Celldömölk Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésének b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdésének b) pontjában, (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésének d) pontjában, 37/A. § (1)- (3) bekezdésében, 43/B. §-ában, 45. § (1) és (5)-(6) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 55/C. § (1) és (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésének a)-c) és g) pontjában valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében és 29. § (1)-(2) bekezdésében, 148.§ (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egyes szociális ellátásokról és a gyermekek védelméről a következőket rendeli el a 22.§- 37.§ esetében a Boba, Borgáta, Csönge, Duka, Egyházashetye, Jánosháza, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Szergény, Tokorcs, Vönöck települések véleményének kikérésével:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§

(1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól. Az önkormányzat által adósságkezelési szolgáltatás címén nyújtható szociális támogatások feltételeinek, az adósságcsökkentési támogatás mértékének, az adósságkezelés eljárási rendjének, az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel módjának szabályozásáról.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, illetve egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(3) E rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv-ben. (a továbbiakban: Szt.) és gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 18. § (a továbbiakban: Gyvt.) foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális és gyermekjóléti ellátásokról.

A rendelet hatálya

2. §

A rendelet hatálya kiterjed még azon szociális és gyermekjóléti szolgáltatások ellátási formáit igénybe vevő települések közigazgatási területén lakcímmel rendelkező személyekre is, amely települések önkormányzatai, mint a szociális szolgáltatásokat nyújtó Népjóléti Szolgálat fenntartójának, a Kemenesaljai Szociális Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartó Társulásnak tagja az adott szociális ellátásra társult a társulási megállapodás szerint.

Pénzbeli, természetbeni ellátások

Általános eljárási szabályok

Eljárás megindítása

3.§

(1) Az eljárás megindítása történhet kérelemre, illetve hivatalból.

A képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ellátás iránti kérelmet – ha magasabb rendű jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik – szóban, vagy írásban, folyamatosan az erre rendszeresített formanyomtatványon a Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjéhez /továbbiakban: jegyző/ kell benyújtani.

A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérelemhez mellékelni kell az egyes ellátási formákhoz e rendeletben külön is előírt dokumentumokat, igazolásokat, nyilatkozatokat.

(2) A kérelmező a képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a kérelem benyújtásakor köteles a saját és családja jövedelmi viszonyairól, illetve az Szt.-ben, Gyvt.-ben vagy e rendeletben meghatározott ellátásoknál a saját és családja vagyoni helyzetéről nyilatkozni, valamint azokat igazolnia következők szerint:

a) jövedelemigazolásnak a munkaviszonyból, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyból keletkező rendszeresen mérhető és folyósított jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónapban elért jövedelemből számított, egyéb jövedelmeknél a 12 hónapban elért jövedelemből számított 1 hónapra eső nettó jövedelmet kell tartalmazni,

b) egyéni és társas vállalkozók, szabad foglalkozásúak jövedelmüket a NAV által kiadott igazolással igazolhatják,

c) amennyiben a kérelmező illetve családtajgai jövedelme alkalmi munkából származik, annak összegét büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozattal kell igazolni,

d) jogviszonyból keletkező ellátásokból – pl. nyugdíj, családi pótlék, munkanélküli járadék stb. – származó jövedelmet a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó jövedelemigazolással, illetve nyugdíjszelvénnyel és a nyugdíjas igazolvánnyal kell igazolni.

(3) A 8. § alapján nyújtott önkormányzati segély (utazási támogatás) esetén a kérelmező nyilatkozatot köteles tenni a saját és családja jövedelméről. A jövedelmi jogosultság fennállása utólagos ellenőrzéssel történik. Számlával igazolni kell, hogy a tárgynegyedévet megelőző negyedévben kapott utazási támogatást a kedvezményes bérlet megvásárlására fordította.

(4) A nyilatkozattételi kötelezettség nemleges esetben – jövedelem hiányában – is fennáll. A különböző forrásokból származó jövedelmeket egybe kell számítani. Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat felhívás ellenére – a megfelelő határidőre – nem pótolja, a kérelmet el kell utasítani.

(5) Ha jövedelmi viszonyaira más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, akkor adóköteles jövedelmére, vagyonára és annak hozzávetőleges értékére büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.

(6) A szociális rászorultságtól függő ellátások megállapítására irányuló eljárásban azt is vizsgálni kell, hogy a kérelmező meg tesz-e minden tőle elvárhatót, hogy jövedelmi viszonyai javuljanak.

4.§

(1) Az ellátás megállapítása iránt folyó eljárásban a körültekintő elbírálás érdekében – ha e rendelet másként nem rendelkezik – szükség szerint környezettanulmány végezhető.

(2) A szociális és gyermekvédelmi ellátások folyósítása:

a) A havi rendszeres szociális ellátásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. a kifizetés a jogosult kérelme alapján elsősorban annak bankszámlájára, vagy postai úton lakcímére, valamint az érintett szolgáltató számlájára utalással.

b) A nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból, az a) pontban maghatározottakon túl házipénztárból is kifizethető. Erről a határozatban rendelkezni kell.

c) A 8. § szerinti önkormányzati segély (utazási támogatás) kifizetése házipénztárból negyedévente, minden negyedév 10. napjáig történik.

