1. § E rendelet hatálya Sárvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra (a továbbiakban: önkormányzati lakás) és nem lakás célját szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e rendelet alkalmazásában nem minősül jövedelemnek

(3) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj, továbbá bármilyen jogcímen a jövedelemből tartozásként levont összeg. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál, illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél, akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetve állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségügyi szolgáltatási járulék.

(5) Ahol e rendelet jövedelmet említ, a családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akinek a részére azt folyósítják.

3. § (1) E rendeletben meghatározott feladatokat és hatásköröket

(2) Önkormányzati lakás esetében a Humán Erőforrás Bizottság, helyiségek esetében a gazdasági bizottság gyakorolja mindazon bérbeadói jogokat, amelyekett e rendelet másként nem szabályoz.

4. § (1) A bérleti szerződés felmondása, a felmondás jogszerűségének megállapítására és – a bérleti jogviszony egyéb okból történő megszűnésének eseteiben is – az önkormányzati lakás kiürítésére irányuló polgári peres eljárás megindítása az ingatlankezelő vezetőjének, mint a bérbeadói feladatokat ellátó szervezet vezetőjének a feladatát képezi.

(2) A társasházi önkormányzati lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket érintő társasházi ügyekben a tulajdonos Önkormányzatot az ingatlankezelő vezetője vagy az általa megbízott személy képviseli, ebben a minőségében javaslatot tehet, szavazhat, a fedezet rendelkezésre állása esetén kötelezettséget vállalhat. A fedezettel nem rendelkező, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokra vonatkozó, és a bírósági, hatósági eljárásokkal kapcsolatos döntés vagy kötelezettségvállalásra a vagyonrendelet szabályai alkalmazandók.

(3) Az önkormányzati lakásokra, valamint a nem lakás célját szolgáló helyiségekre fennálló bérleti jogviszonyokban a bérbeadót, továbbá a jogcím nélküli önkormányzati lakás-, vagy helyiséghasználat esetén a bérbeadót, tulajdonost megillető jogosultságok és terhelő kötelezettségek az ingatlankezelőt illetik, terhelik.

5. § (1) Az ingatlankezelő folyamatos nyilvántartást vezet a bérbeadás útján hasznosítható önkormányzati lakásokról.

(2) Az ingatlankezelő folyamatosan nyilvántartást vezet a bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről.

(3) A helyiségbérleti szerződés felmondása, ezzel összefüggésben bírósági eljárás indítása, az Önkormányzat nevében eljárva az ingatlankezelő vezetőjének feladatát képezi. A gazdasági bizottság egyedi döntése alapján ez a jog a polgármestert illeti.

(4) A helyiségbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése a gazdasági bizottság hozzájárulása alapján történik.

6. § Önkormányzati lakást, ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, kizárólag lakhatás biztosításának a céljára

7. § (1) Az az igénylő, aki önkormányzati lakást kíván bérelni, bérleti ajánlatot tesz a Hatósági Irodánál az e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) A bérlőnek a bérleti szerződés meghosszabbítása iránti igényét az (1) bekezdésben meghatározott módon bérleti ajánlat benyújtásával kell bejelentenie.

(3) A bérleti szerződés megszűnését követően a korábbi bérlő az (1) bekezdésben meghatározott módon az önkormányzati lakásra vonatkozóan új bérleti ajánlatot tehet, amennyiben az önkormányzati lakást újból bérelni kívánja.

(4) A bérleti szerződés (2) bekezdés szerinti meghosszabbítására, valamint a (3) bekezdés szerinti új bérleti szerződés megkötésére irányuló szándékot az (1) bekezdésben meghatározott módon bérleti ajánlat benyújtásával kell bejelenteni.

(5) A bérleti szerződés meghosszabbításához a bérbeadó az egyéb e rendelet szerinti feltételek teljesítése esetén abban az esetben járulhat hozzá, ha a bérleti ajánlatát a bérlő az előírt mellékletekkel együtt hiánytalanul a bérleti szerződés időtartama alatt benyújtja. Bérleti szerződés meghosszabbításának a létrejöttéhez a hatáskört gyakorló szervnek a bérleti szerződés időtartama alatt meghozott támogató testületi döntése és a módosító szerződés mindkét fél általi aláírása szükséges.

8. § (1) A bérleti ajánlatban fel kell tüntetni az ajánlattevő és a vele együtt költöző személy személyazonosításához szükséges adatokat, így különösen a születési és családi nevét, a születés helyét és időpontját, a lakó-, illetve tartózkodási helyét.

(2) A bérleti ajánlatban az ajánlattevő és a vele együtt költöző személy nyilatkozik a jövedelmi és a szociális helyzetéről, továbbá a lakásigénylés indokáról.

