1. § E rendelet célja, hogy meghatározza az Önkormányzat vagyonát, és a hatálya alá tartozó vagyonelemekkel való gazdálkodás szabályait, figyelemmel az önkormányzati tulajdon folyamatos védelmére, értékének megőrzésére és növelésének előmozdítására.

2. § (1) E rendelet hatálya Dombóvár Város Önkormányzata vagyonára terjed ki.

(2) Az önkormányzat vagyona az önkormányzat kizárólagos- vagy résztulajdonában lévő és a tulajdonába kerülő

• a) ingatlanok,
• b) ingó vagyontárgyak,
• c) vagyoni értékű jogok,
• c) immateriális javak,
• d) értékpapírok,
• e) befektetett pénzügyi eszközök,
• e) társasági részesedések

összessége.

(3) Az önkormányzat vagyona nemzeti vagyon, amely törzsvagyonra és üzleti vagyonra oszlik. A törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonból áll.

(4) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselőtestülete, e rendeletben meghatározott jogkörükben eljárva az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) meghatározott bizottságai, valamint a polgármester gyakorolják. Egyes tulajdonosi jogokat e rendeletben biztosított jogkörükben az önkormányzati vagyont kezelő vagy üzemeltető költségvetési szervek vezetői, valamint a közfeladatot ellátó gazdasági társaságok vezetői is gyakorolhatnak.

(5) E rendelet szabályait az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő közterületekre és köztemetőkre a külön önkormányzati rendeletekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(6) A rendeletben foglalt értékhatárokat nettó értékként kell értelmezni.

3. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga, bérleti jog, haszonbérleti jog, szolgalmi jog,
• 2. immateriális javak: alapítás-átszervezés aktivált értéke; vagyoni értékű jogok; üzleti, vagy cégérték; szellemi termékek,
• 3. befektetett pénzügyi eszközök: egyéb tartós részesedés; tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban,
• 4. értékpapír: egyéb részesedés; saját részvények, saját üzletrészek, államkötvények (hosszú lejáratú értékpapírok)
• 5. pénzeszköz: a készpénz; bankszámlán lévő pénz; csekk; betét
• 6. nyomvonalas létesítmények: a közüzemi energia szolgáltatás – villamos energia és vezetékes gáz vagy távhő -, a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, szennyvízelvezetés és –tisztítás, továbbá a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés, valamint a hírközlési szolgáltatás nyomvonalas és egyéb nyomvonal jellegű létesítménye
• 7. vagyonnal való rendelkezés:
  • a) az elidegenítés,
  • b) a vagyon gazdasági és közhasznú társaságokba, alapítványokba apportként történő bevitele,
  • c) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatának és hasznosításának átengedése, használatba, bérbe, haszonbérbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba, kezelésbe, üzemeltetésbe adását,
  • d) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást,
  • e) az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,
  • f) gazdasági és közhasznú társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
  • g) a c-d) pontokban meghatározott az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal, illetve azok alapján való rendelkezés,
  • h) a vagyon technikai kezelésbe és üzemeltetésbe adása, illetve onnan való kivonása,
  • i) vagyonszerzés,
  • j) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás,
  • k) önkormányzati vagyont érintő hatósági, peres és nemperes eljárásban az önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
  • l) közérdekű célra kötelezettség vállalásként felajánlott, illetve öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, közérdekű célra kötelezettség vállalás szervezése, illetve annak megtétele,
  • m) ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló térítés nélküli átadása, átvétele.
• 8. ingóságok piaci értéke: az az ellenérték, amelyet az egyedi ingó dolgok elidegenítése során az egymástól független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének, mely elidegenítés esetén nem lehet alacsonyabb az hasonló ingó dolog beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított előállítási értékénél.
• 9. Költségvetési szerv: a helyi önkormányzatok intézményfenntartó társulásában lévő költségvetési szerv is, amelyeknél Dombóvár Város Önkormányzata gyakorolja a fenntartói jogokat.
• 10. Építési telek: a képviselő-testület által építési telekként történő értékesítésre kijelölt beépítetlen terület.
• 11. Beépítetlen terület: az ingatlan-nyilvántartásban ekként nyilvántartott ingatlan.

4. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyonába tartoznak a jogszabályban ekként meghatározott, valamint az alábbi – e rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő – vagyonelemek:

• a) a hulladékudvar és a hulladéklerakók,
• b) a köztemetők és az azok bővítésére szolgáló területek,
• c) az a)-b) pontokba nem tartozó és az 1. mellékletben szereplő, törvény rendelkezése alapján kizárólagos önkormányzati tulajdonba vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó ingatlanok és ingatlanokban lévő tulajdonrészek,
• d) a köztéri és szerződés alapján közhasználatra átadott területen lévő műalkotások.

(2) A forgalomképtelen vagyonnal a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott módon lehet rendelkezni.

(3) A forgalomképtelen ingatlanok és az ingatlanokban lévő forgalomképtelen tulajdonrészek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.”

5. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába – amennyiben nem forgalomképtelenek – az alábbi vagyonelemek tartoznak:

• a) a közművek és a közmű jellegű létesítmények,
• b) a képviselő-testület és szervei, valamint az önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,
• c) a gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés, amennyiben az a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint korlátozottan forgalomképesnek minősül,
• d) a táboroztatási célt szolgáló ingatlanok,
• e) a kulturális célt szolgáló létesítmények,
• f) a sportpályák és sportlétesítmények,
• g) a muzeális emlékek és gyűjtemények,
• h) a művészeti alkotások és egyéb kulturális javak,
• i) a műemlékek,
• j) a védett természeti területek,
• k) az elidegenítési tilalommal érintett vagyontárgyak,
• l) az a)-k) pontokba nem tartozó, a 2. mellékletben szereplő egyéb ingatlanok és ingatlanokban lévő tulajdonrészek.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonnal törvényben, továbbá az önkormányzati rendeletekben meghatározott módokon lehet rendelkezni.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelem elidegenítése, gazdasági társaságba, alapítványba vagy közalapítványba való vitele a képviselő-testület hatáskörébe tartozik és csak a képviselő-testület által kikötött funkció mellett lehetséges, amennyiben a vagyonelem közfeladat ellátásához feleslegessé válik. A korlátozottan forgalomképes vagyonelem a rendeltetése és hozzá kapcsolódó önkormányzati feladatkör sérelme nélkül használható és hasznosítható, a hasznosítás és a használatba adás – az e rendeletben és további önkormányzati rendeletekben meghatározott bérbeadási, hasznosítási hatáskörök gyakorlása kivételével – csak a képviselő-testület döntésével lehetséges az általa kikötött funkciónak megfelelően.

(4) A korlátozottan forgalomképes ingatlanok és az ingatlanokban lévő korlátozottan forgalomképes tulajdonrészek jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyona – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyonának részei a törzsvagyonba nem tartozó

• a) ingatlanok,
• b) ingó vagyontárgyak,
• c) vagyoni értékű jogok,
• c) immateriális javak,
• d) értékpapírok,
• e) befektetett pénzügyi eszközök,
• e) társasági részesedések.

(3) A forgalomképes ingatlanokat és ingatlanokban lévő tulajdonrészeket a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

7. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló egészségügyi közszolgáltatás nyújtására szolgáló ingatlan vagyontárgy egészségügyi célvagyonnak minősül.

(2) Az önkormányzat egészségügyi célvagyonát képező ingatlan vagyontárgyak korlátozottan forgalomképesek.

(3) Az egészségügyi célvagyon az egészségügyi közszolgáltatás nyújtásán túlmenően a szabad kapacitások kihasználása érdekében kizárólag csak egészségügyi szolgáltatások nyújtására és azzal összefüggő feladatok ellátására használható, illetve hasznosítható.

(4) A vagyontárgy egészségügyi célvagyoni jellegét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(5) Az egészségügyi célvagyon jellegben történő bármilyen módosulás kizárólag a Képviselőtestület döntésével lehetséges.

8. § (1) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába vagyon kerül, azt e rendelet és a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően be kell sorolni.

(2) Ingatlan vagyontárgyak, valamint a 20 millió Ft feletti egyedi értéket meghaladó egyéb vagyontárgyak esetén a besorolásról a képviselőtestület, egyéb vagyon esetén a besorolásról a polgármester dönt.

(3) Az egyes vagyoncsoportok közötti átsorolásról kizárólag a képviselőtestület dönthet. Az átcsoportosítás indokául szolgálhat a településszerkezeti terv módosulása, egyéb önkormányzati, lakossági érdekkörben felmerült kiemelt cél realizálása.

(4) Vagyont érintő döntések esetén a döntéshozónak rendelkeznie kell arról, hogy a változás e rendeletben is átvezetésre kerüljön.

9. § (1) A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele.

(2) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is és összhangban kell állnia az önkormányzati ingatlan-kataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott, megfeleltethető adatokkal.

(3) A vagyonkimutatást az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló mindenkor hatályos Kormányrendelet előírásainak megfelelően kell elkészíteni és az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva a Képviselőtestületnek bemutatni.

