Celldömölk Város Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (3) bekezdésében foglalt feladat és a 7.§ (3) bekezdésében foglalt településrendezési eszközök, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja Celldömölk Város Helyi Építési Szabályzatáról és jóváhagyja a rendelet mellékletét képező Szabályozási Tervet a város terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a megyei, a kistérségi, a városi közérdek és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosítása céljából.

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § 

Hatályon kívül helyezve.

Fogalom-meghatározások

2. § 

Hatályon kívül helyezve.​

A Szabályozási Terv elemei

3. § 

(1) A Szabályozási Terv alaptérképi elemei:

a) közigazgatási határ,

b) meglévő belterületi határ,

c) meglévő telekhatárok, helyrajzi számok és utcanevek,

d) épületek, építmények, műtárgyak határvonalai, meglévő szintszáma és létesítmények megnevezései, házszámok,

e) terepfelszín rétegvonalai és magassági adatai.

(2) A Szabályozási Terv kötelező elemei:
a) Tervezett belterület határa.
b) Beépítésre szánt, beépítésre nem szánt és távlati célzott területfelhasználásra tartalékolt területrészek, építési övezetek, övezetek lehatárolása, jele, valamint telekalakítási és beépítési paramétereik.
c) Tervezett szabályozási vonal.
d) Közterületeken belül a különböző területfelhasználási célokat szolgáló területek, mint

országos fő- és mellékutak,[1]
helyi gyűjtőutak,
alsóbbrendű egyéb (lakó-, kiszolgáló-, stb.) utak,
köztér, közpark, tó, csatorna, árok lehatárolása.

e) Az építési hely és kötelező zöldfelület helyének határa, ill. területe, a tömbbelső feltárás területe.
f) Országos[2] és helyi védelem alatt álló ill. védelemre tervezett egyedi vagy területi elemek, valamint ezek védő területei.
g) Infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemei és védőtávolságuk.
h) Sajátos jogintézménnyel érintett területek lehatárolása (tilalmak, telekalakítás, elővásárlási jog, kisajátítás és egyéb településrendezési kötelezések).

(3) Hatályon kívül helyezve.

(4) A Szabályozási Terv azon kötelező elemeit, melyek felsőbb jogszabályokon alapulnak, a jogszabály változásának hatályba lépésével egyidejűleg a SzT módosítása nélkül azon át kell vezetni.

(5) A Szabályozási Terv irányadó elemei:

a) irányadó magánút területe, illetve határa,

b) irányadó telekhatár.

(6) A Szabályozási Terv irányadó elemeitől eltérni csak az e rendeletben foglalt eljárási rend szerint lehet.

_______________________________________________

[1] Országos szerv az önkormányzat véleményének figyelembe vételével rendeli el, a Szabályozási Terv kötelező elemként átveszi és a HÉSz egybe szerkesztve tartalmazza.

[2] Országos szerv az önkormányzat véleményének figyelembe vételével rendeli el, a Szabályozási Terv kötelező elemként átveszi és a HÉSz egybe szerkesztve tartalmazza.

II. fejezet

A TELEPÜLÉSRENDEZÉS HELYI Sajátos jogintézményeI

Engedélyezési és használatbavételi eljárás

Elvi telekalakítási engedélyezési eljárás

4. § 

Hatályon kívül helyezve.

Elvi építési engedélyezési eljárás

5. § 

Hatályon kívül helyezve.

Építési engedélyezési eljárás

6. § 

Hatályon kívül helyezve.

Használatbavételi engedélyezési eljárás

7. § 

Hatályon kívül helyezve.

Telekalakítás

8. § 

(1) Nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

(2) Hatályon kívül helyezve.

(3) Hatályon kívül helyezve.

(4) Hatályon kívül helyezve.

Elővásárlási jog

9. § 

(1) Elővásárlási joggal terhelt ingatlanok lehatárolása:

a) Ev-1 jelű elővásárlási jog elrendelése

                        aa) megnevezése: Ipari Park fejlesztési területei

ab) lehatárolása: Szabályozási Terv szerint

ac) célja: önkormányzati fejlesztési célok megvalósításának biztosítása

        ad) az elrendelésben érdekelt szervezet: városi önkormányzat.

b) Ev-2 jelű elővásárlási jog elrendelése

ba) megnevezése: Vulkán-fürdő fejlesztési területei

                        bb) lehatárolása: Szabályozási Terv szerint

        bc) célja: önkormányzati fejlesztési célok megvalósításának biztosítása

        bd) az elrendelésben érdekelt szervezet: városi önkormányzat.

III. fejezet

A KÖRNYEZET TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT ÉRTÉKEINEK VÉDELME

A talaj és a föld védelme

10. § 

Hatályon kívül helyezve.

A felszíni és felszín alatti vizek védelme

11. §

 Hatályon kívül helyezve.

A levegő védelme

12. §

 Hatályon kívül helyezve.

A zaj és rezgés elleni védelem

13. § 

Hatályon kívül helyezve.

Hulladékgazdálkodás

14. § 

Hatályon kívül helyezve.

Természeti értékek országos védelme

15. § 

(1) Természeti területen csak olyan gazdasági célú hasznosítás, környezeti igénybevétel, gazdálkodás történhet, amely a terület biológiai sokféleségét nem veszélyezteti ill. fenntartja.

(2) Természeti területen található természetes vagy természetközeli erdők, gyepek (rét, legelő), nádasok, vizes élőhelyek nem szüntethetők meg.

(3) Természeti területen új épület, építmény, létesítmény csak a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül helyezhetők el.

(4) Országos jelentőségű védett természeti területek az alábbiak, amelyeket a Szabályozási Terv is jelöl:

a) Sághegyi Tájvédelmi Körzet területe
b) ex lege védett lápok[1]
c) Natura 2000 területek[2]

(5) A Sághegy az alábbi országos védettségekkel rendelkezik:

a) teljes területe Tájvédelmi Körzet védettségű[3],
b) teljes területe az ún. országos ökológiai hálózat része,
c) belső területe ún. fokozottan védett terület[4]
d) tájképvédelmi terület[5].

(6) Ex lege védett lápok az alábbiak:

a) 0143/2 hrsz,

b) 0144 hrsz,

c) 0162/2 hrsz,

d) 0164/4c hrsz,

e) 0164/5 hrsz,

f) 0271/5 hrsz,

g) 0563/2 hrsz.

(7) „Nemzeti parki” és „természetvédelmi területi” védettség a közigazgatási területen nincs.

(8) Országos jelentőségű, „kiemelten fontos érzékeny természeti területtel” (Marcal-medence) szomszédos a közigazgatási terület a Marcal-folyó menti szakaszon.

(9) Országos jelentőségű, „fontos érzékeny természeti terület” (Rába-mente) a közigazgatási terület egésze[6].

(10) A természeti értékek országos védelmében bekövetkező változásokat a Szabályozási Terven – e szabályzat módosítása nélkül - követni kell[7].

_______________________________________________

[1] A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény.

[2] Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet.

[3] A Sághegyi Tájvédelmi Körzet létesítéséről szóló 1/1975. OTvH határozat.

[4] A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 4.§ (g) bek.

[5] Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény.

[6] Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM rendelet.

[7] Az országos védelemmel kapcsolatban az önkormányzat véleményének figyelembe vételével az illetékes országos szervezet rendelkezik, a szabályozási terv e rendelkezéseket (védettségeket) a szabályozási tervben a helyi védelemmel egybe szerkesztve feltünteti.

A kulturális örökség országos védelme

16. § 

(1) Az országos védelem alatt álló műemlékeket a Szabályozási Terv jelöli (M), és ezek jegyzékét az 1/a. sz. függelék tartalmazza.

(2) Az országos védelem alatt álló műemléki környezeteket a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján a Szabályozási Terv – egységesen – jelöli (MK), és ezek jegyzékét az 1/b sz. függelék tartalmazza.

(3) Régészeti védelem

A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a Szabályozási Terv jelöli (R), és ezek jegyzékét az 1/c. sz. függelék tartalmazza.

(4) Az (1) – (3) bekezdésben foglalt felsorolás a HÉSZ készítésekor védettként nyilvántartott objektumokat  tartalmazza.

A kulturális örökség helyi védelme

17. § 

Hatályon kívül helyezve.

IV. fejezet

INFRASTRUKTURÁLIS LÉTESÍTMÉNYEK ELŐÍRÁSAI

Vasúti közlekedéssel kapcsolatos rendelkezések

18. § 

(1) Nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal kül- és belterületi szakasza a Székesfehérvár-Boba-Celldömölk-Szombathely és a Győr-Pápa-Celldömölk szakaszok.

(2) Iparvágány célú hasznosítás esetén a védőtávolság a vágánytengelytől 25,0-25,0 m, az ív belső oldalán 50,0 m, az ív külső oldalán 25,0 m.

Közúti közlekedéssel kapcsolatos rendelkezések

19. § 

(1) Országos főút külterületi szakasza:

a) Meglévő:

    aa) Pápa-Sárvár 8404. sz. összekötő út

b) Tervezett:

     ba) Pápa-Sárvár 88. sz. II. rendű főút

c) A 88. sz. főút kiépítésével a Pápa-Sárvár 8404. sz. összekötő út főút kategóriába lép át.

(2) Országos mellékutak külterületi szakaszai:

                        a) 8429. sz. Jánosháza-Celldömölk összekötő út

b) 8432. sz. Celldömölk-Gérce összekötő út

c) 8433. sz. Celldömölk- Vásárosmiske összekötő út

d) 8452. sz. Celldömölk-Uraiújfalu összekötő út

e) 8459. sz. Boba-Nemeskocs összekötő út

f) 8611. sz. Kapuvár-Beled-Celldömölk összekötő út

(3) Országos bekötőutak külterületi szakaszai:

a) 84137. sz. Köcski bekötőút

(4) Országos mellékutak belterületi szakaszai:

a) Meglévők:

                        aa) Pápai utca

ab) Baross utca

ac) Nemesdömölki utca

ad) Sági út

ae) Széchenyi utca

af) Kolozsvár utca

ag) Izsákfa utca

b) Tervezettek:

ba) Kolozsvár utca és Nemesdömölki utca között tervezett Ny-i összekötő út

(5) Vasútállomáshoz vezető út belterületi szakasza:

                        a) 84315. sz. Celldömölk vasútállomáshoz vezető út

b) Kossuth Lajos utca

c) Szabadság tér

d) Wesselényi utca

(6) Városi főutak

a) Meglévők:

                        aa) Megegyeznek az országos mellékutak belterületi szakaszaival.

b) Tervezettek:

ba) Pórdömölk Ny-i oldalán, a Kolozsvár utca – Gyár utca között

                        bb) Gyár utca, a Sági út – Pórdömölk Ny-i oldalán tervezett út között

bc) nagytávlatban tervezett főút, mely Celldömölk Ny-i oldalán Izsákfa alatt válik ki a 8429. sz. összekötő útból és a Sághegy lábánál haladva a 88. sz. főútra köt ki a Nemesdömölki utcai csatlakozásától Ny-ra

 (7) Gyűjtőutak

a) Meglévők:

                        aa) Arany János utca

ab) Kolozsvár utca, az Arany János utcától a Kolozsvár utcát a Nemesdömölki úttal összekötő tervezett Ny-i főútig

ac) Batthyány utca

ad) Csokonai utca

ae) Kassa utca, a Csokonai utca – Gábor Áron utca között

af) Arad utca

ag) Dr. Szomraky Zoltán utca

ah) Vörösmarty utca

ai) Kodály Zoltán utca

aj) Építők útja

ak) Hegyi utca

al) Bokodi utca és Ny-i irányú folytatása a Vásárosmiskei útig (Izsákfa)

b) Tervezettek:

ba) Kassa utca K-i irányú folytatása: Gábor Áron utca, a Kassa utcától D-re a 1806 hrsz-ig, majd K-i irányban a 1806 hrsz-en haladva, annak vonalában a Sági útig

                        bb) Sport utca, a Sági út és a város Ny-i oldalán a Bajcsy-Zsilinszky utca vonalában tervezett gyűjtőútig

bc) Sport utca folytatása a nagytávlatban Ny-on tervezett tehermentesítő utat keresztezve a Sághegy lábáig, a Gércei úthoz és a Hegyi utcához csatlakozva

bd) Sport utca, a Sági úttól K-i irányban az Építők útja vonaláig

be) Építők útja folytatása az iparvágány mentén a Vágány utcai folytatással a Dr. Szomraky Zoltán utcáig

bf) Gayer Gyula tér – Wesselényi utca vonala a Kossuth Lajos utcáig

bg) Alsóságtól D-re, a Sági úttól kiinduló útvonal, a Sági-erdő É-i határán halad, majd É-nak fordulva Alsóság K-i határán haladva éri el a Hársfa utcát

bh) Hársfa utca, az Építők útja vonaláig

bi) Kolozsvár utca és a nemesdömölki út között tervezett Ny-i összekötő út D-i folytatása a Gyár utcától a Sport utcát keresztezve a Bajcsy-Zsilinszky utcán át a Hegyi utcáig

bj) Jókai Mór utca, a Hegyi utcától a Vásárosmiskei 8433. sz. összekötő útig

(8) Lakó- és kiszolgáló utak, minden eddig fel nem sorolt út.

 Kialakításuk egyedi előírásai:

a) a magánút zsákutcaként is kialakítható,

b) a zsákutcaként kialakított magánút hossza legfeljebb 150,0 m lehet.

        c) a zsákutcaként kialakított magánúton a visszafordulást legalább

                        16,0 m külső sugarú visszafordulóval kell biztosítani.

(9) Kerékpáros és gyalogos együttes közlekedés céljára szolgáló közterület

(10) Belvárosi és egyéb gyalogos zóna, amelyen

a) Alaprendeltetés:

                       aa) gyalogos közlekedés és tartózkodás.

b) Kötelező kiegészítő rendeltetés:

ba) a közbiztonság gépjárművei szükség szerinti közlekedése (katasztrófavédelem, rendőrség stb.),

                        bb) az egyéb gépjárműforgalom korlátozott célforgalom vagy teljes mértékben tiltott lehet,

bc) közösségi rendezvények színhelye a közterület - alakítással kapcsolatos rendelkezések fejezete szerint.

Vízi közlekedéssel kapcsolatos rendelkezések

20. § 

Hatályon kívül helyezve.

A közművekre vonatkozó általános előírások

21. § 

Hatályon kívül helyezve.

Vízellátás

22. §

 Hatályon kívül helyezve.

Szennyvízelvezetés

23. §

Hatályon kívül helyezve.

Felszíni és csapadékvíz elvezetés

24. § 

(1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(2) A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését egyedi előírások alapján zárt csatornahálózat, illetve nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.

a) A celli városrész belső, városias területén a csapadékvizet a meglévő zárt csatornahálózaton keresztül kell elvezetni. A városrész Ny-i oldalán tervezett út mentén nyílt vízelvezető árkot kell építeni.

b) Alsóságon és Izsákfán a fejlesztési területek víztelenítésére nyílt árok-hálózatot kell építeni.

(3) A 10 szgk-nál nagyobb befogadóképességű parkoló felületekről és az egyéb, szennyezéssel veszélyeztetett területekről az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédelmi műtárgyon (olaj-, iszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba.

(4) A Marcal és a patakok mentén a partéltől számított 6-6 m, az alsóbbrendű árkok mentén 3-3 m fenntartási sávot szabadon kell tartani.

Villamosenergia-hálózatok

25. § 

Hatályon kívül helyezve.

Elektronikus hírközlés

26. § 

(1) Hatályon kívül helyezve.

(2) Távközlési légkábel az alábbi építési övezetekben nem létesíthető:

a) nagyvárosias lakóterület

b) kisvárosias lakóterület

c) településközponti vegyes terület

d) üdülőterület

e) rekreációs célú különleges terület

A fenti építési övezetekben a meglévő távközlési légkábeleket felújítás, korszerűsítés alkalmával is földbe kell fektetni. E munkálatokat az útépítésekkel szinkronban kell végezni.

Gázvezeték hálózatok

27. § 

Hatályon kívül helyezve.

V. fejezet

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

Általános rendelkezések

28. § 

(1) Az ingatlanok és építmények rendeltetése

a) Az ingatanok és épületek használati célja elsősorban az (építési) övezetekben meghatározott alaprendeltetés lehet. Az alaprendeltetés mellett az ingatlanon más, az alaprendeltetést kiegészítő rendeltetés, is elhelyezhető. A kiegészítő rendeltetés céljára önálló épület vagy önálló rendeltetési egység vagy helyiség is létesíthető.

b) Nem helyezhető el olyan rendeltetés, amelynek kibocsátott legnagyobb környezeti terhelése az (építési) övezetben, és a szomszédos ingatlanok (építési) övezetében megengedett környezeti terhelésnél nagyobb, ide értve a térség forgalmi viszonyainak túlterhelését is.

(2) Az építési övezetek előírásai a telek megengedett legkisebb kialakítható területét és szélességét tartalmazzák, amelynél kisebb telek nem alakítható ki, vagy a már kialakított kisebb telek akkor építhető be,

     a) ha a telek mérete – területe, szélessége - megfelel a környező már beépített ingatlanoknak, és

     b) ha a telek mérete a legkisebb kialakítható méret legalább 80 %-át eléri.

(3) Beépítettség és szintterületi mutató

Az egyes (építési) övezetek megengedett legnagyobb beépítettségi és szintterületi mutató értékeit az (építési) övezeti előírások tartalmazzák, melyeket telkenként is be kell tartani.

(4) Zöldfelület

a) Valamennyi beépítésre szánt és beépítésre nem szánt ingatlan kötelező zöldfelülete a város zöldfelületi rendszerének része.

b) A kötelező zöldfelületet az ingatlanon belül

ba) legalább a Szabályozási Terv által kijelölt kötelező zöldfelület helye területén,

                       bb) ha ilyen nincs kijelölve, vagy ki van jelölve, de annál nagyobb zöldfelületet kell elhelyezni, akkor az építtető

                             által választott helyen kell a további zöldfelületet megvalósítani.

(5)  Amennyiben egy ingatlan a korábbi építési szabályok alapján vagy más intézkedési okból túlépített, tehát egy vagy több előírás a meglévő állapotnál nem teljesül, akkor az alábbi egyedi szabályokat kell betartani:

                        a) csak olyan építés engedélyezhető, amely a túlépítést tekintve, annál kedvezőbb állapotot idéz elő,

b) a kötelező zöldfelületet az átalakítás folyamán elvárható mértékben – akár az épületen történő növénytelepítéssel – biztosítják.

(6) Külterületi közutak és vízfelületek felől az épület és kerítés megengedett legkisebb távolságait a HÉSZ 3. melléklete tartalmazza.

A városkép alakítására vonatkozó rendelkezések

29. § 

(1) Zártsorú beépítés esetén a városképi illeszkedés szempontjából a tervezett épület párkány- és gerincmagasságának a szomszéd épülethez csatlakoznia kell, a legnagyobb függőleges irányú eltérés az oldalhatártól számított 3 m-en belül az alábbi lehet:

                        a) védett épülethez 0,5 m,

b) védett területen 1,0 m,

c) egyéb helyeken 1,5 m.

Amennyiben a szomszédos épület nem védett és utcaképbe nem illő vagy csatlakozó homlokzata több mint 3 m-rel alacsonyabb a megengedett legnagyobb homlokzatmagasságnál, úgy az illeszkedés homlokzatcsatlakozására vonatkozó előírásai figyelmen kívül hagyandók.

(2) Az épületrészek megjelenésével kapcsolatos előírások

a) Parapet- és egyéb oldalfalon való füst- és légkivezetéssel kapcsolatos rendelkezések:

                       aa) az utcai telekhatáron vagy attól 1,0 m-en belül álló épülethomlokzaton 3,0 m alatt füstcsőkivezetés

                              elhelyezése tilos, a meglévő ilyen kivezetéseket meg kell szüntetni, legkésőbb az ingatlanon végzendő

                              jelentős, a homlokzatot érintő építési munkával (átalakítással, felújítással, korszerűsítéssel) egyidőben,

ab) épületen csak olyan kivezetés létesíthető, amely az épület építészeti megjelenéséhez igazodik.

b) A közterületről látható homlokzaton (ablak)klíma berendezés utólag nem helyezhető el, ilyen berendezés az épület megjelenéséhez illeszkedve, vagy takart módon létesíthető. A kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az a közterületre vagy a szomszédos ingatlanra nem folyhat át. A már meglévő, utcáról látható berendezéseket meg kell szüntetni legkésőbb az ingatlanon végzendő bármely építési munkával (átalakítással, felújítással, korszerűsítéssel) egyidőben.

c) A területen műholdvevő illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés a közterületről nem látható módon az épülethez illeszkedve vagy takartan helyezhető el. Az épületenként elhelyezhető, a városképben megjelenő egységek, berendezések számát, méretét az illetékes építésügyi hatóság a meglévő látvány védelme érdekében korlátozhatja.

(3) Az utcai, illetve közterületekről jól látható homlokzatok felújításának egységesen, de legalább valamely vízszintes osztópárkánnyal határolt homlokzatrészen egységesen kell készülnie.

(4) Meglévő épület utcai szárnyán funkcióváltás és/vagy üzleti portál építése csak az utcafront homlokzati egységét megtartva készülhet.

Közterületalakítással kapcsolatos rendelkezések

30. §

(1) Járdák és kerékpárutak elemes burkolattal (terméskő vagy egyéb – beton térkő, beton járólap kavics vagy zúzottkő felülettel) készítendők.

(2) Fasort kell ültetni a közterületnek a közlekedésre (közút, kerékpárút, járda) és közmű céljára igénybe nem vett területén. A közterület burkolattal el nem látott területeit talajtakaró/fedőcserje növényzettel és/vagy füvesítéssel zöldfelületként kell kialakítani. A fasort és a zöldfelületet legkésőbb az út vagy járda építésével együtt meg kell valósítani.

