A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényt az országgyűlés 2023. december 30-án fogadta el. A szinte a teljes építésügyet átalakító jogszabály ágazati rendeleteit 2024. október 1-ei hatályba lépéssel 2024. szeptember 30-án hozta meg a kormány, jellemzően 2025 január 1-ei hatályba lépéssel.

Az önkormányzat jogköre a törvény szerint, hogy meghatározza:

• a helyi településrendezési és építési követelményeket,

• a településképi követelményeket és azok érvényesítésének eszközeit,

• ennek keretében az építményekben létesíthető rendeltetések körét is megállapítja

• önkormányzati főépítészt alkalmaz és helyi tervtanácsot működtet

A fenti feladatok közül jelen előterjesztés az önkormányzati szervezeti modell, hierarchia szempontjából a főépítészi, illetve a tervtanácsi rendszer átalakítását, megalkotását taglalja.

A főépítészi rendszernek három szintje van: az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz tartozó országos és a Balatoni főépítész, a fővárosi és a vármegyei kormányhivatalokban működő állami főépítészek, illetve az önkormányzati főépítészek. Alaphelyzet, hogy január 1-től minden településnek főépítészt kell foglalkoztatnia, de a település jogi státuszától függően változnak az alkalmazás lehetőségei:

- a városi jogállású településeken kötelező önkormányzati főépítészt alkalmazni.

- a községi jogállású település

a) saját települési főépítészt alkalmaz, vagy

b) a település fekvése szerinti járásban lévő más önkormányzattal társulásban, közösen alkalmaz térségi főépítészt.

c) ha a községi jogállású települési önkormányzat legalább 30 napig nem alkalmaz települési vagy térségi főépítészt, a továbbiakban a település vonatkozásában a törvény erejénél fogva a település fekvése szerinti járásszékhely város települési főépítésze látja el az önkormányzati főépítészi feladatokat azzal, hogy a községi jogállású települési önkormányzat köteles a teherviselésről a járásszékhely város önkormányzatával megállapodni. Az alkalmazási kötelezettség elmulasztását – a település jegyzőjének a mulasztás időpontjának beálltától számított 15 napon belül megfogalmazott jelzése alapján – a település fekvése szerinti járásszékhely város jegyzője állapítja meg, és e jelzéstől számított 15 napon belül intézkedik a települési főépítészi feladatoknak a járásszékhely város települési főépítésze általi átvételéről és ellátásáról.

A törvény szerint az átadás-átvétel szabályait, valamint a járásszékhely város települési főépítésze megbízási jogviszonyának sajátos tartalmi elemeit a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szabályozza, illetve a legalább 10 település vonatkozásában főépítészi feladatot ellátó főépítészek és munkatársaik foglalkoztatásához az állam költségvetési támogatást biztosít. Sem a kormányrendelet, sem a finanszírozás mértéke, módja nem jelent meg még. Ami jelenleg perpillanat biztosnak mondható, hogy január elsejétől indul az alkalmazási kötelezettség minden település számára, illetve élhetnek a községi állású települések jegyzői a mulasztás tényének bejelentésével.

A tervtanácsi szervezetrendszer áll:

a) az Országos Építészeti Tervtanácsból, amelynek elnöke az országos főépítész,

b) a területi építészeti tervtanácsokból és a területi településrendezési tervtanácsokból, amelynek elnöke az állami főépítész, valamint

c) a helyi építészeti tervtanácsokból, amelynek elnöke az önkormányzati főépítész.

A helyi építészeti tervtanács feladatköre:

A helyi építészeti tervtanács önkormányzati rendelet alkotással jön létre, melyhez csatoljuk a rendelet-tervezetet. A tervtanács legalább egy tagját a területi építész kamara delegálja megkeresés alapján, tagjait díjazás illeti meg (a főépítész kivételével), a tanács működését az általuk elfogadott ügyrend szabályozza.