Celldömölk Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére, bérletére a rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

E rendelet alkalmazásában:

(1) A Képviselő-testületet megillető tulajdonosi és bérbeadói jogokat a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak szerint kell gyakorolni.

(2) A tulajdonosi jog gyakorlója a bérbeadói feladatok ellátásával, valamint a Bérbeadót megillető díjak beszedésével a Városgondnokságot bízza meg (továbbiakban: Bérbeadó). A pályázati eljárások előkészítése és lebonyolítása a bérleti jogviszony létesítésére és folytatására irányuló döntések előkészítése a Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője feladatkörébe tartozik.

(1) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek bérleti szerződést.

(2) Önkormányzati bérlakás, pályázat útján

(3) A pályázat kiírása mellőzhető:

(4) Önkormányzati bérlakásra – a hasznosítás módjától függetlenül, az a)-d) pontban foglaltak kivételével – maximum 5 évre szóló határozott idejű bérleti szerződés köthető.

(5) A lakás bérbeadására a meghatározott feltételek szerint a pályázatot a polgármester írja ki.

(6) Önkormányzati lakás nem lakás céljára csak kivételesen – közérdekből, ha ennek fennállását a képviselő-testület megállapítja – adható bérbe.

(1) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente 1 alkalommal, a bérlő előzetes értesítése mellett ellenőrzi, a bérlő szükségtelen háborítása nélkül. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles. A bérlő az ellenőrzés során köteles hitelt érdemlő módon igazolni, hogy a lakással kapcsolatban közüzemi díj, valamint társasházak esetén a felújítási alap összegével és a közös képviselő díjával csökkentett közös költség (a továbbiakban: közös költség) hátraléka nem áll fenn.

(2) A bérlő a bérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a bérlakásban lakni. A 2 hónapot meghaladó távollétet a bérlő a 2 hónap lejártát követő 8 napon belül köteles a bérbeadónak írásban bejelenteni, melyben meg kell jelölni a távollét időtartamát. A bérlő által bejelentett egészségügyi ok, munkahely megváltoztatása, tanulmányok folytatása miatt történő távollét alatt erre hivatkozással felmondani nem lehet. A távollét okának fennállását orvos, munkáltató, tanintézet vezetőjének igazolásával lehet bizonyítani.

(3) A bérleti szerződést nem lehet felmondani, amennyiben a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a bérlő távolléte miatti bejelentés igazolási kötelezettségét, a mulasztás jogkövetkezményét.

(4) A bérlő bejelentése alapján a bérbeadónak a lakásokról vezetett nyilvántartásában fel kell tűntetni a távollét tényét és időtartamát, és a távollét időtartama alatt a bérbeadónak meg kell győződnie a helyszínen, hogy a lakásban nem lakik e más, arra jogosulatlan személy.

(5) A (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmény, hogy a bérlő a bérleti szerződést felmondhatja:

(1) Szociális helyzet alapján adható bérbe önkormányzati tulajdonban lévő lakás annak, akinek a családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem haladja meg a 120.000,- Ft összeget, egyedül élő estén a 180.000,- Ft összeget, és akinek vagy a vele együtt költöző családtagjának nincs 1.500.000 Ft-ot meghaladó ingó- vagy ingatlan vagyona vagy

(2) Szociális helyzet alapján adható bérbe önkormányzati lakás annak is, aki celldömölki önkormányzati bérlakását pályázati ajánlatával másik, pályázatra kiírt bérlakásra szándékozik cserélni, feltéve, ha az (1) bekezdésben meghatározott szociális feltételeknek is megfelel.

(3) Nem jogosult szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra, cserelakásra az, aki szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogtalan előnyt jelentenek.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmazni kell:

(5) Érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül az a pályázat, amelynél

(6) A pályázat meghirdetésénél biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot 5 napig kifüggesztve közszemlére kell tenni a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és a Városi Televízió képújságjában.

(7) A pályázatot írásban kell benyújtani.

(8) A pályázatnak tartalmaznia kell:

(9) A pályázat elfogadásáról és a bérlő személyéről a Polgármester dönt. Az a pályázat, amely a pályázati feltételekben foglaltaknak nem felel meg, az érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül.

(10) Amennyiben a bérlő szociális célú lakásbérbeadás folytán lett jogosult önkormányzati bérlakásra és a bérleti szerződés lejártakor hatályos rendeletben foglalt feltételeknek megfelel, – ide értve azt is, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelemhatárt a jövedelem legfeljebb 10%-al meghaladja, illetve ezen túl, ha a Képviselő-testület a kérelmező szociális helyzetének megítélése során rendkívül hátrányos szociális körülményt ( súlyos betegség) állapít meg a bérleti jogviszony meghosszabbításának indokoltságaként, méltányossági alapon vele határozott időre bérleti szerződés ismételten köthető.

(11) Amennyiben a volt bérlő a szociális lakások bérletére vonatkozó feltételeknek nem felel meg, úgy a lejáró bérleti szerződést nem lehet megújítani, vagy a bérlő által, a feltételek vállalása esetén a költségelvű viszonyok alapján történő bérbeadásra vonatkozó feltételek szerint lehet bérleti szerződést kötni. Amennyiben a volt bérlő a költségelvű viszonyok alapján történő bérbeadása feltételeinek teljesítését, e tárgykörben a bérleti szerződés megkötését nem vállalja, úgy a lakást - a vele ott, együtt élőkkel együtt - köteles a bérleti szerződés lejáratakor kiürítve, tisztán, rendezetten elhagyni, és az ingatlant a bérbeadó részére birtokba bocsájtani.

(12) Az a) pontban és a b) pontban foglaltak teljesülése ellenére sem lehet a bérleti jogviszonyt meghosszabbítani, ha

(13) A szociális helyzet alapján bérbe adható lakások jegyzékét jelen 1. melléklete tartalmazza.

(1) A kiírásnak kötelezően tartalmaznia kell:

(2)² A pályázat kiírásánál biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot meg kell jelentetni a Városi Televízió képújságjában, valamint legalább 15 napra közszemlére kell tenni a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és Celldömölk Város Önkormányzata honlapján (www.celldomolk.hu).

(3)³ A pályázatot írásban, lezárt borítékban kell benyújtani, melynek kötelező tartalma:

(4)⁴ A beérkezett pályázatok értékelésén részt vesz:

(5) A pályázati borítékok bontásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(6)⁵ Érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül az a pályázat, amelynél

(7)⁶ A pályázat elfogadásáról és a bérlő személyéről a pályázati értékelést követő 5 napon belül a polgármester dönt.

(8)⁷

(9)⁸ A pályázat nyertese az lesz, akiről a fenti tények alapján az értékelést követően a Polgármester megállapította, hogy összességében a legkedvezőbb ajánlatot tette. A legkedvezőbb ajánlat megállapításának bírálati szempontjai:

(10) A bérlő négy havi lakbérnek megfelelő összegű óvadék megfizetésére köteles a szerződés megkötésekor.

(11) A költségelven bérbe adható lakások jegyzékét jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(12)⁹ A távhővel ellátott szociális alapú bérlakások a megüresedést követően -lakáscsere vagy krízishelyzet esetét kivéve- költségelven adhatók bérbe.

(13) A költségelven bérbe adott önkormányzati lakás bérlője a bérleti szerződés lejártakor kérelmezheti a bérleti jogviszony folytatását, a bérleti szerződés ismételten további 5 évre történő meghosszabbítását az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

(14) A bérlő a bérleti szerződés lejártakor a (13) bekezdéseben foglaltak együttes teljesülése esetén kérheti a (9) bekezdés szerinti megfizetett óvadék bérleti díjban történő beszámítását.

(1) A bérbeadó nem adja hozzájárulását a Lakástörvény 32. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tartási szerződés megkötéséhez.

(2) A lakásbérleti jog folytatására jogosult az, akit a törvény alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott, továbbá jövedelmi helyzetét tekintve megfelel a szociális alapú lakás bérbeadási feltételeinek és hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a lakással kapcsolatban közüzemi díj hátraléka, valamint társasházak esetén közös költség hátraléka nem áll fenn.

(3) A bérleti jog folytatására irányuló igényt a bérbeadónál kell bejelenteni, aki – a Hivatal Jegyzője közreműködésével – a bemutatott iratok és a hivatal nyilvántartása, szükség szerint egyéb vizsgálat alapján győződik meg a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról. A bérleti jog folytatásának jogosultságáról a polgármester dönt.

(1) Bérlőtársi jogviszony keletkezhet, a bérleti szerződés megkötését követően a bérlőtársi szerződés kötésével élettársak között legalább 3 év együttélés esetén.

(2) Az együttélés kezdő napja az a nap, amikor a 13. § alapján a bérlő az élettársát a lakásba befogadta.

(3) A bérlőtársi szerződés megkötése iránti kérelmet írásban, a bérbeadóhoz kell benyújtani, és – az általa megvizsgált feltételek megléte mellett – megkötni.

(4) Bérlőtársi jogviszony esetében a bérlőtárs a bérlőtársi jogát is elcserélheti. Ehhez a bérbeadó hozzájárulásán felül a többi bérlőtárs hozzájárulása is szükséges.

(1) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

(2) A képviselő-testület felhatalmazza a bérbeadót, hogy a rendeletben, a lakástörvényben és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben nem szabályozott egyéb kérdéseket a bérlővel történő megállapodás útján a bérleti szerződésben rendezze

(3) A bérbeadó

(4) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(5) A szerződés megkötésekor létrejött ilyen megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott, szakértő által ellenőrzött költségvetés szerinti bekerülési összeget.

(6) A bérlő az igazolt ráfordításait a lakbérének szüneteltetésével vagy mérséklésével nyerheti vissza, amelyet a bérlő és a bérbeadó között megállapodásban kell rögzíteni.

(7) A lakás átadásakor leltárt és jegyzőkönyvet kell felvenni, amiben fel kell tüntetni a lakás, illetve a lakásberendezések tényleges állapotát, (a lakberendezések hiánya, a burkolatok, festés, mázolás állapota), valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár és a jegyzőkönyv aláírásával köteles elismerni. Az észlelt hiányosságokat a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(8) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor is alkalmas, ha egyes lakásberendezéseket:

(9) A bérlő köteles:

(10) Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása, vagy a nem megfelelő használat miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől, lakáshasználótól a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

(11) A lakáson belüli munkák (9) bekezdésben meghatározott elvégzéséről a bérleti szerződés megkötésekor a bérlővel meg kell állapodni. Megállapodás hiányában a Lakástörvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti. A bérbeadó a költségeket csak akkor vállalhatja át, ha a lakás komfortfokozata ezáltal növekedett. Bérlő egyúttal vállalja a lakás új besorolásának megfelelő lakbér megfizetését.

(2) Amennyiben a bérbeadó a korszerűsítési és átalakítási munkákhoz hozzájárult, a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő igényt tarthat a megállapodásban foglalt értéknövelő beruházásai megtérítésére a megállapodástól függően, de mindenképpen a bérlet megszűnésétől számított egy éven belül egy összegben.

(3) A bérbeadó hozzájárulása esetén köteles bekérni a bérlő által elvégezni kívánt munka várható költségét, a munka jellegétől függően a műszaki leírást és tervet.

(4) A bekért tervek, műszaki leírás, illetve költségvetés alapján a bekerülési költséget és a bérbeszámítás összegét és módját a Városfejlesztési, Költségvetési és Jogi-Ügyrendi Bizottság határozza meg.

(5) Ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt munkát bérbeadói hozzájárulás és hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.

(6) Ha a bérbeadó – a hozzá benyújtott iratok alapján – korszerűsítési munka esetén 30 napon belül, egyéb munka (átalakítás, lakásátépítés) esetében 60 napon belül nem nyilatkozik, a bérbeadó részéről a munka elvégzéséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

Az, akinek a bérbeadóval kötött lakásbérleti szerződése megszűnt, vagy ilyen szerződést a bérbeadóval nem kötött, a jogcím nélküli használat során a rendelet szerinti lakbérnek megfelelő használati díjat köteles fizetni a közüzemi díjak (távhődíj, hulladékszállítási díj, víz- és csatornadíj, gázdíj, áramdíj) és egyéb költségek, valamint társasházak esetén közös költség viselése mellett.

(1) A bérlő lakásba - a Lakástörvényben meghatározottakon kívül - a polgármester engedélyével azt az élettársát, testvérét, befogadott gyermekének házastársát a polgármester írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be

(2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban a Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjéhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell

(1) Határozatlan idejű bérlet esetén – ide nem értve a szakemberlakásként vagy a korábbi jogszabályok szerint szolgálati lakásként kapott bérlakásokat – a bérbeadó a lakás átvételét követően a volt bérlő részére a lakás átadáskori 3 évi bérleti díjának megfelelő összegű pénzbeli térítést köteles fizetni, ha a bérlő meglévő lakása helyett másik lakás biztosítására nem tart igényt.

(2) A lakásra fennálló közüzemi díj (távhődíj, hulladékszállítási díj, víz- és csatorna díj, gázdíj, áramdíj) valamint társasházak esetén közös költség tartozásokat a bérlőnek járó térítésből le kell számítani. A bérlő a pénzbeni térítésre vonatkozó igényéhez köteles csatolni a közüzemi szolgáltatók igazolásait, valamint társasházak esetén a közös képviselő igazolását.

(3) Határozatlan idejű bérlet esetén, ha a bérlő saját lakás építése, illetve lakásvásárlás esetén a lakásbérleti jogviszonyról lemond, kérelmére a lakásbérleti jogviszonyát a bérbeadó a lakás építése, illetve vásárolt lakásának felújítása befejezéséig – maximum 1 évig terjedő időre – határozott idejűvé változtathatja.

(4) A határozatlan idejű bérleti jogviszonyról történő lemondás esetén a térítési díj 75%-a az erről szóló megállapodás megkötését követően, a fennmaradó 25%-a pedig a lakásból történő kiköltözés után fizethető ki.

(1) A bérbeadó a bérleti szerződést – a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából – akkor mondhatja fel, ha a felmondási idő lejártával a bérlő részére a település közigazgatási területén megfelelő, másik lakást tud biztosítani.

(2) A lakás 3 évi bérleti díjának megfelelő összegű térítés illeti meg a bérlőt abban az esetben is, ha a bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondja, és a bérlő a cserelakásra nem tart igényt.

Annak a szociális intézményből elbocsátott személynek, aki korábban pénzbeni térítés ellenében lemondott az önkormányzati bérlakása bérleti jogviszonyáról, az intézményből történő elbocsátása esetén a pénzbeni térítés visszafizetése ellenében, pályázati eljárás lefolytatása nélkül a jogos lakásigényének megfelelő nagyságú, legalább komfortos bérlakás biztosítható.

(1) A lakás albérletbe adásához hozzájárulás nem adható.

(2) Amennyiben az önkormányzati lakást a bérlő albérletbe adja, a bérbeadó a bérleti jogviszonyt megszüntetheti.

(1) A szociális alapon bérbe adott lakások lakbérének mértékét a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2) A költségelven bérbe adott lakások lakbérének mértékét a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően szakember elhelyezés címén bérbe adott, s a hatálybalépését követően is ezen a jogcímen érvényes bérleti szerződéssel rendelkező lakásokra e rendelet hatálybalépését követően az 5. melléklet szerinti lakbér mértéket kell alkalmazni.

(4) A bérlő kérelmére a lakbér mértékét a 4. és 5. mellékletben meghatározott alapösszeghez képest a bérlemény műszaki állapota figyelembevételével, a műszaki iroda szakvéleménye alapján a bérbeadó a Polgármester írásbeli engedélye alapján legfeljebb 30%-kal csökkentheti.

(5) A képviselőtestület a lakbért évente egy alkalommal változtathatja meg.

(6) Az új bérről a bérbeadó a bérlőt bérközlési lap megküldésével írásban értesíti.

(7) A bérbeadó a lakbér elengedését, illetve mérséklését állapítja meg arra az időre, amíg

(8) A bérlő a lakás birtokbavételétől kezdődően köteles fizetni a bérleti díjat, a közüzemi díjakat (távhődíj, hulladékszállítási díj, víz- és csatornadíj, gázdíj, áramdíj), egyéb költségeket, valamint társasházak esetén a közös költséget.

Lakbértámogatás természetbeni települési támogatás keretében igényelhető, melynek mértékét, jogosultsági feltételei és eljárási szabályait az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 11/2021. (VII.1.) helyi rendelete szabályoz.

(1)¹⁰ A Celldömölk, Április u. 1-5.; a Celldömölk, Hollósy tér 7-8., a Celldömölk, Horváth E. u. 30/A és 30/B., valamint a Celldömölk, Sági u. 22. számú ingatlanok bérbeadása során nyújtott külön szolgáltatás a hulladékszállítási közszolgáltatási díj.

(2) A Celldömölk, Horváth E. u. 19. A és B épületben az ingatlan bérbeadása során nyújtott külön szolgáltatás a központi fűtés és annak villamosenergia felhasználása, valamint a közös használatra szolgáló kültéri világító berendezések költségei.

(3) A Celldömölk, Hollósy tér 1. és 7-8. szám alatti, valamint a Celldömölk, Bem u. 2. szám alatti ingatlanok közös használatra szolgáló helyiségek világító berendezéseinek költségei.

(1) A határozott időre szóló, illetve valamely feltétel bekövetkeztéig tartó lakásbérleti jog, a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetve a feltétel bekövetkezésekor megszűnik, mellyel egyidejűleg a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást a vele ott élőkkel együtt.

(2) Amennyiben a szociális alapú lakás bérlője a 3 havi lakbértartozását a megállapított időpontig nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel- a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással él és megindítja a bírósági eljárást. A bérleti jogviszony megszűnését követően a Képviselő-testület jogosult megindítani a lakáskiürítésre irányuló eljárást.

(3) Amennyiben a költségelven bérbe adott lakás bérlője a 2 havi lakbértartozását a megállapított időpontig nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel- a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással él és megindítja a bírósági eljárást. A bérleti jogviszony megszűnését követően a Képviselő-testület jogosult megindítani a lakáskiürítésre irányuló eljárást.

(4) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, illetve az esetleges hibákat, hiányosságokat és a megállapításokat jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(5) Nyilatkoztatnia kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetve az ellenérték megtérítésének módjáról és határidejéről.

(6) A bérlő köteles a lakás bérét, a közüzemi díjakat, egyéb költségeket, valamint társasházak esetén a közös költséget mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak az átadás-átvételi jegyzőkönyvben foglaltak szerint át nem adja.

(7) A polgármester a lakáshasználó bírósági eljárás megindítását megelőzően benyújtott kérelmére a bérleti díj hátralék felének egyösszegű megfizetése és a fennmaradó 50% 12 hónap alatt történő megfizetését követően, vagy egyéb módon tartozását megfizeti egy évre ismételten bérlőnek kijelölheti a 6. § (12) bekezdésében vagy a 7. § (13) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén.

(8) A bérlő és annak Ptk. szerinti közeli hozzátartozója együttes kérelmére a polgármester a bérlő Ptk. szerinti közeli hozzátartozóját egy évre bérlőnek kijelölheti, amennyiben a bérlő által felhalmozott lakbértartozást, valamint közüzemi díjakat és egyéb költségeket, társasházak esetén a közös költséget egy összegben megfizeti.

(1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a bérbeadó az eltemettetésre köteles hozzátartozót, vagy örököst:

(2) Ha az örökös vagy eltemettetésre köteles hozzátartozó a berendezési és felszerelési tárgyakat a lakásból nem szállítja el, azokat a bérbeadó – az örökös költségére és veszélyére – raktárban, vagy arra alkalmas más helyiségben helyezheti el. Ennek során a berendezési és felszerelési tárgyakról – az erre vonatkozó szabályok szerint – leltárt kell felvenni, s azokat gondosan kell kezelni. A leltárba felvett tárgyak a bérbeadó őrizetébe kerülnek, ezen tárgyak vonatkozásában a bérbeadót felelősség nem terheli.

(3) Amíg az örökös a berendezési és felszerelési tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik. Ezen felül az örökös az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt határidőn belül, az üresen tartott lakásra megállapítható lakbér egyszeresének, határidőn túl pedig a kétszeresének megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni.

