Gencsapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelete

a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2017. 02. 10- 2017. 05. 25

Gencsapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelete

a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

2017.02.10.

Gencsapáti Község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló, módosított 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletben (továbbiakban OTÉK) foglaltak alapján, valamint az önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. §. (1) bekezdésében és a 16. §. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet hatálya és alkalmazása

(1)

(2)

(3)

2. §

Szabályozási elemek

(1) Jelen rendelet, valamint a szabályozási terv és jelmagyarázata kötelező szabályozási elemeket tartalmaz.

(2) I. rendű szabályozási elemek:

a) beépítésre szánt terület építési övezeteinek és beépítésre nem szánt terület övezeteinek lehatárolása és a hozzájuk rendelt előírások;

b) belterületi határvonal;

c) a szabályozási vonalak;

d) a területfelhasználási egység határa, azok a szabályozási vonalak, amelyek egyben kötelező telekhatárok is (beépítésre szánt- és beépítésre nem szánt terület határán húzódnak).

(3) II. rendű szabályozási elemek:

a) védőterület, védősáv határa.

(4) Kötelező elemek:

a) az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv és a HÉSZ felülvizsgálatával és módosításával lehetséges;

II. Fejezet

A TELEPÜLÉSRENDEZÉS SAJÁTOS HELYI ESZKÖZEI

ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

3. §

Elvi telekalakítási és elvi építési engedélyezési terv

(1)

(2)

4. §

Közterület-alakítási terv

(1) A közterület-rendezési terv célja egy kijelölt területegységre vonatkozóan meghatározni a közterület

a) helyszínrajzi kialakítását, elrendezését;

b) magassági és keresztmetszeti méreteit;

c) a közműhálózat kialakítását;

d) a műtárgyat nem minősülő építményekkel kapcsolatos követelményeket;

e) a berendezéseket, utcabútort;

f) a burkolatokat;

g) a köz- és díszkivilágítást;

h) a terület kertépítészeti kialakítását;

i) a közlekedést és parkolást;

j) az egyéb városképi/településképi követelményeket.

(2) A településszerkezeti, településképi és természeti értékvédelmi szempontok érvényre juttatása érdekében közterület-rendezési tervet kell készíteni az állami vagy önkormányzati tulajdonú, és/vagy fenntartású zöldfelületek esetében, illetve a 8721. sz. országos mellékút, a Szentegyház utca és a gazdasági területeket feltáró új gyűjtőút kialakítása vagy átalakítása esetén.

(3)

(4)

5. §

Beültetési kötelezettség

(1)

III. Fejezet

A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE

6. § Beépítésre szánt területek övezetei:

a) Lakóterület, ezen belüli övezetek:

aa) Lke kertvárosias lakóövezet;

ab) Lf falusias lakóövezet;

ac) Vt településközponti vegyes terület;

b) Gazdasági terület, ezen belüli övezetek:

ba) Gksz kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület;

bb) Gipe ipari egyébgazdasági terület

c) Különleges terület, ezen belüli övezetek:

ca) Kte köztemető területe;

cb) Ksp sport és szabadiső terület, sportpálya területe;

cc) Kr rekultiválandó terület;

cd) Kif különleges idegenforgalmi terület;

ce) Kre reptér területe

(2) Beépítésre nem szánt területek:

a) Közlekedési és közműterület, ezen belüli övezetek:

aa) Kö útterület

ab) Kö vt vízmű terület

b) Zöldterület, ezen belüli övezetek:

Zkp közpark, közösségi zöldfelület, fásított terület

c) Erdőterület, ezen belüli övezetek:

ca) Eg gazdasági erdőterület

cb) Er galériaerdő rehabilitációs erdőterület

cc) Eo oktatási erdőterület

cd) Ev védett, illetve védő célú erdőterület

d) Mezőgazdasági terület, ezen belüli övezetek:

da) Msz mezőgazdasági terület-szántó

db) Mk mezőgazdasági zártkert terület

dc) Mr gyepterület – rét, legelő

e) Vízgazdálkodási terület, ezen belüli övezetek:

ea) V vízfolyás

eb) Vht halastó

ec) Vtö töltés

ed) Vsz vízgazdálkodási szántó terület

ee) Ve vízgazdálkodási erdő terület

ef) Vr vízgazdálkodási - vizes élőhely rehabilitáció/vízfelület

IV. Fejezet

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI

7. §

Telekalakítás, az építési övezetek lehatárolása, beépíthetősége

(1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik.

(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

(3) Gencsapáti község beépítésre szánt területe az ingatlannyilvántartás szerint a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas egyedi telkekre oszlik.

(4) Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetők.

(5)

(6)

(7)

8. §

Beépítésre szánt területek általános előírásai

(1)

(2) Az építési telek terepszint alatti építményeinek, épületrészeinek alapterülete együttesen nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépítettségére számított területérték felét.

9. § Az építési övezeti, övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméretet, telekhasználatot vagy a már megvalósult épületet illetően bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ hatályba lépése előtt, továbbá ha annak megvalósítása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. A kialakult, az előírásoknak meg nem felelő állapot fenntartható és folytatható a következő kikötésekkel:

a) ha a beépítettség mértéke magasabb a megengedettnél, és ha az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor a telken a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető. (A tetőtér beépíthető, ezáltal az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető). Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a HÉSZ előírásait kell alkalmazni.

e) ha a meglévő épület építménymagassága nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, a meglévő épület csak úgy bővíthető, ha annak építménymagassága nem növekszik, és a telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásai betarthatók. Ha a meglévő épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a rá vonatkozó övezet előírásait érvényesíteni kell.

INFRASTRUKTÚRÁLIS LÉTESÍTMÉNYEK ELŐÍRÁSAI

10. §

A közművek elhelyezésének általános előírásai

(1) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közművek szükséges rekonstrukciójáról egyidejűleg gondoskodni kell.

(2) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt bármely közmű építését a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítva kell megvalósítani. A közművek elrendezésénél az utcák – mintakeresztszelvényben előírt - fásítási igényét is figyelembe kell venni, különös tekintettel a védett fasorokra.

(3) Mindennemű építési tevékenységnél gondoskodni kell a meglévő és a megmaradó közművezetékek, közműlétesítmények védelméről, az érintett építési terület helyreállításáról.

(4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a hagyományos faluképre és a falusi arányrendszerhez való illeszkedésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

11. §

Közművek elhelyezésének ágazatonkénti előírásai

(1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatok és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítési területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

(3) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során a vonatkozó jogszabály, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.

(4) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítését, illetve a szükséges rekonstrukciót el kell végezni. A feleslegessé vált közműveket el kell bontani.

Ívóvízellátás

(5)

(6) Az ivóvíz hálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.Szennyvízkezelés, elhelyezés

(7)

(8)

(9) A parkolók felületéről indokolt esetben, de 20 gépkocsibeállást meghaladó parkolószám felett a csapadékvizeket csak homok- és olajfogón átvezetve lehet közcsatornába engedni.

Árvíz-, és belvízvédelem

(10)

(11)

(12)

(13)

Villamosenergia-ellátás

(14) A villamos művek biztonsági övezetét a a vonatkozó jogszabályok szerint kell biztosítani. A védőtávolságot a föld feletti vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áramvezetőtől vízszintesen kell mérni.

(15) Falukép védelmi szempontból a villamos közép-kisfeszültségű és közvilágítási, valamint a kábeltelevízió hálózatokat - amennyiben műszaki okból az föld alá nem helyezhető - közös oszlopsorra kell elhelyezni.

(16) A község külterületén a közművezetékekek és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket – ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják – földkábelben kell elhelyezni. ^2003. ^évi ^XXVI. ^Tv ^az ^OtrT-ről 13. § ^(2). A már meglévő légvezetékek kiváltásáról azok korszerűsítéskor, bővítésekor kell gondoskodni.

(17) A község belterületén trafóállomás csak mészhabarcsba rakott tégla építményben elhelyezve létesíthető. Köré három oldalról - a kezelhetőség megtartására ügyelve - fűzfa kiültetés telepítendő.

Templom, imaház vagy egyéb liturgiába vont hely (pl.: temetőkert, kálvária, stb.) 250 méteres körzetében nagyfeszültségű légkábel nem létesíthető.

(18) Új épület bekötése csak földkábelben valósulhat meg.

Földgáz-ellátás

(19) A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény telkétől vízszintesen mért 15 m vagy az átadó borítható szerelvényeitől mért 26 m védőtávolság által kijelölt területek közül a nagyobb érték. A nagynyomású földgázvezeték biztonsági sávja a földgázvezeték tengelyétől mért 23-23 m.

(20) A középnyomású gázelosztó vezetékek védőtávolsága 5 - 5 m.

A középnyomású földgázellátású területeken a nyomásszabályozókat az előkertben, lehetőleg a telekhatártól mért 1 m-en belül kell elhelyezni.

(21) Gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(22) A biztonsági sávban, ill. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

Elektronikus hírközlés

(23) Falukép-védelmi szempontból távközlési hálózatokat lehetőleg földbe fektetve, vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok műszaki okból föld felett létesülnek, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.

V. Fejezet

EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEI

12. §

Reklámfelületek kialakítása

(1) A termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket, becsalogató táblákat, feliratokat stb. (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, illetve más ingatlanon belül ilyeneket - a tulajdonos beleegyezésével - kialakíthatnak.

Reklám csak kerítés, kapuzat, épület/építmény homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként kerülhet kialakításra. Megvilágítása hideg színhőmérsékletű fényforrással (neon, halogén, lézer fény) nem engedélyezhető, vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható.

(2) Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kultúrális, illetve nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el.

(3) Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el.

(4) Amennyiben a község helyi értékvédelemről alkotott rendelete a reklám elhelyezésére is kitér, úgy a két szabályozást együttesen kell alkalmazni.

13. §

Kerítések

(1) A tervezési területen kerítés a vonatkozó jogszabályok, valamint e rendelet 15. § szabályozott módon létesíthető.