(4) A költségvetési szervek vezetői, valamint a legalább többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetői a vagyonkimutatás összeállításához az éves költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidőig kötelesek adatot szolgáltatni a beszámoló készítéséért felelős szervezetnek.

(5) A költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat - ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is - leltározni kell. A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá. A leltárnak tételesen és ellenőrizhető módon kell tartalmaznia az Önkormányzat és intézményei eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben.

(6) Amennyiben a leltározásra kötelezett szervezet az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor leltározást elegendő kétévenként végrehajtani.

(7) A leltározást a külön szabályzatban meghatározott tartalommal és formában kell elvégezni.

10. § (1) A vagyonnyilvántartás rendszerét – figyelemmel a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokra – a jegyző határozza meg.

(2) A vagyonnyilvántartás feladatait a polgármesteri hivatal (vagyonnyilvántartó), továbbá az önkormányzat tulajdonosi irányítása alatt működő intézményei és gazdasági társaságai látják el.

(3) A vagyonnal gazdálkodók kötelesek a rájuk bízott vagyont nyilvántartani, kötelesek továbbá a vagyont érintő változásokat a nyilvántartásukban átvezetni.

11. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartását és a 147/1992. (XI.6.) Kormányrendelet alapján felfektetett ingatlankataszter vezetését a polgármesteri hivatal végzi. Az intézmények, a részükre alapító okiratban használatra biztosított ingatlanokon végzett beruházások, felújítások műszaki és pénzügyi adatait minden negyedévet követő 5. napjáig a polgármesteri hivatalnak kötelesek megküldeni.

(2) A kataszter elkülönítetten tartalmazza a törzsvagyon és egyéb ingatlanvagyon jogszabályban meghatározott adatait.

12. § A vagyonnyilvántartás felfektetéséért, folyamatos vezetéséért, a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással, valamint a szolgáltató vállalatok nyilvántartásával és a természetbeni állapottal való egyezőségért a jegyző felel.

13. § (1) Az önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására és értékesítésére vonatkozó hosszú távú célkitűzéseket az önkormányzat gazdasági programja, a középtávú célkitűzéseket az éves vagyongazdálkodási terv tartalmazza. A tárgyévre vonatkozó vagyongazdálkodási tervet legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31-ig kell elfogadni.

(2) Az önkormányzati vagyon megóvása, üzemképességének biztosítása és értéke állandóságának megőrzése minden önkormányzati vagyonnal gazdálkodó és azt működtető számára kötelező.

(3) Az önkormányzat az önkormányzati vagyon hasznosítására, működtetésére költségvetési szervet vagy gazdasági társaságot alapíthat.

(4) Az önkormányzati vagyon megterheléséről, vagyonkezelői és haszonélvezeti jog alapításáról kizárólag a képviselő-testület dönthet az (5) bekezdés kivételével.

(5) A 3. § 7. pont g.) és k.) alpontja szerinti rendelkezési jogokat a polgármester gyakorolja és dönt az önkormányzati tulajdonú ingatanokkal kapcsolatos tevékenységhez, telekalakítási eljáráshoz a tulajdonosi hozzájárulás, nyilatkozat megadásáról és jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal való megterheléséről. Amennyiben a tulajdonosi hozzájárulás anyagi kötelezettséggel jár, a kötelezettségvállalásra a költségvetési rendelet rendelkezései szerint kerülhet sor. Nyomvonalas létesítmény közterületen és a közterület rendeltetésének megfelelő egyéb közhasználatú ingatlanon használati jog vagy szolgalom bejegyzése nélkül is elhelyezhető kártalanítás nélkül. Egyéb ingatlan esetében a nyomvonalas létesítmény elhelyezéséhez használati jogot vagy szolgalmi jogot kell alapítani szerződéssel.

(6) Gazdasági társaság székhelyének vagy telephelyének, alapítvány, közalapítvány, egyesület székhelyének önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan címe a polgármester hozzájárulásával jegyeztethető be.

(7) Az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlására az az önkormányzati szerv jogosult, amely a vásárlásra e rendelet szerint hatáskörrel rendelkezik, azzal, hogy a vagyontárgy értéken a vételi ajánlatban szereplő vételárat kell érteni.

(8) Amennyiben az önkormányzathoz ingatlan megvételére való felajánlás vagy szándéknyilatkozat kerül benyújtásra, erről a képviselő-testület tájékoztatni kell a két ülés közötti fontosabb események körében a SzmSz-ben meghatározottak szerint. A vásárlásra vonatkozó döntés előkészítése során értékbecslés csak akkor rendelhető meg, ha a képviselő-testület hozzájárul a vásárlásra vonatkozó döntésnek az e rendelet szerint hatáskörrel rendelkező önkormányzati szerv elé történő terjesztéséhez. Nincs szükség a képviselő-testület hozzájárulására, ha a felajánlást vagy szándéknyilatkozatot tevő a forgalmi értékbecslést független értékbecslővel saját költségen elkészítteti.

(9) Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a hasznosítási lehetőségeket, valamint a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát. Ingatlan tulajdonjogának megszerzése előtt forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

13/A. § Mindazon ingatlanok esetében, ahol az önkormányzat az értékesítés során beépítési kötelezettséget és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kötött ki, az önkormányzat eltekint a beépítési kötelezettség teljesítésétől és az ingatlantulajdonos kérelmére hozzájárul az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásból történő törléséhez.

13/B. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra a Magyarország helyi önkormányzatairól és a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet – törvényben meghatározott esetben az illetékes szerv hozzájárulásával – az önkormányzat törvényben meghatározott közfeladatainak ellátáshoz szükséges, önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyra, kivéve, ha jogszabály alapján az adott vagyontárgy nem lehet vagyonkezelés tárgya. A vagyonkezelői jog törvényi kijelöléssel történő létrehozása esetén az arról rendelkező törvény szerint jön létre a vagyonkezelői jog és kerül sor a vagyonkezelési szerződés megkötésére. A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat, kötelezettségeket átvegye.

(2) A vagyonkezelői jog határozatlan vagy határozott idejű vagyonkezelési szerződéssel jön létre. Vagyonkezelési szerződés kizárólag a nemzeti vagyonról szóló, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott személyekkel, a vagyonkezelői jog törvényi kijelöléssel történő létrehozása esetén a törvényben meghatározott személlyel köthető. A vagyonkezelési szerződés megkötéséről és megszüntetéséről a képviselő-testület dönt.

(3) Önkormányzati vagyon ingyenesen vagy ellenérték fejében adható vagyonkezelésbe, a képviselő-testület döntése szerint versenyeztetés alapján vagy versenyeztetési eljárás lefolytatása nélkül, a vagyonkezelői jog törvényi kijelöléssel való létrehozása esetén a kijelölésről szóló törvény rendelkezései szerint. A versenyeztetésre e rendelet 27/A. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak szerint adható vagyonkezelésbe.

(5) Amennyiben a képviselő-testület a vagyonkezelői jog létrehozásával és a vagyonkezelési szerződés megkötésével összefüggésben a versenyeztetés mellett dönt, a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét a pályázatban meghatározott feltételek szerint állapítja meg. A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértéke ebben az esetben nem lehet alacsonyabb a vagyontárgy 27. § (3) bekezdése szerint megállapított forgalmi értékének alapulvételével az illetékről szóló mindenkor hatályos törvényi rendelkezés alapján megállapított vagyoni értékű jog értékénél.

(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogot egyedül gyakorolja, azt harmadik személyre nem ruházhatja át.

(7) Ingatlan esetében a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a vagyonkezelő köteles saját költségén gondoskodni.

13/C. § (1) A vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeit a nemzeti vagyonról szóló, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény, a vagyonkezelői jog törvényi kijelöléssel való létrehozása esetén a kijelölésről szóló törvény és a jelen rendelet határozza meg.

(2) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelemmel az átadott önkormányzati közfeladatra és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére - tartalmazni kell:

• a) a szerződés időtartamát,
• b) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét vagy az ingyenesség tényét, a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
• c) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladat és az ellátható egyéb tevékenységek meghatározását, kikötve, hogy a vagyonkezelő a közfeladaton kívüli egyéb tevékenységet csak olyan módon és mértékben láthat el, hogy az ne veszélyeztesse az átadott közfeladat ellátását,
• d) vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak tételes felsorolását, azoknak szerződés megkötésekor fennálló nyilvántartási értékét,
• e) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, közreműködők igénybevételére, a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó rendelkezéseket,
• f) épületre vagy építményre is kiterjedő vagyonkezelés esetén a vagyonbiztosításra vonatkozó kötelezettséget,
• g) a kezelt vagyon pótlására, bővítésére, felújítására való jogokat és kötelezettségeket.

(3) A vagyonkezelési szerződés megszűnik:

• a) a szerződésben megállapított idő elteltével,
• b) a szerződésben meghatározott feltétel bekövetkeztével,
• c) a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti esetben, ha a vagyonkezelő tulajdonosi szerkezete nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek,
• d) a vagyonkezelésbe adott vagyontárgy megsemmisülésével vagy az önkormányzat tulajdonából való kikerülésével az adott vagyontárgyra vonatkozóan, vagy
• e) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével.

