Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) és (2), 4. § (3), (4), 5. § (3),12. § (5), 19. § (1), (2), 20.§ (3), 21. § (6), 23. § (3), 27. § (2), 31. § (2), 33. § (3), 34. § (1), (3), (6), 35. § (2), 36. § (2), 42. § (2), 84. § (1), (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet
Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya
1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Dombóvár Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakás, helyiség, valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségek, és területek (továbbiakban: lakás, helyiség), továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére.

(2) A rendelet hatálya – a (3) bekezdés kivételével – kiterjed minden dombóvári lakóhellyel vagy munkahellyel rendelkező nagykorú természetes személyre, valamint a Dombóváron telephellyel rendelkező jogi személyekre.

(3) A fogyatékkal élők elhelyezésére szolgáló lakások tekintetében a rendelet hatálya a dombóvári kistérség településein (a 4702. számú statisztikai körzetben) lakóhellyel rendelkező természetes személyekre terjed ki.

2. Értelmező rendelkezés
2. §

E rendelet alkalmazása során a vagyon és a jövedelem fogalmának tekintetében a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 4. §-a irányadó.

3. A bérbeadással kapcsolatos feladat- és hatásköri szabályok
3. §

(1) A Képviselő-testület a bérlőkijelölésre vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(2) A Képviselő-testület a lakásnak nem lakás céljára történő bérbeadásáról – a város lakosságát, illetve a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló feladatok ellátása céljából – esetenként dönt.

(3) A lakásigénylési névjegyzék elkészítésével és vezetésével kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

(4) Várospolitikai érdekből a polgármester 6. § (1) bekezdés a.), b.) c.) és d) pontjában meghatározott típusú lakások tekintetében jogosultsági feltételek hiányában is jelölhet ki bérlőt.

(5) A Képviselő-testület a nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint az egészségügyi célvagyonba tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(6) A Képviselő-testület a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjának meghatározására vonatkozó hatáskörét a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságra ruházza át.

4. §

(1) A lakásgazdálkodással, bérlőkijelöléssel kapcsolatos feladatok ellátásának támogatására a Képviselőtestület Lakhatási Tanácsadó Testületet hoz létre.

(2) A polgármester a 3. § (1) bekezdésében meghatározott bérlőkijelölési jogát a Lakhatási Tanácsadó Testület javaslata alapján gyakorolja. A bérlőkijelölési jog gyakorlása során javaslatot kell kérni továbbá:
a) a 6. § e) pontjában meghatározott lakóegységek esetében a PRESIDIUM Közhasznú Egyesülettől,
b)^[1]

(3) A Lakhatási Tanácsadó Testület tagjai:
a)^[2] a Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Irodájának munkatársa,
b)^[3] a Dombóvári Egyesített Humán Szolgáltató Intézmény képviselője,
c) a Dombóvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke,
d) a Nők Dombóvárért Egyesület képviselője.

(3a)^[4] A Lakhatási Tanácsadó Testület ülésére meg kell hívni tanácskozási joggal a bérlakások karbantartását végző vállalkozás képviselőjét.

(4) A Lakhatási Tanácsadó Testület feladatait a Rendelet 5. függeléke tartalmazza.

(5) A Lakhatási Tanácsadó Testület ügyrendjét a Rendelet 6. függeléke tartalmazza.

^[5]5. §

4.Az önkormányzati bérlakások típusai
6. §

(1)    A bérbeadásra kerülő lakások köre hasznosításuk módja szerint az alábbi:
a.) szociális helyzet alapján bérbe adható lakások;
b.) állami támogatással épült lakások;
c.) piaci alapon bérbe adható lakások;
d.) „Fecskeház” program keretében épült lakások;
e.)  fogyatékkal élők elhelyezésére szolgáló lakóegységek
f.) ^[6] 

(2)    Az (1) bekezdésben foglalt lakások jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

II. Fejezet
A lakásbérletre vonatkozó részletes szabályok

5.Szociális rászorultság alapján történő bérbeadás
7. §

(1) A szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások bérbeadása érdekében évente lakásigénylési névjegyzéket kell készíteni.

(2) A lakásigénylési névjegyzékbe vételi kérelmét az a nagykorú személy jogosult benyújtani, akinek
a.) a családjában – a vele jogszerűen együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át; egyedülálló esetén 300 %-át, és
b.) sem a kérelmező, sem a vele együtt költöző személyek nem rendelkeznek a Sztv. 4. § b.) pontjában meghatározott vagyonnal.

(3) Nem jogosult a lakásigénylési névjegyzékbe történő felvételre az a személy,  akinek – illetve a vele költöző családtagjainak - a
a) tulajdonában lakás, vagy lakás céljára hasznosítható más épület, építmény van, illetve ilyen hasznosításból jövedelemmel, vagy egyéb jelentősebb forgalomképes vagyonnal rendelkezik, vagy
b) bérleti jogát neki felróható okból a bérbeadó felmondással megszüntette, vagy
c) a bérbeadó felé fennálló lakbértartozása van.

(4) A lakásigénylési névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet a Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Ügyfélszolgálatán lehet benyújtani e rendelet 1. függeléke szerinti formanyomtatványon.

(5) A lakásigénylési névjegyzékbe történő felvétel iránti érelemben közölni kell
a) a kérelmező és az együtt költöző személyek személyes adatait,
b) az egy főre jutó havi jövedelem összegét;
c) az igényelt lakás nagyságát, komfortfokozatát;
d) a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot.

(6) A lakásigénylési névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelemhez csatolni kell a lakást együtt használni kívánó személyeknek a kérelem benyújtását megelőző egyhavi jövedelméről szóló igazolását.

(7) A lakásigénylési névjegyzék készítése érdekében történő személyes adatok kezelése során az 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) A lakásigénylési névjegyzékbe azok vehetők fel, akik a (5) és (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően nyújtottak be kérelmet és megfelelnek az e §-ban meghatározott feltételeknek.

(9) A névjegyzékbe vételről vagy annak elutasításáról a polgármester határozattal dönt.

(10) Az előző év december 31-én lakásigénylési névjegyzékben szereplő lakásigénylőket a tárgyév március 31. napjáig nyilatkoztatni kell arról, hogy továbbra is fenntartják-e a szociális alapon bérbe adható lakásra vonatkozó igényüket. Az igény fenntartása esetén vizsgálni kell, hogy megfelelnek-e a névjegyzékbe vételhez előírt jogosultsági feltételeknek.

(11) Szociális rászorultság alapján lakásbérleti szerződés csak a névjegyzéken szereplő igénylővel köthető.

