1. § (1) A rendelet hatálya Kőszeg Város Önkormányzatának képviselő-testületére és annak bizottságaira, a képviselő-testület hivatalára és az önkormányzat intézményeire terjed ki, és meghatározza az önkormányzat bevételeit és kiadásait, figyelemmel az önkormányzat és az általa fenntartott költségvetési szervek kiemelt előirányzatának megállapítására, valamint a 2020. évi gazdálkodás főbb szabályaira.

(2) E rendeletben foglaltak végrehajtását az önkormányzat képviselő-testülete, pénzügyi bizottsága, polgármestere, jegyzője a gazdálkodás szabályszerűségének ellenőrzése mellett költségvetési ellenőrzések, valamint a költségvetési szervek vezetőinek általános és eseti jellegű gazdasági beszámoltatásával ellenőrzi.

2. § A képviselő-testület az önkormányzat és az irányított intézmények együttes 2020. évi költségvetését
2 685 553 774 Ft költségvetési bevétellel
3 906 366 387 Ft költségvetési kiadással
1 220 812 613 Ft hiánnyal
34 526 720 Ft finanszírozási kiadással
1 255 339 333 Ft belső finanszírozási bevétellel
0 Ft külső finanszírozási bevétellel
állapítja meg.

3. § Működési célú költségvetési bevételek:
- működési célú támogatások áht-n belülről1 359 560 223 Ft
- közhatalmi bevételek 408 218 155 Ft
- működési bevételek 195 267 953 Ft
- működési célú átvett pénzeszköz 4 450 000 Ft
Működési célú költségvetési bevételek összesen:1 967 496 331 Ft
Felhalmozási célú költségvetési bevételek:
- Felhalmozási célú támogatások áht-n belülről 612 807 794 Ft
- Felhalmozási bevételek 92 529 500 Ft
- Felhalmozási célú átvett pénzeszközök 12 720 149 Ft
Felhalmozási célú költségvetési bevételek összesen:718 057 443 Ft
Költségvetési bevételek összesen: 2 685 553 774 Ft
Működési célú költségvetési kiadások:
- a személyi jellegű kiadások 799 908 756 Ft
- a munkaadókat terhelő járulékok 152 551 581 Ft
- a dologi jellegű kiadások1 279 683 796 Ft
- ellátottak pénzbeli juttatásai32 000 000 Ft
- egyéb működési célú kiadások 78 048 756 Ft
Működési költségvetési kiadások összesen:2 342 192 889 Ft
Felhalmozási célú kiadások:
- beruházások 1 478 539 642 Ft
- felújítások 64 235 702 Ft
- egyéb felhalmozási célú kiadások 21 398 154 Ft
Felhalmozási kiadások összesen:1 564 173 498 Ft
Költségvetési kiadások összesen:3 906 366 387 Ft
Költségvetési egyenleg (bevételek és kiadások különbözete)
- működési bevételek és kiadások egyenlege - 374 696 558 Ft
- felhalmozási bevételek és kiadások egyenlege - 846 116 055 Ft
Költségvetési egyenleg:- 1 220 812 613 Ft
Belső finanszírozás bevételei
- működési célú 2019. évi maradvány 371 560 845 Ft
- fejlesztési célú 2019. évi maradvány 883 778 488 Ft
Külső finanszírozás bevételei
- működési célú hitelfelvétel 0 Ft
- fejlesztési célú hitelfelvétel 0 Ft
Finanszírozási bevételek összesen: 1 255 339 333 Ft
Külső finanszírozás kiadásai
- Államháztartáson belüli megelőlegezések elszámolása 34 526 720 Ft
Finanszírozási kiadások összesen: - 34 526 720 Ft
Finanszírozási célú műveletek egyenlege
(bevételek és kiadások különbözete):1 220 812 613 Ft

4. § (1) A költségvetési szervek vezetői felelősek saját költségvetésükért és a költségvetési rendeletben foglaltak megtartásáért, a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért.

(2) A feladat elmaradásból származó személyi és dologi megtakarítások felhasználására csak a képviselő-testület engedélyével kerülhet sor.

(3) A költségvetési szervek a jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül köteles gazdálkodni. Valamennyi költségvetési szerv köteles a jóváhagyott kiemelt előirányzatokat betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.

5. § (1) Az önkormányzat nevében hitel felvételéről, a folyószámla hitelkeret szerződés megkötéséről, illetve az önkormányzat részesedésként kimutatott értékpapírjainak értékesítéséről, vagy ilyen értékpapírok vásárlásáról a képviselő-testület jogosult dönteni, az elfogadott feltételekkel a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően előkészített hitelszerződés, valamint értékpapír értékesítési szerződés aláírására a polgármestert felhatalmazza.

(2) Forgatási célú, rövid lejáratú (éven belüli) értékpapírok vásárlásáról – az átmenetileg le nem kötött források terhére - valamint eladásáról, amely műveletek célja kamat, hozam elérése a polgármester jogosult dönteni.

(3) Az önkormányzattal szemben fennálló elismert követelések faktorálására vonatkozó nyilatkozat tételéről a polgármester jogosult dönteni.

(4) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68. § (4) bekezdésében meghatározott forrásfelhasználás mértékét 0 Ft-ban határozza meg.

6. § (1) A költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-változtatásáról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(2) A polgármester a Magyar Államkincstár felé teljesítendő havi adatszolgáltatások megfelelő teljesítése érdekében a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre úgy, hogy az átcsoportosítás a rendeletben meghatározott feladat ellátását nem érinti.

(3) A rendelet 5. mellékletében felsorolt beruházások felhasználási kötöttséggel járó előirányzatként kezelendőek. Egyúttal az intézményvezetői hatáskörben kezdeményezett felújítási, fejlesztési kiadás céljára történő átcsoportosítás és teljesítés kizárólag a képviselő-testület előzetes engedélyével történhet.

(4) Az önkormányzat a költségvetését, valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetését rendeletmódosítással megváltoztathatja.

(5) A költségvetési rendelet módosításáról a képviselő-testület az első negyedév kivételével legalább negyedévenként, augusztus 31-ig, november 30-ig, illetve a tárgyévet követően a költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal dönt. A költségvetési szerv költségvetési beszámolóját a tárgyévet követően legkésőbb február 28-ig megküldi az irányító szerv részére.

(6) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv előirányzatainak változtatását a szerv vezetője kezdeményezi a meghatározott pénzügyi- gazdasági feladatainak ellátását végző költségvetési szervnél. A változtatás végrehajtásához az irányító szerv egyetértése szükséges.

(7) A jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül a részelőirányzatoktól a költségvetési szerv előirányzat módosítás nélkül is eltérhet. A költségvetési szerv a kiadási kiemelt előirányzatán belül a részelőirányzatokat megváltoztathatja, kivéve a szolgáltatási díjak csökkentését. A költségvetési szerv a bevételi kiemelt előirányzatán belül a részelőirányzatait megváltoztathatja.

(8) A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatok között előirányzat átcsoportosítást csak a képviselő-testület jóváhagyásával hajthat végre.

(9) Az intézményeknél túlóra-, készenléti-, helyettesítési díj, ügyeleti díj elszámolására, kifizetésére átalány alkalmazásával nem kerülhet sor. Az intézményvezető köteles a tételes túlóra-, készenléti-, helyettesítési, ügyeleti díj elszámolásához, kifizetéséhez naprakész, ellenőrizhető analitikus nyilvántartást kialakítani, melynek ellenőrzött vezetéséért felelősséggel tartozik.

(10) A tartósan üres álláshelyre jutó személyi juttatások 4 hónapot meghaladó előirányzata év közben jutalmazásra nem használható fel, az kizárólag a feladatellátás zavartalanságát szolgáló többletmunka jogszabály szerinti formában történő elismerésére fordítható.

7. § Az önkormányzat által az államháztartás alrendszerein kívülre nyújtott támogatások esetében nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban az, aki a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvényben foglalt korlátozás alá esik.

8. § Az önkormányzat által nem tervezhető, többletbevételként jelentkező forrásokat, és feladat elmaradásból eredő előirányzat maradványt elsődlegesen a tervezett bevételi elmaradás pótlására, illetve a működési hitel visszafizetésére kell fordítani.

9. § (1) Az önkormányzat a maradványát az éves beszámoló készítésekor állapítja meg és hagyja jóvá.

(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete gazdasági szükséghelyzetben a maradvány felhasználását korlátozhatja.

10. § A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet.

11. § (1) Az év közben megjelenő, előre nem tervezhető pályázatokhoz előírt saját erő biztosítása céljából – amennyiben az a költségvetési szerv saját költségvetéséből nem biztosítható - a költségvetési szerv vezetője köteles a pályázatot benyújtás előtt a képviselő-testület elé jóváhagyásra előterjeszteni.

(2) Az elnyert pályázatokkal kapcsolatos előirányzat-módosítást a legközelebbi költségvetési rendeletmódosításban szerepeltetni kell.

(3) A képviselő-testület elrendeli, hogy azon felújítási, fejlesztési és egyéb feladatok végrehajtása, amelyeknek bevételi forrása részben vagy egészében átvett pénzeszköz (kivéve pályázatok), csak abban az esetben indítható, ha a költségvetési elszámolási számlára ezen összegek befizetésre kerültek.

(4) Többletfeladat csak a forrás és előirányzat egyidejű biztosításával vállalható.

(5) Az önkormányzat olyan fejlesztési célt nem tervez, amelyhez a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. tv. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé.

12. § (1) Az Önkormányzat engedélyezett létszámkeretét intézményi bontásban a 8. melléklet tartalmazza.

(2) A hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők részére a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 143. § (2) bekezdése alapján nyújtott bankszámlahozzájárulás 1 000 Ft/hó/fő, azaz 12 000 Ft/év/fő, amelyet a tárgyév március 31-éig folyószámlára utalással kell biztosítani.

(3) A hivatal, továbbá az önkormányzat költségvetési szervei dolgozóinak lakásépítési és –vásárlási támogatására fordítható keretösszeg 2020. évben az előző években odaítélt támogatások törlesztőrészleteiből visszafolyt összeg lehet.

(4) A városrehabilitációs támogatásra fordítható keretösszeget 2020. évben a rendelet nem tartalmaz.

13. § Önkormányzati beruházás csak a beszerzési szabályzat figyelembe vételével, és a képviselő-testület jóváhagyásával indítható. Beruházási kiadásoknál az előirányzatot várhatóan meghaladó teljesítésről a képviselő-testületet a legközelebbi ülésén tájékoztatni kell.

14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit 2020. január 1. napjától kell alkalmazni.