1. § (1) A település közigazgatási területén a víziállások létesítésének, fennmaradásának szabályozása, a környezet védelme, a Nyergesi és Tüskei horgásztavak esztétikai értékének megőrzése, a vízpart mindenki számára történő használhatósága.

(2) A víziállás létesítési, fennmaradási engedélyek kiadása, feltételeinek megállapítása.

(3) A víziállás létesítési, fennmaradási engedélyek megújításával kapcsolatos eljárás megállapítása, egységes gyakorlat kialakítása.

2. § A rendelet hatálya kiterjed a település közigazgatási területén meglévő és létesítendő valamennyi víziállás-tulajdonosra, használóra.

3. § (1) A víziállás: (cölöpállás, horgászállás, horgászpad, általában stég jellegű építmény ) a meder talajába beépített, vagy a meder talajára támaszkodó tartókra (cölöpökre, talpakra) rögzített padozat, amely vízterületnek nem vízgazdálkodási (pl. horgászat, napozás, tudományos megfigyelési) célra történő használatát teszi lehetővé.

(2) Közhasználatú víziállás: Az a víziállás, amelyet a Horgászegyesület engedélye alapján közhasználatra létesítenek és tartanak fenn.

(3) A víziállás szerkezeti kialakítását tekintve lehet:

(4) Horgászegyesület: az a társadalmi szervezet, amellyel az Önkormányzat az érintett halastó vonatkozásában haszonbérleti szerződést kötött.

4. § (1) Új víziállás nem létesíthető:

(2) Közhasználatú víziállást csak a területen halászati jogot gyakorló egyesület tagja, vagy az egyesülettel együttműködési megállapodást kötött magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a Horgász- egyesület engedélyével létesíthet .

(3) Víziállások telepítésénél figyelembeveendő védőtávolságok: közhasználatú víziállások között minimum 20 m .

(4) Felépítményes víziállás nem telepíthető (kivéve esőbeálló).

(5) A víziállás bejárata nem zárható le, környezete nem keríthető el. A víziálláshoz tartozó partbejárónál a nádterület csak a szükséges és indokolt területen távolítható el, a bejáratnál építmény nem telepíthető.

(6) A víziálláshoz a parti bejárót úgy kell kialakítani, hogy az a természetes part állékonyságát ne veszélyeztesse és a parti nádas állományát ne károsítsa.

(7) A zárt nádassal övezett partszakasz előtt létesített víziálláshoz a nádasban nyiladék csak 1 m szélességben vágható.

(8) A víziálláson jól láthatóan és maradandóan fel kell tüntetni az engedélyes nevét és a víziállás nyilvántartási számát. Az egyesület köteles minden év február 28-ig a víziállás-nyilvántartását a terület tulajdonosának benyújtani.

(9) A víziállás létesítése, felújítása, karbantartása esetén csak a környezettel harmonizáló színek használhatók. A rikító színek használata tilos! A víziállás anyaga a tartókeret, tartólábak, feljárókeret, esőbeálló keret kivételével csak természetes anyagból készíthetők. (pl. fa, nádszövet, stb.)

(10) Víziálláson semmiféle hozzá nem tartozó tárgy (berendezés, eszköz, stb.) nem tárolható, és azon - korlát és ülőpad és egységes esővédő féltető kivételével tartósan nem rögzíthető.

(11) A víziállás létesítőjének a víziállás telepítésével és használatával kapcsolatos anyagi feltételeit (víziállás területhasználati díjat) az Önkormányzat és a Horgászegyesület között kötött haszonbérleti szerződésben rögzíteni kell. A díj az Egyesületet illeti meg.

(12) Víziálláshoz – korlát, ülőpad és esővédő féltető kivételével – felszerelési tárgy tartósan nem rögzíthető.

(13) 15 m²-nél nagyobb alapterületű víziállás az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet 1. sz. melléklet II. fejezet 5. pontja alapján építési bejelentés alapján létesíthető. A bejelentési eljárást az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. § (1) a) pontja alapján Dombóvár város jegyzője folytatja le. Az építési bejelentés nélkül elhelyezett víziállásokkal szemben a kötelezési eljárásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(14) A Horgászegyesület köteles a víziállás használatbavételét - annak megépítését követő 15 napon belül – az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalához bejelenteni.

(15) A víziállásokról a Horgászegyesületek nyilvántartást vezetnek.

5. § (1) A balesetveszélyes, vagy elhagyott víziállások elbontásáról kártalanítási igény nélkül az elbontásra történő felszólítást követő 60 napon belül a tulajdonos (használó) köteles gondoskodni. A határidőig el nem bontott építményeket a horgászegyesület saját költségén köteles elbontani.

(2) A megmaradó, esztétikai vagy biztonsági szempontból kifogásolható víziállások átalakításáról, felújításáról a rendelet hatályba lépésétől számított egy éven belül a tulajdonosnak, (használónak) gondoskodni kell. Az át nem alakított víziállást az egyesület a tulajdonos (használó) költségére elbontja.

6. § (1) Közhasználatú víziállást bárki használhat, több használó egyidejű használata mellett, egymás zavarása nélkül.

(2) A víziállás és környezetének tisztán tartásáért a tulajdonos (használó) a felelős.

7. § (1) A jegyző a víziállás elbontását rendelheti el:

(2) Az önkormányzat, mint a terület tulajdonosa jogosult a víziállások rendeltetésszerű használatát ellenőrizni, szükség esetén a víziállás kezelőjét (tulajdonosát) a megfelelő használatra és a fenntartási munkák elvégzésére felhívni, ennek eredménytelensége esetén pedig a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatását kezdeményezni.

8. § (1) A rendelet 2009. április 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet szabályait a hatályba lépését követően létesített víziállásokra kell alkalmazni.