(4) A vagyonkezelési szerződés közös megegyezéssel, írásban, bármely esetben és időpontban megszüntethető.

(5) A felek a határozatlan időre kötött vagyonkezelési szerződést írásban, indokolás nélkül rendes felmondással is megszüntethetik. Amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodtak meg, a felmondási idő kilencven nap. A felmondási idő alatt a feleknek el kell számolniuk egymással.

(6) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben a vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással meg kell szüntetni.

(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló, értékéhez viszonyított különbözetével a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni. A vagyonkezelő a kezeléséből kivont vagyon önkormányzat részére való birtokba adására köteles, azt nem tagadhatja meg, feltételhez nem kötheti.

13/D. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok és kötelezettségek tekintetében a nemzeti vagyonról, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak az irányadóak.

(2) A vagyonkezelőt a vagyonkezelési szerződésből adódó jogok és kötelezettségek a szerződés aláírásának, vagy – amennyiben a szerződés hatálybalépése feltételhez kötött – a szerződés hatályba lépésének napjától illetik meg és terhelik.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakra vonatkozóan – a jogszabályokban meghatározott korlátozásokkal és a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint – gyakorolja a tulajdonost megillető alábbi jogokat és viseli a tulajdonost terhelő kötelezettségeket:

• 1. a birtoklás és a birtokvédelemhez való jog,
• 2. a használat, a hasznosítás és a hasznok szedésének joga,
• 3. a vagyon működtetésének, üzemeltetésének joga és kötelezettsége,
• 4. az üzemeltetéssel és az átvállalt közfeladat ellátásával összefüggő bevételek beszedésének joga és kötelezettsége,
• 5. a vagyontárgyak jó karbantartásával, használatával, üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos költségek viselése,
• 6. a vagyonvédelmi intézkedések megtétele, ezzel kapcsolatos költségek viselése,
• 7. köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról,
• 8. a vagyontárgyak karbantartásának, a szükséges hibaelhárításoknak, rekonstrukcióknak a kötelezettsége és költségének viselése, a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben való gondoskodás,
• 9. a jogszabályokban, valamint a vagyonkezelési szerződésben meghatározott könyvvezetési, beszámoló készítési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek,
• 10. az önkormányzat és a jogszabályok alapján erre feljogosított szervek ellenőrzéseinek lehetővé tétele,
• 11. a közfeladat ellátásához szükséges, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott feladatok elvégzése,
• 12. a közfeladat gyakorlásához szükséges hatósági engedélyek beszerzése, hatósági előírások folyamatos betartása, hatósági kötelezések végrehajtása,
• 13. a vagyonban vagy a vagyon működtetése során harmadik személynek okozott, a vagyonkezelőnek felróható kár megtérítésének kötelezettsége.

(5) A vagyonkezelőnek a tulajdonostól hozzájárulást kell beszereznie a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez.

(6) A vagyonkezelő csak a képviselő-testület hozzájárulása alapján jogosult a feleslegessé vált eszközöket kiselejtezni. A vagyonkezelésből való kivonásról és a vagyonkezelési szerződés módosításáról a képviselő-testület dönt.

(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza azok könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.

(8) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételei, közvetlen költségei és ráfordításai nyilvántartása tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint köteles eljárni.

(9) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról, valamint a vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól évente, a polgármester által meghatározott határidőig beszámolni.

13/E. § (1) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése

• a) a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól szóló adatszolgáltatások, továbbá a vagyonkezelő által elszámolt értékcsökkenés összegének felhasználásáról készített beszámoló alapján, valamint
• b) a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság által elrendelt eseti célellenőrzéssel valósul meg.

(2) A vagyonkezelői jog gyakorlása az önkormányzat belső ellenőrzése keretében is vizsgálható.

(3) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni. Az önkormányzat képviseletében eljáró személy az ellenőrzés során a tevékenység, valamint a szolgáltatás indokolatlan zavarása nélkül a vagyonkezelő helyiségeibe beléphet, a vagyonkezeléssel összefüggő iratokba, dokumentumokba, belső szabályzatokba –az adatvédelmi előírások betartásával – betekinthet, azokról másolatot készíthet, a vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérhet.

(4) A tulajdonosi ellenőrzésről a tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal a vagyonkezelő szerv vezetőjét a megbízólevél megküldésével kell értesíteni.

(5) Az ellenőrzésről vizsgálati jelentést kell készíteni, amelynek tervezetét a vagyonkezelő vezetőjével előzetesen egyeztetni kell.

(6) A vagyonkezelő köteles az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről a polgármestert 30 napon belül értesíteni, amelyről a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

13/F. § (1) Vagyonkezelői jog az alábbi önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakon áll fenn vagy létesíthető:

• a) a nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó vagyonra vonatkozóan az állami intézményfenntartó központot ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg,
• b)
• c) a Radnóti utcában található, dombóvári 4591 hrsz.-ú, 1 ha 696 m2 nagyságú szántó művelésű ágú ingatlanon a helyi sajátosságokra épülő közfoglalkoztatási programban történő foglalkoztatása céljából és ezen közfeladat ellátáshoz kapcsolódva létesíthető vagyonkezelői jog.

13/G. § (1) A Képviselő-testület a Dombóvár Város Önkormányzatának felelősségét érintő kárigény bejelentésekkel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére – beleértve az önkormányzat kárfelelősségének elismerését is – a polgármestert hatalmazza fel.

(2) A kárigény vizsgálatára és az önkormányzat felelősségének elismerésére abban az esetben van lehetőség, ha a károsult a kár keletkezésétől számított 5 munkanapon bejelentette kárigényét. A bejelentésre az alábbiak szerint van lehetőség:

• a) telefonon keresztül az önkormányzat honlapján megadott elérhetőségeken,
• b) személyesen a Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Városüzemeltetési Irodáján,
• c) írásban Dombóvár Város Önkormányzatának címezve,
• d) általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás (e-papír) igénybevételével.

(3) A károsult a bejelentett kárt

• a) a helyszín, az időpont, valamint a károsult személy vagy dolog beazonosítására alkalmas fényképfelvétellel, vagy
• b) hivatalos szervtől való igazolással vagy
• c) munkaidőben hivatali dolgozó közreműködésével

igazolhatja.

(4) Amennyiben a polgármester az önkormányzatnak a károkozásért való felelősségét elismeri és az okozott kár összege alapján a kár megtérítése az önkormányzati felelősségbiztosítás terhére nem lehetséges, vagy a kár megtérítését az önkormányzat a biztosítótól nem kéri, akkor egyedi megállapodás alapján fizethető a károsult részére kártérítés.

14. § (1) Az Önkormányzat lejárt határidejű követelése esetén a követelés lejártát követő 60 napon belül a polgármester intézkedik a kötelezett teljesítésre való felszólításáról.

(2) Az Önkormányzat lejárt határidejű követelése esetén a követelés lejártától számítva az első felszólításban megadott határidő eredménytelen leteltét követően a kötelezettet 30 napon belül ismételten felszólítja a polgármester a teljesítésre.

(3) Az Önkormányzat lejárt határidejű követelése esetén a polgármester intézkedik a követelés végrehajtásáról amennyiben:

• a) a követelés lejártától számított 180 nap eltelt,
• b) megtörtént a kötelezett kétszeri írásbeli felszólítása és az eredményre nem vezetett,
• c) az önkormányzat a követelésről nem mondott le,
• d) a követelés nem minősül behajthatatlan követelésnek,
• e) a Képviselőtestület nem döntött a végrehajtás halasztásáról.

(4) Az Önkormányzat lejárt határidejű követelése esetén a Képviselőtestület egyedi döntéssel dönthet arról, hogy a követelés végrehajtását elhalasztja.

15. § (1) Az Önkormányzat a polgári, munkajogi és egyéb jogviszonyból származó, illetve jogszabályi rendelkezésekből eredő követeléseiről kizárólag jelen §-ban foglalt esetekben és módon mondhat le.

(2) Az Önkormányzat a behajthatatlannak nem minősülő követelésről –amennyiben az nem veszélyezteti kötelezettségeinek teljesítését – akkor mondhat le, ha

• a) a nem kisösszegű követelés érvényesítése aránytalanul nagy, vagy a követelés mértékét meghaladó költségekkel járna,
• b) a követelés érvényesítése a kötelezett természetes személy életkörülményeit bizonyítottan megnehezítené vagy ellehetetlenítené, így különösen kiskorú gyermekei tartását, lakhatását, vagy tartási kötelezettsége körébe tartozó egyéb hozzátartozója tartását veszélyeztetné,
• c) a követelés érvényesítése a kötelezett gazdálkodó szervezet felszámolását illetve végelszámolását eredményezné, és ez valamely közérdekű cél megvalósítását veszélyeztetné, illetve az Önkormányzat érdekeit sértené,
• d) a követelésről való lemondással járó előnyök összességükben meghaladják a lemondásból származó hátrányokat, így különösen ha a lemondás megkötött ügylet meghiúsulását akadályozná meg, vagy annak teljesedésbe menését segítené elő.

