Dombóvár Város Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. § (1) (a továbbiakban: Htv.) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya
1. §

A rendelet hatálya Dombóvár Város közigazgatási területére terjed ki.

I. fejezet
Építményadó
Az adókötelezettség
2. §

(1)    Adóköteles Gunaras-fürdő területén: üdülő, kereskedelmi egység, szállásépület.
(1a) Adóköteles továbbá Dombóvár város területén a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély tulajdonában lévő kereskedelmi egység, szállásépület, egyéb nem lakás céljára szolgáló épület közül: raktár, műhely, szerviz, üzem, üzemcsarnok.
(2)    Gunaras-fürdő területéhez tartozó utcákat a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Az adó alanya
3. §

Az adó alanya a 2. §-ban meghatározott építmény tulajdonosa a Htv. 12. §-ban meghatározottak szerint.

Az adó alapja
4. §

Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

Az adó mértéke
5. §

Az adó évi mértéke:
a)    üdülő, kereskedelmi egység, szállásépület után 700.-Ft/m2
b)    raktár, műhely, szerviz, üzem és üzemcsarnok után 700.-Ft/m2.

Bevallás, az adó megfizetése
6. §

II. fejezet
A magánszemélyek kommunális adója
Az adó bevezetésének célja
7. §

(1)    Az önkormányzat kommunális adót vet ki a pénzeszközeiből vagy részben azok felhasználásával megvalósuló alábbi célok elérésére:
-    Építési telkek kialakításához kapcsolódó közművesítések
-    Csapadékvíz elvezetési helyzet javítása
-    Út- és járdahálózat folyamatos felújítása
-    Szennyvízhálózat építés
-    Zártkerti területek közművesítéseinek támogatása
-    Hulladékgazdálkodás fejlesztése

(2)    A kommunális adóból befolyt összeg kizárólag a rendelet 7. § (1) bekezdésében meghatározott célra fordítható.

Az adókötelezettség, az adó alanya
8. §

Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén lakás vagy nem lakás céljára szolgáló, a 9. §-ban meghatározott építmény tulajdonosa a Htv. 12. §-ban meghatározottak szerint, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.

Az adó alapja
9. §

A magánszemélyek kommunális adója a következő adótárgyakra terjed ki:
- lakásra, lakásbérleti jogra,
- présházra,
- garázsra.

Az adó mértéke
10. §

Az adó évi mértéke adótárgyanként:
a) Lakás, lakásbérleti jog esetén az adó mértékét a lakásnagyság és a lakás helye szerinti övezeti besorolás alapján kell megállapítani. Az övezeti besorolást e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

I. övezet:

70 m²-ig - 8.400 Ft

71-100 m²-ig - 10.800 Ft

101 m² felett - 14.400 Ft

II. övezet:

70 m²-ig - 7.200 Ft

71-100 m²-ig - 9.600 Ft

101 m² felett - 12.000 Ft

III. övezet:

70 m²-ig - 5.000 Ft

71-100 m²-ig - 7.000 Ft

101 m² felett - 8.000 Ft

IV. övezet:

70 m²-ig - 4.000 Ft

71-100 m²-ig - 6.000 Ft

101 m² felett - 7.000 Ft

b) présházra:            4.000.-Ft
c) garázsra:              1.500.-Ft

Adómentesség, kedvezmény
11. §

(1)     A magánszemélyek kommunális adója alól mentes az a magánszemély, aki a 70. életévét betöltötte. Az adómentesség először abban az évben illeti meg a magánszemélyt, amelyben a 70. életévét betölti. A magánszemélyek kommunális adója alól 50 %-os adókedvezmény illeti meg azt a magánszemélyt, aki a 65. életévét betöltötte. Az adókedvezmény abban az adóévben illeti meg először a magánszemélyt, amelyben a 65. életévét betölti. Az adómentesség, illetve az adókedvezmény a magánszemélyt a tulajdoni hányada, bérlőtársak esetén a lakásbérleti jog bérlőtársra eső hányada után illeti meg.