(3) Reklámok, hirdetések, cégérek elhelyezésére vonatkozó általános rendelkezések

a) A0-s (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó méretű ún. óriásplakát a lakó- és vegyes terület építési övezetekben nem helyezhető el.

b) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen csak a teljes homlokzati felület arculatához igazodóan helyezhető el. Az épületek tetőzetén reklámfelületek nem helyezhetők el.

c) Díszvilágítást, fényreklámot és fényhirdető berendezést úgy kell kialakítani, hogy a fényhatás az építmények, rendeltetési egységek, helyiségek és a környező építmények rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse, a városképet kedvezőtlenül ne befolyásolja.

d) A közterület fölé kinyúló, a közterületi határvonalra merőlegesen elhelyezett hirdető-berendezések, cégérek legfeljebb 0,5 m² reklámfelülettel helyezhetők el.

e) Nem helyezhető el reklámcélú felület

ea) a közterület felőli kerítéseken, valamint

                        eb) felül- és aluljárók, valamint hidak építményrészein.

Az elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozó egyedi rendelkezések

31. §

(1) Szabadon álló beépítés szabályai

a) Elő-, oldal- és hátsókert mérete, ha az SzT kötelező előkertet nem ír elő, akkor az új épületet legalább 5,0 m előkerttel, a legkisebb kötelező oldal- és hátsókert méretein belül lehet elhelyezni, kivéve, ha a meglévő szomszédos épületek egy építési vonalat meghatároznak.

b) Épület elhelyezés előírásai

ba) Egy telken egy szabadon álló épület helyezhető el.

bb) A legkisebb megengedhető telekméretet többszörösen meghaladó telken annyi szabadon álló épület helyezhető el, ahány telekre az ingatlan felosztható lenne.

(2) Ikres beépítés szabályai

a) Az ikres beépítési módú ingatlannak meg kell felelnie

                       aa) az elő-, oldal- és hátsókert méret tekintetében a szabadon álló beépítés feltételeinek teljes körben,

ab) az ikres beépítésű ingatlanok területe legfeljebb 40-60 %-os arányban térhet el egymástól.

b) Az ikresen csatlakozó épületeknek egy összefüggő építészeti egységgé kell válnia, ezért az egyik ingatlan beépítése is megvalósítható, a közös tűzfal felületképzésével (hőszigetelés és zárt homlokzatképzés vakolattal vagy egyéb módon). Az ikresen csatlakozó épületeknek legalább 6 m hosszban kell csatlakoznia, és a két csatlakozó zárt homlokzat-tűzfal- közötti eltérés vízszintes és magassági irányban nem haladhatja meg az előkert felőli oldalon a 0,5 m-es, a hátsókert felőli oldalon az 1,5 m-es értékeket.

(3) Zártsorú beépítés szabályai

a) Zártsorú beépítések jellege

                       aa) Keretes zártsorú beépítés létesítendő a nagyvárosi és kisvárosi lakó, valamint településközponti vegyes

                       építési övezet tömbjeiben, ahol a tömb körben zártsorú beépítésű és a saroktelkek is a két utca felé zártsorú

                       beépítéssel létesítendők. Ebben az esetben a saroktelek beépíthetősége az építési övezetre előírt legnagyobb

                        beépíthetőség 1,5x-ese lehet.

ab) Sorolt zártsorú beépítés létesítendő minden egyéb – fent fel nem sorolt – olyan zártsorú építési övezetben, ahol a tömb egy-egy határoló utcája felé kell zártsorú beépítést létesíteni és a sarokteleknél a beépítés az egyik oldalon építési hézagot képez, azaz a zártsorú beépítés nem fordul át a másik utca felé.

b) Előkert mérete, ha az SzT kötelező előkertet nem ír elő, akkor az új épületet nagy- vagy kisvárosias zártsorú keretes beépítésnél az utcai telekhatárra, a kertvárosias vagy falusias sorolt zártsorú beépítésnél 5 m-es előkerttel kell építeni.

Illeszkedés szabálya meglévő szomszédos épületek esetében amennyiben mindkét szomszéd azonos méretű előkerttel rendelkezik, úgy az új épületet azonos előkerttel kell elhelyezni. Amennyiben az egyik szomszéd épülete a telekhatáron, a másik szomszéd előkerttel létesült, úgy elsősorban olyan épület létesítendő, amely mindkét oldalhatáron igazodik a meglévő szomszédos zártsorú épületekhez és az új épület építészeti kialakítással veszi fel az eltérő építési vonalakat. Nem kell alkalmazkodni az olyan szomszédos épülethez, amely az övezet előírásaitól, a meglévő beépítés jellegétől eltér.

c) Ha az építtetői program csak kisebb épület építését engedi meg, mint az utcai telekhatár teljes hosszban történő beépítése, úgy a zártsorú beépítés későbbi beépítési feltételeinek biztosítása mellett az egyik oldalhatárhoz csatlakozó és a másik oldalhatáron attól elmaradó (hézagot képző) beépítés is lehetséges, amely épülethézag

ca) zárt (tűzfalas) homlokzat kialakítása esetén legalább 3,5 m-nek,

cb) homlokzatos kialakítás esetén legalább a megengedhető legnagyobb építménymagasság mértékének (H) kell lennie.

d) Telekösszevonás esetén az utcai homlokzaton az eredeti telek jellegzetes tagoltságát továbbra is fenn kell tartani.

e) Közterület felé nyitott udvart (cour d’honneur) lehet kialakítani – ha egyéb előírás nem tiltja – amely udvar az oldalhatároktól legalább 4 m-re kezdődhet, közterülettel párhuzamos szélessége legalább 6,0 m és mélysége nem lehet nagyobb, mint az udvar utcával párhuzamosan mért mérete. A nyitott udvar a földszint felett kezdődően is kialakítható.

f) Új épület földszintjén – az udvarra vagy a mélygarázsba legalább szgk. behajtása céljából – áthajtót, ill. behajtót kell létesíteni, amelynek szabad szélessége legalább 3,0 m, szabad magassága legalább 2,1 m.

(4) Oldalhatáron álló beépítés szabályai

a) Előkert mérete

                        aa) ha az SzT kötelező előkertet nem ír elő, akkor az új épületet 5 m-es előkerttel kell építeni

ab) Illeszkedés szabálya meglévő szomszédos épületek esetében amennyiben mindkét szomszédos ingatlan azonos méretű előkerttel beépített, úgy az új épületet is azonos méretű előkerttel kell elhelyezni. Amennyiben az egyik szomszéd épülete a telekhatáron, a másik szomszéd előkerttel létesült, vagy a két szomszédos épület eltérő előkerti mérettel létesült, úgy az utcában már kialakult építészeti karakter szerint kell az előkertet kialakítani.

b) Az oldalkert mérete nem lehet kisebb az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értékénél, illetve 4,5 m-nél.

c) A beépítés illeszkedési szabályai

ca) Ha a tömbben vagy a vegyes beépítésű tömbben a szomszédos épületek ún. hagyományosan fésűs beépítésűek (közterület határára merőleges gerincűek), úgy ezt a beépítést kell a közbenső új épülettel is követni.

cb) Ha a tömbben vagy a vegyes beépítésű tömbben a szomszédos épületek ún. keresztbe fordulós beépítésűek (az utcával párhuzamos gerincállásúak), úgy ezt a beépítést kell a közbenső új épülettel is követni.

cc)Ha a két szomszédos épület eltérő beépítést mutat, úgy az adott utcaszakaszon kialakult beépítést kell irányadónak tekinteni.

d) Oldalhatáron álló épületet úgy kell kialakítani, hogy

da) a lakó rendeltetés az utca felőli – az oldalhatárral párhuzamosan mért - legfeljebb 25 m mély részen legyen,

db) az állattartó épületek a lakó rendeltetésre kijelölt terület mögött legyenek a kialakult állapotnak, a telek mélységének és a – saját és szomszédos – lakóépületektől való kötelező távolságoknak a figyelembe vételével.

(5) Hatályon kívül helyezve.

Melléképítményekre vonatkozó előírások

32. § 

(1) Hatályon kívül helyezve.

(2) Hatályon kívül helyezve.

(3) Kirakatszekrény csak az ingatlanon állhat, közterületbe nem nyúlhat be. A közterületen álló kirakatszekrényt a közterület-alakítás szabályai szerint kell elhelyezni.

Kerítések kialakítására vonatkozó előírások

33. § 

(1) Előkerttel létesülő beépítés esetén a közterület felőli kerítések 0,4 m és 2,0 m magasság közötti felületét legalább 75%-ban áttört, átlátható felületként kell kialakítani.

(2) A közterület felé balesetveszélyt okozó kerítés – szögesdrót huzal, acéltüske stb. – nem alkalmazható, az ilyen biztonsági berendezés csak a saját telek felőli oldalon alakítható ki.

(3) Kutyatartás esetén a közterület felé biztonságos kerítést kell kialakítani, amely mind a kitörést, mind a kerítéshézagon való átharapást megakadályozza.

(4) Telekhatáron álló zártsorú beépítés esetén a műemléki környezet területén, ill. a helyi védett területen az építési hatóság zárt falazott kerítés és behajtó kapu létesítését a környezethez való illeszkedés érdekében előírhatja.

(5) A kerítés műszaki kialakítása minden esetben igazodjék az épület architektúrájához.

(6) Hatályon kívül helyezve.

VI. fejezet

ZÖLDFELÜLETEK KIALAKÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI

Általános előírások

34. § 

(1) Az (építési) övezetekre előírt legkisebb zöldfelület mértékét az (építési) övezetek részletes szabályai tartalmazzák.

(2) Hatályon kívül helyezve.

(3) A zöldfelületbe a beton térkő burkolat még akkor sem számítható be, ha az vízáteresztő képességgel bír.

(4) Az ingatlanok be nem épített részén 100 m2-enként legalább 1 db lombhullató díszfát kell telepíteni. Kivétel ez alól a falusias lakóövezet, ahol a mély telkeknél csak a közterület határától számított 50 m sáv területe veendő figyelembe és ezért a díszfát is e területen kell elhelyezni.

Fákra és fasorokra vonatkozó előírások

35. § 

(1) A gépkocsi parkolóhelyeket 4 állásonként legalább 1 db lombhullató díszfával fásítani kell. Parkoló-egységenként a fáknak azonos fajúaknak kell lenniük.

(2) A parkolók fáihoz és a közút menti fasorokhoz – amennyiben a fák burkolt területre kerülnek - legalább 1 m2 szabad talajfelületet kell biztosítani, amelyben az öntözés céljára legalább 5 cm átmérőjű és 5 m hosszú, spirálisan vezetett dréncsövet kell a talajba fektetni.

(3) Hatályon kívül helyezve.

(4) Hatályon kívül helyezve.

(5) Az építési övezetekben, zöldterületeken és egyéb közterületeken nem telepíthetők az alábbi fafajok:

a) bálványfa (Ailanthus altissima)

b) páfrányfenyő nőivarú egyedei (Ginkgo biloba)

c) eperfa termő fajtái (Morus sp.)

d) nyárfa vattázó fajtái (Populus sp.)

                e) japánakác (Sophora japonica.)

(6) Az utcákat kétoldalian fásítani kell. A fásítás csak abban az esetben engedhető el (és csak azon az oldalon), ha (ahol) azt az utca szabályozási szélessége vagy a közművek nem teszik lehetővé.

(7) Az utcák fásítását utcánként azonos fajjal kell végezni. Ha utcánként ez nem lehetséges, abban az esetben legalább tömbönként (utcaszakaszonként) azonos fajt kell kiültetni.

