Őriszentpéter Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/1999 (XII.14.) Önkormányzati Rendelete
Őriszentpéter Nagyközség Képviselő-testületének 29/1999. (XII.14.) számú rendelete Őriszentpéter Nagyközség helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Hatályos: 2017. 05. 01- 2019. 10. 12
Őriszentpéter Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/1999 (XII.14.) Önkormányzati Rendelete
Őriszentpéter Nagyközség Képviselő-testületének 29/1999. (XII.14.) számú rendelete Őriszentpéter Nagyközség helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
2017.05.01.
Őriszentpéter Nagyközség Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény 6. §.(3), (4) továbbá a 13. §. (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. §. (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat – és jogkörben eljárva a következő rendeletet alkotja:
I. Fejezet
1. § (1) A 253/1997. (XII.20.) kormányrendelettel megállapított országos településrendezési és építési követelményekkel a ( a továbbiakban OTÉK) összhangban készített Őriszentpéter Nagyközség Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ) megállapítja, a nagyközség szabályozási tervét jóváhagyja és együtt alkalmazását elrendeli.
(2) A helyi építési szabályzat ( továbbiakban HÉSZ) az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a teleülés közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, tovább a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket rögzíti. E rendelet hatálya Őriszentpéter teljes közigazgatási területére terjed ki.
(3) A HÉSZ célja a település közigazgatási területének:
- a legmegfelelőbb terület felhasználása
- a telektulajdon értékének megőrzése és rögzítése;
- az egészség, a biztonság és az általános jólét előmozdítása.
A HÉSZ alkalmazásánál és fentiekben túl ( a tervezés, a kivitelezés, az építés a felújítás, az átalakítás, korszerűsítés, bővítés és elbontás, mindezek engedélyezése) a telekhasználat során a szomszéd jogos érdekeit is figyelembe kell venni.
2. A belterület és a külterület
3. Építési előírások a beépítésre nem szánt területekre
4. A kialakult helyzetre vonatkozó rendelkezések
5. A települési értékvédelmi előírásai
6. Természetvédelem előírásai
8. Melléklet - 1. sz. melléklet: Településszerkezeti terv
(5) A HÉSZ csak a szabályozási tervvel együtt módosítható.
2. § (1) A nagyközség közigazgatási területén területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és elbontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni:
- az OTÉK előírásai,
- az egyéb vonatkozó országos érvényű jogszabályok rendelkezései
- továbbá a jelen rendelet mellékletét képező,
a.) a Helyi Építési Szabályzat és
b.) az Altus Savaria Tervezô Iroda 70021 törzsszám alatt kiadott B1 (2. melléklet) és B2 (3. melléklet) törzsrajzszámú szabályozási terveinek, valamint a Rv19 törzsszám alatt kiadott B3 rajzszámú szabályozási tervlap szabályozási elemei, illetve előírásai szerint szabad. Az Altus Savaria Tervező Iroda 70021 törzsszám alatt kiadott B1;B2 rajzszámú szabályozási terveinek valamint Rv19 törzsszám alatt kiadott B3 rajzszámú tervlap szabályozási elemei, ill. előírásai szerint szabad.
c.) A C1 rajzszámú tervlap "Cipőgyár" területére vonatkozó szabályozási (szabályozási terv határa jellel határolt övezetre vonatkozóan) elemei hatálytalanítják a B1 tervlap ezen övezetre (IGv) vonatkozó előírásait. A B1, B2 és a B3 szabályozási tervlapok együttes alkalmazása során, az Égésszer településközponti vegyes területére a B3 tervlap szabályozásai elmeit kell figyelembe venni a tervlap jelkulcsa szerint
3. § (1) A szabályozási terv, valamint a jelen rendelet szabályozási előírásai kötelező és irányadó elemeket egyaránt tartalmaznak.
a) Kötelező erejű szabályozási elemek:
I. rendű szabályozási elemek:
1. beépítésre szánt építési övezetek és beépítésre nem szánt övezetek területének behatárolása;
2. az építési övezetek és az övezetek terület felhasználási besorolásának megváltoztatása;
3. az építési övezetek és az övezetek építési előírásainak
4. szabályozási vonal, szabályozási szélességek
5. építési hely határa
II. rendű szabályozás elemek:
1. belterületi határvonal;
2. védőterület, védősáv határa;
Az I. rendű szabályozási elemek módosítása a HÉSZ és a szabályozási terv módosításával lehetséges. A II. rendű szabályozási elemek az érintett szakhatóságok egyedi felmentésének birtokában csak ajánlott elemek, azoktól való eltérés a felmentés mértékéig a HÉSZ és a szabályozási terv módosítása nélkül lehetséges.
b.) III. rendű, ajánlott szabályozási elemek:
1. irányadó telekhatár
2. az ajánlott szabályozási elem betartása nem kötelező
c.) a B1, B2 és a B3 szabályozási tervlapok együttes alkalmazása során, az Égésszer településközponti vegyes területére a B3 tervlap szabályozásai elemeit kell figyelembe venni a tervlap jelkulcsa szerint.
II. Fejezet
A belterület és a külterület
4. § (1) Őriszentpéter közigazgatási területe 33,56 km2, melyből a belterület 2,20 km2. A lakónépesség szinte 100%-ban belterületen, szeres településszerkezetű nagyrészt falusias lakóterületen él. A nagyközség önkormányzatának településfejlesztési koncepciója úgy rendelkezik, hogy a rendezési terv eszközrendszere – a táji védelmet nem sértve- a korábbinál nagyobb kedvezménnyel segítse a lakhatási körülményeket. Az építési feltételek adjanak lehetőséget a környező községekből, távolabbi vidékekről való letelepülésre. A rendezési terv jóváhagyásával egy időben ezért a Képviselő-testület szerenkénti megjelöléssel jelentős belterületbe vonásokról határozott (Intézkedési terv). Ezzel egy időben belterületből külterületbe adásról is intézkedett, mely olyan területeket érintett, ahol a szerenkénti elkülönültségi települési jelleg azt szükségessé tette.
(2) Belterületbe vonást határozott meg a rendezési terv az úgynevezett „ Gombászó” területén is, remélve a termálvíz előfordulással kapcsolatos gyógy-idegenforgalom fejlesztésének kedvezményezését. A szabályozási terv és a HÉSZ a belterületbe vonásra elhatárolt területekre is tartalmaz szabályozási elemeket.
III. Fejezet
Építési előírások a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területekre
(1) Beépítésre szánt terület a nagyközségben a szeres település szerkezet miatt – több belterületi egységen belül és külterületen is kijelölésre került.
a.) A 4/1978 OKTH sz. határozat az őrséget tájvédelmi körzetté nyílvánította, melyhez Őriszentpéter Nagyközség teljes közigazgatási területe is hozzá tartozik. Ezért az OTÉK előírásain felül a 4/1978. OKTH sz. határozathoz mellékelt 3. sz. "Irányelvek az őrségi Tájvédelmi Körzet kezeléséhez" c. mellékletben foglaltak betartása is kötelező.
d.) A szabályozási terv fokozottan védett területet a földgázlelő helyek védelme miatt lehatárolt bányatelek területére jelöl meg. Védőtávolságon belöl a bányászatról szóló
1993. évi XLVIII. törvény 39. §-ban előírtakat be kell tartani.
e.) Őriszentpéter területe az ingatlannyilvántartás szerint a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas, egyedi telkekre oszlik. A telkek rendeltetésszerű használatához a megközelíthetőséget biztosítani kell. Az egyedi telkekeken épületet, építményt, műtárgyat elhelyezni az OTÉK 33. §-ban előírtak, valamint az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban_ OTSZ) együttes alkalmazásával lehet. Fenti feltételek megteremtésére építésre nem kijelölt helyen az önkormányzat nem kötelezhető.
Építési előírások a beépítésre szánt területeken
(1) A beépítésre szánt területeken általában közterülettel, esetenként vízfolyással területegység határvonallal, belterületi határvonallal-lehatárolóan építési övezetek kerültek a B1,B2 és C1 jelű szabályozási terv lapon kijelölésre.
(2) Beépítésre szán terület egyes építési övezeteiben épületet, építményt, műtárgyat elhelyezni csak egyedi építési telken lehet az OTÉK 33. §-nak betartásával.
(3) Az OTÉK 26. §.
(2) bekezdésében foglaltakról eltérő útkeresztmetszetek esetén az ebből adódó esetleges kártérítési igény nem felosztható.
(4) A szeres településszerkezeti jelleg miatt a HÉSZ az építési övezetek mindegyikére érvényes általános ( táblázatokban rögzített) előírásokat, míg szerenként elkülönítetten szerenkénti egyedi előírásokat tartalmaz.( fejezet)
3.1 Lakóterület övezetei:
a.) kertvárosias lakóterület
Jele: |
KE |
Megengedett használat
|
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület |
Kivételesen megvalósítható az OTÉK 31. §.
(2) bekezdés
ében előírtak figyelembe vételével.
|
a) legfeljebb 6 lakásos lakóépület
b) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
c) termelő kertészet
d) sportépítmény
e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági építmény, kézműipari műhely
f) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület |
Nem valósítható meg
|
a) szálloda
b) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
c) a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, vagy ilyeneket szállító jármű számára önálló parkolóhely, garázs |
Melléképítmények közül nem valósítható meg
|
állatkifutó, trágyatároló,komposztáló, siló, ömlesztett anyagtároló szélkerék. |
A közművesítettségre vonatkozó előírások
|
legalább részleges közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás
|
Az OTÉK 42. § (2)-(4) bekezdésében felsorolt jármű elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell biztosítani |
A zöldfelület legkisebb
|
60% |
A megengedett szennyezettség határértékek
|
a) a zaj elleni védelem előírásai: 50/40DB
b) a levegő tisztaság-védelem előírásai védett I. kategóriájú |
A telek legkisebb:
|
szélessége: 12 m
mélysége: 30 m
területe: egyedi szabályozás (HÉSZ 3. fejezet 6. §.
(4) bekezdés
) |
A beépítés módja
|
HÉSZ 3. fejezet 6. §.
(4) bekezdés
, magas tetős, ikerház, 5,0 m-es előkert megtartásával |
A beépítettség legnagyobb mértéke:
|
egyedi szabályozás (HÉSZ 3. fejezet 6. §.
(4) bekezdés
) |
A megengedett építmény magasság |
egyedi szabályozás (HÉSZ 3. fejezet 6. §.
(4) bekezdés
) |
Szintterület sűrűség: |
0,4 |
b.) Falusias lakóterület:
Jele: |
FL |
Megengedett használat
|
a) legfeljebb egy lakásos épület,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
c) szálláshely szolgáltató épület
d) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, szociális, egészségügyi épület
e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari műhely. |
Kivételesen elhelyezhető, az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével
|
a) legfeljebb két lakásos lakóépület,
b) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló tűzoltóság,rendőrőrs
c) termelő kertészet, mező, erdőgazdasági (üzemi )építmény
d) üzemanyag töltő
e) sportépítmény |
Nem valósítható meg
|
a) kultúrház, mozi
b) a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, vagy az ilyeneket szállító jármű számára önálló parkolóhely, garázs |
A közművesítettségre vonatkozó előírások
|
Legalább részleges közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás
|
Az OTÉK 42. §.(2) –
(4) bekezdés
ében felsorolt jármű elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni |
A zöldterület legkisebb
|
65% |
A megengedett határértékek |
a) a zaj elleni védelem előírásai 50/40DB
b) a levegőtisztásság-védelem előírásai : védett I. kategóriájú |
A telek legkisebb |
szélessége: 12 m
mélysége:40 m
területe: egyedi szabályozás (HÉSZ 3. fejezet.6. §.(4) |
Beépítési mód |
HÉSZ 3. fejezet.6. §.
(4) bekezdés
magas tetős 5,0 |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
egyedi szabályozás HÉSZ 3. fejezet.6. §.(4) |
A megengedett építmény magasság
|
HÉSZ 3. fejezet.6. §.
(4) bekezdés
|
Szintterület sűrűség:
|
HÉSZ 3. fejezet.6. §.
(4) bekezdés
|
3.2 Vegyes terület övezetei:
a.) településközponti vegyes terület
Jele: |
TV |
Megengedett használat
|
a) több lakásos lakó épület,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshelyépület, szolgáltató épület
c) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges
d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari üzem, raktár.
e) tornacsarnok, edző, fitnesz terem
f) templom, kolostor, konvent , szakiskola, könyvtár, szakrendelő
g) helyi szintű igazgatási épület, orvosi szakrendelő, idősek otthona |
Kivételesen elhelyezhető, az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével
|
a) nem zavaró hatású gazdasági építmény
b) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló tűzoltóság,rendőrőrs
c) termelő kertészet,
d) üzemanyag töltő
e) parkolóház |
Nem valósítható meg
|
a) műanyagfeldolgozás
b) a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, vagy az ilyeneket szállító jármű számára önálló parkolóhely, garázs
c) melléképítmény |
A közművesítettségre vonatkozó előírások
|
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás
|
Az OTÉK 42. §.(2) –
(4) bekezdés
ében felsorolt jármű elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni |
A zöldterület legkisebb mértéke
|
A be nem épített terület 50 %-a |
A megengedett határértékek |
a) a zaj elleni védelem előírásai 50/40DB
b) a levegőtisztásság-védelem előírásai : védett I. kategóriájú |
A telek legkisebb |
szélessége: 12 m
mélysége:30 m
területe: egyedi szabályozás (HÉSZ 3. fejezet.6. §.(4) |
Beépítési mód |
HÉSZ 3. fejezet.6. §.
(4) bekezdés
magas tetős 5,0előkert megtartásával |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
egyedi szabályozás HÉSZ 3. fejezet.6. §.(4) |
A megengedett építmény magasság |
HÉSZ 3. fejezet.6. §.
(4) bekezdés
|
Szintterület sűrűség: |
0,4 |
b.) központi vegyes terület
Jele: |
KV |
Megengedett használat
|
a) igazgatási épület
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshelyépület, szolgáltató épület
c) egyéb közösségi szórakoztató kulturális épület,
d) edző, fitnesz terem
e) egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület |
Kivételesen elhelyezhető, az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével
|
a) egylakásos lakóépület
b) nem zavaró hatású gazdasági építmény
c) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló tűzoltóság, rendőrség
d) termelőkertészet |
Nem valósítható meg
|
a) műanyagfeldolgozás és egyéb zavaró hatású építmény
b) a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, vagy az ilyeneket szállító jármű számára önálló parkolóhely, garázs
c) melléképítmény |
A közművesítettségre vonatkozó előírások
|
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás
|
Az OTÉK 42. §.(2) –
(4) bekezdés
ében felsorolt jármű elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni |
A zöldterület legkisebb
|
70% |
A megengedett határértékek |
a) a zaj elleni védelem előírásai 50/40DB
b) a levegőtisztásság-védelem előírásai : védett I. kategóriájú |
A telek legkisebb |
szélessége: 30 m
mélysége:36 m
területe: egyedi szabályozás (HÉSZ 3. fejezet.6. §.(4) |
Beépítési mód |
HÉSZ 3. fejezet.6. §.
(4) bekezdés
magas tetős 5,0előkert megtartásával |
A beépítettség legnagyobb mértéke
|
egyedi szabályozás HÉSZ 3. fejezet.6. §.(4) |
A megengedett építmény magasság
|
HÉSZ 3. fejezet.6. §.
(4) bekezdés
|
Szintterület sűrűség:
|
0,3 |
3.3 Gazadsági terület övezetei:
a.) kereskedelmi, szolgáltató vegyes terület:
Jele: |
KG |
Megengedett használat
|
a) nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú
b) a tulajdonos, használó és személyzet céljára szlgálati lakások
c) áruház, üzlet, kisvendéglő
d) igazgatási és egyéb irodaépület
e) A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari üzem, raktár
f) tornacsarnok,edző, fitnesz terem |
Kivételesen elhelyezhető, az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével
|
a). kultúrház mozi, színház
b) egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület
c) tűzoltóság, rendőrség
d) parkolóház
e) üzemanyag töltő |
A közművesítettségre vonatkozó előírások
|
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás
|
Az OTÉK 42. §.(2) –
(4) bekezdés
ében felsorolt jármű elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni |
A zöldterület legkisebb
|
40% |
A megengedett határértékek |
a) a zaj elleni védelem előírásai 50/40DB
b) a levegőtisztásság-védelem előírásai : védett I. kategóriájú |
A telek legkisebb |
területe: egyedi szabályozás (HÉSZ 3. fejezet.6. §.(4) |
Beépítési mód |
HÉSZ 3. fejezet.6. §.