II. FEJEZET

Jogosultsági feltételek, hatásköri szabályok

5.§

(1) A képviselő-testület

• az önkormányzati segély,
  
• az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt, korábban megállapított ápolási díjak felülvizsgálatát,
• méltányossági közgyógyellátás,
• adósságkezelési támogatás
  
• egyedi méltányosság gyakorlásáról:
  
• a személyi térítési díj mérséklése, elengedése;

                 - a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezése, a részbeni

                   vagy a teljes elengedése

                 - iránti kérelmek elbírását a polgármester hatáskörébe ruházza át. 

(2) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntésekről negyedévente beszámol a képviselő-testületnek.

Szociális rászorultságtól függő pénzbeni ellátások

Önkormányzati segély

6.§

(1) Önkormányzati segélyre jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,

b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

ba.) egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át,

c) a (3) bekezdés alapján nyújtott önkormányzati segély esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át,

d) a 8. § alapján nyújtott önkormányzati segély esetén nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át,

(2) Az önkormányzati segély összege - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át. Az alkalmanként nyújtható önkormányzati segély egy naptári éven belül legfeljebb hat alkalommal adható, melynek összege alkalmanként maximum 10.000 Ft-ig terjedhet, de ugyanazon személy /házastárs/ évi segélyezésének együttes összege a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével nem haladhatja meg az 50.000 Ft-ot, kiskorú gyermeket nevelő családok esetében a 60.000 Ft-ot.

(3) Az önkormányzati segély összege évente egy alkalommal

a) többletkiadás, betegség, elemi kár (tűzkár, vízkár, illetve természeti katasztrófa: a továbbiakban: elemi kár) esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-áig,

b) elemi kár esetén, ha az ingatlan lakhatatlanná válik, vagy a család létfenntartásának biztosítása veszélybe kerül a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszöröséig

terjedhet.

(4) Az önkormányzati segély iránti kérelem az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon terjeszthető elő.

7. §

(1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott önkormányzati segély összege legalább a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a, de elérheti a városban elfogadott legegyszerűbb temetés költségének teljes összegét is, ha a temetési költségek viselése a  kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(2) A kérelmező családja létfenntartását akkor veszélyezteti a temetési költség viselése, ha a kérelmező és családja egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 40%-át nem haladja meg, feltéve, ha az elhunyt hagyatéki leltározás alá eső vagyont nem hagyott hátra.

(3) A kérelmezőnek a kérelemhez csatolnia kell az eltemetett személy halotti anyakönyvi kivonatát valamint a temetés költségeit igazoló számlát.

(4) A képviselő-testület a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét 115.000 Ft-ban állapítja meg.

8. §

(1) Az önkormányzat a celldömölki állandó lakcímű lakosoknak, akik alap –, közép vagy felsőfokú nappali tagozatos tanulók, legfeljebb a 25. életévük betöltéséig, akik 65 év alatti rokkantsági és öregségi nyugdíjasok önkormányzati segélyként utazási támogatást nyújt a helyi tömegközlekedésben érvényes kedvezményes bérletjegy árának erejéig. (utazási támogatás)

(2) Az aktuális évi utazási támogatások iránti kérelmeket az előző év utolsó hónapjának 15. napjáig tanulmányaikat a tárgyévben kezdő tanulók esetén tárgyév szeptember 15. napjáig- lehet benyújtani.

(3) A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek:

• be kell mutatni tanuló esetében a diákigazolványt, nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek a rokkantsági igazolványt, a nyugdíjigazolvány másolatát, valamint az életkor megállapítására alkalmas személyi iratot.
  
• a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában saját és családja adóköteles jövedelmére köteles nyilatkozatot tenni.
  

(4) Nem jogosult utazási támogatásra azok, akik egyéb jogszabályi rendelkezés alapján helyi tömegközlekedésben ingyen utazhatnak.

Aktív korúak ellátása

9. §

(1) Az aktív korúak ellátásában részesülő személy köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, a járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására, különösen

• az udvar, kert, ingatlan előtti zöldterület rendszeres kaszálására, gyomtalanítására, parlagfű mentesítésére, hulladékmentesítésére,
  
• az ingatlan rovar- és rágcsálómentesítésére,
• az ingatlan előtti járdaszakasz síktalanítására.
  

(2) Az (1) bekezdés alapján előírt kötelezettség betartását a helyszíni szemle, környezettanulmány végzése során a jegyző a Népjóléti Szolgálat útján ellenőrzi.

10.§

(1) A rendszeres szociális segély folyósításának feltétele – az Szt.-ben meghatározottakon túl – hogy a nem foglalkoztatott személy együttműködjön az önkormányzat által fenntartott és együttműködésre kijelölt Népjóléti Szolgálat Családsegítő és Gyermekjóléti Csoportjával (továbbiakban: együttműködésre kijelölt intézmény).

(2) Az önkormányzat hivatala:

A kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

• a rendszeres szociális segély folyósításának feltételéről, valamint
  
• az együttműködésre kijelölt intézmény megnevezéséről, elérhetőségéről
• az együttműködési szerv számára a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatot a kiadásától számított 10 napon belül megküldi.

(3) Az együttműködési kötelezettség tartalma:

I. A nem foglalkoztatott személy köteles

• az együttműködésre kijelölt intézménynél a szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megjelenni nyilvántartásba vétel céljából,
  
• a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedési programról megállapodást kötni, illetve
  
• a megállapodásban foglaltak megvalósulása érdekében együttműködni és folyamatosan kapcsolatot tartani az együttműködésre kijelölt intézménnyel.
  

II.   A nem foglalkoztatott személy köteles továbbá az együttműködésre kijelölt intézmény   által szervezett szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó alábbi típusú beilleszkedést segítő programokban részt venni:

a) életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson:

• életvezetési képesség megőrzését, javítását célzó személyes megbeszéléseken
  
• háztartási ismeretek elsajátítására irányuló foglalkozáson.
  

b) munkavégzésre történő felkészülést segítő programokban:

• álláskeresési technikák elsajátítására irányuló oktatáson részvétel.
  

(4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy

• a segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelenik meg az együttműködésre kijelölt intézményben,
  
• a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül nem köt megállapodást a beilleszkedést segítő programról, továbbá
• a beilleszkedési programban meghatározottakat nem teljesíti,
  
• írásos felszólítás ellenére sem tesz eleget együttműködési kötelezettségének neki felróható módon,
• legalább 3 havonta nem keresi fel az együttműködésre kijelölt intézményt, vagy ha előre meghatározott időben nem jelenik meg, azaz együttműködés megszegésének minősül, melynek következménye az, hogy az Szt. 37/B.§ (2) bekezdése alapján a rendszeres szociális segély megszüntetését vonja maga után.”

(5) Az együttműködésre kijelölt intézmény köteles a nem foglalkoztatott személy kötelezettségének megszegéséről 10 munkanapon belül értesíteni a rendszeres szociális segélyt megállapító önkormányzat jegyzőjét.

(6) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát és az akadályoztatás indokát köteles haladéktalanul – személyesen vagy írásban – közölni az együttműködésre kijelölt intézménnyel.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátások

11.§

(1) Természetbeni ellátásként elsősorban az alábbi ellátási formák nyújthatók.

• közgyógyellátás
• adósságkezelési tanácsadás
  

Közgyógyellátás

12.§

Az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdésében szabályozottakon kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra az Szt. 50. §-ának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, akinek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át egyedül élő esetében 250 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-át eléri.”

Az adósságkezelési szolgáltatás általános feltételei

13.§

(1) Az adósságkezelési szolgáltatás adósságcsökkentési támogatásból – mely a lakhatás megőrzésének elősegítésére szolgáló ellátás, ami a felhalmozódott hátralékok kezelésével valósul meg – és adósságkezelési tanácsadásból áll, mely együttműködési megállapodáson alapul.

(2) Lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban az a család vagy személy részesülhet,aki:

a) a Szt.-ben foglalt feltételeknek megfelel, amennyiben

b) a háztartás egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át, továbbá

c) a támogatással érintett lakás nagysága:

ca)  két személyig 65 m2-t, vagy a szobák száma a 2-t;

cb)  három személyig 75 m2-t, vagy a szobák száma a 3-t;

cc) négy személyig a 100 m2-t, illetve személyenként további 25 m2-el növelt részt nem haladja meg.

d) a támogatással érintett lakásminőség bármely komfortfokozatú

feltéve, hogy vállalja az adóssága és a megállapított adósságcsökkentési támogatáskülönbözetének (önrész) megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

(3) Adósságkezelési szolgáltatásba bevonható adósságtípusok köre:

a) vezetékes gázdíj tartozás
b) áramdíj tartozás
c) távhőszolgáltatási díjtartozás
d) víz- és csatornadíj tartozás
e) hulladékszállítási díjtartozás
f) közös költség hátralék
g) lakbérhátralék
h) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék.

(4) Nem állapítható meg adósságcsökkentési támogatás, ha:

a) az adós vagy a vele egy családban élő, az Szt. 4.§ (1) bekezdés b.) pontjában foglaltak szerinti vagy azt meghaladó vagyonnal rendelkezik,
b) az adós olyan lakásban lakik, amelyre tartási, életjáradéki, illetve öröklési szerződést kötöttek,
c) az adós piaci feltételek alapján pályázat útján bérbe adott lakásban lakik,

(5) Az adósságcsökkentési támogatást természetben kell nyújtani a kérelmező nyilatkozata szerinti adósság kiegyenlítésére azzal, hogy a lakbér, a vízdíj, távhődíj hátralék kiegyenlítése elsőbbséget élvezhet a többi szolgáltatási díjhátralékhoz képest.

(6) Az adósságcsökkentési támogatásra biztosított önkormányzati forrásból, amennyiben a keret a kérelmező igényeket nem fedezi, előnyben kell részesíteni

a) azt a családot, ahol három vagy több gyermek neveléséről gondoskodnak,
b) a gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő szülőt,
c) a munkanélküli személyt,
d) a rokkant vagy súlyosan fogyatékos személyt,
e) azt a személyt, akinek átmeneti vagy tartós nevelése – nagykorúvá válása miatt – a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül szűnt meg,
f) a 70 éven felüli egyedül élő személyt.