(8) A fásított utcák fasorainak fenntartásáról az önkormányzatnak – az alábbiak szerint - gondoskodni kell:

a) A fasorokban előforduló fajokat pontos darabszámmal fel kell mérni, ezekből ki kell szűrni a tárgyi utcában nem alkalmas fajokat és a fennmaradókból azzal az egy megfelelő fajjal kell a pótlásokat végezni, melyből a legtöbb található az utcában.

b) A kiültetendő fa törzsátmérője nem lehet kisebb, mint 5 cm, és azt legalább 3 oldalról biztonságosan ki kell karózni úgy, hogy az a fatörzs fejlődését ne akadályozza. A karózást mindaddig meg kell tartani, amíg a fatörzs annyira meg nem erősödik, hogy erős széltől vagy egyéb mechanikai behatástól nem ferdül el.

(9) Külterületen a mezőgazdasági majorokhoz vezető utak legalább egyik oldalán honos vagy meghonosodott fajokból (lásd 3/a. függelék) álló egységes fasort kell a major tulajdonosának telepíteni. Üzemelő majoroknál e rendelet hatálybalépését követő 3 éven belül, új telephely-engedélyezésnél pedig legkésőbb a telephely használatba vételéig. Az új fák 1 m magasan mért törzsátmérője nem lehet kisebb 3 cm-nél.

(10) Hatályon kívül helyezve.

Fakivágásra és fapótlásra vonatkozó előírások

36. § 

Hatályon kívül helyezve.

VII. fejezet

SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK LÉTESÍTÉSE

37. § 

(1) Sajátos építmény elhelyezése esetén be kell tartani az általános és az övezeti előírásokat, az e fejezetben foglalt egyedi előírásokkal együtt.

(2) Üzemanyagtöltő-állomás létesítésének egyedi előírásai. Üzemanyagtöltő elhelyezhető

a) K/üat jelű területen, amely üzemanyagtöltő elhelyezésére szolgáló különleges terület,

b) Gksz és Gip jelű gazdasági területen is.

(3) Fóliasátor és üvegház létesítésének egyedi előírásai

a) Fóliasátor és növénytermesztési célú üvegház az elő- és oldalkertben nem helyezhető el, továbbá

 aa) beépítetlen telken úgy helyezhető el, hogy közterület felé többszintes, cserje- és faállományú, legalább 10 m széles zöldfelületet kell kialakítani,

ab) a fóliasátor esetleges sérülésénél a leváló fólia összegyűjtéséről azonnal gondoskodni kell,

ac) sérült fóliasátrat azonnal, de legkésőbb 3 hónapon belül ki kell javítani vagy el kell bontani.

b) Fóliasátor és növénytermesztési célú üvegház a nagyvárosias és kisvárosias lakóterületeken, a településközponti vegyes területen, valamint a kulturális örökség országos és helyi védett területein/ingatlanain nem helyezhető el. E területen csak dísznövény és télikert céljára építhető üvegház az általános építési előírásoknak megfelelően (elő-, oldal- és hátsókert előírásainak betartása).

c) A kertvárosias és falusias építési övezetekben, valamint mezőgazdasági területeken fóliasátrat és üvegházat úgy kell elhelyezni, hogy az a közterületi telekhatárhoz

         ca) a főút külterületi szakasza mentén 30 m-nél,

         cb) a főút belterületi szakasza mentén 20 m-nél,

                      cc) az egyéb kül- és belterületi utak mentén 10 m-nél

     közelebb nem lehet.

(6) Szélerőmű egyedi előírásai

Energia termelési célú szélerőmű elhelyezhető a külterületeken az SzT-n jelölt mezőgazdasági területeken, az alábbi távolságok betartásával, ahol a „H” a talaj és a rotorlapát legmagasabb pontja közötti távolság:

                        a) beépítésre szánt területektől legalább 6H-ra,

b) Natura 2000 területtől legalább 6H-ra,

c) egyéb védett természeti területektől legalább 6H-ra,

d) országos fő- és mellékutak külterületi szakaszaitól a telepítési távolság az építmény rotorlapátokkal növelt magasságának 110 %-a.

A szélerőmű által el nem foglalt területen az eredeti művelést fenn kell tartani.

(7) Napenergia hasznosító létesítmény egyedi előírásai

a) Sugárzó hőt gyűjtő és hasznosító berendezések lehetnek

                        aa) az építmények kiegészítő napenergia hasznosító egyedi berendezései,

ab) energiatermelés önálló létesítményei.

b) Egyedi berendezések elhelyezhetők

ba) az épületeken a legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 1 m-rel meghaladó módon,

bb) ingatlanok beépítetlen és kötelező zöldfelületnek nem minősülő területein az oldalkertben 1 m-nél, egyéb területeken 3 m-nél nem magasabb kialakítással.

              c) Energiatermelés önálló létesítményei elhelyezhetők külterületen mezőgazdasági övezet területén 1 ha

                  nagyságnál kisebb egybefüggő területen.

VIII. fejezet

A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE

A város igazgatási rendszere

38. §

 
(1) A település igazgatási területe a Szabályozási Terven jelölteknek megfelelően a területfelhasználás mértékétől és jogi állapotától függően az alábbi részekre tagozódik:

a) Belterület
b) Tervezett belterület
c) Külterület

(2) Belterületnek kell tekinteni az állami földnyilvántartás szerinti belterületet, amely a tervezés időszakában megegyezik az alaptérképen jelzett belterületi határral.

(3) Tervezett belterületnek kell tekinteni a belterület és a Szabályozási Terven jelzett tervezett belterület határa közötti területet, amelynek a belterülethez csatlakozó egyes részei akkor vonhatók belterületbe, ha beépítésének az alábbi feltételei is teljesülnek:

a) Legalább egy tömb nagyságra az érintett ingatlanok tulajdonosai az alábbi infrastrukturális ellátást megoldották, vagy az önkormányzattal annak megoldására szerződést kötöttek:

                       aa) az ingatlanok gépjármű, gyalogos megközelítése burkolt úton biztosított,

ab) valamennyi kialakított vagy kialakítandó ingatlan építési övezetben előírt közművesítettségi mértéke biztosított,

ac) a mezőgazdasági művelésből való kivonás megtörtént és a belterületbe vonás földhivatali eljárását megkezdték.

                b) Az előző pontban foglalt építési telekké minősítésig a terület a jelenlegi művelési ág szerint művelendő.

(4) Külterület a közigazgatási terület mindazon része, amely a belterület, a tervezett belterület és a távlati belterület területén kívül esik.

Építési övezetek és övezetek rendszere

39. § 

(1) Beépítésre szánt lakóterületek építési övezetei

                a) Nagyvárosias lakóterületek

aa) Ln-sz szabadon álló (volt telepszerű) beépítésű nagyvárosias lakóterület

b) Kisvárosias lakóterületek

ba) Lk-z  zártsorú beépítésű kisvárosias lakóterület

c) Kertvárosias lakóterületek

ca) Lke-sz szabadon álló beépítésű kertvárosias lakóterület

cb) Lke-z zártsorú beépítésű kertvárosias lakóterület

cc) Lke-o oldalhatáron álló beépítésű kertvárosias lakóterület

cd) Lke-i ikres beépítésű kertvárosias lakóterület

d) Falusias lakóterületek

da) Lf-sz szabadon álló beépítésű falusias lakóterület

db) Lf-o oldalhatáron álló beépítésű falusias lakóterület

(2) Beépítésre szánt vegyes területek építési övezetei

                a) Településközponti vegyes területek

aa) Vt-z kisvárosi, zártsorú beépítésű településközponti intézményi terület

                b) Központi vegyes területek

ba) Vk-sz szabadon álló beépítésű központi intézményi terület

(3) Beépítésre szánt gazdasági területek építési övezetei

                a) Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek

aa) Gksz-sz/1 kistelkes kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület

ab) Gksz-sz/2 nagytelkes kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület

                b) Jelentős mértékű zavaró hatás nélküli ipari gazdasági területek

ba) Gip-sz/1 kistelkes ipari gazdasági terület

bb) Gip-sz/2-3 nagytelkes ipari gazdasági terület

(4) Beépítésre szánt üdülőterületek építési övezetei

                a) Üdülőházas üdülőterületek

aa) Üü-sz/1 kistelkes üdülőházas üdülőterület

ab) Üü-sz/2 nagytelkes üdülőházas üdülőterület

                b) Hétvégi házas üdülőterületek

ba) Üh-sz/1 kistelkes egyéni hétvégi házas üdülőterület

bb) Üh-sz/2 nagytelkes egyéni hétvégi házas üdülőterület

(5) Beépítésre szánt különleges területek építési övezetei

                a) K/k nagykiterjedésű kereskedelmi célú (bevásárló központ) területe

                b) K/r nagykiterjedésű rekreációs terület

                c) K/sp nagykiterjedésű sportolási célú terület

                d) K/zi nagy zöldfelület igényű intézményterület

                e) K/t temető terület

                f) K/h egészségügyi terület (kórház)

                g) K/szvt települési szennyvíztisztító területe

                h) K/hl települési hulladéklerakó területe

                i) K/üat üzemanyagtöltő területe

                j) K/b bánya terület

               k) K/kö közlekedési építmények területe

               l) K/l logisztikai építmények területe (távlati szinten)

               m) Má/… általános mezőgazdasági terület

(távlatban beépítésre szánt terület céljára tartalékolt)

(6) Beépítésre nem szánt közlekedési és közmű területek

a) Vasúti közlekedési terület

aa) KÖ/k kötöttpályás közlekedés területe

b) Közúti közlekedési terület

ba) KÖ/ku külterületi főutak, mellékutak és csomópontjaik

bb) KÖ/bu belterületi főutak, mellékutak és csomópontjaik

c) Közmű terület

ca) KM közmű terület

(7) Beépítésre nem szánt zöldterületek

                a) Zkpe városközponti közpark-együttes

                b) Zvkp városi szintű közpark

                c) Zkp városrészi közpark

                d) Zkk közkert

                e) Zkt fásított köztér

(8) Beépítésre nem szánt erdőterületek

                ​a) Ev védelmi (védett és védő) erdő terület

                b) Eg gazdasági erdő terület

                c) Ee egészségügyi-szociális-turisztikai erdő terület

(9) Beépítésre nem szánt mezőgazdasági területek

                a) Má általános mezőgazdasági terület

                b) Mk-1 kistelkes kertes mezőgazdasági terület

                c) Mk-2 nagytelkes kertes mezőgazdasági terület

                d) Mk/Sh Sághegy kertes mezőgazdasági területe

(10) Beépítésre nem szánt Vízgazdálkodási területek

                a) Vt folyók, patakok, csatornák és árkok medreinek és parti sávjainak területe

IX. fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI

LAKÓTERÜLETEK

Nagyvárosias lakóterületek

40. §

(1) Nagyvárosias lakóterületek építési övezeteinek jele és megnevezése:

Ln-sz szabadonálló (volt telepszerű) beépítésű lakóterület

(2) Épületek rendeltetése:

a) Elhelyezhető rendeltetések: lakóépület.

b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések:

         ba) szálláshely szolgáltató épület,

         bb) igazgatási, iroda épület,

         bc) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

         bd) egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület,

c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések:

ca) nem a helyi lakosságot kiszolgáló sport- és egyéb rendezvények célját szolgáló létesítmény,

cb) üzemanyagtöltő,

cc) termelő kertészeti építmény,

cd) gazdasági építmény.

d) Meglévő lakóépületek egyedi szabályai:

da) a lakóépületek kizárólagosan lakás céljára szolgálnak, kivételt képeznek a földszint és legfeljebb az I. emelet szintjei, amelyeken más kiegészítő rendeltetésű egység vagy helyiség is kialakítható az általános építési és létesítési előírásoknak megfelelően,

                        db) a meglévő lakások összevonhatók.

