Celldömölk Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésének b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdésének b) pontjában, (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésének d) pontjában, 37/A. § (1)- (3) bekezdésében, 43/B. §-ában, 45. § (1) és (5)-(6) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 55/C. § (1) és (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésének a)-c) és g) pontjában valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében és 29. § (1)-(2) bekezdésében, 148.§ (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egyes szociális ellátásokról és a gyermekek védelméről a következőket rendeli el a 22.§- 37.§ esetében a Boba, Borgáta, Csönge, Duka, Egyházashetye, Jánosháza, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Szergény, Tokorcs, Vönöck települések véleményének kikérésével:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§

(1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól. 

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, illetve egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(3) E rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv-ben. (a továbbiakban: Szt.) és gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 18. § (a továbbiakban: Gyvt.) foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális és gyermekjóléti ellátásokról.

A rendelet hatálya

2. §

A rendelet hatálya kiterjed még azon szociális és gyermekjóléti szolgáltatások ellátási formáit igénybe vevő települések közigazgatási területén lakcímmel rendelkező személyekre is, amely települések önkormányzatai, mint a szociális szolgáltatásokat nyújtó Népjóléti Szolgálat fenntartójának, a Kemenesaljai Szociális Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartó Társulásnak tagja az adott szociális ellátásra társult a társulási megállapodás szerint.

Pénzbeli, természetbeni ellátások

Általános eljárási szabályok

Eljárás megindítása

3.§

(1) Az eljárás megindítása történhet kérelemre, illetve hivatalból.

A képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ellátás iránti kérelmet – ha magasabb rendű jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik – szóban, vagy írásban, folyamatosan az erre rendszeresített formanyomtatványon a Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjéhez /továbbiakban: jegyző/ kell benyújtani.

A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérelemhez mellékelni kell az egyes ellátási formákhoz e rendeletben külön is előírt dokumentumokat, igazolásokat, nyilatkozatokat.

(2) A kérelmező a képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a kérelem benyújtásakor köteles a saját és családja jövedelmi viszonyairól, illetve az Szt.-ben, Gyvt.-ben vagy e rendeletben meghatározott ellátásoknál a saját és családja vagyoni helyzetéről nyilatkozni, valamint azokat igazolnia következők szerint:

a) jövedelemigazolásnak a munkaviszonyból, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyból keletkező rendszeresen mérhető és folyósított jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónapban elért jövedelemből számított, egyéb jövedelmeknél a 12 hónapban elért jövedelemből számított 1 hónapra eső nettó jövedelmet kell tartalmazni,

b) egyéni és társas vállalkozók, szabad foglalkozásúak jövedelmüket a NAV által kiadott igazolással igazolhatják,

c) amennyiben a kérelmező illetve családtajgai jövedelme alkalmi munkából származik, annak összegét büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozattal kell igazolni,

d) jogviszonyból keletkező ellátásokból – pl. nyugdíj, családi pótlék, munkanélküli járadék stb. – származó jövedelmet a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó jövedelemigazolással, illetve nyugdíjszelvénnyel és a nyugdíjas igazolvánnyal kell igazolni.

(3) A 8. § alapján nyújtott rendkívüli települési támogatás (utazási támogatás) esetén a kérelmező nyilatkozatot köteles tenni a saját és családja jövedelméről. A jövedelmi jogosultság fennállása utólagos ellenőrzéssel történik. Számlával igazolni kell, hogy a tárgynegyedévet megelőző negyedévben kapott utazási támogatást a kedvezményes bérlet megvásárlására fordította.

(4) A nyilatkozattételi kötelezettség nemleges esetben – jövedelem hiányában – is fennáll. A különböző forrásokból származó jövedelmeket egybe kell számítani. Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat felhívás ellenére – a megfelelő határidőre – nem pótolja, a kérelmet el kell utasítani.

(5) Ha jövedelmi viszonyaira más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, akkor adóköteles jövedelmére, vagyonára és annak hozzávetőleges értékére büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.

(6) A szociális rászorultságtól függő ellátások megállapítására irányuló eljárásban azt is vizsgálni kell, hogy a kérelmező meg tesz-e minden tőle elvárhatót, hogy jövedelmi viszonyai javuljanak.

4.§

(1) Az ellátás megállapítása iránt folyó eljárásban a körültekintő elbírálás érdekében – ha e rendelet másként nem rendelkezik – szükség szerint környezettanulmány végezhető.

