1. § A Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 17/2015. (IV. 30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az önkormányzat telephelyei:

2. § A Rendelet 5. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

3. § A Rendelet 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti összehívásra irányuló és annak indokát tartalmazó indítványt a polgármesterhez kell írásban benyújtani. A polgármester az ülést legkésőbb az indítvány kézhezvételétől számított öt napon belül hívja össze, legkésőbb a kézhezvételtől számított tizenöt napon belüli időpontra.”

4. § (1) A Rendelet 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A képviselő-testület ülésén napirendi pont tárgyalására – a képviselői interpellációk, valamint az előterjesztést nem igénylő napirendi pontok kivételével – írásbeli előterjesztés alapján kerülhet sor.”

(2) A Rendelet 20. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az alakuló ülés napirendi pontjai írásbeli előterjesztés nélkül tárgyalhatók a juttatások megállapítása, valamint a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának módosítása kivételével.”

5. § A Rendelet 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jegyző a törvényesség betartását előzetesen köteles megvizsgálni és szükség esetén megállapításával záradékolni az előterjesztést.”

6. § (1) A Rendelet 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő, napirendi pontként javasolt előterjesztés (a továbbiakban: új napirendi pont) is felvehető a tárgyalni javasolt napirendi pontok közé. Új napirendi pontra a polgármester, a jegyző, az alpolgármester vagy a települési képviselő tehet javaslatot, a települési képviselő a rendes ülésen és abban az esetben, amennyiben legkésőbb a rendes ülés napját megelőző harmadik munkanapon 16.00 óráig, ha a határnap péntekre esik, akkor péntek 10.00 óráig az új napirendi pont írásbeli előterjesztését a polgármesterhez benyújtotta írásban vagy a testulet@dombovar.hu elektronikus levélcímre megküldött elektronikus levélben. A meghívó közzétételét követően, de még az ülés napját megelőzően javasolt új napirendi pont írásbeli előterjesztését a honlapon közzé kell tenni, az ülés napján javasolt új napirendi pont előterjesztését legkésőbb az ülés megnyitásáig ki kell osztani.”

(2) A Rendelet 27. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az ülésen a napirend elfogadása előtt a polgármester, a jegyző vagy az alpolgármester kezdeményezheti valamely tervezett napirendi pontnak a javasolt napirendről való levételét, a javasolt sorrend megváltoztatását, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint a napirendi pont zárt ülésen való tárgyalását, vagy napirendi pontok összevont tárgyalását (a továbbiakban együtt: a javasolt napirenddel összefüggő indítvány). A települési képviselő a javasolt napirenddel összefüggő indítványt csak a (6) bekezdés szerint a települési képviselő részéről tehető új napirendi pontra irányuló javaslattal megegyező módon és határidőig kizárólag rendes ülés esetén tehet, az ülésen nem élhet ilyen kezdeményezéssel.”

7. § A Rendelet 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) Ügyrendi javaslat a tanácskozás vagy a szavazás lefolytatásával összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő felvetés vagy indítvány. Ügyrendi javaslatot az e rendeletben meghatározott esetekben és személyeknek lehet tenni. Amennyiben a javaslattélre jogosult nincs külön megjelölve, a képviselő-testület bármely tagja, a jegyző, valamint a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester élhet a javaslattétel lehetőségével.

(2) Ügyrendi kérdés a tanácskozás lefolytatásával összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási jellegű felvetés, melyet a képviselő-testület bármely tagja, valamint a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester intézhet a polgármester vagy a jegyző felé. Ügyrendi kérdést feltenni csak a napirendi pontról való tanácskozás közben lehet.

(3) Szavazógép igénybevétele esetén a szavazókészülék megfelelő gombjával kell jelezni a megszólalási szándékot ügyrendi javaslat megtétele vagy ügyrendi kérdés feltevése érdekében.

(4) Ügyrendi javaslat megtételére vagy ügyrendi kérdés feltevésére irányuló megszólalási szándék esetén a polgármester soron kívül adhat szót, egyébként pedig a megelőzően jelzett megszólalások elhangzását követően lehet ismertetni legfeljebb egy percben a javaslatot vagy a kérdést.

