1. § (1) Dombóvár Város Önkormányzata önállóan, demokratikus módon, széles körű nyilvánosság mellett intézi a település közügyeit és gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról.

(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dombóvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(3) Az önkormányzat jogi személy.

(4) Az önkormányzat Tolna megyei települési, azon belül járásszékhely városi önkormányzat.

(5) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület). Önkormányzati rendelet kihirdetése során „Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének” szöveggel kell megjelölni a képviselő-testületet, mint jogalkotó szervet.

(6) Az önkormányzat és a képviselő-testület székhelye: 7200 Dombóvár, Szabadság utca 18. (a továbbiakban: Városháza).

(7) Az önkormányzat illetékességi területe Dombóvár város közigazgatási területe.

(8) A képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal).

(9) A polgármester hivatalos megnevezése: Dombóvár Város Polgármestere (a továbbiakban: polgármester).

(10)¹ Az önkormányzat telephelyei:

2. § (1)² A képviselő-testület, az önkormányzat, a polgármester, valamint az alpolgármesterek bélyegzője kör alakú, középen Magyarország címere, a köríven az alábbi felirat, valamint a bélyegző sorszáma szerepel:

(2) A képviselő-testület bélyegzőjét kell használni:

3. § (1) Az önkormányzat jelképe a város címere és a város zászlaja.

(2) A város címerének és zászlajának leírását, valamint használatuk szabályait a város jelképeiről, a közterületek fellobogózásáról szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

(3)

4. § (1) Dombóvár helyi ünnepnapja minden év április 1-je, a várossá avatásának napja.

(2) A képviselő-testület a helyi ünnepnapról minden évben ünnepi gálaműsorral emlékezik meg, amelyen sor kerül a tárgyévi helyi kitüntetések és elismerő címek átadására.

(3) A helyi ünnepnap alkalmából rendezett ünnepi gálaműsort minden év április 1-jén, ha az nem szombati napra esik, akkor a polgármester döntése szerint az azt megelőző vagy követő szombati napon kell megtartani.

(4) A helyi ünnepnap alkalmából rendezett ünnepi gálaműsor napja a Város napja, az azt magában foglaló naptári hét a Város hete.

(5) A helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásáról szóló önkormányzati rendeletet határozza meg a helyi kitüntetéseket és elismerő címeket, valamint az adományozás módját és a velük járó jogokat.

5. § Az önkormányzat testvérvárosi kapcsolatot tart fenn:

6. § (1) Az önkormányzat internetes honlapot tart fenn a tevékenységéről, a közérdeklődésre leginkább számot tartó információkról és a közérdekű adatokról való gyors, naprakész és széleskörű tájékoztatás érdekében, lehetővé téve a közzétett információk bárki számára elektronikus formában való, személyazonosítás nélküli, díjmentes és – a zárt ülés napirendjén szereplő képviselő-testületi és bizottsági előterjesztések kivételével – korlátozásmentes hozzáférhetőségét.

(2)

(3) Az önkormányzat és Dombóvár hivatalos honlapjának internetes címe a www.dombovar.hu (a továbbiakban: honlap).

(4) Az önkormányzat és az Önkormányzati Hivatal vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti közzétételi kötelezettségek teljesítése a honlapon történik.

(5) A honlap technikai üzemeltetése és a folyamatos elérhetőség biztosítása az Önkormányzati Hivatal feladata, a honlap üzemeltetésének költségeit az Önkormányzati Hivatal viseli.

(6) A honlap technikai üzemeltetésével az Önkormányzati Hivatal külső szervezetet is megbízhat.

(7) A polgármester feladat- és hatáskörébe tartozik a honlap:

(8) A honlap egyes – különösen Dombóvár életével összefüggő hírek közzétételére szolgáló – részeinek szerkesztésével az Önkormányzati Hivatalon kívüli külső személy vagy szervezet is megbízható.

(9) A honlapon tartalmi módosítást a felelős szerkesztők, és az általuk megbízott személyek (együtt: honlap adminisztrátorok) hajthatnak végre.

7. § (1) E rendelet alkalmazásában:

(2) Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, napon naptári napot kell érteni.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése kivételével a helyben szokásos módon történő kihirdetésnek, közzétételnek vagy nyilvánosságra hozatalnak a Városházán található hirdetőtáblán történő kifüggesztés számít. A helyben szokásos módon történő közzétételnek számít az is, ha a közzététel terjedelmi okok miatt a honlapon történik meg.

(4) Az Önkormányzat nevében tett jognyilatkozat akkor minősül cégszerűen aláírtnak, ha azt a polgármester, kötelezettségvállalásnak minősülő nyilatkozat esetén pedig a pénzügyi ellenjegyző is aláírásával látta el.

8. § (1) A települési önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, az Önkormányzati Hivatal, a jegyző, továbbá a társulások látják el.

(3) Az önkormányzat a kötelező közfeladatokat a lakosság igényeitől és az anyagi lehetőségeitől függő mértékben és módon látja el.

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatait az 1. melléklet tartalmazza.

(5) A képviselő-testület – figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra – az önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően az önkormányzat éves költségvetésében határozza meg, hogy az önként vállalt feladatokat milyen mértékben és módon látja el.

9. § (1) A képviselő-testület átruházható hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre és a társulására átruházhatja. A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket a 2. melléklet, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet, a jegyzőre átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója a rendes képviselő-testületi ülést megelőző hónapban hozott döntésekről beszámol a képviselő-testületnek.

10. § (1) A képviselő-testület a rendes ülések tervszerű megtartása érdekében munkaterv alapján végzi éves munkáját.

(2) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv tervezetének készítésekor javaslatot kell kérni

(4) A bizottságok is fogalmazhatnak meg javaslatokat a munkatervre vonatkozóan a munkaterv tervezetének előterjesztéséről történő bizottsági állásfoglalás során.

(5) A beérkezett javaslatokról a polgármester a munkaterv tervezetének előterjesztésében akkor is tájékoztatja a képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv tervezetének összeállításánál nem vették figyelembe.

(6) A munkaterv a rendes képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait és a napirendi pontként javasolt főbb előterjesztéseket és az egyéb tervezett napirendi pontokat tartalmazza.

(7) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület a tárgyévet megelőző év december 31-ig dönt.

(8) Az elfogadott munkatervet a honlapon közzé kell tenni.

11. § A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart. A képviselő-testület más önkormányzat képviselő-testületével együttes ülést tarthat.

12. § (1) A képviselő-testület ülését – amennyiben törvény másképpen nem rendelkezik – a polgármester, akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester hívja össze.

(2) A képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester akadályoztatása, továbbá a polgármesteri és képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke, akadályoztatása vagy e tisztség betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze.

(3) A képviselő-testület üléseit a Városháza Ujváry termében tartja, indokolt esetben az ülés más helyszínre is összehívható.

13. § Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai az alábbiak:

14. § (1) A helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről. A tájékoztató keretében kérdés felvetésére és vitára nincs lehetőség, a tájékoztató elfogadásáról nem hoz döntést a képviselő-testület.

(2) A helyi választási bizottság elnöke a tájékoztatóját követően a települési képviselők és a polgármester esküt tesznek, majd aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő.

(3) Az újonnan megválasztott polgármester ismerteti a programját. E napirendi pont keretében kérdés felvetésére és vitára nincs lehetőség, a program elfogadásáról nem hoz döntést a képviselő-testület.

(4) Az alakuló ülésen a polgármesteri és alpolgármesteri juttatásokra bármely települési képviselő tehet javaslatot.

(5) A képviselő-testület az alakuló ülésen – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások esetén a titkos szavazások lebonyolítására – tagjai sorából háromfős szavazatszámláló bizottságot választ, amelynek megbízatása a titkos szavazások lebonyolításával megbízott állandó bizottság képviselő tagjainak megválasztásáig tart.

(6) A képviselő-testület az alakuló ülésen a polgármester előterjesztése alapján megválasztja az állandó bizottságok elnökeit és tagjait. A polgármester által előterjesztett javaslat elutasítása esetén az állandó bizottság elnökére és tagjára a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Az állandó bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.

(7) Az alakuló ülésen a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának módosításán kívül további napirendi pontként javasolt előterjesztés is megtárgyalható bizottsági állásfoglalás nélkül.

15. § (1)⁵ A képviselő-testület rendes üléseit a munkaterve alapján évente legalább tíz alkalommal, – ha a munkatervben másként nem határoz július és augusztus kivételével – rendszerint havonta a hónap utolsó munkanapján, december hónapban a karácsonyt megelőző pénteki napon tartja. Indokolt esetben a rendes ülés a munkatervben megjelölttől legfeljebb hét nappal korábbi vagy későbbi napra is összehívható.

(1a) Amennyiben a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendelet január 31-ig nem kerül elfogadásra, és a költségvetési rendelet tervezetét az államháztartásról szóló törvény szerint február 15-ig a képviselő-testület elé kell terjeszteni, akkor a február 1-je és 15-e közötti időszakban is tartható rendes ülés a munkaterv szerint a költségvetési rendelet elfogadása vagy első fordulóban való megtárgyalása érdekében a 27. § (2) bekezdés szerinti kötelező napirendi pont nélkül, valamint pénteki naptól eltérő napon.

(2) Rendes ülés esetén testületi ülésszak is összehívható, amennyiben a tervezett napirendi pontok száma alapján előreláthatóan egy napon belül nem fejeződik be az ülés.

(3) Testületi ülésszak esetén a meghívóban az ülésszakkal érintett naptári napokat kell feltüntetni, az (1) bekezdésben foglaltakat és az ülés összehívására vonatkozó rendelkezéseket az ülésszak első napjára kell alkalmazni

(4) Testületi ülésszak esetén az e rendeletben meghatározott határidőket, határnapokat az ülésszak első napjától kell számítani.

16. § (1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülés.

(2) A rendkívüli ülést össze kell hívni:

(3)⁷ A (2) bekezdés a) pontja szerinti összehívásra irányuló és annak indokát tartalmazó indítványt a polgármesterhez kell írásban benyújtani. A polgármester az ülést legkésőbb az indítvány kézhezvételétől számított öt napon belül hívja össze, legkésőbb a kézhezvételtől számított tizenöt napon belüli időpontra.

(4) A (2) bekezdés szerinti eseteken kívül a polgármester akkor is összehívhat rendkívüli ülést, amennyiben olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügy vagy ügyek tárgyalása szükséges, melyben a döntés a soron következő rendes ülés időpontjáig nem várható meg.

17. § (1) A képviselő-testület részvételével működő, vagy létrehozni kívánt társulás valamennyi tagjának döntését igénylő vagy a társulás működését érintő döntések meghozatala céljából, valamint az Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatokkal a Hivatalt érintő ügyekben együttes ülés tartható a társulásban résztvevő, illetve az Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatok képviselő-testületeivel.

(1a) Együttes ülés tartható az Önkormányzati Hivatal létrehozásához és fenntartásához csatlakozni kívánó önkormányzat képviselő-testületével is.

(2) Az egyes résztvevő önkormányzatok képviselő-testületeit az egyes önkormányzatok polgármesterei hívják össze a kezdeményező által megjelölt helyre és időpontra a saját szervezeti és működési szabályzatukban foglalt rendelkezések betartásával.

(3) Eltérő döntés hiányában az együttes ülést Dombóvár polgármestere vezeti.

(4) A képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak döntést a saját szervezeti és működési szabályzatukban foglalt szavazati arányok szerint. Az ülés vezetőjével a polgármesterek közlik az egyes képviselő-testületek döntésének eredményét.

18. § (1) Írásbeli meghívóval kell összehívni a rendes és az alakuló ülést, valamint a rendkívüli ülést, amennyiben a rendkívüli ülés összehívására nem a (4) bekezdés szerint kerül sor.

(2) Az ülés napját megelőzően – a közzététel napját is beleszámítva – rendes ülés esetén legalább nyolc nappal, az alakuló ülés esetén legalább öt nappal korábban, írásbeli meghívóval összehívott rendkívüli ülés esetén az összehívás napján kell a meghívó (10) bekezdés szerinti tartalmi elemeit közzétenni a honlapon. A közzétételről a települési képviselőket és a bizottságok nem képviselő tagjait sms-sel értesíteni kell.

(3) A rendkívüli ülés előzetes időkorlát nélkül hívható össze.

(4) A képviselő-testület rendkívüli ülése aznapra vagy az összehívást követő napra meghívó kiküldése nélkül bármilyen értesítési módon összehívható, ha az okot adó körülmény az ülés azonnali megtartását indokolja, így különösen olyan sürgősséggel tárgyalandó halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem jelentős kárral vagy egyéb hátránnyal járna.

(5)⁸ A polgármester által aláírt írásbeli meghívót a (2) bekezdés szerinti közzététel napján kell kiküldeni a települési képviselőknek elektronikus levélben a képviselő által megadott elektronikus levélcímre.

(6) A honlap üzemzavara esetén írásbeli meghívót kell kiküldeni az ülés összehívásának napján.

(7) Az írásbeli meghívónak tartalmaznia kell

(8) A napirendi pontként javasolt előterjesztéseket ülésenként egytől kezdődően sorszámmal kell ellátni a meghívóban a javasolt tárgyalási sorrendnek megfelelően.

(9) Ha az ülés összehívására a 16. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kerül sor, a meghívónak az ülés összehívásának indokát is tartalmaznia kell.

(10) A honlapon a meghívónak a (7)–(9) bekezdés szerinti tartalmi elemeit kell közzétenni a (7) bekezdés g) pontjában foglaltakon kívül (a továbbiakban: meghívó közzététele).

19. § (1) A képviselő-testület tagjain kívül valamennyi ülésre meg kell hívni

(2) Az ülésre meg kell hívni továbbá

(3) Az alakuló és a rendes ülésre az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon kívül meg kell hívni

(4) A (2) és (3) bekezdés szerint meghívásra kerülő személyek és szervezetek számára a meghívó elektronikus levélben is kiküldhető.

(5) Önkormányzati hatósági ügy tárgyalása esetén az ügyben érintettek meghívása a zárt ülésre kötelező.

(6) Az egyes napirendi ponthoz tanácskozási joggal külön meghívottat a meghívóban értesíteni kell a napirendi pontként javasolt előterjesztés honlapon történő elérhetőségéről. A meghívót olyan időben kell a meghívott részére kiküldeni, hogy a napirendi pontként javasolt előterjesztést véleményező bizottsági ülésről is kellő időben értesüljön.

(7)¹¹ A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert, a jegyzőt, az aljegyzőt, az Önkormányzati Hivatal irodáinak vezetőit, a dombóvári települési nemzetiségi önkormányzat elnökét, az előterjesztőt és a Tolna Megyei Kormányhivatal főispánját az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg, zárt ülés esetén abban az esetben, ha azon jogosult részt venni. Az országgyűlési képviselőt a nyilvános ülésen tárgyalandó napirendi pontokhoz kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg.

(8) Az ülés bizottság által előterjesztett vagy véleményezett napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog az érintett bizottságok nem képviselő tagját, zárt ülés esetén abban az esetben, ha azon jogosult részt venni.

(9) Nyilvános ülés esetén

(10) Akadályoztatás esetén a meghívottat helyettesítő személyt illeti meg a tanácskozási jog.

20. § (1)¹² A képviselő-testület ülésén napirendi pont tárgyalására – a képviselői interpellációk, valamint az előterjesztést nem igénylő napirendi pontok kivételével – írásbeli előterjesztés alapján kerülhet sor.

(2) Lehetőség szerint a meghívó közzétételével egyidejűleg, de legkésőbb a (3) bekezdésben meghatározott időpontig kell a honlapon letölthető formátumban közzétenni a meghívóban szereplő napirendi pontként javasolt előterjesztést. A nyilvános ülésen tárgyalandó előterjesztést bárki számára hozzáférhető módon kell közzétenni, a zárt ülésen tárgyalandó és a zárt ülésen tárgyalni javasolt előterjesztéseket a honlapnak a települési képviselők számára hozzáférhető, jelszóval védett részén kell hozzáférhetővé tenni.

(3) A meghívóban szereplő napirendi pontként javasolt előterjesztést rendes ülés esetén legalább hat, alakuló ülés esetén legalább két nappal korábban kell – a közzététel napját is beleszámítva – közzétenni az ülés napját megelőzően, írásbeli meghívóval összehívott rendkívüli ülés esetén pedig legkésőbb az ülést megelőző napon. Ennél későbbi időpontban csak objektív körülmény miatt indokolt esetben lehet közzétenni az írásbeli előterjesztést, melyet – amennyiben nem kerül közzétételre a honlapon – legkésőbb a napirendi pont tárgyalásáig kell kiosztani.

A 27. § (2) bekezdése szerinti napirendi ponthoz tartozó előterjesztést legkésőbb az ülés napját megelőzően kell közzétenni.

(4) A honlap üzemzavara esetén az előterjesztést elektronikus levélben kell kiküldeni a képviselő által megjelölt elektronikus levélcímre.

(5) Ha az előterjesztés a meghívó közzétételét követően válik hozzáférhetővé a honlapon, a közzététellel egyidejűleg a települési képviselőket és a bizottságok nem képviselő tagjait sms-sel is értesíteni kell.

(6)¹³

(7)¹⁴ Az alakuló ülés napirendi pontjai írásbeli előterjesztés nélkül tárgyalhatók a juttatások megállapítása, valamint a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának módosítása kivételével.

21. § (1) Az előterjesztés rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányuló döntést igénylő javaslat, továbbá beszámoló vagy tájékoztató lehet.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult

(3) A pénzügyi vonzatú előterjesztéseket az Önkormányzati Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó irodájával már az előkészítés időszakában is szükséges egyeztetni.

(4)¹⁵ A jegyző a törvényesség betartását előzetesen köteles megvizsgálni és szükség esetén megállapításával záradékolni az előterjesztést.

(5) Az előterjesztések tartalmi és alaki követelményeit az 5. melléklet tartalmazza.

22. § (1) A beszámoló a képviselő-testület feladat- vagy hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységéről szóló jelentés, különösen

(2) A tájékoztató olyan információ, adat, tény, megállapítás képviselő-testület elé terjesztése, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát elősegítik, alátámasztják, továbbá amelyek valamely, Dombóvár életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(3) A beszámoló és a tájékoztató elfogadásáról, tudomásulvételéről, kiegészítéséről vagy ismételt előterjesztéséről a képviselő-testület határozatot hoz.

23. § (1) Az ülés nyilvánossága és zárt ülés tartása tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az érintett nyilatkozatától függ, hogy zárt vagy nyilvános ülésen kerül megtárgyalásra a napirendi pontként javasolt előterjesztés, az érintett nyilatkozatának beszerzéséről az előterjesztés készítője gondoskodik, nyilatkozat hiányában az ülésen jelenlévő érintett szóban nyilatkozik. A hozzájárulás vagy a nyilatkozat elmaradásának a tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A képviselő-testület zárt ülést köteles tartani az érintett nyilatkozatának hiányában, valamint akkor is, ha több érintett közül valaki zárt ülésen való tárgyalást kér.

(4) Amennyiben az érintett a zárt ülést követően a nyilvános üléshez való hozzájáruló nyilatkozatát pótolja, avagy a zárt ülés tartását kérő nyilatkozatát visszavonja, akkor a zárt képviselő-testületi ülés őt érintő része a továbbiakban nyilvános ülésnek tekintendő.

(5) A zárt ülésen hozott határozatokat nyilvános ülésen ki kell hirdetni, személyes adatot csak az érintett jogszabály szerinti hozzájárulása esetén lehet a kihirdetés során közölni.

24. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét. Ha a képviselő-testület határozatképes, az ülést megnyitja.

(2) A képviselő-testület tagjainak helyét (a továbbiakban: képviselői hely) az ülésteremben névtábla és – szavazógép igénybevétele esetén – a nevére szóló szavazókészülék jelzi.

(3) Ha a szükséges számú települési képviselő nincs jelen és nem is lehet arra számítani, hogy a hiányzó képviselők megérkeznek, akkor a képviselő-testület határozatképtelen. Ebben az esetben az ülést nyolc napon belüli időpontra ugyanezen napirend tárgyalására újra össze kell hívni, vagy a napirendi pontként javasolt előterjesztéseket a soron következő ülés meghívójában kell szerepeltetni, kivéve azokat, amelyek tárgyalása okafogyottá vált.

(4)

(5) A képviselő-testület határozatképességét az ülés vezetője az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó települési képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni.

(6) Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, az ülés vezetője legfeljebb egy órára szünetet rendel el a határozatképesség helyreállítására.

(7) Amennyiben a képviselő-testület a szünet után is határozatképtelen marad, az ülés vezetője az ülést bezárja.

25. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, a polgármester felkérése, akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vezeti. A képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester akadályoztatása, a polgármesteri és a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke, akadályoztatása vagy e tisztség betöltetlensége esetén a korelnök vezeti.

(2) Törvényben meghatározott esetben a képviselő-testület ülését a képviselő-testület tagjai sorából választott levezető elnök vezeti, az ülés vezetése körében jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével.

(3) Az ülés vezetése tekintetében a polgármestert helyettesítő jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével.

(4) A polgármester látja el az e rendeletben meghatározott ülés- és vitavezetési feladatokat, ennek keretében

26. § Az ülés megnyitása után számba kell venni az igazoltan vagy igazolatlanul távolmaradó, és a késését előzetesen bejelentő települési képviselőket.

27. § (1) A képviselő-testület ülése a napirendi pontokból álló, az ülés megnyitását követően elfogadott napirend szerint zajlik. Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot a meghívó alapján. Az ülést addig nem lehet bezárni, amíg valamennyi napirendi pont megtárgyalására nem került sor.

(2) A rendes ülés kötelező napirendi pontja a beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a polgármesteri, bizottsági és jegyzői átruházott hatáskörben tett intézkedésekről, tájékoztató a két ülés közötti fontosabb eseményekről. A napirendi ponthoz tartozó előterjesztés kisebb jelentőségű, bizottsági állásfoglalást nem igénylő, vagy határozat módosítására, kiegészítésére irányuló határozati javaslatot is tartalmazhat.

(3) A képviselő-testület a napirendi pontokat általában az alábbi sorrendiség megtartásával tárgyalja:

(4) Lehetőség szerint előbb kell tárgyalni azokat a napirendi pontokat, amelyeknél tanácskozási joggal külön meghívott van megjelölve. A zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontot lehetőség szerint a napirend végén kell tárgyalni.

(5) Az előterjesztő a napirendi pontként javasolt előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja. Amennyiben az előterjesztés visszavonására az ülés napirendjének elfogadása előtt kerül sor, úgy a napirendi pont nem vehető napirendre.

(6)¹⁶ Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő, napirendi pontként javasolt előterjesztés (a továbbiakban: új napirendi pont) is felvehető a tárgyalni javasolt napirendi pontok közé. Új napirendi pontra a polgármester, a jegyző, az alpolgármester vagy a települési képviselő tehet javaslatot, a települési képviselő a rendes ülésen és abban az esetben, amennyiben legkésőbb a rendes ülés napját megelőző harmadik munkanapon 16.00 óráig, ha a határnap péntekre esik, akkor péntek 10.00 óráig az új napirendi pont írásbeli előterjesztését a polgármesterhez benyújtotta írásban vagy a testulet@dombovar.hu elektronikus levélcímre megküldött elektronikus levélben. A meghívó közzétételét követően, de még az ülés napját megelőzően javasolt új napirendi pont írásbeli előterjesztését a honlapon közzé kell tenni, az ülés napján javasolt új napirendi pont előterjesztését legkésőbb az ülés megnyitásáig ki kell osztani.

(7) A polgármester a napirend elfogadása előtt köteles bejelenteni az ülés megkezdéséig hozzá benyújtott új napirendi pontra tett javaslatokat.

(8)¹⁷ Az ülésen a napirend elfogadása előtt a polgármester, a jegyző vagy az alpolgármester kezdeményezheti valamely tervezett napirendi pontnak a javasolt napirendről való levételét, a javasolt sorrend megváltoztatását, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint a napirendi pont zárt ülésen való tárgyalását, vagy napirendi pontok összevont tárgyalását (a továbbiakban együtt: a javasolt napirenddel összefüggő indítvány). A települési képviselő a javasolt napirenddel összefüggő indítványt csak a (6) bekezdés szerint a települési képviselő részéről tehető új napirendi pontra irányuló javaslattal megegyező módon és határidőig kizárólag rendes ülés esetén tehet, az ülésen nem élhet ilyen kezdeményezéssel.

(9)¹⁸

(10)¹⁹

(11) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt, a napirenddel kapcsolatos javaslat egy alkalommal legfeljebb két percben megindokolható.

(12)²⁰ Új napirendi pont napirendre vételéről, a meghívóban javasolt napirendi pont napirendről történő levételéről, napirendi pontok összevont tárgyalásáról, napirendi pontok javasolt tárgyalási sorrendjének megváltoztatásáról, napirendi pont zárt ülésen való tárgyalására vonatkozó javaslatról, valamint a napirend elfogadásáról a képviselő-testület a polgármester által meghatározott sorrend szerint vagy egyszerre határoz azzal, hogy a zárt ülésen való tárgyalásra vonatkozó javaslatról mindig külön kell dönteni.

(13)²¹ A már elfogadott napirendről napirendi pont levételére, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, napirendi pontok összevont tárgyalására a polgármester, az alpolgármester és a jegyző tehet ügyrendi javaslatot.

(14)²² A képviselő-testület bármely tagjának, a jegyzőnek, valamint a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesternek az ügyrendi javaslatára egy alkalommal elrendelheti a már lezárt napirendi pont újratárgyalását, mely esetben ismét lehetőség van vita lefolytatására. Az ismételt szavazásra az erre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

29. § (1) A képviselő-testület az elfogadott napirend szerint sorrendben tárgyalja az egyes napirendi pontokat. A képviselői interpellációk napirendi pont esetében tanácskozásra nincs lehetőség.

(2) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő a napirendi pont tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés időtartama legfeljebb három perc, ha az előterjesztő nem a polgármester. A polgármester figyelmezteti az előterjesztőt, ha szóbeli kiegészítése eltér a tárgytól, a kiegészítés a rendelkezésre álló időtartamot meghaladja vagy az írásos anyaghoz képest szükségtelen ismétléseket tartalmaz.

(3)²³

(4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság állásfoglalását a bizottsági elnök, távolléte esetén az elnökhelyettes vagy az e feladattal megbízott bizottsági tag ismerteti a polgármester által meghatározott sorrendben, legfeljebb két percben.

(5) A bizottsági állásfoglalás ismertetése után az előterjesztőhöz, a jegyzőhöz, a napirendi ponthoz tanácskozási joggal meghívotthoz, az előterjesztés készítőjéhez és az Önkormányzati Hivatal előterjesztés készítésében közreműködő, vagy kellő szakismerettel rendelkező munkatársához a képviselő-testület tagjai, a jegyző, a tanácskozási joggal részt vevők és a 30. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az ülésen megjelent állampolgárok kérdéseket tehetnek fel, amelyre rövid választ kell adni. A kérdést röviden kell feltenni és érdemi hozzászólást nem tartalmazhat. Az előterjesztő a válaszadás jogát átadhatja tanácskozási joggal rendelkező részére.

30. § (1) A tanácskozás során elhangzott kérdésekre adott válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a hozzászólásokból álló vitát, amelynek során biztosítja a hozzászólás lehetőségét a képviselő-testület tagjai, valamint a tanácskozási joggal rendelkezők részére.

(2) Indokolt esetben a képviselő-testület bármely tagjának, a jegyzőnek, valamint a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesternek ügyrendi javaslatára megadhatja a hozzászólalási jogot olyan személynek is, akinek nincs tanácskozási joga.

(3) A hozzászólásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor.

(4) A polgármester időkeret és korlátozás nélkül bármikor, a települési képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők legfeljebb két alkalommal szólhatnak hozzá a vita során. Az első hozzászólás időtartama nem haladhatja meg az öt percet, a további hozzászólás időtartama legfeljebb két perc lehet. Ha valamelyik hozzászólás a képviselő-testület valamely tagját személyében érinti, és az érintett már két alkalommal hozzászólt, ügyrendi javaslatára a képviselő-testület legfeljebb két percben megadhatja a személyes megjegyzés lehetőségét. További, legfeljebb két perces hozzászólási lehetőséget ügyrendi javaslatra a képviselő-testület engedélyezhet.

(5) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendi ponthoz kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, hogy ezt a szándékukat az ülés megnyitásáig a polgármesternek írásban bejelentették a napirendi pont megjelölésével. Hozzászólásukra a települési képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólása előtt kerülhet sor legfeljebb két percben.

(6) Ügyrendi javaslatra a képviselő-testület a hozzászólások időkeretét feloldhatja.

(7) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben biztosított törvényességi jogkörében eljárva a jegyző az ülés során bármikor hozzászólhat, amelynek során köteles a képviselő-testületet tájékoztatni, ha az előterjesztés nem e rendeletben foglaltak szerint került előterjesztésre, vagy törvényességi észrevétele van.

(8) Ha további hozzászólalásra jelentkező nincs vagy a vita lezárására irányuló ügyrendi javaslatot fogadott el a képviselő-testület, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárását követően hozzászólásnak vagy – a jegyző törvényességi észrevétele kivételével – észrevételnek nincs helye.

(9) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja, valamint a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester tehet ügyrendi javaslatot. A vita lezárására irányuló javaslat elfogadása esetén az ülésvezető dönt arról, hogy a már hozzászólásra jelentkezettnek megadja-e a szót.

(10) A vita lezárásáig a bizottság, a képviselő-testület tagja, valamint a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, az előterjesztő és a jegyző a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító vagy kiegészítő javaslatot (a továbbiakban együtt: módosító javaslat) tehet. A módosító javaslatot a polgármester kérésére írásban kell megfogalmazni, ebben az esetben a javaslattevő szünetet kérhet.

(11) A módosító javaslatot a javaslattevő a vita lezárásig megváltoztathatja és a módosító javaslatról való szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.

(12) A vita lezárását követően a polgármester összefoglalhatja a vitát, melynek keretében döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat.

31. § (1) Napirendi pontok összevont tárgyalása esetén a 29. §-ban és a 30. §-ban foglaltakat előterjesztésenként kell alkalmazni.

(2)²⁴

32. §²⁶ (1) Ügyrendi javaslat a tanácskozás vagy a szavazás lefolytatásával összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő felvetés vagy indítvány. Ügyrendi javaslatot az e rendeletben meghatározott esetekben és személyeknek lehet tenni. Amennyiben a javaslattélre jogosult nincs külön megjelölve, a képviselő-testület bármely tagja, a jegyző, valamint a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester élhet a javaslattétel lehetőségével.

(2) Ügyrendi kérdés a tanácskozás lefolytatásával összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási jellegű felvetés, melyet a képviselő-testület bármely tagja, valamint a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester intézhet a polgármester vagy a jegyző felé. Ügyrendi kérdést feltenni csak a napirendi pontról való tanácskozás közben lehet.

(3) Szavazógép igénybevétele esetén a szavazókészülék megfelelő gombjával kell jelezni a megszólalási szándékot ügyrendi javaslat megtétele vagy ügyrendi kérdés feltevése érdekében.

(4) Ügyrendi javaslat megtételére vagy ügyrendi kérdés feltevésére irányuló megszólalási szándék esetén a polgármester soron kívül adhat szót, egyébként pedig a megelőzően jelzett megszólalások elhangzását követően lehet ismertetni legfeljebb egy percben a javaslatot vagy a kérdést.

(5) Ha az ügyrendi javaslat vagy ügyrendi kérdés a képviselő-testület valamely tagját vagy a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert személyében érinti, az érintett ügyrendi javaslatára a képviselő-testület megadhatja számára a személyes megjegyzés lehetőségét legfeljebb egy percben.

(6) A döntést igénylő ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

33. § (1) Az ülés során a lehetőségek figyelembevételével a polgármester kétóránként szünetet rendel el.

(2) Az ülés során a jegyző, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vagy bármely települési képviselő szünet elrendelésére tehet ügyrendi javaslatot. Ha a polgármester a kérésre nem rendel el szünetet, arról – mint ügyrendi javaslatról – a képviselő-testület dönt, a javaslat elfogadása esetén a polgármester köteles a szünetet elrendelni.

(3) A szünetet a polgármester rendeli el, és a szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.

(4) Az ülések idején - a szünetek kivételével - a bizottságok nem ülésezhetnek.

34. § (1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ehhez kapcsolódóan a polgármester

(2) Amennyiben a polgármester megvonta a szót a nem képviselő hozzászólótól, bármely települési képviselő vagy a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester ügyrendi javaslatára a képviselő-testület engedélyezheti, hogy a hozzászóló befejezhesse a hozzászólását legfeljebb két percben.

(3) Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, vagy olyan körülmény merül fel, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést az általa meghatározott időtartamra félbeszakíthatja.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás körében tett intézkedését a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(5) A képviselő-testület ülésén a hallgatóság nem zavarhatja a képviselő-testület munkáját.

(6) A képviselő-testületi ülésen a mobiltelefon és más zavaró eszköz használatát mellőzni kell.

34/A. §²⁷ (1) Az a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag, aki a képviselő-testület vagy a bizottság ülésének méltóságát magatartásával sérti, illetve a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén a képviselő-testületet, annak tagjait, a bizottságot vagy annak tagjait sértő kifejezéssel illeti, széksértést követ el.

(2) A széksértés tényét a polgármester indítványára a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel állapítja meg.

(3) A bizottsági ülésen elkövetett széksértés tényét a bizottság elnökének indítványára a képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltak szerint állapítja meg.

(4) A széksértést elkövető személy alkalmanként tízezer és huszonötezer forint közötti összegű rendbírsággal sújtható. A bírság kiszabása ismételt széksértés esetén egy ülésen belül ismételhető.

(5) Amennyiben a széksértést elkövető személy a sértő kijelentését azonnal visszavonja, továbbá a sértettet, a képviselő-testületet vagy a bizottságot megköveti, a képviselő-testület eltekinthet a bírság kiszabásától.

(6) A bírság összegét a kiszabásával érintett testületi ülést követő nyolc naptári napon belül kell befizetni az önkormányzat költségvetési számlája javára. A bírság befizetésének elmaradása esetén a képviselő vagy bizottsági tag következő hónapra járó tiszteletdíját a bírság összegével csökkenteni kell.

35. § (1) A képviselő-testület a döntéseit - törvényben és az e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve - nyílt szavazással hozza.

(2) Szavazni személyesen kell, melyet igennel vagy nemmel lehet megtenni, továbbá a szavazástól való tartózkodási szándékot lehet kifejezni. Nem lehet tartózkodni önkormányzati hatósági ügyben történő szavazás során, valamint a név szerinti és a titkos szavazáson.

(3)²⁸ A szavazás – a titkos szavazás kivételével – a polgármester döntése szerint szavazógéppel vagy kézfelemeléssel történik öt másodperces időkeretben. Szavazógép igénybevétele esetén dallamos hangjelzéssel kell felhívni a figyelmet a szavazásra a szavazat leadására szolgáló időtartam alatt. A név szerinti szavazásra a 38. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Szavazógéppel történő szavazás során a képviselő-testület tagjai kizárólag a saját szavazókészüléküket használhatják.

(5) Szavazógéppel történő szavazás esetén a szavazatok képviselőnkénti megoszlása visszakereshető és arról információ szolgáltatható. A szavazatok képviselőnkénti megoszlását egy választási cikluson át kell megőrizni az Önkormányzati Hivatalban.

(6) Ha a képviselő-testület tagja az adott napirendi pont vonatkozásában nem vesz részt a szavazásban, de képviselői helyét nem hagyja el, a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni abban az esetben is, ha szavazógéppel történő szavazás esetén a szavazókészülékét kikapcsolja. A jelenlét és a nem szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(7) A szavazást a polgármester rendeli el, a szavazást követően a polgármester megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a képviselő-testület döntését.

36. § (1)²⁹ A képviselő-testület tagja a vele kapcsolatos személyes érintettséget legkésőbb a napirendi pont tanácskozása során a vita megnyitásáig, köteles bejelenteni ügyrendi javaslat formájában. A bejelentés az ülés kezdetéig a polgármesterhez benyújtva írásban is megtehető, a polgármester a bejelentésről köteles tájékoztatni a képviselő-testületet a napirend elfogadása előtt. A másik képviselő-testületi tagra vonatkozó bejelentést az érintettséggel összefüggő javaslatról való döntéshozatalig ügyrendi javaslat formájában lehet megtenni.

(2) Amennyiben az érintett nem nyilatkozik arról, hogy nem kíván részt venni a szavazásban, akkor a személyes érintettség bejelentése egyben a döntéshozatalból történő kizárásra vonatkozó indítvány is, melyet a polgármester az ülésvezetés körében szavazásra bocsát a bejelentést követően. Amennyiben az érintett bejelenti, hogy a szavazásban nem kíván részt venni, nem kell külön döntést hozni a kizárásról. A határozatképesség tekintetében a 24. § rendelkezései az irányadóak.

(3) A képviselő-testület bármely tagja írásban és indokolással ellátva az érintettséggel összefüggő javaslatról való döntéshozataltól számított 15 napon belül kezdeményezheti annak megállapítását, hogy a képviselő-testület tagja nem tett eleget a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének az (1) bekezdésben foglalt határidőben. A kezdeményezés benyújtására megállapított határidő elmulasztása jogvesztő. A határidőben benyújtott kezdeményezést annak benyújtásától számítva 30 napon belül a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságnak kell megvizsgálnia, és a képviselő-testület soron következő rendes ülésén köteles javaslatot tenni a mulasztás vagy annak megállapítására, hogy a települési képviselőt nem terhelte bejelentési kötelezettség. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnökének előterjesztése alapján a képviselő-testület legfeljebb egyhavi időtartamra 20%-kal csökkenti azon települési képviselő tiszteletdíját, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt.

37. § (1) Azokban az ügyekben, melyekben ezt törvény lehetővé teszi, a képviselő-testület bármely tagja, valamint a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester ügyrendi javaslattal indítványozhatja titkos szavazás tartását.

(2) Titkos szavazás lebélyegzett szavazólap és urna igénybevételével történik. A titkos szavazással kapcsolatos teendőket a Humán Bizottság képviselő tagjai látják el. Amennyiben az ülésen a jelenlevő bizottsági tagok száma nem éri el a hármat, a képviselő-testület a szavazást lebonyolító bizottságot három főre kiegészíti.

(3) A titkos szavazás során érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazó az urnába dobott szavazólapot nem töltötte ki, vagy ha a szavazó szándékát a szavazólapról nem lehet megállapítani.

(4) A titkos szavazás eredményét a szavazást lebonyolító bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

(5) A titkos szavazás során használt szavazólapokat az ülést követően meg kell semmisíteni, melyről a jegyző gondoskodik.

(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza

38. §³⁰ (1) Név szerinti szavazást kell tartani törvényben meghatározott kötelező esetekben, továbbá a képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el – döntési javaslatonként egy alkalommal – a képviselő-testület bármely tagjának, valamint a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesternek az ügyrendi javaslatára.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, a napirend elfogadásáról és a napirendet érintő egyéb javaslatokról, valamint az ügyrendi javaslatról.

(3) Szavazógép nélkül történő név szerinti szavazás esetén a jegyző vagy a jegyző megbízásából az aljegyző betűrendben felolvassa a jelenlévő képviselő-testületi tagok nevét, akik a nevük elhangzása után öt másodpercen belül nyilatkozhatnak a szavazatukról.

(4) Szavazógép igénybevétele estén a szavazat leadása a szavazókészülékkel történhet, a leadott szavazatot a szavazógép rögzíti, az üléséről készült jegyzőkönyvben ez alapján kell szerepeltetni a név szerinti szavazás eredményét.

(5) Név szerinti szavazás esetén a szavazástól való tartózkodásra nincs lehetőség.

39. § (1)³¹ A képviselő-testület ügyrendi javaslatra dönthet úgy, hogy a szavazást meg kell ismételni. A javaslatot indokolni kell. Törvényességi okból a jegyző ügyrendi javaslatot tehet az ismételt szavazásra.

(2) A szavazás megismétlésére csak a következő napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig egy alkalommal van mód. A következő napirendi pont tárgyalásának megkezdését követően abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja.

(3) Amennyiben szavazógéppel történő szavazás esetén kétség merül fel a szavazás eredménye tekintetében, úgy megismételt szavazásként kézfelemeléssel történő szavazást kell elrendelni.

40. § (1) A polgármester először - az elhangzás sorrendjében külön-külön - a módosító javaslatokat bocsátja szavazásra. A módosító javaslatok feletti szavazás után dönt a képviselő-testület az előterjesztés szerinti, vagy a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó javaslat egészéről. Amennyiben az elfogadott módosító javaslat az előterjesztés szerinti javaslathoz képest önállóan döntésre alkalmas, nem kell szavaztatni az előterjesztés szerinti javaslatról.

(2) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az előírt többséghez szükséges megfelelő számú igen szavazatot, akkor a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni és azt – amennyiben a döntést számozott határozattal kell rögzíteni – határozati formában kell megjeleníteni.

(3) Amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással nem érintett részeivel együtt is lehet szavazni.

(4) Több pontból álló határozati javaslatnál bármelyik települési képviselő kérésére az egyes pontokról külön-külön kell szavazni.

(5) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó és pályázati eljárással egybekötött választási, kinevezési, megbízási ügyekben a pályázati kiírásnak nem megfelelő jelölt esetében a képviselő-testület határoz a pályázatból való kizárásról.

(6) Ha az előterjesztésben több döntési alternatíva is szerepel, vagy ha a képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási hatáskörének gyakorlása során több jelölt közül választ és az előbb szavazásra bocsátott alternatíva, jelölt megkapja az elfogadáshoz szükséges többséget, a további variációkat, jelölteket már nem kell szavazásra bocsátani.

(7) Amennyiben egyik változat vagy jelölt sem kapta meg a szükséges többségű igen szavazatot, újabb szavazási fordulót kell tartani. Ha egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges számú igen szavazatot, akkor külön határozatban meg kell állapítani az eljárás eredménytelenségét vagy a javaslat elutasítását.

41. § (1) A javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata (a továbbiakban: minősített többség) szükséges törvényben meghatározott esetekben, valamint az alábbi ügyekben:

(2) A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazatát igénylő döntések esetében a rendelettervezetet, határozati javaslatot érintő módosító javaslat elfogadásához is a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) Amennyiben nem szükséges minősített többség, a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).

42. § (1) A polgármester rendelkezésétől függően az ülés levezetése szavazógép segítségével történik. Szavazógép igénybevétele esetén külön-külön, névre szóló, mikrofonnal ellátott szavazókészüléket kell biztosítani a képviselő-testület tagjainak, a jegyzőnek, az aljegyzőnek és a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesternek. Legalább egy szavazókészüléket a tanácskozási joggal rendelkezők számára kell fenntartani vendég felirattal.

(2) Szavazógép igénybevétele esetén az ülés során a szavazókészüléket be kell kapcsolni, a megszólalási szándékot a szavazókészülék megfelelő gombjával kell jelezni, és a megszólalásokhoz a szavazókészülék mikrofonját kell használni. A szavazókészülék mikrofonját a megszólalást követően ki kell kapcsolni. A polgármester szavazókészülékével a többi szavazókészülék mikrofonja kikapcsolható.

(3) Szavazógép igénybevétele esetén az e rendelet szerinti időkeretek mérése a szavazógéppel történik, az időkeret lejártát a szavazógép hangjelzéssel jelezheti.

(4) Szavazógéppel történő szavazás esetén a szavazatok leadása a szavazókészülék megfelelő gombjával történik.

(5) A szavazógéppel a jegyzőkönyv elkészítéséhez hangfelvétel is készíthető.

(6) A szavazógépet az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője kezeli a polgármesternek az ülés vezetéséhez kapcsolódóan tett utasításai szerint.

43. § (1) A képviselő-testület döntései:

(2) A jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint a képviselő-testület határozata közjogi szervezetszabályozó eszköznek minősülő normatív határozat.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

44. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően az elfogadás szerinti sorrendben folyamatosan, arab számmal, valamint a határozat közzétételének időpontjára való utalással és „Kt.” megkülönböztető jelzéssel kell ellátni. A határozat jelölése ennek megfelelően az alábbiak szerint történik: szám/év/a határozat közzétételének hónapja római sorszámmal, napja arab sorszámmal/ Kt. határozat.

(2) A képviselő-testület normatív határozatának megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló jogszabályban meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(3) A határozatnak a tárgyával összhangban álló címet kell adni, melyet a megjelölését követően kell feltüntetni.

(4) A határozatok közzététele a honlapon történik.

(5) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatára az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat esetén a jegyzőkönyvben elegendő csupán a határozat rendelkező részét szerepeltetni, azonban a határozat végrehajtásért felelős személynek gondoskodnia kell a határozat alakszerű formában történő kiadmányozásáról.

(6) Amennyiben a határozat végrehajtást igénylő feladatot tartalmaz, a határozat tartalmazza a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős személyt és végrehajtásért felelős szervet.

(7) A végrehajtásért felelős személy

(8) Az azonnali határidőt jelölő határozat végrehajtását három munkanapon belül kell megtenni.

(9) A határozatokról az Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

(10) A határozatot tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot a képviselő-testület ülését követő nyolc napon belül olyan időpontban kell megküldeni az érdekelteknek és a felelős személyeknek, hogy a végrehajtásra megfelelő idő álljon rendelkezésre.

(11) A határozat végrehajtásáról a lejárt határidejű határozatokról szóló beszámolóhoz a végrehajtásért felelős szerv beszámolót készít. A végrehajtásról szóló beszámolónak tartalmaznia kell

(12) A lejárt határidejű, de végre nem hajtott határozatok esetében a polgármester javaslatot tesz a határozat visszavonására, módosítására vagy a végrehajtási határidő meghosszabbítására.

45. § (1) Az önkormányzati rendelet jogszabály, amelyre a jogalkotásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület állást foglalhat rendeletalkotás szükségességéről, továbbá az önkormányzati rendelet előkészítésével összefüggésben

(3) Új önkormányzati rendelet vagy hatályban lévő önkormányzati rendelet átfogó módosítása két fordulóban is tárgyalható. Kétfordulós tárgyalás esetén az első forduló során a képviselő-testület határozati formában állást foglal a rendelettervezetről és további javaslatokat, indítványokat fogalmazhat meg, amelyeket a második fordulóra elkészített rendelettervezetbe be kell építeni.

46. § (1) A rendelettervezetet a jegyző iránymutatásával az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egysége készíti elő. Az előkészítő feladata az érdekelt szervekkel való egyeztetés.

(2) A rendelettervezet előkészítése során a jogalkotásról szóló törvény szerint előzetes hatásvizsgálatot kell elvégezni, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell az előterjesztésben.

(3) A rendelettervezet előkészítése során vizsgálni kell különösen, hogy

(4) A rendelettervezet előkészítése során figyelemmel kell lenni a jogalkotásról és a jogszabályszerkesztésről szóló jogszabályok rendelkezéseire.

(5) A rendelettervezethez minden esetben indokolást kell csatolni az előterjesztésben. Az indokolás tartalmára a jogalkotásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak, ezenkívül az előterjesztésben lehetőség szerint be kell mutatni továbbá a szabályozni kívánt társadalmi viszonyok alakulását, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülésének eszközeit, a szabályozás várható társadalmi hatását és a végrehajtás feltételeit.

(6) A rendelettervezet indokolásában utalni kell arra, hogy annak közzététele a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén mellőzhető-e.

47. § (1) A rendeletben történő szabályozás sokoldalú megalapozása, a rendeletek minőségének és végrehajthatóságának javítása érdekében az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelettervezetet és annak indokolását társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, kivéve, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(2) Nem lehet társadalmi egyeztetésre bocsátani a költségvetésről és a költségvetés végrehajtásáról szóló, valamint a helyi adó megállapítására vonatkozó rendelettervezeteket.

(3) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a rendelet előkészítője felel.

(4) A társadalmi egyeztetés formái különösen a következők:

(5) A rendelettervezet előkészítője a meghatározott egyeztetési formákon kívül más formákat is igénybe vehet az egyeztetés lefolytatásához.

(6) A beérkezett vélemények és a véleményezők adatainak kezelésére az adatvédelmi szabályok rendelkezési az irányadóak.

48. § (1) Az elfogadott önkormányzati rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(2) Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő öt napon belül, ha a hatályba lépés időpontja ennél korábbi, legkésőbb a hatálybalépés napján kell aláírni és kihirdetni. A képviselő-testület ettől rövidebb határidőt is megállapíthat.

(3) Az önkormányzati rendeletet az Önkormányzati Hivatal által szerkesztett és kiadott Dombóvári Közlönyben kell kihirdetni. A kihirdetés ideje a Dombóvári Közlöny megjelenésének napja.

(4) Az önkormányzati rendelet eredeti példányait a jegyzőnek a kihirdetés tényét és időpontját megállapító kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(5) Önkormányzati rendelet módosítása esetén a módosított önkormányzati rendeletet a módosítással egységes szerkezetbe kell foglalni.

(6) Az önkormányzati rendelet kihirdetett szövegét, önkormányzati rendelet módosítása esetén a megváltoztatott önkormányzati rendelet egységes szerkezetű szövegét az erre vonatkozó jogszabály rendelkezései szerint közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban.

(7) Az önkormányzati rendeletek hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, és biztosítani kell, hogy ahhoz bárki hozzáférhessen.

(8) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő új önkormányzati rendeletekről.

(9) Az önkormányzati rendeletekről az Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.

49. § (1) A Dombóvári Közlöny a képviselő-testület hivatalos lapja.

(2) A Dombóvári Közlöny címlapján fel kell tüntetni a címet, az évfolyamot és a lapszámot, a megjelenés évét, hónapját, napját, a város címerét és a tartalomjegyzéket.

(3) A Dombóvári Közlöny tartalmazza a képviselő-testület önkormányzati rendeleteit és határozatait, a zárt ülésen hozott határozatok esetében a személyes adatok nélkül.

(4) A Dombóvári Közlönyt a honlapon közzé kell tenni, és egy példányt meg kell küldeni a városi könyvtárnak.

(5) A Dombóvári Közlöny ingyenes, hirdetéseket nem tartalmazhat.

50. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül tartalmaznia kell:

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

(3) A képviselő-testület ügyrendi javaslatra elrendelheti, hogy a jegyzőkönyv az ülés egészéről vagy egy-egy napirendi pont tárgyalásáról szó szerint készüljön.

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséhez való segítségnyújtás érdekében az ülésről hangfelvétel készül. A hangfelvételt korlátlan ideig kell megőrizni. A hangfelvétel készítéséről, a hangfelvétel tárolásáról a jegyző köteles gondoskodni. A hangfelvétel az írásos jegyzőkönyvet nem helyettesíti.

(5) A jegyzőkönyv két eredeti példányban készül. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni, külön a zárt ülésekről készült jegyzőkönyveket.

(6) A jegyzőkönyvet és a hangfelvételt – a zárt ülésről készült kivételével – a választópolgárok az Önkormányzati Hivatalban – ügyfélfogadási időben – tekinthetik meg a mellékletekkel együtt vagy hallgathatják meg, és arról másolatot kérhetnek. A megtekintéssel kapcsolatos további szabályokat az Önkormányzati Hivatalnak a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzata tartalmazza.

(7) A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező és a betekintési joggal külön jogszabály által felhatalmazott személyek jogosultak. A zárt ülésről készült hangfelvételt csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg.

(8) A jegyzőkönyvet az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló jogszabályban foglaltak szerint kell megküldeni a Tolna Megyei Kormányhivatalnak.

51. § (1)³² A képviselő-testület a munkatervében ütemezve - évente legalább egyszer - előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a lakosságot a polgármester tájékoztatja legalább nyolc nappal korábban a közmeghallgatás meghívójának a honlapon, valamint az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő közzététellel.

(3) A közmeghallgatás határozatképes képviselő-testületi ülés keretében történik.

(4) A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a napirendi pontok időkorlát nélkül a képviselő-testület erre vonatkozó döntése nélkül is előterjeszthetők szóban, továbbá a meghívottak köre bővíthető.

(5)³³ A közmeghallgatás során a polgármester szóbeli tájékoztatást ad az önkormányzat költségvetési helyzetéről, a tervezett beruházásokról és fejlesztésekről, ezt követően pedig a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői kérdéseket tehetnek fel, valamint javaslatokat fogalmazhatnak meg.

(6) A közmeghallgatáson a kérdések és javaslatok előterjesztésére rendelkezésre álló időkeretekről a polgármester dönt.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.

(8) A közmeghallgatás során elhangzott javaslatokra, kérdésekre lehetőség szerint a közmeghallgatáson szóban, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni. A kivizsgálást igénylő kérdések, észrevételek esetén a hozzászólót a kivizsgálás eredményéről legkésőbb 15 napon belül írásban kell értesíteni.

52. § (1) A városban működő társas és egyéni vállalkozásokkal való kapcsolattartás, az őket érintő közvetlen tájékoztatás, az együttműködés, a döntés-előkészítésekbe, valamint a városfejlesztési feladatok végrehajtásába történő bevonás érdekében legalább félévente vállalkozói fórumot kell tartani.

(2) A vállalkozói fórumot a polgármester hívja össze.

(3) A vállalkozói fórumról emlékeztetőt kell készíteni, amely tartalmazza a fontosabb felvetéseket, véleményeket, javaslatokat. Az önkormányzati döntéseket érintő állásfoglalásról tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

53. § (1) A polgármester dönt lakossági fórumok, településrészi és érdekegyeztető tanácskozások tartásáról, amelyek a lakosság és az egyesületek tájékoztatását, a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) Lakossági fórum tartását kezdeményezheti annak tárgya megjelölésével a képviselő-testület tagja és a bizottság.

(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén a lakossági fórum megrendezéséről a képviselő-testület dönt.

(4) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a települési képviselőket, valamint a lakosságot - a helyi sajtó útján - tájékoztatni kell.

(5) A lakossági fórum megtartására nem vonatkoznak a közmeghallgatás szabályai, a fórumról feljegyzés készül. A fórum állásfoglalásairól és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(6) A lakosság véleményének megismerésére a különböző egyesületek képviselőinek részvételével szervezett tanácskozás is felhasználható.

54. § (1) A képviselő-testület együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel, a Dombóváron működő civil- és sportszervezetekkel.

(2) Az együttműködés keretében

(3) A Civil Szövetség, a Sportszövetség, a Civil Tanács és a Sporttanács működéséhez szükséges feltételeket a képviselő-testület biztosítja, velük a civil tanácsnok és az Önkormányzati Hivatal civil-, valamint a sportügyekkel foglalkozó köztisztviselője útján tart kapcsolatot és segíti munkájukat.

(4) A sporttevékenységet nem végző civil szervezeteket és a helyi civil életet közvetlenül érintő ügyekben a Civil Tanács, a sportszervezeteket érintő ügyekben a Sporttanács véleményét kell kikérni a döntés előtt. A Civil Tanács és a Sporttanács egyéb ügyekben is tájékoztatást kérhet, véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet az elnökén keresztül.

(5) A civil szervezetként Dombóváron működő, de sporttevékenységet nem végző önszerveződő közösségeket az önkormányzat előtt a Civil Tanács, a képviselő-testület ülésén a Civil Tanács elnöke, a Dombóváron működő és sporttevékenységet végző civil szervezeteket a Sporttanács, a képviselő-testület ülésén a Sporttanács elnöke képviseli.

(6) A képviselő-testület az ülésén a civil szervezetként Dombóváron működő, de sporttevékenységet nem végző önszerveződő közösségek számára a tevékenységi körüknek megfelelően tanácskozási jogot biztosít a Civil Tanács elnökén keresztül. A Civil Tanács elnöke ezt a jogkörét a tevékenységi körét érintő napirendi pont tárgyalásánál az érintett civil szervezet képviselőjére delegálhatja.

(7) A képviselő-testület az ülésén a civil szervezetként Dombóváron működő és sporttevékenységet végző önszerveződő közösségek számára a tevékenységi körüknek megfelelően tanácskozási jogot biztosít a Sporttanács elnökén keresztül. A Sporttanács elnöke ezt a jogkörét a tevékenységi körét érintő napirendi pont tárgyalásánál az érintett szervezet képviselőjére delegálhatja.

(8) A Sportszövetségre és a Sporttanácsra vonatkozó további rendelkezéseket a sportról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

54/A. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetésében minden évben kiadási előirányzatot (a továbbiakban: civil keret) különít el a civil szervezetek támogatására, a Civil Tanács működéséhez kapcsolódó költségekre, továbbá a Civil Tanács által szervezett - a képviselő-testület által elfogadott városi rendezvénynaptárban szereplő - rendezvények kiadásaira és a civil elismeréssekkel járó pénzjutalomra.

(2) A civil keret mértékét a költségvetési rendelet elfogadása előtt egyeztetni kell a Civil Tanács elnökével.

(3) A képviselő-testület minden év január 31-ig a Civil Tanács elnökével való előzetes egyeztetés alapján nyilvános pályázati felhívás formájában határozza meg a civil keretből történő támogatásigénylés feltételeit. A pályázati felhívást közzé kell tenni a honlapon.

(4) A beérkezett támogatási igények alapján a civil keret felosztásáról – a civil szervezeteknek biztosított vissza nem térítendő támogatás összegéről – a képviselő-testület dönt a Civil Tanács javaslata alapján. A képviselő-testület a civil keret felosztásakor a Civil Tanács javaslata alapján határozza meg, hogy a civil keretből a tárgyévben mekkora összeg fordítható a Civil Tanácshoz kapcsolódó (1) bekezdés szerinti kiadásokra.

(5)

(6)

(7)

54/B. § (1) A Civil Szövetség a Dombóváron működő civil szervezetek jogi személyiséggel nem rendelkező szerveződése, melynek célja a civil szervezetek informálása és összefogása, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése, valamint érdekeik képviselete.

(2) A Civil Szövetség tagjai a bíróság által jogerősen nyilvántartásba vett dombóvári székhelyű, valamint a Dombóváron kívüli székhellyel rendelkező azon civil szervezetek, amelyeknek Dombóváron igazoltan tagszervezete vagy csoportja működik. A tagság létrejöttéhez a civil szervezetnek írásban kell bejelenteni a Civil Tanács elnökének, hogy a Civil Szövetség tagja kíván lenni, és egyben meg kell adnia az elérhetőségére szolgáló elektronikus levélcímét, valamint a szervezetet a Civil Szövetségben képviselő személyt, aki a szervezet főképviselője. A Civil Szövetség tagjait a honlapon közzé kell tenni.

(3) A Civil Szövetség szervezését és tevékenységének koordinálását a Civil Tanács végzi, melynek érdekében a Civil Tanács elnöke rendszeresen összehívja a Civil Szövetség ülését. A Civil Szövetség ülései nyilvánosak, az ülések megtartásához a képviselő-testület a Városházán helyet biztosít, az ülés összehívásához technikai segítséget nyújt. A Civil Tanács elnöke a Civil Szövetség összehívása előtt egyeztet a civil tanácsnokkal és az Önkormányzati Hivatal civil ügyekkel foglalkozó köztisztviselőjével, akik a Civil Szövetség ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt.

(4) A Civil Szövetséget a Civil Tanács elnöke képviseli.

(5) A Civil Szövetség működésének részletes szabályait az általa elfogadott szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

54/C. § (1) A Civil Tanács a helyi civil élet és a Civil Szövetség 5 tagból álló koordináló szerve.

(2) A Civil Tanács tagjait a Civil Szövetség választja meg titkos szavazással 3 évre a Civil Szövetségben tag civil szervezetek által főképviselőként megjelölt személyek közül.

(3) A Civil Tanács tagjának megszűnik a tagsága:

(4) A Civil Tanács elnökét és alelnökét a Civil Tanács választja saját tagjai közül. A Civil Tanácsot az elnök képviseli.

(5) A Civil Tanácshoz kapcsolódó kiadások tekintetében a Civil Tanács elnökének javaslata alapján vállalható kötelezettség a civil keretből, beleértve a civil elismeréssekkel járó pénzjutalmat is.

(6) A Civil Tanács működésének szabályait, valamint a civil elismerések formáját és adományozásának rendjét a Civil Szövetség szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

55. § (1) A települési képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a települési képviselő köteles:

(3) A települési képviselők a választópolgárokkal való kapcsolattartás céljából előre meghatározott időpontban és helyen havonta rendszeresen fogadóórát tartanak. A fogadóóra időpontjáról a lakosságot a honlapon értesíteni kell. A települési képviselő a fogadóórát az Önkormányzati Hivatal jegyző által kijelölt helyiségében is megtarthatja a hivatali munkaidőn túl.

(4) A települési képviselő a képviselői tevékenységéről szóló éves tájékoztatás formáját maga határozza meg, annak a honlapon is eleget tehet.

(5) Az a települési képviselő, aki a képviselő-testületi, bizottsági tagság esetén a bizottsági ülésen egymást követő három alkalommal – előzetes bejelentés nélkül – nem jelenik meg, tiszteletdíja hat havi időtartamra 20%-kal csökken. A jegyző jelzése alapján a polgármester intézkedik a tiszteletdíj csökkentése iránt.

(6) A települési képviselő napirenden kívül, az első napirendi pont tárgyalása előtt jelentheti be lemondását.

(7) A képviselő-testület az e rendeletben, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselővel szemben az (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményt alkalmazhatja. A kötelezettségszegés megállapítását és annak jogkövetkezménye alkalmazását a települési képviselő, bizottság vagy a polgármester – a bizonyítékok megjelölésével – indítványozhatja. A képviselő-testület megfelelő gondossággal mérlegelni köteles, hogy a mulasztás milyen okra vezethető vissza, felróhatóság hiányában a jogkövetkezmény nem alkalmazható, ebben az esetben a képviselő-testület az indítványt köteles elutasítani.

56. §³⁴ (1) A települési képviselő jogosult megbízatása idejére képviselői munkájához térítés nélkül igénybe venni a részére átadott hordozható táblagépet, annak tartozékait, valamint az átadott eszközhöz biztosított mobilinternet-előfizetést.

(2) A képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntés felülvizsgálatára irányuló kezdeményezést írásban kell benyújtani a polgármesterhez, legkésőbb a döntés meghozatalát követő harminc napon belül.

57. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsági elnökhöz, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérést (a továbbiakban: interpelláció) terjeszthet elő.

(2) Az interpelláció önkormányzati hatáskörbe tartozó tudakozódás, illetve valamely probléma felvetése vagy kifejtése, amellyel a képviselő arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, vagy valamely panasz orvoslását kéri.

(3) Interpellációra csak a rendes ülésen van lehetőség.

(4)³⁵ Az interpellációt legkésőbb az ülés napját megelőző harmadik munkanapon 16.00 óráig, ha a határnap péntekre esik, 10.00 óráig írásban kell benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a települési képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét.

(5) A képviselői interpellációk napirendi pont keretén belül a polgármester a képviselő-testületnek bejelenti az interpellációt benyújtó települési képviselőket. Ismerteti az interpellációt, amennyiben az interpellációt benyújtó települési képviselő ezt a jogát átengedi. Ha a települési képviselő az ismertetés jogát fenntartja, legfeljebb öt percben előadhatja interpellációjának tartalmát.

(6) Ha az interpellációt benyújtó települési képviselő nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. Az interpellációt benyújtó az interpellációt visszavonhatja.

(7) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, legfeljebb öt percben, vagy az ülést követő tizenöt napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi települési képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen a képviselői interpellációk napirendi pont keretében az interpelláló legfeljebb öt percben nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából az interpellációt az általa kijelölt bizottság elé utalja, vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.

(9) A bizottság ülésére az interpellációt benyújtó települési képviselőt meg kell hívni. A bizottság megállapításait a soron következő ülésen a bizottság terjeszti a képviselő-testület elé. A bizottság megállapításairól és az ügy lezárásáról a képviselő-testület dönt.

(10) Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

(11) Az interpellációban feltárt probléma kivizsgálásába az interpellációt benyújtó képviselőt be kell vonni.

(12) Amennyiben a választ az interpellációt benyújtó nem fogadja el, de a képviselő-testület elfogadja, ugyanabban az ügyben a tárgyévben interpellációt benyújtani nem lehet, ha időközben nem merült fel újabb körülmény. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(13) Zárt ülésen tárgyalt napirendet érintő interpellációra a válasz kizárólag írásban adható meg.

(14) Az interpellációkról az Önkormányzati Hivatal folyamatos nyilvántartást vezet.

58. §³⁶ A települési képviselő írásban vagy a testulet@dombovar.hu elektronikus levélcímre megküldött elektronikus levélben indítványt tehet napirendi pont tárgyalására, amelyhez csatolnia kell a javasolt napirendi ponthoz tartozó előterjesztést, melynek elkészítéséről gondoskodnia kell. A települési képviselői indítványt a polgármesterhez kell benyújtani. Amennyiben az indítvány a soron következő rendes ülés munkaterv szerinti

59. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ és ideiglenes bizottságokat választhat.

(2) A bizottságoknak települési képviselő és nem képviselő tagjai lehetnek. A bizottság elnökét és tagjainak többségét a települési képviselők közül kell választani.

(3) A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét és létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja. A polgármester által előterjesztett javaslat elutasítása esetén a bizottság elnökére és tagjára a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.

(4) A bizottság települési képviselő tagjának és elnökének tagsága is megszűnik, amennyiben képviselői tisztsége megszűnik.

(5) A bizottságok települési képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(6) A települési képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

(7) A bizottság elnöke, tagjai visszahívhatók, a visszahívásról az új bizottsági elnök vagy tag egyidejű megválasztásával kell dönteni.

(8) A bizottsági elnöki tisztség, tagság megszűnése esetén az új bizottsági elnököt, tagot a következő képviselő-testületi ülésen meg kell választani.

(9) A bizottság tevékenysége szünetel, ha képviselő tagjainak létszáma nem haladja meg a nem képviselő tagok létszámát. A szünetelés tartama alatt a bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben a képviselő-testület jár el.

(10) Az állandó bizottságok tevékenységükről a választási ciklus végén kötelesek a képviselő-testületnek beszámolni.

(11) A közbeszerzési eljárás során felállított bírálóbizottság nem minősül a képviselő-testület bizottságának.

60. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

(2) Ha a képviselő-testület egyéb önkormányzati rendeletében vagy szabályzatában Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság, Oktatási és Kulturális Bizottság vagy Szociális és Egészségügyi Bizottság elnevezés szerepel, azon a Humán Bizottságot, ha Városgazdálkodási Bizottság szerepel, azon a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot kell érteni.

(3) A képviselő-testület állandó bizottságai négy főből állnak.

(4) Az állandó bizottságok főbb feladatai:

(5)³⁷ A képviselő-testület ülésére napirendi pontként javasolt és valamelyik állandó bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztés az illetékes bizottság állásfoglalása nélkül nem tárgyalható. Ha az illetékes bizottság állásfoglalása nem áll a rendelkezésre, a képviselő-testület bármely tagja és a jegyző tehet javaslatot az előterjesztés bizottsági állásfoglalás nélküli megtárgyalására a napirend elfogadása előtt.

(6) Az állandó bizottság a feladatkörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztésekről történő állásfoglalás során az előterjesztésben foglalt döntési javaslatról nyilvánít véleményt, elfogadásra vagy elutasításra javasolva azt a képviselő-testületnek, továbbá módosító vagy egyéb döntési javaslatot tehet, illetve javasolhatja, hogy az előterjesztéshez kapcsolódó napirendi pont tárgyalását halassza el a képviselő-testület. A bizottság javasolhatja, hogy a képviselő-testület bizottsági állásfoglalás nélkül tárgyalja az előterjesztést, amennyiben az ahhoz tartozó előterjesztés nem állt megfelelő időben a bizottság rendelkezésére, vagy a tanácskozási joggal meghívott nem vett részt a bizottsági ülésen.

(7) Az állandó bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén az összeütközés tárgyában a képviselő-testület dönt.

61. § (1) A képviselő-testület – meghatározott kérdés kivizsgálására, szakmai feladat ellátására vagy meghatározott időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság elnevezéséről, létszámáról, összetételéről és feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, továbbá a mandátuma lejártát követően megszűnik.

(4) Az ideiglenes bizottságra – a képviselő-testület ellenkező döntése hiányában – az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

62. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság működésének szabályait – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és e rendelet keretei között – ügyrendben maga állapítja meg a bizottság megalakulását követő harminc napon belül. A bizottság ügyrendjét az érintett bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel jelen rendelet és más jogszabályok változásaira.

(2) A bizottságok üléseiket a munkatervhez és az aktuális feladatokhoz igazodóan tartják.

(3) A bizottság összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik oly módon, hogy a képviselő-testületi ülés előtt a bizottság elvégezhesse a képviselő-testületi üléssel kapcsolatos aktuális feladatait. Az elnök köteles a képviselő-testület ülése előtt a bizottságot olyan időpontra összehívni, hogy a képviselő-testület ülésére napirendi pontként javasolt előterjesztésekről történő állásfoglalás megtörténjen.

(4) A képviselő-testület ülésére napirendi pontként javasolt, a bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztéseket nem szükséges feltüntetni a bizottság ülésére szóló meghívóban, elegendő hivatkozni arra, hogy melyik képviselő-testületi ülés napirendi pontként javasolt előterjesztéseinek tárgyalására kerül sor a bizottsági ülésen.

(5) A bizottság a feladatkörébe tartozó előterjesztést köteles megtárgyalni, kivéve, ha a döntési javaslatot önkormányzati rendelet vagy magasabb szintű jogszabály rendelkezése folytán eljáró bírálóbizottság vagy kuratórium véleményezi, vagy ha az előterjesztő bizottság.

(6) Össze kell hívni a bizottságot a polgármester, a jegyző vagy a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára. Az indítványt írásban kell benyújtani a bizottság elnökének, az indítványhoz csatolni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot, valamint az indítvány alapjául szolgáló indokot. A bizottsági elnök az ülést legkésőbb az indítvány kézhezvételétől számított három napon belül legkésőbb a kézhezvételtől számított nyolc napon belüli időpontra hívja össze.

(7) A bizottságok rendes üléseiről a képviselő-testület tagjait tájékoztatni kell.

(8) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalására előterjesztést nyújthat be az, aki a képviselő-testület ülésein előterjesztő lehet, továbbá a bizottság nem képviselő tagja és az Önkormányzati Hivatal irodájának vezetője.

(9) A bizottság munkájához szakértőt vehet igénybe, aki részére tanácskozási jogkört biztosíthat.

(10) A bizottság elnöke a bizottság ülésére más érdekeltet is meghívhat az egyes napirendi ponthoz tanácskozási joggal külön meghívotton kívül.

(11) Az Önkormányzati Hivatal bizottsági kapcsolattartói feladatot ellátó köztisztviselője – a bizottság elnökével egyeztetve – gondoskodik az írásos meghívó elkészítéséről, az ülés helyének, idejének és napirendi tervezetének közzétételéről, a meghívók kézbesítéséről.

(12) Név szerinti szavazás esetén a bizottság elnöke nyilatkozik először, ezt követően a többi bizottsági tagot az elnök nyilatkoztatja.

(13)³⁸ A polgármester, az alpolgármester, a települési képviselő, a jegyző, az aljegyző, a dombóvári települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, az Önkormányzati Hivatal irodájának vezetője, az Önkormányzati Hivatal előterjesztés készítésében közreműködő, vagy kellő szakismerettel rendelkező munkatársa a bizottság ülésén tanácskozási joggal vesz részt, zárt ülésen abban az esetben, amennyiben azon jogosult részt venni.

(14) Adott ügy megtárgyalásának a polgármester, a dombóvári települési nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy a települési képviselő általi indítványozása esetén a bizottság köteles azt legkésőbb a soron következő ülésen megtárgyalni.

63. § (1) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több mint fele jelen van.

(2) A bizottság döntéseit határozati formában hozza meg.

(3) A bizottság döntéseit szavazattöbbséggel hozza. A bizottság minősített többséggel akkor dönt, ha átruházott hatáskörben jár el, és a döntés meghozatalában e rendelet szerint minősített többség szükséges, továbbá saját ügyrendjének elfogadásakor és az elnökhelyettes megválasztásakor.

(4) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv egy példányát, valamint a jelenléti ívet az Önkormányzati Hivatalban meg kell őrizni.

(5)

(6) A bizottsági döntések végrehajtásához, továbbá működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző az Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik.

(7) A bizottság ülésének meghívóját és a bizottság határozatát tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatát az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője kiadmányozza.

64. § (1) A bizottságok együttes ülést is tarthatnak. Az együttes ülésen az egyes bizottságok levezető elnököt választanak.

(2) A bizottságok együttes ülése akkor határozatképes, ha az érintett bizottságok külön-külön is határozatképesek.

(3) Az együttes ülésen a képviselő-testületi ülés napirendi pontjának javasolt olyan előterjesztés is megtárgyalható, amelyek nem tartozik minden bizottság feladatkörébe.

(4) Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, amelyben egymást követően szerepelnek az egyes bizottságok által hozott határozatok, a saját sorszámozásuk szerint. A jegyzőkönyvet a résztvevő bizottságok elnökei és bizottságonként egy-egy bizottsági tag írja alá.

65. § (1) A bizottság elnöke:

(2) A bizottság, az elnök javaslatára, saját tagjai közül elnökhelyettest választ. Elnökhelyettes csak képviselő lehet. Az elnökhelyettes az elnök távolléte esetén annak teljes hatáskörét gyakorolja.

(3) A bizottság tagjai

(4) Ha a bizottság nem képviselő tagja a bizottsági ülésen egymást követő három alkalommal előzetes bejelentés nélkül nem jelenik meg, tiszteletdíja hat havi időtartamra 20%-kal csökken. A jegyző jelzése alapján a polgármester intézkedik a tiszteletdíj csökkentése iránt.

(5) A bizottság tagja köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

66. § (1) A képviselő-testület a polgármesternek vagy bármely önkormányzati képviselőnek a javaslatára az önkormányzati képviselők közül egy civil tanácsnokot választ a civil szervezetekkel kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásának felügyeletére.

(2) A civil tanácsnok feladatai:

(3) A civil tanácsnok ügyviteli feladatait az Önkormányzati Hivatal látja el.

(4) A civil tanácsnok a tevékenységéről a választási ciklus végén köteles a képviselő-testületnek beszámolni.

67. § (1) A polgármester megbízatását választásának megfelelően főállásban látja el.

(2) A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3) A polgármester az önkormányzati és államigazgatási feladatait és hatásköreit az Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el.

(4) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggésben:

(5) A polgármester az önkormányzat érdekének védelmében jogosult közigazgatási, peres és nemperes eljárás megindítására, melyről a következő képviselő-testületi ülésen beszámol.

(6) A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben

(7) A polgármester feladata

(8) A polgármester fogadóórája minden hónap első hétfőjén 14.00 órától 16.00 óráig tart. Amennyiben halaszthatatlan elfoglaltság miatt a polgármester nem tudja megtartani a fogadóórát, erről a lakosságot megfelelő időben a honlapon értesíteni kell.

(9) A polgármesternek a képviselő-testület döntésének felülvizsgálata iránti kezdeményezése egyben az ülés összehívását is jelenti az ismételt tárgyalásra vonatkozó napirend megjelölésével, a kezdeményezést a képviselő-testületnek érdemben tárgyalnia kell. Az ülés összehívására vonatkozó szabályokat ebben az esetben is alkalmazni kell.

(10) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.

(11) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint – a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével a két ülés közötti időszakban felmerülő, alábbi halaszthatatlan önkormányzati ügyekben dönthet:

68. § (1) A polgármester szabadsága tekintetében a döntési jogosultság a képviselő-testületet, mint a munkáltatói jogok gyakorlóját illeti meg.

(2) A polgármester szabadságának ütemezésére és kiadására a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.

(3) A polgármester a szabadság igénybevételét a jegyzőnek jelenti be.

69. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, az egyik alpolgármestert a saját tagjai közül.

(2) Mindkét alpolgármester heti egy alkalommal, minden hétfői napon 8.00-16,00 óráig, ha ekkor akadályoztatva van vagy nincs munkanap, akkor a hét egy másik munkanapján az Önkormányzati Hivatalban intézi a feladatkörébe tartozó ügyeket. Akadályoztatását és a másik munkanapot köteles előre a polgármesternek bejelenteni.

(3) Mindkét alpolgármester minden hónapban előre meghirdetett időpontban és helyen fogadóórát tart. A fogadóóra időpontjáról és helyéről a lakosságot a honlapon értesíteni kell. A képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester a fogadóóráját a képviselői fogadóórájával együtt is megtarthatja.

(4) A (2)–(3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a polgármester az alpolgármester feladatait írásban, teljes körűen megvonja.

(5) A polgármesteri tisztség betöltetlensége, a polgármester akadályoztatása, valamint írásbeli felhatalmazása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.

70. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, különösen:

(2) A jegyző köteles jelezni, ha az önkormányzat valamely szervének döntése vagy működése jogszabálysértő.

(3)⁴⁰

(4)⁴¹ A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónapra – a jegyzői feladatokat az Önkormányzati Hivatal azon irodájának vezetője látja el, aki megfelel a jegyzőre vonatkozó alkalmazási és képesítési feltételeknek; több ilyen vezető esetén a jegyzői feladatokat ellátó személyt a polgármester jelöli ki.

71. § (1) Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg, és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat.

(2) A jegyzőt helyettesítő aljegyző jogai és kötelezettségei a jegyzőével azonosak.

72. §⁴² (1) A képviselő-testület az Önkormányzati Hivatalt az erre irányuló megállapodás alapján Szakcs, Várong, Lápafő, Attala és Csikóstőttős községek önkormányzatának képviselő-testületével közösen hozta létre és tartja fenn. Az Önkormányzati Hivatal működési költségeihez a Hivatalt létrehozó önkormányzatok a létrehozásáról szóló megállapodás szerint járulnak hozzá.

(2) A képviselő-testület a közterület-felügyeleti feladatok ellátásáról Dombóvár város közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel az Önkormányzati Hivatalban alkalmazott közterület-felügyelők révén gondoskodik. Az önkormányzat által működtetett közterületi térfigyelő rendszert a közterület-felügyelők kezelik és üzemeltetik.

74. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint vagyonnyilatkozat tételére kötelesek vagyonnyilatkozatának nyilvántartására és ellenőrzésére a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot jelöli ki (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság).

(2) A vagyonnyilatkozatot a kitöltés időpontjában fennálló vagyoni, jövedelmi és gazdasági érdekeltségi viszonyokról teljes körűen kell megtenni.

(3) A vagyonnyilatkozat tétel határidejének lejártát követően tizenöt napon belül a vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság ellenőrzi, hogy a kitöltött vagyonnyilatkozat alkalmas-e a személyazonosításra és megfelel-e az (5) bekezdés szerinti szabályzatnak.

(4) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén a jegyző a határidő lejártától számított öt napon belül tájékoztatja a képviselő-testület tagjait, valamint intézkedik a mulasztás esetére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatban.

(5) A vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság szabályzatban állapítja meg a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével és nyilvántartásával kapcsolatos részletszabályokat. A vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság a szabályzatban állapítja meg a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló kezdeményezés hiánypótlásával, valamint az érdemi vizsgálat mellőzésével kapcsolatos rendelkezéseket.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén arról a vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság elnökét – az elnök vagyonnyilatkozatával kapcsolatos kezdeményezés esetén elnökhelyettesét – haladéktalanul értesíteni kell, aki megteszi a szükséges intézkedéseket az ellenőrzési eljárás lefolytatásával kapcsolatban. Az eljárást a kezdeményezés benyújtásától számított harminc napon belül kell lefolytatni, az eljárásról értesíteni kell a vagyonnyilatkozat-tételre köteles érintettet, aki köteles közreműködni az eljárás során.

(7) Amennyiben az eljárás eredményeként a vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság megállapítja, hogy vagyonnyilatkozat-tételre köteles vagyonnyilatkozata nem teljes körű, vagy valótlan adatot tartalmaz, akkor javasolnia kell a képviselő-testületnek az érintett kötelezettség szegése esetére meghatározott szankciók alkalmazását.

75. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátására a Humán Bizottságot jelöli ki (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság).

(2) Összeférhetetlenség ok fennállása esetén a települési képviselőnek az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatát az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságnak kell átadnia.

(3) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést haladéktalanul az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság elnökének továbbítja kivizsgálásra. Az elnök a kezdeményezés kézhezvételétől számított öt napon belül köteles összehívni a bizottság ülését a kezdeményezés megtárgyalására. Az ülésre meg kell hívni a kezdeményezőt, továbbá kezdeményezéssel érintett települési képviselőt.

(4) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti, új tényt vagy körülményt nem tartalmazó kezdeményezés esetén az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet a kezdeményezésről és az ügy külön vizsgálat nélküli lezárásáról.

(5) Vizsgálat lefolytatása esetén az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság elnöke a vizsgálat eredményét a bizottság javaslatával együtt döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat a nem képviselő bizottsági tagra, valamint a méltatlansági eljárásra megfelelően alkalmazni kell.

76. § Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a vagyontárgyakkal való gazdálkodás előírásait az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjől szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.

77. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetését az erről szóló önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: költségvetési rendelet) állapítja meg.

(2) A képviselő-testület erre irányuló döntése esetén a költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei:

(3) A költségvetési rendelet elfogadását megelőzően az önkormányzati költségvetési szervek vezetőivel és a dombóvári települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeivel egyezetni szükséges.

(4) Az esetleges forráskiesés, többletfeladat fedezetére a költségvetésben tartalékot kell képezni.

(5) Az éves költségvetés módosításának szabályait a költségvetési rendelet tartalmazza.

78. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján az Önkormányzati Hivatal látja el.

(2) Az önkormányzati költségvetési szervek az alapító okiratukban foglaltak szerint végezhetnek vállalkozási tevékenységet és a költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával gazdálkodhatnak.

(3) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szabályok irányadók.

79. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti, az önkormányzat hosszú távú fejlesztési elképzeléseit rögzítő gazdasági programot, fejlesztési tervet a megbízatásának időtartamára szóló munkaprogramként (a továbbiakban: munkaprogram) fogadja el.

(2) A munkaprogram tartalmával kapcsolatos követelményeket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.

(3) A munkaprogram tervezetének a képviselő-testület alakuló ülését követő hat hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(4) A munkaprogramot a honlapon közzé kell tenni.

80. § (1) A képviselő-testület biztosítani kívánja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek érdekében együttműködik a városban működő települési nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2) A dombóvári települési nemzetiségi önkormányzatok a képviselő-testület munkatervének összeállításához javaslatot tehetnek.

(3) A képviselő-testület a dombóvári települési nemzetiségi önkormányzatok nemzetiségi közfeladatainak ellátását lehetőség szerint vissza nem térítendő pénzügyi támogatással, valamint ingatlanhasználat biztosításával segíti.

(4) A képviselő-testület az Önkormányzati Hivatal útján segíti a dombóvári települési nemzetiségi önkormányzatok munkáját és biztosítja a működéshez a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételeket, valamint viseli azok költségeit. Ennek végrehajtása a törvényi feltételeken kívül az alábbiakra is kiterjed:

(5) Az Önkormányzati Hivatalnak az általános munkarend szerinti munkaidőben kell a feltételek biztosításához szükséges végrehajtási feladatokat ellátnia.

(6) A képviselő-testület a dombóvári települési nemzetiségi önkormányzatok számára az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiséget nemzetiségi önkormányzatonként havonta harminckét órában ingyenesen a Városháza épületében, az Önkormányzati Hivatalra meghatározott általános munkarend szerinti munkaidőben biztosítja, és viseli a kapcsolódó költségeket. A helyiséget a jegyző jelöli ki, a használat során a települési nemzetiségi önkormányzatoknak az Önkormányzati Hivatallal és egymással együtt kell működni. A kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartására a képviselő-testület térítésmentesen a Városháza Ujváry termét biztosítja az önkormányzati és hivatali feladatellátáson kívüli időben.

(7) A dombóvári települési nemzetiségi önkormányzatok részére biztosított, a velük kötött megállapodásban rögzített, a jelen §-ban foglaltakon túlmenő további működési feltételeket a 6. melléklet tartalmazza.

(8) A dombóvári települési nemzetiségi önkormányzat elnöke által kért felvilágosítás kapcsán az interpellációra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

81. § (1)⁴⁴ A képviselő-testület egyes önkormányzati feladat- és hatáskörük hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati társulások társulási tanácsaiba a tagjai közül delegál tagot.

(3) A társulási tanácsba delegált önállóan képviseli a képviselő-testületet, a társulási tanács döntésének meghozatala előtt azonban kezdeményezheti a képviselő-testület előzetes felhatalmazását arra vonatkozóan, hogy milyen döntést képviseljen. A delegált a képviselő-testület döntését köteles képviselni a társulási tanács ülésén.

81/A. § (1) A képviselő-testület döntése szerint az önkormányzat közvetlenül saját feladatkörben biztosíthatja egyes önkormányzati ingatlanok, különösen sportlétesítmények üzemeltetését. A más szervezet vagy személy használatába, üzemeltetésébe vagy kezelésbe nem adott ingóságok és ingatlanok az önkormányzat saját üzemeltetésében állnak.

(2)

(3) Az önkormányzat saját működtetésében ellátott feladatokkal összefüggésben foglalkoztatottak munkaviszonyban vagy közfoglalkoztatási jogviszonyban állnak az önkormányzattal.

82. § (1) A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló önkormányzati rendelet határozza meg, hogy a képviselő-testület mikor köteles helyi népszavazást elrendelni.

(2) A helyi népszavazás kiírását és eredményét tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.

83. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és e rendeletben nem szabályozott – hatáskörébe tartozó – kérdésekben a képviselő-testület dönt.

83/A. § A rendelet 28/2017. (IV. 28.) önkormányzati rendelettel megállapított 36. §-át a hatályba lépését megelőzően a képviselői személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának megállapítására tett kezdeményezésekre is megfelelően alkalmazni kell.

84. § (1) Jelen rendelethez az alábbi mellékletek tartoznak:

(2)⁴⁵

85. § Ez a rendelet 2015. május 1-jén lép hatályba.

86. § Hatályát veszti Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 11/2011. (III. 4.) önkormányzati rendelete.