(2) A szociális és gyermekvédelmi ellátások folyósítása:

a) A havi rendszeres szociális ellátásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. a kifizetés a jogosult kérelme alapján elsősorban annak bankszámlájára, vagy postai úton lakcímére, valamint az érintett szolgáltató számlájára utalással.

b) A nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból, az a) pontban maghatározottakon túl házipénztárból is kifizethető. Erről a határozatban rendelkezni kell.

c) c) A 8. § szerinti rendkívüli települési támogatás (utazási támogatás) kifizetése házipénztárból negyedévente, minden negyedév 10. napjáig történik.

d) Az e rendelet alapján célhoz kötötten folyósított pénzbeli ellátások felhasználását a jegyző a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján eseti jelleggel ellenőrzi.

II. FEJEZET

Jogosultsági feltételek, hatásköri szabályok

5.§

(1) A képviselő-testület

• a települési támogatással kapcsolatos kérelmek
• a rendkívüli települési támogatással kapcsolatos kérelmek;
• a korábban megállapított ápolási díjak felülvizsgálatának, megszűntetésének;
• a személyi térítési díj mérséklése, elengedése;
• a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezése, a részbeni  vagy a teljes elengedése iránti kérelmek 

elbírását a polgármester hatáskörébe ruházza át. 

(2) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntésekről negyedévente beszámol a képviselő-testületnek.

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Rendkívüli települési támogatás

6.§

(1) Rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre eső jövedelem – a (3a) bekezdés kivételével- nem haladja meg

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,

b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

ba.) egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át,

c) a (3) bekezdés alapján nyújtott támogatás esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló esetén 250 %-át.

d) a 8.§ alapján nyújtott rendkívüli települési támogatás esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400%-át.

(2) A rendkívüli települési támogatás összege - a (3) és (3a) bekezdésben foglalt kivételekkel - nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át. Egy naptári éven belül legfeljebb hat alkalommal adható, melynek összege alkalmanként maximum 10.000 Ft-ig terjedhet, de ugyanazon kérelmező évi támogatásának együttes összege a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével nem haladhatja meg az 50.000 Ft-ot, kiskorú gyermeket nevelő családok esetében a 60.000 Ft-ot.

(3) A rendkívüli települési támogatás összege évente egy alkalommal

a) többletkiadás, betegség,elemi kár (tűzkár, vízkár, illetve természeti katasztrófa: a továbbiakban: elemi kár) esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-áig,

b) elemi kár esetén, ha az ingatlan lakhatatlanná válik, vagy a család létfenntartásának biztosítása veszélybe kerül a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszöröséig

terjedhet.

(3a) A Képviselő-testület rendkívüli települési támogatásban részesítheti egyedi kérelem alapján méltányosságból, évente egy alkalommal a kérelmezőt jövedelmi helyzetére való tekintet nélkül, szociális körülményeinek figyelembevételével alkalmanként jelentkező többletkiadások esetén, így különösen

    a)  betegséghez,

    b)  halálesethez,

    c)  elemi kár elhárításához,

    d)  közüzemi díjak kifizetéséhez,

    e)   a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,

    f)   a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(4) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon terjeszthető elő.

7. §

(1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott rendkívüli települési támogatás összege legalább a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a, de elérheti a városban elfogadott legegyszerűbb temetés költségének teljes összegét is, ha a temetési költségek viselése a  kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(2) A kérelmező családja létfenntartását akkor veszélyezteti a temetési költség viselése, ha a kérelmező és családja egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 40%-át nem haladja meg, feltéve, ha az elhunyt hagyatéki leltározás alá eső vagyont nem hagyott hátra.

(3) A kérelmezőnek a kérelemhez csatolnia kell az eltemetett személy halotti anyakönyvi kivonatát valamint a temetés költségeit igazoló számlát.

(4) A képviselő-testület a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét 115.000 Ft-ban állapítja meg.

8. §

(1) Az önkormányzat a celldömölki lakóhelyű lakosoknak, akik alap –, közép vagy felsőfokú nappali tagozatos tanulók, legfeljebb a 25. életévük betöltéséig, akik 65 év alatti rokkantsági és öregségi nyugdíjasok rendkívüli települési támogatásként utazási támogatást nyújt a helyi tömegközlekedésben érvényes kedvezményes bérletjegy árának erejéig. (utazási támogatás)

(2) Az aktuális évi utazási támogatások iránti kérelmeket az előző év utolsó hónapjának 15. napjáig tanulmányaikat a tárgyévben kezdő tanulók esetén tárgyév szeptember 15. napjáig- lehet benyújtani.

(3) A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek:

• be kell mutatni tanuló esetében a diákigazolványt, nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek a rokkantsági igazolványt, a nyugdíjigazolvány másolatát, valamint az életkor megállapítására alkalmas személyi iratot.
• a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában saját és családja adóköteles jövedelmére köteles nyilatkozatot tenni.

(4) Nem jogosult utazási támogatásra azok, akik egyéb jogszabályi rendelkezés alapján helyi tömegközlekedésben ingyen utazhatnak.

(5) Az utazási támogatást – a (6) bekezdés kivételével – egy naptári évre kell megállapítani.

(6) Az aktuális évben a végzős tanulók részére az utazási támogatás szeptember 30. napjáig kerül megállapításra és kifizetésre. A tanulmányaikat tovább folytató kérelmezők a (2) bekezdésben meghatározott időpontig jogosultak a tárgyév utolsó negyedévére vonatkozó utazási támogatás iránti kérelmek benyújtására.

III. FEJEZET

Települési támogatás

9. §

(1) A települési támogatás iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles

a) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására,

b) az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására különösen

• az udvar, kert, ingatlan előtti zöldterület rendszeres kaszálására, gyomtalanítására, parlagfű mentesítésére, hulladékmentesítésére,
• az ingatlan rovar- és rágcsálómentesítésére,
• az ingatlan előtti járdaszakasz síktalanítására.
  

(2) Az (1) bekezdés alapján előírt kötelezettség betartását a helyszíni szemle, környezettanulmány végzése során a jegyző a Népjóléti Szolgálat útján ellenőrzi.

(3) A települési támogatási kérelmet el kell utasítani azon kérelmező esetén, aki a közmunka programban történő részvételét önhibájából – a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban- visszautasította.

(4) Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a jegyző ötnapos határidő tűzésével – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölése mellett – felszólítja a kötelezettség teljesítésére.

(5) Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított települési támogatást meg kell szüntetni.

(6) Amennyiben a települési támogatás iránti kérelem a (4) bekezdés szerinti okból elutasításra kerül, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatás megszüntetetésre kerül, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet.

(7) Nem állapítható meg települési támogatás azon kérelmező részére akinek az Szt. alapján.

Gyógyszerkiadás viseléséhez nyújtott támogatás

10.§

(1) A képviselő-testület havi rendszerességgel települési támogatást nyújt annak a személynek, akinek betegsége miatt megélhetését veszélyeztető mértékű gyógyszerkiadása merül fel, és nem jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50. §.-a szerinti közgyógyellátásra.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra jogosult, akinek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át egyedül élő esetében 250 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyszerköltségének mértéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-át eléri.

(3) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott támogatást egy évre kell megállapítani, melynek egy hónapra jutó összege 2000Ft.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 3. §-ban meghatározottakon túl a háziorvos igazolását a havonta rendszeresen szedett gyógyszerekről, valamint a gyógyszertár igazolását a havonta rendszeresen szedett gyógyszerek egy havi költségéről.

(5) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott támogatást meg kell szüntetni azon hónap végével, amikor a jogosult lakóhelyét vagy tartózkodási helyét megváltoztatta.

Természetben nyújtott szociális ellátások

A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez természetben nyújtott települési támogatás

11.§

(1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez természetben nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás) a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A képviselő-testület támogatást nyújt a lakbér-, a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás -, a távhő - szolgáltatás, a csatornahasználat költségeihez.

(2) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az (1) bekezdésben megjelölt közüzemi szolgáltatások kérelem benyújtását megelőző –a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő személy nevére szóló- hónapra szóló számlát vagy az előrefizetős fogyasztásmérő feltöltéséről szóló bizonylatot.

(4) Közös háztartásban élőnek kell tekinteni a kérelmezővel azonos lakcímen lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyeket.

(5) A lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában – a szolgáltatóhoz történő közvetlen utalással - a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(6) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege:

a) 5000 Ft, amennyiben a kérelmező egy főre jutó jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

b) 4000 Ft, amennyiben a kérelmező egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege és annak 150%-a között van,

c) 3000 Ft, amennyiben a kérelmező egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-a felett van,

d) egyedül élő kérelmező esetén az a), b), c) pontokban meghatározott összeg 75 %-a

(7) A lakásfenntartási támogatást a benyújtást követő hónap 1. napjától egy évre kell megállapítani.

(8) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(9) A lakásfenntartási támogatást meg kell szüntetni azon hónap végével, amikor a jogosult lakóhelyét vagy tartózkodási helyét megváltoztatta.

Természetben nyújtott egyéb támogatás

Tűzifa támogatás

12.§

(1) Az önkormányzat a rendelkezésére álló, egyéb célra nem hasznosított faanyagát vissza nem térítendő természetbeni támogatásként tűzifaként biztosítja a Celldömölk város közigazgatási területén életvitelszerűen lakó és ott lakcímmel rendelkező szociálisan rászorult személyeknek.

(2) A tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától.

(3) Nem jogosult szociális célú tűzifa támogatásra az a személy, család azon ingatlan vonatkozásában, mely tűzifával egyáltalán nem fűthető, illetőleg gázzal is fűthető.

(4 ) Az üresen álló, nem lakott ingatlanra, amelyben életvitelszerűen senki sem él, a támogatás nem kérhető.

A támogatás igénylésének menete

13.§

(1) A támogatás megállapítása iránti eljárás kérelemre indul. A benyújtott kérelmekről a polgármester nyilvántartást vezet és a támogatás a rendelkezésre álló famennyiség függvényében kerül megállapításra.

(2) A kérelmeket a fűtési idényben (október 15-től április 15. napjáig), egy ízben (október 15-től április 15. napjáig) lehet benyújtani Celldömölk Város Polgármesteréhez.

(3) A kérelmek elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik, aki a kérelmek érkezési sorrendjében dönt a jogosultságról a beérkezéstől számított 15 napon belül.

(4) A tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától.

(5) Egy alkalommal adható mennyiség felső határa 5 mázsa.

(6) A jogosultságról való döntést követően a rendelkezésre álló famennyiség figyelembevételével külön rendelkezik a polgármester a tűzifa kiszállítatásáról.

(7) A tűzifa átvételét a jogosult átvételi elismervény aláírásával igazolja.

14. §

Hatályát veszti 2015.03.01-től.

15.§

Hatályát veszti 2015.03.01-től.

 ​

15/A. §

Hatályát veszti 2015.03.01-től.

16.§

Hatályát veszti 2015.03.01-től.

17.§

Hatályát veszti 2015.03.01-től.

18.§

Hatályát veszti 2015.03.01-től.

19.§

Hatályát veszti 2015.03.01-től.

20.§

Hatályát veszti 2015.03.01-től.

IV. FEJEZET

A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátások

21.§

(1) Celldömölk Város Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében valamennyi szociális alapszolgáltatást és gyermekjóléti alapellátást és egyes szakosított ellátási formákat a Népjóléti Szolgálat útján biztosítja.

(2) Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások:

1. Szociális alapszolgáltatások:
   

• étkeztetés
  
• házi segítségnyújtás
  
• családsegítés
  
• jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
  
• közösségi ellátások
  
• támogató szolgáltatás
  
• nappali ellátás
  

2. Gyermekjóléti alapellátások:

• gyermekjóléti szolgáltatás,
• gyermekek napközbeni ellátása,
  

3. Szakosított ellátások:

a) átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás:

Gondozóház Szalóky S. u. 1. (Népjóléti Szolgálat keretében)

b) bentlakásos ápolást, gondozást nyújtó ellátása:

Idősek Otthona II. Szalóky S. u. 1.

Idősek Otthona Nemesdömölki u. 15.

Személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

Általános szabályok

(Népjóléti Szolgálatnál biztosított ellátásoknál)

22.§

(1) A személyes gondoskodás intézményi ellátásának körébe tartozó ellátási formák igénybevétele önkéntes – a jogszabályban meghatározott körben - írásbeli kérelem alapján történik. A szóban előterjesztett kérelmet az intézményvezető kérheti írásban is.

(2) A jogosultak részére egyszerre több ellátási forma is biztosítható.

(3) Az ellátásokért – a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás és a közösségi ellátás kivételével – térítési díjat kell fizetni.

