1. § (1) Dombóvár város helyi önkormányzatának hivatalos megnevezése: Dombóvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat önállóan, demokratikus módon, széles körű nyilvánosság mellett intézi Dombóvár város közügyeit és gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, valamint közfeladatokról.

(3) Az önkormányzat jogi személy.

(4) Az önkormányzat Tolna vármegyei települési, azon belül járásszékhely városi önkormányzat.

(5) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület). Önkormányzati rendelet kihirdetése során „Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének” szöveggel kell megjelölni a képviselő-testületet, mint jogalkotó szervet.

(6) Az önkormányzat és a képviselő-testület székhelye a dombóvári Városháza (a továbbiakban: Városháza), melynek címe: 7200 Dombóvár, Szabadság utca 18.

(7) Az önkormányzat illetékességi területe Dombóvár város közigazgatási területe.

(8) A képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal). Az Önkormányzati Hivatal székhelye a Városháza.

(9) Dombóvár város polgármesterének hivatalos megnevezése: Dombóvár Város Polgármestere (a továbbiakban: polgármester).

(10) Dombóvár város alpolgármesterének hivatalos megnevezése: Dombóvár Város Alpolgármestere (a továbbiakban: alpolgármester).

(11) Az önkormányzat telephelyei:

(12) Az önkormányzat elektronikus levélcíme: onkormanyzat@dombovar.hu, a képviselő-testület elektronikus levélcíme: testulet@dombovar.hu.

2. § (1) A képviselő-testület, az önkormányzat, a polgármester, valamint az alpolgármester bélyegzője kör alakú, középen Magyarország címere, a köríven az érintett szervre vagy tisztségre utaló felirat, valamint a bélyegző sorszáma szerepel.

(2) A képviselő-testület bélyegzőjét kell használni

3. § (1) Az önkormányzat jelképe a város címere és a város zászlaja.

(2) A város címerének és zászlajának leírását, valamint használatuk szabályait a város jelképeiről és a közterületek fellobogózásáról szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

(3) Az önkormányzat a képviselő-testület által elfogadott, a kék és az arany színre épülő arculattal rendelkezik, amelynek központi eleme az alábbi logó:

4. § (1) Dombóvár város helyi ünnepnapja minden év április 1-je, a várossá avatásának napja.

(2) Az önkormányzat a helyi ünnepnapról minden évben ünnepi gálaműsorral emlékezik meg a képviselő-testület által elfogadott városi rendezvénynaptárban meghatározott napon. Az ünnepi gálaműsoron kerül sor a képviselő-testület által a tárgyévben adományozott helyi kitüntetésben és elismerésben részesültek köszöntésére, valamint az oklevelek és a tárgyjutalmak átadására. A helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásáról szóló önkormányzati rendelet határozza meg a helyi kitüntetéseket és elismerő címeket, valamint az adományozás módját és a velük járó jogokat.

5. § Az önkormányzat testvérvárosi kapcsolatot tart fenn

6. § (1) Az önkormányzat a közszférabeli szervezetek honlapjai tekintetében előírt akadálymentesítési követelményeknek megfelelő internetes honlapot tart fenn a tevékenységéről, a közérdeklődésre leginkább számot tartó információkról, valamint a közérdekű adatokról való naprakész és széles körű tájékoztatás érdekében, lehetővé téve a közzétett információk bárki számára elektronikus formában való, személyazonosítás nélküli, díjmentes és – a zárt ülés napirendjén szereplő képviselő-testületi és bizottsági előterjesztések kivételével – korlátozásmentes hozzáférhetőségét.

(2) Az önkormányzat hivatalos honlapjának internetes címe a www.dombovar.hu (a továbbiakban: honlap).

(3) Az önkormányzat, valamint az Önkormányzati Hivatal vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti közzétételi kötelezettségek teljesítése a honlapon történik.

(4) A honlap technikai üzemeltetése és a folyamatos elérhetőség biztosítása az Önkormányzati Hivatal feladata, a honlap üzemeltetésének költségeit az Önkormányzati Hivatal viseli.

(5) A honlap technikai üzemeltetésével az Önkormányzati Hivatal külső szervezetet is megbízhat.

(6) A polgármester feladat- és hatáskörébe tartozik a honlap

(7) A honlap egyes – különösen Dombóvár város életével összefüggő hírek közzétételére szolgáló – részeinek szerkesztésével az Önkormányzati Hivatalon kívüli külső személy vagy szervezet is megbízható.A honlapon tartalmi módosítást a felelős szerkesztők és az általuk megbízott személyek, mint honlap adminisztrátorok hajthatnak végre.

7. § (1) E rendelet alkalmazásában:

(2) Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, napon naptári napot kell érteni.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése kivételével a helyben szokásos módon történő kihirdetésnek, közzétételnek vagy nyilvánosságra hozatalnak a Városházán található hirdetőtáblán történő kifüggesztés minősül. A helyben szokásos módon történő közzétételnek számít az is, ha a közzététel terjedelmi okok miatt a honlapon történik meg.

(4) Az önkormányzat nevében tett jognyilatkozat akkor minősül cégszerűen aláírtnak, ha azt a polgármester, kötelezettségvállalásnak minősülő jognyilatkozat esetén pedig a pénzügyi ellenjegyző is aláírásával látta el.

8. § (1) Dombóvár város tekintetében a települési önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a bizottság, a jegyző, továbbá a képviselő-testület részvételével működő társulások (a továbbiakban: társulás) látják el.

(3) Az önkormányzat a kötelező közfeladatokat a város lakosságának igényeitől, valamint az önkormányzat anyagi lehetőségeitől függő mértékben és módon látja el.

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatait az 1. melléklet tartalmazza.

(5) A képviselő-testület – figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra – az önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően az önkormányzat költségvetésében határozza meg, hogy az önként vállalt feladatokat milyen mértékben látja el.

9. § (1) A képviselő-testület átruházható hatásköreit a polgármesterre, a bizottságra, a jegyzőre és a társulásra átruházhatja. A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatásköröket a 2. melléklet, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet, a jegyzőre átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskörben a legutóbbi beszámolás óta hozott döntésekről a polgármester számol be a képviselő-testületnek annak rendes ülésén a 27. § (2) bekezdés szerinti napirendi pont előterjesztésében.

10. § (1) A képviselő-testület a rendes ülések tervszerű megtartása érdekében munkaterv alapján végzi éves munkáját.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv tervezetének készítésekor javaslatot kell kérni

(4) A bizottság is fogalmazhat meg javaslatokat a munkatervre vonatkozóan a munkaterv tervezetét tartalmazó előterjesztésről történő bizottsági állásfoglalás során.

(5) A beérkezett javaslatokról a polgármester a munkaterv tervezetének előterjesztésében akkor is tájékoztatja a képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv tervezetének összeállításánál nem vették figyelembe.

(6) A munkaterv a rendes képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait, az egyes ülésekre napirendi pontként javasolt főbb előterjesztéseket és egyéb tervezett napirendi pontokat tartalmazza.

(7) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig dönt.

(8) Az elfogadott munkatervet a honlapon közzé kell tenni.

11. § A képviselő-testület ülésének típusai:

12. § (1) A képviselő-testület ülését – amennyiben törvény másképpen nem rendelkezik – a polgármester, akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester hívja össze.

(2) A képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester akadályoztatása, továbbá a polgármesteri és képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti pénzügyi bizottsági feladatokat ellátó bizottság elnöke, akadályoztatása vagy e tisztség betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze.

(3) A képviselő-testület üléseit a Városháza Ujváry Termében tartja, indokolt esetben az ülés más olyan helyszínre is összehívható, amely a dombóvári választópolgárok számára jelentősebb megterhelés nélkül is elérhető, továbbá a képviselő-testületi működés nyilvánossága biztosított.

13. § (1) Az alakuló ülést a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti időtartamon belül kell összehívni. Az alakuló ülésen a települési képviselők és a polgármester eskütétele előmondás alapján történik, az esküvevő lehetőség szerint Dombóvár Város Helyi Választási Bizottságának elnöke. A polgármester a települési képviselők eskütétele után önállóan tesz esküt.

(2) Az eskütételt követően az alakuló ülésen kerül sor az esküokmányok aláírására. Az esküokmány tartalmazza az eskütétel megtörténtére való utalást, az eskü szövegét, valamint az eskütevő és az esküvevő aláírását.

(3) Az alakuló ülésen előterjesztés és tanácskozás nélküli napirendi pont keretében Dombóvár Város Helyi Választási Bizottságának elnöke tájékoztatást adhat a polgármester-választás, továbbá a települési képviselők választásának eredményéről és főbb mozzanatairól.

(4) Az alakuló ülésen előterjesztés és tanácskozás nélküli napirendi pont keretében az újonnan megválasztott polgármester a polgármesteri programjaként ismertetheti azokat a célokat és elképzeléseket, amelyek megvalósítása érdekében a választási ciklus során tevékenykedni kíván és számít a dombóvári polgárok együttműködésére.

(5) A polgármester döntése szerint az alakuló ülésen a saját, az e) pont esetében a jegyző előterjesztése alapján napirendi pont lehet

(6) Az alakuló ülés napirendjén indokolt esetben az (5) bekezdésben foglaltakon kívüli egyéb napirendi pont is szerepelhet.

14. § (1) Amennyiben a 13. § (5) bekezdés b)–g) pontjában felsorolt napirendi pontok valamelyikét illetően döntéshozatalra az alakuló ülésen nem kerül sor, akkor az alakuló ülést követő ülésen kell abban döntést hozni.

(2) A 13. § (5) bekezdés a) pontja szerinti napirendi pont keretében a képviselő-testület a 13. § (5) bekezdésében szereplő, személyi választással összefüggő napirendi pontokat érintően a titkos szavazás lebonyolítása érdekében a tagjai sorából háromfős szavazatszámláló bizottságot választhat, amelynek megbízatása a titkos szavazással kapcsolatos teendőket ellátó bizottság tagjainak megválasztásáig tart.

(3) Az alpolgármester, valamint – amennyiben a képviselő-testület bizottság tagjává olyan személyt is választ, aki nem települési képviselő – a bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően az ülésen tesz esküt és írja alá a 13. § (2) bekezdése szerinti esküokmányt.

15. § (1) A képviselő-testület a rendes üléseit a munkaterve alapján évente legalább tíz alkalommal – ha a munkatervben másként nem határoz, július és augusztus kivételével –, rendszerint havonta a hónap utolsó munkanapján, december hónapban a karácsonyt megelőzően – lehetőség szerint pénteki napon – tartja. Indokolt esetben a rendes ülés a munkatervben megjelölttől legfeljebb hét nappal korábbi vagy későbbi napra is összehívható.

(2) Amennyiben az önkormányzat költségvetését tartalmazó tárgyévi költségvetési rendelet január 31-ig nem kerül elfogadásra, és a költségvetési rendelet tervezetét az államháztartásról szóló törvény szerint február 15-ig a képviselő-testület elé kell terjeszteni, akkor a február 1-je és 15-e közötti időszakban is tartható rendes ülés a munkaterv szerint a költségvetési rendelet elfogadása vagy első fordulóban való megtárgyalása érdekében a 27. § (2) bekezdés szerinti kötelező napirendi pont nélkül.

(3) Rendes ülés esetén testületi ülésszak is összehívható, amennyiben a tervezett napirendi pontok száma alapján előreláthatóan egy napon belül nem fejeződik be az ülés.

(4) Testületi ülésszak esetén a meghívóban az ülésszakkal érintett naptári napokat kell feltüntetni, az (1) bekezdésben foglaltakat és az ülés összehívására vonatkozó rendelkezéseket az ülésszak első napjára kell alkalmazni.

(5) Testületi ülésszak esetén az e rendeletben meghatározott határidőket és határnapokat az ülésszak első napjától kell számítani.

16. § (1) Rendkívüli a munkatervben nem szereplő ülés.

(2) A rendkívüli ülést össze kell hívni

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti összehívásra irányuló és annak indokát tartalmazó indítványt a polgármesterhez kell írásban benyújtani. A polgármester az ülést legkésőbb az indítvány kézhezvételétől számított öt napon belül hívja össze, legkésőbb a kézhezvételtől számított tizenöt napon belüli időpontra.

(4) A (2) bekezdés szerinti eseteken kívül a polgármester akkor is összehívhat rendkívüli ülést, amennyiben olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügy tárgyalása szükséges, amelyben a döntés a soron következő rendes ülés időpontjáig nem várható meg.

17. § (1) A képviselő-testület részvételével működő vagy létrehozni kívánt társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, vagy a társulás működését érintő döntések meghozatala céljából, valamint az Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatokkal a Hivatalt érintő ügyekben együttes ülés tartható a társulásban részt vevő, illetve az Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatok képviselő-testületeivel.

(2) Együttes ülés tartható az Önkormányzati Hivatal létrehozásához és fenntartásához csatlakozni kívánó önkormányzat képviselő-testületével is.

(3) Az egyes részt vevő önkormányzatok képviselő-testületeit az egyes önkormányzatok polgármesterei hívják össze az együttes ülést kezdeményező által megjelölt helyre és időpontra a saját képviselő-testületük szervezeti és működési szabályzatában foglalt rendelkezések betartásával.

(4) Eltérő döntés hiányában az együttes ülést Dombóvár Város Polgármestere vezeti.

(5) A képviselő-testületek a döntést igénylő ügyekben külön-külön szavaznak és hoznak döntést a saját szervezeti és működési szabályzatukban foglalt szavazati arányok szerint. Az ülés vezetőjével a polgármesterek közlik a saját képviselő-testületük döntését.

18. § (1) Az e rendeletben a közzétételére megszabott határidőig írásbeli meghívóval kell összehívni az alakuló, a rendes és az együttes ülést, a közmeghallgatást, valamint a rendkívüli ülést, amennyiben annak összehívására nem a (4) bekezdés szerint kerül sor.

(2) Az ülés napját megelőzően – a közzététel napját is beleszámítva – rendes ülés esetén legalább nyolc nappal, az együttes és az alakuló ülés esetén legalább öt nappal korábban, írásbeli meghívóval összehívott rendkívüli ülés esetén az összehívás napján kell a meghívó (6) bekezdés szerinti tartalmi elemeit közzétenni a honlapon. A közzétételről a települési képviselőket sms-sel értesíteni kell.

(3) A rendkívüli ülés előzetes időkorlát nélkül hívható össze.

(4) A képviselő-testület rendkívüli ülése aznapra vagy az összehívást követő napra meghívó megküldése nélkül bármilyen értesítési módon összehívható, ha az okot adó körülmény az ülés azonnali megtartását indokolja, így különösen olyan sürgősséggel tárgyalandó halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelmes döntéshozatal jelentős kárral vagy egyéb hátránnyal járna.

(5) A polgármester által aláírt meghívót a (2) bekezdés szerinti közzététel napján vagy az azt követő napon kell megküldeni elektronikus formában a települési képviselőknek elektronikus levélben a képviselő által megadott elektronikus levélcímre. Elektronikus levélcím hiányában, valamint a honlap üzemzavara esetén az aláírt meghívót kell másolatban megküldeni a települési képviselő lakcímére az ülés összehívásának napján vagy az azt követő napon.

(6) A meghívónak tartalmaznia kell

(7) A napirendi pontként javasolt előterjesztéseket ülésenként egytől kezdődően sorszámmal kell ellátni a meghívóban a javasolt tárgyalási sorrendnek megfelelően.

(8) Ha az ülés összehívására a 16. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kerül sor, a meghívónak az ülés összehívásának indokát is tartalmaznia kell.

(9) A honlapon a meghívónak a (6)–(8) bekezdés szerinti tartalmi elemeit kell közzétenni a (6) bekezdés h) pontjában foglaltakon kívül (a továbbiakban: meghívó közzététele).

19. § (1) A képviselő-testület tagjain kívül az ülésre meg kell hívni

(2) Az ülésre érintettség esetén meg kell hívni

(3) Az ülésre az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon kívül az ülés összehívójának döntése szerint meghívást kaphat

(4) Az alakuló ülésre meg kell hívni Dombóvár Város Helyi Választási Bizottságának elnökét és további tagjait.

(5) A (2)–(4) bekezdés szerint meghívásra kerülő személyek és szervezetek számára a meghívó elektronikus levélben is megküldhető.

(6) Az egyes napirendi ponthoz tanácskozási joggal külön meghívottat a meghívó megküldése során értesíteni kell a napirendi pontként javasolt előterjesztés honlapon történő elérhetőségéről. A meghívót olyan időben kell a meghívott részére megküldeni, hogy a napirendi pontként javasolt előterjesztést véleményező bizottság üléséről is kellő időben értesüljön. A tanácskozási jog az érdekelt szervezetet képviselő, valamint a személyes meghívottat hivatalosan kísérő, illetve helyettesítő személyt vagy személyeket is megilleti.

(7) A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert, a jegyzőt, az aljegyzőt, az Önkormányzati Hivatal irodájának vezetőjét, az önkormányzati főépítészt vagy az őt képviselő személyt, a dombóvári nemzetiségi önkormányzat elnökét, valamint a Tolna Vármegyei Kormányhivatal főispánját vagy az őt képviselő személyt az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg, zárt ülés esetén abban az esetben, ha azon jogosult részt venni. A választókerület országgyűlési képviselőjét a nyilvános ülésen tárgyalt napirendi pontokhoz kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg. Az előterjesztőt – amennyiben egyébként nincs tanácskozási joga – az előterjesztésének napirendi pontként történő tárgyalása során illeti meg tanácskozási jog.

(8) Az ülés bizottság által előterjesztett napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog az érintett bizottság nem képviselő tagját, zárt ülés esetén abban az esetben, ha azon jogosult részt venni.

(9) Nyilvános ülés esetén

(10) Az Önkormányzati Hivatal belső ellenőri feladatot ellátó munkatársát a belső ellenőrzéssel kapcsolatos napirendi pont tárgyalásánál illeti meg tanácskozási jog.

20. § (1) A képviselő-testület ülésén napirendi pont tárgyalására – a képviselői interpellációk, valamint az előterjesztést nem igénylő napirendi pontok kivételével – írásbeli – határozati javaslatot vagy rendelettervezetet (a továbbiakban együtt: döntési javaslat) tartalmazó – előterjesztés alapján kerülhet sor. A napirendi pont akkor nem igényel előterjesztést, ha abban nincs szükség döntéshozatalra.

(2) Lehetőség szerint a meghívó közzétételével egyidejűleg, de legkésőbb a (3) bekezdésben meghatározott időpontig kell a honlapon letölthető formátumban közzétenni a meghívóban szereplő napirendi pontként javasolt előterjesztést. A nyilvános ülésen tárgyalandó előterjesztést bárki számára hozzáférhető módon kell közzétenni, a zárt ülésen tárgyalandó és a zárt ülésen tárgyalni javasolt előterjesztéseket a honlapnak a települési képviselők számára hozzáférhető, jelszóval védett részén (a továbbiakban: a honlap jelszóval védett része) kell elérhetővé tenni.

(3) A meghívóban szereplő napirendi pontként javasolt előterjesztést rendes ülés esetén legalább hat, együttes és alakuló ülés esetén legalább két nappal korábban kell – a közzététel napját is beleszámítva – közzétenni az ülés napját megelőzően, írásbeli meghívóval összehívott rendkívüli ülés esetén pedig legkésőbb az ülést megelőző napon. Ennél későbbi időpontban csak indokolt esetben lehet közzétenni az írásbeli előterjesztést, melyet – amennyiben nem kerül közzétételre a honlapon – legkésőbb a napirendi pont tárgyalásáig ki kell osztani.

(4) A honlap üzemzavara esetén az előterjesztést elektronikus levélben kell megküldeni a települési képviselő által megjelölt elektronikus levélcímre, annak hiányában a lakcímére papíralapú másolatban.

(5) Ha az előterjesztés a meghívó közzétételét követően válik hozzáférhetővé a honlapon, a közzététellel egyidejűleg a települési képviselőket sms-sel kell értesíteni.

21. § (1) Az előterjesztés rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányuló döntési javaslatot foglal magában.

(2) Előterjesztő lehet

(3) A pénzügyi vonzatú előterjesztéseket az Önkormányzati Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó irodájának vezetőjével már az előkészítés során is szükséges egyeztetni.

(4) A jegyző a törvényesség betartását előzetesen köteles megvizsgálni, és szükség esetén megállapításával záradékolni az előterjesztést.

(5) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményeit az 5. melléklet tartalmazza.

(6) Bizottság által tett előterjesztés esetén az előterjesztéssel kapcsolatban a bizottságot annak elnöke képviseli.

22. § (1) A beszámoló a képviselő-testület feladat- vagy hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységéről szóló jelentést tartalmazó előterjesztés, különösen

(2) A tájékoztató olyan információkat, tényeket, megállapításokat tartalmazó előterjesztés, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát segítik elő, támasztják alá, továbbá amelyek valamely Dombóvár város életével kapcsolatos helyzetnek, ügynek vagy nem önkormányzati szerv tevékenységének a megismerését szolgálják.

(3) A beszámoló és a tájékoztató elfogadásáról, elutasításáról, tudomásulvételéről, kiegészíttetéséről vagy ismételt előterjesztéséről a képviselő-testület határozattal dönt.

23. § (1) Az ülés nyilvánossága és zárt ülés tartása tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az érintett nyilatkozatától függ, hogy zárt vagy nyilvános ülésen kerül megtárgyalásra a napirendi pontként javasolt előterjesztés, az érintett nyilatkozatának beszerzéséről az előterjesztés készítője gondoskodik, nyilatkozat hiányában az ülésen jelen lévő érintett szóban nyilatkozik. A hozzájárulás vagy a nyilatkozat elmaradásának a tényét az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(3) A képviselő-testület zárt ülést köteles tartani az érintett nyilatkozatának hiányában, valamint akkor is, ha több érintett közül valaki zárt ülésen való tárgyalást kér.

(4) Amennyiben az érintett a zárt ülést követően a nyilvános üléshez való hozzájáruló nyilatkozatát pótolja, avagy a zárt ülés tartását kérő nyilatkozatát visszavonja, akkor a zárt ülés őt érintő része a továbbiakban nyilvános ülésnek tekintendő.

24. § (1) A képviselő-testület tizenkét főből áll, tagja a polgármester és a tizenegy települési képviselő.

(2) A képviselő-testület határozatképes, ha legalább hét tagja jelen van az ülésen.

(3) A polgármester az ülés megnyitása előtt megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét. Ha a képviselő-testület határozatképes, az ülést megnyitja.

(4) A képviselő-testület tagjainak helyét (a továbbiakban: képviselői hely) a Városházán lévő ülésteremben névtábla és – szavazógép igénybevétele esetén – a nevére szóló szavazókészülék jelzi.

(5) Ha a szükséges számú települési képviselő nincs jelen és nem is lehet arra számítani, hogy a hiányzó képviselők megérkeznek, akkor a képviselő-testület határozatképtelen. Ebben az esetben az ülést nyolc napon belüli időpontra a meghívó szerinti napirendi javaslat tárgyalására újra össze kell hívni, vagy a javasolt napirendi pontokat a soron következő ülés meghívójában kell szerepeltetni, kivéve azokat, amelyek tárgyalása okafogyottá vált.

(6) A képviselő-testület határozatképességét az ülés vezetője az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó települési képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni.

(7) Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, az ülés vezetője legfeljebb egy órára szünetet rendel el a határozatképesség helyreállítására.

(8) Amennyiben a képviselő-testület a szünet után is határozatképtelen marad, az ülés vezetője az ülést bezárja.

25. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, a polgármester akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vezeti. A képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester akadályoztatása, a polgármesteri és a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti pénzügyi bizottsági feladatokat ellátó bizottság elnöke, akadályoztatása vagy e tisztség betöltetlensége esetén a korelnök vezeti.

(2) Törvényben meghatározott esetben a képviselő-testület ülését a képviselő-testület tagjai sorából választott levezető elnök vezeti, akinek az ülés vezetése körében a jogai és a kötelezettségei azonosak a polgármesterével.

(3) A polgármester látja el az e rendeletben meghatározott ülésvezetési feladatokat, ennek keretében

(4) Az ülés vezetése tekintetében a polgármestert helyettesítő jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével.

26. § (1) A képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, valamint az ülésen tanácskozási joggal megjelentek a megjelenésük tényét a jelenléti ív aláírásával tanúsítják.

(2) Az ülés megnyitása után számba kell venni az igazoltan vagy igazolatlanul távolmaradó, valamint a késését előzetesen bejelentő települési képviselőket.

27. § (1) A képviselő-testület ülése a napirendi pontokból álló, az ülés megnyitását követően elfogadott napirend szerint zajlik. Az ülés napirendjére (a továbbiakban: napirend) a polgármester tesz javaslatot a meghívóban foglalt napirendi javaslat alapján. Az ülést addig nem lehet bezárni, amíg az elfogadott napirend szerinti valamennyi napirendi pont megtárgyalására nem került sor.

(2) A rendes ülés kötelező napirendi pontja a beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről. Az ehhez a napirendi ponthoz tartozó előterjesztés egyéb, külön előterjesztést nem igénylő döntési javaslatokat is tartalmazhat.

(3) A képviselő-testület a napirendi pontokat általában az alábbi sorrendiség szerint tárgyalja:

(4) Lehetőség szerint előbb kell tárgyalni azokat a napirendi pontokat, amelyeknél tanácskozási joggal külön meghívott van megjelölve. A zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontot lehetőség szerint az ülés végén kell tárgyalni.

(5) Az előterjesztő a napirendi pontként javasolt előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja. Amennyiben a napirendi pontként javasolt előterjesztés visszavonására a napirend elfogadása előtt kerül sor, az nem vehető napirendre.

(6) Az ülés összehívását követően a meghívó szerinti napirendi javaslatban nem szereplő napirendi pontként javasolt előterjesztés (a továbbiakban: új napirendi pont) is felvehető a tárgyalni javasolt napirendi pontok közé. Új napirendi pontra a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az önkormányzati főépítész vagy a települési képviselő tehet javaslatot, a települési képviselő a rendes ülésen és abban az esetben, amennyiben legkésőbb a rendes ülés napját megelőző harmadik munkanapon 16.00 óráig, ha a határnap péntekre esik, akkor péntek 10.00 óráig az új napirendi pont írásbeli előterjesztését a polgármesterhez benyújtotta írásban vagy a testulet@dombovar.hu elektronikus levélcímre megküldött elektronikus levélben. A meghívó közzétételét követően, de még az ülés napját megelőzően javasolt új napirendi pont előterjesztését a honlapon közzé kell tenni, az ülés napján javasolt új napirendi pont előterjesztését legkésőbb az ülés megnyitásáig ki kell osztani.

(7) A polgármester a napirend elfogadása előtt köteles bejelenteni az ülés megkezdéséig hozzá benyújtott új napirendi pontra tett javaslatokat.

(8) Az ülésen a napirend elfogadása előtt a polgármester, az alpolgármester vagy a jegyző kezdeményezheti valamely javasolt napirendi pontnak a napirendi javaslatról való levételét, a napirendi javaslatban szereplő sorrend megváltoztatását, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint a javasolt napirendi pont zárt ülésen való tárgyalását, vagy egyes javasolt napirendi pontok összevont tárgyalását (a továbbiakban együtt: napirendi javaslattal összefüggő indítvány).

(9) A települési képviselő is tehet napirendi javaslattal összefüggő indítványt a (6) bekezdés szerint a települési képviselő részéről tehető új napirendi pontra irányuló javaslattal megegyező módon, kizárólag rendes ülés esetén a rendes ülés napját megelőző munkanapon 12.00 óráig, az ülésen azonban nem élhet ilyen kezdeményezéssel. A települési képviselő által tett napirendi javaslattal összefüggő indítvány egy alkalommal legfeljebb két percben megindokolható a napirend elfogadása előtt.

(10) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület kérdés és vita nélkül dönt a meghívó szerinti vagy a módosított napirendi javaslat alapján. A napirend elfogadása előtt kérésére a jegyzőnek is szót kell adni, amennyiben az ülés összehívásával, a napirendi javaslattal, az új napirendi ponttal vagy a napirendi javaslattal összefüggő indítvánnyal kapcsolatban tisztázó jellegű kérdése, illetve jogszabálysértés miatt törvényességi észrevétele van.

(11) Új napirendi pont napirendi javaslatra vételéről, tárgyalni javasolt napirendi pont napirendi javaslatról történő levételéről, a javasolt napirendi pontok összevont tárgyalásáról, a napirendi javaslatban szereplő tárgyalási sorrend megváltoztatásáról, a javasolt napirendi pont zárt ülésen való tárgyalására vonatkozó javaslatról, valamint a napirend elfogadásáról a képviselő-testület a polgármester által meghatározott sorrend szerint vagy egyszerre határoz azzal, hogy a zárt ülésen való tárgyalásra vonatkozó javaslatról mindig külön kell dönteni.

(12) A már elfogadott napirendet illetően napirendi pont napirendről történő levételére, a napirendi pontok tárgyalási sorrendjének megváltoztatására vagy napirendi pontok összevont tárgyalására a polgármester, az alpolgármester és a jegyző tehet ügyrendi javaslatot.

(13) A képviselő-testület bármely tagjának, a jegyzőnek, valamint a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesternek az ügyrendi javaslatára egy alkalommal elrendelheti a már megtárgyalt napirendi pont újratárgyalását, mely esetben ismét lehetőség van a tanácskozás lefolytatására. Az ismételt szavazásra az erre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

28. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben biztosított törvényességi jogkörében eljárva a jegyző az ülés során bármikor szót kérhet, ha az előterjesztés az álláspontja szerint nem az e rendeletben foglaltak szerint került előterjesztésre vagy jogszabálysértés miatt törvényességi észrevétele van.

(2) A képviselő-testület az elfogadott napirend szerinti sorrendben tárgyalja az egyes napirendi pontokat.

(3) A képviselői interpellációk és az előterjesztés nélküli egyéb napirendi pont esetében tanácskozásra nincs lehetőség.

(4) A napirendi pontként tárgyalásra kerülő előterjesztést a képviselő-testület tanácskozás formájában tárgyalja meg.

(5) A tanácskozás kezdetén az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság állásfoglalását a bizottsági elnök, távolléte esetén az elnökhelyettes vagy az e feladattal megbízott bizottsági tag ismerteti a polgármester által meghatározott sorrendben.

(6) A bizottsági állásfoglalás ismertetése után az előterjesztést az előterjesztő, a polgármester, a jegyző, valamint a napirendi ponthoz tanácskozási joggal külön meghívott szóban kiegészítheti. A polgármester figyelmezteti a szóbeli kiegészítés miatt megszólalót, ha a szóbeli kiegészítése eltér a tárgytól vagy az előterjesztéshez képest szükségtelen ismétléseket tartalmaz.

(7) Az előterjesztés szóbeli kiegészítése után a tanácskozás a kérdés szakasszal folytatódik, amely során az előterjesztőhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz vagy a napirendi ponthoz tanácskozási joggal külön meghívotthoz a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, a jegyző és az ülésen tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel.

(8) Az ülésen tanácskozási joggal részt vevő és a települési képviselő legfeljebb két alkalommal tehet fel kérdéseket, egyenként legfeljebb két percben. A polgármester további kérdezési lehetőséget is biztosíthat, valamint feloldhatja a kérdés feltevésére szolgáló időkeretet. A kérdést röviden kell feltenni és érdemi hozzászólást nem tartalmazhat.

(9) A kérdésre lényegre törően kell válaszolni az ülésen vagy az ülést követő 30 napon belül írásban. A válaszadásra az ülésen az előterjesztés készítője, az Önkormányzati Hivatal előterjesztés készítésében közreműködő vagy kellő szakismerettel rendelkező munkatársa, az önkormányzati főépítész, az érintett önkormányzati költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzat legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság ügyvezetője is jogosult a polgármester döntése szerint, amennyiben az ülésen jelen van.

29. § (1) A tanácskozás kérdés szakaszát követően a polgármester megnyitja a hozzászólásokból álló vita szakaszt (a továbbiakban: vita), amelynek során biztosítja a vélemény vagy észrevétel kifejtésére szolgáló hozzászólás lehetőségét a képviselő-testület tagjai, valamint a tanácskozási joggal rendelkezők részére.

(2) Indokolt esetben a képviselő-testület bármely tagjának, a jegyzőnek, valamint a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesternek ügyrendi javaslatára megadhatja a hozzászólalási jogot olyan személynek is, akinek e rendelet szerint nincs tanácskozási joga.

(3) A hozzászólásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor.

(4) A polgármester időkeret és korlátozás nélkül bármikor, a települési képviselő és a tanácskozási joggal rendelkező legfeljebb két alkalommal szólhat hozzá a vita során. Az első hozzászólás időtartama nem haladhatja meg az öt percet, a további hozzászólás időtartama legfeljebb két perc lehet. Ha valamelyik hozzászólás a képviselő-testület valamely tagját személyében érinti, és az érintett már két alkalommal hozzászólt, ügyrendi javaslatára a képviselő-testület legfeljebb két percben megadhatja a személyes megjegyzés lehetőségét. További, legfeljebb kétperces hozzászólási lehetőséget ügyrendi javaslatra a képviselő-testület engedélyezhet.

(5) Ügyrendi javaslatra a képviselő-testület a hozzászólások időkeretét feloldhatja.

(6) Ha további hozzászólásra nincs jelentkező vagy a vita lezárására irányuló ügyrendi javaslatot fogadott el a képviselő-testület, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárását követően hozzászólásnak nincs helye, a jegyző törvényességi észrevétel megtétele érdekében azonban szót kaphat.

(7) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja, valamint a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester tehet ügyrendi javaslatot. A vita lezárására irányuló javaslat elfogadása esetén a polgármester dönt arról, hogy a már hozzászólásra jelentkezettnek megadja-e a szót.

30. § Napirendi pontok összevont tárgyalása esetén a 28. §-ban és a 29. §-ban foglaltakat előterjesztésenként kell alkalmazni.

31. § (1) A tanácskozás során a települési képviselő, a polgármester, az alpolgármester, az előterjesztő, valamint a jegyző a napirendi pontként tárgyalt előterjesztésre és az abban foglalt döntési javaslatra vonatkozóan módosító javaslatot (a továbbiakban: módosító javaslat) tehet a vita lezárásáig, melyet indokolni kell.

(2) A módosító javaslatot a javaslattevő az arról történő szavazásig visszavonhatja.

(3) A napirendi pontként tárgyalt előterjesztést érintően a döntéshozatal elhalasztására, valamint a döntési javaslat kiegészítésére és az ahhoz kapcsolódó egyéb döntési javaslatra irányuló indítvány is módosító javaslatnak minősül.

32. § (1) Ügyrendi javaslat az elfogadott napirenddel, az ülés menetével, a tanácskozással vagy a szavazással összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő felvetés vagy indítvány. Ügyrendi javaslatot az e rendeletben meghatározott esetekben és személyeknek lehet tenni. Amennyiben a javaslattélre jogosult nincs külön megjelölve, a képviselő-testület bármely tagja, a jegyző, valamint a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester élhet a javaslattétel lehetőségével.

(2) Ügyrendi kérdés az elfogadott napirenddel vagy a tanácskozás lefolytatásával összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási jellegű felvetés, melyet a képviselő-testület bármely tagja, valamint a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester intézhet a polgármester vagy a jegyző felé. Ügyrendi kérdést feltenni csak a tanácskozás közben lehet.

(3) Szavazógép igénybevétele esetén a szavazókészülék megfelelő gombjával kell jelezni a megszólalási szándékot ügyrendi javaslat megtétele vagy ügyrendi kérdés feltevése érdekében.

(4) Ügyrendi javaslat megtételére vagy ügyrendi kérdés feltevésére irányuló megszólalási szándék esetén a polgármester soron kívül adhat szót, egyébként pedig a megelőzően jelzett megszólalások elhangzását követően lehet ismertetni legfeljebb egy percben a javaslatot vagy a kérdést.

(5) Ha az ügyrendi javaslat vagy az ügyrendi kérdés a képviselő-testület valamely tagját vagy a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert személyében érinti, az érintett ügyrendi javaslatára a képviselő-testület megadhatja számára a személyes megjegyzés lehetőségét legfeljebb egy percben. A döntést igénylő ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

33. § (1) Az ülés során a polgármester lehetőség szerint kétóránként szünetet rendel el.

(2) Az ülés során a jegyző, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vagy bármely települési képviselő szünet elrendelésére tehet ügyrendi javaslatot. Ha a polgármester a kérésre nem rendel el szünetet, arról – mint ügyrendi javaslatról – a képviselő-testület dönt, a javaslat elfogadása esetén a polgármester köteles a szünetet elrendelni.

(3) A szünetet a polgármester rendeli el, és a szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.

(4) Az ülés ideje alatt - a szünetek kivételével - a bizottság nem ülésezhet.

34. § (1) A polgármester feladata az ülés rendjének fenntartása. Ehhez kapcsolódóan a polgármester

(2) Akitől a polgármester megvonta a szót, ugyanannál a napirendi pontnál nem szólalhat meg újra az e rendeletben biztosított egyik megszólalási lehetőség szerint sem.

(3) Az (1) bekezdés szerint a települési képviselőt érintő figyelmeztetés vagy rendreutasítás esetén a nemkívánatos képviselői magatartást szankcionáló e rendelet szerinti jogkövetkezmények – az ülés méltóságának megsértésére tekintettel a széksértés elkövetése miatt rendbírság kiszabása, illetve a képviselői kötelezettségszegésre tekintettel tiszteletdíj-csökkentés – alkalmazhatók a települési képviselővel szemben.

(4) Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik vagy olyan körülmény merül fel, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést az általa meghatározott időtartamra félbeszakíthatja.

(5) A polgármesternek a rendfenntartás körében tett intézkedését az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(6) Az ülésen a hallgatóság nem zavarhatja a képviselő-testület munkáját.

(7) Az ülésen a mobiltelefon és más zavaró eszköz használatát mellőzni kell.

35. § (1) Az a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag, aki a képviselő-testület vagy a bizottság ülésének méltóságát magatartásával sérti, illetve a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén a képviselő-testületet, annak tagjait, a bizottságot vagy annak tagjait sértő kifejezéssel illeti, széksértést követ el.

(2) A széksértés tényét a polgármester indítványára a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel állapítja meg.

(3) A bizottsági ülésen elkövetett széksértés tényét a bizottság elnökének indítványára a képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltak szerint állapítja meg.

(4) A széksértést elkövető személy alkalmanként tízezer és huszonötezer forint közötti összegű rendbírsággal sújtható. A rendbírság kiszabása ismételt széksértés esetén egy ülésen belül megismételhető.

(5) Amennyiben a széksértést elkövető személy a sértő kijelentését azonnal visszavonja, illetve a sértettet, a képviselő-testületet vagy a bizottságot megköveti, a képviselő-testület eltekinthet a rendbírság kiszabásától.

(6) A rendbírság összegét a kiszabásával érintett testületi ülést követő nyolc napon belül kell befizetni az önkormányzat bankszámlájára. A rendbírság befizetésének elmaradása esetén a képviselő vagy bizottsági tag következő hónapra járó tiszteletdíját a bírság összegével csökkenteni kell, mely iránt a polgármester intézkedik.

36. § (1) A képviselő-testület a döntéseit - törvényben és az e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve - nyílt szavazással hozza.

(2) Szavazni személyesen kell, melyet igennel vagy nemmel lehet megtenni, továbbá a szavazástól való tartózkodási szándékot lehet kifejezni. Nem lehet tartózkodni önkormányzati hatósági ügyben történő szavazás során, valamint a név szerinti és a titkos szavazáson.

(3) A szavazás – a titkos szavazás kivételével – a polgármester döntése szerint szavazógéppel vagy kézfelemeléssel történik öt másodperces időkeretben. Szavazógép igénybevétele esetén dallamos hangjelzéssel kell felhívni a figyelmet a szavazásra a szavazat leadására szolgáló időtartam alatt. A név szerinti szavazásra a 88. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Szavazógéppel történő szavazás során a képviselő-testület tagjai kizárólag a saját szavazókészüléküket használhatják.

(5) Szavazógéppel történő szavazás esetén a szavazatok megoszlása visszakereshető és arról információ szolgáltatható. A szavazatok megoszlását egy választási cikluson át kell megőrizni.

(6) Ha a képviselő-testület tagja nem vesz részt a szavazásban, de képviselői helyét nem hagyja el, a határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni abban az esetben is, ha szavazógéppel történő szavazás esetén a szavazókészülékét kikapcsolja. A jelenlét és a nem szavazás tényét az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(7) A képviselő-testület tagja ügyrendi javaslatban jelezheti a szavazást követően, hogy a szavazógéppel történő szavazás során tévesen szavazott, mely esetben a szóban közölt szavazatot kell figyelembe venni a szavazás eredményében. A szavazókészülék hibája esetén a polgármester kéri fel a települési képviselőt a szavazatának ismertetésére.

(8) A szavazást a polgármester rendeli el, a szavazást követően a polgármester állapítja meg a szavazás eredményét.

37. § (1) A képviselő-testület tagja a vele kapcsolatos személyes érintettséget legkésőbb a tanácskozás során a vita megnyitásáig köteles bejelenteni ügyrendi javaslat formájában. A bejelentés az ülés kezdetéig a polgármesterhez benyújtva írásban is megtehető, a polgármester a bejelentésről köteles tájékoztatni a képviselő-testületet a napirend elfogadása előtt. A másik képviselő-testületi tagra vonatkozó bejelentést az érintettséggel összefüggő döntési javaslatról való szavazásig ügyrendi javaslat formájában lehet megtenni.

(2) Amennyiben az érintett nem nyilatkozik arról, hogy nem kíván részt venni a szavazásban, akkor a személyes érintettség bejelentése egyben a döntéshozatalból történő kizárásra vonatkozó indítvány is, melyet a polgármester az ülésvezetés körében szavazásra bocsát a bejelentést követően. Amennyiben az érintett bejelenti, hogy a szavazásban nem kíván részt venni, nem kell külön döntést hozni a kizárásról. A határozatképesség tekintetében a 24. § rendelkezései az irányadók.

(3) A képviselő-testület bármely tagja írásban és indokolással ellátva az érintettséggel összefüggő javaslatról való döntéshozataltól számított 15 napon belül kezdeményezheti annak megállapítását, hogy a képviselő-testület tagja nem tett eleget a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének az (1) bekezdésben foglalt határidőben. A kezdeményezés benyújtására megállapított határidő elmulasztása jogvesztő. A határidőben benyújtott kezdeményezést annak benyújtásától számítva 30 napon belül a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti pénzügyi bizottsági feladatokat ellátó bizottságnak kell megvizsgálnia, és a képviselő-testület soron következő rendes ülésén köteles javaslatot tennie a mulasztás vagy annak megállapítására, hogy a települési képviselőt nem terhelte bejelentési kötelezettség. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti pénzügyi bizottsági feladatokat ellátó bizottság elnökének előterjesztése alapján a képviselő-testület legfeljebb egyhavi időtartamra 20%-kal csökkenti azon települési képviselő tiszteletdíját, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt.

38. § (1) Azokban az ügyekben, amelyekben ezt törvény lehetővé teszi, a képviselő-testület bármely tagja, valamint a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester ügyrendi javaslattal indítványozhatja titkos szavazás tartását.

(2) A titkos szavazás lebélyegzett szavazólap és urna igénybevételével történik. A titkos szavazással kapcsolatos teendőket az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt bizottság képviselő tagjai látják el. Amennyiben az ülésen a jelen levő bizottsági tagok száma nem éri el a hármat, a képviselő-testület a szavazást lebonyolító bizottságot három főre kiegészíti.

(3) A titkos szavazás során érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazó az urnába dobott szavazólapot nem töltötte ki, vagy ha a szavazó szándékát a szavazólapról nem lehet megállapítani.

(4) A titkos szavazás lebonyolítását a szavazást lebonyolító bizottság elnöke irányítja, aki a szavazás eredményét is ismerteti a képviselő-testülettel. Amennyiben az elnök nincs jelen, a titkos szavazás lebonyolításában közreműködő települési képviselők maguk közül elnököt választanak.

(5) A titkos szavazás során használt szavazólapokat az ülést követően meg kell semmisíteni, amelyről a jegyző gondoskodik.

(6) A titkos szavazás lebonyolításáról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza

39. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani törvényben meghatározott kötelező esetekben, továbbá a képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el – döntési javaslatonként egy alkalommal – a képviselő-testület bármely tagjának, valamint a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesternek az ügyrendi javaslatára.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, a napirend elfogadásáról, a napirendi javaslatot és az elfogadott napirendet érintő egyéb javaslatról, valamint az ügyrendi javaslatról.

(3) Szavazógép nélkül történő név szerinti szavazás esetén a jegyző vagy a megbízásából az aljegyző betűrendben felolvassa a jelen lévő képviselő-testületi tagok nevét, akik a nevük elhangzása után öt másodpercen belül nyilatkozhatnak a szavazatukról.

(4) Szavazógép igénybevétele estén a szavazat leadása a szavazókészülékkel történhet, a leadott szavazatot a szavazógép rögzíti, az ülésről készült jegyzőkönyvben ez alapján kell szerepeltetni a név szerinti szavazás eredményét.

(5) Név szerinti szavazás esetén a szavazástól való tartózkodásra nincs lehetőség.

40. § (1) A képviselő-testület ügyrendi javaslatra dönthet úgy, hogy a szavazást meg kell ismételni. A javaslatot indokolni kell. Törvényességi okból a jegyző is tehet ügyrendi javaslatot az ismételt szavazásra.

(2) A szavazás megismétlésére csak a következő napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig egy alkalommal van mód. A következő napirendi pont tárgyalásának megkezdését követően abban az ügyben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely a meghozott döntést lényegesen befolyásolja.

(3) Amennyiben szavazógéppel történő szavazás esetén kétség merül fel a szavazás eredménye tekintetében, úgy megismételt szavazásként kézfelemeléssel történő szavazást kell elrendelni.

41. § (1) A polgármester először - az elhangzás sorrendjében külön-külön - a módosító javaslatot vagy javaslatokat bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról a tanácskozás során is lehet szavaztatni a módosító javaslat ismertetését követően. A módosító javaslat feletti szavazás után dönt a képviselő-testület az előterjesztés szerinti, vagy a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó döntési javaslat egészéről. Amennyiben az elfogadott módosító javaslat az előterjesztés szerinti döntési javaslathoz képest önállóan döntésre alkalmas, nem kell szavaztatni az előterjesztés szerinti döntési javaslatról.

(2) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az előírt többséghez szükséges megfelelő számú igen szavazatot, akkor a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni és azt – amennyiben a döntést számozott határozattal kell rögzíteni – határozati formában kell megjeleníteni.

