), 42. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat tulajdonában levő lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról a következőket rendeli:

A rendelet hatálya
1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed Dombóvár Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakás, helyiség, valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségek és területek (a továbbiakban lakás, helyiség), továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére.
(2) Önkormányzati lakásbérleti jogviszony alanya csak természetes személy lehet.
(3) A rendelet hatálya a Magyarországon élő nagykorú, magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel, valamint letelepedési engedéllyel rendelkező, illetve a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, továbbá a Közösségen belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott körbe tartozó tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekre terjed ki.
(4) A fogyatékkal élők elhelyezésére szolgáló lakások tekintetében a rendelet hatálya a dombóvári kistérség településein (a 4702. számú statisztikai körzetben) lakóhellyel rendelkező személyekre terjed ki.

Értelmező rendelkezések
2. §

E rendelet alkalmazása során a vagyon és a jövedelem fogalmának tekintetében a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4.§-a, egyéb fogalmak esetén a lakások helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A §-ában meghatározott, a rendelet  5. sz. melléklete szerinti értelmező rendelkezések az irányadók.

A bérbeadói feladatok ellátása

3. §

(1)    A önkormányzat a lakás- és bérleménygazdálkodással kapcsolatos bérbeadói feladatok ellátásával, a bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában kötendő megállapodás tartalmának meghatározásával – a 15. § (12) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Dombóvári Város- és Lakásgazdálkodási Nonprofit Kft. (Dombóvár, Kinizsi u. 37.; továbbiakban Kft.) bízza meg.
(1a) A hivatali szolgálati lakás tekintetében a bérbeadói feladatokat a Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.
(2)    A Képviselő-testület a bérlőkijelölésre vonatkozó hatáskörét a Humán Bizottságra (a továbbiakban: Bizottság) ruházza át.
(3)    

Az önkormányzati bérlakások típusai
4. §

Az önkormányzati lakások típusai (felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza):
a) szociális helyzet alapján bérbe adható lakások
b) állami támogatással épült lakások
c) piaci alapon bérbe adható lakások
d) „Fecskeház” program keretében épült lakások
e) fogyatékkal élők elhelyezésére szolgáló lakóegységek
f)

g)

h) hivatali szolgálati lakás.

Bérlőkijelölési jog
5. §

(1) A bérlőkijelölési jogot valamennyi lakás tekintetében – a 4. § e) pontjában meghatározott lakóegységek esetében a PRESIDIUM Közhasznú Egyesület, a 4. § h) pontjában meghatározott lakás tekintetében a jegyző javaslata alapján – a Bizottság gyakorolja.

(2) A képviselő-testület a lakásnak nem lakás céljára történő bérbeadásáról – a város lakosságát, illetőleg a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló feladatok ellátása céljából – esetenként dönt.
(3) Várospolitikai érdekből a Bizottság a 4. § a), b), c) pontjában meghatározott típusú lakások tekintetében jogosultsági feltételek hiányában is jelölhet ki bérlőt.

Bérbeadás, a felek jogai és kötelezettségei
6. §

(1)    Önkormányzati bérlakás csak határozott időre, vagy a szerződésben megjelölt feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.
(2)    Nem jogosult bérlakás használatára az, aki a lakásbérlet jogát valótlan adatok közlése, vagy megtévesztés következtében nyerte el.
(3)    A bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét és annak várható időtartamát a bérbeadónak írásban bejelenteni.
(4)    A bérlő köteles a lakást rendeltetésszerűen használni. A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát és a szerződésben foglalt feltételek teljesítését évente 2 alkalommal ellenőrzi.
(5)    A bérlő csak a bérbeadóval kötött megállapodás alapján alakíthatja át, illetve korszerűsítheti a bérlakást.
(6)    A bérbeadó és a bérlő a  megállapodásban rögzíti az elvégzendő munka
pontos megjelölését,
befejezési határidejét,
a várható költségeket,
a bérbeadó által átvállalandó költség nagyságát,
valamint azt, hogy a munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyeket a bérlő köteles beszerezni.
(7)    A bérbeadó – a bérlő kérésére – csak a hozzájárulásával elvégzett átalakítással, korszerűsítéssel járó költségek részben vagy egészben történő megfizetését vállalhatja.
(8)    A bérbeadó a bérlővel kötött megállapodás alapján – a számlákkal igazolt költségeket lakbérbeszámítás útján téríti meg a bérlőnek. Bérleti jogviszony megszűnése esetén a költségek fennmaradó részét a bérbeadó 90 napon belül egy összegben téríti meg a bérlőnek.
(9)    A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést – a lakbér összegére is kiterjedően – módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit részben vagy egészben a bérbeadó viseli.
(10)    Az önkormányzat a használhatatlanná vált bérlakás bérlőjének a bérleti szerződése érvényességi idejére köteles másik bérlakást biztosítani, ha a lakás használhatatlanná válását nem a bérlő idézte elő.
(11)    A bérlő a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás használatáért az önkormányzati rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott mértékű lakbért és a bérleti szerződésben meghatározott, a lakáshasználattal kapcsolatban felmerülő költségeket (pld.: szemétszállítási díj, kéményseprési díj, közös helyiségek világítás díja stb.) köteles fizetni.
(12)    A lakást jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat első két hónapjában a lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díj fizetésére köteles, 2 hónap elteltével a lakáshasználat havi díja a lakás bérleti díjának 150 %-a.
(13)    Az állami támogatással épült, a piaci alapon bérbe adható lakások rendeltetésszerű használatára alkalmas állapotban történő visszaadásának biztosítékául a bérlő 3 havi lakbérrel azonos összegű óvadék megfizetésére köteles. Az óvadékot a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg kell megfizetni. A Kft. legalább 60 nappal a bérleti szerződés lejárta előtt köteles a bérlő figyelmét felhívni a szerződés lejárati idejére és tájékoztatni a lakás átadásának időpontjáról, módjáról és a bérleti jogviszony esetleges folytatásának lehetőségéről.
(14)    Az önkormányzati bérlakás bérlője a bérleti szerződése lejártát megelőző 60 napon belül kérheti az általa lakott bérlakás bérlőjeként történő ismételt kijelölését e rendelet 3. sz. függeléke szerinti nyomtatványon.
(15)    A lakásbérleti jogviszony ismételt létesítése akkor lehetséges, ha az adott lakástípusra meghatározott jogosultsági feltételek teljesülnek és a bérlőnek nincs lakbérhátraléka, lakbérhátraléka rendezése miatt adósságkezelési támogatásban részesül, vagy a Kft.-vel a tartozás részletekben történő megfizetésére megállapodást köt.