(12) Szociális rászorultság alapján a jogos lakásigény nagyságát meg nem haladó lakás adható bérbe. A jogos lakásigény mértéke:
1 fő esetén:                1 szobás
2-3 fő esetén:             1,5 - 2 szobás
4-6 fő esetén:             2,5 - 3 szobás
6 főnél több:                3 szobásnál nagyobb.

(13) A lakás korábbi bérlője - ha az egyéb feltételeknek megfelel - az általa lakott lakás bérlőjeként akkor is kijelölhető, ha a lakás nagysága a jogos lakásigény mértékét legfeljebb egy szobával meghaladja.

(14)^[7] A bérbeadó szociális rászorultság alapján bérbe adható lakás üresedése esetén, 8 napon belül a lakás pontos címének és fő jellemzőinek, valamint havi lakbérének közlésével értesíti a polgármestert.

(15) A bérlőkijelölést megelőzően a névjegyzékben szereplő igénylők közül a polgármester végzéssel felhívja a (12) bekezdés alapján a lakás bérlőjének kijelölhető igénylőket, hogy nyilatkozzanak arról, miszerint továbbra is fenntartják-e a szociális alapon bérbe adható lakásra vonatkozó igényüket, és az igény fenntartása esetén ismételten igazolják a jogosultsági feltételeket.

(16) A nyilatkozattétel határideje felhívástól számított 8 nap. Amennyiben az igénylő a megadott határidőben nem nyilatkozik, vagy nyilatkozata alapján nem jogosult a lakásra bérlőként nem jelölhető ki.

(17) A nyilatkozatok beérkezését követően a polgármester a Lakhatási Tanácsadó Testület javaslata alapján dönt a bérlő kijelölésről és a bérleti jogviszony időtartamáról.

(18) Szociális rászorultság alapján történő bérlőkijelölés fő szempontja, a kérelmező és a vele együtt költözők:
a)    lakhatási körülményei,
b)    jövedelmi viszonyai,
c)    gyermekek száma,
d)    együtt lakók száma,
e)    korábban benyújtott pályázatok eredménye,
f)    család összetétele,
g)    a közszolgáltatók igazolása arról, hogy az általuk lakott ingatlan vonatkozásában nem áll fenn közüzemi tartozás.

(19) Szociális rászorultság alapján bérbe adható lakásra bérleti jogviszony legfeljebb 1 évre köthető. Amennyiben a bérlő az e rendeletben megfogalmazott lakásbérleti szerződés ismételt megkötési feltételeinek megfelel, a szerződés évente ismételten meghosszabbítható.

(20)^[8] A bérlőkijelölésről a döntést követő 8 napon belül a polgármester értesíti a bérlőként kijelölt igénylőt. Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a bérleti szerződést meg kell kötni a bérbeadóval. Ha a szerződés megkötésére a bérlőként kijelölt mulasztása miatt 15 napon belül nem kerül sor, a bérletre való jogosultsága megszűnik. Nem minősül mulasztásnak, ha a bérlőként kijelölt önhibáján kívüli okból (kórházi kezelés, kórházi kezelést nem igénylő súlyos betegség, stb.) nem tud eleget tenni szerződéskötési kötelezettségének.

(21) Amennyiben a szociális bérlakás bérbeadására lefolytatott eljárás eredménytelen volt, az eljárást meg kell ismételni.

6. Állami támogatással épült és a piaci alapon bérbe adható lakások bérbeadásának közös szabályai

8. §

(1) Az állami támogatással épült és a piaci alapon bérbe adható lakások bérleti jogát az igénylő pályázat útján nyerheti el.

(2)^[10] Állami támogatással épült, illetve a piaci alapon bérbe adható lakások üresedése esetén a bérbeadó 8 napon belül a lakás pontos címének és fő jellemzőinek, valamint havi lakbérének közlésével értesíti a polgármestert. Az értesítést követően a szociális igazgatási ügyintéző az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat honlapján pályázati felhívást tesz közzé.

(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a bérlakás pontos címét,
b) a havi lakbér összegét,
c) a lakás műszaki jellemzőit,
d) az egy főre jutó jövedelem minimum összegét,
e) a pályázat benyújtási helyét, határidejét

(4) A pályázat e rendelet 2. függelékében meghatározott nyomtatványon nyújtható be a szociális igazgatási ügyintézőhöz.

(5) A pályázathoz csatolni kell a lakást együtt használni kívánó személyeknek a kérelem benyújtását megelőző egyhavi jövedelméről szóló igazolását.

(6)^[11] A lakást együtt használni kívánó személyek vonatkozásában az egy főre jutó jövedelemnek el kell érnie:

a) a Dombóvár város közigazgatási területén található lakások esetében az adott lakás havi bérleti díjának 300 %-át,

b) a Kaposszekcső, Liget lakótelep 5. és 6. házszám alatt található lakások esetében az adott lakás havi bérleti díjának 150 %-át.

(7) A pályázat benyújtásának határideje a megjelenését követő 15. nap.

(8) A pályázatot a szociális igazgatási ügyintézőnél lehet benyújtani.

(9) A pályázat elbírálásának fő szempontja, a pályázó és a vele együtt költözők:
a) lakhatási körülményei,
b) jövedelmi viszonyai,
c) gyermekek száma,
d) együtt lakók száma,
e) korábban benyújtott pályázatok eredménye,
f) család összetétele,
g) a közszolgáltatók igazolása arról, hogy a pályázót és családja által lakott ingatlan vonatkozásában nem áll fenn közüzemi tartozás.

(10)^[12] Az állami támogatással épült és a piaci alapon bérbe adható lakásokra bérleti jogviszony a lakás pályáztatását követően 1 évre köthető. Amennyiben a bérlő az e rendeletben megfogalmazott lakásbérleti szerződés ismételt megkötési feltételeinek megfelel, úgy az 1 év letelte után szerződése - amennyiben a bérlő a feltételeknek továbbra is megfelel - további 4 évre meghosszabbítható.

(10a)^[13] A (10) bekezdésben meghatározott, összesen 5 év bérleti időtartam lejárta esetén a lakásra e §-ban meghatározott eljárásrend szerint pályázatot kell kiírni. A pályázatot a (10) bekezdésben foglaltak szerint meghosszabbított bérleti szerződés lejárta előtt 60 nappal közzé kell tenni. A lakásra a lakás bérlője is nyújthat be pályázatot. A pályázatról a döntést úgy kell meghozni, hogy arról a lakás bérlőjét legalább 30 nappal a bérleti szerződése lejárta előtt tájékoztatni kell.

