Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, 48. § (1) bekezdésben, 58. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 85. § (1) bekezdés e) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések
1. §    

(1) A rendelet célja Dombóvár város közigazgatási területén a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságának növelése, így többek között a település környezetvédelmi, vízminőség-védelmi, levegőtisztaság-védelmi, zöldterület-védelmi, termőtalaj-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, tájvédelmi elemeinek meghatározása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása.

2. §    

A rendelet hatálya kiterjed Dombóvár város közigazgatási bel- és külterületén lévő összes ingatlanra, magán- és közcélú zöldterületre, véderdőre, valamint valamennyi természetes vagy mesterségesen kialakult, kialakított vízfelületre.

Értelmezõ rendelkezések
3. §    

E rendelet alkalmazásában:

1. gépjármû: olyan jármû, amelyet beépített erõgép hajt, ide értve a mezõgazdasági vontatót, a lassú jármûvet és a segédmotoros kerékpárt.

2. munkagép: a közúti forgalomban idõszakosan részt vevõ olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.

3. nyári idõszak: a május 1-je és szeptember 30-a közötti idõszak.

II. Fejezet

A víz és a talaj védelme
4. §    

(1) Dombóvár város közigazgatási területén meg kell akadályozni mindenfajta káros hatású anyag vagy hulladék talajba, élővízbe és csapadékcsatornákba való bejutását, beszivárgását.

(2) Az élővizek, csapadékcsatornák kialakult állapotát megváltoztatni csak a környezetvédelmi előírások betartásával szabad.

(3) A város közigazgatási területén:
a) tilos közterületen gépjármû és munkagép szerelését, javítását – a közlekedés biztonságának megõrzése érdekében azonnali beavatkozást igénylõ munkák kivételével – olajcseréjét végezni,
b) tilos magánterületen a gépjármûvek, munkagépek mosásának, javításának vagy olajcseréjének olyan módja, mely közvetlenül a csapadékvíz-elvezetõ csatornát, élõvizet vagy a közterületet szennyezi.

5. §    

(1) Olajtároló elhelyezése kizárólag megfelelő műszaki védelemmel engedélyezhető. Talajban csak vízzáró, védő betonmedencében, az engedélyező hatóság engedélyével lehet elhelyezni.

(2) A használaton kívüli, felhagyott olajtárolók megszüntetéséről a tulajdonos köteles a vonatkozó jogszabályok szerint gondoskodni.

6. §    

(1) Az élővizek által a partra kihordott vagy közvetlenül a vízparton, továbbá a parti vizek sávján található szemét, uszadék és hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról közvetlen a vízparti ingatlan tulajdonosa, használója köteles az észlelést követően haladéktalanul gondoskodni.

(2) A zárt csapadékvíz-csatornák folyamatos és biztonságos működéséről az önkormányzat gondoskodik. A csapadékvízgyűjtő árokban a víz elfolyását gátolni tilos.

(3) Ha a csapadékvíz akadálytalan lefolyását az árokba, vízfolyásba került szemét vagy hordalék akadályozza, az árok, vízfolyás kitisztítását - a víz akadálytalan lefolyása érdekében - a parti ingatlan tulajdonosa használója köteles elvégezni.

(4) Tilos a meglévő élővízfolyásokat, és azok mellékágait, továbbá a vízelvezető árkokat eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlási viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, feltölteni.

(5) A vizek tisztasága és a balesetek elkerülése érdekében tilos az élővizekbe mindennemű idegen anyagot, szennyező anyagot, juttatni.

(6) A területrendezési munkák során az élő- és a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos.

(7) Tilos ásott vagy fúrt kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttatni, kutakat engedély nélkül betemetni.

(8) A 30 méternél nem mélyebb, használaton kívüli kutat a víznyerés végleges megszüntetésétől számított 60 napon belül - a szükséges engedélyek beszerzése után – az ingatlan tulajdonosa köteles megszüntetni.

7. §    

(1) A szennyvizet a meglévő szennyvízhálózatba, vagy engedélyezett házi tisztítóműbe kell elvezetni.

(2) Tilos a szennyvizet élővizekbe felhagyott kutakba, talajvízbe, közvetlen a talajra, csapadékcsatornába vezetni, elhelyezni.

(3) A szennyvízcsatornába beengedni tilos a csatornarendszerre és a tisztítási technológiára veszélyes anyagot.

(4) Veszélyes hulladékot, folyékony és iszapszerű települési hulladékot a kommunális szennyvíztisztítás iszapjába juttatni tilos.

(5) A települési folyékony hulladékra vonatkozó részletszabályokat külön rendelet állapítja meg.

8. §

(1) Tilos a termőtalaj kitermelése, elszállítása, szennyezése, termőképességének rontása, idegen anyaggal való feltöltése.

(2) A hatósági engedéllyel létesített épületek, építmények által elfoglalt területeken az engedélyben leírtak szerint kell eljárni.

(3) Földalatti nyomvonalas létesítmények építése után az eredeti állapotnak megfelelően, a talaj rétegeződésének figyelembevételével kell a helyreállítást elvégezni.

(4) Minden ingatlantulajdonos köteles megóvni a saját területén található termőtalajt a víz, szél okozta lepusztulástól úgy, hogy az a szomszédos ingatlanokat ne veszélyeztesse.

(5) Tilos a termőtalaj rongálása, gépjárművekkel való indokolatlan igénybevétele, a talaj lepusztulását védő növényzet megbontása, elpusztítása.

(6) Amennyiben a végzett tevékenység elkerülhetetlenül a talaj károsodásával jár, a tevékenységet folytató köteles az eredeti állapotot haladéktalanul visszaállítani.

Vízforrások térségének védelme
9. §

(1) Ivóvízbázisként szolgáló víznyerő helyek környezetében az ingatlantulajdonosokra előírt szabályokat kell követni.

(2) A szabad kifolyású, foglalt források vizének és környezetének szennyezése tilos.

III. Fejezet

A levegõ tisztaságának védelme
10. §

^[1](1) Dombóvár város közigazgatási területén – a (3) és (4) bekezdésben szabályozott kivételekkel –, az avar és a kerti hulladékok égetése tilos, az ártalmatlanítást komposztálással kell elvégezni.

(2) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék égetése tilos, ártalmatlanításáról elsősorban helyben történő komposztálással kell gondoskodni.

^[2](3) Szőlőhegyen, a lakott területen kívül engedélyezett a kerti hulladék, nyesedék, gally, az avar, valamint az árkok, töltések növényzetének égetése április 15-től május 15-ig, illetve októbert 15-től november 15-ig, pénteken és szombaton 9.00 órától 17.00 óráig.

^[3](4) A polgármester írásbeli engedélyével a város közigazgatási területén fellépő veszélyes kór- és károkozók (pl. puszpáng moly, tűzelhalás) terjedésének megakadályozása céljából a helyszínen engedélyezett a károkozók által megkárosított növények (cserjék, fák) égetése.

^[4]​(5) Tilos a (3) és (4) bekezdés szerinti hulladék, növényi rész égetése

a) erős szél esetén (20 km/h sebesség felett) és
b) tűzgyújtási tilalom idején.

Fényszennyezés elleni védelem
11. §

(1) A fényszennyezés csökkentése érdekében Dombóvár város közigazgatási területén fokozott figyelemmel kell eljárni a mesterséges fényforrások telepítésénél, üzemeltetésénél.

(2) Szennyező fény az a mesterséges fényforrásból származó fény, mely kívül jut azon a területen, amelyre szánták vagy szánhatták, - különösen, ha a horizont síkja fölé irányul - károsítja az ember testi-lelki egészségét, veszélyt jelent az élővilágra, megváltoztatja a tájat, veszélyezteti kulturális örökségünket, az éjszakai égboltot.

(3) Mindenféle kültéri világításnál a fény felfelé történő kibocsátása kerülendő. A megvilágítást olyan fényforrások felhasználásával kell elérni, amelyek a legkevésbé zavarják a csillagászati észleléseket, az élőlények természetes viselkedését.

(4) Tilos bármilyen típusú felfelé irányuló fénynyaláb használata reklámozási és szórakozási célokra, akár hordozható, akár fix telepítésű az adott eszköz. Kivételt képeznek az önkormányzat által szervezett, vagy támogatott, idegenforgalmi szempontból indokolt, alkalmi jellegű, a város kulturális színvonalát emelő rendezvények, amelyeken a lakosság szórakoztatására fényjáték, lézer-show előállítására alkalmas eszköz, berendezés maximum 24.00 óráig használható.

(5) Kereskedelmi, vendéglátó-ipari egységek, közösségi létesítmények a horizont síkja fölé, az égbolt irányába világító berendezést, nagy intenzitású fényforrást, így különösen vetítőt, fényágyút, lézert, keresőfényt reklám célból nem üzemeltethetnek.

(6) Hirdetőtáblák megvilágítása csak felülről történhet, vagy a használandó fényforrásokat a tábla szerkezetén belül kell elhelyezni.

(7) Az épületek, építmények, szobrok, műemlékek, épületfalon lévő emléktáblák, szökőkutak megvilágításához a lefelé irányuló megvilágítást kell alkalmazni. A felfelé irányuló megvilágítás csak abban az esetben alkalmazható, ha az előbbi technikailag nem valósítható meg, és különleges értékű objektumokról van szó. Ebben az esetben törekedni kell arra, hogy a fénynyaláb határa legalább egy méterrel a megvilágított felület felső határa alatt legyen, a fénynyaláb ne érjen túl a megvilágítandó objektum kontúrján. Minden esetben burák és árnyékolópajzsok használatával minimálisra kell csökkenteni a felesleges fényszóródást.

Bûzös anyagok kezelésére és a porképzõdés megelõzésére vonatkozó szabályok
12. §

(1) Bűzös anyagot - a (2) bekezdés kivételével - csak légmentesen záró tartályban szabad szállítani és tárolni.

(2) Trágyát tárolni és szállítani belterületen - a talajszennyezés és a kellemetlen bűzhatás megelőzése érdekében - csak az előírásoknak megfelelő, szivárgásmentes trágyatárolóban illetve szállítóeszközön, lefedett állapotban szabad.

(3) Könnyen kiporzó és lesodródó anyagokat csak zárt ragszelvényű vagy ponyvával ellátott gépjárművön szabad szállítani.

(4) Építési munkák során tárolt, valamint az úttest felbontásánál keletkező törmeléket és kiporzó anyagot, a porképződés megakadályozására nedvesíteni kell.

IV. Fejezet

Zaj- és rezgésvédelem
13. §

A zajterhelés csökkentése érdekében:
a) A város területén külön jogszabályban megengedettnél nagyobb zajterhelést okozó tevékenység végzésére engedély nem adható ki, az ilyen tevékenységgel járó létesítmény telepítése nem engedélyezhető.
b) A meglévő ipari és egyéb létesítmények valamint idegenforgalmi szolgáltatási tevékenység csak a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok, szabványok és előírások betartásával üzemeltethetők, fejleszthetők.

14. §    

(1) A kulturális, szórakoztatóipari, üdülési, sport és más hasonló létesítményekben, továbbá a helyi hírközlési, vagy hirdetési célokra alkalmazott hangsugárzó berendezések üzembetartása során a környezetre történő zaj kibocsátásakor e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni, különösen az olyan létesítmények és eszközök alkalmi vagy rendszeres működtetésére, mint:

a) szabadtéri mozi, színpad, zenekari próbaterem, térzene, vidámpark,játékterem
bármely zenés vagy táncos szórakozóhely, vendéglátó-ipari egység és kerthelyiség, üdülő, üdülőtábor, kemping, sportpálya, strand, uszoda,  hirdetésre, figyelemfelkeltésre, tájékoztatásra használt és szabad vagy zárt térben elhelyezett bármilyen hangsugárzó berendezés működésénél.
b) A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra, amely az a) pontban meghatározott létesítményekben, azok zárt terén belül, csak az egyik helyiségből a másikba szűrődik át vagy amely a szomszédos, egybeépített más létesítményekbe az épületen keresztül átszűrődik.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó bármely hangsugárzó berendezés csak abban az esetben és olyan módon és időtartamban működtethető, ahogy azt zajvédelmi szempontból engedélyezték.

(3) Hangsugárzó berendezés működtetése csak abban az esetben engedélyezhető, ha annak zajkibocsátása nem haladja meg a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályban foglalt határértékeket.

(4) A belterület határán belül zajjal járó építési, átépítési, szerelési tevékenység végzése a közcélú hibaelhárítást kivévé, valamint motoros és elektromos gépek használata hétköznap este 20 órától reggel 7 óráig, vasárnap és ünnepnapokon este 20 órától délelött 9 óráig tilos.

(5) Vendéglátó egységek, szórakozóhelyek és egyéb létesítmények szabadtéri zene- és egyéb műsorjel-szolgáltatásást a nyári időszakban 24 óráig, egyéb időszakban 22 óráig nyújthatnak.

(6) Pirotechnikai termékek szabadtéri felhasználása május 01. és szeptember 30. közötti időszakban 23 óráig, egyéb időszakban 22 óráig engedélyezhető, alkalmanként max. 20 percig terjedő időtartamra. Kivételt képez a december 31-én 18 órától január 1-jén 06 óráig tartó időszak.

(7) A vendéglátó egységek, szórakozóhelyek, és egyéb létesítmények szabadtéri zene- és egyéb műsorjel-szolgáltatásást hétfőtől csütörtökig 22 óráig, pénteken, szombaton, vasárnap, ünnepnapokon és az ünnepnapot megelőző napon 23 óráig nyújthatnak.

(8) A polgármester – a helyi körülmények figyelembevételével – engedélyezheti a (4) bekezdésben meghatározott időtartamtól való eltérést.

(9) Gunaras üdülőterületen szombaton, vasárnap és ünnepnapon reggel 8 óra előtt, továbbá 12 és 16 óra között épületben, vagy az ahhoz tartozó ingatlanon tilos minden olyan tevékenység végzése, rendezvény tartása, készülék, gép, berendezés üzemeltetése, amely a szomszédos, és a környező ingatlanokon észlelhető, kellemetlen, a nyugalmat zavaró hanghatással, zajjal jár.

(10) ^[5]Tilos a város belterületén, szombati napokon 14 órától, illetve vasárnapi napokon járművön - különösen mozgóbolton - elhelyezett, reklámozó vagy figyelemfelhívó hangsugárzó berendezés működtetése.

V. Fejezet

Fák védelme
15. §

(1) Tilos a közterületeken lévő fák megrongálása, pusztítása vagy olyan kezelése, amely értékük csökkenésével jár.

(2) A 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. rendelet) 8. § (4) bekezdése szerinti kompenzációs intézkedésként – a beteg vagy életveszélyes fák kivételével – a kivágandó fa eszmei értékét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni a kérelmezőnek.
(3) A (2) bekezdés szerinti eszmei érték meghatározása: 10 éves korig 15.000-30.000 Ft/db, 10-25 év között 30.000-50.000 Ft/db, 25 év fölött 50.000-250.000 Ft/db. A fenti összegek ép fákra vonatkoznak, csonkolt fák esetén 70%-os  értékcsökkenéssel kell számolni. A kivágandó fa fajtájától függően a fa eszmei értékét a polgármester határozza meg.

(4)    

(5)^[6] Közterületre fás szárú növény csak a polgármester írásbeli engedélyével telepíthető. A telepített növény fenntartásáról - mint a növény a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti használója - a kérelmező köteles gondoskodni.

(6) Az ingatlantulajdonosnak, a hálózati engedélyesnek, valamint az üzemeltetőnek és az üzemeltető által megbízott vállalkozónak úgy kell a közmű légvezetékek biztonsági övezetének környezetében lévő fák, bokrok ágait levágni, hogy azzal a fajtára jellemző alakjukat ne veszítsék el, illetve eszmei értéküket jelentős mértékben ne csökkentse. A feladatot elvégző köteles 72 órán belül gondoskodni a levágott gallyak és ágak közterületről való elszállításáról.

(7)^[7] Belterületi közterületen gyomirtásra kizárólag olyan anyag használható, amely a gyomnövényektől megvédendő, a közterületen lévő kultúrnövény egészségét nem veszélyezteti.

(8)^[8] A (7) bekezdésben foglaltakat megsértő ingatlantulajdonost a polgármester a közterület helyreállítására kötelezheti.

VI. Fejezet

Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap
16. §

Dombóvár Város Önkormányzata a környezetvédelmi feladatainak hatékony ellátása érdekében önkormányzati környezetvédelmi alapot (a továbbiakban Alap) hoz létre.

17. §

(1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 58.§ (2) bekezdésében szereplõkön túl az Alap bevételei:

a) Dombóvár város Önkormányzata bevételeinek környezetvédelmi célra a mûködési célú összegeken felüli – az alap támogatására – elkülönített összege,
b) a város közigazgatási területén kivetett természetvédelmi bírság,
c) az állami és a nemzetközi alapokhoz benyújtott pályázatokon elnyert összegek,
d) az Alap javára teljesített önkéntes befizetések és támogatások,
e) az Alap javára teljesített visszafizetések és ezek kamatai,
f) az Alap ideiglenesen lekötött szabad pénzeszközei után jóváírásra kerülõ kamat,
g) egyéb, az Alapot megilletõ bevételek,
h) nem önkormányzati kezdeményezésû fakivágás pótlási kötelezettségez kapcsolódó megváltás díja.

(2) Az Alap év végi maradványa el nem vonható, azt a következõ költségvetési évre át kell vinni.

18. §

(1) Az Alapot kizárólag Dombóvár város környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni, különösen:
a) levegõtisztaság védelme (mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis létesítése),
b) veszélyes hulladékok kezelése, esetleges szállítási költség,
c) védett természeti értékek megõrzése, eredeti állapotuk visszaállítása,
d) zaj- és rezgésvédelem, mérések költsége,
e) vizek védelme,
f) talaj védelme,
g) környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel, felvilágosítás, környezetvédelmi akciók,
h) zöldfelületek védelme, fejlesztése, kezelése, erdõk védelme, allergén növények elleni védekezése,
i) környezetvédelmi információrendszer mûködtetése, fejlesztése, a környezet védelmét elõsegítõ tevékenység,
j) környezetvédelmi koncepciók és programok készítése.

19. §

(1) Az Alap összegét a költségvetés készítésekor kell megtervezni és a feladatokat a tényleges bevételek figyelembe- vételével lehet ellátni.

(2) Az Alapból támogatást
a) az éves felhasználási terv, valamint
b) pályázat útján: az e rendeletben elõírt feltételek megléte esetén – olyan természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet kaphat, aki (amely) az elnyert összegbõl Dombóvár közigazgatási területén végez a 17.§ (1) bekezdésében meghatározott környezetvédelmi tevékenységet.

(3) Az éves felhasználási terv és a pályázatok kidolgozásáról, meghirdetésérõl és az Alap felhasználásáról – átruházott hatáskörben – a Városgazdálkodási Bizottság dönt.

(4) Az Alap pénzeszközeit, az önkormányzat más pénzügyi forrásaitól elkülönítve, külön alszámlán kell kezelni.

VII. Fejezet

20.§
Szabálysértési rendelkezések

Záró rendelkezések
21. §

(1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
(2) A rendelet szabályait a hatályba lépését követõen indult ügyekben kell alkalmazni.
(3) Hatályát veszti az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap létrehozásáról szóló 8/1998. (II.24.) önkormányzati rendelet, valamint a zajt okozó tevékenységek engedélyezésérõl szóló 39/2005. (VI.8.) önkormányzati rendelet, és az azt módosító 63/2005.(XII.2.) önkormányzati rendelet, 45/2006. (XII.20.) önkormányzati rendelet, 38/2008. (VI.30.) önkormányzati rendelet és a 31/2009. (IX.10.) önkormányzati rendelet.

^[9](4) A rendelet a 17/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelettel megállapított 14. § (10) bekezdését a 17/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben és működtetett berendezések tekintetében is alkalmazni kell.

22. §

E rendelet a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembevételével készült és azzal összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz.

      Szabó Loránd                                                                       dr. Gábor Ferenc
polgármester                                                                               jegyzõ