(4) bekezdés
magas tetős 5,0előkert megtartásával |
A beépítettség legnagyobb mértéke
|
egyedi szabályozás HÉSZ 3. fejezet.6. §.(4) |
A megengedett építmény magasság
|
HÉSZ 3. fejezet.6. §.
(4) bekezdés
|
Szintterület sűrűség:
|
0,5 |
b.) Nem zavaró hatású ipari gazdasági terület:
Jele: |
IG |
Megengedett használat
|
Az OTÉK 20§.
(4)-(5) bekezdés
ében előírtak szerint |
A közművesítettségre vonatkozó előírások
|
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás
|
a) egy személygépkocsi elheylezési lehetőségéről kell gondoskodni minden 5 alkalmazottja után |
|
b)Az OTÉK 42§.
(2)-(4) bekezdés
ében felsorolt jármű elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni |
A zöldferület legkisebb
|
40% |
A megengedett szennyezettség határértékek |
a) a zaj elleni védelem előírásai 50/40DB
b) a levegőtisztásság-védelem előírásai : védett I. kategóriájú |
A telek legkisebb
|
HÉSZ 3. fejezet.6. §.
(4) bekezdés
|
Beépítési mód
|
HÉSZ 3. fejezet.6. §.
(4) bekezdés
|
A beépítettség legnagyobb mértéke |
egyedi szabályozás HÉSZ 3. fejezet.6. §.(4) |
A megengedett építmény magasság |
HÉSZ 3. fejezet.6. §.
(4) bekezdés
|
Szintterület sűrűség: |
0,3 |
c.) mezőgazdasági terület
Jele: |
MG |
Megengedett használat
|
Mezőgazdasági termelést szolgáló építmények Az OTÉK 29§. (előírtak figyelembevételével |
A közművesítettségre vonatkozó előírások
|
Legalább részleges közművesítettség |
A zöldferület legkisebb
|
40% |
A megengedett szennyezettség határértékek |
a) a zaj elleni védelem előírásai 50/40DB
b) a levegőtisztásság-védelem előírásai : védett I. kategóriájú |
A telek legkisebb
|
HÉSZ 3. fejezet.6. §.
(4) bekezdés
|
Beépítési mód
|
szabadon álló, előkert betartása nélkül OTÉK 29§. szerint |
A megengedett építmény magasság
|
HÉSZ 3. fejezet.6. §.
(4) bekezdés
|
Szintterület sűrűség:
|
OTÉK 29§. előírtak szerint |
3.4 Üdülőterületek övezetei
a.) Üdülőházas üdülőterület:
Jele: |
ÜÜ |
Megengedett használat
|
a) több üdülőegységet tartalmazó üdülőépület
b) a személyzet szállásépülete
c) a helyi lakosság ellátását szolgáló üzlet, kisvendéglő
d) hosszabb tartózkodásra szolgáló üdülőtáborok, kempingek |
Kivételesen elhelyezhető, az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével
|
a) legfeljebb hat lakásos lakóépület
b) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló tűzoltóság, rendőrőrs
c) szálloda
d) mozi
e) sportépítmény szolgáló szolgáló |
Nem valósítható meg |
a) állattartó épület melléképítmény
b) terepszint feletti folyadék és gáztároló építmény
c) a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyeneket szállító járművek számára önálló parkolóhely, garázs |
A közművesítettségre vonatkozó előírások
|
Teljes közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás
|
Az OTÉK 42. §.(2) –
(4) bekezdés
ében felsorolt jármű elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni |
A zöldterület legkisebb
|
60% |
A megengedett határértékek |
a) a zaj elleni védelem előírásai 50/40DB
b) a levegőtisztásság-védelem előírásai : védett I. kategóriájú |
A telek legkisebb |
szélessége: 12m
mélysége: 30m
területe: egyedi szabályozás HÉSZ 3. fejezet.6. §.
(4) bekezdés
|
Beépítési mód |
HÉSZ 3. fejezet.6. §.
(4) bekezdés
magas tetős 5,0 |
A beépítettség legnagyobb mértéke
|
egyedi szabályozás HÉSZ 3. fejezet.6. §.(4) |
A megengedett építmény magasság
|
HÉSZ 3. fejezet.6. §.
(4) bekezdés
|
Szintterület sűrűség:
|
0,6 |
b.) hétvégi házas üdülő terület:
Jele: |
HÜ |
Megengedett használat
|
a) legfeljebb egy üdülőegységet tartalmazó üdülőépület
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló üzlet, kisvendéglő |
Kivételesen elhelyezhető, az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével
|
a) legfeljebb hat lakásos lakóépület
b) olyan építmények is elhelyezhetők, melyek a terület üdülési rendeltetését nem zavarják és az üdülési használatot szolgálják
|
Nem valósítható meg |
a) mozi, kultúrház
b) állattartó épület, melléképítmény
c) a 3,5 tonna önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára önálló parkoló, garázs
|
A közművesítettségre vonatkozó előírások
|
Legalább részleges közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás
|
Az OTÉK 42. §.(2) –
(4) bekezdés
ében felsorolt jármű elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni |
A zöldterület legkisebb
|
60% |
A megengedett határértékek |
a) a zaj elleni védelem előírásai 50/40DB
b) a levegőtisztásság-védelem előírásai : védett I. kategóriájú |
A telek legkisebb |
szélessége: 12m
mélysége: 30m
területe: egyedi szabályozás HÉSZ 3. fejezet.6. §.
(4) bekezdés
|
Beépítési mód |
HÉSZ 3. fejezet.6. §.
(4) bekezdés
magas tetős 5m |
A beépítettség legnagyobb mértéke
|
egyedi szabályozás HÉSZ 3. fejezet.6. §.(4) |
A megengedett építmény magasság
|
HÉSZ 3. fejezet.6. §.
(4) bekezdés
|
Szintterület sűrűség:
|
0,2 |
3.5 Különleges terület övezetei:
b.) honvédelmi célú terület:
Jele: |
HT |
Megengedett használat
|
a) csak honvédelmi (határvédelmi) célokat szolgáló építmények helyezhetők el.
|
A közművesítettségre vonatkozó előírások
|
Legalább részleges közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás
|
Az OTÉK 42. §.(2) –
(4) bekezdés
ében felsorolt jármű elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni |
A zöldterület legkisebb
|
60% |
A megengedett határértékek |
a) a zaj elleni védelem előírásai 50/40DB
b) a levegőtisztásság-védelem előírásai : védett I. kategóriájú |
Beépítési mód |
szabadon álló magas tetős 5m előkert megtartásával |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
10% |
A megengedett építmény magasság |
4,5 m |
Szintterület sűrűség: |
0,3 |
c.) Botanikus kert:
Jele: |
BO |
Megengedett használat
|
csak botanikai célra
|
A közművesítettségre vonatkozó előírások
|
Legalább részleges közművesítettség |
Személygépkocsi várakozás és tárolás
|
Az OTÉK 42. §.(2) –
(4) bekezdés
ében felsorolt jármű elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni |
A zöldterület legkisebb
|
95% |
A megengedett határértékek |
a)a zaj elleni védelem előírásai 50/40DB
b)a levegőtisztásság-védelem előírásai : védett I. kategóriájú |
Beépítési mód |
OTÉK 29. §. szerint |
A beépítettség legnagyobb mértéke |
3% |
A megengedett építmény magasság |
3,00 m |
Szintterület sűrűség: |
0,1 |
d.) szennyvíz tisztítótelep: – vízjogi engedély szerint
e.) rekultiválandó terület, felhagyott bánya: –erdősültséget biztosító állapot megteremtésével.
