Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontja értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó önkormányzati feladatok közé tartozik a lakás- és helyiséggazdálkodás.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény biztosít lehetőséget a települési önkormányzatok képviselő-testületei számára, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek hasznosítására, bérletére vonatkozó helyi szabályokat meghatározzák.

A jelenleg hatályos, Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletéről és a Fiatal Házasok Otthona fenntartásáról és működéséről szóló 2/1994. (II.8.) önkormányzati rendelete szövegében a megalkotása óta eltelt időszak miatt sok tartalmi változtatás volt indokolt.

Az áttekinthetőség, normavilágosság érdekében egy új rendelet megalkotása időszerűvé vált. A szabályozással az önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadása és a bérleti szerződésekkel kapcsolatos ügyintézés egyszerűbb és átláthatóbb lesz.

A rendelet-tervezet struktúrája megfelel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.), valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet előírásainak. A Jat. 3. §-a értelmében az alacsonyabb szintű jogszabály nem ismételheti meg a magasabb szintű jogszabály szövegét.

A fentieken kívül a lakásgazdálkodás megújításának alapvető célja a társadalmi sokszínűség fenntartása. Az önkormányzat minél többféle társadalmi csoportnak kíván lakásbérlési lehetőséget nyújtani, ezért az eddig is meglévő szociális alapon és a költségelven történő lakásbérbeadás mellett lehetővé teszi az igénylők jövedelmi helyzetéhez illeszkedő, piaci alapon történő lakás-bérbeadást is. A szociális alapon és a költségelven történő lakásbérbeadás feltételeire vonatkozó, felülvizsgált rendelkezéseket, valamint a piaci alapon történő bérbeadás feltételeinek kidolgozott szabályait szintén a rendelet-tervezet tartalmazza.

A fentieken kívül az Önkormányzat gazdálkodási szempontjai figyelembevételével, az elmúlt időszaki gazdasági folyamatok követése érdekében a lakbérek mértékének további emelése javasolt, a rendelet-tervezet szerint 30%-kal. A lakbérek felülvizsgálata a költségelven történő bérbeadás figyelembevétel, és a fiatal házasok otthonában a szálláshasználati díj mértékére vonatkozóan szintén megtörtént. A költségelvű bérbeadás alapján a bérleti díjak mértéke a szociális lakbérek mértékeinek 75%-kal növelt összege alapján került meghatározásra. A szálláshasználati díj a rendelet-tervezet elfogadása esetén a szociális helyzet alapján történő bérbeadás figyelembevételével meghatározott lakbér mértékével megegyező mértékben kerülne meghatározásra.

Az új lakásrendelet ennek megfelelően az alábbi célokat kívánja megvalósítani:

- az önkormányzati bérlakásokkal történő gazdálkodás átláthatóbbá tétele,

- annak biztosítása, hogy az önkormányzati bérlakások elsősorban a rászorulók számára nyújtsanak lakhatást,

- az önkormányzati bérlakáshoz jutás feltételeinek szabályozottabbá és áttekinthetőbbé tétele.

Meghatározza a rendelet hatályát, hogy a rendelet mely ingatlanok vonatkozásában alkalmazandó.

A rendeletben szereplő fogalmak, rendelkezések meghatározását tartalmazza, jogalkalmazást segítő pontosításokat tartalmaz. Az egységes fogalomhasználat érdekében a rendelet-tervezet szerint a rendeletben szabályozásra kerülnének bizonyos fogalmak, mint pl. a jövedelem, a vagyon, az egyedülálló, a hozzátartozó, a tartósan beteg, a súlyosan fogyatékos, a beköltözhető lakás, amelyek kizárólag a rendelet alkalmazásában értendők. E módosító rendelkezés alapján meghatározásra kerülne a rendeletben azon bevételek köre is, amelyek nem minősülnek jövedelemnek, illetve azok a tényezők, amelyek jövedelemcsökkentő tényezőként figyelembe vehetőek, illetve mellőzhetőek a bérleti ajánlatok elbírálása során.

A rendeletben meghatározott feladatok hatásköri szabályaira vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. A rendeletben meghatározott hatásköröket változatlanul a polgármester, a képviselő-testület, a Humán Erőforrás Bizottság, a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság, a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Iroda, a Sárvári Városgondnokság, Városüzemeltetési és Közszolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. gyakorolja.

A bérleti szerződés felmondása, a felmondás jogszerűségének megállapítására és az önkormányzati lakás kiürítésére irányuló polgári peres eljárás megindítására vonatkozó hatáskörre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, amely változatlanul az ingatlankezelő szerv vezetőjének a feladatát képezi. Szintén változatlan az a rendelkezés, amely alapján a bérbeadót, tulajdonost megillető jogosultságok és terhelő kötelezettségek az ingatlankezelőt illetik, terhelik.

A hatásköri szabályok körében kerülne rögzítésre, hogy az ingatlankezelő folyamatos nyilvántartást vezet a bérbeadás útján hasznosítható önkormányzati lakásokról és a bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről. A helyiségbérleti szerződés felmondása, ezzel összefüggésben bírósági eljárás indítása, változatlanul az ingatlankezelő vezetőjének feladatát képezné, amely azonban a gazdasági bizottság egyedi döntése alapján a polgármestert illeti. A helyiségbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése változatlanul a gazdasági bizottság hozzájárulása alapján történik.

A 6. § rögzíti az önkormányzati lakások bérbeadásának lehetséges jogcímeit. Eszerint önkormányzati lakást kizárólag lakhatás biztosításának a céljára szociális helyzet alapján, költségelven,
piaci alapon, szakemberellátás biztosítása érdekében, egyedi elbírálás alapján lehet bérbeadni.

Az önkormányzati lakások bérbeadási jogcímeire vonatkozó közös szabályokat tartalmazó rendelkezéseket tartalmaz. Változatlan eljárási szabályként tartalmazza a rendelet-tervezet például azt, hogy az igénylőnek bérleti ajánlatot kell tennie a Hatósági Irodánál az e célra rendszeresített formanyomtatványon, továbbá azt, hogy bérlőnek a bérleti szerződés meghosszabbítása iránti igényét bérleti ajánlat benyújtásával kell bejelentenie. A rendelet-tervezet a jövőben is biztosítaná, hogy a bérleti szerződés megszűnését követően a korábbi bérlő az az önkormányzati lakásra vonatkozóan új bérleti ajánlatot tehet, amennyiben az önkormányzati lakást újból bérelni kívánja. A rendelet-tervezet szerint a bérleti szerződés meghosszabbításához a bérbeadó az egyéb e rendelet szerinti feltételek teljesítése esetén abban az esetben járulhat hozzá, ha a bérleti ajánlatát a bérlő az előírt mellékletekkel együtt hiánytalanul a bérleti szerződés időtartama alatt benyújtja. Bérleti szerződés meghosszabbításának a létrejöttéhez a hatáskört gyakorló szervnek a bérleti szerződés időtartama alatt meghozott támogató testületi döntése és a módosító szerződés mindkét fél általi aláírása szükséges. A 8. § a bérleti ajánlat kötelező tartalmára és az adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A 9. § rögzíti a bérleti ajánlathoz mellékelendő iratok körét. Így például a jövedelemről tett nyilatkozathoz mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő igazolást. A tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos személyről a bérleti ajánlathoz mellékelni kell a szakorvos által kiadott igazolást. Be kell nyújtani továbbá az önkormányzati lakásban igénybevett, nem az ingatlankezelő részére fizetendő közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó, a szolgáltató által kiállított tartozásigazolást. A 100%-os munkaképesség-csökkenést orvosi szakvéleménnyel kell igazolni. A 10. § az igénylők részére kedvező, ugyanis amennyiben a közüzemi szolgáltatást vagy külön szolgáltatást az ingatlankezelő részére kell megfizetni, az arra vonatkozó igazolást a Hatósági Iroda hivatalból szerez be az ingatlankezelőtől. Csakúgy mint azon rendelkezés, amely szerint, ha az ajánlattevőnek a tartozásigazolások alapján tartozása állt fenn, amelyet a bérleti ajánlat elbírálásáig pénzügyileg rendezett, a tartozásmentességét ismételten benyújtott tartozásigazolással igazolhatja. A 11. § a bérleti ajánlat elbírálásakor a jövedelem számítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Eltérő szabály vonatkozna a havi rendszeres jövedelmekre és a nem havi rendszerességgel szerzett jövedelmekre. Az igénylők számára kedvező, hogy a jövedelemszámítás során a megszűnt jövedelmet figyelmen kívül kell hagyni. Lényeges változást jelent az a lehetőség, hogy a bérleti ajánlat elbírálása jogszerűségének az ellenőrzése érdekében az abban adott hozzájárulása alapján a Hatósági Iroda megkeresheti az állami adóhatóságot az ajánlattevő személy, valamint az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személy személyi jövedelemadója, vagy az adóval összefüggő adat, tény, körülmény igazolása céljából. A 12. § a bérlő részére a bérleti szerződés kijelölés szerinti megszűnése időpontját megelőzően küldendő tájékoztatási kötelezettségről rendelkezik. A tájékoztatásnak ki kell térnie a bérleti ajánlat benyújtásának a lehetőségére, módjára és a bérleti ajánlathoz mellékelni szükséges iratokra, továbbá azok tartalmára. A 13. § változatlan szabályként rögzítené, hogy Hatósági Iroda a kijelöléssel egyidejűleg a kijelölt ajánlattevőt felhívja, hogy kösse meg a bérleti szerződést az ingatlankezelővel. Erre azonban a szerződések előkészítésének időszükségelete miatt a felhívás kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül kerülhet sor. Amennyiben a kijelölt ajánlattevő e határidőn belül nem köti meg a szerződést, a kijelölés érvényét veszti.