(2)     Több tulajdonos esetén abban az esetben, ha a 70. év feletti, illetve a 65. év feletti magánszemély a megállapodásban magára vállalja a fizetési kötelezettséget (Htv. 12. § (2) bek.), úgy csak a saját tulajdoni hányada után illeti meg az adómentesség, illetve az adókedvezmény, a fennmaradó tulajdoni hányad adóköteles lesz. Bérlőtársak közötti megállapodás esetén a 70. év feletti, illetve a 65. év feletti magánszemély bérlőtársat csak a lakásbérleti jog rá eső hányada után illeti meg az adómentesség, illetve az adókedvezmény.

(3)     A használatbavételi engedély kiadását követő évtől számítva 2 évig mentes a magánszemélyek kommunális adófizetési kötelezettsége alól az a magánszemély, aki új építésű családi házat épít.

(4)     Amennyiben a magánszemély több lakás tulajdona után adózik, csak egy lakás utáni adó alól mentesül.

Adóbevallás, az adó megfizetése
12. §

III. fejezet
A vállalkozók kommunális adója
Az adó alanya
13. §

Az adó alapja
14. §

Az adó mértéke
15. §

A vállalkozók kommunális adójának fizetési módja
16. §

IV. fejezet
Idegenforgalmi adó
Az adókötelezettség, az adó alanya
17. §

Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Az adó alapja
18. §

Az adó alapja a megkezdett vendégéjszaka száma.

Az adó mértéke
19. §

Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 300.-Ft.

Az adó megállapítása, megfizetése és a vendégek nyilvántartása
20. §

(1)    Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett idegenforgalmi adóról nyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) köteles vezetni. A nyilvántartás vezetésének mintáját a 3. melléklet tartalmazza, az adóbeszedésre kötelezett által vezetett nyilvántartásnak a minta szerinti adatokat tartalmaznia kell.
(2)    A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az idegenforgalmi adó alapjának, összegének, továbbá a mentesség megállapítására és ellenőrzésére alkalmas legyen.
(3)    A nyilvántartásnak folyamatosan, kihagyás nélkül kell tartalmaznia az idegenforgalmi adó, valamint a mentesség megállapítását megalapozó dokumentumok, bizonylatok megnevezését, a munkavégzési célú tartózkodás esetén a munkáltató megnevezését, pontos székhelyének vagy telephelyének címét.
(4)    A nyilvántartás számítógéppel is vezethető. A számítógéppel kitöltött nyilvántartást nyomtatott formában – havonként összesítetten, tételes napi bontásban kinyomtatva – kell az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint megőrizni.

V. fejezet
Az iparűzési adó
Az adókötelezettség, az adó alanya
21. §

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység).
(2) Az adó alanya: a vállalkozási tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából üzletszerűen végző jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.
(3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség, ill. jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
(4) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
(5) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a)

b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.
c) bármely – a) és b) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Az adó mértéke
22. §

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a.
(2) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:
21. § (5) bekezdés b) és c) pont szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5.000.-Ft.

Az adóelőleg megállapítása és adó megfizetése
23. §

24. §

Adómentesség, adókedvezmény
24/A §

Azt a vállalkozót, akinek/amelynek a helyi adókról szóló törvény 39. § (1) bekezdés, illetőleg a 39/A § vagy 39/B § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot, adómentesség illeti meg.

VI. fejezet
Záró rendelkezések
25. §

(1)    E rendelet 2009. január 1. napján lép hatályba.
(2)    A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadóak.
(3)    A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi adókról szóló 36/1997.(XII.16.) rendelet és az azt módosító 2/1998.(I.27.), 19/1998.(VII.2.), 29/1998.(XII.16.), 31/1999.(XI.30.), 37/2000.(XII.19.), 41/2001.(XII.19.), 20/2002.(VIII.29.), 39/2002.(XII.12.), 44/2003.(XII.18.), 55/2004.(IX.1.), 73/2004.(XII.17.), 9/2006.(II.20.), 50/2006.(XII.20.), 10/2007. (II. 22.) rendelet.

Dombóvár, 2008. december 15.    

                                     
Szabó Loránd                 dr. Farkas-Szabó András
 polgármester                               jegyző    

Záradék:
A rendelet kihirdetése 2008. december 19-én megtörtént.

                            dr. Farkas-Szabó András
                                    jegyző