Adósságkezelési szolgáltatás

14. §

(1) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevont kezelendő adósságok együttes összegének felső határa négyszázezer forint, kivéve ez alól a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralékot, melynél ez a határ nyolcszázezer forint.

(2) A szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult támogatási összegének kiszámítására az Szt. 38.§ (6), (7) bekezdése szerinti normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Amennyiben az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő a tárgyévben már megállapított normatív lakásfenntartási támogatásban részesül, úgy a továbbiakban – az adósságcsökkentési támogatás időpontjától – a lakásfenntartási támogatásra az Szt. 38.§ (5) bekezdésében meghatározottak szerint és mértékben jogosult.

(4) Az alanyi jogon járó lakásfenntartási támogatást természetben kell nyújtani az adósságkezelési tanácsadó által megjelölt lakásfenntartási költség kiegyenlítésére.

(5) A megállapított lakásfenntartási támogatás folyósításról a jegyző gondoskodik a támogatásról rendelkező határozatban foglaltak alapján.

15.§

(1) Az önkormányzat adósságkezelési tanácsadást működtet, mely feladatot a Népjóléti Szolgálat (továbbiakban: Szolgálat), mint intézménye útján látja el. A tanácsadást a Szolgálat adósságkezelési tanácsadója biztosítja.

(2) A Szolgálat az adósságkezelési tanácsadás keretében

• tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,

• az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, ennek alapján a Szolgálat vezetője javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra és az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást (a továbbiakban: adósságkezelési megállapodást) köt,
• az adósságkezelés időtartama alatt, valamint az adósságcsökkentési támogatás megszűnését követő 6 hónapon keresztül az adóssal rendszeres kapcsolatot tart és legalább havonta egyszer személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri a megállapodásban foglaltak betartását,
  
• szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását,
• adósonként nyilvántartja az adósságkezelés címén nyújtott szociális támogatások összegét.

(3) Az adós köteles

a) az adósságcsökkentési támogatási kérelem benyújtását megelőző 2 hónapban és

b) az adósságcsökkentési támogatás folyósításának időtartama alatt, valamint az adósságcsökkentési támogatás megszűnését követő 6 hónapon keresztülaz adósságcsökkentési támogatás folyósításának időtartama alatt

az adósságkezelési tanácsadóval együttműködni.

(4) Az együttműködés során az adós köteles:

• hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,
• aktívan közreműködni az anyagi helyzetének és életkörülményeinek tisztázásához,
• havonta rendszeresen a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról,
• a saját és családja bevételeinek és kiadásainak alakulásáról a tanácsadó felkérésére köteles háztartási naplót vezetni,
• köteles a szolgáltatóval az önrész fizetéséről megállapodást kötni. 

15/A. §

(1) Az adósságkezelési szolgáltatásban való részvétel feltétele az adósságkezelési tanácsadóval való előzetes együttműködés, melynek időtartama kettő hónap. Az együttműködés tartalmát az adós és az adósságkezelési tanácsadó között létrejövő írásbeli megállapodás határozza meg.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy az adósságkezelés részeként köteles az adósságcsökkentési támogatás megszűnését követően 6 hónapon keresztül az adósságkezelési tanácsadóval együttműködni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben szereplő, előzetes és utólagos együttműködés időtartama az adósságkezelési szolgáltatás részét képezi.

Eljárási rendelkezések

16.§

(1) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, az adósságkezelési tanácsadónál kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

• a háztartás tagjainak jövedelmi és vagyoni helyzetéről szóló igazolásokat az e rendeletében foglaltak szerint,
• a lakás alapterületéről szóló dokumentumot, vagy a szobaszám igazolása céljából a Népjóléti Szolgálat adósságkezelési tanácsadója által készített környezettanulmányt,
  

• a lakásban együtt élő, de a bíróság által megosztott lakáshasználattal rendelkező adósok esetében közös nyilatkozatot arról, hogy az adósság milyen arányban terheli a feleket,
• a lakásfenntartás költségeiről szóló számlákat, (amennyiben a kérelmező a lakásfenntartás költségeiről számlákat nem tud becsatolni, úgy az önkormányzati szociális rendeletben meghatározott méltányolható lakásfenntartási költségeket kell alapul venni.)
• a kérelmező nyilatkozatát az adósságkezelési tanácsadáson történő részvételről és a vállalt, legalább 25 %-os önrész megfizetéséről, annak időtartamáról,
• az adósság követelésének jogosultja igazolását az adósság összegéről, keletkezésének időszakáról.

(3) Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat, nyilatkozatokat felhívásra nem pótolja, illetve nem teszi meg, továbbá ha a 18.§ (3) bekezdés a) pontja szerinti 2 hónap alatt az adósságkezelési tanácsadóval nem működik együtt, így aktuális közüzemi számláinak fizetését nem teljesíti, illetve annak teljesítését nem igazolja, a kérelmet el kell utasítani.

A kérelem újra benyújtható, ha a kérelmező az adósságkezelési szolgáltatás feltételeinek teljesítését vállalja.

(4) A kérelmet év közben folyamatosan lehet benyújtani.

(5) Az adósságkezelési tanácsadást végző intézmény a kérelmet megvizsgálja és az adós általvállaltak teljesítésének igazolását követően javaslatával együtt megküldi a Közös Önkormányzati Hivatalhoz.