A szociális helyzet alapján történő bérbeadás jogosultsági feltételeire vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A jogosultsági feltételekben mindössze az egy főre jutó jövedelem összegében kerülne sor emelésre, eszerint az önkormányzati lakásba együtt költözni szándékozó személyek vonatkozásában az egy főre jutó jövedelem nem haladhatja meg a 110000 forintot. Kedvező változás, ha az ajánlattevővel az önkormányzati lakásba együtt költözni szándékozók között van olyan személy, akinek a munkaképesség csökkenés mértéke 100%, akkor is jogosult a szociális helyzete alapján önkormányzati lakásra az egyéb feltételek fennállása mellett, ha folyamatosan több mint 5 éve Sárváron található a bejelentett lakóhelyének a címe. A 15. § a szociális helyzet alapján igényelhető bérlakás esetén a méltányossági eseteket átlátható formában tartalmazó rendelkezéseket tartalmaz. Így a jogosultsági jövedelemhatártól új bérleti szerződésre irányuló bérleti ajánlat vagy a bérleti szerződés meghosszabbítására irányuló bérleti ajánlat elbírálásakor a Humán Erőforrás Bizottság méltányosságból 132000 forintig emelt mértékben eltérhet, ha az ajánlattevő személy a 14. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontok szerinti feltételeknek megfelel és gyermekét egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő, tartósan beteg, nyugdíjas, három vagy több gyermeket nevel. A Képviselő-testület új bérleti szerződésre irányuló bérleti ajánlat vagy a bérleti szerződés meghosszabbítására irányuló bérleti ajánlat elbírálásakor méltányosságból eltekinthet a jövedelemhatártól, ha az ajánlattevő személy a 14. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontok szerinti feltételeknek megfelel és gyermekét egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő, ha tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevel. Továbbá kizárólag a bérleti szerződés meghosszabbítására irányuló bérleti ajánlat elbírálásakor a Képviselő-testület méltányosságból eltekinthet, ha az ajánlattevő személy a 14. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontok szerinti feltételeknek megfelel és gyermekét egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő, tartósan beteg, nyugdíjszerű ellátásban, rokkantsági ellátásban részesül, három vagy több gyermeket nevel. A szakasz azt is meghatározza, hogy az az ajánlattevő személy is gyermekét egyedül nevelő szülőnek minősül, akinek a gyermeke a 18. életévét betöltötte, viszont a gyermek önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és nappali vagy levelező tagozaton tanulói vagy hallgatói jogviszonya van. A 16. § a szociális helyzet alapján történő bérbeadást igénylők névjegyzékére vonatkozó, változatlan rendelkezéseket tartalmaz.

Változatlan szabályként tartalmazza a rendelet-tervezet a lakáscsere iránti ajánlat elbírálásakor a Humán Erőforrás Bizottság mely esetekben térhet el a megállapított jövedelmi értékhatártól.

A költségelven bérbeadható önkormányzati lakás jogosultsági feltételeire vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

A piaci alapon bérbeadható önkormányzati lakás jogosultsági feltételeire vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

Az egyedi elbírálás alapján bérbeadható önkormányzati lakásra vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

Az állami intézmények helyi szerveinek, továbbá az önkormányzati intézmények szakemberellátásának biztosítása érdekében bérbeadható önkormányzati lakásra vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

A bérlőtársak részére történő bérbeadás szabályaira vonatkozó, változatlan rendelkezéseket tartalmaz. Eszerint az önkormányzati lakásba együttesen beköltöző házastársakkal – kérelmükre – a lakásbérleti szerződést a bérlőtársi minőségben kell megkötni. Az önkormányzati lakásba később beköltöző házastárs írásban kérheti a Humán Erőforrás Bizottságnál a bérlőtársi minőségének elismerését. Az önkormányzati lakásba történő beköltözés előtt, azaz a lakásbérleti szerződés megkötésekor az egyeneságbeli rokonok, valamint a testvér kérelmére bérlőtársi jogviszony létesíthető.

A társbérlet szabályait tartalmazó változatlan rendelkezéseket tartalmaz. A társbérleti lakásrész megüresedése esetén a Humán Erőforrás Bizottság a megüresedett lakrészt az önkormányzati lakásban visszamaradó másik társbérlő részére felajánlja, és a feltételek vállalása esetén bérbe adja.

A szakasz a lakásbérleti szerződés tartalmára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Az ingatlankezelő a bérlővel e rendelet 1. melléklete szerinti lakásbérleti szerződést köti meg.

A bérbeadás időtartamára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A rendelet-tervezet alapján önkormányzati lakást változatlanul csak meghatározott időre, legfeljebb 5 évi időtartamra lehet bérbeadni. Itt kerül szabályozásra, hogy az önkormányzati lakásra vonatkozó határozott idejű bérleti szerződés meghosszabbítható. A határozatlan időre szóló bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a cserelakásra vonatkozó bérleti szerződés is megköthető határozatlan időre.

A 26. § változatlanul tartalmazza, hogy a képviselő-testület önkormányzati lakást nem lakás céljára csak kivételes esetben engedélyez bérbeadásra. A rendelet-tervezet rögzíti, hogy az önkormányzati bérlakás bérbeadásának a feltétele az is, hogy a bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen az önkormányzati lakásban élni, és a két hónapot meghaladó távollétét az ingatlankezelőnek bejelenteni.

A 28. § az ingatlankezelő éves rendszeres ellenőrzési feladatáról szóló rendelkezés. Eszerint az önkormányzati lakás rendeltetésszerű használatát, a szerződésben foglaltak teljesítését évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. Itt kerül szabályozásra, hogy a rendes ellenőrzésen túl, amennyiben megalapozott információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az önkormányzati lakást a bérlő nem rendeltetésszerűen használja, vagy a szerződésben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, az ingatlankezelő további – rendkívüli – ellenőrzést is végezhet.

A rendelet-tervezet ezen szakaszai az önkormányzati lakásokra vonatkozó karbantartási, felújítási feladatokról szóló rendelkezést tartalmaz. Eszerint változatlanul a bérlő köteles gondoskodni az önkormányzati lakás burkolatainak, ajtóinak és ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről. A rendelet-tervezet az ingatlankezelő és a bérlő megállapodására változatlan szabályokat tartalmaz, azokban az esetkben, ha a bérlő teszi az önkormányzati lakást rendeltetésszerű használatra alkalmassá, ha a bérlő az önkormányzati lakást átalakítja vagy korszerűsíti, vagy ha a bérlő az önkormányzati lakást a visszaadásakor rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi. Itt kerül szabályozásra továbbá az önkormányzati lakás leadásakor kötelezően elvégzendő munkák köre is.

A rendelet-tervezet ezen szakasza szerint nem adható hozzájárulás önkormányzati lakás egy részének vagy egészének albérletbe adásához, ezért a hozzájárulás nélküli bérbeadás a bérlő lényeges kötelezettségszegésének minősül.

A bérbeadói hozzájáruláshoz kötött befogadás szabályait tartalmazó rendelkezés. Eszerint, változatlanul a bérlő a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával az önkormányzati lakásba befogadhatja az élettársát, a testvérét, a befogadott házastársának a gyermekét, a befogadott gyermekének a házastársát, ha a befogadni kívánt személy lakás tulajdonjogával, önkormányzati vagy egyéb lakás bérleti vagy társbérleti jogával nem rendelkezik és a befogadást követően az önkormányzati lakásban élők létszámát tekintve az egy főre jutó alapterület legalább nyolc négyzetméter.

A szociális intézményből elbocsátott személy részére az önkormányzat elhelyezési kötelezettségre vonatkozó változatlan rendelkezést tartalmaz.

A rendelet-tervezet előírja, hogy a bérlő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a bérbeadót.

A lakbérek mértékére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A lakbérek mértékét a 4. melléklet tartalmazza. A szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadás (B oszlop) esetén a bérleti díjak a jelenlegihez képest 30%-kal növekednének. A mellékletben található C oszlopban a költségelven történő bérbeadás, a D oszlop a piaci alapon történő bérbeadás figyelembevételével fizetendő bérleti díjak mértékét tartalmazza az A oszlop szerinti komfortfokozatonként. Az F oszlop a fiatal házasok otthonában fizetendő szálláshasználati díjak mértékét tartalmazza, a jelenlegihez képest – a lakásgazdálkodási bevételek növelése érdekében – emelt mértékben. Az E oszlopban a szakemberellátás céljára bérbeadott lakás esetén fizetendő bérleti díj mértékét tartalmazza az A oszlop szerinti komfortfokozatonként. A kapcsolódó eljárási szabályok a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest változatlan tartalommal kerültek a rendelet-tervezetben rögzítésre.

A bérleti jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A 37. § változatlanul tartalmazza, hogy a bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével kapcsolatosan kérheti másik önkormányzati lakás biztosítását, vagy lakásbérleti jogviszony megszűnése ellenében pénzbeli térítést. Változatlan szabályt tartalmaz a rendelet-tervezet a határozatlan időre bérbeadott önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg a bérlő által fizetendő, vagy a bérlő részére fizetendő alapterület-különbözet után járó összegre. Ezt a szabályt méltányosságból a továbbiakban sem kell alkalmazni, ha a lakáscserét igénylő személy a csere igénylésekor egyedülálló,

a gyermekét egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő, tartósan beteg, nyugdíjas, nyugdíjas és a házastársa és élettársa is nyugdíjas, három vagy több gyermeket nevel, vagy tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevel. Változatlan rendelkezést tartalmaz a rendelet-tervezet 38. §-a a határozott időre bérbeadott önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével, illetve a 39. §-a a lakásbérleti szerződés bérbeadói felmondással történő megszüntetésével kapcsolatban.

