Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed valamennyi Sárvár város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakás céljára szolgáló, a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény  alapján elővásárlási joggal nem terhelt

a) házas ingatlanra és a hozzá tartozó földrészletre,

b) társasházban  lévő lakásra és a hozzá tartozó osztatlan közös tulajdoni hányadra

 (a továbbiakban együtt: bérlakás).     

A bérlakás értékesítésre történő kijelölése, értékének meghatározása, a bérlakás feletti tulajdonosi jog gyakorlása

2. §

(1) Az értékesítésre kijelölt bérlakásokat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az értékesítésre kijelölt bérlakás értékesítése (vételi ajánlat közlése, elfogadása) Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága (továbbiakban: bizottság) hatáskörébe tartozik.

3. §

(1) Az értékesítésére történt kijelölést követően a bérlakás forgalmi értékét – mely egyben a lakás vételára - a bizottság határozza meg

a) a vagyonnyilvántartás szerinti értéken és névértéken, vagy

b) az ingatlanközvetítői és ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői névjegyzékben szereplő ingatlanforgalmi szakértő által készített, 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, vagy

c) a bizottságnak a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságára figyelemmel minősített többségi határozattal hozott egyedi döntésével megállapított értéken.

(2) Amennyiben a bérlakás vonatkozásában rendelkezésre áll – a (1) bekezdésben foglaltaknál – régebben készült forgalmi értékbecslés ennek a döntést megelőzően aktualizált változata is elfogadható.

4.§

Magyarország mindenkori központi költségvetéséről szóló törvényben a nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházásával összefüggésben megállapított  értékhatár feletti forgalmi értékű bérlakás tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

5.§

(1) A bérlakás forgalmi értéke alapján a bizottság az 4.§ és a 6.§ (2)-(4) bekezdései alkalmazásával meghatározza, hogy az elidegenítésre versenyeztetéssel, vagy versenyeztetés mellőzésével kerül sor.

(2) A 4.§ szerinti értékhatárt meg nem haladó bérlakás esetében is dönthet úgy a bizottság, hogy az elidegenítésre versenyeztetés útján kerül sor. 

Eljárási szabályok versenyeztetés esetén

6.§

(1) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a bizottság dönt. A bizottság a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai szabályait, kivéve az (4) bekezdésben foglaltakat, maga állapítja meg és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért.

(2) A versenyeztetési eljárás módjai:

a) pályázati eljárás, mely lehet nyilvános vagy zártkörű,

b) árverés, mely lehet nyilvános vagy zártkörű,

c) versengő ajánlatkérés, legalább két ajánlat bekérésével.

(3) Másik versenyeztetési eljárási módra való áttérésre csak a folyamatban lévő eljárás sikertelensége miatti lezárást követően van lehetőség.

(4) A zártkörű versenyeztetési eljárás és a versengő ajánlatkérés módjáról, főbb feltételeiről a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai szabályairól a bizottság esetenkénti felhatalmazása alapján a polgármester önállóan dönt és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért.

7.§

(1) A nyilvános pályázati felhívást az önkormányzat honlapján, a helyi sajtóban, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján kell közzétenni. A kiíró dönthet úgy, hogy egyéb módon is közzéteszi a pályázati kiírást.

(2) Zártkörű pályáztatás és árverés esetén legalább 2 pályázónak kell megküldeni a részletes kiírást, a pályázat benyújtására megállapított határidő kezdő napját legalább 15 nappal megelőzően. Ennél rövidebb határidőt a kiíró indokolt esetben megállapíthat.

(3) Versengő ajánlatkérés esetén

a) legalább két ajánlatot kell bekérni,

b) az első ajánlat benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell megállapítani, hogy a pályázónak legalább 15 nap álljon rendelkezésre ajánlata kidolgozására,

c) az ajánlatok felbontását követően a polgármester addig folytatja a tárgyalásokat, amíg az önkormányzat számára összességében legmegfelelőbb ajánlat megtételre nem kerül, vagy az eljárást nem nyilvánítja eredménytelennek.

8.§

(1) A versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlatot tevő számára egyenlő esélyt kell biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz való hozzáférés és az alkalmazott versenyfeltételek megismerése tekintetében. A versenyeztetés feltételeit úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlatot tevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek.

(2) Minden ajánlatot tevőnek joga van valamennyi, a versenyeztetéshez kapcsolódó információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlatot tevő számára – lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlatot tevőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.

9.§

(1) A versenyeztetési eljárás nyertese az, aki a kiírásban foglalt bírálati szempontok (vételár mértéke, megfizetés módja, időtartama), alapján összességében a legelőnyösebb ajánlatot tette (legjobb ajánlattevő) azzal, hogy a vételár nem lehet kevesebb, mint a bérlakás 3.§ szerinti forgalmi értéke.

(2) A versenyeztetési eljárás eredményét a megállapítást követő öt napon belül írásban kell közölni a versenyben részt vett személyekkel.

(3) Az önkormányzat az ajánlati kötöttséget a versenyeztetési eljárás eredményének közlését követő naptól számított 15 napig tartja fenn. A határidőbe nem számít bele a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) 14.§ (2) bekezdése szerinti elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló határidő. 

Versenyeztetés mellőzésével történő elidegenítés szabályai

10.§

(1) A bérlakás megvásárlására érkezett vételi ajánlat esetén, ha a bérlakás az 1. mellékletben az értékesítésre kijelölt bérlakások között szerepel, a bizottság a 3. § alkalmazásával meghatározza a lakás forgalmi értékét, mely egyben a lakás vételára.

(2) Amennyiben a lakás nem szerepel az érékesítésre kijelölt lakások 1. melléklet szerinti listájában, úgy a képviselő-testület dönt arról, hogy a lakást értékesítésre kijelöli, vagy sem. Az értékesítésre történt kijelölést követően az (1) bekezdésnek megfelelően kerül meghatározásra a forgalmi érték.

(3) A vételárat, továbbá az elidegenítés egyéb feltételeit a vételi ajánlat előterjesztőjével írásban kell közölni azzal, hogy az önkormányzat az ajánlati kötöttséget a közlést követő naptól számított  15 napig tartja fenn. A határidőbe nem számít bele az Nvt. 14.§ (2) bekezdése szerinti elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló határidő.

Az adásvételi szerződés előkészítése

11.§

(1)^[1] A vevő legkésőbb az ajánlati kötöttség lejártát követő naptól számított 15 napon belül köteles az adásvételi szerződés elkészíttetésére. A határidő elmulasztása esetén az ajánlatot elfogadó nyilatkozata visszavontnak tekintendő.

(2) Az adásvétellel kapcsolatos költségek (ügyvéd díjazása, földhivatali költségek, stb.) viselése vevő feladata. 

A vételár megfizetése 

12.§

(1)^[2] [3]A bérlakások a – (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a 3. § alapján meghatározott vételár legkésőbb az adásvételi szerződés aláírását követö kilencven napon belül egyösszegben történő megfizetése mellett idegeníthetők el.

(2) Részletfizetésre akkor kerülhet sor, ha a versenyeztetési feltételek lehetővé tették, vagy a versenyezetés mellőzésével történő elidegenítésre vonatkozó vételi ajánlatot részletfizetési kedvezmény biztosítása mellett fogadta el a bizottság.

(3) Részletfizetés esetén az adásvételi szerződés aláírásával egyidőben esedékes első részlet a vételár 20%-a.

(4)^[4] Az első vételárrészleten túlmenően fennmaradó vételárhátralékot a jogosult vállalása szerinti időtartam alatt köteles megfizetni. A részletfizetés időtartama – kivéve a (7)-(8) bekezdésekben meghatározott esetekben – legfeljebb 60 hónap lehet. A részleteket havi egyenlő összegben, tárgyhó 15-éig kell megfizetni. Amennyiben a jogosult a futamidő alatt vételárhátralékával 3 havi részletet elérő késedelembe esik, a részletfizetési kedvezményre való jogosultságát elveszíti, a fennálló vételárhátralék egy összegben válik esedékessé. Ezt a tényt az adásvételi szerződésben rögzíteni kell.

(5) Amennyiben a jogosult a részletfizetésből fakadó fizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, úgy a késedelem időtartamára a Polgári Törvénykönyv 6:48.§ szerinti késedelmi kamatot is köteles megfizetni.

(6) A jogosult a vételárhátralékot a futamidő letelte előtt is megfizetheti.

(7)^[5] A (3) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően különös méltánylást érdelmő élethelyzet esetén a bizottság egyedi döntése alapján részletfizetés esetén az adásvételi szerződés aláírásával egyidőben esedékes első részlet a vételár 20 %-ánál kevesebb, a részletfizetés időtartama legfeljebb 180 hónap lehet.

(8) Külön méltánylást érdemlő élethelyzet különösen:

a) a vételi ajánlatot benyújtó személy a lakást a vételi ajánlat benyújtásakor jóhiszeműen, de jogcím nélkül használja (birtokolja), és

b) a vételi ajánlat benyújtója és a vele közös háztartásban élő, együtt költöző személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.

(9) A (8) bekezdés alkalmazása szempontjából jóhiszeműnek minősül az a személy, aki a vételi ajánlattal érintett lakásba történő beköltözésekor bérleti jogviszonnyal rendelkezett.

13. §

(1) Amennyiben a jogosult részletfizetéssel vásárolja meg az önkormányzati tulajdonú ingatlant, úgy a fennmaradó, ki nem egyenlített vételárhátralék és járulékai erejéig az ingatlan-nyilvántartásba az értékesített ingatlanra az Önkormányzat javára jelzálogjogot, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének költségét a vevő köteles viselni.

(2) A jelzálogjog, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom fennállta alatt a jelzálogjog jogosultat megillető jognyilatkozatok megtételére a bizottság jogosult.

Záró rendelkezések

14.§

(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályba lépésével egyidejűleg Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályiról szóló 3/2013. (II.18.) rendelete 1.§ (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakások céljára szolgáló helyiségek bérletére, továbbá a bérbeadás útján hasznosított, elővásárlási joggal érintett és nem érintett önkormányzati lakások elidegenítésére, ide nem értve a műteremlakásokat,”

 Sárvár, 2014. június 26.

                        Kondora István                                                       Dr. Szijártó Valéria

                         polgármester                                                                       jegyző

A rendeletet a mai napon kihirdetésre került.

Sárvár, 2014. június 27.

                                                                                                          Dr. Szijártó Valéria

                                                                                                                      jegyző

1. melléklet a 13/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelethez^{[6][7][8][9][10][11][12][13][14] [15]}

Értékesítésre kijelölt, elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakások