A rendelet hatálya

1. §

(1)

E rendelet tárgyi hatálya a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott vagyonelemekre terjed ki.

(2)

E rendelet személyi hatálya az Önkormányzatra, annak szerveire, az Önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre, gazdasági társaságokra terjed ki.

Az Önkormányzat vagyona

2. §

(1)

Az Önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon külön részét képező törzsvagyon (a továbbiakban: törzsvagyon) és az üzleti vagyon lehet. Az önkormányzati vagyon körét a Nvtv. 5. § (1)-(4) bekezdései határozzák meg (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

(2)

Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozó vagyonelemeit (Nvtv. 5. § (3) bekezdés a)-d) pont) a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Gencsapáti Község Önkormányzata Képviselő-testülte nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemet nem határoz meg.

(3)

Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonelemeit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek

1. hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti;
2. elidegenítésére – e rendelet keretei között – akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy annak a közfeladatnak, melyre tekintettel jogszabály vagy a Képviselő-testület a korlátozott forgalomképességét megállapította, megszűnik az ellátási kötelezettsége.

(4)

Az üzleti vagyon (Nvtv. 3. § 18. pont) körébe tartozik mindazon önkormányzati vagyon, mely jogszabály alapján nem tartozik az önkormányzati törzsvagyon körébe.

Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

3. §

Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. ingatlan vagyon esetén forgalmi értékbecslés alapján,
2. ingó vagyon esetén értékbecslés alapján,
3. társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján.

A vagyongazdálkodás szabályai

4. §

(1)

A vagyongazdálkodás tekintetében a Nvtv. 7-9. –ai az irányadóak.

(2)

A Nvtv. 9. §-ában meghatározott

1. hosszút távú vagyongazdálkodási tervet minden önkormányzati ciklus elején,
2. a középtávú vagyongazdálkodási tervet a költségvetési koncepció keretében, évente kell elkészíteni és a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(3)

A közép- illetve hosszú távú tervnek tartalmaznia kell az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, fejlesztésére és gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket, a kiemelt feladatok meghatározását és azok végrehajtásának eszközét és módját.

A vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi és rendelkezési jogok gyakorlása

5. §

(1)

Az Önkormányzatot megillető jogok és terhelő kötelezettségek tekintetében a Nvtv. előírásai az irányadóak.

(2)

A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.

(3)

A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. ingatlan tulajdonjogának átruházása, elidegenítése,
2. tulajdonjogról, vagyoni értékű jogról való lemondás,
3. ingatlan vétele, cseréje,
4. az Önkormányzat szervei használatában lévő vagyon tartós bérbeadása (tartós bérbeadásnak minősül a 6 hónapot meghaladó, vagy határozatlan időtartamra történő bérbeadás),
5. a vagyon megterhelése,
6. hitel felvétele, kötvény kibocsátása, vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
7. behajthatatlan követelések- jogszabályban foglaltak szerint – történő törlése,
8. az önkormányzat tulajdonát képező, 500.000,- Ft egyedi bruttó nyilvántartási értéket meghaladó ingó vagyon értékesítése, selejtezése,
9. önkormányzati törzsvagyont képező ingatlan funkciójának megváltoztatása,
10. vagyonkezelési szerződés megkötése.

(4)

A Képviselő-testület által a Gazdasági, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságra átruházott hatáskörök:

1. az önkormányzat tulajdonát képező, 150.000-500.000,- Ft közötti egyedi bruttó nyilvántartási értékű ingó vagyon értékesítése, selejtezése,
2. döntés az önkormányzati törzsvagyont képező ingatlanok jelentősebb átalakítással járó beruházás megvalósításáról.

(5)

A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

1. az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jog, közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyféli jog gyakorlása,
2. az egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok közül az Önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, jelzálogjog törléshez – amennyiben ennek jogszabályi feltételei fennállnak – hozzájárulás adása,
3. az átmenetileg szabad pénzeszközök ideiglenes – egy évnél nem hosszabb – lekötésére vonatkozó döntés- amennyiben az éves költségvetési rendelet ettől eltérően nem rendelkezik – meghozatala,
4. az Önkormányzat tulajdonát képező 150.000,- Ft egyedi bruttó értékhatár alatti ingó vagyon értékesítése, selejtezése.

6. §

(1)

A tulajdonnal kapcsolatos vagyonkezelői jogok gyakorlását a képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának kezelőire (a továbbiakban: vagyonkezelő) e rendelet szerint ruházhatja át.

(2)

A vagyonkezelői jog létesítésére az Nvt. és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) előírásai az irányadók.

(3)

A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben rögzített eseti vagy általános meghatalmazás alapján, meghatározott mértékben gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti a tulajdonost terhelő kötelezettségeket.

(4)

A vagyonkezelői jog megszerzése, gyakorlása és a vagyonkezelés ellenőrzése során e rendelet szerint kell eljárni.

Az Önkormányzat vagyonának kezelői és jogállásuk

7. §

(1)

Az Önkormányzat vagyonának kezelői:

1. a Polgármesteri Hivatal,
2. az Önkormányzat intézményei,
3. önkormányzati társulás.

(2)

Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó vagyonkezelési szerződés megkötésére az Nvt. 11. § (10)-(16) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3)

A vagyonkezelő jogaira és kötelezettségeire az Nvt. és az Áht. rendelkezései az irányadók.

(4)

Az Önkormányzat vagyonkezelője köteles a rábízott vagyont a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani, a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, kapcsolatos feladatokat ellátni.

(5)

Az önkormányzati vagyonkezelő szervek közül az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott vagyonkezelő szervek joga ingyenes, kötelesek teljesíteni a vagyontárgy tulajdonosát terhelő közfeladatot, közszolgáltatást és az ezzel járó kötelezettségeket.

(6)

A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.

Az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeinek ellátása

8. §

(1)

Az Önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlására vonatkozóan az Nvt. 12. § (2)-(3), (7)-(9), (11)-(14) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az Önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlására vonatkozóan az Nvt. 12. § (2)-(3), (7)-(9), (11)-(14) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2)

Az Önkormányzat a - forgalomképtelen törzsvagyon tárgyain kívüli - vagyontárggyal

1. természetes személyeket és
2. átlátható tulajdonosi szerkezetű és működésű szervezetet támogathat.

(3)

A támogatás formái:

1. ingyenes vagy kedvezményes használatba-adás,
2. pénzeszköz átadása.

(4)

A (3) bekezdésben meghatározott ingyenes vagy kedvezményes használatba adásra kizárólag közfeladat ellátása céljából van lehetőség.

(5)

A (3) bekezdés b) pontja szerinti pénzeszköz átadására vonatkozóan az Áht.-ban, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendeletben, valamint a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvényben foglaltak az irányadók.

(6)

A támogatás odaítéléséről a képviselő-testület határozattal dönt, mely tartalmazza a (2) bekezdés szerinti támogatási formákhoz kapcsolódóan megkötendő szerződések aláírására a polgármesternek szóló felhatalmazást.

Az önkormányzati vagyon hasznosítása

9. §

(1)

Hasznosítás alatt e rendelet alkalmazásában az Nvt. 3. § 4. pontjában meghatározottakat kell érteni.

(2)

Az önkormányzati vagyon (1) bekezdés szerinti hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátását.

(3)

Az Önkormányzat követelésről részben vagy egészben csak

1. csődegyességi megállapodásban,
2. bírói egyezség keretében,
3. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
4. ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
5. a kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel, 
6. peren kívüli megállapodás során,
7. a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetén mondhat le.  

(4)

Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege 100.000,-Ft-ot meghaladja, a követelés való részbeni vagy egészben történő lemondásáról a képviselő-testület dönthet.

(5)

A (4) bekezdésben meghatározott összeget el nem érő követelés részbeni vagy teljes körű lemondásáról a polgármester engedélyezhet, melyről a Képviselő-testületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

(6)

Az Önkormányzat jogait vagy kötelezettségeit érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről a Képviselő-testület dönt.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

10. §

(1)

A tulajdonos képviseletében eljáró személy (továbbiakban: a tulajdonosi jog gyakorlója):

1. a Képviselő-testület képviseletében a polgármester jár el,
2. az e rendeletben meghatározott feladat- és hatáskörben - átruházott hatáskörben - a polgármester jár el,
3. az e rendelet szerinti vagyonkezelési szerződéssel megbízott vagyonkezelő szerv vagy vezetője,
4. e rendeletben szabályozott feladat- és hatáskörben az intézmény vezetője.

(2)

 A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet vagy személy (a továbbiakban: a tulajdonosi jog gyakorlója) a tulajdonosi jogok gyakorlása körében - a vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint - önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő, a tulajdonost illető jogosítványokat, továbbá hatósági, közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is.

(3)

 Az önkormányzati tulajdonban (rész-tulajdonban) lévő gazdasági társaság, közhasznú társaság legfőbb szerve ülésén általános meghatalmazással képviselteti magát a tulajdonosi jog gyakorlója, vagy szerződéses vagyonkezelés esetén - meghatalmazás alapján - a vagyonkezelő.

Felajánlott vagyon elfogadása

11. §

Bármely vagyontárgy tulajdonjogának az Önkormányzat részére történő ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

12. §

(1)

A vagyontárgy elidegenítését, használatba vagy bérbeadását, illetve más módon történő hasznosítását:

1. a képviselő-testület és bizottságai,
2. a polgármester,
3. a jegyző,
4. a vagyonkezelő kezdeményezheti.

(2)

Önkormányzati vagyont nettó 1.000.000,- Ft értékhatár felett értékesíteni, vagyon használatát, illetve hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés alapján lehet.

Az ajánlat elfogadása során a Képviselő-testület az értékbecslő által megállapított ártól legfeljebb 5 %-al alacsonyabb árat fogadhat el abban az esetben, ha az érintett ingatlannak – a település honlapján és a helyi újságban – történő meghirdetése esetén eredménytelen volt.

(3)

Az e rendelet hatálya alá tartozó vagyon értékesítésére és hasznosítására kötött szerződésekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

(4)

A szerződésekről készített nyilvántartás nyilvános, annak közzétételére, adattartalmára, az abból szolgáltatható adatok körére, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései az irányadók.

Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal

13. §

(1)

A Képviselő-testület, amennyiben az Önkormányzat vagyona rendeltetésénél fogva forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó vagyontárggyal gyarapszik, a vagyonszerzéssel egyidejűleg, de legkésőbb a vagyonszerzést követő képviselő-testületi ülésen dönteni kell a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan.

(2)

Az Önkormányzat képviselő-testülete a törzsvagyon vagyontárgyait – az Nvt.-ben szabályozott törzsvagyontárgyak kivételével – akkor minősítheti az üzleti vagyonba tartozó vagyontárgynak, ha az átminősítés nem veszélyezteti a kötelező önkormányzati feladatellátást és a közhatalom gyakorlását, és az átminősítést követő hasznosítás nem eredményez szerződésből eredő kötelezettségszegést.

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

14. §

(1)

A rendelet 2. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak elidegenítésére és terhelésére az Nvt. 6. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2)

 A 2. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott forgalomképtelen vagyontárgyak tekintetében vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom alapításáról a Képviselő-testület dönt.

(3)

A forgalomképtelen vagyontárgyak fenntartását és működtetését az Önkormányzat 7. § (1) bekezdésében foglalt vagyonkezelőkre bízhatja.

A fenntartás és működtetés feltételeit a képviselő-testület által jóváhagyott megállapodásban kell rögzíteni.

(4)

Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken illetve azok alatt vagy felett lévő közművek és közcélú távközlési eszközök, egyéb vezetékes létesítmények létesítésével, bővítésével és áthelyezésével kapcsolatos megállapodás megkötése és az ellenérték megállapítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(5)

A forgalomképtelen törzsvagyont érintő koncessziós pályázat kiírásáról és elbírásáról a képviselő-testület dönt.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

15. §

(1)

A rendelet 2. § (3) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak tulajdonjogának megszerzése, elidegenítése, bérbeadása, használati jogának átengedése, megterhelése gazdasági társaságba és alapítványba való vitele a (2) és (3) bekezdés kivételével a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2)

A 7. § (1) a) és b) pontjaiban meghatározott vagyonkezelők használatában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan vagy ingatlanrész egy évet meg nem haladó időtartamú és további előjogokat nem biztosító bérbeadásáról és használatának átengedéséről a vagyonkezelő dönt. A megállapodás egy példányát a polgármesternek meg kell küldeni.

(3)

 A 7. § (1) a) és b) pontjaiban meghatározott vagyonkezelők használatában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan vagy ingatlanrész egy évet meghaladó, de öt évet nem meghaladó időtartamú és további előjogokat nem biztosító bérbeadásáról és használatának átengedéséről a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával a vagyonkezelő dönt.

Az üzleti vagyonelemek feletti rendelkezési jogok gyakorlása

16. §

(1)

A rendelet 2. §-ában meghatározott vagyonnal az Nvt. 7-9. §-ában foglaltak figyelembevételével vállalkozás végezhető.

(2)

Az önkormányzat tulajdonába kerülő, az üzleti vagyonba tartozó ingatlan, ingó és vagyoni értékű jog megszerzéséről, és az önkormányzat tulajdonában lévő üzleti vagyonba tartozó ingatlan, ingó és vagyoni értékű jog elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba történő beviteléről a képviselő-testület, míg bérbe adásáról, használatba adásáról, vagy egyéb módon történő hasznosításáról a vagyonkezelő dönt.

(3)

Az Önkormányzat a pénzeszközeiből értékpapírt, portfoliót vásárolhat. Az értékpapír, portfolió vásárláskor értéktől függetlenül a képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.

(4)

 Az értékpapír, portfolió értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a képviselő-testület dönt.

Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban

17. §

(1)

 Gazdasági társaság alapítására – az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül – kizárólagosan a képviselő-testület jogosult.

(2)

Többszemélyes gazdasági társaságban a társaság legfőbb szervének ülésén a tagsági, jogokat a polgármester gyakorolja. Ezen jogát az általa megbízott személy útján is gyakorolhatja

(3)

 Önkormányzati társulás esetében a társulási szerződés szerint létrehozandó társulási tanácsba, illetve ellenőrző szervezetbe az Önkormányzatot képviselő személyek megválasztásáról (delegálásáról) a képviselő-testület dönt.

Záró rendelkezések

18. §

(1)

Jelen rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)

E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Gencsapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 12/2012. (IX.7.) önkormányzati rendelete.

Gencsapáti, 2013. január 12. 

Kihirdetési záradék:

Jelen rendelet kihirdetése az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011. (IV.21.) önkormányzati rendelet 29. § (4) bekezdése alapján a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 2013. január 12-én a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kihirdetésre került.