(10b)^[14]​ Amennyiben a meghirdetett lakásra a lakás bérlője 5 év bérleti időtartam lejárta után nyújt be pályázatot, és a pályázó az e rendeletben foglalt valamennyi feltételnek megfelel, a polgármester a Lakhatási Tanácsadó Testület javaslata alapján kivételes méltánylást érdemlő esetben dönthet úgy, hogy a pályázó abban az esetben is elnyerheti a lakás bérleti jogát, ha a (6) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg.

(11) A pályázatot a benyújtási határidőt követően a Lakhatási Tanácsadó Testület javaslata alapján a polgármester bírálja el. A pályázat eredményéről a szociális igazgatási ügyintéző a pályázat nyertesét haladéktalanul, a többi pályázót 10 napon belül írásban értesíti.

(12)^[15] Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a bérleti szerződést meg kell kötni a bérbeadóval. Szerződéskötés elmulasztása esetén a kijelölt pályázó a lakásbérletre való jogosultságát elveszti. Nem minősül mulasztásnak, ha a bérlőként kijelölt önhibáján kívüli okból (kórházi kezelés, kórházi kezelést nem igénylő súlyos betegség, stb.) igazoltan nem tud eleget tenni szerződéskötési kötelezettségének.

(13) Ha a polgármester által kijelölt pályázó a bérleti szerződés megkötésétől eláll, a polgármester új pályázat kiírása nélkül – ebben az eljárásban pályázatot benyújtók közül – jelöl ki bérlőt.

7. „Fecskeház” program keretében épült lakások

9. §

(1) Az önkormányzat a fiatalok otthonteremtésének elősegítése érdekében 40 m²-es garzonlakásokat, ún. „Fecskeház”-at hozott létre, amelybe pályázat útján lehet elhelyezési jogot nyerni 5 évre.

(2)^[17] Lakás üresedése esetén a bérbeadó 8 napon belül a lakás pontos címének és fő jellemzőinek, valamint havi lakbérének közlésével értesíti a polgármestert. A szociális igazgatási ügyintéző az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat honlapján pályázati felhívást tesz közzé.

(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a bérlakás pontos címét,
b) a havi lakbér összegét,
c) a lakás műszaki jellemzőit,
d) a pályázat benyújtási helyét, határidejét.

(4) Elhelyezési jogosultságot nyerhetnek azok a házastársi, illetőleg élettársi kapcsolatban élők, akik az alábbi feltételek mindegyikének megfelelnek:
a) állandó jellegű kereső tevékenységet végeznek vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán hallgatói jogviszonyban állnak, vagy terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási segélyt vagy gyermekgondozási díjat kapnak,
b)^[18] kötelezettséget vállal arra, hogy a bérleti szerződés megkötéséig Magyarországon bejegyzett pénzintézetnél vagy biztosító intézetnél szerződést köt, mely alapján a lakáscélú megtakarításuk havi összege eléri a 2. mellékletben meghatározott minimális összeget,
c) a pályázat benyújtásának időpontjában egyikük sem töltötte be a 35. életévét és
d) egyikük sem rendelkezik saját lakással.

(5) A pályázat benyújtásának határideje a pályázat megjelenését követő 15. nap.

(6) A pályázat e rendelet 3. függelékében meghatározott nyomtatványon nyújtható be a szociális igazgatási ügyintézőhöz.

(7) A pályázat elbírálásának fő szempontja, a pályázó és a vele együtt költözők:
a) lakhatási körülményei,
b) gyermekek száma.

(8) A pályázatot a Lakhatási Tanácsadó Testület javaslata alapján a polgármester bírálja el.

(9) A pályázat eredményéről a szociális igazgatási ügyintéző a pályázat nyertesét haladéktalanul, a többi pályázót 10 napon belül írásban értesíti.

(10)^[19] Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a bérleti szerződést meg kell kötni a bérbeadóval. Szerződéskötés elmulasztása esetén a kijelölt pályázó a lakásbérletre való jogosultságát elveszti. Nem minősül mulasztásnak, ha a bérlőként kijelölt önhibáján kívüli okból (kórházi kezelés, kórházi kezelést nem igénylő súlyos betegség, stb.) igazoltan nem tud eleget tenni szerződéskötési kötelezettségének.

(11) Ha a polgármester által kijelölt pályázó a bérleti szerződés megkötésétől eláll, a polgármester új pályázat kiírása nélkül – ebben az eljárásban pályázatot benyújtók közül – jelöl ki bérlőt.

(12) Ha a meghirdetett pályázatra a (4) bekezdésben megadott feltételeknek megfelelő személyek igénylőként nem jelentkeznek, 1 évi határozott időtartamra a 8. §-ban meghatározott feltételek szerint, a piaci alapon bérbe adható lakásoknál alkalmazott lakbér felszámításával is kiadható.

(13) A (12) bekezdésben foglalt 1 év határozott idő leteltét megelőzően – amennyiben a bérlő meghosszabbításra irányuló kérelme alapján piaci alapon bérbe adható lakásoknál meghatározott feltételeknek megfelel – a szerződés pályáztatás nélkül újabb 1 évvel meghosszabbítható, de összesen legfeljebb két évre.

(14)^[20] A bérleti jogviszony megszűnik a szerződésben meghatározott határidő elteltével, vagy ha a bérlők bármilyen beköltözhető lakáshoz jutnak, melyet haladéktalanul kötelesek bejelenteni a bérbeadónak.

(15) Az elő-takarékossági szerződés teljesítését a bérlőnek évente igazolnia kell.

(16) Azoknak a „Fecskeházban” elhelyezett bérlőknek az esetében, akiknek a bérleti szerződésük időtartama alatt gyermekük születik, a lakásbérleti szerződése gyermekenként további 1 évvel meghosszabbítható.

(17) A bérleti szerződés lejártát követően a „Fecskeházat” el kell hagyni.

8. Fogyatékkal élők elhelyezésére szolgáló lakóegységek
10. §

(1) A rendelet 1. melléklet V. pontjában felsorolt lakóegységek bérleti jogát fogyatékkal élők nyerhetik el pályázat útján legfeljebb 10 évre.

(2) A lakóegységek bérbe adásának együttes feltételei:
a) a pályázó legalább részben legyen képes önálló életvitelre,
b) a lakásfenntartás költségeinek fedezéséhez megfelelő, igazolt jövedelemmel rendelkezzen,
c) amennyiben egészségi állapota engedi, vegyen részt a PRESIDIUM Közhasznú Egyesület komplex rehabilitációs programjában.

