Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1999. (I.28.) önkormányzati rendelete
a környezetvédelem helyi szabályozásáról
Hatályos: 2019. 06. 01Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1999. (I.28.) önkormányzati rendelete
a környezetvédelem helyi szabályozásáról
2019-06-01-tól
Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990.évi LXV. Törvény 16. §. / 1 / bekezdésében és z 1995. évi LIII. Tv. / továbbiakban: Kt. / 46. §. /1 / bek. c/ pontjában kapott felhatalmazás alapján a város tiszta, esztétikus képének kialakítása, fenntartása, védelme, az emberi egészség megóvása, a környezet károsodásának megelőzése, csökkentése, megszüntetése érdekében a helyi körülményeket figyelembe véve az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.§
(1) A rendelet hatálya a város közigazgatási területére a jogi és magánszemélyekre, jogi személyek társulására, magánszemélyek társaságára is egyaránt kiterjed.
(1a) A 10.§, 10/A.§ és 11.§ rendelkezései vonatkozásában a rendelet területi hatálya Sárvár város közigazgatási területén
a) a belterületi ingatlanokra,
b) az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlanokra, és
c) a külterületen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet 29.§ (4) bekezdésében meghatározott, mezőgazdasági területen elhelyezett lakóépülettel rendelkező ingatlanokra
terjed ki.
(1b)[1] A 10.§, 10/A.§ és 11.§ rendelkezései vonatkozásában a rendelet személyi hatálya az (1a) bekezdésben meghatározott ingatlanok mindenkori tényleges birtokosaira, és az általuk avar- és kerti hulladék égetésével vagy a kerti munkavégzést szolgáló zajkeltő gépi berendezés használatával megbízott személyekre terjed ki.
(2) E rendeletet kell alkalmazni:
a.) a zöldterületek fenntartására és karbantartására,
b.) a csapadék –és szennyvízelvezetésére,
c.) földvédelemre,
d.) vízvédelemre,
e.) levegő tisztaságának védelmére,
f.) zaj elleni védelemre.
1/A.§[2]
E rendelet alkalmazásában:
a) Avar: az ingatlan talaján összegyűlő, elhalt növényi részekből álló réteg.
b) Kerti hulladék: az ingatlanon végzett zöldterület gondozási, kertészeti, gyümölcs termesztési, zöldség termesztési munkálatok során keletkezett hulladékká vált növényi maradványok, szövetek, így különösen a fű, lehullott lomb, levél, gyökérmaradvány, szár, levél, nyesedék.
c) Az ingatlan tényleges birtokosa a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:2. §-ában meghatározott személy.
d) kerti munkavégzést szolgáló zajkeltő gépi berendezések: fűnyíró gép, sövénynyírógép, fűkasza, robotkapa, lombszívó, lombfújó, motorfűrész, gépi körfűrész, szalagfűrész.
II. Fejezet
ZÖLDTERÜLET FENNTARTÁSA ÉS KEZELÉSE
2.§.
A város területén lévő közhasznú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról, valamint a közcélú zöldterületeken, a parkokban lévő burkolt és burkolatlan utak, járdák tisztántartásáról az önkormányzat gondoskodik.
3.§.
(1) Az ingatlanok területén lévő zöldterület létesítéséről, fenntartásáról, gondozásáról az ingatlan használója / tulajdonos, bérlő, kezelő/ / továbbiakban: használó / köteles gondoskodni.
(2) A közterületbe nyúló fák és élő sövény gallyazásáról legalább 2 méter magasságig az ingatlan használója köteles gondoskodni.
(3) A közüzemi légvezetékek alatt lévő fák gallyazását a használó rendszeresen köteles elvégezni.
(4) Zöldterületek létrehozása során olyan növények telepítésére kerülhet sor, amelyek virágpora allergiás megbetegedéseket nem okoz, ill. levegőbeni koncentrációjuk a megengedett határérzéket nem lépi túl.
Továbbá tilos egyéb környezetszennyezést okozó növények / pl. nőivarú nyárfa / telepítése is
3/A.§.[3]
(1) A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008 / XII. 30. Korm. Rendelet hatálya alá tartozó, közterületen lévő fás szárú növény kivágására vonatkozó engedély iránti kérelemhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot a Városfejlesztés és Környezetvédelmi Bizottság adja ki.
(2) A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatot tehet. Véleményt nyilváníthat a közterületen lévő fás szárú növény pótlásával kapcsolatosam az ültetendő fás szárú növény fajára, fajtájára és darabszámára, ültetés helyére vonatkozóan.
4.§.
(1) Tilos a közpark területére gépjárművel behajtani és ott parkolni!
