1. § (1) Az e rendeletben meghatározott önkormányzati szociális feladat- és hatásköröket:

• a) Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület),
• b) Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság),
• c) a polgármester,

gyakorolja.

(2) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata alapján a polgármester gyakorolja.

2. § E rendelet alkalmazásában:

• a) bérlő: az a személy, akinek Sárvár Város Önkormányzata tulajdonában álló, szociális alapon bérbeadott bérlakásban határozott, vagy határozatlan idejű bérleti jogviszonya áll fenn,
• b) ingatlankezelő: a Sárvári Városgondnokság, Városüzemeltetési és Közszolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
• c) távhő-szolgáltató: a Sárvári Városgondnokság, Városüzemeltetési és Közszolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
• d) fűtési szezon: a fűtéstámogatás szempontjából fűtési szezon a november 1-jétől március 31-éig terjedő időszak.

3. § (1)

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatártól a Bizottság a kérelmező javára a (4) bekezdésben meghatározott méltányosságra okot adó esetben legfeljebb 50%-kal eltérhet.

(3) A hatáskör gyakorlója a kérelmező javára

• a) a 13. § (4) bekezdésben megállapított jövedelemhatártól legfeljebb 115000 forintig,
• b) a 22. § (1) bekezdésben és a 24. § (2) bekezdésben megállapított jövedelemhatároktól legfeljebb 20%-kal,
• c) a 18. § (1) bekezdés b) pontjában, a 21. § (2) bekezdésében és a 23. § (1) bekezdésben megállapított jövedelemhatároktól legfeljebb 30%-kal,
• d) a 8. § (2) bekezdés a) pontjában megállapított jövedelemhatártól legfeljebb 130000 forintig

a (4) bekezdésben meghatározott méltányosságra okot adó esetben eltérhet.

(4) Ha a kérelmező

• a) nyugdíjban részesülő egyedülélő személy,
• b) és a házastársa, élettársa nyugdíjban részesülnek,
• c) rokkantsági ellátásban részesülő egyedülélő személy,
• d) és a házastársa rokkantsági ellátásban részesülnek,
• e) rehabilitációs ellátásban részesülő egyedülélő személy,
• f) és a házastársa rehabilitációs ellátásban részesülnek, vagy
• g) gyermekét egyedül nevelő szülő, más törvényes képviselő,
• h) szervátültetett személy

a méltányosságra okot adó körülmény fennáll.

(5) A jövedelemigazolás tartalmazza a jövedelmet megalapozó, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti önálló, vagy nem önálló tevékenység kezdő időpontját.

4. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátás iránti kérelmet a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Irodájánál (a továbbiakban: Hatósági Iroda) kell előterjeszteni.

(2) Ha a kérelmező a kérelemhez egyidejűleg nem mellékeli a jövedelemigazolást, azt a Hatósági Iroda megkéri.

(3) Azt a kérelmet, amelyről a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 94/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján az intézményvezető dönt, a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központnál is elő lehet terjeszteni. Amennyiben a kérelmező e kérelmet a Hatósági Irodánál nyújtja be, azt a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központhoz kell továbbítani

(4) Azt a kérelmet, amely nem Sárvár Város Önkormányzata által fenntartott intézmény által személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti, a Hatósági Iroda az ellátást nyújtó intézmény vezetőjéhez továbbítja.

(5) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátással kapcsolatos hatósági ügyben elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye, kivéve, ha ezt jogszabály valamely ügyekben, eljárási cselekményekben kötelezővé teszi.

5. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az eseti jelleggel nyújtott szociális támogatást a határozat véglegessé válásának a napját követő 5 napon belül a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodája utalja, vagy fizeti ki.

(2) Ha az eseti jelleggel nyújtott szociális ellátás folyósításának az (1) bekezdés szerinti határideje miatt a kérelmező élete, testi épsége veszélyeztetetté válna, a szociális támogatást a polgármester utasítására a határozat véglegessé válásakor házipénztárból kell kifizetni.

6. § (1) A fűtéstámogatás és a települési támogatás felhasználását a jegyző eseti jelleggel ellenőrizheti.

(2) A jegyző az ellenőrzés keretében a támogatásban részesülőnek a személyi adat és lakcímnyilvántartást vezető szerv megkeresésével megállapított lakóhelyén, vagy a tartózkodási helyén környezettanulmányt készít.

(3) A környezettanulmány része a kérelemben megjelölt és a támogatással érintett lakás vonatkozásában a tényleges lakáshasználat fennállásának a vizsgálata a támogatásban részesülő és

• a) fűtéstámogatás esetében a támogatásban részesülő családjának a tagjai, vagy
• b) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás (a továbbiakban: lakásfenntartási települési támogatás) esetében a támogatásban részesülő háztartásának a tagjai esetében.

(4) A környezettanulmány készítésekor figyelembe vételre kerül a támogatásban részesülőnek különösen a támogatás felhasználására vonatkozó nyilatkozata, a felhasználást igazoló számlamásolat.

(5) A jegyző felhívhatja a jogosultat a kérelemben megjelölt, a támogatással érintett lakásban igénybevett közüzemi szolgáltatásra vonatkozó szolgáltatói szerződés fennállásának az igazolására.

7. § Ha a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátás megtérítését elrendeli, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból

• a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az 71250 forintot,
• b) részletekben fizettetheti meg.

8. § (1) A polgármester fűtéstámogatásban részesítheti

• a) a távhő-szolgáltató fűtési rendszerébe be nem kapcsolt egyedi, vagy egyedileg szabályozható fűtési móddal (a továbbiakban: egyedi fűtés) rendelkező lakást, vagy házat (a továbbiakban együtt: lakás) használó és
  • aa) a családjában három, vagy több kiskorú gyermeket nevelő, vagy
  • ab) nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, rokkantsági járadékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesülő, vagy
• b) a távhő-szolgáltató fűtési rendszerébe bekapcsolt lakást használó

szociálisan rászoruló személyt, aki a fűtési szezonra vonatkozó többletköltséget önállóan, a létfenntartása veszélyeztetése nélkül viselni nem képes.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászoruló az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem

• a) a 115000 forintot,
• b) egyedülálló esetén a 143000 forintot

nem haladja meg.

(3) A fűtéstámogatás havi összege 4800 forint, a teljes fűtési szezonra megállapítható összeg 24000 forint.

(4) A fűtéstámogatás iránti kérelmet

• a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az 1. melléklet,
• b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 2. melléklet

szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(5) A kérelemhez csatolni kell

• a) az egyedi fűtéssel rendelkező lakásnak a kérelmező általi használatát igazoló, a lakásban igénybevett közüzemi szolgáltatás díjáról,
• b) a távhő-szolgáltató fűtési rendszerébe bekapcsolt lakásban igénybevett távhő-szolgáltatás díjáról

a kérelmező nevére kiállított, a kérelem benyújtásának a napjától számított négy hónapnál nem régebbi számlát.

(6) A fűtéstámogatás lakásonként egy fűtési szezonban csak egy lakáshasználónak állapítható meg. Lakáshasználónak a lakás azon jogos birtokosa minősül, aki a fűtéstámogatással érintett lakásban él életvitelszerűen. A fűtéstámogatás egy fűtési szezonon belül ugyanazon jogosultnak, ugyanazon lakásra vonatkozóan csak egy alkalommal állapítható meg.

9. § (1) A fűtéstámogatás iránti kérelmet a Hatósági Irodában lehet előterjeszteni a szeptember 1-től március 31-éig terjedő időszakban.

(2) A fűtéstámogatást a fűtési szezon hónapjaira lehet megállapítani.

(3) A fűtéstámogatást

• a) ha a kérelem november 1-ig kerül benyújtásra és a kérelmező november 1-jét megelőzően lakáshasználónak minősül, a 8. § (3) bekezdésben meghatározott teljes összegben a teljes fűtési szezonra, vagy
• b) ha a kérelem november 1-jét követően kerül benyújtásra és a kérelmező a fűtési szezon időszakában válik lakáshasználóvá, és
  • ba) a kérelem benyújtásának a napja korábbi, mint a lakáshasználat kezdetének igazolt időpontja, a lakáshasználat kezdő időpontjától a fűtési szezonból fennmaradó hónapokra töredékösszegben, vagy
  • bb) a kérelem a lakáshasználat kezdetének igazolt időpontjánál később került benyújtásra, a kérelem benyújtásának a napjától a fűtési szezonból fennmaradó hónapokra töredékösszegben

  kell megállapítani.

(3a) A fűtéstámogatást, ha a kérelem november 1-jét követően kerül benyújtásra és a kérelmező november 1-jét megelőzően lakáshasználónak minősül, a kérelem benyújtásának a napjától a fűtési szezonból fennmaradó hónapokra töredékösszegben kell megállapítani.

(4) Ha a fűtési szezon időszakában a jogosultság hónap közben megszűnik, akkor a jogosultság megszűnésének a hónapjára a fűtéstámogatást töredékösszegben kell megállapítani.

(5) A fűtéstámogatás havi összege a (3) bekezdés, a (3a) bekezdés és a (4) bekezdés szerinti esetben a 8. § (3) bekezdésében meghatározott havi összeg harmincad részének és a jogosultság napjai számának a szorzata.

10. § (1) A 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy részére megállapított fűtéstámogatást egy összegben kell folyósítani a jogosult számára.

(2) A 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy részére természetbeni ellátásként megállapított fűtéstámogatás összegét havi rendszerességgel a tárgyhónapban, legkésőbb a tárgyhónap 24. napjáig kell folyósítani a távhő-szolgáltató részére történő utalással.

11. § (1) A polgármester gondoskodik a Sárvár Város Önkormányzata illetékességi területén elhunyt személy közköltségen, – az elhunyt életében tett eltérő rendelkezése hiányában –hamvasztással történő eltemettetéséről.

(2) A természetben nyújtott köztemetés költsége legfeljebb 240000 forint. A köztemetés során biztosítani kell a temetés szükséges költségeit, valamint egy élővirág koszorút.

(3) A polgármester az Szt. 48. § (3) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettség alól egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az 57000 forintot és a kötelezettség teljesítése a család mindennapi megélhetését veszélyeztető, aránytalan terhet jelent.

12. § A polgármester

• a) lakásfenntartási települési támogatást nyújthat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
• b) települési támogatást nyújthat a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

13. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A polgármester a 12. § a) pontjában meghatározott települési támogatást

• a) a villamos energia-szolgáltatáshoz,
• b) a víziközmű-szolgáltatáshoz,
• c) a vezetékes földgáz-szolgáltatáshoz,
• d) a távhőszolgáltatáshoz,
• e) a lakbérhez,
• f) az albérleti díjhoz, vagy
• g) a közös költséghez

nyújthat az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(3) A lakásfenntartási települési támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének az elmaradása a kérelmező nyilatkozata alapján a lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3a) Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási települési támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő eszköz (a továbbiakban: kódhordozó) formájában kell nyújtani, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is.

(4) A lakásfenntartási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 100000 forintot, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének a hányadosával.

14. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

• a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
• b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
• c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
• d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
• e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7,

(2) Ha a háztartás

• a) (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
• b) (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(3) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik, azzal, hogy gyermeknek tekintendő az Szt. 4. § (1) bekezdés db)-dd) pontjaiban nevesített személy, feltéve, hogy a nagykorúsága betöltését megelőzően is örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermeke volt az őt egyedülállóként nevelő szülőjének.

15. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás esetében a lakhatás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. A lakhatás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 500 forint.

(2) A lakásfenntartási települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

• a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 négyzetméter,
• b) ha a háztartásban két személy lakik 45 négyzetméter,
• c) ha a háztartásban három személy lakik 55 négyzetméter,
• d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 négyzetméter,
• e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 négyzetméter,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

16. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege

• a) a lakhatás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 14250 forintot,
• b) a lakhatás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 3000 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(2) Ha a TM értéke nullánál nem nagyobb, a lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege 2500 forint.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(4) A lakásfenntartási települési támogatást egy évre kell megállapítani.

(5) A lakásfenntartási települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

17. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás megállapítása iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A lakásfenntartási települési támogatás megállapításához

• a) a vagyonnyilatkozat, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,
• b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása,
• c) a lakásban igénybevett közüzemi szolgáltatás díjáról a kérelmező nevére kiállított, a kérelem benyújtásának a napjától számított 4 hónapnál nem régebbi számla, valamint
• d) a természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adat megállapítására, igazolására szolgáló irat bemutatása vagy másolatának csatolása, továbbá – a 17/A. § (1) bekezdése szerinti, társasházban lakó jogosult esetében – a közös képviselő 12. melléklet szerinti nyilatkozata szükséges.

(3) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakásfenntartási települési támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatait.

17/A. § (1) Ha a jogosult közös mérővel rendelkező, vagy a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasházban lakik, a szolgáltatás költségének megfizetése során a jogosult háztartására jutó összeget a támogatás beszámításával a közös képviselő állapítja meg.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti jogosult esetén a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó összeget a közös képviselő a következő számlákban a teljes jóváírásig érvényesíti.

(3) A 13. § (3a) bekezdésében szabályozottak szerint kódhordozó formájában nyújtott lakásfenntartási települési támogatás esetén a 17. § (3) bekezdésében és az (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

17/B. § (1) A megállapított lakásfenntartási települési támogatást utólag, minden hónap 5. munkanapjáig kell folyósítani.

(2) A kérelmezőt a lakásfenntartási települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg, azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

(3) Ha a 15. § (1) bekezdése szerinti egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege változik, a változás időpontjától a lakásfenntartási települési támogatást az új összegnek megfelelően kell folyósítani.

(4) Ha a lakásfenntartási települési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a korábban illetékes folyósító szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(5) Az előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék leszerelése esetén a lakásfenntartási települési támogatás kódhordozó formájában történő nyújtását meg kell szüntetni.

(6) A szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakásfenntartási települési támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltatóváltáskor a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

18. § (1) A polgármester települési támogatásban részesítheti azt a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó bérlőt,

• a) akinek az adóssága meghaladja az 50000 forintot, és akinek a (3) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább a kérelem benyújtását megelőző hat hónapnál korábban fennállt,
• b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 48450 forintot,
• c) aki nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlankezelővel megállapodást köt az adósság és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás különbözetének a megfizetésére, és
• d) a kérelem benyújtását megelőzően nem részesült a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatásban.

(2) Az a bérlő is jogosult a 12. § b) pontja szerinti támogatásra, akinek a bérlakásában
távhő-szolgáltatási díjtartozása miatt a távhő-szolgáltatást kikapcsolták.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

• a) lakbérhátralék,
• b) távhő-szolgáltatási díjtartozás.

(4) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személy részére megállapítható települési támogatás megállapítása iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(5) A Hatósági Iroda megkeresésére

• a) a lakbérhátralékról az ingatlankezelő,
• b) a távhőszolgáltató vagy társasházi fogyasztó esetén a közös képviselő a
  távhő-szolgáltatási díjhátralékról,
• c) a bérleti jogviszony fennállásáról az ingatlankezelő

3 napon belül írásban adatot szolgáltat az 5. melléklet szerinti igazolás kiállításával.

19. § (1) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtható, vissza nem térítendő települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személy részére megállapítható települési támogatás egy összegben nyújtható.

(3) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személy részére megállapítható települési támogatás összege legfeljebb a kérelemben feltüntetett adósság 50%-a lehet.

20. § (1) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személy részére megállapítható települési támogatás folyósítása

• a) a 18. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ingatlankezelő részére történik és annak összegét az ingatlankezelő írja jóvá,
• b) a 18. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a távhő-szolgáltató részére történik és annak összegét a távhő-szolgáltató írja jóvá.

(2) A jogosultságot megállapító határozatban és a támogatás folyósításakor fel kell tüntetni a jogosult azonosításához szükséges adatait.

21. § (1) A polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.

(2) A rendkívüli települési támogatás megállapításánál figyelembe vehető, az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladhatja meg – a 22. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel – az 64895 forintot, egyedülálló esetén, a gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő esetén a 72105 forintot.

(3) A rendkívüli települési támogatást a rászorultsághoz igazodóan esetenként – a 22. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb 57000 forintig terjedő összegben lehet megállapítani. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege 35000 forint.

(4) A megállapított rendkívüli települési támogatás kérelemre legfeljebb évi négy alkalommal is folyósítható.

(5) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmet – a 22. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

22. § (1) A polgármester rendkívüli települési támogatásban részesíti a tárgyév szeptember hónapban általános iskolai tanulmányait kezdő, vagy általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeket, ha a családban az egy főre jutó jövedelem a 94050 forintot, gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő esetében a 112860 forintot nem haladja meg.

(2) A támogatás mértéke gyermekenként, tanévenként 12000 forint.

(3) Az (1) bekezdés alapján megállapítható támogatás iránti kérelmet tárgyév május 1. és július 31. között lehet benyújtani.

(4) A kérelmet a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

23. § (1) A polgármester temetési kölcsönt nyújthat annak, aki

• a) a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy
• b) tartásra köteles volt ugyan,

de a családjában az egy főre jutó jövedelem a 71250 forintot nem haladja meg.

(2) A temetési kölcsön legfeljebb 142500 forintig terjedő összegben állapítható meg.

(3) A temetési kölcsön kamatmentes kölcsönként kerül nyújtásra.

(4) A temetési kölcsönnyújtás feltételeit, visszafizetésének garanciáit külön szerződésben kell rögzíteni, egyidejűleg a kölcsönösszeget hagyatéki teherként be kell jelenteni a közjegyzőnél.

(5) A temetési kölcsön megállapítása iránti kérelmet a 8. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

24. § (1) A polgármester természetbeni segélyt állapíthat meg annak a szociálisan rászoruló személynek, aki

• a) a létfenntartásához szükséges élelmiszert biztosítani, vagy
• b) a lakásában a fűtéshez szükséges tűzifát biztosítani

átmenetileg önerőből nem képes.

(2) A természetbeni segély szempontjából szociálisan rászorult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az 51300 forintot, egyedülélő esetén, a gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő esetén az 57000 forintot nem haladja meg.

(3) A természetbeni segélyt a rászorultsághoz igazodóan természetbeni szociális ellátásként lehet megállapítani.

(4) A természetbeni segély

• a) a 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben élelmiszer vásárlására, vagy a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központban igénybevehető szociális étkeztetés térítési díjára,
• b) a 24. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben tűzifában

állapítható meg.

(5) A természetbeni segély megállapítása iránti kérelmet a 9. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

25. § (1) Az élelmiszer vásárlására megállapított természetbeni segély összegét a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodája készpénzben legkésőbb a határozat véglegessé válásától számított 3 napon belül fizeti ki a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központ megbízott munkatársa részére, aki a jogosult részére a jogosult javaslatának a figyelembevételével gondoskodik a jogosult számára megfelelő élelmiszer beszerzéséről és annak a jogosult részére történő átadásáról.

(2) A Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központban igénybevehető szociális étkeztetés térítési díjára megállapított természetbeni segély összegét a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodája a határozat véglegessé válásától számított 3 napon belül átutalja a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központ részére.

(3) A tűzifa jogosultak részére történő átadásáról igazolható módon kell gondoskodni, az átadásáról és az átvételéről a 10. melléklet szerinti átadás-átvételi elismervényt kell kitölteni.

25/A. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/C. §-ában meghatározott szünidei gyermekétkeztetést az önkormányzat:

• a) a bölcsődés gyermekek esetében a bölcsőde útján biztosítja,
• b) az óvodás korú gyermekek esetében a nyitva tartó óvoda útján biztosítja,
• c) az általános és középiskolai gyermekek esetében a közétkeztetést ellátó ELAMEN Kereskedelmi és Vendéglátói Zrt.-vel kötött vállalkozási szerződés útján, a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központ közreműködésével biztosítja.

26. § A képviselő-testület az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

• a) étkeztetés,
• b) házi segítségnyújtás,
• c) családsegítés,
• d) nappali ellátás,
• e) támogató szolgáltatás.

27. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele iránti kérelmet – írásban vagy szóban – közvetlenül az ellátást nyújtó intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, azokról az intézmény vezetője dönt.

(2) Az ellátások igénybevételének megkezdésekor a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője (a továbbiakban: intézményvezető) az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt, mely tartalmazza az intézményi jogviszony (egyoldalú, illetve kétoldalú) megszűntetésének módjait, eseteit is.

(3) Az ellátott az intézmény házirendjét köteles betartani.

28. § (1) Az új intézményi térítési díj alapulvételével – az intézményvezető által legkésőbb március 31-ig lefolytatott felülvizsgálat kapcsán – megállapított személyi térítési díjak a felülvizsgálatot követő hónap 1. napjától alkalmazhatóak.

(2) Az Szt. 115. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a jogorvoslati kérelmet a Bizottságához kell benyújtani, a Bizottság a személyi térítési díj összegéről határozattal rendelkezik.

(3) A Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központ által nyújtott szociális ellátásokért fizetendő személyi térítési díjat havonként, tárgyhónapot követő 25. napjáig kell befizetni.

29. § (1) Az önkormányzat az étkeztetést a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központ közreműködésével nyújtja.

(2) A rendelet alkalmazásában – étkeztetés tekintetében – szociálisan rászorultnak kell tekintetni különösen azt a személyt, aki rendszeres pénzellátásban, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban, saját jogán magasabb összegű családi pótlékban részesül, továbbá a súlyos mozgáskorlátozott, illetve a hajléktalan személyt.

(3) Az étkeztetésért fizetendő térítési díjat a 11. melléklet tartalmazza.

30. § (1) Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központ intézményi háttérrel látja el.

(2) A házi segítségnyújtásért fizetendő térítési díjat a rendelet 11. melléklet tartalmazza.

31. § Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központ közreműködésével látja el.

32. § (1) Az önkormányzat nappali ellátást nyújt a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központban Idősek Klubjának a fenntartásával.

(2) Az ellátásért fizetendő intézményi térítési díj összegét a 11. melléklet tartalmazza.

32/A. § Az Szt. 65/C. §-ában meghatározott támogató szolgáltatást az önkormányzat a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezettel kötött ellátási szerződés útján biztosítja.

33. § (1) A szociálpolitikai kerekasztal feladata az önkormányzat szolgáltatástervezési koncepciójának, és módosításainak véleményezése, az abban meghatározottak megvalósulásának, végrehajtásának figyelemmel kísérése, értékelése.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal öt taggal működik. A kerekasztal tagjai a polgármester, a Bizottság elnöke, Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottságának elnöke, az intézményvezető, és a Hatósági Iroda vezetője.

(3) A kerekasztal tagjai közül elnököt választ, ügyrendjét maga állapítja meg azzal, hogy évente legalább egy ülést tart.

34. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, valamint a gyermekjóléti szolgálatról és a gyermekvédelmi támogatásokról szóló 27/1997. (XII.02.) önkormányzati rendelete.

(2) 2015. március 1-jén hatályát veszti a Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások térítési díjáról szóló 10/2006. (III.17.) önkormányzati rendelet

• a) 1. §-ában a „szociális, illetve” és az „Szt.114. § (2) bekezdése,” szövegrész,
• b) 2. § (1) bekezdésében a „szociális és” és az „az Szt.- 93. §-ában, illetve” szövegrész,
• c) 2. § (2) bekezdésében az „az Szt. 94/C. §-a, illetve” szövegrész,
• d) 3. § (1) bekezdésében a „szociális és” szövegrész,
• e) 4. § (1) bekezdésében a „szociális és” szövegrész,
• f) 4. § (2) bekezdésében az „az Szt.115. § (2) bekezdésében, valamint” szövegrész,
• g) 4. § (4) bekezdésében az „az Szt.115. §(4) bekezdésében, továbbá” szövegrész,
• h) 4. § (5) bekezdése,
• i) 5. § (3) bekezdése,
• j) 7. § (2) bekezdése,
• k) 7. § (3) bekezdése,
• l) 7. § (4) bekezdésében az „az Szt.101. §(3) bekezdésében, továbbá” szövegrész
• m) 7. § (5) bekezdésében a „szociális ellátások megszüntetésére az Szt. 100-104. §-ait, a” szövegrész.
• n) 8. §-a,
• o) 9. §-a,
• p) 10. §-a,
• q) 1. számú melléklete.