(3) Hatályon kívül helyezve.

(4) A meglévő lapostetős lakóépületekre emeletráépítéssel kombinált vagy anélkül magastető építhető az általános építési, létesítési előírások szerint, ha az alábbi feltételek is teljesülnek:

a) A többszintes épületből középmagas épület vagy középmagas épületből magasépületté minősítés nem válik szükségessé.

b) A ráépítés csak lakó vagy azt közvetlenül kiszolgáló rendeltetésű lehet.

c) Új lakás akkor keletkezhet, ha az új lakásokhoz szükséges gépkocsitárolás a meglévő parkolók számát és a meglévő zöldfelületet nem csökkenti.

(5) A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, valamint egyházi, egészségügyi, szociális (továbbiakban: lakossági ellátó) épület céljára telek alakítható, a meglévő épülete bővíthető vagy új épület építhető.

(6) Az úsztató közterületen, illetve a telekalakítás után keletkező beépített építési telken a lakókert jobb használata érdekében játszóház, esőtető, szociális helyiség stb. is épülhet az indokolt nagyságban, de legfeljebb 50 m2 alapterülettel és 4,5 m építménymagassággal.

(7) Járművek elhelyezése:

a) A meglévő parkolók száma nem csökkenthető, lakóépület bővítése esetén az építési feltételeknél részletezettek szerint.

b) Lakossági ellátó épületekhez[2] a szükséges parkolóhelyek legalább 50 %-a telken belül biztosítandó.

(8) Hatályon kívül helyezve.

(9) Az építési övezet telke a HÉSZ 4. mellékletében szereplő beépítési paraméterekkel építhető be.

_______________________________________________

[2] Lásd OTÉK 42.§-a.

Kisvárosias lakóterületek

41. § 

(1) Kisvárosias lakóterület építési övezeteinek jele és megnevezése:

Lk-z zártsorú beépítésű kisvárosias lakóterület

(2)  Épületek rendeltetése:

a) Elhelyezhető alaprendeltetések:

                       aa) lakóépület,

ab) szálláshely szolgáltató, vendéglátó épület.

b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések:

helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület vagy rendeltetési egység,

ba) egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület, vagy rendeltetési egység,

                       bb) sportlétesítmény helyi lakosság ellátása céljára.

c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések:

ca) sport- és egyéb rendezvények célját szolgáló létesítmény, amelynek egyidejű befogadóképessége meghaladja a fő- és gyűjtőút mentén az 500 főt, lakóutca mentén a 250 főt.

cb) üzemanyagtöltő,

                             a. termelő kertészeti építmény,

cc) gazdasági építmény.

d) Meglévő lakóépületek egyedi szabályai:

da) a lakóépületek kizárólag lakás céljára szolgálnak, kivételt képeznek a földszint és legfeljebb az I. emelet szintjei, amelyeken más kiegészítő rendeltetésű egység vagy helyiség is elhelyezhető az általános építési és létesítési előírásoknak megfelelően,

db) a lakóépületen magastető és/vagy emeletráépítés az épületegyütteseken egy ütemben létesíthető az általános építési és létesítési előírásoknak megfelelően,

                       dc) a meglévő lakások összevonhatók vagy megoszthatók.

(3) Beépítési mód: zártsorú.

(4) Járművek elhelyezése:

a) A meglévő parkolók száma nem csökkenthető, lakóépület bővítése esetén valamennyi – meglévő és új – funkcióhoz tartozó szgk. parkoló elhelyezéséről gondoskodni kell.

b) Új épület építése esetén legalább lakásonként 1 db szgk. tárolót épületen belül kell elhelyezni.

(5) Hatályon kívül helyezve.

(6) Az építési övezet telke a HÉSZ 5. mellékletében foglalt beépítési paraméterekkel építhető be.

Kertvárosias lakóterületek

42. § 

(1) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek jele és megnevezése:

                a) Lke-sz szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterület

                b) Lke-z zártsorú beépítésű kertvárosias lakóterület

                c) Lke-o oldalhatáron álló beépítésű kertvárosias lakóterület

                d) Lke-i ikres beépítésű kertvárosias lakóterület

(2) Elhelyezhető rendeltetések:

a) Elhelyezhető alaprendeltetések:

                        aa) lakóépület lakásdominanciával,

ab) a város fő- és gyűjtőút hálózata mentén fekvő ingatlanok esetében alaprendeltetésként elhelyezhető lakóépület lakásdominancia nélkül, valamint a b) pont szerinti kiegészítő rendeltetések szerinti épületek és rendeltetési egységek.

b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések a domináns alaprendeltetés mellett:

ba) szálláshely szolgáltató épület vagy rendeltetési egység,

bb) igazgatási, irodaépület vagy rendeltetési egység vagy helyiség,

bc) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó rendeltetési egység,

bd) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetési egység,

be) a környező lakóterületet nem zavaró kézműipari rendeltetési egység,

c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések:

ca) sport- és egyéb rendezvények célját szolgáló létesítmény,

cb) üzemanyagtöltő,

cc) termelő kertészeti építmény,

cd) gazdasági épület.

(3) Tömbbelső feltárásra kijelölt területek:

a) Bem József utca – Mátyás király utca – Bajcsy-Zsilinszky utca – alsósági temető É-i utcája

b) Bajcsy-Zsilinszky utca – Mátyás király utca – Sági út – Hegyi utca

c) Sági út – Puskin utca – Liszt Ferenc utca és meghosszabbítása – Marx Károly utca

(4) Beépítési mód: szabadon álló, zártsorú, oldalhatáron álló vagy ikres.

(5) Előkert mérete: 5 m, amelytől el kell térni:

a) ha a Szabályozási Terv más előkerti méretet ír elő,

b) ha az illeszkedés szabálya más előkerti méretet követel meg.

(6) Az építhető lakások és szálláshely szolgáltató egységek (apartmanok) számának korlátozása:

a) 600 m²-t el nem érő telken legfeljebb1 db

b) 601-750 m² közötti telken legfeljebb2 db

c) 751-1000 m² közötti telken legfeljebb3 db

d) 1000 m²-nél nagyobb telken további 300 m² telekterületenként további 1-1 db lakás/egység építhető,

e) egyéb szálláshely szolgáltatás 2 vendégszobája 1 lakásnak számítandó.

(7) Járművek elhelyezése: saját telken belül kell megoldani és

a) lakásonként 1 db szgk. tárolót épületen belül,

b) vendégszobánként legalább minden második szgk. tárolót épületen belül kell kialakítani.

(8) Az építési övezet telke a HÉSZ 6. mellékletében foglalt beépítési paraméterekkel építhető be.

Falusias lakóterületek

43. § 

(1) Falusias lakóterület építési övezeteinek jele és megnevezése:

​                a) Lf-o oldalhatáron álló beépítésű falusias lakóterület

                b) Lf-sz szabadon álló beépítésű falusias lakóterület

(2) Elhelyezhető épületek rendeltetése:

a) Elhelyezhető alaprendeltetések:

                     aa) lakóépület lakásdominanciával,

ab) a város fő- és gyűjtőút hálózata mentén fekvő ingatlanok esetében alaprendeltetésként elhelyezhető lakóépület lakásdominancia nélkül, valamint a b) pont szerinti kiegészítő rendeltetések szerinti épületek és rendeltetési egységek.

b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések a domináns alaprendeltetés mellett:

ba) szálláshely szolgáltató rendeltetési egység,

bb) igazgatási, iroda rendeltetési egység, vagy helyiség,

bc) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó rendeltetési egység,

bd) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetési egység,

be) környező lakóterületet nem zavaró kézműipari rendeltetési egység,

bf) nem zavaró hatású egyéb – nem .

c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések:

ca) sport- és egyéb rendezvények célját szolgáló létesítmény,

cb) üzemanyagtöltő.

(3) Az építhető lakások és szálláshely szolgáltató lakások (apartmanok) számának korlátozása:

a) 800 m²-t el nem érő telken legfeljebb1 db

b) 800-1000 m² közötti telken legfeljebb2 db

c) 1000-1500 m² közötti telken legfeljebb3 db

d) 1500 m²-nél nagyobb telken további 800 m² telekterületenként további 1-1 db lakás/ építhető,

e) egyéb szálláshely szolgáltatás 2 vendégszobája 1 lakásnak számítandó.

(4) Beépítési mód: oldalhatáron vagy szabadon álló.

(5) Beépítés részletes előírásai:

a) Nem nagyüzemi gazdasági tevékenység céljára szolgáló fóliasátor vagy üvegház- a beépítési módtól függetlenül – az utcai telekhatártól mért 10 m-es távolságon túl helyezhető el legalább 3 m-es oldal- és hátsókerttel.

b) Gazdasági épület az utcai telekhatártól mért 20 m-es távolságon túl a szabadon álló beépítési mód előírásainak megfelelően és legfeljebb 7,5 m építménymagassággal létesíthető.

c) A falusi turizmus céljából földszintes sport és szabadidő létesítmények (lovarda, sportterem, állat- és növénybemutató terem stb.) a gazdasági épület előírásai szerint helyezetők el.

(6) Járművek elhelyezése: saját telken belül biztosítandó és legalább minden második lakás után 1 db gépkocsi tárolót kell építeni.

(7) Az építési övezet telke a HÉSZ 7. mellékletében foglalt beépítési paraméterekkel építhető be.

VEGYES TERÜLETEK

Településközponti vegyes területek

44. § 

(1) Településközponti vegyes terület övezeteinek jele és megnevezése:

Vt-z zártsorú beépítésű településközponti vegyes (intézményi) terület

(2) Épületek rendeltetése:

a) Elhelyezhető alaprendeltetések:

aa) lakóépület,

ab) igazgatási, irodaépület,

ac) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

ad) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

ae) sport építmény nagykiterjedésű szabadtéri pályák és nagy befogadóképességű terek nélkül.

b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések:

ba) parkolóház üzemanyagtöltő nélkül,

bb) megmaradó gazdasági építmények fenntarthatók és a környezeti terhelést csökkentő technológiai korszerűsítés végezhető, új gazdasági épület nem létesíthető.

       bc) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a

gazdasági célú használat az elsődleges

c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések:

ca) üzemanyagtöltő,

cb) termelő kertészeti építmény,

cc) gazdasági építmény.

(3) Beépítési mód: zártsorú.

(4) A területen telket alakítani csak a telekalakítás feltételeit tisztázó elvi telekalakítási engedély alapján lehet.

(5) Járművek elhelyezése: saját telken belül kell megoldani.

(6) Hatályon kívül helyezve.

(7) Az építési övezetben a HÉSZ 8. mellékletében foglalt beépítési paraméterekkel lehet építkezni.