(3) Amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító javaslatról az eredeti döntési javaslatnak módosítással nem érintett részeivel együtt is lehet szavazni.

(4) Több pontból álló határozati javaslatnál bármelyik települési képviselő kérésére az egyes pontokról külön-külön kell szavazni.

(5) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó és pályázati eljárással egybekötött választási, kinevezési és megbízási ügyekben a pályázati kiírásnak nem megfelelő jelölt esetében a képviselő-testület határoz a pályázati eljárásból való kizárásról.

(6) Ha az előterjesztésben egy döntési javaslatnak több alternatívája is szerepel, vagy ha a képviselő-testület kinevezési, megbízási vagy választási hatáskörének gyakorlása során több jelölt közül választ, és az előbb szavazásra bocsátott alternatíva, illetve jelölt megkapja az elfogadáshoz szükséges többséget, a további alternatívákat, jelölteket már nem kell szavazásra bocsátani.

(7) Amennyiben a (6) bekezdés szerint egyik változat vagy jelölt sem kapta meg a szükséges többségű igen szavazatot, újabb szavazást kell tartani. Ha egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges számú igen szavazatot, akkor külön határozatban meg kell állapítani az eljárás eredménytelenségét vagy a javaslat elutasítását.

42. § (1) A javaslat elfogadásához a képviselő-testület tagjai több mint felének – azaz hét tagnak – az igen szavazata (a továbbiakban: minősített többség) szükséges törvényben meghatározott esetekben, valamint az alábbi ügyekben:

(2) A minősített többséget igénylő döntések esetében a döntési javaslatot érintő módosító javaslat elfogadásához is minősített többség szükséges.

(3) Amennyiben a döntés nem igényel minősített többséget, a javaslat elfogadásához a képviselő-testület jelen lévő tagjai több mint felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).

43. § (1) A polgármester rendelkezésétől függően az ülés levezetése szavazógép segítségével történik. Szavazógép igénybevétele esetén külön-külön, névre szóló, mikrofonnal ellátott szavazókészüléket kell biztosítani a képviselő-testület tagjainak, a jegyzőnek, az aljegyzőnek és a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesternek. Legalább egy szavazókészüléket a tanácskozási joggal rendelkezők számára kell fenntartani vendég felirattal.

(2) Szavazógép igénybevétele esetén az ülés során a szavazókészüléket be kell kapcsolni, a megszólalási szándékot a szavazókészülék megfelelő gombjával kell jelezni, és a megszólalásokhoz a szavazókészülék mikrofonját kell használni. A szavazókészülék mikrofonját a megszólalást követően ki kell kapcsolni. A polgármester szavazókészülékével a többi szavazókészülék mikrofonja kikapcsolható.

(3) Szavazógép igénybevétele esetén az e rendelet szerinti időkeretek mérése a szavazógéppel történik, az időkeret lejártát a szavazógép hangjelzéssel jelezheti.

(4) Szavazógéppel történő szavazás esetén a szavazatok leadása a szavazókészülék megfelelő gombjával történik.

(5) A szavazógéppel a jegyzőkönyv elkészítéséhez hangfelvétel is készíthető.

(6) Az ülésen a szavazógépet az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője kezeli a polgármesternek az ülés vezetéséhez kapcsolódóan tett utasításai szerint.

44. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül tartalmaznia kell

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

(3) A képviselő-testület ügyrendi javaslatra elrendelheti, hogy a jegyzőkönyv az ülés egészéről vagy egy-egy napirendi pont tárgyalásáról szó szerint készüljön.

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséhez való segítségnyújtás érdekében az ülésről hangfelvétel készül. A hangfelvételt korlátlan ideig kell megőrizni. A hangfelvétel készítéséről és tárolásáról a jegyző köteles gondoskodni. A hangfelvétel az írásos jegyzőkönyvet nem helyettesíti.

(5) A jegyzőkönyv két eredeti példányban készül. A jegyzőkönyvek egy példányát évente be kell köttetni, külön a zárt ülésekről készült jegyzőkönyveket.

(6) A jegyzőkönyvet és a hangfelvételt – a zárt ülésről készült kivételével – a választópolgárok az Önkormányzati Hivatalban – ügyfélfogadási időben – tekinthetik meg a mellékletekkel együtt vagy hallgathatják meg, és arról másolatot kérhetnek. A megtekintéssel kapcsolatos további szabályokat az Önkormányzati Hivatalnak a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzata tartalmazza.

(7) A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező és a betekintési joggal külön jogszabály által felhatalmazott személyek jogosultak. A zárt ülésről készült hangfelvételt csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg.

45. § (1) A képviselő-testület döntései:

(2) A jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint a képviselő-testület határozata közjogi szervezetszabályozó eszköznek minősülő normatív határozat.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

46. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően az elfogadás szerinti sorrendben folyamatosan, arab számmal, valamint a határozat közzétételének időpontjára való utalással és „Kt.” megkülönböztető jelzéssel kell ellátni. A határozat jelölése ennek megfelelően az alábbiak szerint történik: szám/év/a határozat közzétételének hónapja római sorszámmal, napja arab sorszámmal/ Kt. határozat.

(2) A képviselő-testület normatív határozatának megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló jogszabályban meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(3) A határozatnak a tárgyával összhangban álló címet kell adni, melyet a megjelölését követően kell feltüntetni.

(4) A határozatok közzététele a honlapon történik.

(5) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatára az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat esetén a jegyzőkönyvben elegendő csupán a határozat rendelkező részét szerepeltetni, azonban a határozat végrehajtásáért felelős személynek gondoskodnia kell a határozat alakszerű formában történő kiadmányozásáról.

(6) Amennyiben a határozat végrehajtást igénylő feladatot tartalmaz, a határozat tartalmazza a végrehajtás határidejét, a végrehajtás személyi felelősét (a továbbiakban: végrehajtás személyi felelőse) és a végrehajtásért szervezetileg felelős (a továbbiakban: végrehajtásért szervezetileg felelős) személyt, szervet, szervezetet vagy szervezeti egységet.

(7) A végrehajtás személyi felelőse lehet

(8) A végrehajtásért szervezetileg felelős lehet a polgármester, a jegyző, a közvetlen jegyzői vagy polgármesteri irányítás alá tartozó feladatellátásában közreműködő munkatársak a feladatkörük szerint, az önkormányzati főépítész, az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egysége, az önkormányzati költségvetési szerv, valamint az önkormányzat legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság.

(9) Az azonnali végrehajtási határidőt tartalmazó határozat végrehajtását három munkanapon belül kell megtenni.

(10) A határozatokról az Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

(11) A határozatot tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot a képviselő-testület ülését követő nyolc napon belül olyan időpontban kell megküldeni az érdekelteknek és a végrehajtásért személyileg vagy szervezetileg felelősnek, hogy a végrehajtásra megfelelő idő álljon rendelkezésre. A képviselő-testület határozatát tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője hitelesítheti.

(12) A határozat végrehajtásáról a lejárt határidejű határozatokról szóló beszámolóhoz a végrehajtásért szervezetileg felelős beszámolót készít. A végrehajtásról szóló beszámolónak tartalmaznia kell

(13) A lejárt határidejű, de végre nem hajtott határozatok esetében a polgármester javaslatot tesz a határozat visszavonására, módosítására vagy a végrehajtási határidő meghosszabbítására.

47. § (1) Az önkormányzati rendelet jogszabály, amelyre a jogalkotásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület állást foglalhat rendeletalkotás szükségességéről, továbbá az önkormányzati rendelet előkészítésével összefüggésben

(3) Új önkormányzati rendelet vagy hatályban lévő önkormányzati rendelet átfogó módosítása két fordulóban is tárgyalható. Kétfordulós tárgyalás esetén az első forduló során a képviselő-testület határozati formában állást foglal a rendelettervezetről és további javaslatokat, indítványokat fogalmazhat meg, amelyeket a második fordulóra elkészített rendelettervezetbe be kell építeni.

48. § (1) A rendelettervezetet a jegyző iránymutatásával az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egysége készíti elő. Az előkészítő feladata az érdekelt szervekkel való egyeztetés.

(2) A rendelettervezet előkészítése során a jogalkotásról szóló törvény szerint előzetes hatásvizsgálatot kell elvégezni, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell az előterjesztésben.

(3) A rendelettervezet előkészítése során vizsgálni kell különösen, hogy

(4) A rendelettervezet előkészítése során figyelemmel kell lenni a jogalkotásról és a jogszabályszerkesztésről szóló jogszabályok rendelkezéseire.

(5) A rendelettervezethez minden esetben indokolást kell csatolni az előterjesztésben. Az indokolás tartalmára a jogalkotásról szóló törvény rendelkezései az irányadók, ezenkívül az előterjesztésben lehetőség szerint be kell mutatni továbbá a szabályozni kívánt társadalmi viszonyok alakulását, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülésének eszközeit, valamint a szabályozás várható társadalmi hatását és a végrehajtás feltételeit.A rendelettervezet indokolásában utalni kell arra, hogy annak közzététele a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén mellőzhető-e.

49. § (1) A rendeletben történő szabályozás sokoldalú megalapozása, a rendeletek minőségének és végrehajthatóságának javítása érdekében az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelettervezetet és annak indokolását társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, kivéve, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(2) Nem lehet társadalmi egyeztetésre bocsátani az önkormányzat költségvetéséről és a költségvetés végrehajtásáról szóló, valamint a helyi adó megállapítására vonatkozó rendelettervezeteket.

(3) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a rendelettervezet előkészítője felel.

(4) A társadalmi egyeztetés formái különösen a következők:

(5) A rendelettervezet előkészítője a meghatározott egyeztetési formákon kívül más formákat is igénybe vehet az egyeztetés lefolytatásához.

(6) A beérkezett vélemények és a véleményezők adatainak kezelésére az adatvédelmi szabályok rendelkezései az irányadók.

50. § (1) Az elfogadott önkormányzati rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(2) Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő öt napon belül, ha a hatályba lépés időpontja ennél korábbi, legkésőbb a hatálybalépés napján kell aláírni és kihirdetni. A képviselő-testület ettől rövidebb határidőt is megállapíthat.

(3) Az önkormányzati rendeletet a Városháza hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés ideje a kifüggesztés napja.

(4) Az önkormányzati rendelet eredeti példányait a jegyzőnek a kihirdetés tényét és időpontját megállapító kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(5) Önkormányzati rendelet módosítása esetén a módosított önkormányzati rendeletet a módosítással egységes szerkezetbe kell foglalni.

(6) Az önkormányzati rendelet kihirdetett szövegét, önkormányzati rendelet módosítása esetén a megváltoztatott önkormányzati rendelet egységes szerkezetű szövegét az erre vonatkozó jogszabály rendelkezései szerint közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban.

(7) Az önkormányzati rendeletek hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, és biztosítani kell, hogy ahhoz bárki hozzáférhessen.

(8) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő új önkormányzati rendeletekről.

(9) Az önkormányzati rendeletekről az Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.

51. § (1) A képviselő-testület a munkatervében ütemezve - évente legalább egyszer - előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a lakosságot a polgármester legalább nyolc nappal korábban tájékoztatja a közmeghallgatás meghívójának a honlapon, továbbá az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő közzététellel. A közmeghallgatás helyéről, valamint időpontjáról a lakosságot dombóvári terjesztésű és vonatkozású nyomtatott sajtótermékben is megfelelően tájékoztatni kell, kitérve arra is, hogy a városlakók írásban is tehetnek észrevételeket és tehetnek fel kérdéseket a közmeghallgatást megelőzően.

(3) A közmeghallgatás határozatképes képviselő-testületi ülés keretében történik.

(4) A közmeghallgatásra az ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a közmeghallgatás napirendi pontjai nem igényelnek előterjesztést.

(5) A közmeghallgatás során a polgármester tájékoztatást adhat az önkormányzat által a legutóbbi közmeghallgatás óta megvalósított és a közeljövőben tervezett beruházásokról, fejlesztésekről, ezt követően pedig a dombóvári lakosok és a Dombóvár városban érdekelt szervezetek képviselői kérdéseket tehetnek fel, valamint javaslatokat fogalmazhatnak meg.

(6) A közmeghallgatáson a kérdések és a javaslatok megfogalmazására rendelkezésre álló időkeretről szükség esetén a polgármester dönt.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre az ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(8) A közmeghallgatást megelőzően megküldött, valamint a közmeghallgatás során elhangzott javaslatokra, kérdésekre lehetőség szerint a közmeghallgatáson szóban, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni. Kivizsgálást igénylő felvetés esetén a kivizsgálás eredményéről legkésőbb 15 napon belül írásban kell értesíteni a felvetés megfogalmazóját.

52. § (1) A városban működő társas és egyéni vállalkozásokkal való kapcsolattartás, az őket érintő közvetlen tájékoztatás, az együttműködés, a döntés-előkészítésekbe, valamint a városfejlesztési feladatok végrehajtásába történő bevonás érdekében vállalkozói fórumot lehet tartani.

(2) A vállalkozói fórumot a polgármester hívja össze.

(3) A vállalkozói fórumról emlékeztetőt kell készíteni, amely tartalmazza a fontosabb felvetéseket, véleményeket és javaslatokat. Az önkormányzati döntéseket érintő állásfoglalásról és felvetésről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

53. § (1) A polgármester dönt lakossági fórumok, településrészi és érdekegyeztető tanácskozások tartásáról, amelyek a lakosság és a lakosság önszerveződő közösségeinek tájékoztatását, illetve a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) Lakossági fórum tartását kezdeményezheti annak tárgya megjelölésével a képviselő-testület tagja és a bizottság.

(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén a lakossági fórum megtartásáról a képviselő-testület dönt.

(4) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a települési képviselőket, valamint a lakosságot megfelelőn tájékoztatni kell.

(5) A lakossági fórum megtartására nem vonatkoznak a közmeghallgatás szabályai, a fórumról feljegyzés készül. A fórum állásfoglalásairól és az ott felmerült véleményekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(6) A lakosság véleményének megismerésére a lakosság önszerveződő közösségeinek képviselői részvételével szervezett tanácskozás is felhasználható.

54. § (1) A képviselő-testület együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel, a Dombóvár városban működő civil szervezetekkel és sportszervezetekkel.

(2) Az együttműködés keretében

(3) A Civil Szövetség, a Sportszövetség, a Civil Tanács és a Sporttanács működéséhez szükséges feltételeket a képviselő-testület biztosítja, velük a civil tanácsnok és az Önkormányzati Hivatal civil-, valamint sportügyekkel foglalkozó munkatársa útján tart kapcsolatot, valamint segíti munkájukat.

(4) A sporttevékenységet nem végző civil szervezeteket és a helyi civil életet közvetlenül érintő ügyekben a Civil Tanács, a sportszervezeteket érintő ügyekben a Sporttanács véleményét kell kikérni a döntés előtt. A Civil Tanács és a Sporttanács egyéb ügyekben is tájékoztatást kérhet, véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet az elnökén keresztül.

(5) A civil szervezetként Dombóvár városban működő, de sporttevékenységet nem végző önszerveződő közösségeket az önkormányzat előtt a Civil Tanács, a képviselő-testület ülésén a Civil Tanács elnöke, a Dombóvár városban működő és sporttevékenységet végző civil szervezeteket a Sporttanács, a képviselő-testület ülésén a Sporttanács elnöke képviseli.

(6) A képviselő-testület az ülésén a civil szervezetként Dombóvár városban működő, de sporttevékenységet nem végző önszerveződő közösségek számára a tevékenységi körüknek megfelelően tanácskozási jogot biztosít a Civil Tanács elnökén keresztül. A Civil Tanács elnöke ezt a jogkörét a tevékenységi körét érintő napirendi pont tárgyalásánál az érintett civil szervezet képviselőjére delegálhatja.

(7) A képviselő-testület az ülésén a civil szervezetként Dombóvár városban működő és sporttevékenységet végző önszerveződő közösségek számára a tevékenységi körüknek megfelelően tanácskozási jogot biztosít a Sporttanács elnökén keresztül. A Sporttanács elnöke ezt a jogkörét a tevékenységi körét érintő napirendi pont tárgyalásánál az érintett szervezet képviselőjére delegálhatja.

(8) A Sportszövetségre és a Sporttanácsra vonatkozó további rendelkezéseket a sportról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

55. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetésében minden évben kiadási előirányzatot (a továbbiakban: civil keret) különít el a civil szervezetek támogatására, a Civil Tanács működéséhez kapcsolódó költségekre, továbbá a Civil Tanács által szervezett - a képviselő-testület által elfogadott városi rendezvénynaptárban szereplő - rendezvények kiadásaira és a civil elismerésekkel járó pénzjutalomra.

(2) A civil keret mértékét az önkormányzat költségvetésének elfogadása előtt egyeztetni kell a Civil Tanács elnökével.

(3) A civil keretből történő támogatásigénylés feltételeit tartalmazó pályázati felhívást a polgármester minden év január 31-ig a Civil Tanács elnökével és a civil tanácsnokkal történő előzetes egyeztetés alapján hagyja jóvá. A pályázati felhívást közzé kell tenni a honlapon.

(4) A beérkezett támogatási igények alapján a civil keret felosztásáról – a civil szervezeteknek biztosított vissza nem térítendő támogatás összegéről – a képviselő-testület dönt a Civil Tanács javaslata alapján. A képviselő-testület a civil keret felosztásakor a Civil Tanács javaslata alapján határozza meg, hogy a civil keretből a tárgyévben mekkora összeg fordítható a Civil Tanácshoz kapcsolódó (1) bekezdés szerinti kiadásokra.

56. § (1) A Civil Szövetség a Dombóvár városban működő civil szervezetek jogi személyiséggel nem rendelkező szerveződése, melynek célja a civil szervezetek informálása és összefogása, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése, valamint érdekeik képviselete.

(2) A Civil Szövetség tagjai a bíróság által jogerősen nyilvántartásba vett dombóvári székhelyű, valamint a Dombóvár városon kívüli székhellyel rendelkező azon civil szervezetek, amelyeknek Dombóvár városban igazoltan tagszervezete vagy csoportja működik. A tagság létrejöttéhez a civil szervezetnek írásban kell bejelenteni a Civil Tanács elnökének, hogy a Civil Szövetség tagja kíván lenni, és egyben meg kell adnia az elérhetőségére szolgáló elektronikus levélcímét, valamint a szervezetet a Civil Szövetségben képviselő személyt, aki a szervezet főképviselője. A Civil Szövetség tagjait a honlapon közzé kell tenni.

(3) A Civil Szövetség szervezését és tevékenységének koordinálását a Civil Tanács végzi, melynek érdekében a Civil Tanács elnöke rendszeresen összehívja a Civil Szövetség ülését. A Civil Szövetség ülései nyilvánosak, az ülések megtartásához az Önkormányzati Hivatal a Városházán helyet biztosít és az ülés összehívásához technikai segítséget nyújt. A Civil Tanács elnöke a Civil Szövetség összehívása előtt egyeztet a civil tanácsnokkal és az Önkormányzati Hivatal civil ügyekkel foglalkozó köztisztviselőjével, akik a Civil Szövetség ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt.

(4) A Civil Szövetséget a Civil Tanács elnöke képviseli.

(5) A Civil Szövetség működésének részletes szabályait az általa elfogadott szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

57. § (1) A Civil Tanács a dombóvári civil élet és a Civil Szövetség 5 tagból álló koordináló szerve.

(2) A Civil Tanács tagjait a Civil Szövetség választja meg titkos szavazással 3 évre a Civil Szövetségben tag civil szervezetek által főképviselőként megjelölt személyek közül.

(3) A Civil Tanács tagjának megszűnik a tagsága:

(4) A Civil Tanács elnökét és alelnökét a Civil Tanács választja saját tagjai közül. A Civil Tanácsot az elnök képviseli.

(5) A Civil Tanácshoz kapcsolódó kiadások tekintetében a Civil Tanács elnökének javaslata alapján vállalható kötelezettség a civil keretből, beleértve a civil elismeréssekkel járó pénzjutalmat is.

(6) A Civil Tanács működésének szabályait, valamint a civil elismerések formáját és adományozásának rendjét a Civil Szövetség szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

58. § (1) A települési képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a települési képviselő köteles

(3) A települési képviselők a választópolgárokkal való kapcsolattartás céljából előre meghatározott időpontban és helyen havonta rendszeresen fogadóórát tartanak. A fogadóóra időpontjáról a lakosságot a honlapon tájékoztatni kell.

(4) A települési képviselő a képviselői tevékenységéről szóló éves tájékoztatás formáját maga határozza meg, annak a honlapon is eleget tehet.

(5) Annak a települési képviselőnek a tiszteletdíja hat havi időtartamra 20%-kal csökken, aki a képviselő-testületi, bizottsági tagság esetén a bizottsági ülésen egymást követő három alkalommal – előzetes bejelentés nélkül – nem jelenik meg. A jegyző jelzése alapján a polgármester intézkedik a tiszteletdíj csökkentése iránt.

(6) A települési képviselő napirenden kívül, az első napirendi pont tárgyalása előtt jelentheti be lemondását.

(7) A képviselő-testület az e rendeletben, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselővel szemben az (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményt alkalmazhatja, amennyiben vele szemben nem szabott ki rendbírságot a széksértés elkövetése miatt. A kötelezettségszegés megállapítását és annak jogkövetkezménye alkalmazását a települési képviselő, a bizottság vagy a polgármester – a bizonyítékok megjelölésével – indítványozhatja. A képviselő-testület megfelelő gondossággal mérlegelni köteles, hogy a mulasztás milyen okra vezethető vissza, felróhatóság hiányában a jogkövetkezmény nem alkalmazható, ebben az esetben a képviselő-testület az indítványt köteles elutasítani.

59. § (1) A települési képviselő jogosult megbízatása idejére képviselői munkájához térítés nélkül igénybe venni a részére átadott hordozható táblagépet, annak tartozékait, valamint az átadott eszközhöz biztosított mobilinternet-előfizetést.

(2) A képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntés felülvizsgálatára irányuló kezdeményezést írásban kell benyújtani a polgármesterhez, legkésőbb a döntés meghozatalát követő harminc napon belül.

60. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsági elnökhöz, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben felvilágosítás-kérést (a továbbiakban: interpelláció) terjeszthet elő.

(2) Az interpelláció önkormányzati hatáskörbe tartozó tudakozódás, illetve valamely probléma felvetése vagy kifejtése, amellyel a települési képviselő arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, vagy valamely panasz orvoslását kéri.

(3) Interpellációra csak a rendes ülésen van lehetőség.

(4) Az interpellációt legkésőbb az ülés napját megelőző harmadik munkanapon 16.00 óráig, ha a határnap péntekre esik, 10.00 óráig írásban vagy a testulet@dombovar.hu elektronikus levélcímre megküldött elektronikus levélben kell benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a települési képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét.

(5) A képviselői interpellációk napirendi pont keretén belül a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet az interpelláció benyújtásáról. Ismerteti az interpellációt, amennyiben az interpellációt benyújtó települési képviselő ezt a jogát átengedi. Ha a települési képviselő az ismertetés jogát fenntartja, legfeljebb öt percben előadhatja interpellációjának tartalmát.

(6) Ha az interpellációt benyújtó települési képviselő nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. Az interpellációt benyújtó települési képviselő az interpellációt visszavonhatja.

(7) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, legfeljebb öt percben, vagy az ülést követő tizenöt napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi települési képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a következő rendes ülésen a képviselői interpellációk napirendi pont keretében legfeljebb öt percben nyilatkozik az interpelláló. A válasz el nem fogadása esetén a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából az interpellációt az általa kijelölt bizottság elé utalja vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.

(9) A bizottság ülésére az interpellációt benyújtó települési képviselőt meg kell hívni. A bizottság megállapításait a következő rendes ülésen a bizottság terjeszti a képviselő-testület elé. A bizottság megállapításairól és az ügy lezárásáról a képviselő-testület dönt.

(10) Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

(11) Az interpellációban feltárt probléma kivizsgálásába az interpellációt benyújtó települési képviselőt be kell vonni.

(12) Amennyiben a választ az interpellációt benyújtó nem fogadja el, de a képviselő-testület elfogadja, ugyanabban az ügyben a tárgyévben interpellációt benyújtani nem lehet, ha időközben nem merült fel újabb körülmény. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(13) Üzleti érdeket vagy személyes adatot érintő interpellációra a válasz kizárólag írásban adható meg.

(14) Az interpellációkról az Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.

61. § A települési képviselő írásban vagy a testulet@dombovar.hu elektronikus levélcímre megküldött elektronikus levélben indítványt tehet napirendi pont tárgyalására, amelyhez csatolnia kell a javasolt napirendi ponthoz tartozó előterjesztést, melynek elkészítéséről gondoskodnia kell. A települési képviselői indítványt a polgármesterhez kell benyújtani. Amennyiben az indítvány a soron következő rendes ülés munkaterv szerinti

62. § (1) A képviselő-testület a döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat hoz és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottságnak települési képviselő és nem képviselő tagjai lehetnek. A bizottság elnökét és tagjainak többségét a települési képviselők közül kell megválasztani.

(3) A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét és létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja.

(4) A bizottság települési képviselő tagjának és elnökének tagsága is megszűnik, amennyiben a képviselői tisztsége megszűnik.

(5) A bizottságok települési képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(6) A települési képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

(7) A bizottság elnöke, tagjai visszahívhatók, a visszahívásról az új bizottsági elnök vagy tag egyidejű megválasztásával kell dönteni.

(8) A bizottsági elnöki tisztség, tagság megszűnése esetén az új bizottsági elnököt, tagot a következő rendes ülésen meg kell választani.

(9) A bizottság tevékenysége szünetel, ha a települési képviselő tagjainak létszáma nem haladja meg a nem képviselő tagok létszámát. A szünetelés tartama alatt a bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben a képviselő-testület jár el.

(10) Az állandó bizottságok a választási ciklus során végzett tevékenységükről a választási ciklus végén kötelesek a képviselő-testületnek beszámolni.

(11) A közbeszerzési eljárás során felállított bírálóbizottság nem minősül a képviselő-testület bizottságának.

63. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

(2) Ha a képviselő-testület egyéb önkormányzati rendeletében Városgazdálkodási Bizottság szerepel, azon a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot kell érteni.

(3) A képviselő-testület állandó bizottságai négy főből állnak.

(4) Az állandó bizottságok főbb feladatai:

(5) A képviselő-testület ülésére napirendi pontként javasolt és valamelyik állandó bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztés az illetékes bizottság állásfoglalása nélkül nem tárgyalható. Ha az illetékes bizottság állásfoglalása nem áll a rendelkezésre, a képviselő-testület bármely tagja és a jegyző tehet javaslatot az előterjesztés bizottsági állásfoglalás nélküli megtárgyalására a napirend elfogadása előtt.

(6) Az állandó bizottság a feladatkörébe tartozó, napirendi pontként javasolt képviselő-testületi előterjesztésekről történő állásfoglalás során az előterjesztésben foglalt döntési javaslatról nyilvánít véleményt, elfogadásra vagy elutasításra javasolva azt a képviselő-testületnek, továbbá módosító vagy egyéb döntési javaslatot tehet, illetve javasolhatja, hogy az előterjesztésként javasolt napirendi pont tárgyalását halassza el a képviselő-testület. A bizottság javasolhatja azt is, hogy a képviselő-testület bizottsági állásfoglalás nélkül tárgyalja az előterjesztést, amennyiben az nem állt kellő időben a bizottság rendelkezésére, vagy a tanácskozási joggal külön meghívott nem vett részt a bizottsági ülésen, és emiatt a bizottság nem tudta megfelelően kialakítani az álláspontját.

(7) Az állandó bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén az összeütközés tárgyában a képviselő-testület dönt.

64. § (1) A képviselő-testület – meghatározott kérdés kivizsgálására, szakmai feladat ellátására vagy meghatározott időtartamra – ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság elnevezéséről, létszámáról, összetételéről és feladatköréről a bizottság létrehozásakor dönt.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve a mandátuma lejártát követően megszűnik.

(4) Az ideiglenes bizottságra – a képviselő-testület ellenkező döntése hiányában – az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

65. § (1) A bizottság működésének szabályait – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és e rendelet keretei között – ügyrendben maga állapítja meg a bizottság megalakulását követő harminc napon belül.

(2) A bizottság az üléseit a munkatervhez és az aktuális feladatokhoz igazodóan tartja. A bizottság rendes és rendkívüli ülést tarthat. A bizottság rendes ülése a képviselő-testület rendes üléséhez kapcsolódik.

(3) A bizottság összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik oly módon, hogy a képviselő-testületi ülés előtt a bizottság elvégezhesse a képviselő-testületi üléssel kapcsolatos aktuális feladatait. Az elnök köteles a képviselő-testület ülése előtt a bizottságot olyan időpontra összehívni, hogy a képviselő-testület ülésére napirendi pontként javasolt előterjesztésekről történő állásfoglalás megtörténjen.

(4) A bizottság a feladatkörébe tartozó, a képviselő-testület ülésére napirendi pontként javasolt előterjesztésről köteles állást foglalni, kivéve, ha

(5) Össze kell hívni a bizottságot a polgármester, a jegyző vagy a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára. Az indítványt írásban kell benyújtani a bizottság elnökének. A bizottsági elnök az ülést legkésőbb az indítvány kézhezvételétől számított három napon belül legkésőbb a kézhezvételtől számított nyolc napon belüli időpontra hívja össze.

(6) A bizottságok rendes üléseiről a képviselő-testület tagjait tájékoztatni kell, lehetőség szerint elektronikus levélben.

(7) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalására előterjesztést nyújthat be az, aki a képviselő-testület ülésén előterjesztő lehet, továbbá a bizottság nem képviselő tagja és az Önkormányzati Hivatal irodájának vezetője.

(8) A bizottság a munkájához szakértőt vehet igénybe, aki részére tanácskozási jogot biztosíthat.

(9) A bizottság elnöke a bizottság ülésére más érdekeltet is meghívhat az előterjesztésként javasolt napirendi ponthoz tanácskozási joggal külön meghívotton kívül.

(10) Az Önkormányzati Hivatal bizottsági kapcsolattartói feladatot ellátó köztisztviselője – a bizottság elnökével egyeztetve – gondoskodik az írásos meghívó előkészítéséről, a bizottsági ülés helyének, idejének és a napirendi javaslat honlapon történő közzétételéről. A bizottsági ülés meghívójának honlapon történő közzétételéről a bizottság tagját sms-sel értesíteni kell.

(11) A bizottsági ülés meghívóját a honlapon történő közzététel napján vagy az azt követő napon kell megküldeni elektronikus formában a bizottság tagjainak elektronikus levélben az általa megadott elektronikus levélcímre. Elektronikus levélcím hiányában vagy a honlap üzemzavara esetén az írásbeli meghívót kell másolatban megküldeni a bizottsági tag lakcímére az ülés összehívásának napján vagy az azt követő napon.

(12) Ha a bizottsági ülés meghívójának napirendi javaslatában napirendi pontként javasolt előterjesztés a meghívó közzétételét követően válik hozzáférhetővé a honlapon, a közzététellel egyidejűleg a bizottság tagját sms-sel kell értesíteni. A honlap üzemzavara esetén az előterjesztést elektronikus levélben kell megküldeni a bizottsági tag által megjelölt elektronikus levélcímre, annak hiányában a lakcímére papíralapú másolatban.

(13) Név szerinti szavazás esetén a bizottság elnöke nyilatkozik először, ezt követően a többi bizottsági tagot az elnök nyilatkoztatja.

(14) A polgármester, az alpolgármester, a települési képviselő, a jegyző, az aljegyző, az önkormányzati főépítész, az Önkormányzati Hivatal irodájának vezetője, az Önkormányzati Hivatal előterjesztés készítésében közreműködő vagy kellő szakismerettel rendelkező munkatársa a bizottság ülésén tanácskozási joggal vehet részt, zárt ülésen abban az esetben, amennyiben azon jogosult részt venni.

(15) Adott ügy megtárgyalásának a polgármester, a dombóvári nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy a települési képviselő általi indítványozása esetén a bizottság köteles azt legkésőbb a soron következő ülésen megtárgyalni.

66. § (1) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több mint fele jelen van. A bizottság tagjai, valamint az ülésen tanácskozási joggal megjelentek a megjelenésük tényét a jelenléti ív aláírásával tanúsítják.

(2) A bizottság döntéseit határozati formában hozza meg.

(3) A bizottság döntéseit szavazattöbbséggel hozza. A bizottság minősített többséggel akkor dönt, ha átruházott hatáskörben jár el és a döntés meghozatalában e rendelet szerint minősített többség szükséges, továbbá saját ügyrendjének elfogadásakor és az elnökhelyettes megválasztásakor.

(4) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által ülésenként választott egyik bizottsági tag – jegyzőkönyv-hitelesítőként – írja alá.

(5) A bizottsági döntések végrehajtásához, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző az Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik.

(6) A bizottság ülésének meghívóját és a bizottság határozatát tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője hitelesítheti.

67. § (1) A bizottságok együttesen is tarthatnak ülést. Az együttesen tartott ülésen az egyes bizottságok levezető elnököt választanak.

(2) A bizottságok együttesen tartott ülése akkor határozatképes, ha az érintett bizottságok külön-külön is határozatképesek.

(3) Az együttesen tartott ülésen a képviselő-testületi ülés napirendi pontjának javasolt olyan előterjesztés is megtárgyalható, amely nem tartozik minden bizottság feladatkörébe.

(4) Az együttesen tartott ülésről egy jegyzőkönyv készül, amelyben egymást követően szerepelnek az egyes bizottságok által hozott határozatok a saját sorszámozásuk szerint. A jegyzőkönyvet az együttes ülést tartó bizottságok elnökei és bizottságonként egy-egy bizottsági tag – jegyzőkönyv-hitelesítőként – írja alá.

68. § (1) A bizottság elnöke

(2) A bizottság az elnök javaslatára saját tagjai közül elnökhelyettest választ. Elnökhelyettes csak képviselő lehet. Az elnökhelyettes az elnök távolléte esetén annak teljes hatáskörét gyakorolja a bizottsági ülés tekintetében.

(3) A bizottság tagjai

(4) Ha a bizottság nem képviselő tagja a bizottsági ülésen egymást követő három alkalommal előzetes bejelentés nélkül nem jelenik meg, tiszteletdíja hat havi időtartamra 20%-kal csökken. A jegyző jelzése alapján a polgármester intézkedik a tiszteletdíj csökkentése iránt.

(5) A bizottság tagja köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

(6) A bizottság nem képviselő tagja hozzáféréssel rendelkezik a honlap jelszóval védett részéhez.

69. § (1) A képviselő-testület a polgármesternek vagy bármely önkormányzati képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül egy civil tanácsnokot választ a civil szervezetekkel kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásának felügyeletére.

(2) A civil tanácsnok feladatai:

(3) A civil tanácsnok ügyviteli feladatait az Önkormányzati Hivatal látja el.

(4) A civil tanácsnok a választási ciklus során végzett tevékenységéről a választási ciklus végén köteles a képviselő-testületnek beszámolni.

70. § (1) A polgármester megbízatását választásának megfelelően főállásban látja el.

(2) A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3) A polgármester az önkormányzati és államigazgatási feladatait és hatásköreit az Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el.

(4) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggésben

(5) A polgármester az önkormányzat érdekének védelmében jogosult közigazgatási, peres és nemperes eljárás megindítására, melyről a következő képviselő-testületi ülésen beszámol.

(6) A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben

(7) A polgármester feladata

(8) A polgármester fogadóórája minden hónap első hétfőjén 14.00 órától 16.00 óráig tart. Amennyiben halaszthatatlan elfoglaltság miatt a polgármester nem tudja megtartani a fogadóórát, erről a lakosságot megfelelő időben tájékoztatni kell.

(9) A polgármesternek a képviselő-testület döntésének felülvizsgálata iránti kezdeményezése egyben az ülés összehívását is jelenti az ismételt tárgyalásra vonatkozó napirendi javaslat megjelölésével, a kezdeményezést a képviselő-testületnek érdemben tárgyalnia kell. Az ülés összehívására vonatkozó szabályokat ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell.

(10) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy döntéshozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.

(11) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint – a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével a két ülés közötti időszakban felmerülő, alábbi halaszthatatlan önkormányzati ügyekben dönthet:

71. § (1) A polgármester szabadsága tekintetében a döntési jogosultság a képviselő-testületet, mint a munkáltatói jogok gyakorlóját illeti meg.

(2) A polgármester szabadságának ütemezésére és kiadására a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.

(3) A polgármester a szabadság igénybevételét a jegyzőnek jelenti be, és arról a 27. § (2) bekezdés szerinti napirendi pont előterjesztésében ad tájékoztatást.

72. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére legfeljebb két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A képviselő-testület egy alpolgármestert választ a saját tagjai közül, és alpolgármesterré választhat továbbá egy olyan személyt is, aki nem tagja a képviselő-testületnek.

(2) A polgármesteri tisztség betöltetlensége, valamint a polgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.

(3) Az alpolgármester minden hónapban előre meghirdetett időpontban és helyen fogadóórát tart. A fogadóóra időpontjáról és helyéről a lakosságot a honlapon tájékoztatni kell. A képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester a fogadóóráját a képviselői fogadóórájával együtt is megtarthatja.

(4) Az alpolgármester heti nyolc órában a polgármester által meghatározott munkanapokon a Városházán intézi a feladatkörébe tartozó ügyeket.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a polgármester az alpolgármester feladatait teljes körűen megvonja.

(6) A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester hozzáféréssel rendelkezik a honlap jelszóval védett részéhez.

73. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, különösen

(2) A jegyző köteles jelezni, ha a képviselő-testület vagy valamely szervének döntése vagy működése jogszabálysértő.

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónapra – a jegyzői feladatokat az Önkormányzati Hivatal azon irodájának vezetője látja el, aki megfelel a jegyzőre vonatkozó alkalmazási és képesítési feltételeknek, több ilyen vezető esetén a jegyzői feladatokat ellátó személyt a polgármester jelöli ki.

(4) A képviselő-testület és a bizottság ülésén a jegyző és az aljegyző távollétében a jegyzőt az Önkormányzati Hivatal egyik irodájának jogi végzettséggel rendelkező – jegyző által kijelölt – vezetője helyettesítheti, akinek az ülésen a jogai és a kötelezettségei a jegyzőével azonosak.

74. § (1) Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg, és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat.

(2) A jegyzőt helyettesítő aljegyző jogai és kötelezettségei a jegyzőével azonosak.

75. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzati Hivatalt az erre irányuló megállapodás alapján a Dombóvári Járáshoz tartozó egyes községek önkormányzatának képviselő-testületével közösen tartja fenn. Az Önkormányzati Hivatal működési költségeihez a Hivatalt létrehozó és fenntartó önkormányzatok a létrehozásáról és fenntartásáról szóló megállapodás szerint járulnak hozzá.

(2) A képviselő-testület a közterület-felügyeleti feladatok ellátásáról Dombóvár város közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel az Önkormányzati Hivatalban alkalmazott közterület-felügyelők révén gondoskodik. Az önkormányzat által működtetett közterületi térfigyelő rendszert a közterület-felügyelők kezelik.

76. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint vagyonnyilatkozat tételére kötelesek vagyonnyilatkozatának nyilvántartására és ellenőrzésére a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot jelöli ki (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság).

(2) A vagyonnyilatkozatot a kitöltés időpontjában fennálló vagyoni, jövedelmi és gazdasági érdekeltségi viszonyokról teljes körűen kell megtenni.

(3) A vagyonnyilatkozat-tétel határidejének lejártát követően tizenöt napon belül a vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság ellenőrzi, hogy a kitöltött vagyonnyilatkozat alkalmas-e a személyazonosításra és megfelel-e az (5) bekezdés szerinti szabályzatnak.

(4) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén a jegyző a határidő lejártától számított öt napon belül tájékoztatja a képviselő-testület tagjait, valamint intézkedik a mulasztás esetére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatban.

(5) A vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság szabályzatban állapítja meg a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével és nyilvántartásával kapcsolatos részletszabályokat. A vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság a szabályzatban állapítja meg a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló kezdeményezés hiánypótlásával, valamint az érdemi vizsgálat mellőzésével kapcsolatos rendelkezéseket is.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén arról a vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság elnökét – az elnök vagyonnyilatkozatával kapcsolatos kezdeményezés esetén elnökhelyettesét – haladéktalanul értesíteni kell, aki megteszi a szükséges intézkedéseket az ellenőrzési eljárás lefolytatásával kapcsolatban. Az eljárást a kezdeményezés benyújtásától számított harminc napon belül kell lefolytatni, az eljárásról értesíteni kell a vagyonnyilatkozat-tételre köteles érintettet, aki köteles közreműködni az eljárás során. Amennyiben az eljárás eredményeként a vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság megállapítja, hogy a vagyonnyilatkozat-tételre köteles vagyonnyilatkozata nem teljes körű vagy valótlan adatot tartalmaz, akkor javasolnia kell a képviselő-testületnek az érintett kötelezettség-szegése esetére meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását.

77. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátására a Humán Bizottságot jelöli ki (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság).

(2) Összeférhetetlenség ok fennállása esetén a települési képviselőnek az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatát az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságnak kell átadnia.

(3) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést haladéktalanul az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság elnökének továbbítja kivizsgálásra. Az elnök a kezdeményezés kézhezvételétől számított öt napon belül köteles összehívni a bizottság ülését a kezdeményezés megtárgyalására. Az ülésre meg kell hívni a kezdeményezőt, továbbá a kezdeményezéssel érintett települési képviselőt.

(4) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti, új tényt vagy körülményt nem tartalmazó kezdeményezés esetén az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet a kezdeményezésről és az ügy külön vizsgálat nélküli lezárásáról.

(5) Vizsgálat lefolytatása esetén az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság elnöke a vizsgálat eredményét döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti a bizottság javaslatával együtt.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat a nem képviselő bizottsági tagra, valamint a méltatlansági eljárásra megfelelően alkalmazni kell.

78. § Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a vagyontárgyakkal való gazdálkodás előírásait az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.

79. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését évente az erről szóló önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: költségvetési rendelet) állapítja meg.

(2) A képviselő-testület erre irányuló döntése esetén a költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei:

(3) A költségvetési rendelet elfogadását megelőzően az önkormányzati költségvetési szervek vezetőivel egyeztetni szükséges.

(4) Az esetleges forráskiesés vagy többletfeladat fedezetére a költségvetési rendeletben tartalékot kell képezni.

(5) A költségvetési rendelet tartalmazza a módosításának szabályait.

80. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján az Önkormányzati Hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által fenntartott önkormányzati költségvetési szervek az alapító okiratukban foglaltak szerint végezhetnek vállalkozási tevékenységet, és a költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával gazdálkodhatnak.

(3) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szabályok irányadók.

81. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti, az önkormányzat hosszú távú fejlesztési elképzeléseit rögzítő gazdasági programot, fejlesztési tervet a választási ciklus időtartamára szóló önkormányzati munkaprogramként (a továbbiakban: munkaprogram) fogadja el.

(2) A munkaprogram tartalmával kapcsolatos követelményeket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg a gazdasági programra vonatkozóan.

(3) A munkaprogram tervezetének az alakuló ülést követő hat hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(4) A munkaprogramot a honlapon közzé kell tenni.

82. § (1) A képviselő-testület biztosítani kívánja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek érdekében együttműködik a városban működő települési nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2) A dombóvári nemzetiségi önkormányzatok elnökei a képviselő-testület munkatervének összeállításához javaslatot tehetnek.

(3) A képviselő-testület a dombóvári nemzetiségi önkormányzatok nemzetiségi közfeladatainak ellátását lehetőség szerint vissza nem térítendő pénzügyi támogatással, valamint ingatlanhasználat biztosításával segíti.

(4) A képviselő-testület az Önkormányzati Hivatal útján segíti a dombóvári nemzetiségi önkormányzatok munkáját és biztosítja a működéshez a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételeket, valamint viseli azok költségeit. Ennek végrehajtása a törvényi feltételeken kívül az alábbiakra is kiterjed:

(5) Az Önkormányzati Hivatalnak az általános munkarend szerinti munkaidőben kell a feltételek biztosításához szükséges végrehajtási feladatokat ellátnia.

(6) A képviselő-testület a dombóvári nemzetiségi önkormányzatok számára az önkormányzati feladatellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiséget nemzetiségi önkormányzatonként havonta harminckét órában, ingyenesen, a Városháza épületében, az Önkormányzati Hivatalra meghatározott általános munkarend szerinti munkaidőben biztosítja, és viseli a kapcsolódó költségeket. A helyiséget a jegyző jelöli ki, a használat során a dombóvári nemzetiségi önkormányzatoknak az Önkormányzati Hivatallal és egymással is együtt kell működni. A kötelező nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartására a képviselő-testület térítésmentesen a Városháza Ujváry Termét biztosítja az önkormányzati és hivatali feladatellátáson kívüli időben.

(7) A dombóvári nemzetiségi önkormányzatok részére biztosított, a velük kötött megállapodásban rögzített, az e §-ban foglaltakon túlmenő további működési feltételeket a 6. melléklet tartalmazza.

(8) A dombóvári nemzetiségi önkormányzat elnöke által kért felvilágosítás kapcsán az interpellációra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

83. § (1) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladat- és hatásköre hatékonyabb és célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati társulások társulási tanácsaiba a tagjai közül delegál tagot.

(3) A társulási tanácsba delegált önállóan képviseli a képviselő-testületet, a társulási tanács döntésének meghozatala előtt azonban kezdeményezheti a képviselő-testület előzetes felhatalmazását arra vonatkozóan, hogy milyen döntést képviseljen. A delegált a képviselő-testület döntését köteles képviselni a társulási tanács ülésén.

84. § (1) A képviselő-testület döntése szerint az önkormányzat közvetlenül saját feladatkörben biztosíthatja egyes önkormányzati ingatlanok, különösen sportlétesítmények működtetését. A más szervezet vagy személy használatába, működtetésébe vagy kezelésébe nem adott ingóságok és ingatlanok az önkormányzat saját működtetésében állnak.

(2) Az önkormányzat saját működtetésében ellátott feladatokkal összefüggésben foglalkoztatottak munkaviszonyban vagy közfoglalkoztatási jogviszonyban állnak az önkormányzattal.

85. § (1) A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló önkormányzati rendelet határozza meg, hogy a képviselő-testület mikor köteles helyi népszavazást elrendelni.

(2) A helyi népszavazás kiírását és eredményét tárgyaló képviselő-testületi ülésre az érintett napirendi ponthoz tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.

86. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és e rendeletben nem szabályozott – hatáskörébe tartozó – kérdésekben a képviselő-testület dönt.

88. § Ez a rendelet 2025. április 1-jén lép hatályba.