Jele: |
RB |
Megengedett használat |
|
f.) rekultiválandó felhagyott kommunális, hulladéktároló terület: - erdősültséget biztosító állapot megteremtésével
Jele: |
RS |
Megengedett használat |
|
g.) rekultiválandó dögkút(RD) - kiégetés után erdősültséget biztosító állapot megteremtésével.
(4) Az egyes szerek egyedi szabályozási előírásai:
a) Keserűszer
Közterületekkel lehatároltan hat önálló építési övezetre tagozódik. A 948 hrsz-ú közútról északra lévő építési övezete esetében az átlagosnál nagyobb telekterületi előírással biztosítható a hagyományoshoz közelítő beépítettség mértéke. A közút déli részén a táji adottságok védelme miatt a telekmélység növelése nem indokolt, ezért a legkisebb telekterület nagysága másként szabályozott.
A Keserűszer öt építési övezete:
1. A 948 hrsz úttól északra lévő lakóterületén:
beépítési mód:szabadon álló
beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%
a megengedett legnagyobb építmény magasság:4,5 m
a kialakítható legkisebb terület mérete: 4000 m2
2. A 926 hrsz úttól északra lévő falusias lakóterületén:
beépítési mód:szabadon álló
beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%
a megengedett legnagyobb építmény magasság:4,5 m
a kialakítható legkisebb terület mérete: 3000 m2
3. A 948 hrsz úttól délre lévő továbbá a 926 hrsz-ú úttól délre eső 927 és 928 hrsz-ú telkek két falusias lakóterületén:
- beépítési mód: szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%
- a megengedett legnagyobb építmény magasság: 4,5 m
- a kialakítható legkisebb terület mérete: 2000 m2
4. A 027/2 és a 025/2 hrs-ú külterületi, de beépítésre szánt központi vegyes (KV) területen fokozottan védett településközpont vegyes terület előírásai:
- beépítési mód: szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%
- a megengedett legnagyobb építmény magasság: 4,5 m
- a kialakítható legkisebb terület mérete: 6000 m2
- szintterület sűrűség: 0,3
5. A 04/13 hrsz-ú terület botanikus kert:
- Beépítettség mértéke : az OTÉK 24. §. előírásainak megfelelően szabályozva.
- beépítési mód: szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 0,5%
- a megengedett legnagyobb építmény magasság: 3 m
- szintterület sűrűség:0,1
6. A Keserűszer öt építési övezetében a helyi sajátosságok megőrzése és a túlzottan magas tetőidomok elkerülése érdekében az utcai homlokzat szélességi mérete a 8,00 métert és alapterülete a bruttó 300 m2 –t nem haladhatja meg.
7. A négy lakóövezet területén építési hely határát rögzíti a „B” jelű tervlap, mly a lehetővé teszi az engedélyezési eljárás során a kialakult helyi beépítettség megőrzése érdekében a változás előkerti mélység alkalmazását.
8. Az utak szabályozási szélessége 12,00 illetve 8,00 méter, természetes anyagú burkolattal.
9. Szintterület sűrűség a Keserűszer teljes területén (kivéve a KV és a BO területeket)
b.) Templomszer
A Templomszer nyolc építési övezete:
1. A műemlék templom és a plébánia hivatal falusias lakóterület:
- beépítési mód: szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható legkisebb terület mérete: 6000 m2
2. A 735 és a 766 hrsz- utak között kialakított építési övezet fokozottan védett falusias
lakóterület:
- beépítési mód: szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható legkidebb terület mérete: 3000 m2
3. A 245 hrsz-ú úttól délre kialakított építési övezet falusias lakóterület:
- beépítési mód: szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható legkisebb terület mérete: 3000 m2
4. 245 hrsz-ú úttól északi részén kialakított négy falusias lakóterület:
- beépítési mód: szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 3000 m2
5. A 067 hrsz-ú temető terület beépítettség mértéke az OTÉK 24. §-nak előírásai szerint szabályozva:
- a terület használatát a nagyközség kommunális rendelete szabályozza.
6. A Templomszer nyolc építési övezetében a helyi sajátosságok megőrzése és túlzottan magas tetőidomok elkerülése érdekében az utcai homlokzat szélességi mérete 8,00 métert és alapterülete a bruttó 300m2 –t nem haladja meg.
7. A hét lakóövezet területén építési hely határát rögzíti a „B” jelű tervlap, mely lehetővé teszi az engedélyezési eljárás során a kialakult helyi beépítettség megőrzése érdekében a változatos előkerti mélység alkalmazását.
8. Az utak szabályozási szélessége 22,00 illetve 8,00 méter természetes anyagú burkolattal.
9. A Templomszeren történő jelentősebb földmunka engedélyezésekor a régészeti leletmentésre a figyelmet fel kell hívni és a bejelentési kötelezettséget elő kell írni.
10. Szintterület sűrűsége a Templomszer teljes területén 0,1
c.) Siskaszer
A Siskaszeren kialakított öt építési övezetben:
1. A 7453 számú közlekedési út keleti és nyugati oldalán kialakított két építési övezet falusias lakóterület:
- beépítési mód: szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 2000 m2
- szintterület sűrűség: 0,1
2. A 620 hrsz-ú út északi és déli oldalán kialakított két építési övezet falusias lakóterület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 2000 m2
- szintterület sűrűség:0,1
3. A 689 hrsz-ú telken kialakított építési övezet központi vegye terület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 6000 m2
- szintterület sűrűség:0,3
Az övezetben a domborzati viszonyok miatt építési helyhatárt jelölt meg a „B” jelű tervlap.
4. A Siskaszer négy falusias lakó övezetében a helyi sajátosságok megőrzése és a túlzottan magas tetőidomok elkerülése érdekében az utcai homlokzat szélességi mérete a 8,00 méter és alapterülete a bruttó 300m2 –t nem haladhatja meg.
5. A központi vegyes építési övezet területén építési helyi határát rögzíti a „B” jelű tervlap, mely lehetővé teszi az engedélyezési eljárás során a kialakult helyi beépítettség megőrzése érdekében a változás előkerti mélység alkalmazását.
6. Az utak szabályozási szélessége 22.00 illetve 12,00 méter, természetes anyagú burkolattal.
7. A Siskaszeren történő jelentősebb földmunka engedélyezésekor a régészeti leletmentés a figyelmet fel kell hívni és a bejelentés kötelezettséget elő kell írni.
d.) Kovácsszer
A Kovácsszeren kialakított 12 építési övezetben:
1. A 621 hrsz-ú út északi oldalán 639-660 hrsz-ig lévő két falusias lakóterület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 2000 m2
- szintterület sűrűség:0,1
2. A 621 hrsz-ú út északi oldalán 622-637/2 hrsz-ig lévő falusias lakóterület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 3000 m2
- szintterület sűrűség:0,1
3. A 621 hrsz-ú út déli oldalán az 533 hrsz-ú úttól nyugatra lévő falusias lakóterület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 1500 m2
- szintterület sűrűség:0,2
4. Az 564 hrsz-ú út keleti és nyugati oldalán, valamint az 549 hrsz-ú út déli oldalán kialakított három építési övezet falusias lakóterület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 2000 m2
- szintterület sűrűség:0,2
5. a 0199/6-7 és a 0199/9-10-11 hrsz-ú belterületbe bevonandó építési övezet védett falusias lakóterület:
- beépítési mód:kialakult oldalhatáron álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%
- a megengedett legnagyobb építmény magasság: 4,5 m
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 1000 m2
- szintterület sűrűség:0,1
6. A 7451 számú közlekedési úttól nyugatra az 551-555 hrsz-ú területen kialakított kertvárosias lakóterület:
- beépítési mód:kialakult oldalhatáron álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 2000 m2
- szintterület sűrűség: 0,2
7. A 528 hrsz-ú úttól délre kialakított építési övezet településközpont vegyes terület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 2000 m2
8. A volt majorság területe külterületi beépítésre szánt építési övezet, mezőgazdasági terület (0199/40199/12,0199/13 hrsz):
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 3000 m2
- szintterület sűrűség: 0,5
9. A 0199/5 hrsz-ú területe kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 3000 m2
- szintterület sűrűség: 0,5
10. A Kovácsszer kilenc falusias lakó övezetében a helyi sajátosságok megőrzése és a túlzottan magas tetőidomok elkerülése érdekében az utcai homlokzat szélességi mérete a 8,00 métert nem haladhatja meg.
11. A település központi vegyes területen építési hely határát rögzíti a „B” jelű tervlap, mely lehetővé teszi az engedélyezési eljárás során a kialakult helyi beépítettség megőrzését illetve az intézmény távlati fejlesztéséhez a helybiztosítást.
12. Az utak szabályozási szélessége 22,00 12,00, illetve 8,00 méter
13. A Kovácsszeren történő jelentősebb földmunka engedélyezésekor a régészeti leletmentésre a figyelmet fel kell hívni és a bejelentési kötelezettséget elő kell írni.
e.) Alszer
Az Alszeren kialakított építési övezet száma 15:
1. Az Alszer –út ÉK-i végén a belterületbe bevonással kiegészített területen falusias lakóövezet helyezkedik el.:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 3000 m2
- szintterület sűrűség: 0,2
2. Az Alszer többi tíz falusias lakóterületén:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 2000 m2
- szintterület sűrűség: 0,2
3. A 487 hrsz-ú úttól délre kertvárosias lakóterület helyezkedik el:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 2000 m2
- szintterület sűrűség: 0,4
4. A 386 hrsz-ú úttól délre a 7451 számú közlekedési út mentén az Alszer út nyugati szélén két településközpont vegyes terület lett kialakítva:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 2000 m2
5. A 0253/2 hrsz-ú cipőgyár telek belterületbe bevont védett ipari gazdasági terület:
- beépítési mód: zártsorú
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 1500 m2
- szintterület sűrűség: 1,0
6. Az utak szabályozási szélessége 12,00 illetve 8,00 méter. A cipőgyár területén kialakuló részterületek telekbejáró helyeinek meghatározásához és kialakításához a Közútkezelő KHT-tól kezelői hozzájárulást kell kérni.
7. Az Alszeren történő jelentősebb földmunka engedélyezésekor a régészeti leletmentésre a figyelmet fel kell hívni és a bejelentési kötelezettséget elő kell írni.
8. Az Alszer út K-i végén szennyvíz tisztítótelep létesül a meglévő vízjogi engedély szerint.
f.) Városszer
A Városszeren 30 építési övezetet tartalmaz a szabályozási terv:
1. A 7451 számú a 7411 számú és a 7453 sz-ú közlekedési utak kereszteződéséhez csatlakozóan négy településközponti vegyes terület helyezkedik el:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 1500 m2
2. A 7453 számú közlekedési út két oldalán két településközponti vegyes terület lett kialakítva:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 1500 m2
3. A7453 számú közlekedési út É-i oldalán az imaházig terjedően két oldalán két településközponti vegyes terület helyezkedik el:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 1500 m2
4. A 7451 számú közlekedési út két oldalán kialakított kettő településközponti vegyes terület helyezkedik el:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 1500 m2
5. A 281 hrsz-ú telek, valamint a 275 hrsz-tól, a 279 hrsz-ig lévő területek falusias lakóterületek:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 1000 m2
6. 7411 számú közlekedési útról délre lévő építési övezet, a 19/7 hrsz-tól a 19/12 hrsz-ig falusias lakóterületet:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 1000 m2
7. 7411 számú közlekedési útról délre lévő építési övezet, a 27 hrsz-tól a 36 hrsz-ig terjedő, valamint a 174/6 hrsz-ú telkeken falusias lakóterületet jelöl a szabályozási terv:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 1000 m2
8. A 19/6 hrsz-ú telek falusias lakóterület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 2000 m2
9. A 176-180 hrsz-ú , valamint 346 hrsz-tól a 3559 hrsz-ig lévő telek falusias lakóterületek:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%
- a kialakítható legkisebb terület mérete: 1500m
10. A 175/2-3, valamint a 181-185-186-187 hrsz-ú telek falusias lakóterületek:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható legkisebb terület mérete: 1000m
11. A 334 hrsz-tól a 343/6 hrsz-ig kialakított építési övezet falusias lakóterülete:
- beépítési mód:kialakult ikres beépítés
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható legkisebb terület mérete: 1000m
12. A 273 hrsz-ú telken kialakított építési övezet üdülőházas terület:
- beépítési mód:szabadon állló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 méter
- a kialakítható legkisebb terület mérete: 6000m
13. A 174/8 hrsz-ú telken kialakított kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület:
- beépítési mód:szabadon állló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható legkisebb terület mérete: 2000m
14. Az utak szabályozási szélessége 22,00 m 12,00 illetve 8,00 méter
15. A Városszeren történő jelentősebb földmunka engedélyezésekor a régészeti leletmentésre a figyelmet fel kell hívni és a bejelentési kötelezettséget elő kell írni.
16. Szintterület sűrűség:
- falusias lakóövezet:0,2
- településközpontú vegyes lakóövezet: 0,9
- üdülőházas üdülőterület: 0,6
g.) Baksaszer
A Baksaszer 19 építési övezetet alkot:
1. A volt vasúti pálya, valamint a 159 hrsz-ú az új vasútállomáshoz kivezető út kereszteződésétől dél-nyugatra elhelyezkedő, valamint a víztorony nyugatra eső, és a 0393 út keleti végétől északra lévő területek három falusias lakóterület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható legkisebb terület mérete: 1500m
2. A volt vasúti pálya valamint a 159 hrsz-ú, az új vasútállomáshoz kivezető útkereszteződésből dél-keletre elhelyezkedő két építési övezet, a baksaszeri gyűjtő út nyugati oldalán két övezet , tovább a baksaszer gyűjtő út nyugati oldalán két övezet továbbá baksaszer gyűjtő út középső szakaszának keleti oldalán telkek építési övezete az 54 hrsz-ú úttól keletre eső és a 94 hrsz –ú úttól keletre lévő területek hét falusias lakóterület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható legkisebb terület mérete: 2000m
3. Az 55 hrsz-ú úttól északra és délre elhelyezkedő két építési övezet és a 94 hrsz-ú úttól NY-ra lévő terület falusias lakóterület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható legkisebb terület mérete: 1500m
4. A 174/8hrsz-ú úttól északra és délre elhelyezkedő két építési övezet 00 falusias lakóterület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható legkisebb terület mérete: 2000m
5. A 0393 hrsz-ú út és a 159 hrsz-ú út kereszteződéséből keletre és nyugatra elhelyezkedő két építési övezet településközpont vegyes lakóterület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 méter
- a kialakítható legkisebb terület mérete: 1500m
6. A 44 hrsz-ú és a 62-63 hrsz-ú telken elhelyezkedő építési övezet kereskedelmi , szolgáltató gazdasági terület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 méter
- a kialakítható legkisebb terület mérete: 3000m
7. A 0321/2,0321/5 hrsz-ú telken elhelyezkedő építési övezet kereskedelmi , szolgáltató gazdasági terület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható legkisebb terület mérete: 3000m
8. Az utak szabályozási szélessége 22,00m,12,00 illetve 8,00 méter
9. A Baksaszeren történő jelentősebb földmunka engedélyezésekor a régészeti leletmentésre a figyelmet fel kell hívni és a bejelentési kötelezettséget elő kell írni.
10. A Baksaszeren a szintterület sűrűség:
- falusias lakóövezetben: 0,2
- a településközponti vegyes lakóterületen: 0,9
- a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen: 0,5
h.) Égésszer
Az Égésszer 6 építési övezetet ölel fel:
1. A 228 hrsz-ú úttól északra és délre elterülő két építési övezete falusias lakóterület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható legkisebb terület mérete: 750m2
- szintterület sűrűség: 0,2
2. A 257/30 hrsz-ú úttól dél-keletre eső építési övezet falusias lakóterület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható legkisebb terület mérete: 2000m2
- szintterület sűrűség: 0,2
3. A 257/30hrsz-ú úttól észak-nyugatra eső és a 257/46 hrsz-ú úttól D-re lévő építési övezet falusias lakóterület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 1500 m2
- szintterület sűrűség:0,2
4. A 257/46 hrsz-ú úttól dél-nyugatra terjedő övezet falusias lakóterület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 3000 m2
- szintterület sűrűség:0,2
5. Az utak szabályozási szélessége 12,00 illetve 8,00 méter
6. az Égésszeren történő jelentősebb földmunka engedélyezésekor a régészeti leletmentésre a figyelmet fel kell hívni és a bejelentés kötelezettséget elő kell írni.
i) Galambosszer
A Galambosszer 5 építési övezetet tartalmaz:
1. A Galambosszeri út és a 323 hrsz-ú út kereszteződésétől keletre eső terület falusias lakóövezet:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 3000 m2
- szintterület sűrűség:0,1
2. A Galambosszer a).-n kívüli négy övezete falusias lakóterület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 4500 m2
- szintterület sűrűség:0,1
3. A Galambosszeren az öt építési övezetben a terv megjelöli az építési hely határvonalát, a Keserűszernél megadott indokok alapján.
4. Az utak szabályozási szélessége 22,00m, illetve 12,00 méter.
5. A Galambosszeren történő jelentősebb földmunka engedélyezésekor a régészeti leletmentésre a figyelmet fel kell hívni és a bejelentési kötelezettséget elő kell írni.
j) Gombászó melletti terület
A Gombászó erdőterület déli széle és a termálkút északra lévő dülőút közötti területen belterületbe történő bevonással négy új építési övezet került kialakításra:
1. A 7451 számú közlekedési út és a 0393 hrsz-ú út kereszteződésétől keletre eső építési övezet üdülőházas terület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 6000 m2
2. Az
a) pontban megjelölt üdülőházas területen kívül eső három építési övezet hétvégi házas terület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 1500 m2
3. Az utak szabályozási szélessége 12,00, illetve 8,00 méter.
4. Egykori határőrlaktanya területe:
4.1 A 0406/3 hrsz-ú külterületi beépítésre szánt honvédelmi célú különleges terület:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 2000 m2
4.2 A 406/1 és a 0406/4 hrsz-ú külterületi beépítésre szánt telkek kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek:
- beépítési mód:szabadon álló
- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 méter
- a kialakítható lekisebb terület mérete: 6000 m2
Az építési övezetek útjainak szabályozási szélességeit a „B” jelű szabályozási terv jelöli. Az itt feltüntetett utak keresztszelvényeit a közlekedési melléklet (1.sz melléklet) tartalmazza.
(5) Az építési övezetekre vonatkozó egyéb előírások:
5.1 Ha az egyedi telek területe a belterületben az övezetre előírt legkisebb telekterületet 25%-nál jobban meghaladja, a beépítési % számításnál a 25% feletti telektöbbletet figyelmen kívül hagyja.
5.2 A lakó és üdülőtelek terepszint alatti építményének alapterülete a telekre vonatkozó beépítési % szerint számított értékének legfeljebb kétszerese lehet.
5.3 Az építési övezetekben elhelyezett épületek tömege és anyaghasználata tükrözze az épület ( építmény) funkcióját, illeszkedjen a kialakult épített és természeti környezethez.
5.4 A telken belüli építési hely Keserűszeren, a Templomszeren és a Galambosszeren kerül megállapításra. Ez lehetőséget ad arra, hogy a felsorolt szereken a tájidegen zártsor-jellegű beépítésre ne kerüljön sor. A többi szer foghíjtelkein a kialakult állapot figyelembe vételével kell - a Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának egyetértésével - az építési vonalat a tervezés előtt meghatározni.
5.5 Az építésre kijelölt területeken a település jellegének megfelelően a zöldterület védelmére törekedni kell.
5.6 Az építmények közötti legkisebb távolság:
-sem az OTÉK 36. §. rendelkezéseinél
-sem a
35/1996(XII.29.) BM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat érintett előírásainál kisebb nem lehet.
5.7 Az építmények megközelítése, a járművek telken belüli elhelyezése, kerítés építés és terepalakítás tekintetében a Tájvédelmi Körzetre vonatkozó szabályokon kívül az OTÉK 40-45§.-ban foglaltak az irányadóak. Amennyiben vagyonvédelmi szempontból indokolt az utca fronton kerítés építés, úgy az a helyi hagyományoknak megfelelően fából készüljön. Az épített kerítés lábazat magassága még vízelöntéses területen sem haladhatja meg a 0,60 métert. Ezen belül a lakó, üdülőépületek és azok melléképítményei az alábbi kikötéssekkel létesíthetők:
a) magas tető esetén 35-45˙° hajlásszög cseréphajlással
b) alacsony hajlás szögű tető 0-10° hajlásszög zöldtető
c) gépkocsi tároló:
- az épülettel egy tömegben
- terepszint alatt
- nyitott kert építményeként létesíthető
5.8 A lakóterületeken az építési telkeken az épület elhelyezésére szolgáló, a telek közterületi határvonala felé eső 15,0 méteres mélységű területrészen, azaz övezeti előírás szerint egyébként megengedett különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett anyag- folyadék-és gáztároló melléképítmény a terepszint alatti fedett kialakítású kivételével-nem helyezhető el.
5.9 Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynél az építési övezetre előírtakon kívül:
a) biztosított közterületről vagy magánútról gépjárművel való közvetlen megközelíthetőség és a
b) a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz biztosítható
c) a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése megoldott
d) a használat során keletkezett hulladék elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg házilagos komposztálásának lehetősége biztosított, valamint
e) a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocsi elhelyezése a
253/1997(XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) III. fejezet 42. §.-ban előírtak szerint biztosítható.
f) az építésre kijelölt területen a település jellegének megfelelően a zöldfelület védelmére törekedni kell.
A beépítésre nem szánt területek előírásai
(1) Általános előírások
1.1 Beépítésre nem szánt terület a nagyközségben a szeres településszerkezet miatt több belterületi egységen belül és a külterületeken is kijelölésre került.
1.2 A szabályozási terv a beépítésre nem szánt területen belül a következő terület felhasználási egységeket határolja le:
- a közlekedési és közműterület,
- a zöldterület, tovább
- az erdőterület, valamint
- a mezőgazdasági terület, és végül
- az egyéb terület.
(2) A közlekedési és közmű terület
2.1 általános közlekedési és közmű terület(K)
2.1.1 A vasúti és légi közlekedést kivéve a közlekedés továbbá céljára kijelölt terület.
2.1.2 A területen a közforgalmú vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve az OTÉK 26. §.
(1) és
(3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.
2.1.3 Az utak elhelyezéséhez szükséges építési területek szélességét az OTÉK 26. §.
(2) bekezdése szabályozza.
2.1.4 az elhelyezhető építmények
a) által elfoglalt terület a telekterület 2%-át és
b) magassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.
2.2 Vasúti közlekedési és közterület (VA)
2.2.1 A területen közforgalmú vasutak és azok működéséhez kapcsolódó és az OTÉK 26. §.
(3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el.
2.2.2 A beépítésre nem szánt területre eső vasúti közlekedési és közműterületre eső telkeken elhelyezkedő építmények
a) által elfoglalt terület a telekterület2%-át
a) magassága a 6,0 m-t nem haladhatja meg.
(3) A zöldterület
3.1 Közparkok céljára kijeölt terület.(KP)
3.1.1 A területen az OTÉKJ 27. §.
(4) bekezdésében felsorolt épületek helyezhetők el.
3.1.2 A területen az OTÉK 27. §. (1)-(3) valamint
(5) bekezdés előírásait alkalmazni kell.
3.1.3
(4) Az erdőterület
4.1 Védelmi rendeltetésű erdőterület(Ev)
4.1.1 A terület elsődlegesen védelmi (környezet védelmi , ill természetvédelmi) rendeltetésszerű célokat szolgál.
4.1.2 a területen épület nem helyezhető el.
4.2 Egsészségügyi-szociális-tusrisztikai rendeltetésű erdőterület(Et)
4.2.1 A területen elsődlegesen egészségügyi szociális, turisztikai rendeltetésszerű erdőhasználat céljára szolgál.
4.2.2 A 100000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0.5 %-os építmények helyezhetők el.
4.3 Gazdasági rendeltetésű erdőterület (E)
4.3.1 Ide az előbbiekbe nem sorolható erdők tartoznak
4.3.2 A 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
4.3.3 Az építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.
(5) Mezőgazdasági terület
5.1 Általános mezőgazdasági terület (M)
5.1.1 A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, tovább az azokkal kapcsolatos termékfeldolgozás ás tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
5.1.2 A telken építményt elhelyezni csak az OTÉK 29. §.-ban foglaltak szerint lehet.
5.2 Mezőgazdasági gyepterület(GY)
5.2.2 A telken építményt csak az OTÉK 29. §.-ban foglaltak szerint lehet.
(6) Egyéb rendeltetésű terület
6.1 Vízbeszerzési területek(VT)
6.1.1 Az övezetben az ivóvízellátást és a vízkárelhárítást szolgáló épület helyezhető el.
6.1.2 Az övezetben csak az OTÉK 30. § (2) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
6.1.3 Az övezetben elhelyezhető épület
a) által elfoglalt terület a telekterület 20%-át,
aa) b/ magassága a 4 m-t nem érheti el.
IV. Fejezet
A kialakult helyzetre vonatkozóan előírások
8. § Az építési övezeti, övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet illetőleg bármely más a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt, továbbá ha annak megvalósítása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. A kialakult, az előírásoknak meg nem felelő állapot fenntartható és folytatható a következők szerint:
(1) Ha a beépítettség mértéke magasabb a megengedettnél, és ha az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor telken a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület (ek) szintterülete, homlokzat magassága nem növelhető.
A tetőtér beépíthető, ezáltal a homlokzat magasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépíthetetlen teleknek kell tekinteni és a HÉSZ előírásokat kell alkalmazni.
(2) Ha telek beépítési módja nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, és az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telkeken kialakult állapot miatt új épület elhelyezésénél vagy meglévő átépítésénél nem érvényesíthető, az építési hatóság az övezeti előírástól eltérő beépítési módot határoz meg. A telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásokat be kell tartani.
(3) Ha a jelenlegi homlokzat magassága nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, a meglévő épület csak úgy bővíthető, ha annak homlokzat magassága nem növekszik és a telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásai betarthatók. Ha a meglévő épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen telkeknek kell tekinteni és a rá vonatkozó övezet homlokzati előírásait érvényesíteni kell.
(4) A HÉSZ hatálybalépését megelőzően kezdeményezett eljárás esetén az előírásoknak meg nem felelő méretű telekre az építési engedélyit meg kell adni, ha annak tulajdonosa nem rendelkezik valamely szomszédos telekkel és ilyen telek vásárlására sem képes, amellyel telkét megfelelővé, de legalább alkalmasabbá tehetné.
(5) Az elemi kár vagy baleset során megrongálódott, az előírásoknak meg nem felelő épület a káresetet követő egy éven belül helyreállítható. A helyreállított épület a káreset előttinél nem lehet nagyobb.
(6) Az előírásoknak meg nem felelő használatot meg kell szüntetni, ha az környezetzavaró. A használatot meg kell szüntetni akkor is, ha a használat a tulajdonos (bérlő, használó) hibájából vagy nem törödömsége folytán egy évig szünetelt. A meg nem felelő használat joga tulajdonosváltás esetén megszűnik.
(7) A HÉSZ hatálybalépését megelőzően kiadott érvényes építési engedély alapján megvalósuló építés alatt lévő épületek a HÉSZ szabályai alól kivételt képeznek.
V. Fejezet
A települési értékvédelem előírásai
Az országos objektum és területi védelem
(1) A Város közigazgatási területén előkerült, illetve előkerülő régészeti emlék védelmével kapcsolatban” A kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. tv előírásait kell alkalmazni.
(2) A település igazgatási területén országosan kiemelt védelemben levő épületek:
a.) műemlék:Templomszer 15. sz. alatt álló R:K:temlom. A román stílusú erődített templom 1230 körül épült, a 14-15. sz-ban bővítésre került. Belső festés 17. századi kora-barokk.
b.) műemlék jellegű: Városszer Ref. templom 1790. körül épült késő-barokk stílusban. Az orgona és a szószék 18. századi, népies copf stílusban készült. Templomszer oldalában középkori téglaégető hely maradványai találhatóak a 15. századból.
(3) A település igazgatási területén helyi jelentőségű védelemben levő épületek (szerenként):
Keserűszer 6. lakóház
Keserűszer 8. lakóház
Keserűszer 10. kódisállásos lakóház, 19 századból származó népi építészeti mű.
Keserűszer 15. boronafalas lakóház és gazdasági épülete, népi építészeti mű.
Templomszer 19. épületegyüttes
Templomszer 25. boronafalas épület
Siskaszer 5. lakóház
Siskaszer 26. boronapajta, népi építészeti mű.
Kovácsszer 10. lakóház
Kovácsszer 11. lakóház
Kovácsszer 34. lakóház
Kovácsszer 39. lakóház
Kovácsszer 45. lakóház
Kovácsszer 78. lakóház
Kovácsszer 79. lakóház
Alszer 27. lakóház
Alszer 431. hrsz Zóka vendégház
Galambosszer 4. lakóház
Galambosszer 6. lakóház
Galambosszer 9. lakóház
Galambosszer 14. lakóház
Baksaszer 20. lakóház
Baksaszer 6. lakóház
Baksaszer 58. lakóház
Baksaszer 73. lakóház
Városszer 24. lakóház
Városszer 35. orvosi rendelő
Városszer 116. magtárépület
Városszer 117. lakóház
(4) A helyi védelem területére, illetve objektumaira vonatkozó általános és részletes előírásokat a község helyi értékvédelméről szóló rendelet határozza meg. Ebben külön szabályozni szükséges az ember által a régebbi korokban mesterségesen emelt földhalmok (halomsír, „törökdomb” stb.) védelmét. Ezek eredeti állapotát megváltoztató minden tevékenység egyedi engedély köteles.
VI. Fejezet
A természetvédelem előírásai
Országos védelem alatt álló táj- és természetvédelmi területek.
(1) A területeken bármilyen gazdasági tevékenység, építmények elhelyezése csak a környezetvédelmi hatóság és az Őrségi nemzeti park hozzájárulásával történhet.
A helyi védelemben részesülő természeti értékek:
- Keserűszer 04/13. hrsz (botanikus kert) telepített növényállománya
- Alszer:
- 440/1. hrsz. és
- 438. hrsz. déli határán levő védett tölgyfa sor
- 421. hrsz déli határán soliter fa
- Városszer: - Sportpályát északról és keletről szegélyező vegyes fa és cserjesor
- 515. hrsz (Zala patak északi részén) fenyő fasor
- 522. hrsz (autóbusz forduló) védett fasor
- 513. hrsz (szeszfőzdénél) soliter fa
Az övezetekre a község táj- és természet helyi védelméről szóló rendeletét kell alkalmazni.
(1) A helyi tűzvédelemről a nagyközség önkéntes tűzoltó egyesülete gondoskodik.
(2) Az éjjel-nappali tűzjelzés lehetősége a nyilvános telefonállomásokról biztosított
(3) Az újonnan parcellázott területeken a tűzivíz nyerésről az önkormányzat gondoskodik.
(4) Az épületek közötti tűztávolság, és a legkisebb távolság biztosításáról az épületek építésének engedélyezésekor gondoskodni kell.
(5) Az új építési területeken biztosítani kell a tűzoltójárművek számára, az akadálytalan közlekedést.
VII. Fejezet
Közlekedési létesítmények
(1) A közutak osztályba sorolása:
Az út megnevezése
|
Átlagos
szélesség |
Tervezési
osztály |
Környezeti körülmény |
KÜLTERÜLET:
|
|
|
|
Összekötő utak: |
|
|
|
07411 Felsőbagod-Őriszentpéter |
6,37 |
K.II.b |
A. |
07451 Magyarszombatfa-Csákánydoroszló |
5,97 |
K.II.B |
A. |
07453 Őriszentpéter-Rönök |
6,01 |
K.II.B |
A. |
07455 Őriszentpéter-Máriaújfalu |
5,46 |
K.II.B |
A. |
BELTERÜLET:
|
|
|
|
07411 Átkelési szakasz |
6,37 |
B.II. |
C. |
07451 Átkelési szakasz |
5,97 |
B.II. |
C. |
07453 Átkelési szakasz |
6,01 |
B.II. |
C. |
07455 Átkelési szakasz |
5,46 |
B.II. |
C. |
Kovácsszer 621. hrsz. gyűjtőút |
4,2 |
B.II.a. |
B. |
Alszer 366. hrsz. gyűjtőút |
3,9 |
B.II.a. |
B. |
Égésszer 239. hrsz. gyűjtőút |
4,1 |
B.II.a. |
B. |
Baksaszer 159. hrsz. gyűjtőút |
3,8 |
B.II.a. |
B. |
Az összes többi út - lakóút |
2,9 |
B.II.a. |
- |
(2) Az utak szabályozási szélessége a szerekre vonatkozó részletes előírásokban kerül feltűntetésre (III.2.1.)
(3) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei és berendezései, közművesek létesítő, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmények közterület-szabályozási előírások alapján helyezhetők el.
(4) Az egyes közlekedési létesítmények védőterületeit az OTÉK 36. §.
(6) bekezdése szabályozza.
(5) Az országos közforgalmú vasút szélső vágányától számított 50 m-en belül építmény csak az OTÉK 36. §.
(7) bekezdésében előírt feltételek szerint helyezhető el.
Közművek általános előírásai
(1) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(2) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt bármely közmű építését a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítva kell megvalósítani. A közművek elrendezésénél az utcák fásítási igényét is figyelembe kell venni.
(3) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésnél a városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is fegyelemmel kell lenni.
(4) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
Közművek ágazatonkénti előírásai
(1) Vízellátás
1.1 Lakás, kereskedelmi, vendéglátási célú szállásjellegű új épület építése vagy meglevő épület felsorolt célra történő átalakítása csak az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás megléte esetén engedélyezhető.
1.2 A védőtávolságon belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Vízelvezetés
2.1 A szennyvízcsatorna megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre.
2.2 A szennyvíztisztító telepek védőtávolsága és technológiája a környezetvédelmi és terület-fejlesztési miniszter 8001/1994. (K.Ép.Ért.11) KTM tájékoztatójában előírtaknak feleljen meg. A központi szennyvíztisztító telep védőtávolsága a technológia függvényében határozandó meg.
2.3 Az ipari szennyvizeket a közcsatornákba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. A szükséges előtisztítást a keletkezés telkén belül, a hatóságok által előírt mértékben kell elvégezni. (Benzinkutak, nagyobb parkolók felületéről a csapadékvizeket csak homok- és olajfogón átvezetve lehet közcsatornába engedni.)
2.4 A VÍZIG kezelésében levő vízfolyások árvédelmi töltéseinek lábától 10-10 m, a társulati kezelésű vízfolyások partélétől 6-6 m és az önkormányzati kezelésben levő vízfolyások partélétől 3-3 m szélességű sáv, karbantartás számára szabadon hagyandó. A nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3m, a másik oldalon legalább 1 m sáv biztosítandó karbantartás céljára.
2.5 Élővízfolyásban az iparterületekről ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok által előírt, megfelelő kezelés után engedhető be.
(3) Árvíz-, és belvízvédelem
3.1 Vízfolyások mentén mindennemű tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítse csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.
3.2 A vizek természetes lefolyását, illetve áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az abban foglalt előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni.
(4) Villamosenergia-ellátás
4.1 A villamos művek biztonsági övezetét a 11/1984. (VIII.22.) IpM számú rendelet szerint kell biztosítani. A védőtávolságot a föld feletti vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áramvezetőtől vízszintesen kell mérni.
4.2 Nagyfeszültség föld feletti vezeték esetén a védőtávolság:
120 kV-on (20-20 m)
20kV felett beépítésre szánt területen 1-1m/ minden megkezdett kW,
20kVfelett beépítésre nem szánt területen 30-30m
Kisfeszültségű föld feletti vezeték esetén 6-6 m
4.3 Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezet mindkét oldalon 35 kV-ig 1.0 m, 35kV-ig 1.0 m, 35 kV-120 kV között 1.5 m.
A szabadtéri villamos alállomások biztonsági övezetét 120-400 kV-ig, a létesítmény kerítésétől, ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 10 m-es sáv. Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethető, a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra.
4.4 Falukép védelmi szempontból:
- a villamos közép-kisfeszültségű és közvilágítási, valamint a kábeltelevízió hálózatokat - amennyiben a föld alá nem helyezhető - közös oszlopsorra kell elhelyezni.
(5) Földgázellátás
A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény telkétől vízszintesen mért 15 m, az átadó borítható szerelvényeitől mért 25 m védőtávolság által kijelölt terület. A nagynyomású földgázvezeték biztonsági sávja a földgázvezeték falsíkjától mért 23-23 m.
5.1 Gázelosztó vezetékek védőtávolságai
a) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az építmények utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezéseket telkek előkertjében (a kerítésbe építve), udvarán vagy az épület alárendeltebb homlokzatára kell szerelni. A termékvezetékek védőtávolsága a vezeték szélétől mérve 13-13 m.
b) A szénhidrogén-kutak
-10 m sugarú védőövezetben építési tevékenységet folytatni nem szabad,
- 50 m-es sugarú biztonsági övezetében tilos
1. a kútból mért 40 m-en belül bármilyen fa ültetése, árasztásos öntözéses gazdálkodás folytatása, halastó, víztároló létesítése, nem a bányavállalat-által üzemeltetett bármilyen föld alatti vezeték, kábel elhelyezése, föld kitermelése és tárolása,
2. a kútból 30 m-en belül szilárd burkolatú közút létesítése,
3. a kúttól 20 m-en belül nem a kúthoz tartozó bármilyen, a bányavállalat által üzemeltetett vezeték építése, 1 méternél mélyebb földmunka végzése, nyílt árok, gödör létesítse, a dohányzás és a nyílt láng használata.
5.2 A biztonsági sávon, ill. védőterületen belül épület, építmény lehelyezése nem engedélyezhető.
(6) Hírközlés
6.1 Falukép szempontból távközlési hálózatokat lehetőleg földbe fektetve, vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni.
Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok föld felett létesülnek, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.
6.2 A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében összekötő sávokban az előírt magassági korlátos betartandó.
(7) Zöldfelületek
7.1 A vízfolyások természetes ártéri növényállománya helyi értékvédelemben részesül. A vízfolyások vízmedrének területén belül és a vízmedrével érintkező földrészleteken, tájidegen örökzöldet telepítni nem szabad.
7.2 Beépítetlen terület gondozásáról, gyomtalanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
7.3 A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglevő utcai sorfákat. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell.
Általános környezetvédelmi előírások
(1) A település teljes igazgatási területén állattartó építmény elhelyezése csak Őriszentpéter állattartás szabályzásáról szóló rendelete, a jelen előírások és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.
(2) A település igazgatási területén, ahol állattartó telepek létesítése és üzemeltetése a vonatkozó szabályozás szerint lehetséges, csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása megoldott.
(3) Kommunális, szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a külön rendeletben szabályozott és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.
(4) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható.
(5) Külszíni anyagnyerő hely, bánya, területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően köteles újrahasznosításra előkészíteni.
(6) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védgátak, folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.
(7) A talaj és felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
(8) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.
(9) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba, bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos. A meglevő szennyvízbekötéseket a jelen rendelet hatályba lépését követően egy éven belül meg kell szüntetni.
(10) A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz, belterületen, csak közcsatornákba, annak kiépítésig zárt tárolóba vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. Ez utóbbihoz a VÍZIG és a Környezetvédelmi Főfelügyelőség hozzájárulását kell szerezni.
(11) A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelnie a 4/1984. (II.7.) OVH sz. rendelkezés mellékletében megállapított határértéknek.
(12) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő föld-felesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni.
Vegyes és záró rendelkezések
17. § (1) E rendelet, kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
Őriszentpéter, 1999. december 14.