(3) A bérleti ajánlatban az ajánlattevő által megadott személyes adatok kezelésére az érintett személy önkéntes hozzájárulása alapján kerülhet sor.

(4) A bérleti ajánlatban feltüntetett személyes adatok

9. § (1) A jövedelemről tett nyilatkozathoz mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő igazolást.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti igazolás nem kerül benyújtásra, a bérleti ajánlat elbírálásához a Hatósági Iroda felhívja az ajánlattevőt, hogy az együttköltözők vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzon, illetve azokat igazolja.

(3) A tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos személyről a bérleti ajánlathoz mellékelni kell a szakorvos által kiadott igazolást. Szakorvosi igazolásként különösen a gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa által kiadott igazolás fogadható el.

(4) A bérleti ajánlat elbírálásához a Hatósági Irodába be kell nyújtani az önkormányzati lakásban igénybevett, nem az ingatlankezelő részére fizetendő közüzemi szolgáltatásokra, így különösen a vezetékes lakossági víz-, földgáz-, a lakossági villamos energia-szolgáltatásra, és a távhő-szolgáltatásra vonatkozó, a szolgáltató által kiállított tartozásigazolást. Az igazolásnak azt az időpontot is tartalmaznia kell, amelyre az egyenleg vonatkozik.

(5) A (4) bekezdés szerinti igazolásnak a bérleti szerződés kijelölés szerinti megszűnése időpontjának hónapjára kell vonatkoznia.

(6) A 100%-os munkaképesség-csökkenést orvosi szakvéleménnyel kell igazolni.

10. § (1) A bérleti ajánlat elbírálásához szükséges az ajánlattevőnek az ingatlankezelő által nyilvántartott bérleti díj-, szálláshasználati díj-, lakáshasználati díj tartozásigazolása, amelyet az ingatlankezelőtől a Hatósági Iroda hivatalból szerzi be.

(2) Az 9. § (4) bekezdés szerinti igazolást, amennyiben a közüzemi szolgáltatást vagy külön szolgáltatást az ingatlankezelő részére kell megfizetni, a Hatósági Iroda hivatalból szerez be az ingatlankezelőtől.

(3) Amennyiben az ajánlattevőnek az 9. § (4) bekezdés, valamint az (1) bekezdés szerinti tartozásigazolások alapján tartozása állt fenn, amelyet a bérleti ajánlat elbírálásáig pénzügyileg rendezett, a tartozásmentességét ismételten benyújtott tartozásigazolással igazolhatja.

11. § (1) A bérleti ajánlat elbírálásakor

(2) Ha az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésétől 12 hónapnál rövidebb időtartam telt el, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

(4) A bérleti ajánlat elbírálása jogszerűségének az ellenőrzése érdekében az abban adott hozzájárulása alapján a Hatósági Iroda megkeresheti az állami adóhatóságot az ajánlattevő személy, valamint az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személy személyi jövedelemadója, vagy az adóval összefüggő adat, tény, körülmény igazolása céljából.

12. § (1) A Hatósági Iroda tájékoztatja a bérlőt a bérleti szerződés kijelölés szerinti megszűnése időpontját megelőzően a bérleti szerződésnek a 7. § (3) bekezdés szerinti meghosszabbításának a lehetőségéről, valamint a 7. § (4) bekezdése szerinti újbóli bérleti szerződésre vonatkozó bérleti ajánlat benyújtásának a lehetőségéről, módjáról és a bérleti ajánlathoz mellékelni szükséges iratokról, továbbá azok tartalmáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást írásban kell nyújtani és a bérlővel írásban dokumentálható módon kell közölni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást lehetőség szerint legkésőbb a bérleti szerződés kijelölés szerinti megszűnése időpontját megelőző második hónapig kell megküldeni. Ez a határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

13. § (1) A Hatósági Iroda a kijelöléssel egyidejűleg a kijelölt ajánlattevőt felhívja, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül kösse meg a bérleti szerződést az ingatlankezelővel.

(2) A kijelölés érvényét veszti, amennyiben a kijelölt ajánlattevő a (1) bekezdés szerinti határidőn belül nem köti meg a szerződést.

14. § (1) Szociális helyzete alapján jogosult önkormányzati lakásra az a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott személy, akinek a bérleti ajánlat megtételének időpontjában

(2) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően, ha az ajánlattevővel az önkormányzati lakásba együtt költözni szándékozók között van olyan személy, akinek a munkaképesség csökkenés mértéke 100%, akkor is jogosult a szociális helyzete alapján önkormányzati lakásra az egyéb feltételek fennállása mellett, ha folyamatosan több mint 5 éve Sárváron található a bejelentett lakóhelyének a címe.