(4) Az ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás feltételei nem állnak fenn,

b) az egyes ellátási formákról külön szabályozott esetekben

c) a jogosult a személyi térítési díj megfizetésével önhibájából legalább három hónapja késedelembe esett.

(5) Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézményvezető értesíti a jogosultat, illetve a törvényes képviselőjét.

a) a személyes használati tárgyak, és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről,

b) az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről,

c) az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról. 

(6) Az igénylő felvételéről, a fizetendő személyi térítési díj összegéről, valamint az ellátás megszüntetéséről a Népjóléti Szolgálat vezetője dönt.

(7) A fizetendő személyi térítési díjat az Szt. 115.§-ának (3) bekezdésére figyelemmel a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal kapcsolatosan jelen rendelet alapján az intézményvezető mérsékelheti feltéve, ha az Szt. 114. § (3) bekezdésében meghatározott ingyenes ellátásban az ellátott nem részesíthető.

(8) Az ellátásra jogosult vagy törvényes képviselője az intézményvezető jogszabálysértőnek vélt intézkedése ellen, illetve intézkedésének elmulasztása miatt a polgármesternél felülvizsgálatot kezdeményezhet.

(9) Az intézményvezető az (5) bekezdés b.) pontjában foglaltak esetén az elmaradt térítési díj behajtása iránt intézkedik vagy javaslatot tesz a behajthatatlan, illetőleg a 100 e Ft-ot meg nem haladó térítési díj elengedése iránt a fenntartó felé.

Szociális alapszolgáltatások

Étkeztetés

23.§

(1) A képviselőtestület az Szt. 62.§-ában meghatározott étkeztetést a törvényi szabályok szerint az alábbi feltételekre is figyelemmel biztosítja.

(2) Az a szociálisan rászorult személy, aki az alábbi feltételek közül legalább egynek megfelel

• 80 év feletti
  
• akut-, vagy krónikus megbetegedésben szenved
• fogyatékos
• szenvedély- vagy pszichiátriai beteg,
  
• hajléktalan
  

szociális étkeztetésben részesül.

(3) Az önkormányzat az étkeztetést helyben fogyasztással vagy ételelvitellel valamint az ételt házhozszállítással biztosítja.

(4) A szociális helyzet miatti rászorultságot:

• jövedelemnyilatkozattal, nyugdíjszelvénnyel,
• az egészségi állapot miatti rászorultságot háziorvosi igazolással,
• a kort személyi igazolvánnyal,
• a hajléktalanságot lakcímkártyával, hatósági igazolással kell igazolni.

(5) Az étkeztetés meleg ebédet jelent, melyet a Népjóléti Szolgálat biztosít.

(6)Az intézményvezető azonnali hatállyal megtagadhatja, ismételt esetben pedig megszüntetheti az étkeztetés biztosítását, ha az ellátásra jogosult

• az étkeztetési hely házirendjét megsérti vagy a közösségre nézve agresszív, fenyegetőmagatartást tanúsít,
• a közegészségügyi, járványügyi szabályokat nem tartja be.

(7) A (6) bekezdésben foglaltakról az intézményvezető jegyzőkönyvet köteles készíteni.

Házi segítségnyújtás

24.§

(1) A képviselőtestület az Szt. 63.§-ában meghatározott házi segítségnyújtást a törvényi szabályok szerint az alábbiakra is figyelemmel biztosítja.

(2) Az Szt. feltételeinek megléte mellett a házi segítségnyújtásban részesülő jogosult:

• egyéni szükséglet szerinti gondozásra.

(3) A házi segítségnyújtás keretében biztosított szociális segítésért illetve személyi gondozásért az 1. számú mellékletben meghatározott díjat kell fizetni.

(3a) A házi segítségnyújtásra való jogosultságot jövedelem-, és háziorvosi igazolással kell igazolni.

(4) A házi segítségnyújtást hivatásos és díjazásban részesülő társadalmi gondozói hálózat biztosítja.

(5) A házi segítségnyújtást az intézményvezető megtagadhatja, ismételt esetben pedig az ellátást megszűntetheti, ha a segítségnyújtásra jogosult a szociális gondozót munkájában szándékosan akadályozza.

(6) A segítségnyújtás megtagadásáról az intézményvezető jegyzőkönyvet köteles készíteni.

Családsegítés

25.§

A képviselőtestület az Szt. 64.§-ában meghatározott családsegítést a törvényi szabályok szerint a Népjóléti Szolgálat útján biztosítja.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

26.§

A képviselőtestület az Szt. 65.§-ában meghatározott jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a törvényi szabályok szerint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal kötött finanszírozási szerződés alapján biztosítja.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásért a 2. számú mellékletben meghatározott térítési díjat kell fizetni.

(2a) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra térítésmentesen jogosult az a szolgáltatást igénybe vevő személy, akinek rendszeres havi jövedelme nem haladja meg a 80 000 Ft-ot.

(2b) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra való jogosultságot jövedelemigazolással kell igazolni.

Közösségi ellátások

27.§

A képviselőtestület az Szt. 65/A. §-ában meghatározott közösségi ellátásokat a törvényi szabályok szerint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal kötött finanszírozási szerződés alapján biztosítja.

Támogató szolgáltatás

28.§

A képviselőtestület az Szt. 65/C. §-ában meghatározott támogató szolgáltatást a törvényi szabályok szerint, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal kötött finanszírozási szerződés alapján biztosítja.

Nappali ellátás

29.§

(1) A képviselőtestület az Szt. 65/F.§-ában meghatározott nappali ellátást a törvényi szabályok szerint az Idősek Klubjaiban és a Fogyatékosok Napközbeni Ellátása keretében az alábbiakra is figyelemmel biztosítja.

(2) Ha az ellátás férőhely hiányában nem biztosítható, az intézményvezető köteles – a kérelmező egyidejű értesítése mellett – az ellátandó jogosultat a várakozók nyilvántartásába bevezetni.

(3) Nappali ellátás szolgáltatásai:

• a fogyatékosok esetén napi egyszeri étkeztetés,
  
• szabadidős programok, foglakoztatás (sajtó termékeke, könyvek, kártya és társasjátékok, tömegkommunikációs eszközök igénybevételének lehetősége, közösségi programok.)
  
• egészségügyi ellátás (alapellátáshoz, szakellátáshoz jutás megszervzeése, felvilágosító előadásaok tartása, tanácsadás, gyógytorna)
  
• hivatalos ügyek intézése,
  
• mentálhigiénás ellátás.

(4) Megszűnik a jogosultnak az ellátása, ha:

• kéri az ellátás megszüntetését,
  
• ápolásra szorul és házi segítésgnyújtásra van szüksége,
  
• kórokozó-hordozóvá válik,
  
• közveszélyes vagy többszöri agresszív, fenyegető magatartásával a közösséget zavarja és beilleszkedni nem tud vagy nem akar,
  
• a közösség sérelmére szabálysértést, vagy bűncselekményt követett el.

(5) Azonnali hatállyal meg kell tagadni az ellátást annak a jogosultnak aki:

• az ellátást ittas állapotban veszi igénybe,
  
• az alapvető közegészségügyi, járványügyi szabályokat nem tartja be,
  
• agresszív magatartással zavarja a közösséget.

(6) A (4) bekezdés 3, 4,5. francia bekezdésében és a (5) bekezdésében foglaltak esetén jegyzőkönyvet kell készíteni.

Szakosított ellátások

Ápolást, gondozást nyújtó intézmény

Idősek Otthona

30.§

(1) A képviselőtestület az Szt. 67.§, 68.§-aiban meghatározott tartós bentlakásos ápolást, gondozást biztosító ellátást (Idősek Otthona) a törvényi szabályok szerint az alábbiakra is figyelemmel biztosítja a Celldömölk, Nemesdömölki u. 15. és a Celldömölk, Szalóky S. u. 1. szám alatt lévő intézményeiben.

(2) Ha az ellátás férőhely hiányában nem biztosítható, az intézményvezető köteles – a kérelmező egyidejű értesítése mellett – az ellátandó jogosultat a várakozók nyilvántartásába bevezetni.

(3) A feltétele az, hogy a felvételhez tartozó orvosi javaslat megfelelő legyen az intézményi típushoz (mely helyszíni előgondozással és az intézmény orvosa felülvizsgálatával felülbírálható.)

(4) Az intézmény az Idősek Otthonában lakó részére a szociális törvényben meghatározott teljes körű ellátását biztosítja.

(5) Megszűnik az ellátás, ha az ellátott:

• kéri az ellátás megszűntetését
• másfajta ápolást, gondozást nyújtó ellátásra lesz jogosult,
• magatartásával az intézmény házirendjét, illetve a közösségi együttélés szabályait megszegi, vagy cselekménye veszélyezteti az intézmény működését.

(6) Az (5) bekezdés harmadik francia bekezdésében foglaltak esetén jegyzőkönyvet kell készíteni.

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény

Gondozóház

31.§

(1) A képviselőtestület az Szt. 80.§, 82.§-aiban meghatározott bentlakásos átmeneti ápolást elhelyezést biztosító intézményi ellátást a törvényi szabályok szerint az alábbiakra is figyelemmel biztosítja a Celldömölk, Szalóky S. u. 1. szám alatt lévő intézményében.

(2) Az ellátás igénybevétele a felsőbb szintű jogszabályi kereteken belül az intézményvezető és az ellátott közti megállapodás függvénye.

(3) Meg kell szüntetni az ellátást, ha a jogosult:

• szociális, családi és egészségügyi helyzete rendeződik,
• összeférhetetlen magatartása a többi ellátott nyugalmát zavarja,
• a házirendet több esetben szándékosan megszegi.

(4) Azonnali hatállyal meg kell tagadni az ellátását annak a jogosultnak, aki:

• az ellátás igénybevétele során ittas állapotban botrányos magatartást tanúsít,
• az alapvető közegészségügyi-járványügyi szabályokat nem tartja be.

(5) Az ellátás megadásáról az intézményvezető jegyzőkönyvet köteles készíteni.

Gyermekvédelmi  ellátások

32. §

(1) A Gyermekvédelmi törvény 20/C. §-ában foglalt feltételekkel bevezetett óvodáztatási támogatást első alkalommal természetben kell nyújtani.

(2) A természetbeni juttatás formája különösen a gyermek utcai ruhájának, utcai cipőjének, váltóruhájának, tisztasági csomagjának biztosítása, illetve olyan nem pénzbeli juttatás, aminek rendeltetése a gyermek óvodai nevelésének igénybevételét segíti.

(3) A természetbeni támogatást a jegyző az Önkormányzat által fenntartott Népjóléti Szolgálat intézményének Gyermekjóléti Szolgálata közreműködésével biztosítja.

Gyermekjóléti szolgáltatás

33.§

(1) Celldömölk Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekjóléti szolgáltatást a Népjóléti Szolgálat keretein belül működő Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.

(2) A Gyermekjóléti Szolgálat feladatainak ellátása során szervezi és koordinálja az érintett szakterületek részéről igénybe vehető segítséget a gyermek érdekében (pl. védőnői szolgálattal, házi gyermekorvossal, közoktatási intézményekkel, nevelési tanácsadóval, rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal).

Gyermekek napközbeni ellátása

34.§

(1) A gyermekek napközbeni ellátását a képviselőtestület bölcsődei ellátás formájában biztosítja.

(2) A bölcsőde feladata a felsőbb szintű jogszabályokban meghatározott korú gyermekek gondozása, nevelése, harmonikus testi, szellemi fejlődésének segítése, életkori és egyéb sajátosságok figyelembevételével.

(3) A bölcsődei felvételről, a fizetendő térítési díj összegéről a Népjóléti Szolgálat vezetője dönt.

V. FEJEZET

Térítési díjak

Gyermekétkeztetés és bölcsödei ellátás térítési díja

35. §

(1) A gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A Képviselő-testület az intézményi  térítési díjak összegét a 2. számú melléklet szerint állapítja meg.

(2) A bölcsőde esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a gyermek gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra /a továbbiakban együtt: gondozására/, valamint a gyermekétkeztetésre vonatkozóan.

(3) A bölcsődei alapdíj fizetési kötelezettség a bölcsődei felvételtől annak megszűnéséig tart, függetlenül attól, hogy a gyermek igénybe vette-e a szolgáltatást, vagy sem. Az alapdíj mértéke azonban csökken 25 Ft/nap összeggel, ha a gyermek nem veszi teljes hónapban igénybe a szolgáltatást. A kedvezmény érvényesítésekor figyelembe kell venni a betegségek, távollétek miatti lemondási szabályokat.

Szociális szolgáltatások Intézményi térítési díja

36.§.

A Képviselő-testület Celldömölk város területén, továbbá a társulási megállapodás alapján a társult települések területén is – az Szt.-ben meghatározott feltételekre figyelemmel –az alábbi személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat állapít meg.

A Népjóléti Szolgálat útján biztosított ellátás esetén:

• az étkeztetésért
• a Támogató Szolgáltatásban a szállításért
• a nappali ellátásért (klubellátás étkeztetésért)
• az Idősek Otthonában történő ellátásért
• a Gondozóházi ellátásért
• fogyatékosok nappali ellátásáért.

37.§.

(1) A képviselő-testület a biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díjait a 3. számú mellékletben foglaltak szerint állapítja meg, amennyiben az ellátott rendszeres havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 220%-át, az étkezésért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott rendszeres havi jövedelmének 20 %-át.

(2) A szociálisan nem rászorult személy esetén az alapfeladatokon túli szolgáltatások térítési díját az intézményvezető saját hatáskörében állapítja meg.

(3) Az önkormányzat a Támogató Szolgálat szállító szolgálatáért egységesen a jövedelemtől függetlenül 80 Ft/km-t állapít meg térítési díjként, kivéve a fejlesztő foglalkozásokra, illetve speciális oktatási intézménybe való szállítás esetén akkor, ha a szülő utazási kedvezmény igénybevételére jogosult a gyermeke után. Ez esetben 20 Ft/km/fő a szállítási térítési díj (a szállítási térítési díj megállapítása a kistérségi gyermekek esetében is Celldömölk- Szombathely viszonylatában történik, kivéve, ha a gyermek lakóhelye a Celldömölk – Tokorcs- Nagysimonyi- Sárvár- Szombathely útvonalon közelebb esik a szombathelyi célállomáshoz). A sümegi kistérség ellátásával kapcsolatos személyi szállítás esetén a szállítási kilométerek kiszámítása a Közép-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Veszprém Megyei Kirendeltsége által elfogadott távolságok figyelembe vételével történik.

Egyedi méltányosság gyakorlására az intézményvezetőnek ezen ellátási területen is lehetősége van.

A Népjóléti Szolgálatba, illetve közreműködésével szerveződő egyéb rendezvényekre történő szállítás intézményi térítési díja 0 Ft.

(4) Az Egészségbiztosítási Pénztár által utólag - a Népjóléti Szolgálat által kiállított számla ellenében - megtérítésre kerülő szállítási költségek esetén a szállított személyek, illetve törvényes képviselőjük a szállítási költséget kötelesek a számla kiállításával egy időben megfizetni. Ennek elmulasztása esetén az intézmény megtagadja a teljesítés igazolását, a számla kiállítását.

(5) Abban az esetben, ha az ellátott illetve törvényes képviselője a felszólítás ellenére térítési díj hátralékát nem fizeti meg, az ellátásból való kizárását követően újbóli ellátására csak akkor van lehetőség, ha korábbi tartozását rendezi.”

VI. FEJEZET

Átmeneti rendelkezések

38. §

(1) A képviselő-testület azon ellátottak részére, aki a rendelet hatálybalépésekor méltányossági ápolási díjban részesültek, és az éves – december hónapban esedékes - felülvizsgálat során megállapítható, hogy 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végzik, és családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj összegét, egyedülálló esetén 150 %-át, a feltételek fennállása alatt az Szt. 1. § (2) bekezdése alapján havi 23.600 Ft összeg továbbiakban is folyósításra kerül.

(2) Az ellátás felülvizsgálatára és megszüntetésre vonatkozóan a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42.§ (1)-(3) bekezdéseit kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

39.§

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés kivételével - 2014. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2013. december 31. után benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

(2) Ezen rendelet 2. számú melléklete 2014. február 1-én lép hatályba.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg– a (4) bekezdés kivételével - hatályát vesztik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított6/2007.(III.29.) sz., a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló többször módosított 11/2000. (V.3.) sz. rendelete - az 1. számú melléklete kivételével-, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők részére adósságkezelési szolgáltatás működtetéséről szóló többször módosított 2/2010. (I. 29.) sz., a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal kapcsolatosan fizetendő térítési díjakról szóló többször módosított 10/2008. (II.21.) sz. önkormányzati rendeletek.

(4) A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló többször módosított 11/2000. (V.3.) sz. rendelet 1. számú melléklete 2014. január 31-én hatályát veszti.

Celldömölk, 2013. december 19.

Fehér László                                                              Farkas Gábor             

polgármester                                                                   jegyző