E tilalom alól a jegyző felmentést adhat.
(2) Tilos a fák és egyéb növények rongálása, pusztítása, beszennyezése vagy olyan szakszerűtlen kezelése, amely értékük csökkenésével jár!
(3) Közműfektetés vagy kárelhárítás után a zöldsáv eredeti állapotba történő helyreállítását a kivitelező köteles elvégezni
(4) Tilos a fák megcsonkítása, a fákra plakátok ragasztása és szegezése!
(5) A közhasználatú zöldterületeken a védett gerinces állatok bármely eszközzel történő zavarása, a fészkek rongálása, a tojások és fiókák kiszedése és irtása tilos!
(6) A közhasználatú zöldterületeken környezetszennyező tevékenységet folytatni különösen járművet mosni, valamint ilyen célra közkifolyót igénybe venni tilos!
(7) Közparkok területén állatok legeltetése tilos!
III. Fejezet
CSAPADÉK ÉS SZENNYVÍZELVEZETÉS
5. §.
Vízfolyások, patakmedrek, nyílt csapadékvíz elvezető árkok szennyezése, ezekbe valamint ezek partjaira hulladék és törmelék lerakása tilos!
(1) Kommunális szennyvizet közterületi szennyvízcsatornába bevezetni a SÁRVÁR VÍZ KFT engedélyével szabad. A jegyző a szennyvízcsatornával ellátott utcákban- figyelemmel a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38 /1995. / IV. 5. / Korm. Sz.r. 24. §. / 5 / bek. a/ pontjában foglaltakra- a / házas / ingatlanok tulajdonosait, használóit kötelezheti a szennyvízrendszerre való rácsatlakozásra.
(2) Közterületi csatorna hiányban kommunális szennyvíz elhelyezésére egyedi közműpótló berendezést / vízzáróan kialakított szennyvízgyűjtő medencét / kell kialakítani. A szennyvízgyűjtő rendszeres karbantartásáról és szükség szerinti ürítéséről a tulajdonos köteles gondoskodni.
(3) A gyűjtött, szippantott kommunális szennyvíztérítés ellenében kizárólag a városi szennyvíztelepen helyezhető el.
(4) Közterületre, csapadékcsatornába, patakba, vízfolyásba szennyvizet vezetni, kibocsátani /az előírt tisztítás esetét kivéve/ tilos!
(5) Az ingatlanokon keletkező csapadékvizet közterületi csapadékcsatornába bevezetni a jegyző engedélyével lehet.
IV. Fejezet
FÖLDVÉDELEM
7.§.
(1) A föld védelme
a) kiterjed a föld felszínére , és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira / Kt. 14. § . / 1 /
b) magába foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is. /Kt. 14. § . (2 )/
(2) A város közigazgatási területét csak az általános rendezési tervben meghatározott célra lehet felhasználni.
(3) A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, amelyek a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják.
(4) A mezőgazdasági művelésre, valamint az általános rendezési terv szerint városfejlesztési célra nem hasznosítható területek erdősítését / fásítását/ fokozatosan meg kell oldani.
(5) A föld igénybevételével járó tevékenység befejezése után- jogszabály vagy hatósági határozat rendelkezése szerint már a környezet- használat során is –a terület ütemezett helyreállításáról rendezéséről, illetőleg újrahasznosításának feltételeiről a terület használója köteles gondoskodni. ( Kt. 17. § . ( 3 ) /.
V. Fejezet
VÍZVÉDELEM
8.§.
(1) A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjaira és a víztartó képződményekre. / Kt. 18. § .( 1 ) /
(2) A vizek természetes hozamát, lefolyását,áramlási viszonyait medrét és partját csak a vízi életközösségek megfelelő arányainak megtartásával és működőképességek biztosításával szabad megváltoztatni. / Kt. 18. § . ( 2 ) /
(3) Ki kell jelölni a városi ivóvíz ellátását biztosító vízbázisok hidrogeológiai védőterületeit.
(4) A város közigazgatási területén ásott vagy fúrt kutat létesíteni csak jegyzői engedéllyel lehet.
(5) A vízbázisra veszélyes területeken műtrágyázni, szemetet elhelyezni, állatot tartani tilos, ipari és egyéb építményt elhelyezni csak külön jogszabály szerint lehet.
(6) Műtrágyát, növényvédő szert, szennyvizet. Szennyvíziszapot, a vízvédelmi területen belül használni, tárolni és elhelyezni nem szabad.
(7) A város közigazgatási területén veszélyes hulladékot, tisztítatlan szennyvizet élővízbe, illetve talajba juttatni / elásni tilos.
(8) Tilos nyílt vízfolyások, árkok, tavak partján szemetet, hulladékot elhelyezni, illetve égetni.
(9) A Rába folyón, a Gyöngyös patak és Csónakázó és egyéb, a város közigazgatási területén lévő tavakon, valamint közvetlen környékükön környezetkárosító tevékenységet végezni, illetőleg ilyent engedélyezni még ideiglenesen sem szabad.
(10) A Rába folyó, a Gyöngyös patak és a Csónakázó tavak a város általános rendezési tervében / ÁRT / meghatározott célra történő hasznosítását biztosítani, a hasznosítást folyamatosan ellenőrizni kell.
(11) Tilos a Rába folyó és az árvédelmi töltés mellett 10 m-es, a Gyöngyös műcsatorna és a többi vízfolyás mellett 3m-es sávban fát és bokrot ültetni.
(12) Az állami és társulati kezelésű vízfolyások mentén 3m- es sávban csak gyep, 6m-es sávban úgynevezett „zöld folyosó” alakítható ki.
(13) Partmenti ingatlan tulajdonosa / használója/ köteles haladéktalanul gondoskodni a vízfolyás által partra kihordott, illetve közvetlenül a vízparton található szemét és hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról.
(14) Ha a csapadékvíz árokba történő akadálytalan lefolyását az árokba, vízfolyásokba kerülő szemét, hulladék vagy hordalék akadályozza, a csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében az árok, vízfolyás kitisztítását a partmenti ingatlan tulajdonos / használója/ köteles elvégezni.
(15) A belterületi vízelvezető árkok / utcai árkok/, folyókák partjait, a partmenti ingatlan tulajdonosa / használója/ köteles tisztán tartani, rendszeres kaszálni. Az ott lévő növényzetet gondozni.
(16) A csapadékvíz elvezető árkok medrének rendezése a zárt csapadékrendszer tisztántartása a létesítmény kezelőjének feladata.
VI. Fejezet
LEVEGŐTISZTASÁG- VÉDELEM
9.§.
Háztartási tevékenységgel okozott légszennyezés
(1) Egyedi fűtéssel rendelkező ingatlanokon a fűtőberendezést, valamint valamennyi ingatlanon a főzőberendezést úgy kell használni, hogy az abból kibocsátott égéstermék a berendezésre jellemző szükséges mértéket meghaladóan ne szennyezze a levegőt.
(2) Az / 1 / bekezdésben említett berendezésekben csak olyan tüzelőanyag égethető, amit a berendezés használati utasításában engedélyeztek.
(3) Tilos nyílt téren és bármilyen berendezésben veszélyesnek minősülő hulladékot, vagy égetése során veszélyessé minősülő anyagot égetni / műanyagok, gumi, fáradt olaj, vegyszeres és festékes göngyöleg, gyógyszermaradványok, szárazelem/!
A város területén az avar és kerti hulladékot elsősorban hasznosítani, komposztálni kell.
10/A.§[5]
(1) Az ingatlanon az ott keletkezett avar és kerti hulladék égethető el a jelen § (2)-(5) bekezdései szabályainak, továbbá a tűzvédelmi, levegővédelmi jogszabályi és hatósági előírások betartásával. E rendelet előírásai nem mentesítenek a más jogszabályban előírt hatósági engedély – így különösen, az 1.§ (1a) bekezdés b) és c) pontjában leírt külterületi ingatlan esetében a tűzvédelmi hatóság engedélyének – megszerzése alól.
(2)[6] Az avar és kerti hulladék nyílttéri égetését, március 20. és április 30., valamint október 20. és november 30. közötti időszakban, ezen időszakokon belül minden naptári héten hétfőtől péntekig, ezen időszakon belül minden naptári napon 08.00 órától napnyugtáig – amennyiben a napnyugta 18.00 óra után következik be, akkor 18.00 óráig – lehet végezni.
(2a)[7] Amennyiben a Téglagyári-tó (1484/1 hrsz-ú, kivett tó megnevezésű ingatlan) és a Csónakázó-tó (a Sárvár 1182/6 hrsz-ú, kivett közpark megnevezésű ingatlanon és a Sárvár 1231/2 hrsz-ú, kivett Csónakázó tó megnevezésű ingatlanon található, cca. 8,8 ha-os területű tó), valamint az un. Patkó-tó (1182/5, 1182/6, 1185/6, 1186/7 és 1191/2 hrsz-ú ingatlanokon található tó) területén a nád aratására nem a (2) bekezdésben meghatározott időszakokban kerül sor, a nád égetésére a jelen szakasz előírásainak betartásával a polgármesterhez írásban az égetést megelőzően legalább 2 munkanappal korábban a Téglagyári-tó és a Csónakázó-tó esetében a haszonbérlő által, a Patkó-tó esetében a Sárvári Gyógyfürdő Kft. képviseletére jogosult személy által tett bejelentés alapján egyéb időszakban is sor kerülhet.
(3) Avar és kerti hulladék égetését az ingatlan mindenkori birtokosa, vagy az általa megbízott cselekvőképes személy végezheti.
(4) Nyílttéri égetés során a meteorológiai viszonyokra figyelemmel kell lenni. Égetést végezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával, szélcsendes, pára- és csapadékmentes időben lehet.
(5) A füstképződés csökkentése érdekében a nem komposztálható avart és kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell.
(6)[8] A magántulajdonú ingatlanon, valamint a magántulajdonú ingatlan előtti közterületen keletkezett avart és kerti hulladékot a közterületen égetni tilos.
VII. fejezet
ZAJOK ELLENI VÉDELEM
11.§.[9]
A magántulajdonú ingatlanok használata során a közösségi együttélés kialakult alapvető szabálya, hogy tilos a kerti munkavégzést szolgáló zajkeltő gépi berendezések használata az alábbi időpontokban:
a) hétfőtől péntekig minden naptári napon 0.00 órától 8.00 óráig, valamint 20.00 órától 24.00 óráig terjedő időszakban, továbbá
b)[10] szombati napokon 0.00 órától 9.00 óráig, valamint 14.00 órától 24.00 óráig terjedő időszakban, továbbá,
c) vasárnap és munkaszüneti napokon egész nap.
ÖNKORMÁNYZATI KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP
16 .§ .
(1) Az önkormányzat helyi környezetvédelmi alapot hoz létre.
(2) A környezetvédelmi alapot kizárólag környezetvédelmi célra lehet felhasználni.
(3) A környezetvédelmi alap felhasználásáról – a képviselő. Testületnek történő beszámolási kötelezettségi mellett – a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság gondoskodik.
X. Fejezet
EGYÉB, KÖRNYEZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS HELYI ELŐÍRÁSOK
17.§.
A köztisztasági és a települési szilárd hulladékgyűjtését összefüggő tevékenység ellátását, a közterület- használat engedélyezésével kapcsolatos eljárást,. Valamint az állatok tartását az önkormányzat külön rendeletekben szabályozza.
19.§.
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a közterületek tisztántartásáról, a háziszemét gyűjtéséről és elhelyezéséről, a közterületek használatáról, a fásított és parkosított zöldterületek védelméről szóló többször módosított 11/1991. / VII..2. / sz. önkormányzati rendelet 11.§. / 2 / és / 3 / bekezdése, és a 14.§. / 2/ és / 3 / bekezdése hatályát veszti.
Sárvár, 1999. január 28.
/: Dr. Dénes Tibor :/ /: Dr. Radics Mihály :/
polgármester jegyző
Kihirdetve:
Sárvár, 1999. január 28.
/: Dr. Radics Mihály :/
jegyző
1. számú melléklet[13]
A település területén szolgáltató tevékenységből származó megengedett zajterhelési alapértékek:
Az (1a) és (1b) bekezdéseket rendelet szövegébe iktatta a 14/2015.(VI.1.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2015.07.01-től
A rendelet szövegébe iktatta a 14/2015.(VI.1.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos: 2015.07.02-től
A rendelet szövegébe iktatta a 10/2009. (II.13.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2009.02.13-tól
A 10.§-t, valamint az azt megelőző címet a 14/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelet 3.§-a módosította. Hatályos: 2015.07.01-től
A rendelet szövegébe iktatta a 14/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos: 2015.07.01-től
A rendelet szövegét a 16/2019 (V.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2019. június 1-től
A rendelet szövegébe iktatta az 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2016.01.30-tól
A rendelet szövegébe iktatta az 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2016.01.30-tól
A rendelet szövegét a 14/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelet 4.§-a módosította. Hatályos: 2015.07.01-től
Az a) és b) pontok szövegét az 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet 2.§-a módosította. Hatályos: 2016.01.30-tól
Hatályon kívül helyezte 12-14.§-kat a 14/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelet 5.§ (2) bekezdése. Hatálytalan: 2015.07.01-től
Hatályon kívül helyezte a 14/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelet 5.§ (2) bekezdése. Hatálytalan: 2015.07.01-től
Hatályon kívül helyezte a 14/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelet 5.§ (2) bekezdése. Hatálytalan: 2015.07.01-től