15. § (1) A 14. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jövedelemhatártól új bérleti szerződésre irányuló bérleti ajánlat vagy a bérleti szerződés meghosszabbítására irányuló bérleti ajánlat elbírálásakor a Humán Erőforrás Bizottság méltányosságból 132000 forintig emelt mértékben eltérhet, ha az ajánlattevő személy a 14. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontok szerinti feltételeknek megfelel és gyermekét egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő, tartósan beteg, nyugdíjas, három vagy több gyermeket nevel.

(2) A 14. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jövedelemhatártól új bérleti szerződésre irányuló bérleti ajánlat vagy a bérleti szerződés meghosszabbítására irányuló bérleti ajánlat elbírálásakor a Képviselő-testület méltányosságból eltekinthet, ha az ajánlattevő személy a 14. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontok szerinti feltételeknek megfelel és gyermekét egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő, ha tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevel.

(3) A 14. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jövedelemhatártól kizárólag a bérleti szerződés meghosszabbítására irányuló bérleti ajánlat elbírálásakor a Képviselő-testület méltányosságból eltekinthet, ha az ajánlattevő személy a 14. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontok szerinti feltételeknek megfelel és gyermekét egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő, tartósan beteg, nyugdíjszerű ellátásban, rokkantsági ellátásban részesül, három vagy több gyermeket nevel.

(4) E § alkalmazásában az az ajánlattevő személy is gyermekét egyedül nevelő szülőnek minősül, akinek a gyermeke a 18. életévét betöltötte, önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és nappali vagy levelező tagozaton tanulói vagy hallgatói jogviszonya van. E bekezdés alkalmazásában az árvaellátás nem minősül jövedelemnek, továbbá a passzivált tanév, illetve félév tanulói, hallgatói jogviszonyként nem vehető figyelembe.

16. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadást igénylők közül a Humán Erőforrás Bizottság – a 14. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok mérlegelésével – névjegyzéket hagy jóvá, melyben komfortfokozatra, szobaszámra vonatkozó igények szerint csoportosítva meghatározza az önkormányzati lakáshoz jutás sorrendjét is.

(2) A név- és lakcímadatot tartalmazó névjegyzéket hirdetményi úton (a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, a Sárvári Televízióban, a Sárvári Honlapon) kell közzétenni azzal, hogy arra észrevételeket tenni a közzétételtől számított 30 napon belül a Hatósági Irodánál előterjesztve a Humán Erőforrás Bizottsághoz címezve lehet.

(3) A Humán Erőforrás Bizottság az észrevételeket megvizsgálja, mérlegelése szerint a névjegyzéket kiegészíti, módosítja.

(4) A jóváhagyott névjegyzékből a Humán Erőforrás Bizottság kijelöli a bérlőt, s erről értesíti az ingatlankezelőt. Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott sorrend szerint következő igénylő a felajánlott lakást nem fogadja el, úgy azt a soron következő igénylő részére kell felajánlani.

17. § Lakáscsere iránti ajánlat elbírálásakor a Humán Erőforrás Bizottság a 14. § (1) bekezdés c) pontjában és a 15. § (1) bekezdésében megállapított jövedelmi értékhatártól, ha a csere útján biztosított önkormányzati lakás

18. § (1) Költségelven jogosult önkormányzati lakásra az a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott személy, akinek a bérleti ajánlat megtételének időpontjában

(2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában vagyon alatt értéktől függetlenül, kizárólag ingatlantulajdont kell érteni.

19. § (1) Piaci alapon jogosult önkormányzati lakásra az a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott személy, akinek a bérleti ajánlat megtételének időpontjában

(2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában vagyon alatt értéktől függetlenül, kizárólag ingatlantulajdont kell érteni.

20. § A polgármester egyedi elbírálása alapján névjegyzék összeállítása nélkül soron kívül bérlőnek jelölheti ki azt az igénylőt, aki önhibáján kívül előre nem látott elháríthatatlan kényszerhelyzetbe, rendkívüli élethelyzetbe került.

21. § Az állami intézmények helyi szerveinek, továbbá az önkormányzati intézmények szakemberellátásának biztosítása érdekében a Humán Erőforrás Bizottság szakember részére egyedi döntésével önkormányzati lakást biztosíthat. A szakemberellátás biztosítása érdekében önkormányzati lakás bérbeadására határozott időre, legfeljebb öt évig terjedő időtartamra, de legfeljebb a szakembernek az intézménynél fennálló munka-, közalkalmazotti-, közszolgálati-, szolgálati jogviszonya fennállásáig kerülhet sor.

22. § (1) Az önkormányzati lakásba együttesen beköltöző házastársakkal – kérelmükre – a lakásbérleti szerződést a bérlőtársi minőségben kell megkötni.