Központi vegyes területek

45. § 

(1) Központi vegyes terület övezeteinek jele és megnevezése

Vk-sz szabadonálló beépítésű központi vegyes (intézményi) terület

(2) Épületek rendeltetése:

a) Elhelyezhető alaprendeltetések:

aa) igazgatási, irodaépület,

ab) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

ac) közösségi szórakoztató épület,

ad) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

ae) sport építmény.

b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések:

ba) parkolóház üzemanyagtöltővel vagy anélkül,

bb) lakóépület az emeleti szinteken lakásokkal, a földszinten az alaprendeltetéshez tartozó rendeltetési egységgel,

bc) gazdasági rendeltetési egység csak a vele közvetlen kapcsolatban lévő intézménnyel együttesen helyezhető el.

               c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések:

          ca) termelő kertészeti építmény,

                       cb) önálló gazdasági építmény.

(3) Beépítési mód: szabadonálló.

(4) Járművek elhelyezése: saját telken belül[2] kell megoldani.

(5) Hatályon kívül helyezve.

(6) Az építési övezetben a HÉSZ 9. mellékletében foglalt beépítési paraméterekkel lehet építkezni.

_______________________________________________

[2] Lásd OTÉK 42.§-a.​

GAZDASÁGI TERÜLETEK

Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek és ipari gazdasági területek

46. § 

(1) Gazdasági területek építési övezetinek jele és megnevezése:

a) Gksz-sz/1 kistelkes kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület

b) Gksz-sz/2 nagytelkes kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület

c) Gip-sz/1 kistelkes ipari gazdasági terület

d) Gip-sz/2 nagytelkes ipari gazdasági terület

e) Gip-sz/3 nagytelkes, intenzív beépítésű ipari gazdasági terület

f) Gip-sz/4 nagytelkes, intenzív beépítésű ipari gazdasági terület

(2) Épületek rendeltetése:

a) Elhelyezhető alaprendeltetések:

aa) Gksz kereskedelmi-szolgáltató épületek és rendeltetési egységek

ab) Gip jelentős zavaró hatás nélküli ipari épületek és rendeltetési egységek

b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések:

ba) Gip kereskedelmi-szolgáltató épületek és rendeltetési egységek.

(3) Elhelyezhetők továbbá az alábbi rendeltetések:

               a) parkolóház, üzemanyagtöltő,

               b) igazgatás, egyéb iroda,

               c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, közösségi szórakoztató funkció csak az alaprendeltetést kiegészítve,

               d) különleges alacsony környezeti terhelést igénylő létesítmény (elektronikai, kutató, média) csak úgy helyezhető

                   el, ha az építési övezet megengedett terhelésnél alacsonyabb terhelés műszaki gátjai (védőtávolság, zaj- és

                   légszennyezés gátlás) a létesítmény területén és terhére valósul meg.

(4)  Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések:

              a) jelentős mértékű zavaró hatású gazdasági épületek és rendeltetési egységek,

              b) különleges alacsony környezeti terhelést igénylő létesítmények, ha az ahhoz szükséges műszaki feltételek nem

                   biztosíthatók.

(5) Beépítési mód: szabadon álló.

(6) Járművek elhelyezése: saját telken belül kell megoldani.

(7) Az építési övezet telke a HÉSZ 10. mellékletében foglalt beépítési paraméterekkel építhető be.

ÜDÜLŐTERÜLETEK

47. § 

Üdülőházas üdülőterületek és hétvégi házas üdülőterületek

(1) Üdülőterületek építési övezeteinek jele és megnevezése:

​                a) Üü-sz/1 kistelkes üdülőházas üdülőterület

                b) Üü-sz/2 nagytelkes üdülőházas üdülőterület

                c) Üh-sz/1 kistelkes hétvégi házas üdülőterület

                d) Üh-sz/2 nagytelkes hétvégi házas üdülőterület

(2) Épületek rendeltetése:

a) Elhelyezhető alaprendeltetések:

aa) Üü-sz üdülőépület,

ab) kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató épület,

ac) közösségi szórakoztató épület,

ad) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

ae) sport építmény.

af) Üh-sz/1 üdülőépület.

ag) Üh-sz/2 üdülőépület,

ah) kereskedelmi, szolgáltató épület.

b) Kiegészítő rendeltetések:

ba) vendéglátó épület,

bb) közösségi szórakoztató épület,

bc) sportépítmény,

melyek csak az alaprendeltetésű épületen belül helyezhetők el.

(3) Beépítési mód: szabadon álló.

(4) Elhelyezhető üdülőegységek száma:

a) Üü-sz az üdülőegységek száma (szoba, apartman, bérlakás, kempinghely) az övezeti előírástól eltérően nem lehet nagyobb, mint az ingatlanon építhető legnagyobb szintterület mértékének 75 m2-rel való osztásából keletkező egész szám (lefelé kerekítve).

b) Üh-sz/1 legfeljebb 1 üdülőegység helyezhető el.

c) Üh-sz/2 legfeljebb 2 üdülő egység helyezhető el.

(5) Járművek elhelyezése: saját telken belül kell megoldani.

(6) Az építési övezet telke a HÉSZ 11. mellékletében foglalt beépítési paraméterekkel építhető be.

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK[1]

48. § 

(1) A különleges területekre vonatkozó általános előírások:

a) Az övezetben csak a célzott terület felhasználásnak megfelelő alaprendeltetések, valamint az alaprendeltetéshez köthető kiegészítő rendeltetések helyezhetők el.

b) Az épületeket és létesítményeket a szabadon álló beépítési mód szerint kell elhelyezni.

c) A megengedhető legkisebb

ca)oldalkert a megengedett legnagyobb építménymagasság, de legalább 10 m,

cb) hátsókert a megengedett legnagyobb építménymagasság kétszerese, de legalább 20 m.

d) Az elő-, oldal- és hátsókert területét összefüggő zöldfelületként kell kialakítani, és abban lomblevelű díszfákból legalább szimpla fasort kell ültetni az azonos zajövezeti besorolású ingatlanok felé, a nem azonos zajövezeti besorolású ingatlanok felé pedig többszintes zöldfelület létesítendő, melynek területén fásított felszíni szgk. parkoló a kötelező legkisebb zöldfelület mértéke feletti területrészen helyezhető el.

e) Létesítményt elhelyezni és ahhoz a szükséges infrastruktúrát kiépíteni, csak a városi önkormányzattal kötött megállapodás alapján lehet.

(2) A különleges területek tagozódása:

a) K/k Nagykiterjedésű kereskedelmi célú terület

Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: mono- vagy multifunkcionális kereskedelmi (bevásárló) központ.

b)K/r Rekreációs célú terület

Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: üdülés, gyógyüdülés, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, közösségi szórakoztatás, nevelés-oktatás, ismeretterjesztés, szabadidő eltöltéssel kapcsolatos sporttevékenységek és az azokat kiszolgáló egyéb létesítmények.

c)K/zi Jelentős zöldfelületet igénylő intézményi jellegű terület

Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: jelentős zöldfelületet igénylő intézmények, kemping, strand, erdei iskola, botanikus kert, oktatási-kutatási bázis, természetvédelmi bemutató központ funkciókat magába foglaló és az azokat kiszolgáló egyéb létesítmények.

d) K/ps Sportolási célú terület

Az építési övezetben elhelyezkedő alaprendeltetés: tömeg- és versenysport szabadtéri építményeiből és épületeiből álló együttes, amelynek telke meghaladja az 1,5 ha nagyságot.

e) K/h Egészségügyi terület (kórház)

ea) Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: egészségügyi létesítmények (kórház, szanatórium, egyéb szociális létesítmény).

eb) Az építési övezetben kialakítandó telek vagy egymás mellett fekvő, egyszerre vagy egymásra épülő ütemek szerint beépülő telkeknek összes terülte meghaladja a 2,0 ha nagyságot és a tervezett összes létszám (egészségügyi és kiszolgáló személyzet, valamint a betegek és látogatók) meghaladja a 300 főt.

f) K/t Temető terület

fa) Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: temető létesítményei és kiszolgáló épületei.

fb) A meglévő temetőkben és a Szabályozási Tervben megjelölt bővítési területeken a gondoskodni kell a temetők szükséges létesítményeiről és a temető használatának rendjéről.

fc) Az építési övezetben kiegészítő rendeltetés akkor helyezhető el, ha a temető közegészségügyi és közbiztonsági feltételei maradéktalan teljesülése mellet a kegyeleti szertartások zavartalansága is biztosított.

fd) A meglévő temetőkön belül a működési szabályzat szerinti parcellagazdálkodást úgy kell kialakítani, hogy a szomszédos terület felhasználások, építési övezetek határától a temető saját területén belül – az új és bővített temetőkben is - 30 m-es fásított védőtávolság kialakuljon.

fe) A temetővel szomszédos építési övezetek területén a temető határától számított legalább 150 m-es távolságon belül minden építési és terület felhasználás csak akkor valósítható meg, ha az a temető használatát kegyelet tekintetében sem sérti és a temető sem gyakorol olyan hatást az új rendeltetésre, amely azt korlátozná vagy ellehetetlenítené.

g) K/szvt Települési szennyvíztisztító területe

Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: a környezeti hatástanulmány alapján elfogadott tisztítási technológiához tartozó berendezések és azok kiszolgáló épületei, építményei.

h) K/hl Települési hulladéklerakó területe

Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: a környezeti hatástanulmány alapján elfogadott hulladéklerakás, -átrakás, komposztálás stb. technológiáihoz tartozó berendezések és azok kiszolgáló épületei.

i) K/üat Üzemanyagtöltő területe

ia) Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: üzemanyagtöltő állomás önálló épületben és kiegészítő létesítményekkel.

ib) Az üzemanyagtöltő létesítésének feltételeit a „Sajátos építményfajták létesítése” című fejezet tartalmazza.

ic) Az előkert mérete kialakult állapot esetén, a közlekedési szakhatóság eseti szakvéleménye alapján 0 m-re csökkenthető.

j) K/b Bánya terület

ja) A külterületi építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: bányászat.

jb) A bánya megnyitásáig csak olyan mezőgazdasági és építési tevékenység folytatható, amely a terület - később - bányaként való hasznosítását kedvezőtlenül nem befolyásolja.

k) K/kö Közlekedési építmények területe

Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: közlekedési célú építmények/épületek (vasúti és közúti tömegközlekedési és/vagy árufuvarozási járművek karbantartásával kapcsolatos létesítmények), melyek nem közlekedési területen kerülnek elhelyezésre.

l) K/l Logisztikai építmények területe (távlatban)

Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: az árufuvarozáshoz kapcsolódó raktározás, rendszerezés, elosztás és összeszerelés létesítményei.

(3) Az építési övezet telke a HÉSZ 12. mellékletében foglalt beépítési paraméterekkel építhető be.

X. fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI

Közlekedési és közműterületek

49. § 

(1)

Közlekedési területek jele és megnevezése

a) Vasúti közlekedési terület:

KÖ/k kötöttpályás közlekedés területe

b) Közúti közlekedési terület:

ba) KÖ/u kül- és belterületi utak és csomópontjaik területe

bb) KÖ/p jelentős közhasználatú parkoló terület

c) Közmű terület:

                    KM közmű terület

(2) KÖ/k jelű kötöttpályás közlekedési terület

a) Alaprendeltetése: a vasút létesítményei helyezhetők el, amelyek a vasúti vágányok, személy- és teherpályaudvar létesítményei.

b) Kiegészítő rendeltetésként elhelyezhető:

ba) a vasúti szállítás kiegészítő létesítményei (raktárak, személyzeti és utasvárók, személyzeti ideiglenes szállás),

bb) a személyforgalom területén kereskedelem és szolgáltató tevékenység szállásférőhely nélkül,

                       bc) a teherforgalom területén a teheráruval kapcsolatos logisztikai tevékenység közvetlen kiskereskedelmi

                             árusítás nélkül.

(3) KÖ/u jelű kül- és belterületi főutak, mellékutak, valamint csomópontjaik területe

a) Alaprendeltetése: a közúti közlekedés (gépjármű, kerékpáros és gyalogos utak) és közműhálózat létesítményeinek helybiztosítása.

b) Kiegészítő rendeltetésként elhelyezhető:

ba) gépkocsi parkoló és várakozó, ha a közlekedésbiztonság feltételei azt megengedik. Amennyiben a megváltozó forgalmi viszonyok miatt a már kialakított szgk. parkoló, várakozóhely a közúti forgalom akadályává válik vagy a közlekedésbiztonság feltételei már nem állnak fenn, úgy annak megszüntetéséről vagy időben történő korlátozásáról haladéktalanul intézkedni kell,

bb) egyéb rendeltetésű létesítmény csak meghatározott ideig szóló engedéllyel a „Közterület alakítással kapcsolatos előírások” című fejezet szerint helyezhető el,

az alap- és kiegészítő rendeltetés által el nem foglalt területeken zöldfelületet kell

kialakítani és fenntartani a Zöldfelületekre vonatkozó fejezet előírásai szerint.

(4) KÖ/p jelű jelentős közhasználatú parkoló terület

a) Alaprendeltetése: olyan közlekedési célú közterület, mely elsősorban szgk-k egyidejűleg nagyobb mennyiségének parkolására szolgál.

b) Kiegészítő rendeltetés nem helyezhető el.

(5) KM jelű közmű terület

a) Alaprendeltetése: célzott területfelhasználással csak a közmű hálózat építményeinek elhelyezésére és kötelezően körbekerítendő védőterületeire szolgál.

b) A védőterületen legfeljebb a közművek építményei és az azok megközelítését szolgáló utak helyezhetők el, a fennmaradó területeken többszintes zöldfelületet kell létesíteni a lehetőségek alapján talajtakaró, cserje és fa fajok telepítésével.

ZÖLDTERÜLETEK

50. §

(1) A zöldterületek övezeteinek jele és megnevezése:

                ​a) Zkpe Városközponti közpark-együttes

                b) Zvkp Városi szintű közpark

                c) Zkp Városrészi közpark

                d) Zkk Közkert

                e) Zkt Fásított köztér

                f) Z/Sh Sághegy zöldterülete

(2) Zkpe jelű városközponti közpark-együttes a város központi, frekventált részén lévő, kiemelt kialakítású és fenntartású, de csak egyetlen funkcionális egységet tartalmazó, a közlekedés elsődlegességét figyelembe vevő, elsősorban esztétikai-díszítő célú zöldterület.

a) Városközponti közpark-együttes:

                        aa) Dr. Géfin Lajos tér

ab) Szentháromság tér

ac) Hollósy Jusztinián tér

b) Városközponti közpark-együttesben pihenőkert-díszkert funkciójú kertrészeket kell elhelyezni:

c) Területén közhasználat elől elzárt területet nem lehet kialakítani.

(3) Zvkp jelű városi szintű közpark a város egészét szolgáló, annak kiemelt részén lévő, kiemelt kialakítású és fenntartású, több funkcionális egységet magába foglaló zöldterület.

a) Városi szintű közpark lehatárolása:

„Vulkán-park”: Építők útja – Sági út - Sport utca – Tó utca

b) Városi szintű közparkban az alábbi funkciójú kertrészeket kell elhelyezni:

ba) pihenőkert-díszkert,

bb) játszókert,

bc) sportkert.

c) Területén a parkfenntartás céljára közhasználat elől elzárt terület az összterületének 5 %-át nem haladhatja meg.

d) A városi szintű közpark területébe harapó víztorony telke a víztorony áthelyezése után a park ingatlanához csatolandó és azt a park szerves részeként kell kialakítani.

e) A városi szintű közparkban kialakított tóval kapcsolatos sajátos követelmények:

ea) A park tervezésénél és kialakításánál a vízügyi szempontok érvényre juttatásának biztosítását elsődlegesnek kell tekinteni. Parti rézsűi tervezésénél és kialakításánál a balesetvédelmi szempontokat is kiemelten kell kezelni, de a vízhez való odajutást a partvonal teljes hosszúságban biztosítani kell.

eb) A mederkialakítást természet közeli (mérnökbiológiai) módszerekkel kell megvalósítani.

ec) A csónakok és vízi sporteszközök használatához szükséges partkiképzést is létesíteni kell, amelyhez a vízfelület felől és a közút felől egyaránt megközelíthetően legalább 50 m2 területű burkolt felületet kell kialakítani.

(4) Zkp jelű városrészi közparkok a város egy-egy városrészének – lehetőleg - központi részén elhelyezkedő, városrészi szinten kiemelt jelentőségű, változó mennyiségű funkcionális egységet magába foglaló zöldterület. Feladata elsődlegesen a környező városrész lakosságának kiszolgálása.

a) Városrészi közparkok:

                        aa) Pityervár:0116/43 és 0116/44 hrsz. SzT-n jelölt része

ab) Nemesdömölk:Ostffy tér

ac) Pórdömölk: romtemplom körüli park

ad) Celli városrész 1.:Liget

ae) Celli városrész 2.:1275 hrsz. SzT-n jelölt része (Tátra-Hársfa u.)

af) Alsóság 1.:2385 hrsz. SzT-n jelölt része (Dobó K. u. folyt.)

ag) Alsóság 2.:1886/1-3, 1887 és 1893 hrsz. SzT-n jelölt része

ah) Alsóság 3.:2904 hrsz.

ai) Izsákfa: Paprét

b) Városrészi közparkban az alábbi funkciójú kertrészeket lehet elhelyezni:

ba) pihenőkert-díszkert,

bb) játszókert,

bc) sportkert.

c) Területén a parkfenntartás céljára a közhasználat elől elzárt terület az összterületének 5 %-át nem haladhatja meg.

(5) Zkk jelű közkertek, amelyek nem érik el a közparkok többfunkciós parkjainak zöldterületi mértékét és minőségét, ugyanakkor egy, de méretüktől függően több funkcionális egységet is magukba foglalhatnak.

a) Közkertben az alábbi funkciójú kertrészeket lehet elhelyezni:

aa) pihenőkert-díszkert

ab) játszókert

ac) sportkert.

b) Területén közhasználat elől elzárt területet nem lehet kialakítani.

(6) Zkt jelű fásított közterek egyes városrészeknek a településfejlődés során történelmileg kialakult központi orsós terei, melyek megőrzése mellett elsődleges szempont a közlekedés zavartalanságának biztosítása.

a) Fásított közterek:

                        aa) Alsóság: katolikus templom előtti tér (Sági út mentén)

ab) Alsóság: Somogyi Béla tér

ac) Izsákfa: katolikus templom előtti tér (Izsákfa út mentén)

b) Fásított köztéren díszkert funkciójú kertrészeket kell elhelyezni:

c) Területén közhasználat elől elzárt területet nem lehet kialakítani.

(7) Z/Sh jelű Sághegy zöldterülete a felhagyott külszíni bánya fokozottan védett területe.

(8) Az övezetek telkei a HÉSZ 13. mellékletében foglalt beépítési paraméterekkel építhetők be.

ERDŐTERÜLETEK

51. § 

(1) Az erdőterületek övezeteinek jele és megnevezése:

               ​a) Ev    Védelmi (védett és védő) erdő terület

               b) Eg    Gazdasági erdő terület

               c) Ee    Egészségügyi-szociális-turisztikai erdő terület

(2) Az erdőterületek általános előírásai:

               a) Az övezetekben elhelyezhető alaprendeltetés: az erdőművelés és a vadgazdaság létesítményei. Az

               alaprendeltetés mellett erdőrészletenként további rendeltetés vagy rendeltetések is megállapíthatók, melyeket az

               erdőgazdálkodási tevékenység során figyelembe kell venni.

b) Az övezetben megengedett legkisebb földrészletnél (telekméretnél) kisebb ingatlanon épület nem helyezhető el.

c) Ahol az övezeti előírás megengedi épület elhelyezését, ott szabadon álló beépítési módot kell alkalmazni.

(3) Védelmi erdők előírásai

a) A védelmi erdők védett vagy védő erdők lehetnek.

b) Védett erdők:

ba) Natura 2000 terület erdei

bb) Sághegyi Tájvédelmi Körzet erdei

c) Védő erdők:

minden további, a Szabályozási Terven védelmi erdőnek jelölt erdő.

d) A védelmi erdőkben épület nem helyezhető el.

(4) Gazdasági erdők előírásai

a) A gazdasági erdők alaprendeltetése: erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás, amellyel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

b) Kiegészítő rendeltetésként elhelyezhető:

ba) őrház, erdészlak, vadles

bb) vendéglátás létesítményei: étterem, büfé, valamint turistaház legfeljebb 50 vendégférőhellyel, nyilvános WC

bc) erdei szabadtéri sportlétesítmények, öltőző legfeljebb 50 férőhellyel.

(5) Egészségügyi-szociális-turisztikai erdők előírásai

a) Az egészségügyi-szociális-turisztikai erdők alaprendeltetése: erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás mellett egészségügyi-szociális és turisztikai célok megvalósítása, amelyekkel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

b) Kiegészítő rendeltetésként elhelyezhető:

ba) őrház, erdészlak, vadles

bb) vendéglátás létesítményei: étterem, büfé, valamint turistaház legfeljebb 50 vendégférőhellyel, nyilvános WC

bc) erdei szabadtéri sportlétesítmények, öltőző legfeljebb 50 férőhellyel.

(6) Épületek és kerítések elhelyezésének szabályai megegyeznek a mezőgazdasági területek előírásaival.

(7) Az övezetek telkei a HÉSZ 14. mellékletében foglalt beépítési paraméterekkel építhető be.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

52. § 

(1) A mezőgazdasági területek övezeteinek jele és megnevezése:

​              a) Má  Általános mezőgazdasági terület

              b) Má/… Általános mezőgazdasági terület (távlatban beépítésre szánt terület céljára tartalékolt)

              c) Mk Kertes mezőgazdasági terület

              d) Mk/Sh Sághegyi kertes mezőgazdasági területe

(2) A mezőgazdasági területek általános előírásai:

Az övezetekben elhelyezhető építmények alaprendeltetése:

              a) a növénytermesztés,

              b) az állattenyésztés,

              c) a halászat (halastó is).

(3) Az övezetben az elhelyezhető épület rendeltetése, beépítettsége, építménymagassága stb. a hozzá szükséges megengedett legkisebb földrészlet (telekméret) szerint szabályozott az általános és az alábbi előírásoknak megfelelően:

a) Új épület létesítése esetén az épület mellett legalább 5 m szélességben fásított zöldfelület létesítendő honos vagy meghonosodott fafajokból.

b) Ahol az övezeti előírás megengedi épület elhelyezését, ott szabadon álló beépítési módot kell alkalmazni.

c) Az övezetek területén több védett láp található, amelyeken csak a természetvédelmi hatóság előírásai szerinti művelés folytatható, valamint be kell tartani az alábbiakat:

ca) a területen építményt vagy épületet elhelyezni nem lehet,

cb) a védett területtől legalább 10 m távolságban helyezhető el út és közművezeték, továbbá legalább 20 m távolságban helyezhető el épület.

(4) Má Általános mezőgazdasági övezet előírásai

a) Birtokközpont létesítésének feltételei:

                        aa) A telek a külterületi fő- vagy mellékútra közvetlen – a közútkezelő által elfogadott - csatlakozással

                        rendelkezik, vagy olyan, legalább 12 m széles köz- vagy magánúthoz csatlakozik, amelynek az előbbiekhez

                        való csatlakozása megoldott.

ab) A burkolt közúti hálózatról a létesítmény legalább egy forgalmi sávos burkolt úttal megközelíthető, vagy az legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig kiépül.

ac) A kiépített közúti hálózattól a megközelítő út legalább egyik oldalán egységes és honos vagy meghonosodott fafajú fasorral rendelkezik, vagy azt legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig kiültetik.

b) Legfeljebb egy lakást és/vagy 300 m2-t meg nem haladó szintterületű, és nem kereskedelmi hasznosítású gazdasági épület létesítésének feltétele, hogy a burkolt közúti hálózattól az épület legalább egy forgalmi sávos burkolt úttal megközelíthető legyen, vagy a burkolatlan szakasz a 150 m-t ne haladja meg.

c) Az övezet területén gazdasági épület mellett legalább 10 m oldalkertet kell kialakítani, amelyből a szélső 5 m-es sávban fasort kell ültetni.

(5) Az e pontban szabályozott övezetek előírási megegyeznek az általános mezőgazdasági övezet előírásaival. A tartalékolás célját szolgáló célzott terület felhasználású építési övezetek szerint építkezni csak a város Településszerkezeti Tervének és Szabályozási Tervének módosítása után az új építési övezet szerint lehet:

a) Má/… Távlatban beépítésre szánt terület céljára tartalékolt általános mezőgazdasági övezet előírásai:

b) Má/Lke  Távlatban kertvárosias lakóterület céljára tartalékolt általános mezőgazdasági övezet

c) Má/Ü Távlatban üdülőterület céljára tartalékolt általános mezőgazdasági övezet

d) Má/K/r Távlatban rekreációs célú különleges terület céljára tartalékolt általános mezőgazdasági övezet

e) Má/K/l Távlatban logisztikai célú különleges terület céljára tartalékolt általános mezőgazdasági övezet

(6) Mk Kertes mezőgazdasági övezet előírási

a) Kertes mezőgazdasági földrészlet alakításának előfeltétele, hogy a földrészlet legalább 10 m széles köz- vagy magánútról megközelíthető legyen.

b) Az Mk területen belüli ingatlanok 1500 m2-es telekméretig az Mk-1 övezet, azon felül pedig az Mk-2 övezet paraméterei szerint építhetők be.

(7) Mk/Sh Sághegyi kertes mezőgazdasági övezet

a) Az övezet előírásainak részletezését az 53.§ tartalmazza.

(8) Az övezetek telkei a HÉSZ 15. mellékletben foglalt beépítési paraméterekkel építhetők be.

Sághegy egyedi építési előírásai

53. §

 
(1) Ezen egyedi építési előírások a külterületi SzT-n Tk-val jelölt, Sághegyi Tájvédelmi Körzet területére érvényesek (SzT-i jele: Mk/Sh).

(2) A Sághegyi T. K. területén csak a táj- és természetvédelem érdekeinek megfelelő használat és gazdálkodás engedélyezhető.

(3) A Sághegyi T. K. területén az alábbi funkciók céljára helyezhetők el létesítmények:
a) lakóépület
b) pince-présház
c) idegenforgalom, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás
d) pihenés, rekreáció, sportolás, szabadidő eltöltés, gyógyászat
e) oktatás, kutatás, ismeretterjesztés
f) természet-, környezet- és tájvédelem
g) közlekedés és közmű
h) szőlő, gyümölcsös és kertes mezőgazdaság
i) erdőgazdaság
j) egyéb zöldfelületi létesítmények.

(4) A területen építési telkenként legfeljebb egy, pince-présház egységet magába foglaló épület létesíthető.

(5) A terület legalább részleges közművesítés megléte esetén építhető be, mely vezetékes vízellátást és elektromos energia-ellátást jelent.

(6) A létesítményekre vonatkozó egyedi előírások:
a) 16 m telekszélességig oldalhatáros beépítéssel kell építkezni
b) 16 m telekszélesség fölött szabadonálló módon kell építkezni
c) az előkert mérete bármely beépítési módnál min. 10 m.

(7) A lakó- és a pince-présház épületekre vonatkozó egyedi előírások:
a) legfeljebb földszint+tetőteres épület létesíthető
b) csak oromfalas nyeregtető alkalmazható
c) a tető hajlásszöge 40-45º közötti hajlásszögű lehet
d) a nyeregtető lejtésirányú, illetve attól max. 30 fokban eltérő lehet
e) a homlokzatmagasság – bármely homlokzaton mérve – nem lehet nagyobb, mint 3,5 m
f) a földszinti padlóvonal az eredeti terepszintnél nem lehet 1,0 m-nél magasabb.

(8) Az egyéb létesítményekre vonatkozó egyedi előírások:
a) legfeljebb földszint+1 szintes épület létesíthető
b) a homlokzatmagasság – bármely homlokzaton mérve – nem lehet nagyobb, mint 5,5 m
c) a földszinti padlóvonal az eredeti terepszintnél nem lehet 1,0 m-nél magasabb.

(9) Kerítésként kizárólag az alábbiak alkalmazhatók:

a) élősövény bármilyen magassággal

b) helyi kőből rakott „mellvédfal” max. 1,0 m magssággal

c) kizárólag fa felhasználásával készülő elválasztás max. 1,50 m magassággal.

(10) Közlekedési létesítmények

a) a közlekedés részére az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók:

aa) 8432 Celldömölk-Gérce országos mellékút: 30 m (tengelytől 50-50 m védőtávval)

ab) helyi gyűjtőutak: 22 m

ac) hegyláb menti körgyűrű: 16 m

ad) turistaházhoz felvezető út: 12 m

ae) főbb „feltáró” utak: 8 m

af) alsóbbrendű „feltáró” utak: 6 m

ag) egyéb utak: 3 m.

A fenti szabályozási szélességeken belül kell a felszíni vízelvezetést is megoldani.

               b) parkolóhelyek számára közterületet kell biztosítani:

       ba) személygépkocsik számára a turistaházhoz vezető 8 m szab. szélességű közút mentén

                       bc) buszok számára a turistaházhoz vezető 12 m szab. szélességű közút mentén.

(11) Felszíni vízelvezetés létesítményei

a) csapadékvíz-elvezetés az utakon:

                       aa) 6 m szab. szélességnél az úttengelyben

ab) 8 m szab. szélességnél egyoldali árokkal (U-alakú betoncsatorna min. 40x60 cm szelvénnyel)

ac) 12 m szab. szélességnél kétoldali árokkal (trapéz szelvény)

                b) a csapadékvíz-elvezető árkokban hordalékfogó műtárgyak létesítése és rendszeres tisztítása biztosítandó.

(12) Hatályon kívül helyezve.

Vízgazdálkodási területek

54. § 

(1) A vízgazdálkodási területeket (SzT-i jele: V) és megközelítő sávjaikat – a zöldterületek övezeteit kivéve - az egyéb övezetek ingatlanaitól el kell választani. A telekalakítást legkésőbb a határos területek beépítése előtt el kell végezni. Olyan földrészlet vagy telek, amelynek területébe vízgazdálkodási terület belenyúlik, csak a vízügyi hatóság egyedi szakvéleménye alapján építhető be.

(2) A vízgazdálkodási területen elhelyezhető kiegészítő rendeltetés:

a) A közbiztonság építményei: vízi rendészet, vízi mentés stb. építményei

             b) A parti és a vízi turizmus – állandó és időszakos használatú – építményei:

ba) strand időszakos létesítményei, amelyek területét a vízgazdálkodási és közbiztonsági szempontok alapján lehet kijelölni és használatának időszakát e szempontok szerint korlátozni lehet

                        bb) csónak számára megközelítő út és rámpa a vízfelületig.

(3) A vízgazdálkodási területen nem helyezhető el vízi-állás vagy ahhoz hasonló építmény, amely a meder talajába épített vagy a meder talajára támaszkodó építmény (cölöpállás, horgászállás és –pad, napozó terasz, stég jellegű építmény és azon épület, napozó stb.).

XI. fejezet

HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

55. § 

(1) Ez a rendelet a jóváhagyását követő napon lép hatályba és a jóváhagyását követő hónap első napjától kezdődő építésügyi és egyéb eljárásokban kell alkalmazni. Ez idő előtt benyújtott kérelmeket az építtető kérésére lehet e rendelet szerint elbírálni.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az érvényben lévő Szabályozási Tervek hatályukat vesztik.

(3) E rendelet mellékletei:

1. sz. melléklet

Sz-B/1-46. jelű tervlapok: Belterület Szabályozási Terve
(M = 1:1.000), amely a belterületre és a tervezett belterületre vonatkozik.

2. sz. melléklet

Sz-K/1-19. jelű tervlapok: Külterület Szabályozási Terve
(M = 1:4.000),

Sz-K/Sh/1-2. jelű tervlapok: Külterület sághegyi részének Szabályozási Terve (M = 1:2.000),

amelyek a Belterület Szabályozási Tervén kívül eső területre vonatkoznak.

(4) E rendelet függelékei:

1. sz. függelék

(Lásd a Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány Mellékletében!)

Kulturális örökség országos védettségű értékei[1]

1/a Műemlékek és műemléki környezetek

1/b Régészeti lelőhelyek

2. sz. függelék

(Lásd a Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány Mellékletében!)

Kulturális örökség helyi védettségű értékei

2/a Helyi védettségű épületek

2/b Helyi védettségű épülethomlokzatok

2/c Helyi védettségű szakrális emlékek

2/d Helyi védettségű utcakép területe

2/e Helyi védettségű orsós terek

3. sz. függelék

Fák

3/a Honos vagy meghonosodott fák jegyzéke

3/b Díszfák fontosabb méretei

(5) E rendeletet mellékleteivel és függelékeivel együtt kell alkalmazni. E rendelet mellékleteiben történő változás csak e rendelet módosításával, függelékeiben történő változás e rendelet módosítása nélkül hagyható jóvá.

(6) Az önkormányzat felhatalmazza a polgármesteri hivatal jegyzőjét, hogy gondoskodjék e rendelet függelékeinek folyamatos vezetéséről.

Celldömölk, 2006. november 08.

………………….                                                                             ……….………….

polgármester                                                                                            jegyző

_______________________________________________

[1] A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény.