Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének

 3/2013. (II.18.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól^[1]

Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdése, 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjaiban, 5. § (4) bekezdésében, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1.§

(1) A rendelet személyi hatálya Sárvár város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) 1. § (2) bekezdésében meghatározott vagyon tulajdonosi jog gyakorlójára (Nvt. 3. § (1) bekezdés 17. pont), használójára (Nvt. 3. § (1) bekezdés 11. pont), illetve a vagyonkezelő személyekre terjed ki. (Nvt. 3. § (1) bekezdés 19. pont a)-b) pontok).

(2) A rendelet tárgyi hatálya az önkormányzat Nvt. 1. § (2) bekezdésében meghatározott vagyonára terjed ki.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) az Nvt. 2. § a), c)-d) pontjaiban meghatározott vagyonelemekre,

b)^[2] az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakások céljára szolgáló helyiségek bérletére, továbbá a bérbeadás útján hasznosított, elővásárlási joggal érintett és nem érintett önkormányzati lakások elidegenítésére, ide nem értve a műteremlakásokat,

c) az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek rendeltetéstől eltérő célú hasznosítására.

2. §

E rendelet alkalmazásában vagyon

a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és

b)^[3] az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdésében felsoroltak.

Az önkormányzati vagyon

3.§

(1) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.

(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona az Nvt. 5. § (2) bekezdése szerinti vagyonelemekből áll.

(3) Az Nvt. 5. § (3) bekezdése szerinti önkormányzati vagyon kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon.

(4)^[4] Az Nvt. 5. § (4) bekezdése szerinti önkormányzati vagyon nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati vagyon, amely e rendelet 1. mellékletében került meghatározásra.

(5)^[5] Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősíti e rendelet 4. mellékletében meghatározott vagyonelemeket.

(6) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (2) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is. 

4.§

(1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona az Nvt. 5.§ (5) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott önkormányzati tulajdonú vagyon.

(2)^[6] Az önkormányzat az (1) bekezdés alapján a kötelezően korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba sorolt vagyonelemeket e rendelet 2. mellékletében határozta meg.

(3) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.

(4)^[7] Az e rendelet 2. mellékletében meghatározott intézmények, középületek forgalomképességének korlátai, hogy az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható,

(5)^[8] A rendelet 2. mellékletében meghatározott temetők forgalomképességét korlátozza, hogy a temető céljára használt földterületeket a temetkezési cél fennállásáig, továbbá a temető megszüntetéséig nem lehet elidegeníteni, megterhelni, biztosítékul adni, továbbá gazdasági társaság, vagy társulás részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre nem bocsátható.

5.§^[9]

Az Nvt. 3. § (1) bekezdés 18. pontja szerinti, e rendelet 3. mellékletében meghatározott önkormányzati vagyon az önkormányzat üzleti vagyona. 

5/A.§^[10]

Az önkormányzati ingatlan vagyon adatait legalább 4 évente egyeztetni kell az ingatlan-nyilvántartás adataival

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

6.§

(1) 25 millió forint értékhatár feletti önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.

(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona, valamint az önkormányzat törvény, vagy e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyona gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre nem bocsátható.

(5) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátható az Nvt. 8. §-ában meghatározott szabályok megtartásával.

6/A.§^[11]

(1) Az önkormányzat valamely forgalomképtelen vagyontárgy, vagy  korlátozottan forgalomképes vagyontárgy forgalomképes vagyonná történő átminősítésekor megvizsgálja, hogy az adott vagyontárgy forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgyként történő besorolása és nyilvántartása indokolt-e. Ennek keretében az önkormányzat vizsgálja, hogy az Mötv. 13.§-ában, illetve egyéb törvényekben meghatározott önkormányzati feladat ellátásához szükséges-e az adott vagyontárgy. A vizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy az önkormányzati feladat, melynek ellátását a vagyontárgy szolgálta megszűnt-e, vagy a feladat ellátás módja, egyéb feltételei változtak-e meg oly módon, hogy azok ellátásához az adott vagyontárgy nem, vagy csak részben szükséges. A vizsgálatot a polgármester folytatja le, melynek során be kell szereznie az adott vagyontárgyat kezelő, használó költségvetési szerv vagy egyéb gazdálkodó szervezet véleményét is. A vizsgálgat során – az adott vagyontárgy típusától, rendeltetésétől függően figyelembe veendő – az önkormányzat mindenkkori feladatellátást meghatározó önkormányzati programokra, tervekre, koncepciókra, stratégiákra, szabályzatokra, egyéb alap dokumentumokra is tekintettel kell lenni. A vizsgálat főbb megállapításaira, az azokból levont következtetésekre a képviselő-testületi döntések előterjesztéseiben ki kell térni.

(2) Az önkormányzat valamely forgalomképtelen vagyontárgy, vagy a korlátozottan forgalomképes vagyontárgy forgalomképes vagyonná történő átminősítésekor - ha arra elidegenítés érdekében kerül sor - a szerződésekben, egyéb iratokban a tulajdonosi jogok védelme érdekében az önkormányzat - elidegenítés céljával összefüggő - érdekeit szolgáló szempontokat, egyéb - így különösen a szerződések teljesítésével, vagy a …nem, illetve nem szerződésszerű teljesítésével összefüggő - feltételeket garanciális elemként meg kell jeleníteni.

6/B.§^[12]

Támogatásból megvalósuló beruházás, felújítás esetén - ha a pályázati felhívás, támogatási döntés előírja - kötelező költséghaszon elemzést vagy pénzügyi fenntarthatósági tervet készíteni. Önerőből megvalósuló beruházások, felújítások esetén amennyiben a képviselő-testület a beruházás, felújítás célja, költsége a működtetés, fenntatás feltételei alapján a beruházás, felújítás elhatározásakor indokoltnak tartotta, kötelező költséghaszon elemzést, vagy  pénzügyi fenntarthatósági tervet készíteni

Vagyonkezelői jog létesítése és átengedése

7.§

(1)^[13] Az önkormányzat vagyonkezelői jogot az e rendelet 1-4. mellékleteiben meghatározott vagyonelemekre létesíthet.

(2) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

(3) Amennyiben nem az Nvt. 11. § (13) bekezdése szerinti ingyenes vagyonkezelésbe adás történik, úgy a vagyonkezelési jog értékének meghatározására piaci értéken kerül sor.

A vagyonkezelési szerződésben a vagyonkezelői jog ellenértékeként

a) pénzösszeget, vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást

kell előírni.

8.§

A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,

d) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

    g)a támogatási forrásból megvalósuló vagyonelemek tekintetében a vagyonban bekövetkezett csökkenésről az Önkormányzatot haladéktalanul értesíteni kell,

    h) a támogatási forrásból megvalósuló vagyonelemek selejtezése, megsemmisülése, megsemmisítése esetén az Önkormányzat hozzájárulását kell kérni, figyelemmel a támogatási szerződésben foglaltakra.

9.§

(1) Vagyonkezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,

b) önkormányzati társulásnak,

c) önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak,

d) önkormányzati tulajdonosi részesdéssel működő gazdasági társaságnak.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 13. §-a szerinti feladatok ellátásra engedi át.

10. §

(1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,

b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,

     c) Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti jelentési kötelezettség keretében a 300.000,- Ft (háromszázezer forint) feletti vagyonváltozást tételesen közölni kell a biztosításban való átvezetés érdekében.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti jelentési kötelezettség, a vagyonváltozások biztosítási költségekben való mozgatása számviteli, pénzügyi és biztosítási részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza.

Hasznosítási jog, használatba adás

11.§

(1) A 25 millió Ft értékhatárt meghaladó vagyont hasznosítani csak versenyeztetés útján lehet.

(2) Az önkormányzati feladatot ellátó, önkormányzati alapítású költségvetési szerveket az alapító okiratban meghatározott feladatellátást szolgáló vagyon tekintetében ingyenes használati jog illeti meg.

(3) A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján az önkormányzat által működtetendő intézmények feladatellátását szolgáló vagyon törvényben meghatározott feltételek szerinti bérbeadásáról egy évet meg nem haladó időtartamra a működtetéssel együtt járó feladatokat ellátó önkormányzati intézmény vezetője saját hatáskörében dönthet.

Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

12.§

Kizárólag a külön jogszabály szerint behajthatatlannak minősülő követelésekről lehet lemondani.

Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

13.§

(1) Az ellenérték nélkül (ingyenesen) kapott, vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati közfeladatok ellátását.

(2) Az önkormányzat köteles az ingyenesen vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt szerv részére a felajánló által meghatározott célra átadni.

Az önkormányzati vagyon értékének, a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása

14.§

(1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, vagy – a bérbe, használatba, illetve haszonbérbe adás kivételével – ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló, valamint az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyra vonatkozó döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

a) ingatlan és ingó vagyon esetén a vagyonnyilvántartás szerinti értéken és névértéken, vagy a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság döntése esetén forgalmi értékbecslés alapján, vagy a Képviselő-testületnek, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságára figyelemmel minősített többségi határozattal hozott egyedi döntésével megállapított értéken,

b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés-, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,

c) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

(2) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll – a (1) bekezdésben foglaltaknál – régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, ennek a döntést megelőzően aktualizált változata is elfogadható.

(3) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy bérbe-, használatba, illetve haszonbérbe adására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét az ingatlanvagyon-kataszterben nyilvántartott becsült érték alapján kell meghatározni.

15.§

(1) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy, illetve – ha az elidegenítés, hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

(2) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

16.§

A Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi döntések értékhatártól függetlenül:

a) az Önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,

b) ingatlan vásárlása, cseréje,

c) ingatlan értékesítésre történő kijelölése,

d) gazdasági társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, társaságokba pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás befektetése, valamint az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulás,

e) az Önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírok értékesítése,

f) hitel felvétele, illetve ahhoz kapcsolódóan vagyon biztosítékul nyújtása, megterhelése, kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

g) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,

h) gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságba való belépés

i) a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) hatáskörébe tartozó kérdésekben való döntés,

j) társadalmi szervezet, alapítvány önkormányzati költségvetési szerv általi létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás,

k) az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése,

l) az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként való rendelkezésre bocsátása,

m) vagyonkezelői joggal és ingyenes használati, hasznosítási jog átengedésével kapcsolatos döntések,

n) az önkormányzati közfeladatot ellátó, önkormányzati alapítású költségvetési szervek használatában levő vagyon kivételével az önkormányzati vagyon 2 évet meghaladó használati, hasznosítási jogának ellenérték fejében történő átengedéséről,

o) az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) ingatlan vagyon elfogadása.

17.§

 Értékhatártól függően

(1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a) 5 (öt) millió forint értékhatárt elérő vagyon értékesítése, megterhelése,

b)^[14] 5 (öt) millió forint értékhatárt elérő vagyon estén az önkormányzatot megillető vételi, visszavásárlási, – e rendelet 17.§ (3) bekezdés f) pontjában szabályozott eset kivételével – elővásárlási jog gyakorlása,

c) egyenként 500 (ötszáz) ezer forint értékhatárt elérő behajthatatlan követelésekről való lemondás, azok törlése,

d) 5 (öt) millió forint értékhatárt elérő készpénz vagyon elfogadása,

e) 500 (ötszáz) légköbmétert meghaladó épület bontásához tulajdonosi hozzájárulás megadása,

f) az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott 1 (egy) millió forint piaci értéket elérő ingó vagyon elfogadása.

(2) A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság hatáskörébe tartozik:

a) a Képviselő-testület által értékesítésre kijelölt, 5 (öt) millió forint értékhatár alatti értékesítése, megterhelése,

b)^[15] 5 (öt) millió forint értékhatár alatt az önkormányzatot megillető vételi, visszavásárlási, – e rendelet 17.§ (3) bekezdés f) pontjában szabályozott eset kivételével – elővásárlási jog gyakorlása,

c) egyenként 100 (egyszáz) ezer forint és 500 (ötszáz) ezer forint értékhatár közötti behajthatatlan követelésekről való lemondás, azok törlése,

d) 500 (ötszáz) ezer forint értékhatárt elérő, de 5 (öt) millió forint értékhatárt el nem érő készpénz vagyon elfogadása,

e) az önkormányzat, az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv és a vagyonkezelő használatban lévő 100 (egyszáz) ezer forintot meghaladó ingóvagyontárgy, vagyoni értékű jog értékesítése,^[16]

f) 500 (ötszáz) légköbmétert meg nem haladó épület bontásához tulajdonosi hozzájárulás megadása,

g) tulajdonosi hozzájárulás megadása a csapadékvíz önkormányzati tulajdonú csapadékcsatornába vagy nyílt árokba történő bevezetéséhez,

h) tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzati tulajdonú járda felújításához, burkolásához, térkövezéséhez,

i) tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzati tulajdonú zöldterület parkoló kialakítása céljából történő leburkolásához,

j) tulajdonosi hozzájárulás megadása önkormányzati tulajdonú ingatlanon nyomvonal jellegű építményekhez kapcsolódó felszín feletti műtárgyak elhelyezéséhez,

k) amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, tulajdonosi hozzájárulás megadása önkormányzati tulajdonú ingatlanon építési engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységhez,

l) az önkormányzati közfeladatot ellátó, önkormányzati alapítású költségvetési szervek használatában levő vagyon kivételével az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának 2 évet meg nem haladó átengedése értékhatár nélkül,

m) az önkormányzati közfeladatot ellátó, önkormányzati alapítású költségvetési szerveket megillető – egy évet meghaladó időtartamra szóló - bérbeadási jog gyakorlásához való előzetes hozzájárulás (17. § (4) bekezdés aa) pont).

n)^[17] a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144.§ (4) bekezdés b) pontjában meghatározott hozzájárulás kiadása az önkormányzati tulajdonban levő dolgok vonatkozásában.”

(3) A polgármester hatáskörébe tartozik:

a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötése,

b) 500 (ötszáz) ezer forint értékhatárt el nem érő készpénz vagyon elfogadása,

c) a 100.000,- Ft értékhatár alatti behajthatatlan követelésekről történő lemondás, azok törlése, illetve a munkavállalókkal szembeni követelésekről való lemondás értékhatár nélkül

d) nyomvonalas jellegű építmények önkormányzati tulajdonú területen történő kiépítéséhez tulajdonosi hozzájárulás kiadása,

e) az Önkormányzatot, mint ügyfelet megillető jognyilatkozatok megtétele az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos hatósági, bírósági eljárásban,

f) ingatlan végrehajtása során nyilatkozat megtétele a végrehajtás alá vont ingatlanra az Önkormányzatot megillető elővásárlási joggal kapcsolatban,

g) az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott 1 (egy) millió forint piaci értéket el nem érő ingó vagyon elfogadása,

h) A nem 100%-os önkormányzati tulajdonban álló, az önkormányzati tulajdonosi részesedéssel működő gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén a tagsági (részvényesi) jogok önálló gyakorolása azzal, hogy ezt a jogát az általa meghatalmazott személy útján is gyakorolhatja. Amennyiben a legfőbb szerv döntése az önkormányzat pénzügyi kötelezettségvállalását eredményezi és az önkormányzat költségvetési rendeletében a Képviselő-testület a feladathoz előirányzatot nem biztosított, akkor a tárgyévi költségvetési rendeletben a Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott kiadási, bevételi előirányzat módosítási, illetve előirányzatok között történő átcsoportosítási hatáskör mértékéig gyakorolhatja, a Képviselő-testület jóváhagyása nélkül, önállóan,

i) a 100 (egyszáz) ezer forintot meg nem haladó önkormányzati tulajdonú ingóvagyontárgy értékesítése.^[18]

(4) Az önkormányzati költségvetési szerv vezetője:

a) Jogosult:

aa) a feladatellátást szolgáló vagyontárgyak bérbeadás útján történő hasznosítására, egy évet meg nem haladó időtartamra vonatkozóan önálló döntési jogkörben, az egy évet meghaladó bérbeadáshoz a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság hozzájárulásával,

ab) a polgármester hozzájárulásával:

- a használatában, kezelésében lévő 100 (egyszáz) ezer forint értéket meg nem haladó ingó vagyontárgy, vagyoni értékű jog stb. értékesítésére,

- 50 (ötven) ezer forint – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítésére.

b)    Köteles:

ba) a támogatási forrásból megvalósuló vagyonelemek tekintetében a vagyonban bekövetkezett csökkenésről az Önkormányzatot haladéktalanul értesíteni,

bb) a támogatási forrásból megvalósuló vagyonelemek selejtezése, megsemmisülése, megsemmisítése esetén az Önkormányzat hozzájárulását kérni, figyelemmel a támogatási szerződésben foglaltakra,

bc)^[19] egyéb, nem támogatási forrásból megvalósuló vagyonelemek selejtezése, megsemmisülése, megsemmisítése esetén a Intézmények Gazdálkodását Ellátó Szervezet hozzájárulását kérni.

Eljárási szabályok

18.§

(1) A 6. § (1) bekezdés és a 11. § (1) bekezdés szerinti értékhatárt meghaladó vagyont elidegeníteni, hasznosítani csak versenyeztetés útján lehet. A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a Képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai szabályait, kivéve az (5) bekezdésben foglaltakat, maga állapítja meg és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért.

(2) A versenyeztetési eljárás módjai:

a) pályázati eljárás, mely lehet nyilvános vagy zártkörű,

b) árverés, mely lehet nyilvános vagy zártkörű,

c) versengő ajánlatkérés, legalább két ajánlat bekérésével.

(3) Másik versenyeztetési eljárási módra való áttérésre csak a folyamatban lévő eljárás sikertelensége miatti lezárást követően, a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

(4)^[20]

(5) A zártkörű versenyeztetési eljárás és a versengő ajánlatkérés módjáról, főbb feltételeiről a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai szabályairól a Képviselő-testület esetenkénti felhatalmazása alapján a polgármester önállóan dönt és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért.

19.§

(1) A nyilvános pályázati felhívást az önkormányzat honlapján, a helyi sajtóban, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján kell közzétenni. A kiíró dönthet úgy, hogy egyéb módon is közzéteszi a pályázati kiírást.

(2) Zártkörű pályáztatás és árverés esetén legalább 3 pályázónak kell megküldeni a részletes kiírást, a pályázat benyújtására megállapított határidő kezdő napját legalább 15 nappal megelőzően. Ennél rövidebb határidőt a kiíró indokolt esetben megállapíthat.

(3) Versengő ajánlatkérés esetén

a) legalább két ajánlatot kell bekérni,

b) az első ajánlat benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell megállapítani, hogy a pályázónak legalább 15 nap álljon rendelkezésre ajánlata kidolgozására,

c) az ajánlatok felbontását követően a polgármester addig folytatja a tárgyalásokat, amíg az önkormányzat számára összességében legmegfelelőbb ajánlat megtételre nem kerül, vagy az eljárást nem nyilvánítja eredménytelennek.

20.§

(1) A kiíró a versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlatot tevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz való hozzáférés és az alkalmazott versenyfeltételek megismerése tekintetében. A kiíró a versenyeztetés feltételeit úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlatot tevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek.

(2) Minden ajánlatot tevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlatot tevő számára – lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlatot tevőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.

21.§

A versenyeztetési eljárás nyertese az, aki a kiírásban foglalt bírálati szempont(ok)nak, illetve az önkormányzat tulajdonosi érdekeinek figyelembevételével összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette (legjobb ajánlattevő).

22.§

Amennyiben hasznosítás céljából került sor a versenyeztetési eljárás lefolytatására, úgy annak eredményeként megkötött szerződést meghosszabbítani, vagy ugyanazon személlyel újabb szerződést kötni csak a korábbiaktól független új versenyeztetést követően lehet.

23.§

(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2)  E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti 6/2007. (I. 25.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól, valamint annak 22/2007. (V. 24.) számú, 27/2007. (VII. 24.) számú, 3/2008. (I. 24.) számú, 7/2008. (II. 11.) számú, 14/2008. (II. 14.) számú, 29/2008. (X. 16.) számú, 38/2008. (XI. 24.) számú, 46/2008. (XII. 18.) számú, 2/2009. (I. 30.) számú, 20/2009. (VI. 26.) számú, 10/2010. (IV. 30.) számú, 26/2010. (XI. 19.) számú és 14/2011. (IV. 28.) számú módosításai.

(3) Sárvár város önkormányzata szervezeti és működési szabályzatáról szóló 16/2007. /III.22./ önkormányzati rendeletének 1. melléklete e rendelet 4. melléklete szerint módosul.

Sárvár, 2013. év február 14. napján

              Kondora István                                                                  Dr. Szijártó Valéria

                Polgármester                                                                              jegyző

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Sárvár, 2013. év február 18. napján

                                                                                                          Dr. Szijártó Valéria

                                                                                                                      jegyző