(2) Az önkormányzati lakásba később beköltöző házastárs írásban kérheti a Humán Erőforrás Bizottságnál a bérlőtársi minőségének elismerését. A kérelem teljesítését az önkormányzati lakás addigi kizárólagos bérlőjének, azaz a másik házastársnak a hozzájárulása esetén nem lehet megtagadni.

(3) Az önkormányzati lakásba történő beköltözés előtt, azaz a lakásbérleti szerződés megkötésekor az egyeneságbeli rokonok, valamint a testvér kérelmére bérlőtársi jogviszony létesíthető. E jogosultság az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek vonatkozásában is fennáll.

(4) A lakásbérleti szerződés megkötése és az önkormányzati lakásba történő beköltözés után bérlőtársi jogviszonyt csak a később beköltöző házastárssal lehet létesíteni.

23. § (1) Társbérleti lakásrész megüresedése esetén a Humán Erőforrás Bizottság a megüresedett lakrészt az önkormányzati lakásban visszamaradó másik társbérlő részére felajánlja, és a feltételek vállalása esetén bérbe adja.

(2) Amennyiben az önkormányzati lakásban maradó másik társbérlő nem vállalja a feltételeket, nem kéri a megüresedett társbérleti lakrésznek a bérleményéhez történő csatolását, akkor részére a társbérleti lakrészével azonos minőségű, vagy attól értékesebb önkormányzati lakást ajánl fel a Humán Erőforrás Bizottság a kötelezettségek vállalása mellett.

24. § (1) Az ingatlankezelő a bérlővel e rendelet 1. melléklete szerinti lakásbérleti szerződést köti meg.

(2) A lakásbérleti szerződés tartalmazza, hogy az ingatlankezelő jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani.

(3) Az önkormányzati lakás komfortfokozatának megfelelő lakásberendezéseket a lakásbérleti szerződés tartalmazza.

(4) A bérleményellenőrzés szabályaira, a felek ezzel kapcsolatos jogaira, kötelezettségeire a lakásbérleti szerződésben ki kell térni.

(5) A lakásbérleti szerződés tartalmazza a bérlőnek az önkormányzati lakásból való távollétére vonatkozó bejelentési kötelezettségét.

25. § (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, az önkormányzati lakást csak meghatározott időre, legfeljebb 5 évi időtartamra lehet bérbeadni.

(2) Az önkormányzati lakásra vonatkozó határozott idejű bérleti szerződés meghosszabbítható.

(3) A határozatlan időre szóló bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a cserelakásra vonatkozó bérleti szerződés is megköthető határozatlan időre.

26. § (1) A képviselő-testület önkormányzati lakást nem lakás céljára csak kivételes esetben engedélyez bérbeadásra.

(2) A képviselő-testület a döntéssel egyidejűleg a bérbeadás feltételeiről is rendelkezik.

27. § Az önkormányzati bérlakás bérbeadásának a feltétele az is, hogy a bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen az önkormányzati lakásban élni, illetve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) 3. § (2) bekezdés szerinti távollétét az ingatlankezelőnek bejelenteni.

28. § (1) Az ingatlankezelő az önkormányzati lakás rendeltetésszerű használatát, a szerződésben foglaltak teljesítését – az általa meghatározott ütemezés szerint – évente legalább egy alkalommal ellenőrzi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendes ellenőrzésen túl, amennyiben megalapozott információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az önkormányzati lakást a bérlő nem rendeltetésszerűen használja, vagy a szerződésben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, az ingatlankezelő további – rendkívüli – ellenőrzést is végezhet.

29. § A bérlő köteles gondoskodni az önkormányzati lakás burkolatainak, ajtóinak és ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről. A lakbér megállapítása e kötelezettséget figyelembe veszi.

30. § (1) Amennyiben megállapodásuk alapján a kijelölt bérlő teszi az önkormányzati lakást rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a lakásbérleti szerződés megkötésekor létrejött ilyen írásos megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott szakértő által ellenőrzött költségvetés szerinti bekerülési összeget.

(2) Az ingatlankezelő és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő az önkormányzati lakást átalakíthatja, korszerűsítheti. Az ingatlankezelő a költségeket csak akkor vállalhatja át, ha az önkormányzati lakás komfortfokozata ezáltal növekedett. Bérlő egyúttal vállalja az önkormányzati lakás új besorolásának megfelelő lakbér fizetését. A munkák elvégzésére és a költségek megtérítésére egyebekben a 36. § (3) bekezdés rendelkezései az irányadóak. Amennyiben az ingatlankezelő a korszerűsítési és átalakítási munkákhoz hozzájárult, a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő igényt tarthat a megállapodásban foglalt értéknövelő beruházásai megtérítésére a megállapodástól függően, de mindenképpen a bérlet megszűnésétől számított egy éven belül egy összegben.