(6) A jogosultságot a kérelem – az adósságkezelési tanácsadó javaslatával együtt hivatalba történő – beérkezését követő hó első napjától kell megállapítani.

17.§

(1) Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelem elbírálását döntéshozatalra az önkormányzat képviselőtestülete a polgármesterre ruházza át, aki dönt az adósság-csökkentési támogatás megadásáról vagy elutasításáról.

(2) A kérelmek elbírálására az Szt. 5.§-ban meghatározott eljárási rendelkezések vonatkoznak.

(3) Az 5.§ (5) bekezdés szerinti hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékét a külön jogszabályban meghatározott esetben adó-és értékbizonyítvány alapján kell megállapítani, melyet a jegyző állít ki.

18.§

(1) A polgármester az adósságkezelési szolgáltatás címén nyújtott támogatásról, annak részletes feltételeiről külön határozattal dönt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat tartalmi elemei:

• a támogatást nyújtó önkormányzat megnevezése,
  
• az adós megnevezése és adatai,
  
• az adósságkezelési támogatás körébe bevont tartozás pontos meghatározása jogcím és összeg tekintetében,
  
• az önkormányzat által nyújtott adósságkezelési támogatás összegének és a felhasználáscéljának meghatározása,
  
• a támogatás nyújtásának módja és határideje,
• az adós kapcsolattartási kötelezettsége a Népjóléti Szolgálat adósságkezelési tanácsadójával,
• az adós részéről annak tudomásulvétele, hogy az önkormányzat a támogatást az önrész befizetését és a befizetésről szóló bizonylat bemutatását követően a szolgáltatónak utalja,
  
• a szerződésszegés következményei. 
  

19.§

(1) Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor az adósságcsökkentési támogatást a kezelt adósságok arányának figyelembe vételével kell meghatározni.

(2) Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja a meghatározott felsőhatárt, akkor az önkormányzat ahhoz az adósságtípushoz nyújt adósságkezelési támogatást, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatási feltételeit.

20.§

(1) A támogatás folyósítása az adósságkövetelés jogosultjához – az adósság jogosultja és az adós között létrejövő – részletfizetési megállapodás megkötését követő minden hónap 15-éig esedékes.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás címén nyújtott szociális támogatások összegéről a jegyző nyilvántartást vezet.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás folyósításáról az önkormányzat a jegyző útján gondoskodik a határozatban foglaltak alapján.

IV. FEJEZET

A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátások

21.§

(1) Celldömölk Város Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében valamennyi szociális alapszolgáltatást és gyermekjóléti alapellátást és egyes szakosított ellátási formákat a Népjóléti Szolgálat útján biztosítja.

(2) Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások:

1. Szociális alapszolgáltatások:
   

• étkeztetés
  
• házi segítségnyújtás
  
• családsegítés
  
• jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
  
• közösségi ellátások
  
• támogató szolgáltatás
  
• nappali ellátás
  

2. Gyermekjóléti alapellátások:

• gyermekjóléti szolgáltatás,
• gyermekek napközbeni ellátása,
  

3. Szakosított ellátások:

a) átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás:

Gondozóház Szalóky S. u. 1. (Népjóléti Szolgálat keretében)

b) bentlakásos ápolást, gondozást nyújtó ellátása:

Idősek Otthona II. Szalóky S. u. 1.

Idősek Otthona Nemesdömölki u. 15.

Személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

Általános szabályok

(Népjóléti Szolgálatnál biztosított ellátásoknál)

22.§

(1) A személyes gondoskodás intézményi ellátásának körébe tartozó ellátási formák igénybevétele önkéntes – a jogszabályban meghatározott körben - írásbeli kérelem alapján történik. A szóban előterjesztett kérelmet az intézményvezető kérheti írásban is.

(2) A jogosultak részére egyszerre több ellátási forma is biztosítható.

(3) Az ellátásokért – a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás és a közösségi ellátás kivételével – térítési díjat kell fizetni.

(4) Az ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás feltételei nem állnak fenn,

b) az egyes ellátási formákról külön szabályozott esetekben

c) a jogosult a személyi térítési díj megfizetésével önhibájából legalább három hónapja késedelembe esett.

(5) Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézményvezető értesíti a jogosultat, illetve a törvényes képviselőjét.

a) a személyes használati tárgyak, és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről,

b) az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről,

c) az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról. 

(6) Az igénylő felvételéről, a fizetendő személyi térítési díj összegéről, valamint az ellátás megszüntetéséről a Népjóléti Szolgálat vezetője dönt.

(7) A fizetendő személyi térítési díjat az Szt. 115.§-ának (3) bekezdésére figyelemmel a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal kapcsolatosan jelen rendelet alapján az intézményvezető mérsékelheti feltéve, ha az Szt. 114. § (3) bekezdésében meghatározott ingyenes ellátásban az ellátott nem részesíthető.

(8) Az ellátásra jogosult vagy törvényes képviselője az intézményvezető jogszabálysértőnek vélt intézkedése ellen, illetve intézkedésének elmulasztása miatt a polgármesternél felülvizsgálatot kezdeményezhet.

(9) Az intézményvezető az (5) bekezdés b.) pontjában foglaltak esetén az elmaradt térítési díj behajtása iránt intézkedik vagy javaslatot tesz a behajthatatlan, illetőleg a 100 e Ft-ot meg nem haladó térítési díj elengedése iránt a fenntartó felé.

Szociális alapszolgáltatások

Étkeztetés

23.§

(1) A képviselőtestület az Szt. 62.§-ában meghatározott étkeztetést a törvényi szabályok szerint az alábbi feltételekre is figyelemmel biztosítja.

(2) Az a szociálisan rászorult személy, aki az alábbi feltételek közül legalább egynek megfelel

• 80 év feletti
  
• akut-, vagy krónikus megbetegedésben szenved
• fogyatékos
• szenvedély- vagy pszichiátriai beteg,
  
• hajléktalan
  

szociális étkeztetésben részesül.

(3) Az önkormányzat az étkeztetést helyben fogyasztással vagy ételelvitellel valamint az ételt házhozszállítással biztosítja.

(4) A szociális helyzet miatti rászorultságot:

• jövedelemnyilatkozattal, nyugdíjszelvénnyel,
• az egészségi állapot miatti rászorultságot háziorvosi igazolással,
• a kort személyi igazolvánnyal,
• a hajléktalanságot lakcímkártyával, hatósági igazolással kell igazolni.

(5) Az étkeztetés meleg ebédet jelent, melyet a Népjóléti Szolgálat biztosít.

(6)Az intézményvezető azonnali hatállyal megtagadhatja, ismételt esetben pedig megszüntetheti az étkeztetés biztosítását, ha az ellátásra jogosult

• az étkeztetési hely házirendjét megsérti vagy a közösségre nézve agresszív, fenyegetőmagatartást tanúsít,
• a közegészségügyi, járványügyi szabályokat nem tartja be.

(7) A (6) bekezdésben foglaltakról az intézményvezető jegyzőkönyvet köteles készíteni.

Házi segítségnyújtás

24.§

(1) A képviselőtestület az Szt. 63.§-ában meghatározott házi segítségnyújtást a törvényi szabályok szerint az alábbiakra is figyelemmel biztosítja.

(2) Az Szt. feltételeinek megléte mellett a házi segítségnyújtásban részesülő jogosult:

• egyéni szükséglet szerinti gondozásra.
  

(3) A házi segítségnyújtásra való jogosultságot jövedelemnyilatkozattal, valamint háziorvosi igazolással kell igazolni.

(4) A házi segítségnyújtást hivatásos és díjazásban részesülő társadalmi gondozói hálózat biztosítja.

(5) A házi segítségnyújtást az intézményvezető megtagadhatja, ismételt esetben pedig az ellátást megszűntetheti, ha a segítségnyújtásra jogosult a szociális gondozót munkájában szándékosan akadályozza.

(6) A segítségnyújtás megtagadásáról az intézményvezető jegyzőkönyvet köteles készíteni.

Családsegítés

25.§

A képviselőtestület az Szt. 64.§-ában meghatározott családsegítést a törvényi szabályok szerint a Népjóléti Szolgálat útján biztosítja.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

26.§

A képviselőtestület az Szt. 65.§-ában meghatározott jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a törvényi szabályok szerint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal kötött finanszírozási szerződés alapján biztosítja.

Közösségi ellátások

27.§

A képviselőtestület az Szt. 65/A. §-ában meghatározott közösségi ellátásokat a törvényi szabályok szerint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal kötött finanszírozási szerződés alapján biztosítja.

Támogató szolgáltatás

28.§

A képviselőtestület az Szt. 65/C. §-ában meghatározott támogató szolgáltatást a törvényi szabályok szerint, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal kötött finanszírozási szerződés alapján biztosítja.

Nappali ellátás

29.§

(1) A képviselőtestület az Szt. 65/F.§-ában meghatározott nappali ellátást a törvényi szabályok szerint az Idősek Klubjaiban és a Fogyatékosok Napközbeni Ellátása keretében az alábbiakra is figyelemmel biztosítja.

(2) Ha az ellátás férőhely hiányában nem biztosítható, az intézményvezető köteles – a kérelmező egyidejű értesítése mellett – az ellátandó jogosultat a várakozók nyilvántartásába bevezetni.

(3) Nappali ellátás szolgáltatásai:

• a fogyatékosok esetén napi egyszeri étkeztetés,
  
• szabadidős programok, foglakoztatás (sajtó termékeke, könyvek, kártya és társasjátékok, tömegkommunikációs eszközök igénybevételének lehetősége, közösségi programok.)
  
• egészségügyi ellátás (alapellátáshoz, szakellátáshoz jutás megszervzeése, felvilágosító előadásaok tartása, tanácsadás, gyógytorna)
  
• hivatalos ügyek intézése,
  
• mentálhigiénás ellátás.

(4) Megszűnik a jogosultnak az ellátása, ha:

• kéri az ellátás megszüntetését,
  
• ápolásra szorul és házi segítésgnyújtásra van szüksége,
  
• kórokozó-hordozóvá válik,
  
• közveszélyes vagy többszöri agresszív, fenyegető magatartásával a közösséget zavarja és beilleszkedni nem tud vagy nem akar,
  
• a közösség sérelmére szabálysértést, vagy bűncselekményt követett el.

(5) Azonnali hatállyal meg kell tagadni az ellátást annak a jogosultnak aki:

• az ellátást ittas állapotban veszi igénybe,
  
• az alapvető közegészségügyi, járványügyi szabályokat nem tartja be,
  
• agresszív magatartással zavarja a közösséget.

(6) A (4) bekezdés 3, 4,5. francia bekezdésében és a (5) bekezdésében foglaltak esetén jegyzőkönyvet kell készíteni.

Szakosított ellátások

Ápolást, gondozást nyújtó intézmény

Idősek Otthona

30.§

(1) A képviselőtestület az Szt. 67.§, 68.§-aiban meghatározott tartós bentlakásos ápolást, gondozást biztosító ellátást (Idősek Otthona) a törvényi szabályok szerint az alábbiakra is figyelemmel biztosítja a Celldömölk, Nemesdömölki u. 15. és a Celldömölk, Szalóky S. u. 1. szám alatt lévő intézményeiben.

(2) Ha az ellátás férőhely hiányában nem biztosítható, az intézményvezető köteles – a kérelmező egyidejű értesítése mellett – az ellátandó jogosultat a várakozók nyilvántartásába bevezetni.

(3) A feltétele az, hogy a felvételhez tartozó orvosi javaslat megfelelő legyen az intézményi típushoz (mely helyszíni előgondozással és az intézmény orvosa felülvizsgálatával felülbírálható.)

(4) Az intézmény az Idősek Otthonában lakó részére a szociális törvényben meghatározott teljes körű ellátását biztosítja.

(5) Megszűnik az ellátás, ha az ellátott:

• kéri az ellátás megszűntetését
• másfajta ápolást, gondozást nyújtó ellátásra lesz jogosult,
• magatartásával az intézmény házirendjét, illetve a közösségi együttélés szabályait megszegi, vagy cselekménye veszélyezteti az intézmény működését.

(6) Az (5) bekezdés harmadik francia bekezdésében foglaltak esetén jegyzőkönyvet kell készíteni.

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény

Gondozóház

31.§

(1) A képviselőtestület az Szt. 80.§, 82.§-aiban meghatározott bentlakásos átmeneti ápolást elhelyezést biztosító intézményi ellátást a törvényi szabályok szerint az alábbiakra is figyelemmel biztosítja a Celldömölk, Szalóky S. u. 1. szám alatt lévő intézményében.

(2) Az ellátás igénybevétele a felsőbb szintű jogszabályi kereteken belül az intézményvezető és az ellátott közti megállapodás függvénye.

(3) Meg kell szüntetni az ellátást, ha a jogosult:

• szociális, családi és egészségügyi helyzete rendeződik,
• összeférhetetlen magatartása a többi ellátott nyugalmát zavarja,
• a házirendet több esetben szándékosan megszegi.

(4) Azonnali hatállyal meg kell tagadni az ellátását annak a jogosultnak, aki:

• az ellátás igénybevétele során ittas állapotban botrányos magatartást tanúsít,
• az alapvető közegészségügyi-járványügyi szabályokat nem tartja be.

(5) Az ellátás megadásáról az intézményvezető jegyzőkönyvet köteles készíteni.

Gyermekvédelmi  ellátások

32. §

(1) A Gyermekvédelmi törvény 20/C. §-ában foglalt feltételekkel bevezetett óvodáztatási támogatást első alkalommal természetben kell nyújtani.

(2) A természetbeni juttatás formája különösen a gyermek utcai ruhájának, utcai cipőjének, váltóruhájának, tisztasági csomagjának biztosítása, illetve olyan nem pénzbeli juttatás, aminek rendeltetése a gyermek óvodai nevelésének igénybevételét segíti.

(3) A természetbeni támogatást a jegyző az Önkormányzat által fenntartott Népjóléti Szolgálat intézményének Gyermekjóléti Szolgálata közreműködésével biztosítja.

Gyermekjóléti szolgáltatás

33.§

(1) Celldömölk Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekjóléti szolgáltatást a Népjóléti Szolgálat keretein belül működő Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.

(2) A Gyermekjóléti Szolgálat feladatainak ellátása során szervezi és koordinálja az érintett szakterületek részéről igénybe vehető segítséget a gyermek érdekében (pl. védőnői szolgálattal, házi gyermekorvossal, közoktatási intézményekkel, nevelési tanácsadóval, rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal).

Gyermekek napközbeni ellátása

34.§

(1) A gyermekek napközbeni ellátását a képviselőtestület bölcsődei ellátás formájában biztosítja.

(2) A bölcsőde feladata a felsőbb szintű jogszabályokban meghatározott korú gyermekek gondozása, nevelése, harmonikus testi, szellemi fejlődésének segítése, életkori és egyéb sajátosságok figyelembevételével.

(3) A bölcsődei felvételről, a fizetendő térítési díj összegéről a Népjóléti Szolgálat vezetője dönt.

V. FEJEZET

Térítési díjak

Gyermekétkeztetés és bölcsödei ellátás térítési díja

35. §

(1) A gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A Képviselő-testület az intézményi  térítési díjak összegét a 2. számú melléklet szerint állapítja meg.

(2) A bölcsőde esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a gyermek gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra /a továbbiakban együtt: gondozására/, valamint a gyermekétkeztetésre vonatkozóan.

(3) A bölcsődei alapdíj fizetési kötelezettség a bölcsődei felvételtől annak megszűnéséig tart, függetlenül attól, hogy a gyermek igénybe vette-e a szolgáltatást, vagy sem. Az alapdíj mértéke azonban csökken 25 Ft/nap összeggel, ha a gyermek nem veszi teljes hónapban igénybe a szolgáltatást. A kedvezmény érvényesítésekor figyelembe kell venni a betegségek, távollétek miatti lemondási szabályokat.

Szociális szolgáltatások Intézményi térítési díja

36.§.

A Képviselő-testület Celldömölk város területén, továbbá a társulási megállapodás alapján a társult települések területén is – az Szt.-ben meghatározott feltételekre figyelemmel –az alábbi személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat állapít meg.

A Népjóléti Szolgálat útján biztosított ellátás esetén:

• az étkeztetésért
• a Támogató Szolgáltatásban a szállításért
• a nappali ellátásért (klubellátás étkeztetésért)
• az Idősek Otthonában történő ellátásért
• a Gondozóházi ellátásért
• fogyatékosok nappali ellátásáért.

37.§.

(1) A képviselő-testület a biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díjait a 3. számú mellékletben foglaltak szerint állapítja meg, amennyiben az ellátott rendszeres havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 220%-át, az étkezésért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott rendszeres havi jövedelmének 20 %-át.

(2) A szociálisan nem rászorult személy esetén az alapfeladatokon túli szolgáltatások térítési díját az intézményvezető saját hatáskörében állapítja meg.

(3) Az önkormányzat a Támogató Szolgálat szállító szolgálatáért egységesen a jövedelemtől függetlenül 80 Ft/km-t állapít meg térítési díjként, kivéve a fejlesztő foglalkozásokra, illetve speciális oktatási intézménybe való szállítás esetén akkor, ha a szülő utazási kedvezmény igénybevételére jogosult a gyermeke után. Ez esetben 20 Ft/km/fő a szállítási térítési díj (a szállítási térítési díj megállapítása a kistérségi gyermekek esetében is Celldömölk- Szombathely viszonylatában történik, kivéve, ha a gyermek lakóhelye a Celldömölk – Tokorcs- Nagysimonyi- Sárvár- Szombathely útvonalon közelebb esik a szombathelyi célállomáshoz). A sümegi kistérség ellátásával kapcsolatos személyi szállítás esetén a szállítási kilométerek kiszámítása a Közép-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Veszprém Megyei Kirendeltsége által elfogadott távolságok figyelembe vételével történik.

Egyedi méltányosság gyakorlására az intézményvezetőnek ezen ellátási területen is lehetősége van.

A Népjóléti Szolgálatba, illetve közreműködésével szerveződő egyéb rendezvényekre történő szállítás intézményi térítési díja 0 Ft.

(4) Az Egészségbiztosítási Pénztár által utólag - a Népjóléti Szolgálat által kiállított számla ellenében - megtérítésre kerülő szállítási költségek esetén a szállított személyek, illetve törvényes képviselőjük a szállítási költséget kötelesek a számla kiállításával egy időben megfizetni. Ennek elmulasztása esetén az intézmény megtagadja a teljesítés igazolását, a számla kiállítását.

(5) Abban az esetben, ha az ellátott illetve törvényes képviselője a felszólítás ellenére térítési díj hátralékát nem fizeti meg, az ellátásból való kizárását követően újbóli ellátására csak akkor van lehetőség, ha korábbi tartozását rendezi.”

VI. FEJEZET

Átmeneti rendelkezések

38. §

(1) E rendelet hatálybalépésekor folyósított helyi ápolási díjat annak megszűnéséig tovább kell folyósítani, de csak az ápolási díj alapösszegének a 80%-ában, illetve az ápolási díjon lévő családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj összegét, egyedülálló esetén 150 %-át.

(2) Aktív korúak ellátása tekintetében a kérelem benyújtásakor, illetve az ellátás felülvizsgálata során kell vizsgálni a 9. §-ban foglaltakat.

Záró rendelkezések

39.§

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés kivételével - 2014. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2013. december 31. után benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

(2) Ezen rendelet 2. számú melléklete 2014. február 1-én lép hatályba.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg– a (4) bekezdés kivételével - hatályát vesztik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított6/2007.(III.29.) sz., a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló többször módosított 11/2000. (V.3.) sz. rendelete - az 1. számú melléklete kivételével-, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők részére adósságkezelési szolgáltatás működtetéséről szóló többször módosított 2/2010. (I. 29.) sz., a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal kapcsolatosan fizetendő térítési díjakról szóló többször módosított 10/2008. (II.21.) sz. önkormányzati rendeletek.

(4) A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló többször módosított 11/2000. (V.3.) sz. rendelet 1. számú melléklete 2014. január 31-én hatályát veszti.

Celldömölk, 2013. december 19.

Fehér László                                                              Farkas Gábor             

polgármester                                                                   jegyző