(3) A követelésről való lemondást a kötelezettnek írásban kell kérnie, amelyet részletesen indokolni köteles és a kérelméhez az azt alátámasztó dokumentumokat is csatolnia kell.

(4) A mindenkori költségvetési, illetve államháztartási törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kisösszegű követelést behajtásra előírni nem kell az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül.

(5) A követelésről való lemondásról

• a) mindenkori költségvetési, illetve államháztartási törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kisösszegű követelés esetén a Polgármester,
• b) 500.000.- Ft meg nem haladó követelés esetén a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság,
• c) 500.000.- Ft feletti követelés esetén a Képviselőtestület

dönt (továbbiakban: jogosult).

(6) A követelés megtérülése érdekében - a kötelezett jövedelmi viszonyai és vagyoni helyzete figyelembevételével – a jogosult a kötelezettnek legfeljebb 1évig terjedő halasztott fizetést, illetőleg legfeljebb 5 évre szóló részletfizetést engedélyezhet jegybanki alapkamattal megegyező kamat kikötése mellett.

(7) A követelésről való lemondás feltételeit a jogosult döntését követő 30 napon belül írásba kell foglalni.

(8) A követelésről való lemondásra jogosult előzetes jóváhagyása esetén a Képviselő-testület hozzájárulhat a teljes követelésnek vagy annak egy részének ingó vagy ingatlan vagyontárggyal való rendezéséhez. A vagyontárgy forgalmi értékének megállapítására e rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy forgalmi értékbecslés helyett az önkormányzati adóhatóság által kiállított adó- és értékbizonyítvány is elfogadható.

16. § Folyamatban lévő peres eljárás során az önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről

• a) mindenkori költségvetési, illetve államháztartási törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kisösszegű perérték esetén a Polgármester,
• b) 500.000.- Ft-ot meg nem haladó perértékig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság,
• c) 500.000.- Ft feletti perérték esetén a Képviselőtestület

dönt.

17. § (1) A behajthatatlan követelésről való lemondás esetén

• a) mindenkori költségvetési, illetve államháztartási törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kisösszegű követelés esetén a Polgármester,
• b) 500.000.- Ft meg nem haladó követelés esetén a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság,
• c) 500.000.- Ft feletti követelés esetén a Képviselőtestület dönt.

(2) Behajthatatlan követelésnek minősül a számvitelről szóló törvényben meghatározott behajthatatlan követelés.

18. § (1) Az önkormányzat költségvetési szervei részére a képviselőtestület a működéséhez szükséges vagyon használati és hasznosítási jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja.

(2) Az önkormányzat költségvetési szervei a használat jogánál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására.

(3)

(4) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül, vagy azt elősegítve szolgálhatja, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.

(5) Az önkormányzat költségvetési szerveitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a képviselőtestület megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

19. § (1) A költségvetési szervek vezetői az éves mérlegbeszámolóval egyidejűleg jelentést adnak a vagyonkezelői tevékenységükről, amelyet a képviselőtestület az éves költségvetés végrehajtásáról szóló napirend keretén belül tárgyal.

(2) A költségvetési szerveknek a feladataik ellátását szolgáló ingó vagyontárgyakról, az állományukban bekövetkezett változásokról folyamatosan, mennyiségben és értékben részletező nyilvántartást kell vezetni.

(3) A költségvetési szervek az éves mérlegbeszámolójuk alátámasztását biztosító leltározást kétévente kötelesek elvégezni. Induló év: 2011.

(4) Amennyiben a költségvetési szerv megszüntetésére, más költségvetési szervhez való hozzácsatolására kerül sor, minden esetben tényleges leltárfelvétellel kell az átadást alátámasztani.

20. § (1) Az önkormányzat költségvetési szervei a feladatellátásukhoz - az alapító okiratban foglaltak szerint – biztosított ingó és ingatlan tárgyakat bevételeik növelése érdekében bérbe adhatják. Amennyiben a vagyontárgy a feladatellátáshoz nem nélkülözhető, a bérbeadás csak a saját használaton kívüli időre szólhat. A bérbeadásból való bevétel az intézményt illeti meg. A bérbeadásról a költségvetési szerv vezetője dönt, a tárgyévre vonatkozó, önköltségszámítással megalapozott bérleti díjat előzetesen a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság hagyja jóvá. A jóváhagyottnál alacsonyabb bérleti díj csak a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság előzetes jóváhagyásával kérhető. A jóváhagyott bérleti díjat a költségvetési szervnek a honlapján közzé kell tennie.

(2) Az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv épülete nem önkormányzati alapítású nevelési-oktatási intézmény telephelyeként, csak a képviselőtestület előzetes engedélyével jelölhető meg. A Képviselőtestület jogosult az igénybevétel feltételeit rögzítő megállapodás megkötése is.
Az ilyen módon juttatott bevétel csak oktatási célra használható fel.

(3) Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadás útján történő hasznosításának feltétele, hogy a bérlet tárgyával összefüggésben a bérbe adót terhelő karbantartási, fenntartási, üzemben tartási és egyéb költségek a bérlet idejével arányosan a bérleti díjban megtérüljenek. Amennyiben a bérbeadás nem közcélra történik a bérleti díj nyereséget is tartalmazzon.

21. § (1) A költségvetési szerv csak az alapító okiratában meghatározott vállalkozási tevékenységet folytathatja.
A vállalkozás eredményességéért és jogszerűségéért az önkormányzat költségvetési szervének vezetője felel.

(2) A vállalkozási tevékenység folytatásának feltétele, hogy a vállalkozót terhelő tárgyévi költségek az adott évben legalább megtérüljenek, ezt köteles a mindenkori számviteli előírásoknak megfelelően dokumentálni.

(3) A költségvetési szerv civil szervezetet csak a Képviselőtestület engedélyével hozhat létre.

(4) A költségvetési szerv civil szervezetet csak a Képviselőtestület engedélyével támogathat.

(5) A költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat.

(6) A költségvetési szerv összesen évi 5 millió Ft értékhatárig alapítványok által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre – ha az feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll – kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételét – a kiadások megtérítése mellett – átengedheti.

(7) A költségvetési szerv csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, vagy olyan szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben – kivéve, ha törvény más feltételeket nem határoz meg – legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik. A gazdálkodó szervezet alapításához, abban tagsági viszony létesítéséhez, illetve részesedés szerzéséhez a Képviselőtestület engedélye szükséges.

22. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek tulajdonában lévő 100.000,- Ft piaci értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyakat a költségvetési szerv vezetője saját hatáskörében értékesítheti. Az ebből származó bevétel az adott költségvetési szerv költségvetését illeti meg.

(2) Az önkormányzati költségvetési szervek tulajdonában lévő 100.000.- Ft feletti és 500.000.-Ft piaci értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyakat a polgármester saját hatáskörében értékesítheti, a bevétel felhasználásának egyidejű meghatározásával.

(3) Az önkormányzati költségvetési szervek tulajdonában lévő 500.000 Ft feletti és 1.000.000 Ft piaci értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyakat a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság saját hatáskörében értékesítheti, a bevétel egyidejű meghatározásával.

(4) Az önkormányzati költségvetési szervek tulajdonában lévő 1.000.000 Ft feletti piaci értéket meghaladó ingó vagyontárgyakat kizárólag a Képviselőtestület értékesítheti, a bevétel felhasználásának egyidejű meghatározásával.

(5) Az önkormányzat költségvetési szerve hitelt, pénzkölcsönt nem vehet fel, kezességet nem vállalhat, értékpapírt nem vásárolhat, váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el.

23. § (1) A képviselőtestület kizárólagos hatáskörében dönt:

• a) a 3 millió Ft-ot meghaladó értékű ingatlanok vásárlásáról,
• b) a 10 millió Ft-ot meghaladó értékű ingatlanok értékesítéséről,
• c) önkormányzati intézmény és gazdasági társaság alapításáról,
• d) vagyontárgy biztosítékul nyújtásáról hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz,
• e) vagyontárgy koncesszióba adásáról, kedvezményes átruházásáról, vagyoni értékű jogról való lemondásról harmadik személy javára 5 millió Ft felett,
• f) az 5 millió Ft-ot meghaladó, az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, részvény és váltó névértéken vagy legalább névérték 70%-án történő értékesítéséről,
• g) önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan bontásáról, amennyiben az a rendelet 30 § (1) és (2) szerint nem tartozik a polgármester vagy a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság hatáskörébe,
• h) a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzési eljárások eredményéről 12.000.000,- Ft-ot elérő vagy meghaladó, de a közbeszerzési értékhatárt el nem érő becsült értékű beszerzésekre vonatkozóan.

(2) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság átruházott hatáskörben dönt:

• a) az 1 millió Ft feletti és 3 millió Ft-ot meg nem haladó értékű ingatlanok vásárlásáról
• b) a 10 millió Ft-ot meg nem haladó értékű forgalomképes ingatlanok értékesítéséről, kivéve a Képviselőtestület által értékesítésre kijelölt építési telkek esetében,
• c) az 5 millió Ft-ot meg nem haladó, az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, részvény és váltó névértéken vagy legalább névérték 70%-án történő értékesítéséről,
• d) vagyontárgy koncesszióba adásáról, kedvezményes átruházásról, vagyoni értékű jogról való lemondásról harmadik személy javára 5 millió Ft-ig
• e) az építési telkek árának meghatározásáról, és inflációkövető felülvizsgálatáról,
• f) mezőgazdasági művelésű ingatlanok bérbeadási feltételeinek meghatározásáról
• g) belterületi beépítetlen területek bérbeadásáról,
• h) idegen tulajdonú felépítmények alatti földterületek bérbeadásáról
• i) a helyi önkormányzat öröklése, örökség visszautasítása, illetve a vagyonról történő lemondás esetén az örökség, illetve a vagyon elfogadásáról; elfogadás esetén intézkedik annak átvételéről,
• j) az önkormányzat tulajdonában álló építmény bontásáról a 30. §-ban meghatározottak szerint,
• k) a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzési eljárások eredményéről 6.000.000,- Ft-ot elérő vagy meghaladó, de 11.999.999,- Ft-ot meg nem haladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozóan,
• l) a 27. § (6) bekezdés k) pontjában meghatározott esetben, amennyiben a vagyontárgy az önkormányzati feladatellátás szempontjából átmenetileg hasznosítható és annak hasznosításáról való döntés e rendelet szerint nem tartozik más szerv hatáskörébe,
• m) a költségvetési szerv feladatellátáshoz biztosított vagyontárgyak bérbeadásával kapcsolatban a 20. § (1) bekezdése szerint,
• n) az önkormányzati fenntartású termelői piac működési rendjének és a piacon igénybevett terület után fizetendő helypénz meghatározásáról.

(3) A polgármester átruházott hatáskörben dönt:

• a) az 1 millió Ft-ot meg nem haladó értékű ingatlanok vásárlásáról,
• b) az önkormányzat javára ajándékozással történő vagyonszerzés elfogadásáról,
• c) a Képviselőtestület által értékesítésre kijelölt 10 millió Ft-ot meg nem haladó értékű építési telkek értékesítéséről,
• d) az önkormányzat tulajdonában álló építmény bontásáról a 30. §-ban meghatározottak szerint,
• e) az önkormányzat tulajdonában álló épület bontásának elrendeléséről, amennyiben az ingatlan nyilvántartási értéke és a bontási munka együttes értéke nem haladja meg a 3.000.000,-Ft-ot, az épület legalább egy részében életveszélyessé vált, és a bontásra az építési hatóság kötelezte a tulajdonos önkormányzatot.
• f) a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzési eljárások eredményéről a 31. § (1) bekezdés szerinti értékhatárt elérő vagy meghaladó, de 5.999.999,- Ft-ot meg nem haladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozóan,
• g) a 27. § (6) bekezdés n) pontjában meghatározott esetben legfeljebb tíz napra való bérbeadásról, azzal, hogy alkalmi rendezvény az alkalmi vásár, állatvásár is.
• h) a társasházat alapító okirat aláírásáról, a társasház közgyűlésének hatáskörébe tartozó ügyben az önkormányzatot megillető szavazati jog gyakorlásáról.

24. § Az átruházott hatáskör abban az esetben gyakorolható, amennyiben a Képviselőtestület az éves Költségvetési rendeletében erre a célra jóváhagyott előirányzatából kötelezettségvállalással le nem kötött rész rendelkezésre áll.

25. § (1) Az önkormányzat legalább többségi tulajdonában lévő – a 26. § hatálya alá nem tartozó – gazdasági társaságai társasági szerződésében a taggyűlés kizárólagos hatáskörei között tartalmaznia kell az alábbiakat:

• 1. ügyvezető választása, visszahívása, díjazása, premizálása
• 2. beszámoló jóváhagyása
• 3. osztalékfizetés, osztalék előleg fizetése
• 4. üzletrész átruházás, felosztás, elővásárlási jog gyakorlása
• 5. üzleti terv elfogadása
• 6. felügyelő bizottság tagjainak választása, visszahívása, díjazása
• 7. könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazása
• 8. társasági szerződés módosítása
• 9. törzstőke módosítása
• 10. 10 millió Ft feletti kötelezettségvállalások jóváhagyása
• 11. közüzemi szolgáltatási díjak előterjesztése
• 12. hitelfelvétel, biztosíték nyújtása, vagyontárgyak megterhelése
• 13. 5 millió Ft piaci értéket meghaladó vagyontárgyak értékesítése
• 14. tag kizárása.
• 15. gazdálkodó szervezet alapítása vagy megszüntetése,
• 16. gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása.”

(2) Az önkormányzat legalább többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogokat az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörök esetén Képviselő-testület, minden más hatáskör esetén a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság gyakorolja.

(3) Az önkormányzat legalább többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok taggyűlésén a tulajdonosi jogokat és döntéseket a polgármester vagy a képviselő-testület által megbízott települési képviselő képviseli.

(4) Az önkormányzat legalább többségi tulajdonú gazdasági társaságában a tulajdonos által megbízott ügyvezető a gazdasági társaság legfőbb szervének döntéseiről és a társaság gazdasági eredményeiről évente egyszer a Képviselő-testületet köteles tájékoztatni.

(5) Az 50 % alatti részesedésű önkormányzati gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.

(6) Az 50 % alatti részesedésű gazdasági társaságok esetén a képviselőtestület által alkalmanként meghatározottak szerint történik a tájékoztatás a tulajdonosi jogok gyakorlásáról, a társaságok működéséről.

(7)

26. § (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságok esetében a 25. § (1) bekezdése szerinti hatásköröket a képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti gazdasági társaságok alapító okiratában az ügyvezetőt fel lehet hatalmazni a 25. § (1) bekezdés 10. pontjában rögzített értékhatárt meg nem haladó kötelezettségvállalások jóváhagyására, illetve a 13. pontban rögzített értékhatárt meg nem haladó vagyontárgyak értékesítésére.

27. § (1) Önkormányzati vagyont – amennyiben e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik – ellenérték fejében lehet elidegeníteni, használatba adni és hasznosítani, továbbá arra földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot, használat jogát, használati és szolgalmi jogot engedni.

(2) Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható. Az önkormányzati tulajdon ingyenes használatba adására, hasznosítására a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint a képviselő-testület döntésével kerülhet sor. A polgármester jogosult az önkormányzati ingó vagyon üzemeltetési célból történő ingyenes használatba adására az önkormányzat költségvetési szerve, valamint az önkormányzat által közfeladat ellátásával megbízott gazdálkodó szervezet részére a közfeladat ellátásához.

(2a) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni kizárólag törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. Az önkormányzat vagyonába tartozó leselejtezett tárgyi eszközt – amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges – a polgármester ingyenesen átruházhatja. Ingatlan tulajdonjogát ingyenesen átruházni a képviselő-testület döntése alapján lehet.

(3) Ingatlan vagy annak egy része és a 3. § 8. pontja szerint 1 millió Ft piaci értéket meghaladó ingó vagyontárgy visszterhes elidegenítése, használatba adása és hasznosítása – az e §-ban meghatározott kivételekkel – versenyeztetéssel történik, az ellenérték megállapítása 6 hónapnál nem régebbi, független értékbecslő által készített forgalmi értékbecslés alapján történhet a jelen §-ban meghatározott kivételekkel. Ha rendelkezésre áll 2 évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés, annak felülvizsgált változata is elfogadható. A tagsági jogot megtestesítő értékpapír elidegenítése, hasznosítása esetén az ellenértéket a tőzsdére bevezetett értékpapírnál a tőzsdei árfolyam, a tőzsdén nem jegyzett értékpapírnál legalább három befektetési szolgáltató ajánlata vagy üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

(4) Értékbecslés nélkül lehet az ellenértéket megállapítani, amennyiben a vagyon tulajdonjogának átruházása, a vagyon használatba adása vagy hasznosítása a (6) bekezdés szerint versenyeztetés nélkül vagy a (2) bekezdés szerint ingyenesen történik. A döntési hatáskörrel rendelkező jogosult az értékbecslés szerinti ellenértéknél magasabb értéket megállapítani, alacsonyabbat kizárólag a képviselő-testület állapíthat meg.

(5) A központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár feletti forgalmi értékű önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni és a vagyont használatba adni, hasznosítani csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, a versenyezetés során az ellenszolgáltatás értékét az e §-ban meghatározottak szerint kell megállapítani.

(6) A képviselő-testület ellenkező döntése hiányában nincs szükség versenyeztetésre a nemzeti vagyonról szóló és egyéb törvényben maghatározott esetekben az értékhatárra tekintet nélkül, továbbá amennyiben a vagyon forgalmi értéke nem éri el az (5) bekezdésben meghatározott értéket, az alábbi esetekben:

• a) ingatlan elidegenítése, használatba adása és hasznosítás esetén, amennyiben az értékbecslés szerinti forgalmi értéke nem éri el az 1 millió Ft-ot,
• b) a 3. § 8. pontja szerint 1 millió Ft piaci értéket meg nem haladó ingó vagyontárgy elidegenítése, használatba adása és hasznosítása esetén
• c) értékpapírok elidegenítése esetén,
• d) vagyontárgy gazdasági társaságba, alapítványba vagy közalapítványba való vitele esetén,
• e) ingatlan, ingatlanrész másodszor is azonos feltételekkel meghirdetett, de ismételten eredménytelen versenyeztetést követő bérbeadására, ha a bérbevételre vonatkozó ajánlat a pályázati felhívás alapjául szolgáló értékbecslés időpontjától számított 6 hónapon belül az önkormányzathoz megérkezik,
• f) ingatlan másodszor is azonos feltételekkel meghirdetett, de ismételten eredménytelen versenyeztetést követő elidegenítésére, ha a vételi ajánlat az értékesítés alapjául szolgáló értékbecslés időpontjától számított 6 hónapon belül az önkormányzathoz megérkezik,
• g) bérbeadás esetén a bérleti idő egy alkalommal, legfeljebb 5 éves időtartamra történő meghosszabbítására, ha annak lehetőségét a pályázati felhívás is tartalmazta,
• h) telekhatár-rendezés, telek-kiegészítés céljából történő ingatlanértékesítés esetén,
• i) idegen tulajdonú felépítmény alatti földterület bérbeadására, elidegenítésére,
• j) kisajátítás során csereingatlan biztosítására,
• k) egy éven belül összesen 90 napot meg nem haladó kizárólagos használatra történő bérbeadás esetén,
• l) a bérbeadóval közös használatra történő bérbeadás esetén,
• m) építési telkek értékesítése esetén,
• n) alkalmi rendezvények tartására történő bérbeadásra,
• o) osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében az önkormányzati tulajdoni hányad értékesítésére, használatba adására vagy hasznosítására,
• p) ha az elidegenítés, használatba adás vagy hasznosítás az Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt közfeladatainak megoldását szolgálja és a hatáskörrel rendelkező képviselő-testület, bizottság vagy polgármester önkormányzati érdekből, egyedi döntéssel rendelkezik az ellenérték megállapításának mellőzéséről,
• q) a 3. melléklet 1. pontjában foglalt táblázatba tartozó ingatlanok esetén,
• r) a sportról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint sportlétesítmény kedvezményes használatának sporttámogatásként történő biztosítása esetén.

(7) A versenyeztetés szabályait a 27/A. § tartalmazza, a hatáskörrel rendelkező ellenkező döntése hiányában a versenyeztetésre két alkalommal kerül sor az erről való döntést követően.

(8) Amennyiben a versenyeztetés mellőzésére a (6) bekezdés e) vagy f) pontja alapján kerül sor, az abban meghatározott időpontig a polgármester jogosult legalább a pályázati felhívásban meghatározott értéken történő elidegenítésre, bérbeadásra a soron következő képviselő-testületi ülésen történő utólagos beszámolás mellett. Amennyiben a (6) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott időpontig ajánlat nem érkezik, az értékesítésről, hasznosításról a képviselő-testület dönt.

(9) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni, vagyont használatba adni csak annak lehet, aki a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott feltételeknek eleget tesz.

(10) Az önkormányzati vagyon használója

• a) köteles vállalni a nemzeti vagyonról szóló törvényben a vagyon használójával szemben meghatározott szerződéses és egyéb követelményeket,
• b) köteles az átadott vagyont rendeltetésének megfelelően használni, állagát megóvni,
• c) az önkormányzat hozzájárulása nélkül a vagyont harmadik személy használatába nem adhatja, beruházást, felújítást nem végezhet,
• d) köteles a vagyon fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására és költségek viselésére,
• e) köteles a használatra vonatkozó szerződésben meghatározott további kötelezettségeket teljesíteni.

(11) Erdő, termőföld vagy tanya elidegenítése esetén e rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, illetve a termőföldről szóló törvényben és a végrehajtási rendeleteikben nem szabályozott kérdésekben alkalmazható.

(12) Az önkormányzati vagyon visszterhes elidegenítése során a fizetés határideje a szerződés aláírását követő legfeljebb 30 nap, mely időpontig a tulajdonjogot fenn kell tartani és a nem teljesítés esetére elállási jogot kikötni. Az elállás gyakorlására a polgármester jogosult. A 30 naptól eltérő határidőt csak a 23. § szerinti döntési hatáskörrel rendelkezők engedélyezhetnek.

(13) Az önkormányzati vagyon visszterhes elidegenítése során részletfizetés engedélyezésekor a késedelmes teljesítés esetére a döntéshozónak rendelkeznie kell legalább a jegybanki alapkamat felszámításáról, melyet a szerződésben ki kell kötni.

(14) Az önkormányzati vagyon visszterhes elidegenítése során fizetési késedelem esetén a polgári törvénykönyvről szóló törvény által meghatározott mindenkori késedelmi kamatot kell felszámítani, a kamatfizetési kötelezettséget a szerződésben ki kell kötni.

27/A. § (1) A versenyeztetés a pályázati felhívás közzétételével indul. A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján kell közzétenni. A pályázati felhívás közzétehető helyi, regionális vagy országos napilapban, továbbá más online felületen, ez esetben a megjelenés nem lehet korábbi, mint az önkormányzat honlapján való közzététel napja. A pályázati felhívás közzétételéért a polgármester felelős.

(2) Versenyeztetésre két fordulóban is lehetőség van. Az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatok is kérhetők, melyekből meg lehet állapítani, hogy a pályázó teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelölt kötelezettség teljesítésére. A második fordulóban a kiválasztott pályázók az első fordulóban vállalt feltételekkel vesznek részt.

(3) Ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló versenyeztetés esetén árverést kell tartani az ajánlatok bontása során, bérbeadás esetén árverés tartható. Amennyiben a pályázati felhívás szerint pályázati biztosítékot kell a pályázónak nyújtania, annak rendelkezésre bocsátása az árverésen való részvétel feltétele. Az árverés a pályázati felhívásban megjelölt induló ellenértékről kezdődik, mely a pályázati felhívásban megjelölt mértékben emelkedik. Árverés esetén a legmagasabb összegű ajánlatot tevő a nyertes pályázó. Amennyiben a pályázók között egyező legmagasabb ajánlat alakul ki, akkor köteles az árverés vezetője ezeket a pályázókat külön felkérni a végső legmagasabb ajánlatra. Amennyiben az ismételt felhívásra tett végső legmagasabb ajánlatok is azonos ellenértéket eredményeznek, akkor az azonos ajánlatot tevő pályázók között sorsolással kell meghatározni a megnyert szerződéskötési jogosultság sorrendjét.

(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

• a) az Önkormányzat nevét, címét, a kapcsolattartó nevét, telefon és telefaxszámát, e-mail címét,
• b) a versenyeztetési eljárás tárgyának megnevezését és főbb adatait, az ellenszolgáltatás minimálisan elvárt összegét,
• c) a megkötendő szerződés típusának megnevezését,
• d) utalást árverés tartására, az árverés során az ellenérték emelésének mértékét,
• e) az ellenszolgáltatás teljesítésének módját és határidejét,
• f) az ajánlatok benyújtásának határidejét, helyét és módját,
• g) az ajánlatok bontásának helyét és idejét,
• h) tájékoztatást, hogy az ajánlatok bontásánál a pályázók személyesen, vagy meghatalmazottjuk útján vehetnek részt,
• i) az ajánlati kötöttség időtartamát,
• j) az ajánlatok értékelésének szempontját,
• k) az ajánlatok értékelésének határidejét,
• l) az ajánlat érvényességének feltételeit,
• m) a hiánypótlási lehetőségre való utalást és annak feltételeit,
• n) a benyújtandó dokumentumok jegyzékét,
• o) az előírt biztosítékok megjelölését,
• p) az önkormányzat azon jogának fenntartását, hogy a nyertes pályázó szerződéskötéskor történő elállása esetén jogosult a szerződést a soron következő helyezettel megkötni.

(5) Az ajánlatok benyújtásának határideje a pályázati felhívás közzétételétől számított 10 napnál rövidebb nem lehet. A pályázati felhívás az ajánlatok benyújtására meghatározott határidő lejárta előtt módosítható vagy visszavonható. A pályázati felhívás módosítása esetén az ajánlatok benyújtására meghatározott határidőt meg kell hosszabbítani úgy, hogy a módosítás közzétételétől számítva legalább 5 nap álljon rendelkezésre az ajánlatok benyújtására.

(6) A pályázati felhívásban pályázati és ajánlati biztosíték köthető ki.

(7) A pályázati biztosíték előírása esetén a pályázatban való részvétel feltétele a biztosítéknak az önkormányzat rendelkezésére bocsátása. Pályázati biztosíték minden esetben pénzösszeg, amelyet a pályázónak az önkormányzat előírása szerint letétbe kell helyeznie, vagy az önkormányzat pályázati felhívásban megjelölt bankszámlájára átutalással teljesíteni. A pályázati biztosítékot az önkormányzat köteles a pályázati felhívás visszavonásától, az eljárás érvénytelenné vagy eredménytelenné nyilvánításától, továbbá a nyertes pályázón kívül a többi pályázó részére az eljárás eredményéről hozott döntést követő 8 napon belül visszafizetni. Nem jár vissza a pályázati biztosíték, ha a pályázó az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy az érdekkörében felmerült okból elmarad a szerződés megkötése, továbbá ha a szerződésben meghatározott ideig az ellenértéket nem egyenlíti ki.

(8) Az ajánlati biztosítékot az ajánlat benyújtásával egyidejűleg vagy az önkormányzat által előírt más időpontban kell szolgáltatni. Az ajánlati biztosíték a pályázónak az ajánlatában foglaltak teljesítését biztosítja. Az ajánlati biztosíték lehet bankgarancia vagy fedezetigazolás.

(9) Az ajánlat benyújtására vonatkozó követelményeket a pályázati felhívásban kell meghatározni.

(10) A pályázó az ajánlattételi határidő lejártáig ajánlatát visszavonhatja vagy módosíthatja. Az ajánlatok benyújtására meghatározott határidő lejárta után a pályázó ajánlatához kötve van, az ajánlat nem módosítható. Az ajánlati kötöttség – az ajánlattételi határidő lejártától számított – legalább 60 nap, a pályázati felhívásban ettől hosszabb határidő is előírható.

(11) Az ajánlatok bontásától számított 30 napon belül eredményt kell hirdetni. Az önkormányzat fenntarthatja magának a jogot, hogy az eljárást eredménytelennek nyilvánítsa, vagy a szerződéskötéstől elállhat. Erre a pályázókat a pályázati felhívásban figyelmeztetni kell.

(12) A nyertes pályázóval a szerződést az eredményhirdetéstől számított 60 napon belül kell megkötni.

29. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok mezőgazdasági haszonbérletbe adhatóvá nyilvánításáról a Képviselőtestület dönt. A mezőgazdasági haszonbérletbe adható ingatlanok jegyzékét jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) A mezőgazdasági művelésű ingatlanok haszonbérletbe adási feltételeinek meghatározása a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság hatásköre.

(3) A mezőgazdasági művelési ágú ingatlanok haszonbérletbe adása jogszabályokban foglalt feltételekkel határozott időre szólhat. A szerződés legfeljebb 15 évre köthető, mely egy alkalommal újabb 5 évre meghosszabbítható, ha a hosszabbításnak a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt feltételei fennállnak.

(4) A haszonbérletbe adható mezőgazdasági művelésű ingatlanok jegyzékét, - amely tartalmazza az ingatlan helyrajzi számát, művelési ágát, jellemzőit és a bérletre vonatkozó speciális kikötéseket – a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján közszemlére kell tenni, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján meg kell hirdetni.

30. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló építmény bontását a polgármester rendelheti el, amennyiben az építmény nyilvántartási értéke és a bontási munka becsült értéke együttesen nem haladja meg a 3.000.000,-Ft-ot, és az építmény legalább egy részében életveszélyessé vált.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló építmény bontását a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság rendelheti el, amennyiben az építmény nyilvántartási értéke és a bontási munka becsült értéke meghaladja a 3.000.000,-Ft-ot, de nem haladja meg az 5.000.000,-Ft-ot, és az építmény legalább egy részében életveszélyessé vált.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem szabályozott esetekben a bontás elrendelése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik, a becsült érték tekintetében a 31. § (1a) bekezdésben foglalt rendelkezés irányadó.

31. § (1) A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések esetén, a beszerzésekről szóló döntés megalapozottsága érdekében ajánlatkérési eljárást kell lefolytatni:

• a) építési beruházás esetén nettó 2.000.000,- Ft becsült értéket,
• b) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén nettó 1.500.000,- Ft becsült értéket

elérő vagy meghaladó, de a mindenkori közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzésekre vonatkozóan.

(1a) Becsült érték alatt a beszerzés megkezdésekor az adott piacon általában kért vagy kínált teljes ellenszolgáltatást kell érteni, általános forgalmi adó nélkül számítva. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni. A beszerzési igény jelentkezésekor a beszerzés foganatosítható, az adott költségvetési év azonos tárgyú (árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés, építési beruházás) beszerzéseivel egybeszámítani mindaddig nem kell, amíg a mindenkori érvényes közbeszerzési értékhatárt el nem érik. Amennyiben azonos tárgyú beszerzés jellegénél és időbeni jelentkezésénél fogva logikailag egybe tartozónak minősíthető, tilos e rendelet alkalmazásának megkerülése céljából részekre bontani.

(2) Az ajánlatkérési eljárás megindításáról a polgármester dönt, beleértve az ajánlattételi felhívás jóváhagyását, továbbá az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők körének meghatározását.

(3) Az ajánlatkérési eljárás indításának módja a következő:

• a) az ajánlatkérési eljárás lefolytatásának értékhatára és a mindenkori közbeszerzési értékhatár által határolt értéksáv közepét el nem érő becsült értékű beszerzések esetén az ajánlattételi felhívás legalább három – az ajánlatkérő megítélése szerint a szerződés teljesítésére képes – gazdasági szereplőnek elektronikus úton való közvetlen megküldése, kivéve, ha az adott eljárás sajátosságai alapján ez nem lehetséges, az eljárásban ajánlatot kizárólag ajánlattételre felkért gazdasági szereplő tehet,
• b) az ajánlatkérési eljárás lefolytatásának értékhatára és a mindenkori közbeszerzési értékhatár által határolt értéksáv közepét elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzések esetén az ajánlattételi felhívás legalább öt – az ajánlatkérő megítélése szerint a szerződés teljesítésére képes – gazdasági szereplőnek elektronikus úton való közvetlen megküldése, kivéve, ha az adott eljárás sajátosságai alapján ez nem lehetséges, az eljárásban ajánlatot kizárólag ajánlattételre felkért gazdasági szereplő tehet.

Lehetőség szerint biztosítani kell, hogy ezek közül legalább egy dombóvári székhelyű vagy telephelyű vállalkozás legyen.

(4) Az ajánlattételi felhívást úgy kell kiküldeni, hogy az ajánlatok benyújtására legalább öt munkanap álljon rendelkezésre.

(5) Amennyiben előre nem látható okból sürgős beszerzésre van szükség, vagy rendkívüli körülmények miatt önkormányzati érdekből feltétlenül szükséges, az ajánlattételi felhívást nem kötelező legalább három gazdasági szereplőnek megküldeni.

(6) Az ajánlatokat írásban kell benyújtani, papír alapon egy példányban, amelyről elektronikus másolat kérhető.

(7) Az ajánlatkérési eljárás eredményéről a szakmai javaslat alapján a döntést a hatáskörrel rendelkező Képviselőtestület, bizottság, polgármester hozza meg.

(7a) A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések esetén – ellenkező képviselő-testületi döntés hiányában – a beszerzésről szóló megállapodás végleges tartalmát a polgármester hagyja jóvá.

(8) A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések esetén az ajánlattételi felhívásban meg kell jelennie jelen rendelet 4. mellékletében foglalt kötelező tartalmi elemeknek.

(9) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti ajánlatkérési eljárást a következő esetekben:

• 1. a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 9. § (1) bekezdés a)-k), 9. § (8) bekezdés a)-l) és 9. § (9) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott általános kivételi kör fennállása esetén;
• 2. a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 111. § a)-x) pontjában meghatározott uniós értékhatárokat el nem érő (nemzeti) kivételi kör fennállása esetén;
• 3. a szerződés műszaki-technikai sajátosságok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, feltéve, hogy az ajánlatkérő számára nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a beszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozták meg;
• 4. a szerződés egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, mivel annak célja egyedi művészeti alkotás vagy művészi előadás létrehozása vagy ajánlatkérő általi megszerzése;
• 5. az árut kivételesen kedvező feltételekkel felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, vagy az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be;
• 6. ha a beszerzésre államháztartási körbe tartozó szervezettől kerül sor;
• 7. helyi nyomtatott médiában való megjelenésre vonatkozó beszerzésre;
• 8. jogszabályi előírás teljesítése érdekében az országos médiában való megjelenésre vonatkozó beszerzésre;
• 9. közműveken, illetve a közvilágítási elemeken történő hibaelhárítások, javítások, karbantartások, beavatkozások esetén, beleértve a felújításokat is, amennyiben az az üzemeltető által valósul meg;
• 10. hatósági kötelezéssel kapcsolatos szolgáltatások megrendelésére;
• 11. HPV védőoltás beszerzésére;
• 12. meglevő adatok korszerűbb, komplexebb informatikai rendszerekbe történő konverziójára;
• 13. településmarketing területén jelentkező beszerzésekre, bármilyen típusú médiához, kiadványszerkesztéshez, tipográfiai munkához, internetfelület igénybevételéhez kapcsolódik;
• 14. uniós projektek előkészítése során szükséges beszerzésekre;
• 15. közérdekű kötelezettségvállalással összefüggő beszerzésekre, 50%-ot elérő vagy meghaladó arány esetében;
• 16. szoftverek beszerzésére a számítógépes munkaállomásokon alkalmazásra kerülő operációs rendszerek és irodai programok kivételével;
• 17. gépjárművek beszerzésére;
• 18. biztosítási szolgáltatás megrendelésére irányuló beszerzésekre, amelyekben alkusz cég jár el az ajánlatkérő nevében;
• 19. az egészségügyi alapellátásokhoz kapcsolódó szolgáltatások beszerzése esetén.
• 20. az önkormányzati feladatokhoz, a hivatal tevékenységéhez szorosan kapcsolódó olyan közérdekű tevékenység esetén, amelynek ellátása a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény szerinti foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében nem indokolt vagy nem célszerű.

32. § (1) A beruházó Dombóvár Város Önkormányzata a költségvetési szerveknél történő részben, vagy egészben önkormányzati költségvetésből finanszírozott beruházások esetében.

(2) A beruházó Dombóvár Város Önkormányzatának költségvetési szerve a közbeszerzési értékhatár alatti saját költségvetésből megvalósuló beruházások esetében. Nem lehet e rendelet megkerülése céljából a beruházást részekre bontani.

(3) A költségvetési szervek saját beruházásaik megvalósításához kötelesek a Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal szakmai közreműködését igénybe venni.

33. § (1) A költségvetési szervek felhalmozási jellegű kiadást csak jóváhagyott előirányzat esetén végezhetnek.

(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott felhalmozási jellegű bevételi előirányzatain felüli többletbevételét csak a döntési hatáskörrel rendelkező jóváhagyása után használhatja fel.

(3) A képviselőtestület az immateriális javak, gépek, berendezések, felszerelések és járművek közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzésének központi kezelését rendeli el.

(4) A beszerzések központi kezelése során a közbeszerzési eljárást az Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet folytatja le a költségvetési szerv vagy szervek közreműködésével.

(5) A központilag kezelt eszközök előirányzatait meghatározott céllal a képviselőtestület év közben előirányzat-módosítással bocsátja a költségvetési szerv rendelkezésére.

(6) A költségvetési szerveknek a beszerzésekre vonatkozóan a tárgyévet megelőző év október 31-ig a Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatalba tervet kell benyújtania.

(7) Az építési beruházások szakszerű előkészítésének, megvalósításának érdekében az a beruházás tervezett megkezdését megelőző év augusztus 31-ig a költségvetési szervek igényét a Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatalba kell benyújtani.

(8) A költségvetési szerv vezetője a képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatán belül a 31. § (1) bekezdésben meghatározott becsült értéket el nem érő beszerzésekről dönthet a szervezeti és működési szabályzatban szabályozott, kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás lefolytatása után. A becsült érték tekintetében a 31. § (1a) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó.

(9) A közbeszerzési értékhatár alatti, de a 31. § (1) bekezdésben meghatározott becsült értéket elérő vagy meghaladó beszerzések esetén, a beszerzésekről szóló döntés megalapozottsága érdekében a költségvetési szerv vezetőjének ajánlatkérési eljárást kell lefolytatnia, kivéve, ha a beszerzés megrendelésére az önkormányzat legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaságtól vagy államháztartási körbe tartozó szervezettől kerül sor, vagy ha jogszabályi rendelkezés folytán a beszerzés csak meghatározott szervezettől lehetséges.

(10) Az ajánlatkérési eljárás megindításáról a költségvetési szerv vezetője dönt, beleértve az ajánlattételi felhívás jóváhagyását, továbbá az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők körének meghatározását.

(11) Az ajánlatkérési eljárás lefolytatásának értékhatára és a mindenkori közbeszerzési értékhatár által határolt értéksáv közepét el nem érő becsült értékű beszerzések esetén az ajánlatkérési eljárás az ajánlattételi felhívást legalább három – az ajánlatkérő megítélése szerint a szerződés teljesítésére képes – gazdasági szereplőnek elektronikus úton való közvetlen megküldésével indul, az eljárásban ajánlatot kizárólag ajánlattételre felkért gazdasági szereplő tehet. Ez alól kivételt képez, ha az eljárás sajátosságai alapján a három ajánlattevőnek való kiküldés nem lehetséges. Az ajánlatkérési eljárás lefolytatásának értékhatára és a mindenkori közbeszerzési értékhatár által határolt értéksáv közepét elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzések esetén az ajánlattételi felhívást legalább öt – az ajánlatkérő megítélése szerint a szerződés teljesítésére képes – gazdasági szereplőnek elektronikus úton való közvetlen megküldésével indul, az eljárásban ajánlatot kizárólag ajánlattételre felkért gazdasági szereplő tehet. Ez alól kivételt képez, ha az eljárás sajátosságai alapján az öt ajánlattevőnek való kiküldés nem lehetséges. Az ajánlattételi felhívást a költségvetési szerv vezetője írja alá.

(12) Az ajánlattételi felhívást úgy kell kiküldeni, hogy az ajánlatok benyújtására legalább öt munkanap álljon rendelkezésre.

(13) Amennyiben előre nem látható okból sürgős beszerzésre van szükség, vagy rendkívüli körülmények miatt intézményi érdekből feltétlenül szükséges, az ajánlattételi felhívást nem kötelező legalább három gazdasági szereplőnek megküldeni.

(14) Az ajánlatokat írásban kell benyújtani, papíralapon egy példányban, amelyről elektronikus másolat kérhető.

(15) Az ajánlatkérési eljárás eredményéről, szakmai javaslat alapján a

• a) nettó 1.500.000,- Ft-ot elérő vagy meghaladó, de 5.999.999,- Ft-ot meg nem haladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozóan a Polgármester,
• b) nettó 6.000.000,- Ft-ot elérő vagy meghaladó, de 11.999.999,- Ft-ot meg nem haladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozóan a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság,
• c) nettó 12.000.000,- Ft-ot elérő vagy meghaladó, de a mindenkori közbeszerzési értékhatárt el nem érő becsült értékű beszerzésekre vonatkozóan a Képviselő-testület

hozza meg a végső döntést.

(16) A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések esetén az ajánlattételi felhívásban meg kell jelennie jelen rendelet 4. mellékletében foglalt kötelező tartalmi elemeknek.

(17) Meglévő tárgyi eszköz helyett csak akkor szerezhető be új tárgyi eszköz, ha a meglévő tárgyi eszköz nulláig leíródott, vagy megsemmisült, továbbá ha rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, elavult, vagy üzemeltetése gazdaságtalan a költségvetési szerv vezetője által mellékelt minősítés szerint.

(18) A beszerzésekre vonatkozó pályázatok benyújtása előtt a költségvetési szerv vezetőjének a hatáskörrel rendelkező döntéshozó hozzájárulását meg kell kérnie.

(19)

34. § A beruházásra vonatkozó rendelkezések, műszaki, hatósági és pénzügyi előírások betartásáért, a jóváhagyásnak megfelelő megvalósításért a beruházás lebonyolítója a felelős.

35. § (1) Ez a rendelet 2011. április 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A 31. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni azokra a beszerzésekre, melyek megindításáról való döntés a hatálybalépés előtt született.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 14/2001.(III.28.) számú önkormányzati rendelet.

(2a) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 14/2001.(III.28.) számú önkormányzati rendeletet módosító 40/2001.(XII.19.), 9/2002.(III.20.), 18/2002.(VI.25.), 23/2002.(VIII.29.), 28/2002.(IX.24.), 10/2003 (IV.07.), 12/2003. (IV.23.), 13/2003. (V.7.), 14/2003. (V.21.), 26/2003.(VIII.26.), 50/2003.(XII.19.), 18/2004.(IV.19.), 24/2004.(V.7.), 34/2004.(VII.1.), 47/2004.(VIII.6.), 49/2004.(IX.1.), 56/2004.(IX.29.), 60/2004.(X.27.), 69/2004.(XII.17.), 6/2005.(I.28.), 19/2005.(IV.6.), 30/2005.(V.2.), 47/2005.(VI.30.), 59/2005.(X.28.), 65/2005.(XII.23.), 14/2006.(IV.14.), 19/2006.(V.1.), 30/2006.(IX.1.), 51/2006.(XII.20.), 8/2007.(II.22.), 25/2007.(VI.29.), 34/2007.(VIII.30.), 39/2007.(X.1.), 19/2008.(IV.1.), 36/2008.(VI.30.), 46/2008. (XI.28.), 15/2009.(IV.8.), 20/2009.(IV.30.) 22/2009.(V.29.), 18/2010.(V.14.) számú önkormányzati rendelet.

(3) A 25. § rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően megkötött társasági szerződésekre kell alkalmazni. A polgármester az önkormányzat 25. § szerinti legalább többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságai társasági szerződésének e rendelet szerinti módosítását legkésőbb 2011. május 31-ig köteles kezdeményezni a taggyűlésnél.

(4) Az önkormányzat a kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságok alapító okiratát 2011. június 30-ig a 26. §-ban foglaltaknak megfelelően módosítja.