(3)^[22] A lakóegység üresedése esetén a bérbeadó 8 napon belül a lakóegység pontos címének és fő jellemzőinek, valamint havi lakbérének közlésével értesíti a polgármestert. A szociális igazgatási ügyintéző az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat honlapján pályázati felhívást tesz közzé.

(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a lakóegység műszaki jellemzőit, épületen belüli fekvését,
b) a lakóegység bérleti díját,
c) a pályázat benyújtásának helyét, határidejét,
d) a pályázat elbírálásának határidejét és
e) a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását.

(5) A pályázathoz csatolni kell:
a) orvosi véleményt a pályázó önálló életvitelre való alkalmasságáról,
b) a pályázó nettó jövedelmének igazolását,
c) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a lakóegységek közösségi helyiségében rendezendő programokba bekapcsolódik,
d) a lakók által közösen kialakított házirendet elfogadja, illetve
e) amennyiben egészségi állapota engedi a PRESIDIUM Közhasznú Egyesület komplex rehabilitációs programjában történő részvétel igazolását.

(6) A pályázat benyújtásának határideje a megjelenését követő 15. nap. A pályázatot szociális igazgatási ügyintézőnél kell benyújtani.

(7) A pályázatot a polgármester a Lakhatási Tanácsadó Testület, valamint a PRESIDIUM Közhasznú Egyesület vezetőjének a javaslata alapján bírálja el.

(8) A pályázat eredményéről a szociális igazgatási ügyintéző a pályázat nyertesét haladéktalanul, a többi pályázót 10 napon belül írásban értesíti.

(9)^[23] Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a bérleti szerződést meg kell kötni a bérbeadóval. Szerződéskötés elmulasztása esetén a kijelölt pályázó a lakásbérletre való jogosultságát elveszti. Nem minősül mulasztásnak, ha a bérlőként kijelölt önhibáján kívüli okból (kórházi kezelés, kórházi kezelést nem igénylő súlyos betegség, stb.) igazoltan nem tud eleget tenni szerződéskötési kötelezettségének.

(10) Ha a polgármester által kijelölt pályázó a bérleti szerződés megkötésétől eláll, a polgármester új pályázat kiírása nélkül – ebben az eljárásban pályázatot benyújtók közül – jelöl ki bérlőt.

(11)^[24] A lakóegységek közüzemi szolgáltatásaira a bérbeadói jogokat gyakorló köt szerződést a közüzemi szolgáltatókkal. A bérbeadói jogokat gyakorló a közüzemi szolgáltatás költségeit a bérbeadó megosztása alapján a bérlők felé kéthavonta továbbszámlázza. E tényt a bérlővel kötött szerződés rögzíti.

9. Szakemberek elhelyezésére vonatkozó szabályok
11. §

(1)^[25] A dombóvári intézmények, a Dombóvári Szent Lukács Kórház, az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, valamint Dombóváron a 10 legtöbb iparűzési adót fizető gazdálkodó szervezet vezetőinek a kérelmére az e szervezeteknél foglalkoztatott legalább középfokú végzettségű személy részére, továbbá azon helyi vállalkozások vezetőinek a kérelmére, akiknél duális képzésben résztvevő felsőoktatási intézményben tanulók gyakorlati idejüket töltik, az idő alatt az érintett tanuló részére lakásigénylési névjegyzékbe vétel és pályáztatás nélkül adható bérbe önkormányzati lakás. 

(2) A város szakember-gondjainak megoldását szolgáló elhelyezéskor a bérleti szerződést legfeljebb a munkaszerződés időtartamára lehet megkötni. Határozatlan idejű munkaviszony esetén a bérleti szerződést 1 évre kell megkötni, amely az egyes lakástípusokra vonatkozó szabályok szerint a munkaviszony fennállásáig ismételten meghosszabbítható. Abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya nyugdíjazás folytán szűnik meg, lakásbérleti szerződése az egyes lakástípusokra vonatkozó szabályok szerint ismételten meghosszabbítható.

(3) Nem köthető az (1) bekezdésben foglaltak szerint bérleti szerződés azzal a személlyel, akinek – illetve a vele együtt költöző személynek - a
a)    tulajdonában lakás, vagy lakás céljára hasznosítható más épület, építmény van, illetve ilyen hasznosításból jövedelemmel, vagy egyéb jelentősebb forgalomképes vagyonnal rendelkezik, vagy
b)    már volt önkormányzati bérlakásra lakásbérleti szerződése, amely rendkívüli felmondással szűnt meg, vagy a bérleti szerződése egyéb okból megszűnt, de lakbérhátralékát vagy az adott lakásra kimutatott közüzemi tartozását nem rendezte.

10. Külföldről hazatelepülő dombóváriak elhelyezésére vonatkozó szabályok
12. §

(1) Azon külföldről hazatelepülő személyek részére, akiknek az utolsó belföldi lakóhelye Dombóváron volt, lakásigénylési névjegyzékbe vétel és pályáztatás nélkül adható bérbe önkormányzati lakás.

(2) A külföldről hazatelepülő személynek igazolnia kell, hogy legalább 1 évet töltött külföldön munkavállalás céljából. Az ezt igazoló dokumentumokat a bérlakás kijelölés iránti kérelméhez csatolnia kell.

(3) Nem köthető az (1) bekezdésben foglaltak szerint bérleti szerződés azzal a személlyel, akinek – illetve a vele együtt költöző személynek - a
a) tulajdonában lakás, vagy lakás céljára hasznosítható más épület, építmény van, illetve ilyen hasznosításból jövedelemmel, vagy egyéb jelentősebb forgalomképes vagyonnal rendelkezik, vagy
b) már volt önkormányzati bérlakásra lakásbérleti szerződése, amely rendkívüli felmondással szűnt meg, vagy a bérleti szerződése egyéb okból megszűnt, de lakbérhátralékát vagy az adott lakásra kimutatott közüzemi tartozását nem rendezte.

11. Hivatali szolgálati lakás
13. §^[26]

12. A felek jogai és kötelezettségei
14. §

(1) Önkormányzati bérlakás csak határozott időre, vagy a szerződésben megjelölt feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.

(1a)^[27] A kijelölt bérlő a bérbeadóval a lakásra bérleti szerződést köt. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a bérleti díj, a lakáskezelői alapdíj, valamint a közös költség összegét.

(1b)^[28] A kijelölt bérlő – az (1e) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződést, valamint az adott lakásra vonatkozó kiköltözési nyilatkozatot a közjegyző előtt aláírni, a bérbeadó munkatársai által egyeztetett időpontban.

(1c)^[29] Amennyiben a bérlő köteles az (1b) bekezdésben foglalt közjegyző előtti kötelezettségvállalásra, a bérlő csak akkor léphet birtokba, ha közjegyző előtti kötelezettségvállalást megtette, mely a bérleti szerződés elválaszthatatlan része, az (1a) pontban foglalt bérleti szerződés hatálya csak a közjegyzői okirat aláírásával áll be.

(1d)^[30] Amennyiben a közjegyzői okirat aláírása a kijelölt bérlő mulasztása miatt az (1a) pontban foglalt szerződés aláírását követő 15 napon belül nem történik, a szerződés hatálya nem áll be és a bérlő a lakás bérletére vonatkozó jogosultságát elveszti.

(1e)^[31] Nem kell végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okiratba foglalni azon legfeljebb 1 év határozott időre létrejött lakásbérleti szerződést, amelyet a 8. §, a 9. § (12) bekezdése, valamint a 11. § alapján kötöttek meg.

(2^[32]) A bérlő a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás használatáért a bérbeadó részére a rendelet 2. mellékletében meghatározott mértékű lakbért, lakáskezelői alapdíjat és a bérleti szerződésben meghatározott, a lakáshasználattal kapcsolatban felmerülő költségeket köteles fizetni. A bérlő a lakbért és az egyéb költségeket a tárgy hónapban egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

(2a)^[33] A társasházkezelő által kimutatott adott lakásra vonatkozó közös költséget a bérbeadó számlázza ki a bérlő részére, aki köteles azt a bérbeadó részére megfizetni.

(3) A szociális alapon bérbe adható lakás bérlőjét minden évben egyszeri lakbérkedvezmény illeti meg abban az esetben, ha
a) nincs lakbértartozása, és
b) nincs ellene folyamatban a lakás elhagyására való kötelezésre irányuló vagy olyan eljárás, amely miatt a bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.
A lakbérkedvezmény mértéke a lakás használatáért e rendelet szerint a tárgyévben – a kedvezmény figyelembe vétele nélkül – összesen fizetendő lakbér 10 %-a. A kedvezményt a tárgyév utolsó két hónapjában esedékes egy-egy havi lakbér kiszámlázásakor kell megfelelően érvényesítenie a bérbeadónak a feltételek fennállása esetén, a bérlőnek a tárgyév utolsó két hónapjában a kedvezménnyel megfelelően csökkentett lakbért kell megfizetnie.

(4) Nem jogosult bérlakás használatára az, aki a lakásbérlet jogát valótlan adatok közlése, vagy megtévesztés következtében nyerte el.

(5) A bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét és annak várható időtartamát a bérbeadónak írásban bejelenteni.

(6)^[34] A bérlő köteles a lakást rendeltetésszerűen használni. A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát és a szerződésben foglalt feltételek teljesítését évente 1 alkalommal ellenőrzi. A bérlő köteles biztosítani a lakásba történő bejutást, illetőleg tűrni az ellenőrzést. Továbbá a bérbeadó köteles ellenőrzést tartani nem rendeltetésszerű használatra utaló bejelentés, adat alapján.

(7)^[35] A bérbeadó köteles a bérlőt felszólítani a lakásbérleti díj megfizetésére, amennyiben lakbérhátraléka keletkezik.

(8)^[36] 

 14/A. §^[37]

(1)^[38] Amennyiben az

a) épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy,

b) az önkormányzat által elnyert pályázat megvalósításával kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti vagy végleges kiköltöztetése esetén végezhetőek el, a polgármester jogosult cserelakás kijelölésére.

(2)^[39] A cserelakás kijelölésének szükségessége esetén a polgármester a bérbeadó lakás üresedéséről szóló értesítése alapján dönthet arról, hogy a lakást cserelakásnak jelöli ki és arra pályázati felhívást nem tesz közzé.

(2a)^[40] Amennyiben a lakáscserére vagy lakáskijelölésre az önkormányzat által elnyert pályázat megvalósítása miatt kerül sor, a polgármester jogosult a bérbeadás feltételeit a 7. §, 8. §, 14. §, 16-19. §, valamint a 2. melléklet rendelkezéseitől eltérően meghatározni.

(3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 18-19. §-ában foglalt, a polgármester által jóváhagyott tartalmú megállapodás kiterjed:

1. a lakásbérleti jogviszony szünetelésének időtartamára,
2. a közüzemi fogyasztásmérők vonatkozásában a fogyasztók ki– és bejelentésére,
3. a szünetelés időtartamára vonatkozó közös költség fizetési kötelezettségre,
4. a felajánlott cserelakás adataira, bérleti díjára,
5. a cserelakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésére, közüzemi szerződések megkötésére, közös költség fizetésének vállalására vonatkozó kötelezettség előírására,
6. a költöztetés során a bérbeadó által vállalt kötelezettségekre.

(4) A cserelakás bérleti díja nem haladhatja meg az eredetileg bérelt lakás bérleti díját.

13.Bérbeadói hozzájárulások
15. §

(1) A bérlő csak a bérbeadóval kötött megállapodás alapján alakíthatja át, illetve korszerűsítheti a bérlakást.

(2) A bérbeadó és a bérlő a megállapodásban rögzíti az elvégzendő munka
a) pontos megjelölését,
b) befejezési határidejét,
c) a várható költségeket,
d) a bérbeadó által átvállalandó költség nagyságát, valamint azt, hogy
e) a munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyeket a bérlő köteles beszerezni.

(3) A bérbeadó – a bérlő kérésére – csak a hozzájárulásával elvégzett átalakítással, korszerűsítéssel járó számlákkal igazolt költségek részben vagy egészben történő megfizetését vállalhatja.

(4) A bérbeadó a bérlővel kötött megállapodás alapján a számlákkal igazolt költségeket lakbérbeszámítás útján téríti meg a bérlőnek. Bérleti jogviszony megszűnése esetén a költségek fennmaradó részét a bérbeadó 90 napon belül egy összegben téríti meg a bérlőnek.

(5) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést – a lakbér összegére is kiterjedően – módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit részben vagy egészben a bérbeadó viseli.

(6) Az önkormányzat a használhatatlanná vált bérlakás bérlőjének a bérleti szerződése érvényességi idejére köteles másik bérlakást biztosítani, ha a lakás használhatatlanná válását nem a bérlő idézte elő.

(7) Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ebben a bérbeadó és a bérlő, valamint a leendő bérlőtárs megállapodnak.

(8) A bérbeadó a házastársak közös kérelmére – a házastárs lakásba költözésének időpontjától függetlenül – bérlőtársi szerződést köt.

(9) Bérlőtársak életközösségének megszűnése esetén - megegyezés hiányában - a lakáshasználat kérdésében a bíróság döntése a mérvadó. A távozni kényszerülő féllel szemben az önkormányzatnak elhelyezési kötelezettsége nincs.

(10) A bérlő a lakásba más személyt – házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője kivételével -, a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. A bérbeadói hozzájárulásról a Lakhatási Tanácsadó Testület javaslata alapján a polgármester dönt.

(11) A bérlőtárs a lakásba más személyt a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. E befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása is szükséges, kivéve azt a személyt, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhat.

14.A bérlőt terhelő kötelezettségek biztosítékául kikötött óvadék
16. §

(1) Az állami támogatással épült, a piaci alapon bérbe adható lakások rendeltetésszerű használatára alkalmas állapotban történő visszaadásának biztosítékául a bérlő 3 havi lakbérrel azonos összegű óvadék megfizetésére köteles.

(2) Az óvadék megfizetése a lakás birtokba adásának feltétele, azt a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg kell megfizetni.

(3) A polgármester vis major helyzetben elengedheti az óvadék megfizetését.

(4)^[41] A polgármester elengedheti az óvadék megfizetését abban az esetben, ha a bérlő

a) betöltötte a 60. életévét, vagy

b) legalább 15 éve bérli az ingatlant.

15.Lakásbérleti jogviszony rendkívüli felmondása
17. §

(1) A lakásbérleti jogviszony - a polgármester által jóváhagyott tartalmú -, szerződésben meghatározott esetekben rendkívüli felmondással megszüntethető.

(2) A bérbeadó a bérleti szerződést rendkívüli felmondással az alábbi okokra hivatkozva szüntetheti meg:
a) jogosulatlan személyek életvitelszerű tartózkodása a lakásban vagy
b) a közös használatú helyiségeket szándékosan rongálja, beszennyezi vagy
c) a szomszédos ingatlanban lakó személyek nyugalmát zavarja vagy velük szemben az együttélés követelményeit durván sértő, botrányos magatartást tanúsít vagy
d)^[42] 
e) közüzemi óra közszolgáltató által történő leszerelése vagy
f)^[43] 3 hónapnál régebb óta fennálló, és a közszolgáltató által igazolt közüzemi tartozás, kivéve abban az esetben, ha a lakásbérleti jogviszony a 18. § (5) bekezdése alapján jött létre

g)^[44] amennyiben a lakásbérleti jogviszony a 18. § (5) bekezdése alapján jött létre, és a bérlő a tartozása részletekben történő megfizetésére kötött bármely megállapodását megszegi,

h)^[45] 3 havi lakbér- vagy közüzemi díjtartozás.

(3) A (2) a), b), c) pontokban foglalt esetekben a bérbeadó köteles a bérlőt a magatartás megszüntetésére vagy a megismétléstől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban felszólítani. A rendkívüli felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított 8 napon belül kell közölni.

(4)^[46] Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó 60 napos határidővel kötelezi a bérlőt az eredeti állapot helyreállítására. Amennyiben a 60 napos határidő eredménytelenül telik el, a bérbeadó jogosult a szerződést rendkívüli felmondással megszüntetni.

(5) Rendkívüli felmondást írásban kell közölni úgy, hogy a lakásból való kiköltözésre a felmondás kézhezvételétől számított 30 napos határidőt kell adni. Amennyiben a bérlő nem hagyja el önként 30 nap alatt a lakást, a bérbeadó köteles megindítani a kilakoltatási eljárást.

(6) Az a bérlő, illetve a vele közös háztartásban élő személy, akinek a szerződése rendkívüli felmondással szűnt meg, vagy a bérleti szerződése egyéb okból megszűnt, de lakbérhátralékát vagy az adott lakásra kimutatott közüzemi tartozását nem rendezte önkormányzati bérlakásra nem jogosult 10 évig.

16.Lakásbérleti jogviszony ismételt létesítése
18. §

(1)^[47] A bérbeadó a meg nem hosszabbítható bérleti szerződés lejárta előtt 6 hónappal köteles a bérlő figyelmét felhívni a szerződés lejárati idejére és tájékoztatni a lakás átadásának időpontjáról, módjáról.

(2)^[48]  A bérbeadó legalább a bérleti szerződés lejárta előtt 60 nappal köteles a bérlő figyelmét felhívni a szerződés lejárati idejére és tájékoztatni a lakás átadásának időpontjáról, módjáról és a bérleti jogviszony esetleges folytatásának lehetőségéről.

(3)^[49] A lakásbérleti jogviszony ismételt létesítése akkor lehetséges, ha az adott lakástípusra meghatározott jogosultsági feltételek teljesülnek és a bérlőnek nincs lakbérhátraléka, és igazolja, hogy a közüzemi szolgáltatók felé fennálló tartozása nincs.

(3a)^[50] Amennyiben a szociális rászorultság alapján bérbeadható ingatlanokra vonatkozó lakásbérleti szerződések ismételt létesítése esetén a bérlő a szociális alapon bérbeadható bérlakásra meghatározott jogosultsági feltételek közül kizárólag a 7. § (2) a) pontjában foglalt feltételnek nem felel meg, vele a bérleti szerződés ismételten megköthető, azzal, hogy a bérleti díj összege a Rendelet 2. melléklet 3. pontjában meghatározott lakbér összegének 150 % -a (a továbbiakban: emelt összegű lakbér)

(4) Lakásbérleti jogviszony ismételt létesítésére irányuló kérelmet a Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Ügyfélszolgálatán lehet benyújtani e rendelet 4. függeléke szerinti formanyomtatványon. A kérelemhez csatolni kell a lakásban élő személyek a kérelem benyújtását megelőző havi jövedelemigazolását, továbbá a közüzemi szolgáltatók (energiaellátás, víz- és csatornamű, szemétszállítás, távhőszolgáltatás) által kiadott igazolásokat a szolgáltatók felé fennálló tartozásuk nincs.

(5)^[51] Amennyiben a bérlő közüzemi, illetve bérleti díj tartozása 2015. július 1. napját megelőzően kötött bérleti szerződés időtartama vagy a 2015. július 1-jét megelőzően létrejött jogcím nélküli lakáshasználat időtartama alatt halmozódott fel, a lakásbérleti jogviszony ismételt létesítése akkor lehetséges, ha az adott lakástípusra meghatározott jogosultsági feltételek teljesülnek és a bérlő

a) lakbérhátraléka, illetve közüzemi díjtartozása rendezése érdekében annak részletekben törtnő megfizetésére megállapodást kötött és

b) a közüzemi szolgáltatóval a részletfizetésre kötött megállapodás megkötését a bérbeadó előtt igazolja és

c) a bérbeadó előtt igazolja az esedékessé vált részletek megfizetését.

17. A jogcím nélküli lakáshasználat
19. §

(1)^[52] A lakást jogcím nélkül használó lakáshasználati díj fizetésére köteles, melynek összege a jogcím nélküli lakáshasználat első két hónapjában a korábbi lakbérrel azonos összegű, a jogcím nélküli lakáshasználat harmadik hónapjától kezdődően a lakbér 150 %-a, emelt összegű lakbér fizetése esetén a havi emelt összegű lakbér 150 %-a.

(2) Az a lakást jogcím nélküli lakáshasználó, aki a lakásbérleti díj 150 %-át fizeti és a fennálló tartozását egyösszegben megfizeti kizárólag egy alkalommal jogosult a lakásbérleti jogviszony ismételt létesítésére, amennyiben a 18. §-ban foglalt feltételeknek megfelel.

(3)^[53] Ha a lakást jogcím nélkül használó 3 hónapon belül a lakásbérleti jogviszonyát nem rendezi a bérbeadó eljárást indít a lakás kiürítésére.

(4) Azzal a jogcímnélküli lakáshasználóval szemben, akit a bíróság jogerős ítéletével a lakás kiürítésére kötelezett, a már megindított végrehajtás megszüntethető, ha a fennálló tartozását és a végrehajtási költséget a végrehajtás időpontjáig egyösszegben megfizeti, feltéve, ha a bérleti jogviszony fennállása, illetve a jogcímnélküli lakáshasználat időtartama alatt az érintett személyek az együttélés szabályait betartották.

(5)^[54]Amennyiben a volt bérlő és a bérbeadó között per van folyamatban a lakás kiürítése vagy a tartozások megfizetése iránt, a bérbeadó képviselője az eset minden körülményét mérlegelve jogosult arra, hogy a tartozások eredményesebb behajtása érdekében, a tartozások részletekben történő megfizetésére, valamint a késedelmi kamat elengedésére vonatkozóan egyezséget kössön. Az egyezség során tőketartozás nem engedhető el és nem csökkenthető.

III. fejezet
Egyéb helyiségek bérlete

18. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete
20. §

(1) A Képviselőtestület a rendelet 3. mellékletében rögzített nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiségek) bérbeadói jogainak gyakorlásával és a bérbeadási kötelezettségek teljesítésével a polgármester bízza meg.

(2) A bérbeadó helyiséget csak pályázati eljárás lefolytatása után, legfeljebb 5 évi időtartamra adhat bérbe, ha a bérlő 3 havi bérleti díjat a szerződéskötéskor letétbe helyez.

(3) Nem kell pályázatot kiírni a helyiség bérletére:
a) ha a nem lakás céljára szolgáló helyiség legalább 1 éve üresen áll, vagy
b) ha a helyiség használatára közérdekből van szükség.

(4) A pályázati kiírást az önkormányzat hirdetőtábláján kell kifüggeszteni, valamint az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.

(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát;
b) a hasznosítás célját és a helyiségben végezhető tevékenység pontos megjelölését;
c) a helyiség megtekintésére biztosított időpontot;
d) a bérleti szerződés időtartamát;
e) a bérleti díj alsó határát, amelyre licitálni lehet;
f) a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét, a pályázatok bírálatának helyét, idejét;
g) 3 havi bérleti díj szerződéskötéskor történő letétbe helyezési kötelezettségét.

(6) A pályázati ajánlatok benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a kiírástól számított 10 munkanap rendelkezésre álljon. A kiírás időpontjának az a nap számít, amikor a pályázat a honlapon megjelent.

(7) A pályázatot zárt borítékban kell leadni a Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Városüzemeltetési Irodájában a vagyongazdálkodási ügyintézőnek.

(8) A helyiség bérletére benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a bérbevételre ajánlatot tevő nevét, címét, adatait,
b) a bérleti díjra vonatkozó ajánlatot,
c) a hasznosítás célját.

(9) Érvénytelen az a pályázat, amely a (8) bekezdésben megjelölteket nem tartalmazza.

(10) A pályázat alapján annak kell a helyiséget bérbe adni, aki a legmagasabb bérleti díj megfizetését vállalja.

(11) A pályázatokat a polgármester bírálja el.

(12) A pályázat eredményéről a vagyongazdálkodási ügyintéző a pályázat nyertesét haladéktalanul, a többi pályázót 10 napon belül írásban értesíti.

(13) Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a bérleti szerződést meg kell kötni. Szerződéskötés elmulasztása esetén a kijelölt pályázó a lakásbérletre való jogosultságát elveszti. Nem minősül mulasztásnak, ha a bérlőként kijelölt önhibáján kívüli okból igazoltan nem tud eleget tenni szerződéskötési kötelezettségének.

(14) A bérleti díj legalacsonyabb összegét helyiség típusonként differenciált, négyzetméter egységárban határozza meg a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, azzal, hogy a bérleti díj évente a Központi Statisztikai Hivatal által az előző évre megállapított inflációs rátával azonos mértékben emelkedik.

(15) A helyiség bérlőjének nevét és az általa vállalt bérleti díj összegét a Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni a szerződéskötéstől számított 15 nap időtartamra.

(16) Amennyiben a bérlőnek bérleti díj hátraléka nincs és vállalja a bérleti szerződésében szereplő díj további megfizetését, úgy a bérleti jogviszony pályáztatás nélkül meghosszabbítható, egyedileg meghatározott időtartamra.

19. Hozzájárulás a bérleti jog átruházásához
21. §

(1) A bérlő a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti jogát a polgármester hozzájárulásával ruházhatja át másra.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt hozzájárulás feltétele, hogy az új bérlő vállalja, hogy
a) a helyiségben olyan tevékenységet folytat, amely nem ellentétes a helyiség hasznosítási céljával, továbbá
b) az általa fizetendő bérleti díj összege a korábbi bérlő által fizetett bérleti díj összegével legalább azonos mértékű, továbbá
c) 3 havi bérleti díj összegének megfelelő óvadékot befizet.

20. Az egészségügyi célvagyonba tartozó, nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó rendelkezések
22. §

(1) A Rendelet 4. mellékletében megjelölt egészségügyi célvagyonba tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség) bérletére a rendeletet az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség pályázati eljárás lefolytatása nélkül adható bérbe, kizárólag egészségügyi szolgáltatások nyújtására és azzal összefüggő feladatok ellátására.

(3) Az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség bérlője lehet:
a) olyan háziorvos, aki Dombóvár város közigazgatási területén háziorvosi, házi gyermekorvosi vagy fogorvosi körzetben területi ellátási kötelezettséget vállal a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) 1. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint,
b) az a) pontba nem tartozó, egészségügyi szolgáltatást nyújtó természetes személy vagy gazdálkodó szervezet.

(4) Amennyiben Dombóvár Város Önkormányzata az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség használatát a területi ellátási kötelezettséget vállaló háziorvos részére a területi ellátási kötelezettségre vonatkozóan kötött megállapodásban térítésmentesen biztosította, a bérbeadói jog csak a háziorvos részére biztosított használaton kívüli időszakokra és a megállapodásban foglaltakra figyelemmel gyakorolható. Az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiségnek a háziorvos által betegfogadásra használt része bérbeadásához a megállapodás szerint használatra jogosult háziorvos hozzájárulása szükséges.

(5) Az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség a (3) bekezdés a) pontja szerinti bérlő esetén a háziorvos területi ellátási kötelezettsége megszűnéséig, mint feltétel bekövetkezéséig, a (3) bekezdés b) pontja szerinti bérlő esetében legfeljebb 5 év időtartamra adható bérbe.

(6) Az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség bérleti jogának átruházása, illetve elcserélése esetén a bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy a bérleti jog csak a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő természetes személyre vagy gazdálkodó szervezetre ruházható át, illetve cserélhető el. Bérlőtársi szerződés csak a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő természetes személlyel vagy gazdálkodó szervezettel köthető.

(7) Az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség albérletbe adásához a bérbeadó a következő feltételek együttes teljesülése esetén járul hozzá:
a) az albérlő csak a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő természetes személy vagy gazdálkodó szervezet lehet,
b) a bérlő vállalja, hogy a bérbeadó által ellenjegyzett albérleti szerződés hatályba lépésétől számítva, a szerződésben az albérletbe adásért kikötött ellenértéket bérleti díjként, illetve a kikötött bérleti díjjal növelten megfizeti.

(8) A (3) bekezdés a) pontja szerinti bérlő esetén bérleti díjat a bérbeadói jogok gyakorlására jogosult a Képviselőtestület ilyen tárgyú határozata esetén, az abban meghatározott feltételekkel köthet ki. Amíg a Képviselőtestület nem hoz ilyen határozatot, a bérleti szerződésben a bérleti díj bérbeadó részéről való egyoldalú meghatározásának jogát és bérlő részéről ennek kifejezett elfogadását kell kikötni.

(9) A (9) bekezdésben meghatározottakon kívül az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség bérleti díját a piaci viszonyok figyelembevételével, és a hasonló bérlemények bérleti díjára figyelemmel kell meghatározni, a bérleti díj összegét évenként a KSH által az előző évre megállapított inflációs rátával azonos mértékben emelni kell.

(10) Az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség használatával kapcsolatban felmerülő és a bérleti szerződésben meghatározott költségeket a bérlő köteles viselni. Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a bérlőnek a költségeket a megállapodás szerint használatra jogosult háziorvos részére kell megfizetnie, amennyiben a bérlő és a háziorvos másként nem állapodik meg.

IV. Fejezet
Záró rendelkezések
21. Hatálybalépés
23. §

Ez a rendelet 2015. július 1-jén lép hatályba.

22. Átmeneti rendelkezések
24. §

(1) A 2015. július 1. napját megelőzően megkötött és jelen rendelet hatályba lépésekor hatályos lakásbérleti szerződésekre a 2015. június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Azon 60 év feletti bérlők szerződését, akik jelen rendelet hatályba lépésekor érvényes lakásbérleti szerződéssel rendelkeznek, a polgármester méltányosságból meghosszabbíthatja, egyedileg megállapított időtartamra.

(3) Jelen rendelet II. fejezetében foglalt Egyéb helyiségek bérletére vonatkozó rendelkezéseket a hatályos szerződésekre is alkalmazni kell.

(4)^[55] A rendelet 2018. szeptember 1-jétől hatályos 1. melléklet IV. 1. pontját a hatálybalépését követően kiírt pályázati felhívás eredményeként elnyert bérleti jog vonatkozásában megállapított bérleti díj számításnál kell alkalmazni.

^[56]24/A. §

(1) Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a bérlakás-gazdálkodás hatékonyságának javítása és a lakásállomány értékének a megőrzése érdekében az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások bérbeadásával kapcsolatos bérbeadói, lakáskezelői feladatokat 2018. január 1-jétől saját hatáskörben látja el.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatellátás keretében a lakásokat – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az alábbi ütemezés szerint veszi át az Önkormányzat az Nkft.-től:

a) 1. ütem: 2018. január 1-től a Rendelet 1. mellékletének

aa) IV. pontjában foglalt, a Fecskeházi program keretében épült, Teleki utca 14. szám alatt található 15 db lakást,   

ab) V. 1. és 2. pontjában foglalt, a fogyatékkal élők elhelyezésére szolgáló, Park u. 2. szám alatt található 7 db lakóegységet, a hozzájuk tartozó szociális blokkal és konyhával,

b)^[57] 2. ütem: 2018. április 1-től a Rendelet 1. mellékletének

ba) I. 1., 2., 3., 4. és 5.  pontjában foglalt 57 db szociális bérlakást,

bb) II. pontjában foglalt állami támogatással épült 30 db bérlakást,

bc) III. 1., 2., és 3. pontjában foglalt piaci alapon bérbe adható 92 db bérlakást.

c)^[58]

(3) A Dombóvári Város- és Lakásgazdálkodási Nonprofit Kft. bérleti szerződés megkötésére, hosszabbítására 2018. január 1-től nem jogosult, a (2) bekezdésben foglalt ütemezéstől függetlenül a szerződéshosszabbítások vagy új szerződések megkötése esetén a bérbeadói jogokat az adott lakás tekintetében az önkormányzat veszi át.

23. Hatályon kívül helyező rendelkezések
25. §

A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonába lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 43/2006.(XII. 20.) rendelete, valamint az azt módosító 6/2007.(II.22.), 23/2007.(VI.6.), 26/2007.(VI.29.), 6/2008.(I.30.), 14/2008.(II.27.), 24/2008.(V. 7.), 56/2008.(XII.19.), 32/2009.(IX.10.) önkormányzati rendeletek.

    Szabó Loránd                                                                                 dr. Letenyei Róbert
    polgármester                                                                                            jegyző