(3) Az ingatlankezelő és a bérlő akár a szerződéskötéskor, akár megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy az önkormányzati lakás visszaadásakor az önkormányzati lakást és a lakásberendezéseket az ingatlankezelő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében. A megállapodásra a 36. § (3) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) Az önkormányzati lakás leadásakor kötelezően elvégzendő munkák az alábbiak: az önkormányzati lakás egészségügyi meszelése, nyílászárók szükség szerinti mázolása, lakásberendezések, burkolatok hibátlan rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadása.

31. § (1) Nem adható hozzájárulás önkormányzati lakás egy részének vagy egészének albérletbe adásához.

(2) A hozzájárulás nélküli bérbeadás a bérlő lényeges kötelezettségszegésének minősül.

32. § A bérlő a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával az önkormányzati lakásba befogadhatja az élettársát, a testvérét, a befogadott házastársának a gyermekét, a befogadott gyermekének a házastársát, ha a befogadni kívánt személy lakás tulajdonjogával, önkormányzati vagy egyéb lakás bérleti vagy társbérleti jogával nem rendelkezik és a befogadást követően az önkormányzati lakásban élők létszámát tekintve az egy főre jutó alapterület legalább nyolc négyzetméter.

33. § (1) A szociális intézményből elbocsátott azon személy részére, aki a szociális intézménybe utalásakor az általa bérelt önkormányzati lakás lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat javára térítés nélkül lemondott és azt beköltözhető állapotban rendelkezésre bocsátotta, a kérelmére a Humán Erőforrás Bizottság megfelelő önkormányzati lakást köteles biztosítani.

(2) Az önkormányzati lakás akkor megfelelő, ha az legalább 1 szoba, konyhás és olyan vagy eggyel alacsonyabb komfortfokozatú – de legalább komfort nélküli –, mint amilyen a térítés nélkül átadott önkormányzati lakás volt.

(3) A Humán Erőforrás Bizottság és az elhelyezendő személy bármilyen komfortfokozatú önkormányzati lakás biztosításában megállapodhat. A biztosítandó önkormányzati lakás szobaszáma egy-két személy elhelyezését figyelembe véve a két lakószobát nem haladhatja meg.

(4) Abban az esetben, ha a szociális intézményből elbocsátott személy a szociális intézménybe utalásakor az általa bérelt önkormányzati lakás lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében, vagy a hozzátartozója javára mondott le, soron kívüli elhelyezésre nem tarthat igényt. Ilyen esetben igénye a lakástörvényben és e rendeletben meghatározott módon és feltételek mellett elégíthető ki.

34. § A bérlő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – 15 napon belül köteles értesíteni a bérbeadót.

35. § (1) A bérlő az önkormányzati lakás használatáért a 4. mellékletben foglalt táblázat A oszlopa szerinti komfortfokozat alapján négyzetméterenként

(2) Az önhibájukon kívülálló okokból nehéz anyagi körülmények között élő bérlők részére az önkormányzati lakások lakbérének teherviseléséhez a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben szabályozott módon támogatás nyújtható.

36. § (1) Az ingatlankezelő az e rendeletben meghatározott lakbér összegére akkor köt szerződést, ha ezt a bérlő elfogadja.

(2) Amennyiben a bérlő a módosított díjjal nem ért egyet, az ingatlankezelő vezetője a képviselő-testület nevében eljárva köteles kérni a bíróságtól a lakbér mértékének megállapítását.

(3) A bérlő a 30. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetekben a ráfordításait a lakbérfizetés szüneteltetésével, vagy a lakbér összegének a mérséklésével nyerheti vissza, amelyet a bérlő és az ingatlankezelő közötti megállapodásban kell rögzíteni.

37. § (1) A bérlő a Humán Erőforrás Bizottságnál a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével kapcsolatosan kérheti, hogy a Humán Erőforrás Bizottság biztosítson számára bérleti lehetőséget egy másik önkormányzati lakásra, vagy a lakásbérleti jogviszony megszűnése ellenében biztosítson részére pénzbeli térítést. A két lehetőség együttesen is alkalmazható.

(2) Határozatlan időre bérbeadott önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg egy másik önkormányzati lakás határozatlan időre történő bérbeadásakor az önkormányzati lakást visszadó bérlőt,

(3) A határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel másik lakás bérbeadásának mellőzésével történő megszűntetése esetén a bérlőt az adott lakás 8 évi bérleti díjának megfelelő összegű térítési díj illeti. A Humán Erőforrás Bizottság és a bérlő ennél alacsonyabb összegű térítési díjban is megállapodhat. A képviselő-testület egyedi elbírálás alapján ennél magasabb összegű pénzbeli térítést is megállapíthat azzal, hogy a lakás forgalmi értékét a térítés nem haladhatja meg.