(4) Ha az elhunyt bérlőnek lakbér, illetve használati díj hátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni.

(5) Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy annak a költségének megtérítésére, illetve a rendeltetésszerű használhatóság más módon történő biztosítására.

(1) A lakáscsere feltétele – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével-, hogy a bérlők hitelt érdemlő módon igazolják, hogy a lakásokkal kapcsolatban közüzemi díj, valamint társasházak esetén a közös költség hátralékuk nem áll fenn.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól a bérbeadó a bérlők szociális körülményei figyelembevételével eltérhet.

(3) A lakás bérleti jogának elcserélése esetén, amennyiben a bérbeadó a cseréhez hozzájárult, négyoldalú megállapodást köt a bérbeadó a tulajdonos és a két cserélő fél.

(1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletére e rendeletnek a lakások bérletére vonatkozó szabályait az ezen alcímben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.

(2) Helyiséget – a (3)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – csak pályázati eljárás útján lehet bérbe adni.

(3) Közérdekű helyiségigény kielégítése céljából a megüresedett helyiség pályázat mellőzésével hasznosítható. A közérdek fennállását a jogszabály rendelkezése, illetve a képviselő-testület állapítja meg.

(4) Nem kell pályázatot kiírni:

(5) A helyiség bérletére vonatkozó egyéb szabályokat a pályázat mellőzésével bérbe adott helyiségek vonatkozásában is alkalmazni kell.

(6) Helyiséget határozatlan időre és határozott – tizenöt évnél nem hosszabb időre – lehet bérbe adni.

(7) A határozott időre szóló helyiségbérleti jogot, a szerződés lejárta előtt legalább 60 nappal korábban benyújtott kérelemre további öt évvel a képviselőtestület meghosszabbíthatja, kivéve a (8) bekezdésben foglaltakat, valamint, ha a bérlő a törvényből vagy e rendeletből fakadó kötelezettségeit súlyosan megszegte.

(8) Tizenöt évnél rövidebb időtartamra, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig adható bérbe a helyiség – ideértve az ismételt bérbeadást, illetve a bérleti jog meghosszabbítását – ha:

(9) Amennyiben a határozott idő lejártáig a bérlő a jogviszony tovább folytatására lehetőséget nem kapott, a pályázati eljárásban előbérleti jog illeti meg. Ezzel a jogosultságával azonban csak akkor élhet, ha a helyiségre a korábbi tevékenység saját jogon való folytatása miatt van szüksége.

(1) Pályázatot lehetőleg a helyiség megüresedése után 30 napon belül, de legkésőbb 60 napon belül kell kiírni.

(2) Pályázati feltételek

(3) A helyiség rendeltetését, felhasználásának célját és a használattal kapcsolatos feltételeket, továbbá az elvégzendő építési munkákat, a helyiség adottságai, a külön jogszabályok rendelkezései és az érdekelt szakhatóságok és más szervek állásfoglalásának figyelembevételével kell meghatározni.

(1) A pályázatot a Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője írja ki.

(2) A pályázati hirdetményt – a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és a pályáztatott helyiségen legalább 15 napig kifüggesztve – közszemlére kell tenni, illetve a Városi Televízió képújságjában meg kell jelentetni.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(4) A pályázat elfogadásáról, a bérlő személyéről a Polgármester dönt. Döntésénél a beérkező ajánlatok közül a legkedvezőbbet fogadja el. Szükség esetén versenytárgyalást rendezhet.

(1) Pályázati tárgyalást abban az esetben kell tartani, ha a legmagasabb bérleti díj megfizetésére kettő vagy több azonos ajánlatot nyújtottak be.

(2) A pályázati tárgyalást a Közös Önkormányzati Hivatal vagyonügyekkel megbízott ügyintézője vezeti.

(3) A pályázati tárgyalásra meg kell hívni a Városfejlesztési, Költségvetési és Jogi-Ügyrendi Bizottság elnökét és a jegyzőt.

(4) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

(5) Egy pályázó esetén tárgyalás tartására nem kerül sor, ez esetben a pályázat nyertese lesz.

(6) A Pályázati tárgyalás során zárt borítékban a bérleti díj megfizetésére új ajánlatot kell tenni.

(7) A pályázati tárgyalás nyertese az lesz, aki a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot.

(8) A pályázat nyertesével 30 napon belül szerződést kell kötni. amennyiben a nyertes pályázó a szerződést ez idő alatt nem köti meg vagy a helyiség bérbevételétől visszalép, a következő magasabb bérleti díj megfizetésére ajánlatot tevő pályázóval kell bérleti szerződést kötni. Ha nem volt több pályázó a helyiségre ismételten pályázat írható ki.

(1) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbe adni, hogy az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, illetve berendezve.

(2) A bérlő köteles gondoskodni a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat /portál/, kirakatszekrény, védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításokról, pótlásoktól, illetve ezek cseréjéről.

(3) A bérlő köteles gondoskodni továbbá az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben, az épület, valamint a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, ha az a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé, illetve a bérlő tevékenységével kapcsolatban keletkezett nem háztartási szemét elszállításáról.

(1) A bérleménycsoportba sorolt helyiségek bérleti díját a Képviselő-testület évente egy alkalommal változtathatja meg.

(2) A pályázaton elnyert helyiség bérleti díja két éven belül nem változtatható meg.

(3) A bérlő a bérleti díjon felül köteles megfizetni az Városgondnokság által nyújtott külön szolgáltatás díját.

(4) A külön szolgáltatás díját jogszabály keretei között a bérbeadó állapítja meg.

A helyiséget jogcím nélkül használó a bérleti díjnak megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni.

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiség bérleti jogát a bérlő előzetes bérbeadói hozzájárulással átruházhatja, vagy önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélheti.

(2) Bérleti jog átruházása esetén a hozzájárulás iránti kérelemhez mellékelni kell az átruházásról szóló megállapodást, melynek tartalmaznia kell:

(3) A képviselőtestület a helyiség bérleti jogának átruházásához hozzájárul, ha az új bérlő,

(4) Bérleti jog átruházása esetén a bérleti jogot átvevővel határozott – tíz évnél nem hosszabb – időre lehet bérleti szerződést kötni.

(1) A helyiségek cseréjéhez való hozzájárulásnál a 31. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az értékesebb helyiség új bérlője köteles az önkormányzatnak a bérleti szerződés megkötése előtt egy összegben bérlemény-fenntartási hozzájárulást fizetni, melynek mértéke a megállapodásban kikötött értékkülönbözet, de legalább a két helyiség másfél évi bérleti díj különbözete.

(2) Helyiségek cseréjéhez a hozzájárulás megadásának feltétele továbbá, hogy a helyiségekre a régi bérlővel kötött és még a hátralévő időtartamra szólóan köthető bérleti szerződés.

(3) A bérleti jog átruházáshoz, illetve cseréjéhez adott hozzájárulás esetén a bérlemény-fenntartási hozzájárulást az önkormányzat tulajdonában lévő bérlemények felújítására kell felhasználni.

(4) A helyiség albérletbe adásához hozzájárulás nem adható.

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosított, e rendelet hatálya alá tartozó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával – a bérbeadási joguk gyakorlásával és a kötelezettségek teljesítésével – kapcsolatos feladatokat az önkormányzat Képviselő-testülete és átadott feladatkörrel a Városgondnokság, illetve átruházott hatáskörrel a Polgármester, a Városfejlesztési, Költségvetési és Jogi-Ügyrendi Bizottság gyakorolja, valamint a kapcsolódó feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője látja el.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntések ellen a Képviselő-testülethez lehet jogorvoslati kérelemmel fordulni.

(1) Az elővásárlási jog bejelentése alapján értékesítésre előkészített épületen, lakásban a kezelő csak azonnali beavatkozást igénylő munkákat végezhet el. Amennyiben a karbantartás körét meghaladó mértékű javítási munka kerül elvégzésre, arról a Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét értesíteni kell és az ingatlan vételárát újból meg kell állapítani.

(2) A lakás és a hozzátartozó épületrészt terhelő köztartozások és a fenntartással kapcsolatos költségek fedezetéről és kiegyenlítéséről az adás-vételi szerződés megkötését követő hónap első napjáig a kezelő köteles gondoskodni.

(3) Elővásárlási jog alapján csak akkor köthető meg az adás-vételi szerződés, ha a tárgybani lakásra, helyiségre semminemű köztartozás, üzemeltetési költséghátralék nem áll fenn.

(4) A lakott önkormányzati bérlakásokat, előnyt élvezve az elővásárlási jog jogosultja vásárolhatja meg, jelen rendeletben szabályozott feltételekkel, abban az esetben, ha legalább 10 éve a lakás bérlője, bérlőtársa, vagy a bérlő, bérlőtárs Ptk. szerinti közeli hozzátartozója.

(5) Bérleti szerződés megszűnését követő 30 napon belül a bérlő, vagy annak Ptk. szerinti közeli hozzátartozója pályáztatás nélkül vásárolhatja meg az önkormányzati tulajdonú bérlakást az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított érték figyelembevételével, feltéve, hogy a lakás forgalmi értéke nem éri el az adott évi központi költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt.

(6) A (4) vagy (5) bekezdésben foglaltak érdekében a Képviselő-testülethez címzett kérelmet a Jegyzőhöz kell benyújtani, amelyben a kérelmező vállalja, hogy a lakás forgalmi értékének megállapításához szükséges ingatlanforgalmi értékbecslés munkadíját előzetesen megfizeti.

(7) Az önkormányzati tulajdonú egyéb, üresen álló bérlakásokat elidegeníteni ingatlan-forgalmi értékbecsléssel megalapozva, a megfelelő körben történő meghirdetés útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(8) Az értékesítésről a Képviselő-testület minden lakásra vonatkozóan, mérlegelve a lakásgazdálkodás körében ellátandó feladatait, egyedileg dönt.

(9) A lakás vételára a lakás forgalmi értéke, hozzáadva az értékbecslés és az energetikai tanúsítvány munkadíjának összegét.

(10) Ha a lakást a bentlakó bérlő vagy annak hozzájárulásával Ptk. szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: bérlő) vásárolja meg, a vételár a bérlő által a lakásra fordított, számlával igazolt és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett forgalmi értéke.

