Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §‑ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés a) pontjában, 92. § (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő önkormányzati rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A szociális igazgatás szervei

1. § (1) Az e rendeletben meghatározott önkormányzati szociális feladat- és hatásköröket:

a) Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület),

b) Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság),

c) a polgármester,

gyakorolja.

(2) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata alapján a polgármester gyakorolja.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) bérlő: az a személy, akinek Sárvár Város Önkormányzata tulajdonában álló, szociális alapon bérbeadott bérlakásban határozott, vagy határozatlan idejű bérleti jogviszonya áll fenn,

b) ingatlankezelő: a Városgazdálkodás Sárvár,

c) távhő-szolgáltató: a SÁRVÁR TÁVHŐ Hőtermelő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság,

d) fűtési szezon: a fűtéstámogatás szempontjából fűtési szezon a november 1-jétől március 31-éig terjedő időszak.

3. Eljárási rendelkezések

3. § (1) E rendelet alapján nyújtott pénzbeli szociális ellátás összege  – a 12. § b) pontja szerinti ellátás kivételével –  a családban naptári évenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatártól a Bizottság a kérelmező javára a (4) bekezdésben meghatározott méltányosságra okot adó esetben legfeljebb 50%-kal eltérhet.

(3) A hatáskör gyakorlója

a) a 8. § (2) bekezdésben,

b) a 13. § (4) bekezdésben,

c) a 18. § (1) bekezdés b) pontjában,

d) a 21. § (2) bekezdésben,

e) a 22. § (1) bekezdésben,

f) a 23. § (1) bekezdésében

megállapított jövedelemhatároktól a (4) bekezdésben meghatározott méltányosságra okot adó esetben legfeljebb 30%-kal eltérhet.

(4) Ha a kérelmező

a) nyugdíjban részesülő egyedülélő személy,

b) és a házastársa, élettársa nyugdíjban részesülnek,

c) rokkantsági ellátásban részesülő egyedülélő személy,

d) és a házastársa rokkantsági ellátásban részesülnek,

e) rehabilitációs ellátásban részesülő egyedülélő személy,

f) és a házastársa rehabilitációs ellátásban részesülnek, vagy

g) gyermekét egyedül nevelő szülő, más törvényes képviselő,

a méltányosságra okot adó körülmény fennáll.

(5) A jövedelemigazolás tartalmazza a jövedelmet megalapozó, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti önálló, vagy nem önálló tevékenység kezdő időpontját.

4. §  (1)  Az e rendeletben meghatározott szociális ellátás iránti kérelmet a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Irodájánál (a továbbiakban: Hatósági Iroda) kell előterjeszteni.

(2) Ha a kérelmező a kérelemhez egyidejűleg nem mellékeli a jövedelemigazolást, azt a Hatósági Iroda megkéri.

(3)^[1] Azt a kérelmet, amelyről a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 94/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján az intézményvezető dönt, a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központnál is elő lehet terjeszteni. Amennyiben a kérelmező e kérelmet a Hatósági Irodánál nyújtja be, azt a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központhoz kell továbbítani

(4) Azt a kérelmet, amely nem Sárvár Város Önkormányzata által fenntartott intézmény által személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti, a Hatósági Iroda az ellátást nyújtó intézmény vezetőjéhez továbbítja.

(5) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátással kapcsolatos hatósági ügyben elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye, kivéve, ha ezt jogszabály valamely ügyekben, eljárási cselekményekben kötelezővé teszi.

5. §  (1) Az eseti jelleggel nyújtott szociális ellátást a határozat jogerőre emelkedésének a napját követő 5 napon belül a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája utalja, vagy fizeti ki.

 (2) Ha az eseti jelleggel nyújtott szociális ellátás folyósításának az (1) bekezdés szerinti határideje miatt a kérelmező élete, testi épsége veszélyeztetetté válna, a szociális ellátást a polgármester utasítására a határozat jogerőre emelkedésekor házipénztárból kell kifizetni.

6. § (1) A fűtéstámogatás és a települési támogatás felhasználását a jegyző eseti jelleggel ellenőrizheti.

(2) A jegyző az ellenőrzés keretében a támogatásban részesülőnek a személyi adat és lakcímnyilvántartást vezető szerv megkeresésével megállapított lakóhelyén, vagy a tartózkodási helyén környezettanulmányt készít.

(3) A környezettanulmány része a kérelemben megjelölt és a támogatással érintett lakás vonatkozásában a tényleges lakáshasználat fennállásának a vizsgálata a támogatásban részesülő és

a) fűtéstámogatás esetében a támogatásban részesülő családjának a tagjai, vagy

b)^[2] lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás (a továbbiakban: lakásfenntartási települési támogatás) esetében a támogatásban részesülő háztartásának a tagjai esetében.

(4) A környezettanulmány készítésekor figyelembe vételre kerül a támogatásban részesülőnek különösen a támogatás felhasználására vonatkozó nyilatkozata, a felhasználást igazoló számlamásolat.

(5) A jegyző felhívhatja a jogosultat a kérelemben megjelölt, a támogatással érintett lakásban igénybevett közüzemi szolgáltatásra vonatkozó szolgáltatói szerződés fennállásának az igazolására.

7. § Ha a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátás megtérítését elrendeli, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét  – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné –  méltányosságból

a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az 71250 forintot,

b) részletekben fizettetheti meg.

II. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások

4. Fűtéstámogatás

8. § (1)  A polgármester fűtéstámogatásban részesítheti

a) a távhő-szolgáltató fűtési rendszerébe be nem kapcsolt egyedi, vagy egyedileg szabályozható fűtési móddal (a továbbiakban: egyedi fűtés) rendelkező lakást, vagy házat (a továbbiakban együtt: lakás) használó és

aa) a családjában három, vagy több kiskorú gyermeket nevelő, vagy

ab) nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, rokkantsági járadékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesülő, vagy

b) a távhő-szolgáltató fűtési rendszerébe bekapcsolt lakást használó

szociálisan rászoruló személyt, aki a fűtési szezonra vonatkozó többletköltséget önállóan, a létfenntartása veszélyeztetése nélkül viselni nem képes.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászoruló az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem

a) a 71250 forintot,

b) egyedül élő esetén a 85500 forintot

nem haladja meg.

(3)  A fűtéstámogatás havi összege 4800 forint, a teljes fűtési szezonra megállapítható összeg 24000 forint.

(4) A fűtéstámogatás iránti kérelmet

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az 1. melléklet,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 2. melléklet

szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(5) A kérelemhez csatolni kell

a) az egyedi fűtéssel rendelkező lakásnak a kérelmező általi használatát igazoló, a lakásban igénybevett közüzemi szolgáltatás díjáról,

b) a távhő-szolgáltató fűtési rendszerébe bekapcsolt lakásban igénybevett távhő-szolgáltatás díjáról

a kérelmező nevére kiállított, a kérelem benyújtásának a napjától számított négy hónapnál nem régebbi számlát.

(6) A fűtéstámogatás lakásonként egy fűtési szezonban csak egy lakáshasználónak állapítható meg. Lakáshasználónak a lakás azon jogos birtokosa minősül, aki a fűtéstámogatással érintett lakásban él életvitelszerűen. A fűtéstámogatás egy fűtési szezonon belül ugyanazon jogosultnak, ugyanazon lakásra vonatkozóan csak egy alkalommal állapítható meg.

9. § (1) A fűtéstámogatás iránti kérelmet a Hatósági Irodában lehet előterjeszteni augusztus 15-től március 31-éig terjedő időszakban.

(2) A fűtéstámogatást a fűtési szezon hónapjaira lehet megállapítani.

(3) A fűtéstámogatást

a) ha a kérelem november 1-ig kerül benyújtásra és a kérelmező november 1-jét megelőzően lakáshasználónak minősül, a 8. § (3) bekezdésben meghatározott teljes összegben a teljes fűtési szezonra, vagy

b) ha a kérelem november 1-jét követően kerül benyújtásra és a kérelmező a fűtési szezon időszakában válik lakáshasználóvá, és

ba) a kérelem benyújtásának a napja korábbi, mint a lakáshasználat kezdetének igazolt időpontja, a lakáshasználat kezdő időpontjától a fűtési szezonból fennmaradó hónapokra töredékösszegben, vagy

bb) a kérelem a lakáshasználat kezdetének igazolt időpontjánál később került benyújtásra, a kérelem benyújtásának a napjától a fűtési szezonból fennmaradó hónapokra töredékösszegben

kell megállapítani.

(3a)^[3] A fűtéstámogatást, ha a kérelem november 1-jét követően kerül benyújtásra és a kérelmező november 1-jét megelőzően lakáshasználónak minősül, a kérelem benyújtásának a napjától a fűtési szezonból fennmaradó hónapokra töredékösszegben kell megállapítani.

(4) Ha a fűtési szezon időszakában a jogosultság hónap közben megszűnik, akkor a jogosultság megszűnésének a hónapjára a fűtéstámogatást töredékösszegben kell megállapítani.

(5)^[4] A fűtéstámogatás havi összege a (3) bekezdés, a (3a) bekezdés és a (4) bekezdés szerinti esetben a 8. § (3) bekezdésében meghatározott havi összeg harmincad részének és a jogosultság napjai számának a szorzata.

10. § (1) A 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy részére megállapított fűtéstámogatást egy összegben kell folyósítani a jogosult számára.

(2)  A 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy részére természetbeni ellátásként megállapított fűtéstámogatás összegét havi rendszerességgel a tárgyhónapban, legkésőbb a tárgyhónap 24. napjáig kell folyósítani a távhő-szolgáltató részére történő utalással.

5. Köztemetés

11. § (1) A polgármester gondoskodik a Sárvár Város Önkormányzata illetékességi területén elhunyt személy közköltségen,  – az elhunyt életében tett eltérő rendelkezése hiányában –  hamvasztással történő eltemettetéséről.

(2) A természetben nyújtott köztemetés költsége legfeljebb 240000 forint. A köztemetés során biztosítani kell a temetés szükséges költségeit, valamint egy élővirág koszorút.

(3)  A polgármester az Szt. 48. § (3) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettség alól egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az 57000 forintot és a kötelezettség teljesítése a család mindennapi megélhetését veszélyeztető, aránytalan terhet jelent.

6. Települési támogatás

12. § A polgármester

a) lakásfenntartási települési támogatást nyújthat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

b) települési támogatást nyújthat a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

13. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A polgármester a 12. § a) pontjában meghatározott települési támogatást

a) a villamos energia-szolgáltatáshoz,

b) a víziközmű-szolgáltatáshoz,

c) a vezetékes földgáz-szolgáltatáshoz,

d) a távhőszolgáltatáshoz,

e) a lakbérhez,

f) az albérleti díjhoz, vagy

g) a közös költséghez

nyújthat az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(3) A lakásfenntartási települési támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének az elmaradása a kérelmező nyilatkozata alapján a lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3a)^[5] Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási települési támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő eszköz (a továbbiakban: kódhordozó) formájában kell nyújtani, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is.

(4) A lakásfenntartási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 71250 forintot, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének a hányadosával.

14. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7,

(2) Ha a háztartás

a) (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(3) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt –  él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik, azzal, hogy gyermeknek tekintendő az Szt. 4. § (1) bekezdés db)-dd) pontjaiban nevesített személy, feltéve, hogy a nagykorúsága betöltését megelőzően is örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermeke volt az őt egyedülállóként nevelő szülőjének.

15. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás esetében a lakhatás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. A lakhatás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 450 forint.

(2) A lakásfenntartási települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 négyzetméter,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 négyzetméter,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 négyzetméter,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 négyzetméter,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 négyzetméter,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

16. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakhatás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 14250 forintot,

b) a lakhatás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(2) Ha a TM értéke nullánál nem nagyobb, a lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege 2500 forint.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(4) A lakásfenntartási települési támogatást egy évre kell megállapítani.

(5) A lakásfenntartási települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

17. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás megállapítása iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2)^[6] A lakásfenntartási települési támogatás megállapításához

a) a vagyonnyilatkozat, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,

b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása,

c) a lakásban igénybevett közüzemi szolgáltatás díjáról a kérelmező nevére kiállított, a kérelem benyújtásának a napjától számított 4 hónapnál nem régebbi számla, valamint

d) a természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adat megállapítására, igazolására szolgáló irat bemutatása vagy másolatának csatolása, továbbá – a 17/A. § (1) bekezdése szerinti, társasházban lakó jogosult esetében –  a közös képviselő 12. melléklet szerinti nyilatkozata szükséges.

(3)^[7] A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakásfenntartási települési támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatait.

17/A.^[8] § (1) Ha a jogosult közös mérővel rendelkező, vagy a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasházban lakik, a szolgáltatás költségének megfizetése során a jogosult háztartására jutó összeget a támogatás beszámításával a közös képviselő állapítja meg.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti jogosult esetén a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó összeget a közös képviselő a következő számlákban a teljes jóváírásig érvényesíti.

(3) A 13. § (3a) bekezdésében szabályozottak szerint kódhordozó formájában nyújtott lakásfenntartási települési támogatás esetén a 17. § (3) bekezdésében és az (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

17/B. §^[9] (1) A megállapított lakásfenntartási települési támogatást utólag, minden hónap 5. munkanapjáig kell folyósítani.

(2) A kérelmezőt a lakásfenntartási települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg, azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

(3) Ha a 15. § (1) bekezdése szerinti egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege változik, a változás időpontjától a lakásfenntartási települési támogatást az új összegnek megfelelően kell folyósítani.

(4) Ha a lakásfenntartási települési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a korábban illetékes folyósító szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(5) Az előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék leszerelése esetén a lakásfenntartási települési támogatás kódhordozó formájában történő nyújtását meg kell szüntetni.

(6) A szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakásfenntartási települési támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltatóváltáskor a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

18. § (1) A polgármester települési támogatásban részesítheti azt a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó bérlőt,

a) akinek az adóssága meghaladja az 50000 forintot, és akinek a (3) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább a kérelem benyújtását megelőző hat hónapnál korábban fennállt,

b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 48450 forintot,

c) aki nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlankezelővel megállapodást köt az adósság és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás különbözetének a megfizetésére, és

d) a kérelem benyújtását megelőzően nem részesült a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatásban.

(2) Az a bérlő is jogosult a 12. § b) pontja szerinti támogatásra, akinek a bérlakásában
távhő-szolgáltatási díjtartozása miatt a távhő-szolgáltatást kikapcsolták.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a) lakbérhátralék,

b) távhő-szolgáltatási díjtartozás.

(4) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személy részére megállapítható települési támogatás megállapítása iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(5) A Hatósági Iroda megkeresésére

a) a lakbérhátralékról az ingatlankezelő,

b) a távhőszolgáltató vagy társasházi fogyasztó esetén a közös képviselő a
távhő-szolgáltatási díjhátralékról,

c) a bérleti jogviszony fennállásáról az ingatlankezelő

3 napon belül írásban adatot szolgáltat az 5. melléklet szerinti igazolás kiállításával.

19. § (1) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtható, vissza nem térítendő települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személy részére megállapítható települési támogatás egy összegben nyújtható.

(3) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személy részére megállapítható települési támogatás összege legfeljebb a kérelemben feltüntetett adósság 50%-a lehet.

20. § (1) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személy részére megállapítható települési támogatás folyósítása

a) a 18. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ingatlankezelő részére történik és annak összegét az ingatlankezelő írja jóvá,

b) a 18. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a távhő-szolgáltató részére történik és annak összegét a távhő-szolgáltató írja jóvá.

(2) A jogosultságot megállapító határozatban és a támogatás folyósításakor fel kell tüntetni a jogosult azonosításához szükséges adatait.

21. § (1) A polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.

(2) A rendkívüli települési támogatás megállapításánál figyelembe vehető, az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladhatja meg  – a 22. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel –  az 51300 forintot, egyedülélő esetén, a gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő esetén az 57000 forintot.

(3) A rendkívüli települési támogatást a rászorultsághoz igazodóan esetenként  – a 22. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel –  legfeljebb 57000 forintig terjedő összegben lehet megállapítani. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ami nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének a 10%-ánál. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 240000 forint.

(4) A megállapított rendkívüli települési támogatás kérelemre legfeljebb évi négy alkalommal is folyósítható.

(5) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmet  – a 22. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel –  a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

22. § (1) A polgármester rendkívüli települési támogatásban részesíti a tárgyév szeptember hónapban általános iskolai tanulmányait kezdő, vagy általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeket, ha a családban az egy főre jutó jövedelem a 71250 forintot, gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő esetében a 85500 forintot nem haladja meg.

(2) A támogatás összege gyermekenként, tanévenként 4000 forint.

(3) A kérelmeket tárgyév június 1. és június 30. között lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő. A jogerős döntéssel megállapított támogatást tárgyév augusztus 15-től augusztus 20-ig terjedő időszakban kell folyósítani.

(4) A kérelmet a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

7. Temetési kölcsön

23. § (1) A polgármester temetési kölcsönt nyújthat annak, aki

a)  a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b) tartásra köteles volt ugyan,

de a családjában az egy főre jutó jövedelem a 71250 forintot nem haladja meg.

(2) A temetési kölcsön legfeljebb 142500 forintig terjedő összegben állapítható meg.

(3) A temetési kölcsön kamatmentes kölcsönként kerül nyújtásra.

(4) A temetési kölcsönnyújtás feltételeit, visszafizetésének garanciáit külön szerződésben kell rögzíteni, egyidejűleg a kölcsönösszeget hagyatéki teherként be kell jelenteni a közjegyzőnél.

(5) A temetési kölcsön megállapítása iránti kérelmet a 8. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

8. Természetbeni segély

24. § (1) A polgármester természetbeni segélyt állapíthat meg annak a szociálisan rászoruló személynek, aki

a) a létfenntartásához szükséges élelmiszert biztosítani, vagy

b) a lakásában a fűtéshez szükséges tűzifát biztosítani

átmenetileg önerőből nem képes.

(2) A természetbeni segély szempontjából szociálisan rászorult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az 51300 forintot, egyedülélő esetén, a gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő esetén az 57000 forintot nem haladja meg.

(3) A természetbeni segélyt a rászorultsághoz igazodóan természetbeni szociális ellátásként lehet megállapítani.

(4) A természetbeni segély

a)^[10] a 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben élelmiszer vásárlására, vagy a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központban igénybevehető szociális étkeztetés térítési díjára,

b) a 24. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben tűzifában

állapítható meg.

(5) A természetbeni segély megállapítása iránti kérelmet a 9. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

25. § (1)^[11] Az élelmiszer vásárlására megállapított természetbeni segély összegét a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája készpénzben legkésőbb a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 napon belül fizeti ki a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központ megbízott munkatársa részére, aki a jogosult részére a jogosult javaslatának a figyelembevételével gondoskodik a jogosult számára megfelelő élelmiszer beszerzéséről és annak a jogosult részére történő átadásáról.

(2)^[12] A Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központban igénybevehető szociális étkeztetés térítési díjára megállapított természetbeni segély összegét a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 napon belül átutalja a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központ részére.

(3) A tűzifa jogosultak részére történő átadásáról igazolható módon kell gondoskodni, az átadásáról és az átvételéről a 10. melléklet szerinti átadás-átvételi elismervényt kell kitölteni.

III. Fejezet

Szociális szolgáltatások

9. Szociális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó általános rendelkezések

26. §^[13] A képviselő-testület az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) nappali ellátás,

e) támogató szolgáltatás.

27. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele iránti kérelmet    – írásban vagy szóban –  közvetlenül az ellátást nyújtó intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, azokról az intézmény vezetője dönt.

(2)^[14] Az ellátások igénybevételének megkezdésekor a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője (a továbbiakban: intézményvezető) az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt, mely tartalmazza az intézményi jogviszony (egyoldalú, illetve kétoldalú) megszűntetésének módjait, eseteit is.

(3) Az ellátott az intézmény házirendjét köteles betartani.

28. § (1) Az új intézményi térítési díj alapulvételével  – az intézményvezető által március 31-ig lefolytatott felülvizsgálat kapcsán –  megállapított személyi térítési díjak minden év április 1-től alkalmazhatóak.

(2) Az Szt. 115. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a jogorvoslati kérelmet a Bizottságához kell benyújtani, a Bizottság a személyi térítési díj összegéről határozattal rendelkezik.

(3)^[15] A Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központ által nyújtott szociális ellátásokért fizetendő személyi térítési díjat havonként, tárgyhónapot követő 25. napjáig kell befizetni.

10. Étkeztetés

29. § (1)^[16] Az önkormányzat az étkeztetést a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központ közreműködésével nyújtja.

(2) A rendelet alkalmazásában  – étkeztetés tekintetében –  szociálisan rászorultnak kell tekintetni különösen azt a személyt, aki rendszeres pénzellátásban, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban, saját jogán magasabb összegű családi pótlékban részesül, továbbá a súlyos mozgáskorlátozott, illetve a hajléktalan személyt.

(3) Az étkeztetésért fizetendő térítési díjat a 11. melléklet tartalmazza.

11. Házi segítségnyújtás

30. § (1)^[17] Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központ intézményi háttérrel látja el.

(2) A házi segítségnyújtásért fizetendő térítési díjat a rendelet 11. melléklet tartalmazza.

12. Családsegítés

31. §^[18] Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központ közreműködésével látja el.

13. Nappali ellátás

32. § (1)^[19] Az önkormányzat nappali ellátást nyújt a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központban Idősek Klubjának a fenntartásával.

(2) Az ellátásért fizetendő intézményi térítési díj összegét a 11. melléklet tartalmazza.

^[20]14. Támogató szolgáltatás

32/A. § Az Szt. 65/C. §-ában meghatározott támogató szolgáltatást az önkormányzat a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezettel kötött ellátási szerződés útján biztosítja.

IV. Fejezet

Szociálpolitikai kerekasztal

33. §  (1) A szociálpolitikai kerekasztal feladata az önkormányzat szolgáltatástervezési koncepciójának, és módosításainak véleményezése, az abban meghatározottak megvalósulásának, végrehajtásának figyelemmel kísérése, értékelése.

(2)  A szociálpolitikai kerekasztal öt taggal működik. A kerekasztal tagjai a polgármester, a Bizottság elnöke, Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottságának elnöke, az intézményvezető, és a Hatósági Iroda vezetője.

(3) A kerekasztal tagjai közül elnököt választ, ügyrendjét maga állapítja meg azzal, hogy évente legalább egy ülést tart.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

34. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, valamint a gyermekjóléti szolgálatról és a gyermekvédelmi támogatásokról szóló 27/1997. (XII.02.) önkormányzati rendelete.

(2) 2015. március 1-jén hatályát veszti a Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások térítési díjáról szóló 10/2006. (III.17.) önkormányzati rendelet

a) 1. §-ában a „szociális, illetve” és az „Szt.114.§ (2) bekezdése,” szövegrész,

b) 2. § (1) bekezdésében a „szociális és” és az „az Szt.- 93.§-ában, illetve” szövegrész,

c) 2. § (2) bekezdésében az „az Szt. 94/C.§-a, illetve”  szövegrész,

d) 3. § (1) bekezdésében a „szociális és” szövegrész,

e) 4. § (1) bekezdésében a „szociális és” szövegrész,

f) 4. § (2) bekezdésében az „az Szt.115.§ (2) bekezdésében, valamint” szövegrész,

g) 4. § (4) bekezdésében az „az Szt.115.§(4) bekezdésében, továbbá” szövegrész,

h) 4. § (5) bekezdése,

i) 5. § (3) bekezdése,

j) 7. § (2) bekezdése,

k) 7. § (3) bekezdése,

l) 7. § (4) bekezdésében az „az Szt.101.§(3) bekezdésében, továbbá” szövegrész

m) 7. § (5) bekezdésében a „szociális ellátások megszüntetésére az Szt. 100-104.§-ait, a” szövegrész.

n) 8. §-a,

o) 9. §-a,

p) 10. §-a,

q) 1. számú melléklete.

Sárvár, 2015. február 12.

            Kondora István s. k.                                                 Dr. Szijártó Valéria s. k.

                   Polgármester                                                          Jegyző

Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetése 2015. február 16-án megtörtént.

                                                                                              Dr. Szijártó Valéria s. k.

                                                                                                          Jegyző