(4) Ha a lakáscserét igénylő személy a csere igénylésekor

38. § Határozott időre bérbeadott önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg egy másik önkormányzati lakás határozott időre történő bérbeadásához az e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételek fennállása esetén a Humán Erőforrás Bizottság akkor adhat hozzájárulást, ha a csereszándék másik önkormányzati lakás határozott időre szóló bérleti jogának megszerzésére irányul. A lakástulajdon megszerzésére irányuló csere a bérleti jog megszerzésével esik egy tekintet alá abban az esetben, ha a tulajdonjog megszerzése egyúttal a lakás tényleges használatát eredményezi az önkormányzati lakás volt bérlője részére.

39. § Az önkormányzati lakás tíz évi bérleti díjával megegyező mértékű térítés illeti meg a bérlőt abban az esetben, ha a bérlő a lakástörvény 26. § (1) bekezdése szerinti bérbeadói felmondás esetén cserelakásra nem tart igényt.

40. § (1) Határozatlan időre szóló bérleti joggal rendelkező bérlő a helyiség bérleti jogát előzetes bérbeadói hozzájárulással átruházhatja, vagy elcserélheti, albérletbe adhatja, amennyiben a bérleti jogviszony folytatója vállalja, hogy az önkormányzatnak a bérleti szerződés megkötése előtt egyösszegű bérlemény-fenntartási hozzájárulást fizet.

(2) A bérlemény-fenntartási hozzájárulás összege az átruházásról szóló megállapodásban kikötött pénzbeli térítés 20%-a, ami nem lehet kevesebb a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 10%-ánál. Helyiségek cseréje esetén a bérlemény-fejlesztési hozzájárulást az értékkülönbözet után kell megállapítani az előzőekben meghatározott százalékos mértékben. Albérletbe adás esetén a hozzájárulás az albérleti díj 20%-a. Amennyiben az albérletbe adás az albérleti díj helyett pénzbeli térítés vagy egyéb vagyoni értékkel bíró jog, dolog ellenében történik, a hozzájárulás mértéke a pénzbeli térítés, illetve a jog, vagy dolog értékének 20%-a. Amennyiben az albérletbe adás az albérleti díj mellett pénzbeli térítés vagy egyéb vagyoni értékkel bíró jog, dolog ellenében történik, a hozzájárulás mértéke az albérleti díj 20%-a, továbbá a pénzbeli térítés, illetve a jog, vagy dolog értékének 20%-a együttesen.

(3) A helyiségben végzett rendszeres közös tevékenység esetén az érintettek kérelmére a gazdasági bizottság köteles hozzájárulni ahhoz, hogy a bérlő házastársa bérlőtársi jogviszonyt létesíthessen.

41. § (1) A megüresedett önkormányzati helyiségek bérbeadása fő szabályként pályáztatás útján történik. Pályáztatás esetén a tulajdonosi jogok gyakorlója – ideértve a bérbeadás útján való hasznosításra történő kijelölést és az elbírálást is – a gazdasági bizottság. A képviselő-testület hatáskörébe kizárólag az 5 évet meghaladó határozott időtartamú pályázati kiírások jóváhagyása tartozik.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a helyiség főbb jellemzőit, rendeltetését, a környezetvédelmi követelményeket, a bérbeadás feltételeit és a bérleti díjra vonatkozó közlést.

(3) Az elvárt bérleti díj a gazdasági bizottság döntése alapján, vagy értékbecslés alapján kerül megállapításra.

(4) Nem kell pályáztatást lefolytatni:

(5) Önkormányzati helyiségre a 2. melléklet szerinti bérleti szerződést a gazdasági bizottság döntése és értesítése alapján az abban foglalt tartalommal az ingatlankezelő köti meg a bérlővel. A gazdasági bizottság egyedi döntése alapján a bérleti szerződést az önkormányzat képviseletében a polgármester köti meg.

42. § (1) A Fiatal Házasok Otthona a jogosult szálláshasználó és gyermeke részére szállást biztosít.

(2) A Fiatal Házasok Otthona feladatának ellátására szolgáló lakásokat a Humán Erőforrás Bizottság jelöli ki.

(3) A Fiatal Házasok Otthona fenntartása és működése vonatkozásában e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a lakástörvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

43. § (1) A Fiatal Házasok Otthonában való elhelyezésre jogosultak azok, akik:

(2) A jogosultság megállapításához az (1) bekezdésben foglalt feltételek együttes fennállása szükséges.

44. § (1) Az az igénylő, aki a Fiatal Házasok Otthonában elhelyezést kíván igényelni, kérelmet terjeszt elő a Hatósági Irodánál az e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) A szálláshasználati szerződés meghosszabbítására irányuló szándékot az (1) bekezdésben meghatározott módon kérelem benyújtásával kell bejelenteni. A meghosszabbítást a szálláshasználati szerződést aláíró személyek együttesen, írásban igényelhetik.

(3) A szálláshasználati szerződés meghosszabbításához a bérbeadó az egyéb e fejezet szerinti feltételek teljesítése esetén abban az esetben járulhat hozzá, ha a bérleti ajánlatát a szálláshasználó hiánytalanul a szálláshasználati szerződés időtartama alatt benyújtja. Szálláshasználati szerződés meghosszabbításának a létrejöttéhez a hatáskört gyakorló szervnek a szálláshasználati szerződés időtartama alatt meghozott támogató testületi döntése és a módosító szerződés mindkét fél általi aláírása szükséges.

45. § (1) A kérelemben fel kell tüntetni a kérelmezők és az együtt költöző személyek személyazonosításához szükséges adatokat, így különösen a születési és családi nevét, a születés helyét és időpontját, a lakó-, illetve tartózkodási helyét.

(2) A kérelemben az igénylők nyilatkoznak a lakásigénylés indokáról.

(3) A kérelemben az igénylő által megadott személyes adatok kezelésére az érintett személy önkéntes hozzájárulása alapján kerülhet sor.

(4) A kérelemben feltüntetett személyes adatok

(5) A Hatósági Iroda a kijelöléssel egyidejűleg felhívja az igénylőket, hogy a felhívás kézhezvételét követő 15 munkanapon belül az ingatlankezelőnél a szálláshasználati szerződést kössék meg. E határidőnek a felek önhibája miatt történt elmulasztása esetén a kijelölés érvényét veszti.

46. § (1) A szálláshasználati szerződés az otthon és a kijelölt fiatal házasok között határozott időre vonatkozóan jön létre. Az időtartamra nézve a Hatósági Irodának a kijelölésről szóló közlésében foglaltak az irányadók.

(2) Az otthonban való elhelyezés leghosszabb időtartama 6 év. Amennyiben e rendelet célkitűzéseinek elérését nem veszélyezteti, ennél rövidebb időtartam is megállapítható. A szálláshasználati szerződés kérelemre a jogosultsági feltételek fennállása esetén meghosszabbítható, ha a szálláshasználati szerződést 6 évnél rövidebb időre kötötték.

(3) A szálláshasználóval a szálláshasználati szerződést – a 3. mellékletben meghatározott minta alapján – írásban kell megkötni.

47. § (1) A szálláshasználati szerződés meghosszabbítását legfeljebb hat hónapra egyedi elbírálás alapján a Humán Erőforrás Bizottság engedélyezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti meghosszabbítást a szálláshasználati szerződés megszűnésekor a szálláshasználó legfeljebb egy alkalommal abban az esetben kérelmezheti, ha arra a tulajdonát képező ingatlanon családi ház építése, felújítása, vagy a tulajdonát képező lakás felújítása érdekében van szüksége.

48. § (1) Az otthonban elhelyezésre kerülő fiatal házasok névjegyzékét a Humán Erőforrás Bizottság állapítja meg.

(2) A névjegyzék közzétételére és a jogorvoslatra a 16. §-t megfelelően alkalmazni kell.

49. § A jóváhagyott névjegyzékből a Humán Erőforrás Bizottság kijelöli a szálláshasználókat, s erről értesíti az ingatlankezelőt.

50. § (1) A szálláshasználati díj mértékét a 4. melléklet F oszlopa tartalmazza.

(2) A 4. mellékletben meghatározott szálláshasználati díjat a bérbeadónak, a víz-, és csatornahasználati díjat a bérbeadónak, illetve a magántársasházban lakók a társasháznak fizetik meg.

(3) A szálláshasználónak a szálláshasználati díjon kívül a felmerülő költségeket, így különösen a villany-, a gáz-, a távhőszolgáltatás, a fűtés, a szemétszállítás költségeit a szolgáltatónak közvetlenül kell megfizetnie.

51. § (1) Amennyiben a szálláshasználók a szálláshasználati szerződés szerint lakás-előtakarékosságra voltak kötelezettek, az általuk a lakás-takarékpénztárba befizetett és a Hatósági Iroda által zárolt összeget a lakás-takarékpénztár a szerződésben foglaltak szerint csak a Hatósági Iroda előzetes hozzájárulásával fizetheti ki.

(2) A Hatósági Iroda a kifizetéshez akkor járulhat hozzá, amikor a szálláshasználati szerződés megszűnik és a szálláshasználók a lakást elhagyják.

(3) Kiköltözés előtt a hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a szálláshasználók igazolják, hogy lakásigényük végleges kielégítéséhez a lakás-takarékpénztárban elhelyezett összeget be kell fizetniük. A befizetéstől a költözés időpontjáig csak szálláshasználati díjat kötelesek megfizetni.

(4) Megadható a hozzájárulás akkor is, ha a lakás-takarékpénztárban elhelyezett összeget a fiatalok családi ház építéséhez anyagbeszerzésre kívánják fordítani. Ebben az esetben a Hatósági Iroda a végleges építési engedély alapján, vagy a tárgy szerinti bejelentés tudomásulvétele alapján hozza meg a döntését.

52. § (1) A szálláshasználati díj nyilvántartását, a megfizetésének ellenőrzését, továbbá – amennyiben a szálláshasználók a szálláshasználati szerződés szerint lakás-előtakarékosságra voltak kötelezettek – a lakás-előtakarékossági kötelezettség teljesítésének az ellenőrzését az ingatlankezelő végzi.

(2) A szálláshasználó – amennyiben a szálláshasználati szerződés szerint lakás-előtakarékosságra volt kötelezett – köteles az ingatlankezelő részére benyújtani a lakás-takarékpénztár által kiállított éves elszámolást (betétszámla-kivonatot) annak kézhezvételétől számított 10 napon belül.

(3) Az elszámolásnak tartalmaznia kell a befizetett összeget és a befizetés időpontját. Amennyiben ezt az elszámolás nem tartalmazza, a megfelelő tartalmú igazolás beszerzése a szálláshasználó kötelessége.

(4) Amennyiben az ingatlankezelő megállapítja, hogy a szálláshasználó nem teljesítette a lakás-előtakarékossági kötelezettségét, erről és a megtett intézkedéséről, valamint annak eredményéről a Hatósági Iroda útján tájékoztatja a Humán Erőforrás Bizottságot.

53. § (1) A fiatal házasok az általuk bérelt szállást és a közös használatra szolgáló helyiségeket az épületek házirendjében előírt módon rendeltetésszerűen kötelesek használni.

(2) A fiatal házasok a szállásra – a szerződés megkötése után született gyermekük kivételével – más személyt nem fogadhatnak be, a használatot részben vagy egészben másnak nem engedhetik át.

(3) A szálláshasználati jogot átruházni, elcserélni nem lehet.

(4) Ha a szerződés az 54. § alapján szűnik meg, a szálláshasználó köteles az önkormányzati lakást harminc napon belül elhagyni és az elhelyezéséről önmaga gondoskodni.

(5) A 47. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve a szerződés megszűntetését követő harminc napon belül a fiatal házasok kötelesek az otthont elhagyni.

54. § (1) A szálláshasználati szerződés a megállapított határidő lejártával megszűnik. Az önkormányzati lakás visszaadásakor a 30. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

(2) A határidő lejárta előtt is megszűnik a szálláshasználati szerződés:

(3) E § alkalmazásában az a szálláshasználó tulajdonát képező lakás, vagy családi ház, melyet

(4) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott szálláselhagyási kötelezés jogosságát vita esetén a Humán Erőforrás Bizottság állapítja meg.

(5) A (2) bekezdés d) és f) pontja alapján nem szűnik meg a szálláshasználati szerződés, ha annak fenntartását a gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy új házasságkötés esetén a házastársak együttesen szociális helyzetükre tekintettel kérik és – amennyiben a szálláshasználó a szálláshasználati szerződés szerint lakás-előtakarékosságra volt kötelezett – a lakás-takarékpénztárba már befizetett összeg érintetlenül hagyása mellett a szerződésben foglaltak teljesítését egyedül vállalja vagy együttesen vállalják és a szálláshasználati szerződés fenntartásához a Humán Erőforrás Bizottság hozzájárul.

(6) A szállás kiürítése iránti intézkedések megtétele során a 4. § (1) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

55. § (1) Az önkormányzatot a lakástörvény 85/F. §-a alapján megillető elővásárlási joggal kapcsolatos – tulajdonszerzést eredményező – jognyilatkozatokat – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a gazdasági bizottság jogosult megtenni.

(2) Amennyiben a jognyilatkozat tulajdonszerzést közvetlenül nem eredményez a polgármester jogosult a jognyilatkozatok megtételére az árverést, értékesítést megelőzően, továbbá az árverés illetve értékesítés folyamata alatt.

(3) A jognyilatkozatok megtétele során mérlegelni kell különösen, hogy a feladat ellátásához szükséges költségvetési előirányzat biztosított-e, illetve biztosítható-e, az ingatlan megszerzése az önkormányzat lakáspolitikai, szociálpolitikai, illetve vagyongazdálkodási elképzeléseihez mennyiben illeszkedik, valamint az ingatlannal kapcsolatban a tulajdonost várhatóan milyen kötelezettségek fogják terhelni, ezek fedezete tartósan biztosítható-e.

56. § Az 55. § alapján megszerzett lakóingatlanra határozatlan időre szóló bérleti szerződést kell kötni.

58. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2023. március 1-jén lép hatályba.

(2) A 4. melléklet 2023. április 1-jén lép hatályba.

59. § E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.