(1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a megállapított vételárnak legalább a 20%-át a szerződés megkötésekor egy összegben kell kifizetni és a fennmaradó vételárhátralékot maximum 15 évi, egyenlő összegű részletfizetési kedvezménnyel fizetheti meg.

(2) Amennyiben a vevő az egyösszegű teljesítést vállalja és a vételárat a szerződéssel egyidejűleg kifizeti, készpénzfizetés esetén az elővásárlási jog jogosultja részére a vételár 20%-ának megfelelő összegű árengedményt kell megállapítani.

(3) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja vállalja, hogy a teljes vételárat a következő időtartam alatt megfizeti, vagy a szerződésben foglalt fizetési feltételektől eltérően előbb teljesít, az szerződéskötés időpontjától alábbi árengedmények illetik meg:

(4) Ha az elővásárlási jog jogosultja, 5 évig teljesíti a teljes vételár kifizetését, akkor a vételárhátralékot kamat nem terheli. Ha a vételárhátralék egy havi bérletét az adott hónapban érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat terheli.

(1) A lakás vásárlására benyújtott kérelem alapján a jegyző megvizsgálja, hogy a kérelmező elővásárlási joga fenn áll-e.

(2) Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy a kérelmezőnek elővásárlási joga nincs, 30 napon belül értesíti az ügyfelet.

(3) Ha a jegyző megállapítja, hogy a kérelmező elővásárlási joggal rendelkezik, előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a lakás értékesítésére.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület az értékesítés mellett dönt, meghatározza az ingatlan vételárát, ingatlanforgalmi értékbecslés alapján. Az ingatlanforgalmi értékbecslés díját a kérelmező köteles megelőlegezni. A jegyző megállapítja a befizetendő vételárrészt, a havi részleteket, a kedvezményeket és a vételárhátralékot terhelő kamat mértékét.

(5) Ha a lakást a bérlő vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója a bérleti jogviszony megszűnését követően kívánja megvásárolni a Képviselő-testület a kérelem alapján meghozza az e rendelet (7) bekezdése szerinti döntését, és ingatlanforgalmi értékbecslés alapján megállapítja az ingatlan vételárát. Az ingatlanforgalmi értékbecslés díját a kérelmező köteles megelőlegezni.

(6) Ha a lakásra a bérlő bérleti jogviszonya megszűnik, a Képviselő-testület dönt a lakás további hasznosításáról.

(7) Amennyiben a Képviselő-testület a (6) bekezdés alapján az ingatlan eladásáról dönt, akkor a lakást értékesíteni pályázat útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(8) A lakás vételárát ingatlanforgalmi értékbecslés alapján a Képviselő-testület állapítja meg.

(9) A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján és a helyben szokásos módon (hirdetőtáblára való kifüggesztés) kell közzétenni a pályázat benyújtási határidejét legalább 14 nappal megelőzően.

(10) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az értékesíteni vagy hasznosítani kívánt vagyontárggyal és az értékesítéssel kapcsolatos minden lényeges információt.

(11) A vételi ajánlatot a Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal által rendszeresített vételi szándéknyilatkozat nyomtatványon lehet megtenni.

(12) Amennyiben a határidőre több vételi ajánlat is érkezik, az ingatlanra vonatkozóan licitet kell lefolytatni a vételi ajánlattevők között.

(13) A licit lebonyolítását a jegyző a polgármester által elfogadott „A pályázati úton értékesítendő ingatlanok eladására vonatkozó szabályokról” szóló Szabályzatban foglaltak szerint intézkedik.

(14) A polgármester megállapítja a legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázó személyét.

(15) Az adás-vétel ügyekben a fizetés határideje és ütemezése a Képviselő-testület által elfogadott vételi szándéknyilatkozatban leírtak szerint történik.

(16) Amennyiben az Önkormányzat által kiírt pályázat eredménytelen, a hasznosítás változatlan feltételekkel újabb pályázati felhívás nélkül történhet.

(17) A részletfizetéssel vásárolt önkormányzati lakásra a részletfizetés időtartamára Celldömölk Város Önkormányzata javára az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogot, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének költségét a vevő köteles viselni.

(1) A nem lakás céljára szolgáló önkormányzati helyiségeket a Képviselő-testület – mérlegelés alapján – egyedi határozatával értékesítheti.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételára – ha azt az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg – azonos a helyiség beköltözhető forgalmi értékével. A vételárat a szerződés megkötésével egyidejűleg, egy összegben kell megfizetni.

(3) Amennyiben a nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítése nem az elővásárlási jog jogosultja részére kerül értékesítésre, úgy e rendeletben szabályozott módon licit útján kell értékesíteni.

(1) A polgármester dönt a szociális alapú önkormányzati bérlakások bérbeadására kiírt pályázatok elbírálásával a bérlő személyéről, figyelemmel a rendelet 6. § ában foglaltakra.

(2) A polgármester dönt a nem szociális alapú bérlakás bérbeadására kiírt pályázat elfogadásáról, a bérlő személyéről.

(3) A polgármester rendeleti feltételek szerint kiírja a lakások bérbeadására vonatkozó pályázatot.

(4) ) A polgármester dönt a rendelet 4. § (3)-ben meghatározott esetekben a bérlő személyéről

(5) A polgármester írásbeli hozzájárulását adja a lakásba befogadáshoz, továbbá dönt a szociális alapon és költségelven bérbe adott önkormányzati bérlakások bérleti jogviszonyának meghosszabbítására irányuló kérelmekről.

(6) A polgármester dönt az önkormányzati bérlakások cseréjének, illetve helyiségek bérleti joga átruházásának, cseréjének érvényességéhez szükséges írásbeli hozzájárulás megadásáról.

(7) A polgármester megállapodást köt a bérlővel a lakás visszaadása esetében a pénzbeli térítés összegéről.

(8) A polgármester ismételten bérlőnek kijelölheti a 6. § (10) és a 7. § (13), valamint a 8. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő lakáshasználót.

(9) A polgármester a végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségrészek megfizetésének elrendeléséről intézkedik.

(10) A polgármester a lakáshasználó bírósági eljárás megindítását megelőzően benyújtott kérelmére a bérleti díj hátralék felének egyösszegű megfizetése és a fennmaradó 50 % 12 hónap alatt történő megfizetését követően, vagy egyéb módon tartozását megfizeti egy évre ismételten bérlőnek kijelölheti a 6. § (12) bekezdésében vagy a 7. § (13) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén.

(11) A bérlő és annak Ptk. szerinti közeli hozzátartozója együttes kérelmére a polgármester a bérlő Ptk. szerinti közeli hozzátartozóját egy évre bérlőnek kijelölheti, amennyiben a bérlő által felhalmozott lakbértartozást, valamint közüzemi díjakat és egyéb költségeket, társasházak esetén a közös költséget egy összegben megfizeti.

(12) A polgármester dönt a rendelet 18. § (4) bekezdése szerinti lakbér csökkentés mértékéről.

(13) A polgármester dönt a helyiség bérbeadására kiírt pályázat elfogadásáról, a bérlő személyéről.

(14) A polgármester, ahol a törvény a felek megállapodására utal, a megállapodás konkrét tartalmát a vonatkozó jogszabályi előírások szerint a polgármester állapítja meg.

A lakás és nem lakás céljára szolgáló önkormányzati tulajdonú helyiségeknél a bérlő által kezdeményezett átalakítási és korszerűsítési munkálatokhoz – a bekért tervek, műszaki leírás, illetve költségvetés áttanulmányozása után – meghatározza a bekerülési költséget, illetve a bérbeszámítás összegét és módját. [11. § (4) bekezdés]

(1) A képviselőtestület a lakásokra vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával az e rendeletben szabályozott kivételekkel, a Városgondnokságot (a továbbiakban: bérbeadó) bízza meg.

(2) Az e rendeletben felsorolt bérbeadói feladatokat, továbbá mindazokat a bérbeadói feladatokat, melyeket sem a törvény, sem e rendelet nem telepít más szervhez, intézményekhez, a Városgondnokság jogosult, egyben köteles ellátni.

(3) Ellátja a lakásokkal, helyiségekkel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat.

(4) A bérleti szerződéseket a Celldömölk Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője értesítése, a bérlőtársi szerződéseket kérelem alapján a Városgondnokság köti meg a bérlővel, illetve bérlőtárssal és gyakorolja a tulajdonost megillető bérbeadói jogosítványokat és teljesíti a tulajdonosi kötelezettségeket.

(5) A bérleti szerződés felmondására jogosult a lakbért a fizetésre megállapított határidőre nem teljesített bérlőkkel szemben.

(6) A víz-, és csatornadíj hátralékkal rendelkező valamennyi bérlő bérleményére vonatkozóan kezdeményezheti a vízszolgáltatás korlátozását.

(7) A bérbeadó folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó, bérbeadás útján hasznosított lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről.

(8) A nyilvántartás tartalmazza:

(1) Az eljárás során kezelt személyes adatok köre:

(2) Az adatkezelés célja: a szociális alapon, illetve nem szociális alapon bérbe adható önkormányzati lakások bérlőkiválasztási eljárásának, a kapcsolódó pályázatnak a lebonyolítása, szerződés kötése, a használat ellenőrzése.

(3) Az adatokat megismerheti: a polgármester vagy megbízottja, a jegyző vagy megbízottja, a Városfejlesztési, Költségvetési és Jogi-Ügyrendi Bizottság elnöke, a Közös Önkormányzati Hivatal szociális csoportvezetője.

(4) Az adatkezelés időtartama: nyertes pályázatok esetén a bérleti jogviszony megszűnését követő 8 év, nem nyertes pályázat esetén az eljárás során keletkezett iratok megőrzési ideje a Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal Egyedi Iratkezelési Szabályzata alapján 5 év.

(5) Adatkezelés jogalapja: GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pont: az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.

(6) Az érintettek az adatkezeléssel kapcsolatosan őket megillető jogokat az Adatkezelési Szabályzatban foglaltak alapján gyakorolhatják.

(1)¹¹

(2)¹²

(3) Ez a rendelet 2023. július 1-jén lép hatályba.