Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelete
az elővásárlási joggal nem terhelt önkormányzati tulajdonú bérlakások elidegenítéséről
Hatályos: 2014. 06. 28- 2014. 11. 03Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelete
az elővásárlási joggal nem terhelt önkormányzati tulajdonú bérlakások elidegenítéséről
2014-06-28-tól 2014-11-03-ig
JELEN SZÖVEGVÁLTOZAT HIBÁSAN SZEREPEL 2015.04.29-i IDŐÁLLAPOTKÉNT!!!!
JELEN SZÖVEGVÁLTOZAT HELYESEN 2015.05.01-től HATÁLYOS!
Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya kiterjed valamennyi Sárvár város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakás céljára szolgáló, a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján elővásárlási joggal nem terhelt
a) házas ingatlanra és a hozzá tartozó földrészletre,
b) társasházban lévő lakásra és a hozzá tartozó osztatlan közös tulajdoni hányadra
(a továbbiakban együtt: bérlakás).
A bérlakás értékesítésre történő kijelölése, értékének meghatározása, a bérlakás feletti tulajdonosi jog gyakorlása
2. §
(1) Az értékesítésre kijelölt bérlakásokat az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az értékesítésre kijelölt bérlakás értékesítése (vételi ajánlat közlése, elfogadása) Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága (továbbiakban: bizottság) hatáskörébe tartozik.
3. §
(1) Az értékesítésére történt kijelölést követően a bérlakás forgalmi értékét – mely egyben a lakás vételára - a bizottság határozza meg
a) a vagyonnyilvántartás szerinti értéken és névértéken, vagy
b) az ingatlanközvetítői és ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői névjegyzékben szereplő ingatlanforgalmi szakértő által készített, 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, vagy
c) a bizottságnak a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságára figyelemmel minősített többségi határozattal hozott egyedi döntésével megállapított értéken.
(2) Amennyiben a bérlakás vonatkozásában rendelkezésre áll – a (1) bekezdésben foglaltaknál – régebben készült forgalmi értékbecslés ennek a döntést megelőzően aktualizált változata is elfogadható.
4.§
Magyarország mindenkori központi költségvetéséről szóló törvényben a nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházásával összefüggésben megállapított értékhatár feletti forgalmi értékű bérlakás tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
5.§
(1) A bérlakás forgalmi értéke alapján a bizottság az 4.§ és a 6.§ (2)-(4) bekezdései alkalmazásával meghatározza, hogy az elidegenítésre versenyeztetéssel, vagy versenyeztetés mellőzésével kerül sor.
(2) A 4.§ szerinti értékhatárt meg nem haladó bérlakás esetében is dönthet úgy a bizottság, hogy az elidegenítésre versenyeztetés útján kerül sor.
Eljárási szabályok versenyeztetés esetén
6.§
(1) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a bizottság dönt. A bizottság a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai szabályait, kivéve az (4) bekezdésben foglaltakat, maga állapítja meg és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért.
(2) A versenyeztetési eljárás módjai:
a) pályázati eljárás, mely lehet nyilvános vagy zártkörű,
b) árverés, mely lehet nyilvános vagy zártkörű,
c) versengő ajánlatkérés, legalább két ajánlat bekérésével.
(3) Másik versenyeztetési eljárási módra való áttérésre csak a folyamatban lévő eljárás sikertelensége miatti lezárást követően van lehetőség.
(4) A zártkörű versenyeztetési eljárás és a versengő ajánlatkérés módjáról, főbb feltételeiről a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai szabályairól a bizottság esetenkénti felhatalmazása alapján a polgármester önállóan dönt és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért.
7.§
(1) A nyilvános pályázati felhívást az önkormányzat honlapján, a helyi sajtóban, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján kell közzétenni. A kiíró dönthet úgy, hogy egyéb módon is közzéteszi a pályázati kiírást.
(2) Zártkörű pályáztatás és árverés esetén legalább 2 pályázónak kell megküldeni a részletes kiírást, a pályázat benyújtására megállapított határidő kezdő napját legalább 15 nappal megelőzően. Ennél rövidebb határidőt a kiíró indokolt esetben megállapíthat.
(3) Versengő ajánlatkérés esetén
a) legalább két ajánlatot kell bekérni,
b) az első ajánlat benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell megállapítani, hogy a pályázónak legalább 15 nap álljon rendelkezésre ajánlata kidolgozására,
c) az ajánlatok felbontását követően a polgármester addig folytatja a tárgyalásokat, amíg az önkormányzat számára összességében legmegfelelőbb ajánlat megtételre nem kerül, vagy az eljárást nem nyilvánítja eredménytelennek.
8.§
(1) A versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlatot tevő számára egyenlő esélyt kell biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz való hozzáférés és az alkalmazott versenyfeltételek megismerése tekintetében. A versenyeztetés feltételeit úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlatot tevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek.
(2) Minden ajánlatot tevőnek joga van valamennyi, a versenyeztetéshez kapcsolódó információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlatot tevő számára – lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlatot tevőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.
9.§
(1) A versenyeztetési eljárás nyertese az, aki a kiírásban foglalt bírálati szempontok (vételár mértéke, megfizetés módja, időtartama), alapján összességében a legelőnyösebb ajánlatot tette (legjobb ajánlattevő) azzal, hogy a vételár nem lehet kevesebb, mint a bérlakás 3.§ szerinti forgalmi értéke.
(2) A versenyeztetési eljárás eredményét a megállapítást követő öt napon belül írásban kell közölni a versenyben részt vett személyekkel.
(3) Az önkormányzat az ajánlati kötöttséget a versenyeztetési eljárás eredményének közlését követő naptól számított 15 napig tartja fenn. A határidőbe nem számít bele a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) 14.§ (2) bekezdése szerinti elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló határidő.
Versenyeztetés mellőzésével történő elidegenítés szabályai
10.§
(1) A bérlakás megvásárlására érkezett vételi ajánlat esetén, ha a bérlakás az 1. mellékletben az értékesítésre kijelölt bérlakások között szerepel, a bizottság a 3. § alkalmazásával meghatározza a lakás forgalmi értékét, mely egyben a lakás vételára.
(2) Amennyiben a lakás nem szerepel az érékesítésre kijelölt lakások 1. melléklet szerinti listájában, úgy a képviselő-testület dönt arról, hogy a lakást értékesítésre kijelöli, vagy sem. Az értékesítésre történt kijelölést követően az (1) bekezdésnek megfelelően kerül meghatározásra a forgalmi érték.
(3) A vételárat, továbbá az elidegenítés egyéb feltételeit a vételi ajánlat előterjesztőjével írásban kell közölni azzal, hogy az önkormányzat az ajánlati kötöttséget a közlést követő naptól számított 15 napig tartja fenn. A határidőbe nem számít bele az Nvt. 14.§ (2) bekezdése szerinti elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló határidő.
Az adásvételi szerződés előkészítése
11.§
(1) A vevő az adásvételi szerződést legkésőbb az ajánlati kötöttség lejártát követő naptól számított 15 napon belül köteles az adásvételi szerződés elkészíttetésére. A határidő elmulasztása esetén az ajánlatot elfogadó nyilatkozata visszavontnak tekintendő.
(2) Az adásvétellel kapcsolatos költségek (ügyvéd díjazása, földhivatali költségek, stb.) viselése vevő feladata.
A vételár megfizetése
12.§
(1) A bérlakások a – (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a 3. § alapján meghatározott vételár legkésőbb az adásvételi szerződés aláírását követö öt napon belül egyösszegben történő megfizetése mellett idegeníthetők el.
(2) Részletfizetésre akkor kerülhet sor, ha a versenyeztetési feltételek lehetővé tették, vagy a versenyezetés mellőzésével történő elidegenítésre vonatkozó vételi ajánlatot részletfizetési kedvezmény biztosítása mellett fogadta el a bizottság.
(3) Részletfizetés esetén az adásvételi szerződés aláírásával egyidőben esedékes első részlet a vételár 20%-a.
(4) Az első vételárrészleten túlmenően fennmaradó vételárhátralékot a jogosult vállalása szerinti időtartam alatt köteles megfizetni. A részletfizetés időtartama legfeljebb 60 hónap lehet. A részleteket havi egyenlő összegben, tárgyhó 15-éig kell megfizetni. Amennyiben a jogosult a futamidő alatt vételárhátralékával 3 havi részletet elérő késedelembe esik, a részletfizetési kedvezményre való jogosultságát elveszíti, a fennálló vételárhátralék egy összegben válik esedékessé. Ezt a tényt az adásvételi szerződésben rögzíteni kell.
(5) Amennyiben a jogosult a részletfizetésből fakadó fizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, úgy a késedelem időtartamára a Polgári Törvénykönyv 6:48.§ szerinti késedelmi kamatot is köteles megfizetni.
(6) A jogosult a vételárhátralékot a futamidő letelte előtt is megfizetheti.
13. §
(1) Amennyiben a jogosult részletfizetéssel vásárolja meg az önkormányzati tulajdonú ingatlant, úgy a fennmaradó, ki nem egyenlített vételárhátralék és járulékai erejéig az ingatlan-nyilvántartásba az értékesített ingatlanra az Önkormányzat javára jelzálogjogot, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének költségét a vevő köteles viselni.
(2) A jelzálogjog, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom fennállta alatt a jelzálogjog jogosultat megillető jognyilatkozatok megtételére a bizottság jogosult.
Záró rendelkezések
14.§
(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Hatályba lépésével egyidejűleg Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályiról szóló 3/2013. (II.18.) rendelete 1.§ (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakások céljára szolgáló helyiségek bérletére, továbbá a bérbeadás útján hasznosított, elővásárlási joggal érintett és nem érintett önkormányzati lakások elidegenítésére, ide nem értve a műteremlakásokat,”
Sárvár, 2014. június 26.
Kondora István Dr. Szijártó Valéria
polgármester jegyző
A rendeletet a mai napon kihirdetésre került.
Sárvár, 2014. június 27.
Dr. Szijártó Valéria
jegyző
1. melléklet a 13/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelethez
Értékesítésre kijelölt, elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakások
A | B | |
Lakás címe | Lakás helyrajzi száma | |
1. | Sárvár, Várkerület utca 21. fsz. 8. | 1338/1/A/8 |
2. | Sárvár, Batthyány utca 23. fsz. 3. | 128/A/3 |