A helyiségbérlet szabályaira vonatkozó, az alábbiak kivételével, a jelenleg hatályos szabályokhoz képest változatlan tartalmú rendelkezéseket tartalmaz. A 40. § (2) bekezdésében pontosításra került, hogy albérletbe adás esetén a hozzájárulás az albérleti díj 20%-a. Amennyiben az albérletbe adás az albérleti díj helyett pénzbeli térítés vagy egyéb vagyoni értékkel bíró jog, dolog ellenében történik, a hozzájárulás mértéke a pénzbeli térítés, illetve a jog, vagy dolog értékének 20%-a. Amennyiben az albérletbe adás az albérleti díj mellett pénzbeli térítés vagy egyéb vagyoni értékkel bíró jog, dolog ellenében történik, a hozzájárulás mértéke az albérleti díj 20%-a, továbbá a pénzbeli térítés, illetve a jog, vagy dolog értékének 20%-a együttesen.

A Fiatal Házasok Otthona célját és a jogosultság feltételeit változatlan tartalommal szabályozó rendelkezést tartalmaz. A vonatkozó rendelkezések szerint a Fiatal Házasok Otthona feladatának ellátására szolgáló lakásokat a Humán Erőforrás Bizottság jelöli ki. Rögzítésre kerülne, hogy a Fiatal Házasok Otthona fenntartása és működése vonatkozásában e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a lakástörvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A Fiatal Házasok Otthonában való elhelyezésre változatlanul azon igénylők a jogosultak akik közül a házaspár legalább egyik tagjának a kérelem elbírálását megelőzően folyamatosan több mint 10 éve a bejelentett lakóhelyének a címe Sárváron található, házassági életközösségben élnek, közül a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét, lakásigényüket a Hatósági Iroda nyilvántartásba vette, az elhelyezés feltételeit magukra nézve kötelezőnek elfogadják,

vállalják, hogy lakásügyük megoldásáról saját maguk gondoskodnak. A jogosultság megállapításához e feltételek együttes fennállása szükséges.

A Fiatal Házasok Otthonára vonatkozó eljárási szabályokat tartalmaz. Eszerint, az az igénylő, aki a Fiatal Házasok Otthonában elhelyezést kíván igényelni, kérelmet terjeszt elő a Hatósági Irodánál az e célra rendszeresített formanyomtatványon. A szálláshasználati szerződés meghosszabbítására irányuló szándékot is kérelem benyújtásával kell bejelenteni. A meghosszabbítást a szálláshasználati szerződést aláíró személyek együttesen, írásban igényelhetik. A szálláshasználati szerződés meghosszabbításához a bérbeadó az egyéb e fejezet szerinti feltételek teljesítése esetén abban az esetben járulhat hozzá, ha a bérleti ajánlatát a szálláshasználó hiánytalanul a szálláshasználati szerződés időtartama alatt benyújtja. Szálláshasználati szerződés meghosszabbításának a létrejöttéhez a hatáskört gyakorló szervnek a szálláshasználati szerződés időtartama alatt meghozott támogató testületi döntése és a módosító szerződés mindkét fél általi aláírása szükséges. A 45. § a kérelem kötelező tartalmi elemeire és az adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A rendelet-tervezet alapján a Hatósági Iroda a kijelöléssel egyidejűleg felhívja az igénylőket, hogy a felhívás kézhezvételét követő 15 munkanapon belül az ingatlankezelőnél a szálláshasználati szerződést kössék meg. E határidőnek a felek önhibája miatt történt elmulasztása esetén a kijelölés érvényét veszti.

A szálláshasználati szerződésre és annak időtartamára vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Eszerint a szálláshasználati szerződés az otthon és a kijelölt fiatal házasok között határozott időre vonatkozóan jön létre. Az időtartamra nézve a Hatósági Irodának a kijelölésről szóló közlésében foglaltak az irányadók. Az otthonban való elhelyezés leghosszabb időtartama 6 év. Amennyiben e rendelet célkitűzéseinek elérését nem veszélyezteti, ennél rövidebb időtartam is megállapítható. A szálláshasználati szerződés kérelemre a jogosultsági feltételek fennállása esetén meghosszabbítható, ha a szálláshasználati szerződést 6 évnél rövidebb időre kötötték. A szálláshasználóval a szálláshasználati szerződés meghosszabbítását legfeljebb hat hónapra egyedi elbírálás alapján a Humán Erőforrás Bizottság engedélyezheti. A meghosszabbítást a szálláshasználati szerződés megszűnésekor a szálláshasználó legfeljebb egy alkalommal abban az esetben kérelmezheti, ha arra a tulajdonát képező ingatlanon családi ház építése, felújítása, vagy a tulajdonát képező lakás felújítása érdekében van szüksége.

A Fiatal Házasok Otthonával kapcsolatos névjegyzékre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A szálláshasználati díj mértékét a 4. melléklet F oszlopa tartalmazza, a jelenlegihez képest – a lakásgazdálkodási bevételek növelése érdekében – emelt mértékben.

A lakás-előtakarékosságra korábban kötelezett szálláshasználók megtakarítási összegének a feloldására vonatkozó eljárási rendelkezéseket tartalmaz. A kifizetéshez változatlanul akkor lehet hozzájárulni, amikor a szálláshasználati szerződés megszűnik és a szálláshasználók a lakást elhagyják. Kiköltözés előtt a hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a szálláshasználók igazolják, hogy lakásigényük végleges kielégítéséhez a lakás-takarékpénztárban elhelyezett összeget be kell fizetniük. A befizetéstől a költözés időpontjáig csak szálláshasználati díjat kötelesek megfizetni. Megadható a hozzájárulás akkor is, ha a lakás-takarékpénztárban elhelyezett összeget a fiatalok családi ház építéséhez anyagbeszerzésre kívánják fordítani. Ebben az esetben a Hatósági Iroda a végleges építési engedély alapján, vagy a tárgy szerinti bejelentés tudomásulvétele alapján hozza meg a döntését. A szálláshasználati díj nyilvántartását, a megfizetésének ellenőrzését, továbbá a lakás-előtakarékossági kötelezettség teljesítésének az ellenőrzését az ingatlankezelő végzi.

A szálláshasználó jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Eszerint a fiatal házasok az általuk bérelt szállást és a közös használatra szolgáló helyiségeket az épületek házirendjében előírt módon rendeltetésszerűen kötelesek használni. A fiatal házasok a szállásra – a szerződés megkötése után született gyermekük kivételével – más személyt nem fogadhatnak be, a használatot részben vagy egészben másnak nem engedhetik át. A szálláshasználati jogot átruházni, elcserélni nem lehet. Ha a szerződés a határidő lejárta előtt szűnik meg, a szálláshasználó köteles az önkormányzati lakást harminc napon belül elhagyni és az elhelyezéséről önmaga gondoskodni. Főszabály szerint a szerződés megszűntetését követő harminc napon belül a fiatal házasok kötelesek az otthont elhagyni.

A szálláshasználati szerződés megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A rendelet-tervezet tartalmazza a szálláshasználati szerződés határidő lejárta előtti megszűnésének az eseteit. Speciálisan a Fiatal Házasok Otthonára vonatkozóan került e szakaszban meghatározásra a beköltözhető lakás fogalma. Eszerint az a szálláshasználó tulajdonát képező lakás, vagy családi ház, minősül beköltözhető lakásnak, melyet a szálláshasználó bérleti, használati, vagy haszonélvezeti jogcímen birtokolhat, használhat, harmadik személyt megillető, a szálláshasználó bérleti, birtoklási vagy használati jogát korlátozó jog nem terhel, és a szálláshasználó életvitelszerű ottlakásra jogszerűen használhat.

Az önkormányzatot lakóingatlan kényszerértékesítése esetén megillető elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó, a jelenleg hatályos szabályokhoz képest változatlan tartalmú rendelkezéseket tartalmaz.

A jelenleg hatályos, a lakások és helyiségek bérletéről és a Fiatal Házasok Otthona fenntartásáról és működéséről szóló 2/1994. (II.8.) önkormányzati rendeletet hatályon kívül helyező rendelkezés.

Hatálybaléptető rendelkezéseket tartalmaz. A megváltozó lakbérekre vonatkozó rendelkezések kivételével, melyek 2023. április 1-jén lépnek hatályba, a módosítás tervezett hatályba lépésének a napja 2023. március 1-je.

Átmeneti szabályként e szakasz rendelkezik arról, hogy a rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.