(5) Ha az ügyrendi javaslat vagy ügyrendi kérdés a képviselő-testület valamely tagját vagy a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert személyében érinti, az érintett ügyrendi javaslatára a képviselő-testület megadhatja számára a személyes megjegyzés lehetőségét legfeljebb egy percben.

(6) A döntést igénylő ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.”

8. § A Rendelet 25. alcíme a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § (1) Az a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag, aki a képviselő-testület vagy a bizottság ülésének méltóságát magatartásával sérti, illetve a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén a képviselő-testületet, annak tagjait, a bizottságot vagy annak tagjait sértő kifejezéssel illeti, széksértést követ el.

(2) A széksértés tényét a polgármester indítványára a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel állapítja meg.

(3) A bizottsági ülésen elkövetett széksértés tényét a bizottság elnökének indítványára a képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltak szerint állapítja meg.

(4) A széksértést elkövető személy alkalmanként tízezer és huszonötezer forint közötti összegű rendbírsággal sújtható. A bírság kiszabása ismételt széksértés esetén egy ülésen belül ismételhető.

(5) Amennyiben a széksértést elkövető személy a sértő kijelentését azonnal visszavonja, továbbá a sértettet, a képviselő-testületet vagy a bizottságot megköveti, a képviselő-testület eltekinthet a bírság kiszabásától.

(6) A bírság összegét a kiszabásával érintett testületi ülést követő nyolc naptári napon belül kell befizetni az önkormányzat költségvetési számlája javára. A bírság befizetésének elmaradása esetén a képviselő vagy bizottsági tag következő hónapra járó tiszteletdíját a bírság összegével csökkenteni kell.”

9. § A Rendelet 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szavazás – a titkos szavazás kivételével – a polgármester döntése szerint szavazógéppel vagy kézfelemeléssel történik öt másodperces időkeretben. Szavazógép igénybevétele esetén dallamos hangjelzéssel kell felhívni a figyelmet a szavazásra a szavazat leadására szolgáló időtartam alatt. A név szerinti szavazásra a 38. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”

10. § A Rendelet 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani törvényben meghatározott kötelező esetekben, továbbá a képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el – döntési javaslatonként egy alkalommal – a képviselő-testület bármely tagjának, valamint a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesternek az ügyrendi javaslatára.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, a napirend elfogadásáról és a napirendet érintő egyéb javaslatokról, valamint az ügyrendi javaslatról.

(3) Szavazógép nélkül történő név szerinti szavazás esetén a jegyző vagy a jegyző megbízásából az aljegyző betűrendben felolvassa a jelenlévő képviselő-testületi tagok nevét, akik a nevük elhangzása után öt másodpercen belül nyilatkozhatnak a szavazatukról.

(4) Szavazógép igénybevétele estén a szavazat leadása a szavazókészülékkel történhet, a leadott szavazatot a szavazógép rögzíti, az üléséről készült jegyzőkönyvben ez alapján kell szerepeltetni a név szerinti szavazás eredményét.

(5) Név szerinti szavazás esetén a szavazástól való tartózkodásra nincs lehetőség.”

11. § A Rendelet 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„56. § (1) A települési képviselő jogosult megbízatása idejére képviselői munkájához térítés nélkül igénybe venni a részére átadott hordozható táblagépet, annak tartozékait, valamint az átadott eszközhöz biztosított mobilinternet-előfizetést.

(2) A képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntés felülvizsgálatára irányuló kezdeményezést írásban kell benyújtani a polgármesterhez, legkésőbb a döntés meghozatalát követő harminc napon belül.”

12. § A Rendelet 60. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A képviselő-testület ülésére napirendi pontként javasolt és valamelyik állandó bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztés az illetékes bizottság állásfoglalása nélkül nem tárgyalható. Ha az illetékes bizottság állásfoglalása nem áll a rendelkezésre, a képviselő-testület bármely tagja és a jegyző tehet javaslatot az előterjesztés bizottsági állásfoglalás nélküli megtárgyalására a napirend elfogadása előtt.”

13. § A Rendelet

14. § Hatályát veszti a Rendelet

15. § Ez a rendelet 2022. május 1-jén lép hatályba.