Bérlőtársi szerződés megkötésének általános feltételei, befogadás
7. §

(1)    Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ebben a bérbeadó és a bérlő, valamint a leendő bérlőtárs megállapodnak.
(2)    A bérbeadó a házastársak közös kérelmére – a házastárs lakásba költözésének időpontjától függetlenül – bérlőtársi szerződést köteles kötni.
(3)    A házastársak, illetve a legalább egy éve igazoltan élettársként együtt élők, mint bérlőtársak igénylésüket csak együttesen nyújthatják be.
(4)    Bérlőtársak életközösségének megszűnése esetén — megegyezés hiányában — a lakáshasználat kérdésében a bíróság döntése a mérvadó. A távozni kényszerülő féllel szemben az önkormányzatnak elhelyezési kötelezettsége nincs.
(5)    A bérlő a lakásba más személyt – házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(6)    A bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttélés ideje alatt született gyermeke kivételével – a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. E befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása is szükséges, kivéve azt a személyt, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhat.

Hozzájárulás a tartási szerződéshez
8. §

(1) A bérlő a lakásbérleti jog folytatására a polgármester írásbeli hozzájárulásával köthet tartási szerződést.
(2) A polgármester a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha:
a) az eltartó kiskorú;
b) az eltartó egészségi állapota, jövedelmi helyzete alapján a tartás teljesítésére nem képes;
c) az eltartó vagy házastársa az önkormányzat területén beköltözhető lakással rendelkezik;
d) a bérlő életkora, egészségi állapota alapján nem szorul tartásra.

Önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása
9. §

(1) Szociális rászorultság alapján önkormányzati bérlakás legfeljebb 5 évre adható bérbe.
(2) Bérbevételére jogosult  az , akinek
a)    a családjában – a vele jogszerűen együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló esetén 300%-át és
b)    sem ő, sem a vele együtt költöző személyek nem rendelkeznek az 1993. évi III. törvény 4. § b) pontjában meghatározott vagyonnal.
(3) Szociális helyzet alapján a jogos lakásigény nagyságát meg nem haladó lakás adható bérbe. A lakás korábbi bérlője — ha az egyéb feltételeknek körülményei megfelelnek — az általa lakott lakás bérlőjeként akkor is kijelölhető, ha a lakás nagysága a jogos lakásigény mértékét legfeljebb egy szobával meghaladja.

A jogos lakásigény mértéke:
1 fő esetén:    1 szobás
2-3 fő esetén:    1,5 - 2 szobás
4-6 fő esetén:    2,5 - 3 szobás
6 főnél több:    3 szobásnál nagyobb.

(4) Szociális rászorultság alapján bérbe adható lakásra vonatkozó kérelmet a  Hivatal Ügyfélszolgálatán lehet benyújtani a rendelet 4. sz. függeléke szerinti formanyomtatványon, melyen a kérelmező köteles a saját és családtagjai személyes adatait, valamint a jövedelmi vagyoni helyzetükre vonatkozó adatokat közölni. Az adatok kezelése során az 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A kérelemhez csatolni kell a lakást együtt használni kívánó személyeknek a kérelem benyújtását megelőző egyhavi jövedelméről szóló igazolását.
(5) A szociális helyzet alapján bérbe adható lakások bérbeadása érdekében évente lakásigénylési névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) kell készíteni. A névjegyzék elkészítésével és vezetésével kapcsolatos hatásköröket a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át. A névjegyzékbe azok vehetők fel, akik a (4) bekezdés szerint nyújtottak be kérelmet és megfelelnek az e §-ban meghatározott feltételeknek. Az előző év december 31-én névjegyzékben szereplő lakásigénylőket a tárgyév március 31-ig nyilatkoztatni kell arról, hogy továbbra is fenntartják-e a szociális alapon bérbe adható lakásra vonatkozó igényüket és megfelelnek-e a névjegyzékbe vételhez előírt jogosultsági feltételeknek. A névjegyzékbe vételről vagy annak elutasításáról a polgármester határozattal dönt.

(6)

(7) Szociális rászorultság alapján lakásbérleti szerződés csak a névjegyzéken szereplő igénylővel köthető.
(8)    A Kft. szociális rászorultság alapján bérbe adható lakás üresedése esetén 8 napon belül a lakás pontos címének és fő jellemzőinek, valamint havi lakbérének közlésével értesíti a polgármestert.
(9)    A bérlőkijelölést megelőzően a névjegyzékben szereplő igénylők közül a polgármester felhívja a (3) bekezdés alapján a lakás bérlőjének kijelölhető igénylőket, hogy nyilatkozzanak arról, miszerint továbbra is fenntartják-e a szociális alapon bérbe adható lakásra vonatkozó igényüket, és az igény fenntartása esetén ismételten igazolják a jogosultsági feltételeket.
(9a) A nyilatkozattétel határideje felhívástól számított 8 nap. Amennyiben az igénylő nem nyilatkozik, vagy nyilatkozata alapján nem jogosult a lakásra bérlőként nem jelölhető ki.
(9b) A nyilatkozatok beérkezését követő ülésén a Bizottság dönt a bérlő kijelölésről és a bérleti jogviszony időtartamáról. A bérlő kijelölésről a döntést követő 8 napon belül a polgármester értesíti a bérlőként kijelölt igénylőt és a Kft.-t.
(9c) Amennyiben a szociális bérlakás bérbeadására lefolytatott eljárás eredménytelen volt, az eljárást meg kell ismételni.
(10)    Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a bérleti szerződést meg kell kötni a Kft.-vel. Ha a szerződés megkötésére a bérlőként kijelölt mulasztása miatt 15 napon belül nem kerül sor, a bérletre való jogosultsága megszűnik.

Állami támogatással épült és a piaci alapon bérbe adható lakások bérbeadásának közös szabályai
10. §

(1) Az állami támogatással épült és a piaci alapon bérbe adható lakások legfeljebb 5 évre adhatók bérbe. A bérlő kijelölése pályázati úton történik.
(2) Állami támogatással épült, illetve a piaci alapon bérbe adható lakások üresedése esetén a Kft. 8 napon belül a lakás pontos címének és fő jellemzőinek, valamint havi lakbérének közlésével értesíti a polgármestert. A polgármester a Dombó-táj című lap soron következő számában, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján — a lap megjelenési szünetében csak az önkormányzat hirdetőtábláján — pályázati felhívást tesz közzé.
(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
-    a bérlakás pontos címét,
-    a havi lakbér összegét,
-    a lakás műszaki jellemzőit ,
-    a pályázat benyújtási helyét, határidejét és
-    a lakás megtekintésének időpontját.
(4) A pályázat e rendelet 5. sz. függelékében meghatározott nyomtatványon nyújtható be a polgármesterhez. A pályázathoz csatolni kell a lakást együtt használni kívánó személyeknek a kérelem benyújtását megelőző egyhavi jövedelméről szóló igazolását.
(5) A pályázat benyújtásának határideje a megjelenését követő 15. nap.
(6) A pályázat elbírálásának főbb szempontjai:
-    lakhatási körülmények,
-    jövedelmi viszonyok,
-    egészségi állapot,
-    együtt költözők száma.
(7) A pályázatot a benyújtási határidőt követő ülésén a Bizottság bírálja el. A pályázat eredményéről a polgármester a pályázat nyertesét haladéktalanul, a többi pályázót 10 napon belül írásban értesíti.
(8) Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a bérleti szerződést meg kell kötni a Kft.-vel. Szerződéskötés elmulasztása esetén a kijelölt pályázó a lakásbérletre való jogosultságát elveszti.
(9) Ha a Bizottság által kijelölt pályázó a bérleti szerződés megkötésétől eláll, új pályázat kiírása nélkül – ebben az eljárásban pályázatot benyújtók közül – jelöl ki bérlőt a következő ülésén a Bizottság.

„Fecskeház” program keretében épült lakások
11. §

(1)    Az önkormányzat a fiatalok otthonteremtésének elősegítése érdekében 40 m2-es garzonlakásokat, ún. „Fecskeház”-at hozott létre, amelybe pályázat útján lehet elhelyezési jogot nyerni legfeljebb 5 évre.
(2)    Lakás üresedése esetén a Kft. 8 napon belül a lakás pontos címének és fő jellemzőinek, valamint havi lakbérének közlésével értesíti a polgármestert. A polgármester a Dombó-táj című lap soron következő számában, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján — a lap megjelenési szünetében csak az önkormányzat hirdetőtábláján — pályázatot tesz közzé.
(3)    A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
- a bérlakás pontos címét,
- a havi lakbér összegét,
- a lakás műszaki jellemzőit,
- a pályázat benyújtási helyét, határidejét és
- a lakás megtekintésének időpontját.
(4)    Elhelyezési jogosultságot nyerhetnek azok a házastársi, illetőleg élettársi kapcsolatban élők, akik az alábbi feltételek mindegyikének megfelelnek:
a) állandó jellegű kereső tevékenységet végeznek vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán hallgatói jogviszonyban állnak,
b) Magyarországon bejegyzett pénzintézetnél vagy biztosító intézetnél kötött szerződés alapján lakáscélú megtakarításuk havi összege eléri a 2. számú mellékletben meghatározott minimális összeget,
c) a pályázat benyújtásának időpontjában egyikük sem töltötte be a 35. életévét és
d) egyikük sem rendelkezik beköltözhető lakással.
(5)    A pályázat benyújtásának határideje a pályázat megjelenését követő 15. nap.
(6)    A pályázatokat a polgármesterhez kell benyújtani.
(7)    A pályázat elbírálásának főbb szempontjai:
a) a pályázók lakhatási körülményei,
b) az elhelyezés igényelt időtartama,
c) az elő-takarékosság vállalt összege.
(8)    A pályázatot a benyújtási határidőt követő ülésén a Bizottság bírálja el. A pályázat eredményéről a polgármester a pályázat nyertesét haladéktalanul, a többi pályázót 10 napon belül írásban értesíti.
(9)    Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a bérleti szerződést meg kell kötni a Kft.-vel. Szerződéskötés elmulasztása esetén a kijelölt pályázó a lakásbérletre való jogosultságát elveszti.
(10)    Ha a Bizottság által kijelölt pályázó a bérleti szerződés megkötésétől eláll, új pályázat kiírása nélkül – ebben az eljárásban pályázatot benyújtók közül – jelöl ki bérlőt a Bizottság.
(11)    Ha megfelelő számú fiatal házaspár/élettárs igénylőként nem jelentkezik, 1 évi határozott időtartamra a lakás a piaci alapon bérbe adható lakásoknál alkalmazott lakbér felszámításával másoknak is kiadható. Amennyiben a határozott idő leteltekor fiatal házaspár/élettárs nem jelentkezik igénylőként, úgy a szerződés újabb 1 évvel meghosszabbítható.
(12)    A bérleti jogviszony megszűnik a szerződésben meghatározott határidő elteltével, vagy ha a bérlők bármilyen beköltözhető lakáshoz jutnak, ezt haladéktalanul kötelesek bejelenteni a Kft-nek.
(13)    A bérleti szerződés lejártát követően a „Fecskeházat” el kell hagyni.
(14)    A bérleti jogviszonyt meg kell szüntetni, ha a bérlő 90 napnál hosszabb ideig nem tesz eleget a bérleti díj fizetési vagy elő-takarékossági kötelezettségének.

Fogyatékkal élők elhelyezésére szolgáló lakóegységek
12. §

(1)    A rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt lakóegységek bérleti jogát fogyatékkal élő fiatalok nyerhetik el pályázat útján legfeljebb 10 évre.  
(2)    A lakóegységek bérbe adásának együttes feltételei:
a)    a pályázó legalább részben legyen képes önálló életvitelre,
b)    a lakásfenntartás költségeinek fedezéséhez megfelelő, igazolt jövedelemmel rendelkezzen,
c)    Magyarországon bejegyzett pénzintézetnél vagy biztosító társaságnál lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkezzen,
d)   vegyen részt a PRESIDIUM Közhasznú Egyesület komplex rehabilitációs programjában.
(3)    A lakóegység üresedése esetén a polgármester a Dombó-táj című lap soron következő számában, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján — a lap megjelenési szünetében csak az önkormányzat hirdetőtábláján — pályázatot tesz közzé.
(4)    A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a lakóegység műszaki jellemzőit, épületen belüli fekvését,
b) a lakóegység bérleti díját,
c) a pályázat benyújtásának helyét, határidejét,
d) a pályázat elbírálásának határidejét és
e) a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását.
(5)    A pályázathoz csatolni kell:
a) orvosi véleményt a pályázó önálló életvitelre való alkalmasságáról,
b) a pályázó nettó jövedelmének igazolását,
c) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a lakóegységek közösségi helyiségében rendezendő programokba bekapcsolódik, a lakók által közösen kialakított házirendet elfogadja.
(6)    A pályázatokat a Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájába lehet benyújtani. A pályázat benyújtásának határideje a megjelenését követő 15. nap.
(7)    A pályázatot a benyújtási határidőt követő ülésén bírálja el a Bizottság a PRESIDIUM Közhasznú Egyesület vezetőjének javaslata alapján.
(8)    A pályázat eredményéről a polgármester a pályázat nyertesét haladéktalanul, a többi pályázót 10 napon belül írásban értesíti.
(9)    Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a bérleti szerződést meg kell kötni a Kft.-vel. Szerződéskötés elmulasztása esetén a kijelölt pályázó a lakóegység bérletére való jogosultságát elveszti.
(10)    Ha a kijelölt pályázó a bérleti szerződés megkötésétől eláll, új pályázat kiírása nélkül – az ebben az eljárásban pályázatot benyújtók közül – történik a bérlő kijelölése.
(11)    A lakóegységek közüzemi szolgáltatásaira a bérbeadói jogokat gyakorló Kft. köt szerződést a közüzemi szolgáltatókkal. A bérbeadói jogokat gyakorló a közüzemi szolgáltatás költségeit a bérbeadó megosztása alapján a bérlők felé továbbszámlázza. E tényt a bérlővel kötött szerződés rögzíti.
(12)    

Hajléktalanok rehabilitációs programja keretében bérbe adható lakások
13. §

Átmeneti elhelyezést szolgáló lakások
14. §

Szakemberek elhelyezésére vonatkozó szabályok
14/A §

(1)    Az intézmények, gazdasági szervezetek vezetőinek kérelmére névjegyzék és pályáztatás nélkül adható bérbe az önkormányzati lakás.
(1a) A város szakember gondjainak megoldását szolgáló elhelyezéskor a bérlő kijelöléséről a  Bizottság dönt.
(2)    A város szakember-gondjainak megoldását szolgáló elhelyezéskor a bérleti szerződést legfeljebb a munkakör (vagy munkaviszony) betöltése tartamáig lehet megkötni. Határozatlan idejű munkaviszony esetén a bérleti szerződést 5 évre kell megkötni, amely az egyes lakástípusokra vonatkozó szabályok szerint a munkaviszony fennállásáig ismételten meghosszabbítható. Abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya nyugdíjazás folytán szűnik meg, a lakásbérleti szerződés – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – a munkaviszony megszűnését követően is ismételten meghosszabbítható.

Hivatali szolgálati lakás

14/B. §

(1)    A Dombóvár, Szabadság u. 14. alatti lakás hivatali szolgálati lakás, amely pályázat kiírása nélkül és legfeljebb 5 évre adható bérbe. A bérbeadói feladatokat a Hivatal a 6-8. §-okban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával köteles ellátni az e §-ban foglalt kivételekkel, a bérleti szerződés tartalmát a Hivatal, mint bérbeadó határozza meg.
(2)    A hivatali szolgálati lakás bérlője olyan személy lehet, aki vállalja a Hivatal székhelyének, valamint a Szabadság u. 14. és 16. alatti önkormányzati ingatlanok jegyző által meghatározott gondnoki, udvarosi feladatainak ellátását.
(3)    A hivatali szolgálati lakás esetében a lakbért a jegyző állapítja meg a (2) bekezdés figyelembe vételével.
(4)    A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a szerződés megszűnik a Szabadság u. 14. alatti ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés megkötésével. A bérlőnek közjegyzői okiratban foglalva köteleznie kell magát arra, hogy a szolgálati lakásból – a  bérleti szerződés megszűnését  követő   15 napon belül –  elkötözik és önmaga, valamint jogszerűen vele lakó családtagjai elhelyezéséről saját maga gondoskodik.
(5)    A hivatali szolgálati lakás albérletbe nem adható.

Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete
15. §

(1) A Képviselőtestület a rendelet 3. számú mellékletében rögzített nem lakás célját szolgáló helyiségek bérbeadói jogainak gyakorlásával és a bérbeadási kötelezettségek teljesítésével a Dombóvári Város- és Lakásgazdálkodási NKft.-t bízza meg.

(2) Bérbeadó a nem lakás céljára szolgáló helyiséget csak pályázati eljárás lefolytatása után, legfeljebb 5 évi időtartamra adhatja bérbe, ha a bérlő 3 havi bérleti díjat a szerződéskötéskor letétbe helyez.
(3) Nem kell pályázatot kiírni:
- ha a nem lakás céljára szolgáló helyiség legalább 1 éve üresen áll,
- ha a helyiség használatára közérdekből van szükség.
(4) A pályázati kiírást a Dombó-táj újságban meg kell jelentetni és a Hivatal hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni.
(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát;
b) a hasznosítás célját és a helyiségben végezhető tevékenység pontos megjelölését;
c) a helyiség megtekintésére biztosított időpontot;
d) a bérleti szerződés időtartamát;
e) a bérleti díj alsó határát, amelyre licitálni lehet;
f) a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét, a pályázatok bírálatának helyét, idejét;
g) 3 havi bérleti díj szerződéskötéskor történő letétbe helyezési kötelezettségét.
(6)    A pályázati ajánlatok benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a kiírástól számított 10 munkanap rendelkezésre álljon. (A kiírás időpontjának az a nap számít, amikor a pályázat az újságban megjelent.)
(7) A pályázatot zárt borítékban kell leadni, melynek tartalmaznia kell:
a) a bérbevételre ajánlatot tevő nevét, címét, adatait,
b) a bérleti díjra vonatkozó ajánlatot,
c) a hasznosítás célját.
(8)    Érvénytelen az a pályázat, amely az (7) bekezdésben megjelölteket nem tartalmazza.
(9)    Pályázat alapján annak kell a helyiséget bérbe adni, aki a legmagasabb bérleti díj megfizetését vállalja.
(10)    A pályázatokat a Város- és Lakásgazdálkodási NKft. ügyvezetője bírálja el.
(11)    A nyertes nevét és az általa vállalt bérleti díj összegét a Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni.
(11a) Amennyiben a bérlőnek bérleti díj hátraléka nincs és vállalja a bérleti szerződésében szereplő díj további megfizetését, úgy a bérleti jogviszony egy alkalommal pályáztatás nélkül további 5 évre meghosszabbítható.

(12)    A 4. számú mellékletben szereplő, egyéb önkormányzati tulajdonú bérlemények felett a bérbeadói jogok gyakorlója Dombóvár Város Önkormányzata, aki a bérbeadói (használatba adói) jogokat átruházza a polgármesterre.

Hozzájárulás a bérleti jog átruházásához
16. §

A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti jogának átruházásához a következő feltételek együttes teljesülése esetén lehet hozzájárulni:

a)

b) az új bérlő által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ellentétes a helyiség hasznosítási céljával,
c) az új bérlő vállalja, hogy a szerződés aláírásának feltételeként 3 havi bérleti díjnak megfelelő kauciót befizet.

16/A. §
Az egészségügyi célvagyonba tartozó, nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó rendelkezések

(1)    A Rendelet 4. számú mellékletében megjelölt egészségügyi célvagyonba tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség) bérletére a rendeletet az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)    Az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség pályázati eljárás lefolytatása nélkül adható bérbe, kizárólag egészségügyi szolgáltatások nyújtására és azzal összefüggő feladatok ellátására.
(3)    Az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség bérlője lehet:
a)    olyan háziorvos, aki Dombóvár város közigazgatási területén háziorvosi, házi gyermekorvosi vagy fogorvosi körzetben területi ellátási kötelezettséget vállal a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) 1. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint,
b)    az a) pontba nem tartozó, egészségügyi szolgáltatást nyújtó természetes személy vagy gazdálkodó szervezet.
(4)    Az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség bérbeadói jogának gyakorlására a 15. § (12) bekezdése az irányadó a bérleti díj tekintetében a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel.
(5)    Amennyiben Dombóvár Város Önkormányzata az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség használatát a területi ellátási kötelezettséget vállaló háziorvos részére a területi ellátási kötelezettségre vonatkozóan kötött megállapodásban térítésmentesen biztosította, a bérbeadói jog csak a háziorvos részére biztosított használaton kívüli időszakokra és a megállapodásban foglaltakra figyelemmel gyakorolható. Az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiségnek a háziorvos által betegfogadásra használt része bérbeadásához a megállapodás szerint használatra jogosult háziorvos hozzájárulása szükséges.
(6)    Az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség a (3) bekezdés a) pontja szerinti bérlő esetén a háziorvos területi ellátási kötelezettsége megszűnéséig, mint feltétel bekövetkezéséig, a (3) bekezdés b) pontja szerinti bérlő esetében legfeljebb 5 év időtartamra adható bérbe.
(7)    Az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség bérleti jogának átruházása, illetve elcserélése esetén a bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy a bérleti jog csak a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő természetes személyre vagy gazdálkodó szervezetre ruházható át, illetve cserélhető el. Bérlőtársi szerződés csak a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő természetes személlyel vagy gazdálkodó szervezettel köthető.
(8)    Az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség albérletbe adásához a bérbeadó a következő feltételek együttes teljesülése esetén járul hozzá:
a)    az albérlő csak a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő természetes személy vagy gazdálkodó szervezet lehet,
b)    a bérlő vállalja, hogy a bérbeadó által ellenjegyzett albérleti szerződés hatályba lépésétől számítva, a szerződésben az albérletbe adásért kikötött ellenértéket bérleti díjként, illetve a kikötött bérleti díjjal növelten megfizeti.
(9)    A (3) bekezdés a) pontja szerinti bérlő esetén bérleti díjat a bérbeadói jogok gyakorlására jogosult a Képviselőtestület ilyen tárgyú határozata esetén, az abban meghatározott feltételekkel köthet ki. Amíg a Képviselőtestület nem hoz ilyen határozatot, a bérleti szerződésben a bérleti díj bérbeadó részéről való egyoldalú meghatározásának jogát és bérlő részéről ennek kifejezett elfogadását kell kikötni.
(10)     A (9) bekezdésben meghatározottakon kívül az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség bérleti díját a piaci viszonyok figyelembevételével, és a hasonló bérlemények bérleti díjára figyelemmel kell meghatározni, a bérleti díj összegét évenként a KSH által az előző évre megállapított inflációs rátával azonos mértékben növelve.
(11)    Az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség használatával kapcsolatban felmerülő és a bérleti szerződésben meghatározott költségeket (pl.: közüzemi költségek) a bérlő köteles viselni. Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a bérlőnek a költségeket a megállapodás szerint használatra jogosult háziorvos részére kell megfizetnie, amennyiben a bérlő és a háziorvos másként nem állapodik meg.
(12)    Az e §-ban foglalt rendelkezéseket e § hatályba lépését követően az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség bérletére kötött szerződésekre kell alkalmazni. A (3) bekezdés a) pontja szerinti bérlővel a (9) bekezdésben meghatározottak szerint kötött bérleti szerződésben bérleti díj nem köthető ki az e § hatályba lépését követően megtartott soron következő általános önkormányzati választásokon megválasztott képviselőtestület alakuló üléséig.

Záró rendelkezések
17.§

(1)    A rendelet hatályba lépésének napjával a  22/2006.(V.1.), és a 27/2006.(VI.30.) rendelettel módosított 57/2005.(X.28.) rendelet hatályát veszti.
(2)    Ez a rendelet 2007. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3)    E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

Dombóvár, 2006. december 14    

 
Szabó Loránd                                                                       dr. Radochayné dr. Molnár Zsuzsanna
polgármester                                                                                                jegyző

Záradék:
A rendelet kihirdetése 2006. december 20-án megtörtént.

dr. Radochayné dr. Molnár Zsuzsanna
    jegyző

1.melléklet a 43/2006.(XII.20.) önkormányzati rendelethez

A Dombóvári Város- és Lakásgazdálkodási Nonprofit Kft. által bérbe adható lakások

I. Szociális helyzet alapján bérbe adható lakások

1. Komfortos, I. műszaki állapotú lakások:
1.1. Gyár utca 16. 1 lakás

2. Komfortos, II. műszaki állapotú lakások:
2.1. Gyenis Antal utca 16. 1. lakás
2.2. Kórház utca 2. 2 lakás
2.3. Kossuth utca 27. 6 lakás
2.4. Munkás tér 3. 1 lakás

3. Komfortos, III. műszaki állapotú lakások:
3.1.Arany J. tér 12. 1 lakás
3.2.Arany J. tér 15. 1 lakás
3.3.Arany J. tér 4. 2 lakás
3.4.Arany J. tér 8. 1 lakás
3.5.Arany János tér 16. 1 lakás
3.6.Arany János tér 26. 2 lakás
3.7. Bajcsy-Zsilinszky utca 3. 1 lakás
3.8. Bajcsy-Zsilinszky utca 5. 6 lakás
3.9. Erzsébet u. 13. 1 lakás
3.10.Erzsébet u. 16. 1 lakás
3.11.Erzsébet utca 114. 2 lakás
3.12.Erzsébet utca 2. 4 lakás
3.13.Erzsébet utca 24/a. 1 lakás
3.14.Ivanich Antal utca 39. 1 lakás
3.15.Jókai Mór utca 13. 7 lakás
3.16.Kossuth Lajos utca 41. 2 lakás
3.17. Szabadság u. 15. 1 lakás

4. Félkomfortos, III. műszaki állapotú lakások:
4.1.Arany János tér 10. 1 lakás
4.2.Arany János tér 8/B. 1 lakás
4.3. Erzsébet utca 34/C. 1 lakás
4.4. Kórház u. 2. 2 lakás
4.5. Teleki utca 75. 2 lakás

5. Komfort nélküli, IV. műszaki állapotú lakások:
5.1.Arany J. tér 12. 2 lakás
5.2.Arany J. tér 2. 3 lakás
5.3.Arany János tér 16. 1 lakás
5.4.Arany János tér 7. 3 lakás
5.5. Bajcsy-Zsilinszky utca 31/a. 1 lakás
5.6. Bajcsy-Zsilinszky utca 5. 3 lakás
5.7. Baross utca 9/B. 1 lakás
5.8. Baross utca 6. 3 lakás
5.9.Bordás Antal utca 6.
5.10.Erzsébet utca 13. 1 lakás
5.11.Erzsébet utca 21. 4 lakás
5.12.Jókai Mór utca 13. 2 lakás
5.13.Kalmár János utca 13. 1 lakás
5.14.Kalmár János utca 9. 1 lakás
5.15.Kórház utca 2. 1 lakás
5.16.Kossuth Lajos utca 37. 3 lakás
5.17. Asztalos J. utca 2. 1 lakás

6. Komfort nélküli, V. műszaki állapotú lakások:
6.1. Kossuth Lajos utca 41. 1 lakás
6.2. Teleki utca 75. 5 lakás
6.3. Teleki utca 77. 1 lakás
6.4. Teleki utca 79. 1 lakás
6.5. Erzsébet utca 13. 1 lakás

II. Állami támogatással épült lakások

1. Kaposszekcső, Liget lakótelep 5/a. 2 lakás
2. Kaposszekcső, Liget lakótelep 5/b. 4 lakás
3. Kaposszekcső, Liget lakótelep 5/c. 2 lakás
4. Kaposszekcső, Liget lakótelep 6/b. 10 lakás
5. Tanácsköztársaság tér 1. alatt a tetőtérben lévő 4 lakás
6. Tanácsköztársaság tér 3. alatt a tetőtérben lévő 4 lakás
7. Tanácsköztársaság tér 5. alatt a tetőtérben lévő 4 lakás

III. Piaci alapon bérbe adható lakások

1. Összkomfortos, I. műszaki állapotú lakások:
1.1. Bajcsy-Zsilinszky utca 2. 1 lakás
1.2.Dombó Pál utca 18/b. és 18/c. 2 lakás
1.3. Gárdonyi utca 14. 3 lakás
1.4. Hunyadi tér 27. 2 lakás
1.5. III. utca 24. 1 lakás
1.6. III. utca 24/A. 1 lakás
1.7. Népköztársaság útja 25. 1 lakás
1.8. Népköztársaság útja 40. 1 lakás
1.9. Népköztársaság útja 14. II/5. 1 lakás
1.10.Népköztársaság útja 54. 2 lakás
1.11.Népköztársaság útja 56. IV/44. 1 lakás

2. Összkomfortos, II. műszaki állapotú lakások:
2.1. Népköztársaság útja 5. 20 lakás
2.2. Népköztársaság útja 7. 20 lakás

3. Komfortos, II. műszaki állapotú lakások:
3.1. Erkel Ferenc utca 56. 1 lakás
3.2. Móricz Zsigmond utca 4. 1 lakás
3.3. Móricz Zsigmond utca 6. 1 lakás
3.4. Tanácsköztársaság tér 9. fsz. 3. 1 lakás
3.5. Tanácsköztársaság tér 1. 12 lakás
3.6. Tanácsköztársaság tér 3. 12 lakás
3.7. Tanácsköztársaság tér 5. 12 lakás

4. Komfortos, III. műszaki állapotú lakások:
4.1.Arany János tér 21. 1 lakás

IV. Fecskeház program keretében épült lakások

1. Teleki utca 14. 15 lakás

V. A fogyatékkal élők elhelyezésére szolgáló lakóegységek

1. Összkomfortos lakóegységek:

1.1. Népköztársaság útja 1. 4 saját szociális blokkal és konyhával rendelkező lakóegység

2. Komfortos lakóegységek:

2.1. Népköztársaság útja 1. 3 közös használatú szociális blokkal és konyhával rendelkező lakóegység

VI. Hajléktalanok rehabilitációs programja keretében bérbe adható bérlakások

2.sz. melléklet

A lakbérek mértéke és megállapításának szabályai

1)    Lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a lakás használatáért a bérlő lakbért és a szerződésben meghatározott, a lakáshasználattal kapcsolatos költségeket, szolgáltatási díjakat köteles fizetni.
2)    A szociális helyzet alapján és a piaci alapon bérbe adható lakások havi lakbérét a következők szerint kell megállapítani: a lakás alapterületét szorozni kell a komfortfokozat szerinti alábbi négyzetméterenkénti díjjal és a műszaki állapot szerinti alábbi szorzóval.
2.1)    Komfortfokozatok szerint a szociális helyezet alapján bérbe adható bérlakások négyzetméterenkénti díjai:
2.1.1)    Összkomfortos:            280,- Ft/m2
2.1.2)    Komfortos:                152,- Ft/m2
2.1.3)    Félkomfortos:            125,- Ft/m2
2.1.4)    Komfort nélküli:              84,- Ft/m2
2.2)    Komfortfokozatok szerint a piaci alapon bérbe adható bérlakások négyzetméterenkénti díjai:
2.2.1)    Összkomfortos:            310,- Ft/m2
2.2.2)    Komfortos:                169,- Ft/m2
2.2.3)    Félkomfortos:            137,- Ft/m2
2.2.4)    Komfort nélküli:              93,- Ft/m2

2.3)    Műszaki állapot szerinti szorzók:
2.3.1)    I. műszaki állapotú lakásnál:    1,64
2.3.2)    II. műszaki állapotú lakásnál:    1,35
2.3.3)    III. műszaki állapotú lakásnál:    1,04
2.3.4)    IV. műszaki állapotú lakásnál:    0,98
2.3.5)    V. műszaki állapotú lakásnál:    0,75
3)    Az állami támogatással épült lakások havi lakbére: a lakás alapterülete szorozva a 373 Ft/m2 négyzetméterenkénti díjjal.
4)    A „Fecskeház” program keretében bérbe adható lakások havi lakbére: a lakás alapterülete szorozva 182 Ft/m2 négyzetméterenkénti díjjal.
5)    A fogyatékkal élők elhelyezésére szolgáló lakóegységek havi lakbére:
5.1)    összkomfortos lakóegység esetén a lakás alapterülete szorozva130 Ft/m2 négyzetméterenkénti díjjal,
5.2)     komfortos lakóegység esetén a lakás alapterülete szorozva 100 Ft/m2  négyzetméterenkénti díjjal.
6)    
7)    A lakbér összegét a kerekítés szabályai szerint 10,- Ft-ra kerekítve kell megállapítani minden esetben.
8)    Ha lakás alapterületében vagy komfortfokozatában változás következik be, a lakbér összegét módosítani kell.
9)    A „Fecskeház” program keretében épült lakásokban elhelyezésre kerülő fiatal házaspárok/élettársak lakáscélú megtakarításának minimális összege: 32.100,- Ft/hó. Ennek teljesítését évente a pénzintézet (biztosító) éves értesítésének bemutatásával a bérbeadónak be kell mutatni.
10)    A lakóingatlan udvarán belüli külön szolgáltatásként vállalkozás céljára használt mellékhelyiségre a bérleményekre alkalmazott díjtarifa szerint számítandó a bérleti díj.
11)    A lift használatáért a társasház által megállapított díjat kell fizetni.
12)    A közüzemi szolgáltatásokért a közüzemi szolgáltató díjtarifája szerint számított díjat kell felszámítani.
13)    Az egyéb külön meghatározott szolgáltatásokért a bérbeadó esetenként, egyedileg állapíthatja meg a fizetendő díjat.
1)    

3. sz. melléklet

A Dombóvári Város- és Lakásgazdálkodási Nonprofit Kft. által bérbe adható nem lakás céljára szolgáló helyiségek

 
A    B    C    D    E    F       
Sorszám    Helyrajzi szám    Megnevezés    Cím    Terület m2    
Megjegyzés       
1.        48/A    lakás
    Arany J. tér 26.    288    Önkormányzati tulajdon
Lakás nem lakáscélú hasznosítása       
2.        2923    üzlet    Gyár u. 16.    165 (ebből üzlet 44)    Önkormányzati tulajdon       
3.        782/3/A/6    Iroda/üzlet    Hunyadi tér 2/a.    23    Önkormányzati tulajdon       
4.        763/19/A/10    Iroda/üzlet    Hunyadi tér 22/B.    41    Önkormányzati tulajdon       
5.        763/11/A/1    Iroda/üzlet    Hunyadi tér 30-32.    32    Önkormányzati tulajdon       
6.        763/11/A/2    Iroda/üzlet    Hunyadi tér 30-32.    25    Önkormányzati tulajdon       
7.        763/11/A/3    Iroda/üzlet    Hunyadi tér 30-32.    23    Önkormányzati tulajdon       
8.        763/11/A/4    Iroda/üzlet    Hunyadi tér 30-32.    35    Önkormányzati tulajdon       
9.        763/11/A/5    Iroda/üzlet    Hunyadi tér 30-32.    33    Önkormányzati tulajdon       
10.        763/11/A/6    Iroda/üzlet    Hunyadi tér 30-32.    21    Önkormányzati tulajdon       
11.        763/11/A/7    Iroda/üzlet    Hunyadi tér 30-32.    23    Önkormányzati tulajdon       
12.        763/13/A/8    Iroda/üzlet    Hunyadi tér 34/B    55    Önkormányzati tulajdon       
13.        2903/1/A/1    Garázs    Népköztársaság u. 1/B.    18    Önkormányzati tulajdon       
14.        1040/2    Iroda/üzlet    Népköztársaság u. 7.    39    Önkormányzati tulajdon       
15.        1040/2    Iroda/üzlet    Népköztársaság u. 7.     120    Önkormányzati tulajdon       
16.        732/4/A/49    Iroda/üzlet    Ady E. u. 8.    40    Nem önkormányzati tulajdon, használati szerződés        
17.        732/4/A/49    Iroda/üzlet    Ady E. u. 8.    19    Nem önkormányzati tulajdon, használati szerződés       
18.        1889/21    Iroda/üzlet    Bajcsy-Zs. u. 20.    30    Nem önkormányzati tulajdon       
19.        959/2/A/21    Garázs    Népköztársaság u. 27.    17    Nem önkormányzati tulajdon, használati szerződés       
20.        224/5/A/4    Raktár    Arany J. tér 4.    174    Önkormányzati tulajdon    

 „

4. melléklet a 43/2006.(XII. 20.) önkormányzati rendelethez

Dombóvár város polgármestere által bérbe adható önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiségek

 
    A)    B)       
1.        Cím    Funkció       

2.        Szabadság utca 8.    Irodahelyiség       

3.        Szabadság u. 2.    Orvosi rendelő       
4.        Hóvirág u. 1.    Orvosi rendelő       
5.        III. u. 35.    Orvosi rendelő       
6.        Népköztársaság u. 56.    Orvosi rendelő       
7.        Népköztársaság u. 5.    Orvosi rendelő       
8.        Bajcsy-Zsilinszky u. 5.    Orvosi rendelő”    

5. melléklet
Értelmező rendelkezések

1. Lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a
a) helyiségei;
b) közművesítettsége;
c) melegvíz-ellátása; és
d) fűtési módja
alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható.
2. Összkomfortos az a lakás, amely legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel;
b) közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvíz-elvezetéssel);
c) melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel); és
d) központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage fűtéssel)
rendelkezik.
3. Komfortos az a lakás, amely legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel;
b) közművesítettséggel;
c) melegvíz-ellátással; és
d) egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel)
rendelkezik.
4. Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), továbbá fürdőhelyiséggel vagy WC-vel;
b) közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással); és
c) egyedi fűtési móddal
rendelkezik.
5. Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), WC használatával, és
b) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint
c) a vízvétel lehetősége biztosított.
6. Szükséglakás az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek)
a) alapterülete 6 négyzetmétert meghaladja;
b) külső határoló fala legalább 12 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;
c) ablaka vagy üvegezett ajtaja van; továbbá
d) fűthető; és
e) WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.
7. A lakás helyiségei általában
a) a lakóhelyiségek: lakószoba, félszoba, hálófülke, hall, étkező, lakóelőtér;
b) a főzőhelyiségek: konyha, főzőfülke;
c) az egészségügyi helyiségek: fürdőhelyiség (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozófülke), WC;
d) a közlekedési helyiségek: előszoba, előtér, zárt veranda, átjáró, belépő (szélfogó);
e) tárolóhelyiségek: éléskamra (lomkamra), öltöző (garderobe).
8. Lakószoba az a lakóhelyiség, amelynek
a) alapterülete a 12 négyzetmétert meghaladja;
b) külső határoló fala legalább 25 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;
c) ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik;
d) melegpadlója van; továbbá
e) fűthető; végül
f) legalább egy kétméteres - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik.
9. Félszoba az a lakóhelyiség, amelynek alapterülete 6 négyzetméternél nagyobb, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert és megfelel a 8. b)-f) pontokban meghatározott követelményeknek.
10. Két- vagy többlakásos házingatlanban
a) a közös használatra szolgáló helyiségek általában: a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince- és padlásrekeszek kivételével) az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben;
b) a közös használatra szolgáló területek általában: a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része.
11. A lakáshoz tartozó helyiségek általában: a tüzelőtároló (fáskamra, pincerekesz), padlásrekesz.
12. Nem lakás céljára szolgáló helyiség az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál.
13. Jogcím nélküli használó az, aki a lakást (helyiséget) a bérbeadónak - bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog fennállása esetén e jog jogosultjának - a hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja.
14. Műteremlakás: az e törvény 87. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott lakás.
15. Műemléképületben lévő lakás: a külön jogszabályok alapján műemléknek nyilvánított épületben lévő lakás.
16. A lakásberendezések általában a következők:
a) főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.);
b) a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.);
c) melegvíz-ellátó berendezés (gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha);
d) egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel);
e) a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.);
f) a beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.);
g) a redőny, vászonroló, napvédő függöny;
h) a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke;
i) a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak.
17. Az épület központi berendezései általában a következők:
a) a központos fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is;
b) a víz-, a csatorna- és a gázvezeték, a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is;
c) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt is;
d) a több lakást szolgáló szellőztető berendezés;
e) a központi antenna az erősítő berendezéssel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is;
f) a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal;
g) a személy- és teherfelvonó;
h) a háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés;
i) a több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel;
j) a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.
18. A külön szolgáltatások körébe tartozik különösen:
a) a vízellátás és csatornahasználat (szennyvízelszállítás) biztosítása;
b) a felvonó használatának biztosítása;
c) a kapunyitás;
d) a központi fűtés és melegvíz-ellátás;
e) a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető;
f) a rádió- és televízióadók vételének biztosítása.
19. Gyermek: a vér szerinti, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek.
20. Szülő: a vér szerinti, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő.
21. Szakember: Dombóvár Város Önkormányzata által fenntartott intézmények, gazdálkodó szervezetek, valamint dombóvári székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkező más, közfeladatot ellátó szervezetek foglalkoztatottja, aki legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, és akinek az alkalmazása az intézmény, szervezet kötelező feladata ellátásához feltétlenül indokolt.
22. Háziorvos: az EüM rendelet hatálya alá tartozó háziorvos, házi gyermekorvos és alapellátást végző fogorvos