(2) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon, vagy azon bellül kell elhelyezni.A szabályozási vonal nem kötelező építési vonala a kerítésnek, az az előkertben – az illeszkedés szabályának figyelembe vételével – bárhol elhelyezhető.

14. §

Egyéb épületek építmények

Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tárolóépítmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) csak az épülettel egy tömegben, ahhoz csatlakozóan építhető. Oldalhatáron álló beépítés esetén a kiegészítő funkciójú épület a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.

15. § Az egyes épületi övezetek egyedi előírásait a Rendelet 4. melléklete tartalmazza.

VI. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

16. §

Közlekedési, közmű és egyéb beépítésre nem szánt területek előírásai

Általános közlekedési és közműterület

(1) A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a területen áthaladó országos közutak, az önkormányzatai fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák, valamint ezek csomópontjai tartoznak.

(2) A közlekedési területek rendeltetése, kialakítása:

a) Gyorsforgalmi út, autópálya

Tervezett 87. számú Kám- Szombathely- Kőszeg gyorsforgalmi út

Osztályba sorolás: K.I.B,

Szabályozási szélesség: 100,0 m

b) Külterületi mellékút, összekötő út, belterületi mellékút, gyűjtőút

8721. jelű Szombathely- Lukácsháza összekötő út (belterületen Hunyadi János utca)

Osztályba sorolás: külterületen: K.V.B, belterületen: B.V.c.D.

Szabályozási szélesség: belterületen kialakultan 10,4 - 30,8 m között változik. Belterületen minimum 12,0 m szabályozási szélességet kell biztosítani.

Csomóponti területigény: a rálátási háromszögek szabadon hagyásával a szabályozási szélességen belül biztosítható.

Keresztmetszeti elemek:

Forgalmi sávok: külterületen 3,5 m,

belterületen 3,25 m szélesek, irányonként 1-1 sáv.

Padka: külterületen 2,5 m, belterületen 1,5 m széles.

Parkolási lehetőség: csak a nagyobb forgalmat vonzó létesítmények térségében indokolt (pl. Polgármesteri Hivatal), egyéb területen nem javasolt a kialakítása.

Kerékpárút: Tekintettel a belterületen kialakult szabályozási szélességre, valamint a közúti forgalom sebességére és nagyságára, a kerékpáros forgalom a közúton vezethető, azonban a szükséges forgalomtechnikai eszközöket alkalmazni kell.

Járda: legalább az egyik oldalon kialakítandó.

Zöldsáv: mindkét oldalon kialakítandó.

Vízelvezetés: nyílt árkos rendszerben, illetve rövid szakaszon (a szűk szabályozási szélességű részeken) kiemelt szegéllyel és csapadékcsatornával történik. Új árkok kialakítása esetén a víz elvezetését a befogadóig meg kell oldani.

c) Külterületi mellékút, bekötőút, állomási hozzájáró út, belterületi mellékút, gyűjtőút

87129. jelű Perenye bekötő út (belterületen a Béke utca) és a 87314. jelű Gencsapáti állomáshoz vezető út (belterületen a Szentegyház utca)

Osztályba sorolás: külterületen: K.VI.B, K.VII.B

belterületen: B.V.c.D.

Szabályozási szélesség: külterületen kialakultan 16,3-27,8 m között,

belterületen kialakultan 11,7-22,0 m között változik. A szűk szabályozási szélességű helyeken is minimum 12,0 m-es szélesség biztosítandó (lokális szabályozási vonal módosítással).

Csomóponti területigény: a rálátási háromszögek szabadon hagyásával a szabályozási szélességen belül biztosítható.

Keresztmetszeti elemek:

Forgalmi sávok: külterületen 3,5 m,

belterületen 2,75 m szélesek, irányonként 1-1 sáv.

Padka: külterületen 2,5 m, belterületen 1,5 m széles.

Parkolási lehetőség: közterületen nem javasolt a kialakítása.

Kerékpárút: egyoldali, kétirányú kiépítés esetén külterületen 3,0 m (minimum 2,0 m) széles. A burkolat mindkét oldalán 0,3 m szélességű biztonsági sávot szabadon kell tartani.

Járda: legalább az egyik oldalon kialakítandó.

Zöldsáv: mindkét oldalon kialakítandó.

Vízelvezetés: nyílt árkos rendszerben történik, az árkok burkolása az átereszeknél, illetve a befogadók előtt javasolt. Új árkok kialakítása esetén a víz elvezetését a befogadóig meg kell oldani.

d) Külterületi egyéb utak és belterületi mellékutak, kiszolgáló utak

A település kül- és belterületi helyi útjai

Osztályba sorolás: külterületen: K.VIII.B, belterületen: B.VI.d.D.

Szabályozási szélesség: külterületen kialakultan 6,0-30,0 m között,

belterületen kialakultan 4,0-25,0 m között változik.

Csomóponti területigény: a rálátási háromszögek szabadon hagyásával a szabályozási szélességen belül biztosítható.

Keresztmetszeti elemek:

Forgalmi sávok: külterületen 3,0 m (mezőgazdasági utak esetén megengedett a min.

3,5 m burkolatszélesség is, kitérők alkalmazása mellett),

belterületen 2,75 m (legfeljebb tíz lakóingatlan kiszolgálását ellátó utak esetében megengedett a min. 3,0 m burkolatszélesség is, kétoldali 1,5 m szélességű, kitérésre alkalmas, teherbíró padka alkalmazása esetén) szélesek, irányonként 1-1 sáv. Egyirányú forgalomszabályozás esetén legalább 4,5 m burkolatszélesség építendő.

Padka: külterületen 2,0 m

belterületen min. 1,25 m széles.

Parkolási lehetőség: közterületen nem javasolt a kialakítása.

Kerékpárút: nem indokolt külön burkolt felület biztosítása.

Járda: nem indokolt külön burkolt felület biztosítása.

Zöldsáv: mindkét oldalon kialakítandó.

(3)

(4) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.

(5) Az utak építéséhez szükséges építési területek szélességét az SZ-1/1,2,3, jelű tervlap tartalmazza. A mintakereszt-szelvénnyel nem szabályozott utak esetében az OTÉK 26. § (2) bekezdése előírásait kell alkalmazni.

(6) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei és berendezései, valamint közművek helyezhetők el, illetve növényzet telepíthető az OTÉK 26. § (1) és (6) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 42/A. § (1) és annak végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21) MT rendelet 31. § (3) előírásainak megfelelően. Egyéb létesítmények közterület-szabályozási előírások alapján helyezhetők el.

(7) A közlekedési területen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át, magassága az útmenti kápolna, emlékhely kivételével a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Útmenti kápolna, emlékhely magassági korlátozás nélkül építhető ha a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.

(8) A közutakat és a közforgalom előtt megnyitott magánutakat 12 m vagy nagyobb keresztmetszeti szélesség esetén jelen rendelet 17. § (1)-(6) bekezdése szerinti fásítással kell megvalósítan

(9)

A zöldterület

(10) A zöldterületen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterületének 2%-át, építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg

(11) A közpark (Zkp) területen az általános építésügyi jogszabályban meghatározottakon kívül emlékmű és kegyhely helyezhető el. Vendéglátó épület elhelyezése az övezetben tilos. A közpark területként kialakított, közlekedési célokra is igénybe vehető területek olyan közterületek, ahol az általános közlekedési és közmű területhez képest alapvetően a zöldfelületi jelleg dominál.

Az erdőterület

(12) Az erdőterületek rendeltetésük szerint:

a) gazdasági erdőterület: (Egy);

b) galériaerdő rehabilitációs erdőterület (Er);

c) védett, illetve védő célú erdőterület: (Ev);

d) oktatási-kutatási erdőterület: (Eo).

Mezőgazdasági terület

(13) Általános mezőgazdasági terület (M)

A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

A termőföld védelme, a talajminőség és a mikroklíma javítására érdekében – elsősorban az utak, árkok, vetődések mentén - mezővédő erdősávok telepítése indokolt. A HÉSZ a tulajdonviszonyokba történő beavatkozást kerülve a fenti célt az alábbi ösztönző-korlátozó előírásokkal kívánja elérni:

a) 6000 m2 vagy azt meghaladó nagyságú területen épületet, építményt elhelyezni csak akkor szabad, ha a telek úttal, élővízfolyással határos területének min. 2 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre;

b) 6000 m2-nél kisebb méretű területen épületet, építményt elhelyezni 1,5% beépítési arányig szabad, kivéve ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 5 m-es sávjában legalább 1 szintes (cserje vagy lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre. Ez utóbbi esetben a beépítés aránya a vonatkozó jogszabályok szerint lehetséges

Fenti rendelkezéseket, valamint a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásokat együttesen kell alkalmazni. Az a-b) pontokban előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia.

(14) Mezőgazdasági - kert, kertészeti terület (Mke)

Elsősorban kertészeti művelésű területek. Az ettől eltérő mezőgazdasági művelés a kertészettel kapcsolatos érdekeket nem sértheti.

(15) Mezőgazdasági zártkert terület (Mk)

a) Jellemzően szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágú terület. Az övezeten belül erdőt telepíteni tilos, a rendelet hatályba lépése előtt már beerdősült területeket a szomszédos ingatlanok benapozásának biztosítása érdekében ki kell termelni és azok helyén az övezetre előírt művelést kell folytatni. Mivel a szőlő művelési ág elsőbbséget élvez az övezeten belül, nagy termetű gyümölcsfa csak a pince (présház) környezetében abban az esetben és úgy, hogy az a szomszéd szőlőműveléshez fűződő jogos érdekeit ne sértse.

b) Kerítés indokolt esetben is csak a gyepű és a szőlő terület határán létesíthető (a telken

belül), oly módon, hogy az utakkal határolt tömbök együtt kerülnek bekerítésre, tehát az oldalhatáron kerítés nem létesíthető. Az így kialakított közös kerítés áttört léckerítés lehet, drótfonatot csak növénytakarás által elrejtett módon lehet alkalmazni. A növénytakarás:sövényszerűen nyírt örökzöld nem lehet, a helyben honos cserjéket kell előtérbe helyezni (orgona, rózsa, galagonya, bodza, som, stb.)

c) A telken csak a művelést, gazdálkodást szolgáló építményt szabad elhelyezni. Új telekalakítás esetén a telek beépítésének feltétele a minimálisan 1000 m2-es telekméret.

e) Az épület elhelyezését úgy kell meghatározni, hogy a hátsókert műveléséhez a megközelítés biztosítható legyen és legalább egy gépjármű elhelyezésére telken belül lehetőség maradjon.

f) A telek beépítettsége nem haladhatja meg – a terepszint alatti pince kivételével - a 80 m2-es bruttó szintterületet.

g) Az épület alatt létesített pince vagy alagsor területe a beépítettség mértékénél nagyobb nem lehet. Kivétel ezen szabály alól a kizárólag bor tárolására szolgáló, hagyományos tégla vagy kő bolthajtásos pince, amely a szomszédos ingatlanokon álló (vagy a későbbiekben jogosan elhelyezhető) al- és felépítmények állékonyságának veszélyeztetése nélkül a telek területének 15%-ig létesíthető.

h) Az épület rendezett tereptől mért átlagos gerincmagassága a 6,0 m-t nem haladhatja meg. Az elhelyezendő épületnek tervezésekor a tájba illeszkedés szempontjaira, valamint a hagyományos épületszerkezetek és anyagok használatára (tömegarány, anyaghasználat, színezés) különös gondot kell fordítani.

i) Amennyiben az Mk övezeten belüli telekre ivóvízzel ellátott épület kerül elhelyezésre, az építési engedélyezési eljárás keretében a keletkezett szennyvíz zárt gyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni kell.

(16) Mezőgazdasági turizmusfejlesztést is szolgáló gazdálkodás területe (Mt)

A szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas olyan terület, ahol a mezőgazdasági termelés, terményfeldolgozás és értékesítés a gazdasági célokon túl turisztikai vonzerőként is szolgál. A területen bűzös, zajos, porszennyezéssel járó tevékenység tartósan nem folytatható, ehhez szükséges épület, építmény nem létesíthető, nagyüzemi állattartás nem folytatható, ilyen célt szolgáló épületek, építmények nem helyezhetők el.

Az övezetben a turizmust szolgáló, bemutatógazdálkodás esetén kivételesen elhelyezhető épületek:

a) rideg álattartást bemutató gazdaság:

tejfeldolgozó kisüzem, egyéb termékfeldolgozó műhely, termékbemutató- és házi értékesítésre szolgáló épület, bentlakásos tanfolyamok megtartására is alkalmas épület és létesítmények, stb.;

b) lótenyésztés:

tarkarmányfeldolgozó- és tároló építmények, istállók, lovarda, szállásépület, vendéglátó épület;

c) biotermékeket előállító gyümölcsös, kertészet, gyógynövénytermesztés és méhészet: terményfeldolgozó- és tároló építmények, termékbemutató- és házi értékesítésre szolgáló épület, bentlakásos tanfolyamok megtartására is alkalmas épület és létesítmények;

d) egyéb, nagykiterjedésű zöldterületet igénylő létesítmény:

magyar őshonos gazdaságiállatok bemutatására szolgáló telep, kutyakiképző telep, minigolfpálya és létesítményei – szálló- és vendéglátó épületek;

e) amennyiben az Mt övezeten belüli telekre ivóvízzel ellátott épület kerül elhelyezésre, az építési engedélyezési eljárás keretében a keletkezett szennyvíz zárt gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell.

g) Az a)-d) pontban felsorolt épületek építmények megvalósítása esetén a legnagyobb beépítettség a telek területének 3%-a, de egy épülettömegben max. 1000 m2 lehet. A megengedett legnagyobb építménymagasság a termelést, feldolgozást és a tárolást szolgáló gazdasági épületek esetén: 9,0 m, egyéb épületek esetén: 7,5 m. Építési helyre az övezeten belül nincs megkötés, de az elő-, oldal- és hátsókert sem 6,0 méternél, sem az építménymagasság mértékénél kisebb nem lehet.

h) Az épületek, építmények kialakításánál a tájba illeszkedés szempontjaira, valamint a hagyományos épületszerkezetek és anyagok használatára különös gondot kell fordítani!

i) Az övezetben a fentiekben nem említett egyéb épület, építmény akkor helyezhető el, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növényültetés kerül telepítésre.

j) Fenti rendelkezéseket, valamint a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásokat – a turisztikai célú létesítmények elhelyezhetősége és legnagyobb beépíthetőségének kivételével – együttesen kell alkalmazni.

Az a)-d) pontban felsorolt épületek építmények megvalósítása esetén a legnagyobb beépítettség a telek területének 3%-a, de egy épülettömegben max. 1000 m2 lehet. A megengedett legnagyobb építménymagasság a termelést, feldolgozást és a tárolást szolgáló gazdasági épületek esetén: 9,0 m, egyéb épületek esetén: 7,5 m. Építési helyre az övezeten belül nincs megkötés, de az elő-, oldal- és hátsókert sem 6,0 méternél, sem az építménymagasság mértékénél kisebb nem lehet.

Az épületek, építmények kialakításánál a tájba illeszkedés szempontjaira, valamint a hagyományos épületszerkezetek és anyagok használatára különös gondot kell fordítani! Az engedélyezési eljárás során az I. fokú építésügyi hatóság jogosult a terveket a települési főépítész tervtanácsa elé vinni és/vagy a helyben szokásos módon azt a községben közzétenni.

Az övezetben a fentiekben nem említett egyéb épület, építmény akkor helyezhető el, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre.

Fenti rendelkezéseket, valamint a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásokat – a turisztikai célú létesítmények elhelyezhetősége és legnagyobb beépítettségének kivételével

– együttesen kell alkalmazni.

A beültetési kötelezettségként előírt növénykiültetésnek az övezetben létesített (mindenfajta) épület és építmény használatbavételi eljárása megkezdéséig meg kell valósulnia.

Az övezetben tartható állatok fajta- és mennyiségi korlátait az önkormányzat állattartási rendelete szabályozza.

(17) Mezőgazdasági gyepterület (Mr)

A szántóföldi művelésre nem (vagy kevésbé) alkalmas terület, amely takarmányozási, legeltetési célt szolgál.

Az övezetben épületet, építményt elhelyezni tilos.

Egyéb terület

(18) Vízgazdálkodási terület (V)

Az övezetben építési munka csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály ^{(46/1999.(III.29.))} előírásainak megfelelően, az OTÉK 30. §. (2) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el. Az övezetben elhelyezhető épület, építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át nem érheti el. Közösségi épületek megengedett legnagyobb építménymagassága: 4,5 m. Az üzemeltetéssel kapcsolatos műtárgyak magassága nem esik korlátozás alá.

(19)

VII. Fejezet

A TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI

17. §

Értékvédelem

Az épített környezet értékvédelme

(1) Az építési övezetekben elhelyezett épületek és építménye tömege és anyaghasználata tükrözze az épület (építmény) funkcióját, illeszkedjen a kialakult épített és természeti környezethez, tartsa tiszteletben a hagyományokat.

(2) Az építmények megközelítése, a járművek telken belüli elhelyezése, kerítés építés és terepalakítás tekintetében az OTÉK 40-45. §-ban foglaltak az irányadók.

Ezen belül a lakó- és üdülőépületek, valamint azok melléképítményei az alábbi kikötésekkel létesíthetők:

a) falusias és vegyes lakóterületen magastető esetén 35°-45° hajlásszögű cserép héjalással;

b) alacsony hajlásszögű tető- vagy, dongaboltozat: zöldtető vagy titán-cink, üveg és natur horganyzott acél héjalással.

(3) Lakóterületen, vegyes területen, különleges területen és azok határától számított 800 m-en belül hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy nem helyezhető el. Egyéb területen a létesítés feltétele (a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken kívül):

a) önálló építményként létesíthető,

b) a közúti megközelítést biztosítani kell,

c) létesítését a terepadottságok kihasználásával, tájba illesztve, növényzettel takartan kell megtervezni.

(4) Az építési övezetek zöldfelületei esetében a telekre vonatkozó zöldfelületi arányt biztosítani kell. A létesítmény használatbavételi engedélye csak akkor adható meg ha a zöldfelület kialakítása is megtörtént.

(5) Közterület jellegű szabadtéri sportpálya építése, korszerűsítése (kerítés, felszerelés stb.) átalakítása, valamint játszótér létesítése, felszerelése csak kertépítészeti tervek alapján történhet.

Országos objektum és területi védelem

(6)

Helyi objektum és területi védelem

(7) A település igazgatási területén helyi jelentőségű védelemben részesülő építmények:

898/1 közterület 891/1 előtt; szobor 810/2 közterület 177 hrsz épület előtt; kereszt 1208; 963; 1075/1 hrsz mellett; 404 szobor; 652 kereszt, temető; 0204; 786; 809; 1006 temető;

1006 temető.

(8) A község területén előkerülő régészeti emlékek védelemével kapcsolatban "A kulturális örökség védelméről" szóló 2001. évi LXIV. tv. előírásait kell alkalmazni.

18. §

Környezet- és természetvédelmi követelmények

Zöldfelületi értékvédelem

(1) Az építésre kijelölt területeken a település jellegének megfelelő hagyományos zöldfelület kialakítására kell törekedni.

(2)

(3) A vízfolyások természetes ártéri növényállománya helyi értékvédelemben részesül. A vízfolyások vízmedrének területén belül és a vízmedrével érintkező földrészleteken a növénytelepítés az 1. számú melléklet figyelembe vételével végezhető, attól eltérni csak jogerős kertészeti terv alapján lehet.

(4) Az közúttal határos ingatlanok közterületről látható, be nem épített területein hagyományos növénypopuláció telepítendő és gondozandó (pl.: virágoskert, szőlőlugas, zöldséges kert stb.). A telek ezen részén tájidegen örökzöldet telepíteni tilos.

(5) A beépítésre szánt területek be nem épített, művelésből ki nem vett telekrészei az eredeti művelési ág szerint művelendők. A beépítetlen területek gondozásáról, gyomtalanításáról (így a művelésből kivett de be nem épített területekéről is) a tulajdonos köteles gondoskodni.

Földvédelem

(6) Hulladék, útsózási és egyéb, a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes hatású anyag – az avar, kerti, növényi eredetű hulladék kivételével (amelyek utóhasznosításánál a komposztálást kell előnyben részesíteni) – csak zárt térben, illetve edényzetben tárolható, nem burkolt felületen ideiglenesen sem helyezhető el. A területek feltöltése csak szennyeződésmentes anyaggal történhet.

(7) Épületek, utak, egyéb létesítmények kivitelezésekor az érintett területen lévő termőföld, humuszos termőréteg védelméről, újrahasznosításáról gondoskodni kell. Külszíni anyagnyerő hely, bánya területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően köteles újrahasznosításra előkészíteni.

(8) A terepszint alatt létesülő építmények, berendezések (pl. tartályok, vezetékek, stb.) építése esetén azokat úgy kell kialakítani, hogy azok sem az építés idején, sem a későbbi működés során ne okozzanak talaj és felszín alatti vízszennyezést.

(9) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő föld-felesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni.

(10) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

Élővizek védelme

(11) Minden forrás természeti védelem alatt áll. A források 100 méteres környezete védő terület, építésre nem vehető igénybe. Kivételesen, a védőtávolságon belül is elhelyezhető a forrás használatával összefüggő kútház, esőbeálló, tájékoztatótábla, stb. építmény.

(12) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védőgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

(13) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(14) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet, szennyezett csapadékvizet vezetni tilos.

(15) A talaj- és talajvíz védelme érdekében a szennyvízcsatornahalózat kiépítése után a kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló műtárgyban helyezhető el vagy szabványos, egyedi szennyvíztisztító berendezés létesítésével kezelendő.

19. §

Tűzvédelem

(1) Az éjjeli-nappali tűzjelzés lehetőségét nyilvános telefonállomás(ok)ról biztosítani kell.

(2) Az újonnan kijelölt belterületi lakóterületeken a tüzivíz biztosításról a beruházó köteles gondoskodni.

(3) Az épületek közötti tűztávolság és a legkisebb távolság biztosításáról az épületek építésének engedélyezésekor gondoskodni kell.

(4) Az új építési területeken biztosítani kell a tűzoltógépjárművek számára, az akadálytalan közlekedést.

(5) Jelen rendelet előírásait az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakkal (OTSZ) együtt kell alkalmazni.

VIII. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

20. § (1) Tekintettel a település belterületén fekvő nagy területű lakótelkek be nem épített telekrészeinek jellegzetesen kialakult használati módjára, mely családi vállalkozás keretében faiskoláknak, kertészeteknek, üvegházaknak is helyt ad -ezáltal teljesülvén az OTÉK 111. § (2) bek. feltételrendszere is – jelen rendelet a kertvárosi lakóterületen belül kivételesen elhelyezhető épületek 13. § (3) bek. szerinti felsorolását az alábbi rendeltetéssel egészíti ki:

- Kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású mezőgazdasági építmény (pl. üvegház, fóliasátor, stb.) is a telek beépíthető helyének lakóépület építésére nem szánt részén. Ilyen célú beépítés esetén – a szomszédos ingatlanok jogos érdekeinek védelme érdekében – az épületet szabadonálló beépítési mód szerint kell elhelyezni abban az esetben is, ha az övezetre oldalhatáros beépítés lenne érvényes. Ugyanakkor az épület az oldalhatáros beépítés által kialakult építési hely határait nem lépheti át.

(2) A rendelet mellékletei:

1. Gencsapáti település útjainak növénytelepítéshez ajánlott növényfajok listája

2. Út mintakeresztszelvények

3. Szabályozási Terv

4. Az egyes építési övezetek egyedi előírásai

21. § Hatálybalépés

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit 2009. október 1. napjától a jogerősen el nem bírált, illetve a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Jelen rendelet az Sz1/1,2,3,4 és az Sz-1/2b szabályozási tervlapok együttes alkalmazását rendeli el, oly módon, hogy az Sz-1/2bter által szabályozott terület esetén az Sz1/1,2,3,4 tervlapok előírásai hatályukat vesztik.

(3) Jelen rendelet helyben szokásos módon történő kihírdetéséről a jegyző gondoskodik.

1. számú melléklet a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez

Gencsapáti település útjainak növénytelepítéséhez ajánlott növényfajok listája

1. Külterületi út menti fásításához ajánlott fafajok listája

Magas fák

Quercus robur (kocsányos tölgy) Quercus petraea (kocsánytalan tölgy) Carpinus betulus (gyertyán)

Tilia cordata (kislevelű hárs)

Tilia platyphyllos (nagylevelű hárs) Fraxinus excelsior(magas kőris) Ulmus minor (kislevelű szil)

Középmagas fák

Fraxinus ornus (virágos kőris) Prunus padus (zselnicemeggy) Pyrus pyraster (vadkörte)

Gyümölcsfák

Alma Cseresznye Szilva Ringló Körte

Dió

2. Belterületi út menti növénytelepítéséhez ajánlott növényfajok listája tervezett fasorok

egyoldali díszfasorok

Kossuth Lajos utca hrsz. 762 déli oldala Dózsa György utca nyugati oldala

Ady Endre utca keleti oldala hrsz. 109 út északi oldala tervezett utcanyitások, új utcák

tervezett egyoldali gyümölcsfasorok

hrsz. 199/9, 800/3, 801/3, 802/5, 807/22-24, 807/10-14, 808/7, 808/6, 808/9-10

hrsz 892 út nyugati oldala tervezett utcanyitások, új utcák

belterületi tervezett fák

Magas fák

Carpinus betulus (gyertyán) Fraxinus excelsior (magas kőris) Fraxinus ornus (virágos kőris) Acer pseudoplatanus (hegyi juhar) Tilia cordata (kislevelű hárs)

Tilia platyphyllos (nagylevelű hárs) Középmagas fák

Sorbus aria (berkenye)

Prunus avium (vadcseresznye) Prunus padus (zselnicemeggy)

Gyümölcsfák

Cseresznye Meggy Szilva Ringló Körte

3. Sövénynek alkalmas fa- és cserjefajok

A temető körül

Syringa vulgaris (orgona) Rosa canina (csipke)

Ligustrum vulgare (közönséges fagyal) A belterületi részeken

Ligustrum vulgare (közönséges fagyal) Syringa vulgaris (orgona)

Cornus sp. (som fajok)

Crataegus monogyna (egybibés galagonya) Viburnum lantana (ostormén bangita)

Spiraea x vanhouttei (közönséges gyöngyvessző) Philadelphus x coronarius (közönséges jezsámen)

Cserjék

Véderdő cserjeszintjében

Ligustrum vulgare (közönséges fagyal) Crataegus monogyna (egybibés galagonya) Euonymus europaeus (csíkos kecskerágó) Cornus mas (húsos som)

Cornus sanguinea (veresgyűrű som)

Viburnum lantana (ostormén bangita) Philadelphus x coronarius (közönséges jezsámen) Spiraea sp. (gyöngyvessző)

Utcák zöldfelületein

Hibiscus syriacus (mályvarósa) Lavandula angustifolia (fás levendula) Forsythia x intermedia (aranyvessző) Paeonia lactiflora (fás bazsarózsa) Potentilla fruticosa (cserjés pimpó) Salvia officinalis (zsálya)

Spiraea sp. (gyöngyvessző) Syringa vulgaris (orgona) Buxus sempervirens (puszpáng)

Évelők

Aster alpinus (őszirózsa) Aster dumosus

Aster linosyris (aranyfürt)

Aster novi-belgii (kopasz őszirózsa) Delphinium x cultorum (szarkaláb) Centaurea dealbata (szürkés imola) Hydrangea macrophylla (hortenzia) Brunnera macrophylla (kaukázusi nefelejcs) Bergenia cordifolia (szívlevelű bőrlevél) Convallaria majalis (gyöngyvirág)

Hosta sp. (árnyékliliom) Hemerocallis sp. (sásliliom)

Gaillardia x grandiflora (kokárdavirág) Iris sp. (nőszirom)

Rozmarinus officinalis (rozmaring) Salvia officinalis (orvosi zsálya) Salvia nemorosa (ligeti zsálya) Chrysanthenum sp. (krizantém) Sedum sp. (varjúháj)

Potentilla aurea (arany pimpó) Tulipa sp. (tulipán)

Narcissus sp. (nárcisz) Hyacinthus sp. (jácint) Crocus sp. (krókusz)

Egynyáriak

Calendula officinalis (körömvirág) Callistephus chinensis (őszirózsa) Tagetes sp. (büdöske)

Portulaca grandiflora (porcsin rózsa) Verbena hybrida (kerti vasfű) Dahlia sp. (dália)

Antirrhinum majus (tátika) Cosmos bipinnatus (pillangóvirág) Viola x witrockiana (árvácska)

4. Kül- és belterületi védendő fák

1. 2 db platán

2. 2 db hárs

3. vadgesztenye

4. hárs

5. 2 db kőris

6. hársfák

7. vadgesztenye

8. 2db vadgesztenye

9. hárs

10. nyár

11. bálványfa

12. 3 db éger

14. cseresznye

15. cseresznyéskert

2. melléklet a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez

Rk 16 munkaszámú tervdokumentáció SZ 1/1 jelű szabályozási tervlap a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez

Rk 16 munkaszámú tervdokumentáció SZ 1/2 jelű szabályozási tervlap a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez

Rk 16 munkaszámú tervdokumentáció SZ 1/3 jelű szabályozási tervlap a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez

Rk 16 munkaszámú tervdokumentáció SZ 1/4 jelű szabályozási tervlap a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez

Rk 16 munkaszámú tervdokumentáció SZ 2 jelű szabályozási tervlap a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez

Településszerkezeti terv

3. melléklet

közlekedés

4. melléklet